2024. november 29., péntek

AZT LÁTOM, HOGY 2024-BEN FOLYAMATOSAN MELLÉNYÚL A FIDESZ – ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL

TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.11.28.



Tényleg a Tisza vezeti a népszerűségi versenyt 11 százalékkal? Milyenek a gazdasági kilátások 2025-re? A kegyelmi ügy óta vissza tudták-e szerezni Orbánék a pillanat uralását? Mostantól minden nap kampány lesz a '26-os választásokig? Ezekről és még sok másról is kérdezzük Lakner Zoltán elemzőt, a Jelen főszerkesztőjét a 2026 élő adásában.

0:00 Visszaszámolás 
5:00 Tényleg 11 százalékkal vezet a Tisza Párt? Melyik felmérésnek higyjünk? 
12:39 Szájer visszatéréséről: létezik olyan, hogy politikai hiba 
19:15 Kinek kellett Csurka és Szájer visszatérése, rehabilitálása? 
25:50 Olyan, mintha a kormány most kicsit elvesztette volna a valóságérzékelését 
32:29 Magyar Péter olyan, mint a 2004-es Gyurcsány: az a csávó, aki minden támadásból feláll 
38:48 Mi mást tudna kezdeni a Fidesz, mint hogy gépágyúval lő Magyar Péterre? 
41:30 A szuverenizmusért harcol a kormány, de külső hatásoktól várja a megoldást 
45:46 Rossz a kormány megszorító politikája, és miből fog a kormány osztogatni? 
50:11 Nem tudom, hogy nem Nagy Márton lesz-e Orbán Viktor végzete 
59:14 Ha folyton háborús veszélyhelyzet van, miért várja a kormány, hogy költsön a lakosság? 
1:01:13 Lázár János találkozott a MÁV nevű szervezettel 
1:04:38 A parlamenti ellenzék elmúlt évtizede a belső helyosztókról szólt 
1:10:05 A DK és Gyurcsány Ferenc szerepe 
1:19:05 Magyar Péter az újabb országjárást és a következő másfél évet is le tudja hozni egyedül? 
1:24:08 Eközben a kormányinfón: 2027-ig 40 százalékos béremelés jön, de mi lehet ebből?

GÁL MÁRIA: OROSZ ÉRDEK FŰZŐDIK AHHOZ, HOGY ROMÁNIÁBAN KÁOSZ LEGYEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.11.28.



A rendszerváltás utáni Romániában még sosem volt olyan káosz, bizonytalanság és ijedtség, mint most. Nem volt olyan, sem, hogy úgy menjünk neki egy parlamenti választásnak, hogy ne tudjuk a pártok támogatottságát. Nem volt olyan közvéleménykutató cég, ami mert volna kiadni kutatást a parlamenti választásokról - mondta Gál Mária, a Népszava főmunkatársa, külpolitikai szakértő, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Kispártok támadták meg az elnökválasztás eredményét, volt, aki újraszámlálást kért, volt aki az eredmény megsemmisítését. Ez utóbbi akár forradalmat is kirobbanthatna Romániában. 
Európában, és Magyarországon is megijedtek az eredménytől, hiszen ha igazak a találgatások, hogy egy párt nélküli szélsőjobboldali figura, orosz beavatkozással választást tud nyerni, akit a közvéleménykutatások teljesen esélytelennek találtak, akkor bármi megtörténhet. Akkorát nem lehet tévedni, amekkora tévedés itt történt, és nincs annyi rejtőzködő szavazó sem.

Az orosz beavatkozás azért is valószínű, mert orosz érdek, hogy Romániában instabilitás és káosz legyen.

(Az adás felvétele után derült ki, hogy az Alkotmánybíróság a szavazatok újraszámlálása mellett döntött.)

PAUL LENDVAI: ORBÁN VIKTOR ANNYIT MÁR ELÉRT, HOGY TRUMP NE TÉVESSZE ÖSSZE ERDOGANNAL, DE JELENTŐS TÁMOGATÁSRA ALIGHA SZÁMÍTHAT TŐLE

NÉPSZAVA / INTERJÚ
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2024.11.29.


Ügyeskedni próbál ugyan, de már teljesen hiteltelenné vált a nemzetközi színtéren, mondta el lapunknak Paul Lendvai, a Magyarországon született bécsi újságíró, elemző.


Legújabb könyve, rendkívül átfogó, s a politikai képmutatásról szól, amint címe is sugallja. A téma rendkívül aktuális Németország és Oroszország sajátos viszonya miatt is. Számomra megdöbbentő volt, hogy például a legendás egykori kancellár, Helmut Schmidt még Ukrajna létezését is kétségbe vonta. Mi az oka annak, hogy a német vezető politikusok oly megengedőek voltak a Kremllel szemben?

Ennek létezik egy történelmi vetülete. A legfőbb ok az a bűntudat amiatt, hogy a második világháborúban megtámadták a Szovjetuniót és ötmillió embert megöltek, majd elvesztették a háborút, és félnek a nagy Oroszországtól. Vlagyimir Putyin jól ismeri a német pszichét. Drezdában, alezredesi rangban embereket szervezett be, jól megtanult németül, és mindenkit elkápráztatott, amikor 2001-ben németül mondott beszédet a Bundestagban. Tényező talán a korrupció is. Megdöbbentő Gerhard Schröder volt kancellár politikája Oroszországgal kapcsolatban. Negyven alkalommal találkozott Putyinnal kancellársága alatt, aztán rögtön állást vállalt a Rosznyeft vállalatnál és másutt: több millió euróra becsülik a vagyonát. Számomra megdöbbentő, hogy a német szociáldemokraták az oroszok Ukrajna elleni háborúja után sem zárták ki soraikból. Sőt, az SPD új főtitkára, Matthias Miersch azt mondta, Schrödernek helye van a pártban. Olaf Scholz kancellár korábban korszakváltást ígért, s kancellársága alatt Németország valóban jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, anyagi segítséggel és fegyverekkel. Ám elzárkózott a legfontosabb fegyver, a Taurus rakéta szállításától, amellyel mélyen orosz területeket támadhatnának az ukránok, miközben az amerikaiak, a britek és a franciák is lehetővé tették a hosszú hatótávolságú rakéták használatát Kijevnek. Sőt, Scholz nemrég Putyint is felhívta, amit elképesztőnek tartok. Nyilván így akarta kifogni a szelet Sarah Wagenknecht pártja, a BSW vitorlájából.

Angela Merkelt szintén rendre az a vád éri, hogy túl megengedő volt Putyinnal szemben. Épp kedden jelent meg memoárja, amelyben megvédte ezt a politikáját. Ha Berlin Merkel alatt keményebb lett volna Moszkvával szemben, Putyin sem merészkedett volna el idáig?

Még nem olvastam a könyvet, de már megrendeltem. A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi kiadásában több cikk is foglalkozott a művel, de nagy hiányosságának nevezték, hogy bizonyos dolgokat a volt kancellár nem tár fel kellőképpen. Ezek közé tartozik az orosz kérdés is. Megvédi például az Északi Áramlat 2 építését, miközben a lengyelek és a baltiak kezdettől fogva bizalmatlanul tekintettek a gázvezetékre.

Merkel Orbán Viktorral is kesztyűskézzel bánt…

Én egyetlen szót sem hallottam, olvastam a volt kancellártól, amelyben elítélte volna a magyar kormányfőt. Ezt szintén nagy hiányosságának tartom, Kínával kapcsolatban például sokkal nyíltabban beszélt. Ebben persze szerepet játszhatnak a német autóipar magyarországi érdekeltségei. Ettől függetlenül nagyon tisztelem Merkelt.

Ha a volt kancellár kezdettől fogva kritikusabb lett volna Orbánnal szemben, akkor a magyar kormányfő nem ment volna el ennyire az autokrácia irányába?

Merkelnek komoly tekintélye volt az Európai Unióban. Ugyanakkor ő inkább a kompromisszumok kancellárja volt. Úgy vélem, hogy túlzott óvatosság jellemezte. Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy jól tudott oroszul, egy tanulmányi versenyt is megnyert, többször járt Oroszországban, különleges viszony fűzte az országhoz. Tegyük hozzá azt is, hogy Kelet-Németországban igen erős két oroszbarát párt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a Sarah Wagenknecht pártja, a BSW. Mindezt ott, ahol oroszok katonák állomásoztak, nőket erőszakoltak meg.

Mi ennek az oka?

Az NDK-ban a kommunizmust nem mindenki tartja teljes kudarcnak. S a közben felnőtt generációval az idősebbek megosztották nosztalgikus emlékeiket például arról, hogy akkoriban az árak nem emelkedtek, hivatalosan nem volt munkanélküliség. Ugyan nem lehetett olyan jó termékeket kapni, mint nyugaton, de azért mindenük megvolt, mondogatták. Ez egyfajta kisebbségi érzéssel is párosult, átélték, hogy a nyugatnémetek, akik jobban éltek, átvették a hatalmat. Szóval több tényező játszott szerepet, s ez az összetettség érzékelhető Merkel személyiségében: keletnémet volt, ebben az országban élt 35 éves koráig, ugyanakkor orosz nyelvet jól elsajátította, sokat olvasott a nyelven. Ami pedig a memoárját illeti, persze, el fogom olvasni, de szerintem az olvasók majd felrakják a könyvespolcukra, mutathatják, hogy megvan nekik, de nem hiszem, hogy kivételes mű lenne...


ZCAST: AZ AKKUGYÁRHATALOM, AHOL A HATÓSÁGOK ÉS A GYÁRAK EGYÜTT ÁLLNAK SZEMBEN A LAKOSSÁGGAL

zCAST / HVG VIDEÓ
Műsorvezető: FAIT FEDERIKA
2024.11.27.



Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.

00:00 Intro 
01:30 Hogy áll jelenleg Magyarország az akkumulátorpiacon? 
08:42 Mekkora ezeknek a gyáraknak a víz- és energiaigénye? 
19:26 Egyre több az elektromos autó, de közben a gyártással szennyezzük a környezetet – megéri ez? 
20:59 Milyen egészségügyi hatásokkal kell számolnunk? 
26:56 Hogyan lehet kikerülni a hibákat és szabálytalanságokat? 
31:33 Kinek a felelőssége lenne, hogy a gyárak biztonságosan, szabályosan működjenek? 
35:18 Milyen szerepe lehet a felelősségre vonásban az EU-nak? 
38:24 Hány munkahelyet teremtenek ezek a beruházások, és ezeknek mekkora részét töltik be magyar, illetve külföldi munkavállalók? 
43:12 Van-e infrastruktúra a külföldi munkaerő befogadására? 
45:22 Be tudnak-e szállni magyar kis- és középvállalkozások az akkumulátoriparba? 
48:48 Hogy áll a régi vagy selejtes akkumulátorok újrahasznosítása? 
56:29 Hogyan lehetne szakértők bevonásával jó stratégiát alkotni? 
1:00:37 Hol tudnak tájékozódni, és mit tudnak tenni a téma iránt érdeklődő civilek?

MEDDIG CSALHAT A FIDESZ BÜNTETLENÜL? MAGYAR PÉTER SZAVAZÁS A VILÁGGAZDASÁGON

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.11.28.



Meddig és hogyan kell Orbánéknak csalniuk, hogy beteljen a pohár? Magyar Péter szavazást rendezett a Világgazdaság - aztán lezárták, vélhetően azért, mert nem tetszett nekik az eredmény...

A MAGYAR GAZDASÁGI MODELL – A BEFEKTETÉSI ALAPOK SZEREPE

ÚJ EGYENLŐSÉG
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2024.11.27.



Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi tízrészes közbeszélgetéssorozatának címe „A magyar gazdasági modell”. Az idei rendezvényekkel az Orbán kormány gazdaságpolitikájának, a gazdasági semlegesség néven meghirdetett gazdasági modellnek a mélyebb megértéséhez kívánunk hozzájárulni.

Milyen szerepet játszanak a befektetési alapok a különböző gazdasági modellek megvalósításában?A sorozat november 4-i rendezvényén a Concorde Értékpapír Zrt. alapító-elnökével, Jaksity Györggyel beszélgetett Pogátsa Zoltán az egyes gazdasági korszakokra jellemző modellek finanszírozásának kérdéseiről.

ITT NÉZHETŐ MEG




TÖRÖK ZOLTÁN: „NEM TÍZ-HÚSZ ÉV VAN HÁTRA, CSUPÁN EGY-KETTŐ”

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.11.28.


A közelmúltban került a mozikba Török Zoltán Változó vadon című filmje, amely Svédország természeti kincseinek pusztulásáról, átalakulásáról is nyíltan beszél. Az utóbbi évek legnézettebb magyar természetfilmjeinek rendezője tizenöt éve él a skandináv országban, s megtudjuk tőle: az egyik fő oka annak, hogy így megnőtt a fakitermelések mennyisége a svédeknél, az, hogy Kínában elkezdtek WC-papírt használni, oda megy a sok fa cellulóznak. Török nem szakadt el teljesen Magyarországtól sem: az Alföld elsivatagosodására, az európai klíma drasztikus változására egy, a Kiskunságról forgatandó filmmel készül felhívni a figyelmet. Interjú...

BAKONY-BALATON VÁLTOZÁS SZABADEGYETEM - VENDÉGELŐADÓ: KÉRI LÁSZLÓ

VESZPRÉM MEGYEI TISZA SZIGETEK
Szerző: BAKONY-BALATON VÁLTOZÁS SZABADEGYETEM
2024.11.23.



A Bakony-Balaton Változás Szabadegyetem első előadásán Kéri László politológust láttuk vendégül. Az est első etapjában Kéri László előadását hallgathattuk meg a mai aktuális politikai helyzetről. A második részben pedig a kérdéseké volt a főszerep.

Előadás időpontja: 2024.11.22. Előadó: Kéri László

0:00:00 - Bevezető 
0:15:57 - Kéri László előadása 
1:30:29 - Szünet 
1:33:17 - Kérdések

MAGYAR PÉTER MEGKÍSÉREL BEMENNI A BICSKEI GYERMEKOTTHONBA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.11.29.



Magyar Péter megkísérel bemenni a bicskei gyermekotthonba...

VIDUS GABRIELLA: ÖNÖK POLITIZÁLJÁK ÁT EZT, MI ÜZLETI ALAPON DÖNTÜNK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY, BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2024.11.29.


Az RTL és a 4iG tárgyalásai során semmilyen formában nem merült fel, hogy az RTL letekerje a közéleti tartalmait, az Rtl.hu átalakításáról pedig már a 4iG-s megállapodás előtt döntöttek, csak megvárták az önkormányzati választást – mondja Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, aki szerint az is természetes, ha időnként egyeztet a kormányzattal. Az RTL-nél egyelőre elégedettek a Bajnokok Ligája-közvetítések nézőszámaival, de a streaming ma még mínuszos bevételi láb. Vidus szerint a 10 évvel ezelőtti hangfelvételekkel, amiben Lázár János és az RTL Group akkori vezetése közötti tárgyalásokról derülnek ki részletek, nincs dolga. A kollégáját érintő, Ábrahám Róbert által megfogalmazott vádakra pedig szerinte jelenleg nem kell az RTL-nek reagálnia, mert nincs ügy.


A magyar lakosságnak, a futballrajongóknak legalábbis biztosan, fontos hír volt, hogy az RTL+ lett a Bajnokok Ligája (BL) elsődleges csatornája. Ez egy elég drága befektetés, bejöttek a számításaik?

A Bajnokok Ligája tökéletesen hozza a számokat, fordulóról fordulóra épül a közönség. Nem nulláról indultunk, az RTL+ már kétéves, a BL pedig innentől 3 éves maratonfutás, vagyis nem egyből akarunk elérni a végső célhoz. Az új nézők természetesen leginkább fiatal férfiak, de azért nem csak ők fizetnek elő. Nyilván azt fogja kérdezni, hogy hány előfizetőnél tartunk, de pontos számokat tőzsdei cégként nem teszünk közzé...


HETI EGYENLEG: MAGYAR PÉTER OLYAN, MINT A TEFLON, MINDEN TÁMADÁS LEPEREG RÓLA

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.11.28.



Nagyon világos Magyar Péter mondanivalója, abszolút beleillik az eddigi stratégiájába, akkor is, ha nem szépen tálalja. Eddig is azt kommunikálta, hogy sem a Fidesszel, sem a régi ellenzékkel nem akar együttműködni. Ha valaki nem tudja bizonyítani, hogy mögötte jelentős szavazótábor van, akkor nem tudja rákényszeríteni semmire az erősebb felet – mondta Lakner Zoltán, politológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, arra a hírre reagálva, hogy Magyar Péter dolgozni küldte a korábbi ellenzék képviselőit. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt számára kiskapu lehet, ha nem támogat óellenzéki jelöltet, de viszont nem indít jelöltet abban a körzetben.

Lakner Zoltán szerint az ellenzék elrontja azzal, hogy Tolna 2-es körzetben több óellenzéki párt is elindul, ahelyett, hogy egy helyi erős jelöltet indítanának a Fidesszel és Dúró Dórával szemben. Ezzel csak igazolják Magyar Péter érveit.

Orbán Viktor és Magyar Péter versenybe szállt, hogy melyikük több gyerekotthont meglátogatni. Lakner Zoltán nagyon helyesnek tartja, hogy a Tisza Párt elnöke országjárásra indult. A Fidesz fél a 2026-os vereségtől, mindenhogy próbálják támadni Magyar Pétert, de semmi nem tapad meg rajta, olyan, mint a teflon. Lakner Zoltán úgy gondolja Nagy Márton lehet Orbán Viktor politikai sírásója.

„ŐRÜLT VILÁG JÖN” – ABLONCZY ÉS MAGYARI TRUMP-ELNÖKSÉGRŐL ÉS A SZOMSZÉDOK VÁLASZTÁSÁRÓL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.11.28.



Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Tényleg az ukrajnai háború „legveszélyesebb szakasza” jön-e? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? A HetiVálasz 254. adásában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.


Részletek a műsorból:

Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában?

Magyari Péter: „Bizonyos szempontból őrült világ jön. Fontos tapasztalat: a nyugati világban – nem csak az Egyesült Államokban –, hogy az egyrészt-másrészt óvatoskodó, kiegyensúlyozó politikát mintha megunták volna az emberek. Ilyen értelemben pont ez az őrület nagyon sokak számára akár vonzó is lehetett: az egész Trump-féle politikának az egyik kulcsa, hogy határozottan mondjunk nagy dolgokat, aztán majd meglátjuk, mi lesz.”

Ablonczy Bálint: „2016-hoz képest különbség, hogy ez egy jóval egyértelműbben trumpista kabinet lesz. ’16-ban a választás éjszakáján Donald Trump úgy jött fel a családjával a pódiumra, hogy az »Úristen, győztünk!« hangulat látszott rajta is. Sokáig tartott, amíg csapatot alakított ki, rengeteg állást nem is töltöttek be, vagy ha betöltötték, azok hagyományos republikánus világból jöttek, állandó konfliktusok voltak, emiatt kirúgta az embereket, majd visszafogadta őket. Ehhez képest most három hét alatt lényegében megvan a kabinet. (…) Trumpnak ez az egy ciklusa van, ő már a történelemnek játszik. Azok a típusú megfontolások, amik mondjuk ’16-ban még – a következő kampányra való tekintettel – ott voltak benne, most nem lesznek benne. Hogy ez jó-e vagy rossz a világ és Amerika szempontjából, nemcsak mi nem tudjuk megmondani, hanem talán még ő maga sem.”

Mit jelez Romániában az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescura leadott majd’ 23 százalék, illetve volt pártja, a szélsőséges AUR-t vezető George Simion 13,9 százaléka?

Magyari Péter: „Georgescun kívül az is elég aggasztó, hogy az AUR, ahonnan ő kikerült, mert túl radikális volt, egy elég súlyosan nacionalista párt továbbra is, és annak az elnökjelöltje lett a negyedik, közel 14 százalékkal. Vagyis a két radikáljobbos jelölt 37 százalékot kapott. Magyarországon ezzel majdnem kétharmados többséget lehetne szerezni egy parlamenti választáson. Nyilván a most vasárnapi román parlamenti választás más lesz, és Georgescunak nincsen pártja, úgyhogy ezt nem lesz olyan egyszerű átváltani parlamenti többséggé, de azért mutatja, hogy a mostani, nagyjából konszenzusos elit ellen milyen elemi felháborodás vagy elutasítás van a román társadalomban. Még akkor is, ha egyébként a választásra jogosultaknak éppen több mint a fele vett részt ezen a választáson. Nem volt tehát túl nagy érdeklődés, ami egyébként szintén egy elitellenes protestviselkedést jelenthet. Nagyon izgalmas lesz a második forduló; egy erdélyi újságíró ismerősöm azt mondta: ha Georgescu ezt behúzza, akkor nálatok nagybetűs Nyugat lesz hozzánk képest.”

Ablonczy Bálint: „Annál rosszabb forgatókönyvet az erdélyi magyarság szempontjából, mint ahogy a román választók majdnem 40 százaléka a szélsőjobb különféle árnyalatait képviselő politikusokra szavaz, nagyon nehéz elképzelni. Simion ugyan elindult a közép fele, de az AUR mégiscsak abból indult ki, hogy az úzvölgyi katonatemetőben a focihuligánok a láncot alkotó magyarokat rángatták, bemásztak, törtek-zúztak. Georgescunak a legionárius mozgalomra való hivatkozása sem valami szöszös bölcsész dolog: azok igazi vérbő, zsidó- és magyarellenes pogromokat rendező fasiszták voltak, akiknek a dicsőítése teljesen kívül esik mindenen, ami egy normális európai demokráciában elképzelhető.”

GORKA SEBESTYÉN ÉPPEN OLYAN RÖVID IDEIG MARAD MAJD A FEHÉR HÁZBAN, MINT TRUMP ELSŐ ELNÖKI CIKLUSA ALATT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.29.



– jósolja a Guardian, amely emlékeztet arra is: Trump reménybeli terrorizmusellenes főigazgatója Doktor Gorkaként reklámozott egy derékfájás kezelésére szolgáló olajkészítményt, holott nincs orvosdoktori címe.


Az uniós országok csúcsvezetőiből álló testület, az Európai Tanács új elnökéről, Antonio Costa volt portugál miniszterelnökről közöl portrét a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja. Mint a cikkben olvasható, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régi-új elnöke már nagyon várja, hogy a joviális szociáldemokrata jöjjön, és vegye át a teendőket az eddigi tanácsi elnöktől, a liberális pártállású Charles Michel volt belga kormányfőtől, aki állandóan azzal próbálkozott, hogy saját magára vonzza a reflektorfényt, és ellopja a show-t a végrehajtó testület vezetőjétől. A Handelsblatt abban összegzi a Costával szemben támasztott elvárások lényegét, hogy tanítsa móresre a testület nagy egóval megáldott tagjait, és gondoskodjék az Unió egységes fellépéséről mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával szemben. A 63 éves Costa egy uniós tisztségviselő szerint jó viszonyt ápol Von der Leyennel, és a lap ehhez hozzáteszi: 2015 és 2023 közötti portugál miniszterelnöksége alatt is bebizonyította, hogy ügyes tárgyaló, és közös platformra tudott hozni eltérő pártokat.

Azt már tudni lehet a terveiről, hogy az eddig kétnapos EU-csúcsok helyett egy napra akarja besűríteni az ilyen találkozókat, és elege van abból, hogy a csúcsvezetők egész éjszaka a zárónyilatkozat egy-két szófordulatán vitatkozzanak – végezzék el a munkát előzetesen a nagykövetek. „Meg fogjuk kísérelni”, mondta a Handelsblattnak egy EU-tisztviselő.

A Forbes magazin minapi cikke után most a baloldali liberális londoni Guardian foglalkozik azzal, hogy Donald Trump az elnöki csapatépítés keretében – nagy felhördülést okozva - terrorizmusellenes főigazgatónak kívánja kinevezni a szélsőjobboldali kommentátor Gorka Sebestyént. A lap kiemeli, hogy ennek a pozíciónak a betöltése – ellentétben a hírszerzőfőnöki vagy a védelmi miniszteri tisztséggel – nem követeli meg a szenátusi jóváhagyást. Idézi a cikk John Boltont, aki Trump előző elnöki ciklusában egy ideig nemzetbiztonsági tanácsadó volt, és most olyan szélhámosnak nevezte Gorkát, akinek nincs semmi keresnivalója egyetlen amerikai kormányzatban sem. Herbert Raymond McMaster nyugalmazott tábornok szerint – ő Bolton előtt szolgálta nemzetbiztonsági tanácsadóként Trumpot – az elnök hamar rá fog jönni arra, hogy választása nem volt szerencsés. Trump tanácsadói állítólag elszörnyedtek a jelölés hallatán, és egyikük – nevének mellőzését kérve – azt állította, hogy csaknem mindenki bohócnak tartja Gorkát. A Guardian tudomása szerint Michael Anton konzervatív beszédíró annak nyomán kérte, hogy ne vegyék őt figyelembe, mint lehetséges helyettes nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy tudomást szerzett a megválasztott elnök Gorkával kapcsolatos terveiről. A brit lap idézi azokat a vélekedéseket, miszerint Gorka épp olyan rövid ideig marad majd a Fehér Házban, mint Trump első elnöki ciklusa alatt. Akkor mindössze hét hónapot tudott ott tölteni, de ez is elég volt ahhoz, hogy úgymond ellentmondásossá váljék a megítélése. Így például amellett volt, hogy ne engedjék beutazni az Egyesült Államokba a döntően muszlim lakosságú országok polgárait.

Gorka gyakran militáns szavakkal jellemzi saját hitét: szerinte ő és a vele azonos nézeten levő jobboldali keresztények nem bibliai bárányok, hanem olyanok, akik ott vannak, amikor Jézus szólítja őket, azzal, hogy add el mindenedet, és vásárolj egy szablyát. Halkan megjegyzem, hogy tudomásom szerint a jézusi felszólítás úgy hangzik, add el mindenedet, és kövess engem, Gorka tehát meglehetősen innovatív módon fordítja a Bibliát. Tavaly, az Izrael ellen a Hamász által elkövetett támadás után azt a tanácsot adta Izraelnek, hogy „öljétek meg mindegyiküket. Áldja meg az Isten Izraelt, áldja meg az Isten a judeo-keresztény civilizációt”. Ezt az idézetet a Guardian a Washington Postból vette át. Amikor Trump 2017-es elnöki beiktatásán Gorka a Vitézi Rend jelvényét viselve jelent meg, a Fox Newsnak kijelentette, hogy „az alfahímek visszatértek”. Egyszer pedig Doktor Gorkaként reklámozott egy derékfájás kezelésére szolgáló olajkészítményt, holott nincs orvosdoktori címe – igaz, a Guardian szerint a Corvinuson szerzett PhD-fokozatának az értékét is erősen megkérdőjelezik.

A müncheni Süddeutsche Zeitung beszámol arról, hogy tovább növelte támogatottságát Orbán Viktor kihívója, Magyar Péter. Eszerint, ha most tartanák a választásokat, a Tisza Pártra 47, a Fideszre csak 36 százalék voksolna. Egy hónappal ezelőtt a Median mérése szerint még csak 7 százalékpont volt a Tisza előnye a kormánypárttal szemben. A bajor lap felidézi, hogy Magyar Péter ez év elején lépett elő a jobboldali populista Orbán bírálójaként, pártja azonban júniusban az európai parlamenti választáson már megszerezte a voksok 30 százalékát. A párt EP-képviselői ahhoz a néppárti frakcióhoz csatlakoztak, ahová a német kereszténydemokrata, illetve keresztényszociális unió is tartozik. A következő parlamenti választás azonban csak 2026 tavaszán esedékes Magyarországon.

AMERIKAI NÉPSZAVA: CSURKA REHABILITÁLÁSA UTÁN NEM TAGADHATÓ, HOGY A FIDESZ ANTISZEMITA ÉS NÁCI PÁRT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.27.


Maroknyi náci gyűlt össze a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum, vagyis Schmidt Mária Csurka-konferenciáján, amely éppen ettől kapott jelentőséget. Nem az számít, hány nyilas tette tiszteletét, hogy antiszemita érzelmeit kiélhesse, hanem az, hogy Schmidt Mária személyében a miniszterelnök főideológusa és főtanácsadója volt a házigazda.

Schmidt Mária maga is régi és kipróbált holokausztrelativizáló (ami a holokauszttagadás egy formája), antiszemita és náci, a Terror Háza Múzeum pedig az ő antiszemitizmusának alig leplezett fellegvára. Schmidt Mária azonban nem megtűrt és magányos antiszemita a Fideszben, hanem maga a fősodor: feladata ennek áltudomámyos köntösbe bújtatása.

Schmidt Mária már olyan régi antiszemita, hogy Randolph Braham professzor, a Magyar Holokauszt és más alapművek szerzője, már húsz évvel ezelőtt is ordas antiszemitának tartotta, és azzal a Csurkával állította egy sorba, aki kevésbé kódolta ugyanazt. Most az egykori náci pártvezér tiszteletére rendezett konferencián végre eltűntek a különbségek.

Nem magyarázat, hogy világjelenség a szélsőjobboldal térnyerése. Az antiszemitizmus és a nácizmus nem kaphat polgárjogot, ilyen mélyre nem süllyedhet mégegyszer az ember. A Schmidt-féle „konferencia”, amit tudományos ülésnek álcáztak, valójában ócska hitlerista, náci és nyilas gyűlés volt, ahol Schmidt Mária nyugodtan feltehette volna a karszalagot.

Döntse el, hogy melyiket, akár mind a kettőt.

Schmidt szerint Csurka megelőzte a korát, azért került konfliktusba a náci alapvetésével, mert túl korán mondta el. Schmidt elfelejti, hogy Csurka nem talált fel semmit, Hitler már kifejtette a zsidó világösszeesküvést, szitokszóvá tette a liberalizmust, szociáldemokráciát, mint a zsidók keresztények elleni támadásának két álarcát. Nincs ebben semmi új.

Schmidt azt hiszi, hogy a világ az ő igazukat igazolta, mert ma már nem okoznának olyan felháborodást Csurkának az antiszemiták között is kirívóan penetráns és mocsok náci firkálmányai és ocsmány beszédei, amelyekből jócskán merített már Orbán is, az illiberális rendszere erre épül. De nem először fojtják az emberekbe a szót, ám soha nem végleg.

Elérkezettnek látja az időt a Fidesz, hogy nyíltan felvállalja Csurkát, a II. világháború óta a legnagyobb magyar nyilast, nácit és antiszemitát. Csurka a legközönségesebb, legalpáribb nácizmus képviselője, házmeseterek és nyilas keretlegények színvonalán zsidózó mocsok ember volt, akit még a (szélső)jobboldalon a szalonzsidózók között is szégyellni illett...

POLYÁK GÁBOR | SE SAJTÓSZABADSÁG, SE MÉDIAPIAC

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZERMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.11.27.



A Reggeli személy 2024 november 27-i adásában Para-Kovács Imre vendége Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt.

AGYÁRA MENT A FIDESZESEKNEK A HATALOM... VAGY A TISZA

JÓLVANEZÍGY
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
2024.11.29.



TIMESTAMP

00:00 Kultúrálódjunk 
08:58 Egy fiatalos TikTok 
13:35 Budapesten felpörögnek az események 
29:35 Még nincs 
35:45 Mari kőkeményet delirál 
54:24 Minden rendben a gyermekotthonokkal! 
57:26 Dicsőséges lakhatási sikereink 
01:01:18 A TEK legújabb, óriási fogása 
01:03:43 Csak árad, és árad...

„AZT KÉRDEZTÉK, MILYEN A SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓM” - ÖSSZEOMLÁS ALATT A GYERMEKVÉDELEM | PÉNTEK REGGEL

PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.29.



Orbán változást ígért a kegyelmi botrány után, de csak rosszabb lett a helyzet. Ki akarna egy ilyen rendszerben dolgozni? Szinte csak az, akinek muszáj. 

Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.

HINNI EGY VALAMILYEN RENDSZERVÁLTÁSBAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2024.11.29.


Aktuálisak a rendszerváltáskori követelések, de hihetünk-e a közvéleménykutatásoknak, és aktuális-e a rendszerváltás. Az oroszok atomfenyegetésnek az ukránok speciel nem hisznek, de azért a csehek már készülődnek. Napindító hírlevelünk
.