2024. december 3., kedd

„A BÍRÁK FÜGGETLENSÉGE AZ EMBEREK ALAPJOGA” – ELNÖKÜK ELLEN FORDULHATNAK AZ OBT TAGJAI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.12.03.


Bizalmi szavazást tarthat ma az Országos Bírói Tanács (OBT) saját elnöke ellen, miután a bírák országszerte tiltakoznak a tanács szerintük bírói függetlenséget sértő döntése miatt. Választott szervük ugyanis megszavazta a kormánnyal való megállapodás aláírását, elfogadva, hogy a béreik emelését a kabinet az igazságszolgáltatás átalakításához kösse. Utóbbi csomagnak több, a demokráciát közvetlenül érintő eleme is van. A bíróságoktól a hatóságokhoz kerülhetne például a pártok, egyesületek bejegyzése és felügyelete. Háttér.


A biztosítékot egy nem hivatalos „leirat” verte ki Szabó Péter, az Országos Bírósági Tanács (OBT) elnökének újpesti látogatásáról. A Győri Ítélőtábláról érkező Szabó szavait egy „ismeretlen jegyzőkönyv-vezető” osztotta meg a nyilvánossággal. Eszerint az elnök november 25-én az újpesti bírák előtt azt mondta: „Lehet itt kényeskedni és finnyáskodni a bírói függetlenség miatt”, de a kormánnyal (és két másik igazságügyi testülettel) a megállapodást így kellett elfogadni. „Ha nem írjuk alá, nincs béremelés, még ki tudja meddig.”

A bírói függetlenség nem valami elérhetetlen idea, hanem minden magyar állampolgár alapvető joga. A kormány az elmúlt közel másfél évtizedben igyekezett fékteleníteni és ellensúlytalanítani a demokratikus intézményeket. Az elmúlt években folyamatos harc dúlt az igazságszolgáltatás függetlenségéért, többnyire két hasonló nevű intézmény: a kormány által könnyebben befolyásolható, sokáig Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a bírák választott szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) között.

Újpestre éppen a bírák által választott testület, az OBT vezetője érkezett. Szabó Péter arra reagált, hogy november 20-án testülete megszavazta a kormánnyal (valamint a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal) kötött megegyezést. Eszerint 2025. január 1-je után, három év alatt összesen 48 százalékkal emelnék a bírák bérét, és a kormány 130 milliárd forintot szán erre.

A titkárok és fogalmazók bére 82 százalékkal nőne, a többi tisztviselő juttatását pedig megdupláznák. A bírák utoljára 2019-ban kaptak emelést, azóta az infláció több mint 50 százalékát ette meg a juttatásaiknak. Nem jövedelemrobbanásra számíthatnak hát, hanem korábbi reáljövedelmük, pontosabban annak egy részének visszapótlására. Kevesen számítottak közülük arra, hogy egy béremelés ígérete ilyen indulatokat kavar.

A Válasz Online több tekintélyes bíróval folytatott háttérbeszélgetés után – az OBT tagjai ugyanis nem nyilatkozhatnak a mai ülés előtt – arra jutott, hogy

a bírákat magukat is meglepte az az elemi erejű felháborodás, amit az OBT döntése, majd az elnöknek tulajdonított szavak okoztak.

Nemcsak a bírák, de még a legnyomottabb bérrel rendelkező bírósági dolgozók (jegyzőkönyvvezetők, leírók, kézbesítők) körében is vihart váltott ki, hogy a testület ilyen megállapodást kötött. Nem az emelés mértéke, hanem a támasztott feltételek miatt. Tucatjával jelentek meg civilszervezetük, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján a tiltakozó levelek. Köztük Fatalin Judité. A Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bírája (35 kollégája által támogatott) véleménye szerint a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást“, mert az a harmadik hatalmi ág – a bíróság – függetlenségét sértené...

LOPAKODÓ ERDŐIRTÁS: 155 FÁT VÁGHATNAK KI A RÓMAI CAMPING TERÜLETÉN ÚGY, HOGY A TULAJDONOS ÓBUDAI EGYETEM MÉG NEM TUDJA, MIT ÉPÍTENE ODA

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.12.03.


A jövő évi állami költségvetésbe viszont betervezték az új campust.


„Hat részre osztották az egykori Római Camping 8,5 hektáros területét és részenként bejelölték, hogy mennyi fát vágnának ki. A Szentendrei út mögötti, Római Strand melletti parkban a frissen elkészült fakataszter szerint 567 darab fa található, ebből összesen 155 darabot vágnának ki, vagyis minden negyedik fát. Ráadásul nem valamiféle komoly betegség, gombásodás, odvasodás miatt, hanem többségében egy meglehetősen szubjektívnak számító indokra, lombkorona sérülésre hivatkozva. Ez jelenthet néhány száraz ágat is. Csakhogy ezen a címen Budapest fáinak zömét kivághatnák” – állítja Szabó Tímea, a kerület ellenzéki országgyűlési képviselője, aki hosszú hónapok óta figyeli árgus szemmel a területen folyó munkákat. A volt kemping a III. kerületben van, nem messze a Római parttól, a területet tavaly kapta meg a modellváltó Óbudai Egyetem alapítványa.

A párbeszédes politikus a Népszava kérdésére válaszolva most elmondta, hogy akkor szólalt meg benne a vészcsengő, amikor a területen különféle építési tevékenységekbe kezdtek, amelyről az önkormányzatot és a helyieket sem tájékoztatták. Nem csak vadonatúj kerítést húztak fel a park körül, illetve nagyfeszültségű kábeleket fektettek le körben, de már lebontották az épületek nagy részét is. De az is komoly beruházási tervekre utal,

hogy a területre régészeti feltárás, hidrológiai hatástanulmány is készült, amelyet mélygarázsépítés, jelentős alapozási munkát igénylő építkezések előtt szokás készíteni.

Szabó Tímea több körben megkérdezte az illetékeseket, így megkereste Varga Mihály pénzügyminisztert, aki a terület tulajdonjogát 2023-ban elnyerő Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány első kuratóriumi elnöke volt, de nem kapott választ. Ezt követően az új elnököt, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert és az egyetem rektorát Kovács Leventét is felkereste, akik mintha maguk sem tudták volna mi is történik a kemping területén, de váltig állították, hogy az új campus nem ott épül. Bár azt, hogy hol lesz majd, szintén nem tudták. Azt mindenesetre elárulták, hogy készült egy fakataszter, amelyet az eddig kiadott építési engedélyekkel együtt közérdekű adatigényléssel kért ki az ellenzéki politikus, aki szerint több aggodalomra okot adó részlet is kiderült a Cser-Palkovics András által megküldött dokumentumokból.

A fakataszter szerint több tucat, még megmenthető, semmiféle veszélyt nem jelentő fát vágnának ki, másrészt a mellékelt bontási, kerítés építési és kábelfektetési építési engedélyek mindegyikét Kosztyu Anikó adta ki.

A NER hűséges kiszolgálójaként ismert főosztályvezető a fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályát vezeti. Ő adott engedélyt annak idején a Kossuth téri, az Orczy téri és városligeti fák kivágására is, ahogy az ő szignója virít a legtöbb vitatott fővárosi kormány- és NER-építkezés engedélyén is. Bármi épül a Római Camping területén, az egyelőre nem kiemelt beruházás, így ezért is furcsa, hogy miért foglalkozik ezzel Kosztyu Anikó. De az is kérdéseket vet fel szerinte, hogy a régészeti feltárást a szokásoktól eltérően miért a Budapesti Történeti Múzeumra bízták az Aquincum Múzeum helyett. A fakivágást elméletileg a kerületi önkormányzatnak is engedélyezni kellene, kivéve persze, ha kiemelt beruházássá jelölik ki. Az illetékes III. kerülethez egyelőre – Szabó Tímea információi alapján –

"nem érkezett ilyen tartalmú kérelem"...

AZ ÉLET HOZTA ÍGY – JELENETEK EGY MAGYAR KISVÁROSBÓL - EGY VÁLASZTÁSI ÉV TISZAVASVÁRIBAN / DOKUMENTUMFILM

TELEX.HU
Írta és rendezte: Szentpéteri Áron
2024.12.01.



A film egy évet mesél egy kelet-magyarországi kisváros, Tiszavasvári hétköznapjaiból a 2024-es önkormányzati választásokkal záruló időszakban. Öt szereplő személyes történetén keresztül köti össze a város egykori büszkesége, az Alkaloida vegyészeti gyár ’90-es évekbeli privatizációja óta bekövetkezett változásokat és a mai magyar közállapotokat.

Andor bácsi, a volt gyári munkás; Réka, a fiatal, roma származású anyuka, aki szeretné elérni, hogy a fiának ne kelljen gyalog járnia az iskolába; Zoltán, a 30 éve Fidesz-tag polgármester; Csilla, a polgármester civil kihívója; Bence, a fiatal, hivatásos vadász, aki otthon maradt, miközben kortársai sorra költöznek el a városból. Az ő életük párhuzamos jeleneteiből rajzolódik ki Tiszavasvári, és a fennmaradásukért küzdő kisvárosok Magyarországának töredékes portréja.

[A filmes hangélményért javasoljuk a YouTube felületén a beállításokban a "Hang stabilizálása" funkció kikapcsolását, és a hangerő saját kézzel történő beállítását. A Telex a film forgalmazásának magyarországi jogaival rendelkezik, emiatt geoblockoltuk a filmet.]

INGATLANBIZNISZNEK IS MEGÁGYAZ A KORMÁNY A KUTATÓINTÉZETI HÁLÓZAT ÁTSZERVEZÉSÉVEL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.12.02.


A kormány – a bíróságokhoz hasonlóan – a kutatóintézeteknél is átalakításhoz köti a megfelelő finanszírozást. Az új, központosított kutatóintézeti hálózat miniszter által kinevezett és bebetonozott vezetése akár értékesítheti is az Akadémiától a kutatóintézetekhez átzsilipelt ingatlanokat. Ahogy a magánosított egyetemeket, a kutatóintézeteket is fenyegetheti a kizárás az uniós pályázati forrásokból.


A kormány benyújtotta a parlamentnek a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatát, miután a kutatóintézetek vezetőinek véleménye nyomán valamennyire módosította első tervezetét. Ezzel lezárul az a folyamat, amely 2018 júniusában indult, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 54 percet kapott a költségvetési törvény véleményezésére, amely az MTA költségvetésének közel felét csoportosította át az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

A pénzt követték az intézetek, amelyeket elcsatoltak az MTA-tól: 2019. szeptember 1-jétől előbb Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, később HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven önálló, de még az államháztartás alá tartozó intézménybe szervezték.

A mostani törvényjavaslat – amelyet a tudományos intézetek vezetői lényegében elfogadtak két ígéretért cserében: 18 milliárdos plusztámogatást kapnak, és valamilyen, még nem tisztázott módon megmarad intézeteik önállósága – a HUN-REN jogi státuszát, működését és finanszírozását alakítja át.

Az új törvény elfogadása után az elmúlt hat év mérlege ez lesz:

- az önigazgató, nagy múltú, a kormányzati befolyásszerző törekvéseknek valamennyire ellenállni képes Magyar Tudományos Akadémia befolyása tovább csökken a tudományos életre;

- kikerült az MTA fennhatósága alól a kutatóintézetek ötezer munkavállalója és intézeteik;

- akiknek megszűnt a közalkalmazotti státuszuk;

- a kormány egy saját maga által kinevezett testület kezébe adja a magyar tudományos élet pénzügyi, szervezeti és szakmai irányítását, ezzel a kutatási kérdések meghatározását is;

- a kormány nemsokára az MTA kutatóintézetek által használt ingatlanvagyonát is megveszi, és átadja hét embernek, a HUN-REN Kutatási Hálózat Irányító Testületének (IT), amely értékesítheti/hasznosíthatja;

- a kormány a HUN-REN-t annyiban a kekvásított (az államtól elkerülve közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett) egyetemek mintájára hozza létre, hogy az első IT politikai kinevezettjei választhatják majd meg az utódaikat, a magyar tudományos élet első számú irányítóit, amibe a következő kormányoknak nem lesz beleszólásuk, és a tudomány képviselői is csak véleményezési, nem delegálási vagy együtt döntési jogot kapnak...

TEHERBE ESTÉL? AZ ÁLLAMI SEGÍTSÉG INNENTŐL LUTRI!

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.12.02.



Bányai Judit online tartalomgyártó, tagja volt a Nemakarokbeleszólni-nak, a Cérnagyár felelős szerkesztőjeként és gyártásvezetőjeként pedig olyan tartalmak felett “anyáskodik”, mint a Jólvanezígy. Ha pedig már anyáskodás, fiatal anyukaként az anyaságot körülvevő stigmákról is megvan a véleménye! A mai adásban legfőképp ezekről a dilemmákról lesz szó, ami a gyermekvállalás előtti időszaktól a nevelésen át a párkapcsolati egyensúly megteremtéséig számos aspektust kinyit.

Milyen mintákat hozunk át a szüleinktől? Valóban csak álom a gyermekvállalás? Mit jelent a szürke hétköznapokban a felvilágosítás és milyen hibái, hiányosságai vannak?

📰Cikkek amikről beszéltünk:

https://wmn.hu/wmn-life/61833-a-szulo... https://24.hu/belfold/2024/06/20/joge... https://444.hu/2024/09/23/duro-dora-n...

ITT NÉZHETŐ MEG

VAKREPÜLÉSBEN PRÓBÁL ALKALMAZKODNI A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.12.02.


Hétfőtől nyilvános a Green Policy Center (GPC) magyar agytröszt friss látlelete arról, hogy az elmúlt évben mi valósult meg részben vagy egészben a hatályos klímatörvényben és a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiában részletezett célokból. Hogy ugye, adaptálódik-e már az ország az „éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeihez”.

A november 28-án bemutatott „Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése” a nyakatekert címe ellenére véletlenül sem a szokásos fontoskodó közhelygyűjtemény. A GPC neves külsős szaktanácsadói gárdája a „kiinduló állapotot bemutató”, tavaly ősszel publikált első helyzetjelentés után is ragaszkodott az elérhető legfrissebb statisztikai adatokból, aktuális terepi felmérésekből és kutatási eredményekből megismerhető valósághoz. A tanácsadó cég honlapjáról szabadon letölthető második ténytár kiadói és készítői úgy vélik, a tények még 2024-ben is elengedhetetlenek a hatásos és hatékony szakpolitikai döntésekkel operáló kormányzati cselekvéshez.

Az online eseményen megtudhattuk, hogy a debütáló országriporttal ellentétben a GPC mostani kiadványa csak az agrárium adaptációs előrehaladásával foglalkozik, a vonatkozó magyar és EU-s jogszabályokban nevesített területeket – egészségügy, energia-, víz- és erdőgazdálkodás, település fejlesztés és üzemeltetés, valamint természetvédelem – a következő jelentésekben tervezik sorra venni.

Adatszegénység

Bár a nemzetközi szakirodalom pár évtizede már rendszeresítette a mezőgazdaság alkalmazkodási indikátorait, a klímaadaptációt taglaló tudományos források zöme a fejlődő országok gyakorlatát tárgyalja. Elvétve akad csak az északi féltekén alkalmazott megoldások eredményeiről ismertető esettanulmány.


A magyar helyzetjelentéshez finanszírozó híján nem készült saját kutatás, de mint Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő elmondta, naprakész adataik például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb, a mezőgazdaság sérülékenységét firtató, a talajok aszályérzékenységétől a terményszerkezeten át a foglalkoztatottak társadalmi-gazdasági hátteréig terjedő vizsgálataiból származnak.

Kész recept híján, Vaszkó és szerkesztőtársai végül olyan egzakt, rendszeresen nyomon követhető, a következő jelentések készítésekor is rendelkezésre álló mérőszámokat, ágazati mutatókat használtak, amelyeken keresztül be lehet mutatni az állattenyésztés és a növénytermesztés alkalmazkodásának mértékét és léptékét...

POTTYONDY EDINA: KÓRHÁZI GASZTROREALITY, AVAGY MITŐL GYÓGYUL A MAGYAR?

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.12.03.



Kórházi gasztroreality, avagy mitől gyógyul a magyar?

KIVÉREZTETETT ÖNKORMÁNYZATOK: DURVA HELYIADÓ-EMELÉSBE KEZD TÖBB KERÜLET ÉS VÁROS, HOGY PÓTOLJA AZ ELVONT PÉNZEKET

HVG360
Szerző: FÜLÖP ISTVÁN
2024.12.02.


Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, elég csak az iparűzési adó ideiglenes felfüggesztésére, majd jövő évtől a többlet elvonására, vagy a különleges gazdasági övezetek kijelölésére gondolni. A jelek szerint több budapesti kerület és megyei jogú város januártól egyes helyi adók jelentős emelésével kompenzálja az elvont pénzeket. Megnéztük, hol, mennyivel nőnek a ezek a közterhek.


Sorra tartották meg az önkormányzatok az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, főként azért, hogy megállapítsák a 2025-re kivetett helyi adók, azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó mértékét. Ezeknek ugyanis január 1-jén már hatályosnak kell lenniük, év közben legfeljebb csak adócsökkentésről határozhat a közgyűlés. Emelés esetén viszont egy hónapos „felkészülési időt” is kell biztosítani az érintett adózók részére, ami praktikusan azt jelenti, hogy a helyi adók emeléséről legkésőbb november utolsó hetében dönteniük kell az önkormányzatoknak. Megnéztük, mely fővárosi kerületek és megyei jogú városok határoztak emelésről cikkünk megjelenéséig.

A megyei jogú városok, valamint a budapesti kerületek jó része már megtartotta az erről (is) szóló közgyűlést. A határozatok alapján elmondható: a települések vezetői más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni. Legalábbis Dunaújváros gazdasági alpolgármestere a testület legutóbbi nyílt ülésén úgy fogalmazott: „A Dunaferr nehézségeivel együtt ezek a kormányzati intézkedések sajnos nem hagynak más utat számunkra, minthogy éljünk Navracsics miniszter úr ajánlatával, és az építményadó növelésével vagyunk kénytelenek beszedni a kieső bevételek egy részét”.

(Cikkünk eredeti verziójában a dunaújvárosi alpolgármester szavaiból azt a következtetést vontuk le, hogy Navracsics Tibor ajánlotta a helyi adó emelését az önkormányzatoknak, de erről más forrásból nem sikerült megbizonyosodnunk, ezért a cikket korrigáltuk – a szerk.)

Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, a folyamat akkor gyorsult fel, amikor 2019-ben a megyeszékhelyek többségében ellenzéki vezetés jutott hatalomra. Ilyen volt a Covid időszakában az iparűzési adó felfüggesztése, a gépjárműadó (súlyadó) elvonása, az állami források és normatívák visszavágása, a különleges gazdasági övezetek kijelölése, amivel a város helyett a megyének adják a legnagyobb vállalatok által befizetett helyi iparűzési adót (hipa), vagy éppen a már említett Versenyképes Járások Program...

DR. GÉMESI GYÖRGY: „MA A POLITIKÁBAN NEM A TEHETSÉGES EMBEREK ÉRVÉNYESÜLNEK” ⏐FRISSHÍREK PODCAST

FRISSHÍREK PODCAST / HETI HAVAS
Műsorvezető: HAVAS HENRIK
2024.12.01.



Dr. Gémesi György: „Ma a politikában nem a tehetséges emberek érvényesülnek”

TARLÓS ISTVÁN: VITÉZY DÁVID MÓDSZEREI A NAGYPAPÁJÁRA, ERDŐS PÉTERRE EMLÉKEZTETNEK

ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2024.12.02.



A volt főpolgármester keményen beleszállt a Podmaniczky Mozgalom vezetőjébe az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Azt mondta, Vitézy Dávid „több, mint aljas” volt vele, és miközben mindent a Fidesztől kapott, „nagyon csúnyán viselkedett” a párttal. Nem nagy rajongója Karácsony Gergelynek, de ha választania kell kettejük között, biztos a jelenlegi főpolgármester mellé állna.

ITT EGY VALÓDI KONZULTÁCIÓ, AHOL NEM AZ ORBÁN-KORMÁNY, HANEM A NYUGDÍJASOK KÉRDEZNEK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.12.03.


Átfogó, nemcsak idősekre vonatkozó felmérést indított tegnap a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A 13+1 kérdéssor szociális és oktatási témákat is érint.


Újabb konzultáció indult hétfőn, de ezt nem a kormány, hanem a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) kezdeményezte, nemcsak időseket érintő témában – közölte lapunkkal a hét érdekképviseleti szervezetet tömörítő tanács soros elnöke.

Papp Katalin elmondta, január közepéig várják vissza a kérdőívet, a 13+1 kérdésre adott válaszok eredményét nyilvánosságra hozzák, illetve megküldik a Miniszterelnöki Kabinetirodának, valamint a pártoknak és a civil szervezeteknek is.

Már a kormány kérdése is hamis

A kabinet jelenleg is futó nemzeti konzultációjában egyetlen kérdés érinti a nyugdíj-ügyet, és azzal is Brüsszel ellen hangolják az embereket. Az íven a kormány kérdésbe fogalmazva azt állítja: Brüsszel követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. Erről azonban nincs szó. Magyarország Brüsszelben vállalta, előkészíti a nyugdíjrendszer reformját azért, hogy közép- és hosszú távon az ellátás fenntartható és méltányos legyen. Az idén májusban publikált brüsszeli országjelentés szintén a fenntarthatóságot kéri számon a kormányon, de nem tesz említést a tizenharmadik havi nyugdíjról.

Mivel a Nyuszet-nek arra nincs pénze, hogy mindenkit levélben keressen fel, a kérdéssort első körben a körülbelül 300 ezer tagjuk kapja meg e-mailben. Mindenkit arra kérnek – mondta –, ajánljanak olyan ismerősöket, akik szerintük szívesen részt vennének az akcióban, de a konzultációs kérdőívért bárki jelentkezhet a NYUSZET.2.@gmail.com címen. Megjegyezte: az adatvédelmi szabályokat szigorúan veszik, nevet, címet és más adatot nem tárolnak majd...

ITT OLVASHATÓ

A kérdések

1. Megfelelőnek tartja, hogy a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedjen, és a nyugdíjasok ne részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből?

2. Mit gondol a 13. havi nyugdíjról?

3. Szükséges-e a legrosszabb helyzetű, legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező, alacsony nyugdíjat kapó idősek nyugdíjának emelése?

4. Indokolt-e az azonos szolgálati idővel, azonos munkakörben nyugdíjba menők nyugdíjának 5-10 évenkénti felülvizsgálata?

5. Indokolt-e a jelenleg egységes nyugdíjkorhatár (65 év) helyett rugalmas nyugdíjkorhatárt bevezetni?

6. lndokolt-e az egészségügyi szakdolgozók és a szociális ellátó szervezetek dolgozói bérének és munkakörülményeinek javítása?

7. Szükségesnek tartja-e, hogy az oktatásra, egészségügyre, szociális területre fordított kiadások részaránya öt éven belül érje el az uniós átlagot?

8. Kívánja-e, hogy e szűrővizsgálatok a 65 év felettiek számára is térítésmentesek legyenek?

9. Szükségesnek tartja-e egy hatékony érdekegyeztetési rendszer kialakítását?

10. Ön szerint milyen intézkedés szolgálná jobban a gyermeket nevelő családok érdekeit?

11. Egyetért-e azzal, hogy a gyermeküket egyedül nevelőket, beteg hozzátartozójukat ápolókat az eddiginél jobban támogassa az állam?

12. Indokoltnak tartja-e bevezetni a többkulcsos személyi jövedelemadót és 250 millió Ft-os vagyon felett a vagyonadót?

13. Ön szerint indokolt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészség szervezetéhez?

13+1. Mi a véleménye arról, hogy az Európai Unió felfüggesztette a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését?



MAGYARORSZÁG KORSZAKVÁLTÁS ELŐTT – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE KÁRPÁTI JÁNOSTÓL

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.12.03.


Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, hogy hosszú idők óta ő a legveszélyesebb ellenfele Orbán Viktornak, aki hiába intéz ellene dühödt támadásokat, ezek sorra kipukkadnak.


Lendvai megfogalmazása szerint Magyar Péter történelmet csinál hazájában. A publicista röviden áttekinti a március 15-ikei tüntetéstől az európai parlamenti választáson a Tisza Párt által elért csaknem 30 százalékon át az immár vezetést jelző legfrissebb közvélemény-kutatásokig tartó folyamatot, majd felhívja a figyelmet arra, hogy Magyar továbbra is járja az országot, városokban és falvakban is tömegek előtt beszél, ostorozza a szétesett egészségügyi rendszert, az újra és újra összeomló vasúti közlekedést, az oktatás sanyarú helyzetét, és mindenekelőtt a mindent átható korrupciót. Beszédtémává teszi a 14 éve kormányzó Orbán Viktor családjának és barátainak a hihetetlen meggazdagodását.

Jogászcsaládból származik, nemzeti konzervatív gondolkodásúnak vallja magát, de azzal, hogy az Orbán-rezsim után a baloldaltól a jobboldalig mindenkinek szabad választási feltételeket akar biztosítani – írja Lendvai Pál Magyar Péterről, majd kitért arra: a liberális bírálattal kapcsolatban, hogy a Tisza frakciója az Európai Parlamentben nem sorakozott fel Ukrajna támogatói mögé, Magyar Péter magánbeszélgetés során azt hangsúlyozza, hogy számára abszolút elsőbbséget élvez a belpolitika, és nem engedi át a piros-fehér-zöld zászlót a Fidesznek. Magyar a Fidesz gigantikus médiaapparátusa által folytatott példátlan megfélemlítési kampány céltáblája. Ő maga személyesen nem fél, és az Orbán-rezsim széthullási folyamatának a jeleként értékeli, hogy egyre többen keresnek vele kapcsolatot Orbán belső köreiből – írja a Der Standard szerzője, ehhez azonban hozzáteszi: a Tisza mindeddig egyszemélyes show.

A cikk kitér a nemzetközi elismertségre is, amit Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macronnal és Karl Nehammer osztrák kancellárral való találkozója, illetve mindenekelőtt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével való együttműködése is mutat. Magyar Péternek – írja Lendvai – meggyőződése, hogy pártja meg fogja nyerni a 2026-os választásokat, az viszont kérdéses, hogy az Orbán-klán által uralt maffiaállam erőszakmentesen elismerné választási vereségét, és beadná a derekát. Mindenesetre az, hogy a Magyar Péter elleni támadások hatástalannak bizonyulnak, korszakváltást jelez előre Magyarországon – állapítja meg a veterán publicista.

Felettébb valószínűtlen, hogy a NATO mai külügyminiszteri megbeszélésén figyelembe vennék a katonai szervezetbe való meghívást sürgető ukrán kérést – írja elemzésében a Reuters. Andrij Szibiha, a kijevi diplomácia irányítója az atlanti szövetségbeli hivatali partnereihez intézett levelében azzal érvelt, hogy a meghívással kiiktatnák Oroszországnak a háború melletti egyik fő érvét, nevezetesen azt, hogy Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. De az ilyen döntés meghozatalához szükséges konszenzusnak nincs jele a 32 tagállam között – állapítja meg a hírügynökség. Idéz egy vezető beosztású NATO-diplomatát, aki szerint még hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire létrejön ebben az egyetértés. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani ülésen az Ukrajnának szánt támogatás fokozására fognak összpontosítani, annak érdekében, hogy az ország a lehető legjobb helyzetben vághasson bele a következő évbe, az esetleges tárgyalásokba. A Reuters utal arra, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn újabb, 725 millió dollár értékű fegyverszállítmányról szóló döntést jelentett be. Azt ugyan már leszögezte a NATO, hogy Ukrajna taggá fog válni, és hogy az ország útja az atlanti szövetségbeli tagság felé visszafordíthatatlan, meghívás egyelőre nem történt, és a taggá válás menetrendjét sem tűzték ki. Az ilyen jellegű döntés a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól függ, így tehát a jövő januárban hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnökre vár. Trump eddig bírálta a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás nagyságrendjét, és azt állította, hogy egy napon belül véget fog vetni a háborúnak. De részletes tervet nem terjesztett elő, hogy miként kívánja kezelni a konfliktust. A Reuters mindehez hozzáteszi, hogy néhány NATO-tagállam, például Magyarország nyíltan ellenzi Ukrajna csatlakozását. Néhány más tagország, köztük maga a mostani amerikai, valamint a német kormány azt jelezte, hogy most nem tartaná megfelelőnek az időzítést.

Bár Romániában még távolról sem tisztázódott a politikai helyzet, annyi mindenképpen elmondható, hogy mind az elnökválasztás első fordulója, mind a parlamenti választás erős szélsőjobboldali térnyerést eredményezett. A Politico ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a Nyugaton – a cikkben elsősorban konkrétan Belgiumban – élő románok politikai hozzáállására: az írás kissé szenzációkeltő címe szerint a belgiumi románok beröpíthetik a hatalomba a szélsőjobbot. A portál szerzője megállapítja, hogy a külföldön élő románoknak elegük van a fősodorbeli román pártokból, és most Călin Georgescu ultranacionalista elnökjelölt makacs támogatóinak bizonyultak. Az eddig jobbára ismeretlen politikus közel 23 százalékkal végzett az első helyen az első fordulóban, de például a 130 ezer fős belgiumi román közösségben 51 százalékot ért el. Összességében a Georgescura leadott voksok egyhatoda a román diaszpórából érkezett. Ő maga ezt azzal magyarázza, hogy ezek az emberek kényszerűségből hagyták el hazájukat, és hogy külföldön sokkal megalázóbb helyzetben vannak, mint a hazai románok. A belgiumiak kiemelkednek a maguk 51 százalékával, de a Románián kívül rá leadott voksok átlaga is eléri a 43 százalékot.

MAGYAR PÉTER ORDÍTOZIK, ÉNEKEL ÉS KEZEKET TÖR 🫣 #427

JÓLVANEZÍGY
Szerző: Szabó Márton, Nagy Ádám
2024.12.03.



00:00
Előre feltépjük a karácsonyi sebeket 
02:27 Lentulai Krisztián megment kommentekben 
12:19 Karácsonyi merch!!! 
14:01 Új iroda update 
20:18 A jászapáti plébánia új marketingtrükkje 
22:32 NEM 
27:20 Így töltsd fel a felhőbe a Nemzethy Konzultációt 
28:17 Magyar Péter nEm BíR mAgÁvAl Bicskén 
44:12 Csizi Péter Pécsett is letette korrupt névjegyét 
47:29 Ismét kivezényelték a nyugger kommEndót 
55:06 Vitályos Eszter is megaszonta 
59:30 Péter berúgta a mémgyárat a héten

SZÜKSÉGTELEN DOLGOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.12.03.


Rogán beismerése, iparpolitika, a forint, Románia és még egy csomó minden a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt, itt a 444 napindító (de nem az egyetlen) hírlevele, benne az elmúlt map fontosabb-érdekesebb anyagaival.