FÜLKE PODCAST / HVG Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2024.11.29.
Hűséges, régi káder megy Varga Mihály személyében a Magyar Nemzeti Bank élére a kormányból. Orbán Viktor Vargától vár stabilitást, az ő karakteréből pedig arra lehet következtetni, hogy ezt valóban meg is adhatja – legalábbis kommunikációs fronton.
De milyen okok lehettek ezen felül Varga kiválasztása mögött? Miért ragaszkodik Orbán Viktor Nagy Mártonhoz? Mi romlott el Matolcsy György és Orbán Viktor között? Lehet Matolcsy György az új Simicska Lajos?
Varga kinevezéséről Kovács Gábort, a HVG gazdasági újságíróját kérdezte Kacskovics Mihály Béla.
11:33 Hogy változott a jegybank és a kormány viszonya azután, hogy Orbán bizalmasa lett az elnök? Miben különbözött Varga nemzetgazdasági minisztériuma Matolcsyétól?
13:50 Miért romlott meg Orbán és Matolcsy kapcsolata?
17:36 Hogyan változhat a minisztériumi struktúra Varga kiesésével?
19:11 Miért Nagy Mártont tartja maga mellett Orbán Varga Mihály helyett?
22:06 Bukás vagy felemelkedés Varga jegybankelnöksége?
A 2000-es évek elején Mundruczó Kornél filmjeiben tűnt fel, megjárta Cannes-t és egy sor nagyjátékfilmben játszott, most Till Attila legújabb filmjének főszereplője. De sosem akart profi színész lenni, a filmes szakmában kellékesként találta meg magát. Polgár Tamással beszélgetünk.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora szerda délután tartott fórumot az egyetem vezetőinek, valamint a hallgatói képviselet, illetve a Szenátus tagjainak. A Telexhez eljuttatott közlemény alapján az intézményvezető elmondta, hogy a fenntartóval – azaz a kormánnyal – való tárgyalások alapján elkészült egy olyan tervezet,
amely alapján az állam mellett az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő, hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak.
Ezzel Hassan lényegében megerősítette a Telex november közepén publikált értesülését, miszerint a BME akár már 2025-re kikerülhet az állami fenntartású intézmények egyre szűkülő köréből, de az EU alapítványi fenntartásba kiszervezett felsőoktatási intézményekkel szembeni retorziói miatt inkább céges fenntartáson alapuló struktúrában...
...A kormány a modellváltás jogszabályi lehetőségét október végén, egy salátatörvénybe rejtett törvénymódosítással teremtette meg: úgy változtatta meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt, hogy ezentúl egy egyetem fenntartója bármilyen cégnek átadhatja a fenntartói jogokat.
Értesüléseink szerint a kormány azzal is kecsegtette a BME vezetését, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el. Állami fenntartású intézményként jövőre 19 milliárd forintból gazdálkodhatna, miközben ha áprilistól lenne fenntartóváltás, 35-37 milliárd, ha már januártól, akkor több mint 50 milliárd forint lehetne az egyetem költségvetése.
Már egy ideje rezignáltan vesszük tudomásul, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megjelentet egy makrogazdasági adatot. Például azt, hogy a magyar gazdaság a tavalyi után az idén is recesszióba süllyedt. Ami nem csoda, hiszen az ipari termelés – azon belül is az építőipar –, valamint a beruházások jócskán elmaradnak a tavalyi szintektől. Pedig azok sem voltak túl magasak, emiatt azt gondolhattuk volna, bravúr őket alulmúlni. Hát sikerült.
A magyar miniszterelnök egy alkalommal indokolta politikájának módosulását. Ez az adás azzal szembesít, hogy mi volt igaz ezekből az indokokból. Továbbá adalékokkal szolgál két titkosszolgálati befolyásolási kampány értelmezéséhez is.
Tényleg a Tisza vezeti a népszerűségi versenyt 11 százalékkal? Milyenek a gazdasági kilátások 2025-re? A kegyelmi ügy óta vissza tudták-e szerezni Orbánék a pillanat uralását? Mostantól minden nap kampány lesz a '26-os választásokig? Ezekről és még sok másról is kérdezzük Lakner Zoltán elemzőt, a Jelen főszerkesztőjét a 2026 élő adásában.
A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra? Megszólalók: Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.11.28.
A rendszerváltás utáni Romániában még sosem volt olyan káosz, bizonytalanság és ijedtség, mint most. Nem volt olyan, sem, hogy úgy menjünk neki egy parlamenti választásnak, hogy ne tudjuk a pártok támogatottságát. Nem volt olyan közvéleménykutató cég, ami mert volna kiadni kutatást a parlamenti választásokról - mondta Gál Mária, a Népszava főmunkatársa, külpolitikai szakértő, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Kispártok támadták meg az elnökválasztás eredményét, volt, aki újraszámlálást kért, volt aki az eredmény megsemmisítését. Ez utóbbi akár forradalmat is kirobbanthatna Romániában.
Európában, és Magyarországon is megijedtek az eredménytől, hiszen ha igazak a találgatások, hogy egy párt nélküli szélsőjobboldali figura, orosz beavatkozással választást tud nyerni, akit a közvéleménykutatások teljesen esélytelennek találtak, akkor bármi megtörténhet. Akkorát nem lehet tévedni, amekkora tévedés itt történt, és nincs annyi rejtőzködő szavazó sem.
Az orosz beavatkozás azért is valószínű, mert orosz érdek, hogy Romániában instabilitás és káosz legyen.
(Az adás felvétele után derült ki, hogy az Alkotmánybíróság a szavazatok újraszámlálása mellett döntött.)
NÉPSZAVA / INTERJÚ Szerző: RÓNAY TAMÁS 2024.11.29.
Ügyeskedni próbál ugyan, de már teljesen hiteltelenné vált a nemzetközi színtéren, mondta el lapunknak Paul Lendvai, a Magyarországon született bécsi újságíró, elemző.
Legújabb könyve, rendkívül átfogó, s a politikai képmutatásról szól, amint címe is sugallja. A téma rendkívül aktuális Németország és Oroszország sajátos viszonya miatt is. Számomra megdöbbentő volt, hogy például a legendás egykori kancellár, Helmut Schmidt még Ukrajna létezését is kétségbe vonta. Mi az oka annak, hogy a német vezető politikusok oly megengedőek voltak a Kremllel szemben?
Ennek létezik egy történelmi vetülete. A legfőbb ok az a bűntudat amiatt, hogy a második világháborúban megtámadták a Szovjetuniót és ötmillió embert megöltek, majd elvesztették a háborút, és félnek a nagy Oroszországtól. Vlagyimir Putyin jól ismeri a német pszichét. Drezdában, alezredesi rangban embereket szervezett be, jól megtanult németül, és mindenkit elkápráztatott, amikor 2001-ben németül mondott beszédet a Bundestagban. Tényező talán a korrupció is. Megdöbbentő Gerhard Schröder volt kancellár politikája Oroszországgal kapcsolatban. Negyven alkalommal találkozott Putyinnal kancellársága alatt, aztán rögtön állást vállalt a Rosznyeft vállalatnál és másutt: több millió euróra becsülik a vagyonát. Számomra megdöbbentő, hogy a német szociáldemokraták az oroszok Ukrajna elleni háborúja után sem zárták ki soraikból. Sőt, az SPD új főtitkára, Matthias Miersch azt mondta, Schrödernek helye van a pártban. Olaf Scholz kancellár korábban korszakváltást ígért, s kancellársága alatt Németország valóban jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, anyagi segítséggel és fegyverekkel. Ám elzárkózott a legfontosabb fegyver, a Taurus rakéta szállításától, amellyel mélyen orosz területeket támadhatnának az ukránok, miközben az amerikaiak, a britek és a franciák is lehetővé tették a hosszú hatótávolságú rakéták használatát Kijevnek. Sőt, Scholz nemrég Putyint is felhívta, amit elképesztőnek tartok. Nyilván így akarta kifogni a szelet Sarah Wagenknecht pártja, a BSW vitorlájából.
Angela Merkelt szintén rendre az a vád éri, hogy túl megengedő volt Putyinnal szemben. Épp kedden jelent meg memoárja, amelyben megvédte ezt a politikáját. Ha Berlin Merkel alatt keményebb lett volna Moszkvával szemben, Putyin sem merészkedett volna el idáig?
Még nem olvastam a könyvet, de már megrendeltem. A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi kiadásában több cikk is foglalkozott a művel, de nagy hiányosságának nevezték, hogy bizonyos dolgokat a volt kancellár nem tár fel kellőképpen. Ezek közé tartozik az orosz kérdés is. Megvédi például az Északi Áramlat 2 építését, miközben a lengyelek és a baltiak kezdettől fogva bizalmatlanul tekintettek a gázvezetékre.
Merkel Orbán Viktorral is kesztyűskézzel bánt…
Én egyetlen szót sem hallottam, olvastam a volt kancellártól, amelyben elítélte volna a magyar kormányfőt. Ezt szintén nagy hiányosságának tartom, Kínával kapcsolatban például sokkal nyíltabban beszélt. Ebben persze szerepet játszhatnak a német autóipar magyarországi érdekeltségei. Ettől függetlenül nagyon tisztelem Merkelt.
Ha a volt kancellár kezdettől fogva kritikusabb lett volna Orbánnal szemben, akkor a magyar kormányfő nem ment volna el ennyire az autokrácia irányába?
Merkelnek komoly tekintélye volt az Európai Unióban. Ugyanakkor ő inkább a kompromisszumok kancellárja volt. Úgy vélem, hogy túlzott óvatosság jellemezte. Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy jól tudott oroszul, egy tanulmányi versenyt is megnyert, többször járt Oroszországban, különleges viszony fűzte az országhoz. Tegyük hozzá azt is, hogy Kelet-Németországban igen erős két oroszbarát párt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a Sarah Wagenknecht pártja, a BSW. Mindezt ott, ahol oroszok katonák állomásoztak, nőket erőszakoltak meg.
Mi ennek az oka?
Az NDK-ban a kommunizmust nem mindenki tartja teljes kudarcnak. S a közben felnőtt generációval az idősebbek megosztották nosztalgikus emlékeiket például arról, hogy akkoriban az árak nem emelkedtek, hivatalosan nem volt munkanélküliség. Ugyan nem lehetett olyan jó termékeket kapni, mint nyugaton, de azért mindenük megvolt, mondogatták. Ez egyfajta kisebbségi érzéssel is párosult, átélték, hogy a nyugatnémetek, akik jobban éltek, átvették a hatalmat. Szóval több tényező játszott szerepet, s ez az összetettség érzékelhető Merkel személyiségében: keletnémet volt, ebben az országban élt 35 éves koráig, ugyanakkor orosz nyelvet jól elsajátította, sokat olvasott a nyelven. Ami pedig a memoárját illeti, persze, el fogom olvasni, de szerintem az olvasók majd felrakják a könyvespolcukra, mutathatják, hogy megvan nekik, de nem hiszem, hogy kivételes mű lenne...
HÁROM AZ IGAZSÁG / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: SZÉNÁASI SÁNDOR 2024.11.26.
Téma: Post truth, fake news, hazugság, Trump és a gyűlölet győzelme. Van-e kiút abból a világból, amelyben az emberek tudják, mégis elfogadják, hogy becsapják őket?
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
zCAST / HVG VIDEÓ Műsorvezető: FAIT FEDERIKA 2024.11.27.
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
Meddig és hogyan kell Orbánéknak csalniuk, hogy beteljen a pohár? Magyar Péter szavazást rendezett a Világgazdaság - aztán lezárták, vélhetően azért, mert nem tetszett nekik az eredmény...
ÚJ EGYENLŐSÉG Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN 2024.11.27.
Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi tízrészes közbeszélgetéssorozatának címe „A magyar gazdasági modell”. Az idei rendezvényekkel az Orbán kormány gazdaságpolitikájának, a gazdasági semlegesség néven meghirdetett gazdasági modellnek a mélyebb megértéséhez kívánunk hozzájárulni.
Milyen szerepet játszanak a befektetési alapok a különböző gazdasági modellek megvalósításában?A sorozat november 4-i rendezvényén a Concorde Értékpapír Zrt. alapító-elnökével, Jaksity Györggyel beszélgetett Pogátsa Zoltán az egyes gazdasági korszakokra jellemző modellek finanszírozásának kérdéseiről.
A közelmúltban került a mozikba Török Zoltán Változó vadon című filmje, amely Svédország természeti kincseinek pusztulásáról, átalakulásáról is nyíltan beszél. Az utóbbi évek legnézettebb magyar természetfilmjeinek rendezője tizenöt éve él a skandináv országban, s megtudjuk tőle: az egyik fő oka annak, hogy így megnőtt a fakitermelések mennyisége a svédeknél, az, hogy Kínában elkezdtek WC-papírt használni, oda megy a sok fa cellulóznak. Török nem szakadt el teljesen Magyarországtól sem: az Alföld elsivatagosodására, az európai klíma drasztikus változására egy, a Kiskunságról forgatandó filmmel készül felhívni a figyelmet. Interjú...
VESZPRÉM MEGYEI TISZA SZIGETEK Szerző: BAKONY-BALATON VÁLTOZÁS SZABADEGYETEM 2024.11.23.
A Bakony-Balaton Változás Szabadegyetem első előadásán Kéri László politológust láttuk vendégül. Az est első etapjában Kéri László előadását hallgathattuk meg a mai aktuális politikai helyzetről. A második részben pedig a kérdéseké volt a főszerep.
Előadás időpontja: 2024.11.22. Előadó: Kéri László
TELEX Szerző: BRÜCKNER GERGELY, BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM 2024.11.29.
Az RTL és a 4iG tárgyalásai során semmilyen formában nem merült fel, hogy az RTL letekerje a közéleti tartalmait, az Rtl.hu átalakításáról pedig már a 4iG-s megállapodás előtt döntöttek, csak megvárták az önkormányzati választást – mondja Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, aki szerint az is természetes, ha időnként egyeztet a kormányzattal. Az RTL-nél egyelőre elégedettek a Bajnokok Ligája-közvetítések nézőszámaival, de a streaming ma még mínuszos bevételi láb. Vidus szerint a 10 évvel ezelőtti hangfelvételekkel, amiben Lázár János és az RTL Group akkori vezetése közötti tárgyalásokról derülnek ki részletek, nincs dolga. A kollégáját érintő, Ábrahám Róbert által megfogalmazott vádakra pedig szerinte jelenleg nem kell az RTL-nek reagálnia, mert nincs ügy.
A magyar lakosságnak, a futballrajongóknak legalábbis biztosan, fontos hír volt, hogy az RTL+ lett a Bajnokok Ligája (BL) elsődleges csatornája. Ez egy elég drága befektetés, bejöttek a számításaik?
A Bajnokok Ligája tökéletesen hozza a számokat, fordulóról fordulóra épül a közönség. Nem nulláról indultunk, az RTL+ már kétéves, a BL pedig innentől 3 éves maratonfutás, vagyis nem egyből akarunk elérni a végső célhoz. Az új nézők természetesen leginkább fiatal férfiak, de azért nem csak ők fizetnek elő. Nyilván azt fogja kérdezni, hogy hány előfizetőnél tartunk, de pontos számokat tőzsdei cégként nem teszünk közzé...
HETI EGYENLEG Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2024.11.28.
Nagyon világos Magyar Péter mondanivalója, abszolút beleillik az eddigi stratégiájába, akkor is, ha nem szépen tálalja. Eddig is azt kommunikálta, hogy sem a Fidesszel, sem a régi ellenzékkel nem akar együttműködni. Ha valaki nem tudja bizonyítani, hogy mögötte jelentős szavazótábor van, akkor nem tudja rákényszeríteni semmire az erősebb felet – mondta Lakner Zoltán, politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, arra a hírre reagálva, hogy Magyar Péter dolgozni küldte a korábbi ellenzék képviselőit. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt számára kiskapu lehet, ha nem támogat óellenzéki jelöltet, de viszont nem indít jelöltet abban a körzetben.
Lakner Zoltán szerint az ellenzék elrontja azzal, hogy Tolna 2-es körzetben több óellenzéki párt is elindul, ahelyett, hogy egy helyi erős jelöltet indítanának a Fidesszel és Dúró Dórával szemben. Ezzel csak igazolják Magyar Péter érveit.
Orbán Viktor és Magyar Péter versenybe szállt, hogy melyikük több gyerekotthont meglátogatni. Lakner Zoltán nagyon helyesnek tartja, hogy a Tisza Párt elnöke országjárásra indult. A Fidesz fél a 2026-os vereségtől, mindenhogy próbálják támadni Magyar Pétert, de semmi nem tapad meg rajta, olyan, mint a teflon. Lakner Zoltán úgy gondolja Nagy Márton lehet Orbán Viktor politikai sírásója.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÖRÖS SZABOLCS 2024.11.28.
Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Tényleg az ukrajnai háború „legveszélyesebb szakasza” jön-e? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? A HetiVálasz 254. adásában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában?
Magyari Péter: „Bizonyos szempontból őrült világ jön. Fontos tapasztalat: a nyugati világban – nem csak az Egyesült Államokban –, hogy az egyrészt-másrészt óvatoskodó, kiegyensúlyozó politikát mintha megunták volna az emberek. Ilyen értelemben pont ez az őrület nagyon sokak számára akár vonzó is lehetett: az egész Trump-féle politikának az egyik kulcsa, hogy határozottan mondjunk nagy dolgokat, aztán majd meglátjuk, mi lesz.”
Ablonczy Bálint: „2016-hoz képest különbség, hogy ez egy jóval egyértelműbben trumpista kabinet lesz. ’16-ban a választás éjszakáján Donald Trump úgy jött fel a családjával a pódiumra, hogy az »Úristen, győztünk!« hangulat látszott rajta is. Sokáig tartott, amíg csapatot alakított ki, rengeteg állást nem is töltöttek be, vagy ha betöltötték, azok hagyományos republikánus világból jöttek, állandó konfliktusok voltak, emiatt kirúgta az embereket, majd visszafogadta őket. Ehhez képest most három hét alatt lényegében megvan a kabinet. (…) Trumpnak ez az egy ciklusa van, ő már a történelemnek játszik. Azok a típusú megfontolások, amik mondjuk ’16-ban még – a következő kampányra való tekintettel – ott voltak benne, most nem lesznek benne. Hogy ez jó-e vagy rossz a világ és Amerika szempontjából, nemcsak mi nem tudjuk megmondani, hanem talán még ő maga sem.”
Mit jelez Romániában az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescura leadott majd’ 23 százalék, illetve volt pártja, a szélsőséges AUR-t vezető George Simion 13,9 százaléka?
Magyari Péter: „Georgescun kívül az is elég aggasztó, hogy az AUR, ahonnan ő kikerült, mert túl radikális volt, egy elég súlyosan nacionalista párt továbbra is, és annak az elnökjelöltje lett a negyedik, közel 14 százalékkal. Vagyis a két radikáljobbos jelölt 37 százalékot kapott. Magyarországon ezzel majdnem kétharmados többséget lehetne szerezni egy parlamenti választáson. Nyilván a most vasárnapi román parlamenti választás más lesz, és Georgescunak nincsen pártja, úgyhogy ezt nem lesz olyan egyszerű átváltani parlamenti többséggé, de azért mutatja, hogy a mostani, nagyjából konszenzusos elit ellen milyen elemi felháborodás vagy elutasítás van a román társadalomban. Még akkor is, ha egyébként a választásra jogosultaknak éppen több mint a fele vett részt ezen a választáson. Nem volt tehát túl nagy érdeklődés, ami egyébként szintén egy elitellenes protestviselkedést jelenthet. Nagyon izgalmas lesz a második forduló; egy erdélyi újságíró ismerősöm azt mondta: ha Georgescu ezt behúzza, akkor nálatok nagybetűs Nyugat lesz hozzánk képest.”
Ablonczy Bálint: „Annál rosszabb forgatókönyvet az erdélyi magyarság szempontjából, mint ahogy a román választók majdnem 40 százaléka a szélsőjobb különféle árnyalatait képviselő politikusokra szavaz, nagyon nehéz elképzelni. Simion ugyan elindult a közép fele, de az AUR mégiscsak abból indult ki, hogy az úzvölgyi katonatemetőben a focihuligánok a láncot alkotó magyarokat rángatták, bemásztak, törtek-zúztak. Georgescunak a legionárius mozgalomra való hivatkozása sem valami szöszös bölcsész dolog: azok igazi vérbő, zsidó- és magyarellenes pogromokat rendező fasiszták voltak, akiknek a dicsőítése teljesen kívül esik mindenen, ami egy normális európai demokráciában elképzelhető.”
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2024.11.29.
– jósolja a Guardian, amely emlékeztet arra is: Trump reménybeli terrorizmusellenes főigazgatója Doktor Gorkaként reklámozott egy derékfájás kezelésére szolgáló olajkészítményt, holott nincs orvosdoktori címe.
Az uniós országok csúcsvezetőiből álló testület, az Európai Tanács új elnökéről, Antonio Costa volt portugál miniszterelnökről közöl portrét a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja. Mint a cikkben olvasható, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régi-új elnöke már nagyon várja, hogy a joviális szociáldemokrata jöjjön, és vegye át a teendőket az eddigi tanácsi elnöktől, a liberális pártállású Charles Michel volt belga kormányfőtől, aki állandóan azzal próbálkozott, hogy saját magára vonzza a reflektorfényt, és ellopja a show-t a végrehajtó testület vezetőjétől. A Handelsblatt abban összegzi a Costával szemben támasztott elvárások lényegét, hogy tanítsa móresre a testület nagy egóval megáldott tagjait, és gondoskodjék az Unió egységes fellépéséről mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával szemben. A 63 éves Costa egy uniós tisztségviselő szerint jó viszonyt ápol Von der Leyennel, és a lap ehhez hozzáteszi: 2015 és 2023 közötti portugál miniszterelnöksége alatt is bebizonyította, hogy ügyes tárgyaló, és közös platformra tudott hozni eltérő pártokat.
Azt már tudni lehet a terveiről, hogy az eddig kétnapos EU-csúcsok helyett egy napra akarja besűríteni az ilyen találkozókat, és elege van abból, hogy a csúcsvezetők egész éjszaka a zárónyilatkozat egy-két szófordulatán vitatkozzanak – végezzék el a munkát előzetesen a nagykövetek. „Meg fogjuk kísérelni”, mondta a Handelsblattnak egy EU-tisztviselő.
A Forbes magazin minapi cikke után most a baloldali liberális londoni Guardian foglalkozik azzal, hogy Donald Trump az elnöki csapatépítés keretében – nagy felhördülést okozva - terrorizmusellenes főigazgatónak kívánja kinevezni a szélsőjobboldali kommentátor Gorka Sebestyént. A lap kiemeli, hogy ennek a pozíciónak a betöltése – ellentétben a hírszerzőfőnöki vagy a védelmi miniszteri tisztséggel – nem követeli meg a szenátusi jóváhagyást. Idézi a cikk John Boltont, aki Trump előző elnöki ciklusában egy ideig nemzetbiztonsági tanácsadó volt, és most olyan szélhámosnak nevezte Gorkát, akinek nincs semmi keresnivalója egyetlen amerikai kormányzatban sem. Herbert Raymond McMaster nyugalmazott tábornok szerint – ő Bolton előtt szolgálta nemzetbiztonsági tanácsadóként Trumpot – az elnök hamar rá fog jönni arra, hogy választása nem volt szerencsés. Trump tanácsadói állítólag elszörnyedtek a jelölés hallatán, és egyikük – nevének mellőzését kérve – azt állította, hogy csaknem mindenki bohócnak tartja Gorkát. A Guardian tudomása szerint Michael Anton konzervatív beszédíró annak nyomán kérte, hogy ne vegyék őt figyelembe, mint lehetséges helyettes nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy tudomást szerzett a megválasztott elnök Gorkával kapcsolatos terveiről. A brit lap idézi azokat a vélekedéseket, miszerint Gorka épp olyan rövid ideig marad majd a Fehér Házban, mint Trump első elnöki ciklusa alatt. Akkor mindössze hét hónapot tudott ott tölteni, de ez is elég volt ahhoz, hogy úgymond ellentmondásossá váljék a megítélése. Így például amellett volt, hogy ne engedjék beutazni az Egyesült Államokba a döntően muszlim lakosságú országok polgárait.
Gorka gyakran militáns szavakkal jellemzi saját hitét: szerinte ő és a vele azonos nézeten levő jobboldali keresztények nem bibliai bárányok, hanem olyanok, akik ott vannak, amikor Jézus szólítja őket, azzal, hogy add el mindenedet, és vásárolj egy szablyát. Halkan megjegyzem, hogy tudomásom szerint a jézusi felszólítás úgy hangzik, add el mindenedet, és kövess engem, Gorka tehát meglehetősen innovatív módon fordítja a Bibliát. Tavaly, az Izrael ellen a Hamász által elkövetett támadás után azt a tanácsot adta Izraelnek, hogy „öljétek meg mindegyiküket. Áldja meg az Isten Izraelt, áldja meg az Isten a judeo-keresztény civilizációt”. Ezt az idézetet a Guardian a Washington Postból vette át. Amikor Trump 2017-es elnöki beiktatásán Gorka a Vitézi Rend jelvényét viselve jelent meg, a Fox Newsnak kijelentette, hogy „az alfahímek visszatértek”. Egyszer pedig Doktor Gorkaként reklámozott egy derékfájás kezelésére szolgáló olajkészítményt, holott nincs orvosdoktori címe – igaz, a Guardian szerint a Corvinuson szerzett PhD-fokozatának az értékét is erősen megkérdőjelezik.
A müncheni Süddeutsche Zeitung beszámol arról, hogy tovább növelte támogatottságát Orbán Viktor kihívója, Magyar Péter. Eszerint, ha most tartanák a választásokat, a Tisza Pártra 47, a Fideszre csak 36 százalék voksolna. Egy hónappal ezelőtt a Median mérése szerint még csak 7 százalékpont volt a Tisza előnye a kormánypárttal szemben. A bajor lap felidézi, hogy Magyar Péter ez év elején lépett elő a jobboldali populista Orbán bírálójaként, pártja azonban júniusban az európai parlamenti választáson már megszerezte a voksok 30 százalékát. A párt EP-képviselői ahhoz a néppárti frakcióhoz csatlakoztak, ahová a német kereszténydemokrata, illetve keresztényszociális unió is tartozik. A következő parlamenti választás azonban csak 2026 tavaszán esedékes Magyarországon.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.27.
Maroknyi náci gyűlt össze a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum, vagyis Schmidt Mária Csurka-konferenciáján, amely éppen ettől kapott jelentőséget. Nem az számít, hány nyilas tette tiszteletét, hogy antiszemita érzelmeit kiélhesse, hanem az, hogy Schmidt Mária személyében a miniszterelnök főideológusa és főtanácsadója volt a házigazda.
Schmidt Mária maga is régi és kipróbált holokausztrelativizáló (ami a holokauszttagadás egy formája), antiszemita és náci, a Terror Háza Múzeum pedig az ő antiszemitizmusának alig leplezett fellegvára. Schmidt Mária azonban nem megtűrt és magányos antiszemita a Fideszben, hanem maga a fősodor: feladata ennek áltudomámyos köntösbe bújtatása.
Schmidt Mária már olyan régi antiszemita, hogy Randolph Braham professzor, a Magyar Holokauszt és más alapművek szerzője, már húsz évvel ezelőtt is ordas antiszemitának tartotta, és azzal a Csurkával állította egy sorba, aki kevésbé kódolta ugyanazt. Most az egykori náci pártvezér tiszteletére rendezett konferencián végre eltűntek a különbségek.
Nem magyarázat, hogy világjelenség a szélsőjobboldal térnyerése. Az antiszemitizmus és a nácizmus nem kaphat polgárjogot, ilyen mélyre nem süllyedhet mégegyszer az ember. A Schmidt-féle „konferencia”, amit tudományos ülésnek álcáztak, valójában ócska hitlerista, náci és nyilas gyűlés volt, ahol Schmidt Mária nyugodtan feltehette volna a karszalagot.
Döntse el, hogy melyiket, akár mind a kettőt.
Schmidt szerint Csurka megelőzte a korát, azért került konfliktusba a náci alapvetésével, mert túl korán mondta el. Schmidt elfelejti, hogy Csurka nem talált fel semmit, Hitler már kifejtette a zsidó világösszeesküvést, szitokszóvá tette a liberalizmust, szociáldemokráciát, mint a zsidók keresztények elleni támadásának két álarcát. Nincs ebben semmi új.
Schmidt azt hiszi, hogy a világ az ő igazukat igazolta, mert ma már nem okoznának olyan felháborodást Csurkának az antiszemiták között is kirívóan penetráns és mocsok náci firkálmányai és ocsmány beszédei, amelyekből jócskán merített már Orbán is, az illiberális rendszere erre épül. De nem először fojtják az emberekbe a szót, ám soha nem végleg.
Elérkezettnek látja az időt a Fidesz, hogy nyíltan felvállalja Csurkát, a II. világháború óta a legnagyobb magyar nyilast, nácit és antiszemitát. Csurka a legközönségesebb, legalpáribb nácizmus képviselője, házmeseterek és nyilas keretlegények színvonalán zsidózó mocsok ember volt, akit még a (szélső)jobboldalon a szalonzsidózók között is szégyellni illett...
PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL PODCAST Szerző: PARTIZÁN 2024.11.29.
Orbán változást ígért a kegyelmi botrány után, de csak rosszabb lett a helyzet. Ki akarna egy ilyen rendszerben dolgozni? Szinte csak az, akinek muszáj.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
Aktuálisak a rendszerváltáskori követelések, de hihetünk-e a közvéleménykutatásoknak, és aktuális-e a rendszerváltás. Az oroszok atomfenyegetésnek az ukránok speciel nem hisznek, de azért a csehek már készülődnek. Napindító hírlevelünk.
Jó reggelt! Kezdjük napindító – korántsem egyetlen – hírlevelünket négy kiemelt cikkel: