Magyarországon az emberek elhanyagolják a szűrővizsgálatokat, nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, az állam keveset költ az egészségügyre, miközben nincs elég nővér, és arányaiban sokan követnek el öngyilkosságot – derül ki a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD hétfőn megjelent jelentéséből, amiben a globális szervezet most az európai egészségügy helyzetét vizsgálta. A tanulmány az európai országok, köztük az EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség országainak egészségügyi mutatóit hasonlította össze.
Magyarországon 2022-ben egy ember egészségügyi kiadásaira 1867 eurót költött az állam, az EU-ban átlagosan 3533 eurót. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben az EU-ban a GDP 10,4 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra, Magyarországon csak a GDP 6,2 százalékát. Elöregedőben van az orvostársadalom
Az OECD szerint általánosságban elmondható, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az egészségügyben tapasztalható munkaerőhiány miatt – más országokban is. Az EU-ban 2022-ben körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből annak ellenére, hogy a legtöbb országban 2012 óta az orvosok fizetése reálértéken nőtt. Az OECD-tanulmány külön kiemeli Magyarországot, ahol százezrekkel keresnek többet az orvosok.
A hiányt elsősorban az okozza, hogy a népesség elöregedőben van, vagyis növekszik a 65 év feletti, jellemzően krónikus betegséggel élők aránya. Magyarországon 2000-ben a lakosság 15 százaléka, 2023-ban nagyjából 20 százaléka volt 65 év feletti. Az előrejelzések szerint a 65 év felettiek aránya 2050-re elérheti a 30 százalékot. Az EU-ban tavaly a születéskor várható élettartam elérte a 81,5 évet, Magyarországon 76,9 év volt.
A születéskor várható élettartam növekedése nem azt jelenti, hogy az emberek egyre tovább élnek egészségesen: az OECD-jelentése szerint az EU-ban a 65 éves, vagy annál idősebb lakosok 40 százalékának legalább két krónikus betegsége van. Bár a nők néhány évvel tovább élnek, mint a férfiak, de ezeknek az éveknek a nagy részében is valamilyen betegséggel küzdenek, így a születéskor várható egészséges élettartam szinte megegyezik a nemek között...
„Közismert dolog, hogy a választókerületi területek határainak a módosítgatása a hagyományos választási csalás módszere: a cél az, hogy a lehető legkevesebb szavazattal a lehető legtöbb a győzelmet hozza az eredmény” – szögezte le Tóth Zoltán a kormánypártnak a választási szabályok módosítását célzó tervezete kapcsán. A választási szakértő szerint a Tisza Párt megjelenésével és erősödésével ez akár vissza is üthet a Fidesz számára. Nem véletlenül véli úgy, hogy a Fidesz majd visszaalakítja a korábban a saját érdekei mentén megváltoztatott arányossági rendszert, hiszen azt nem akarja, hogy az ellenfele kis különbség esetén kétharmadot szerezzen. A Fidesz vezérelve mindig is az volt, hogy minél kevesebb szavazattal minél több mandátumhoz jusson – emlékeztetett.
Ahogy arról a Hírklikkis beszámolt, a Fidesz a választási szabályok újabb – mégpedig villámgyors – módosítására készül. Ennek érdekében már be is nyújtotta és a parlament sürgősen – már keddre – összehívott igazságügyi bizottsága elé vitte a 65 oldalas (!) tervezetet. Ez több részből áll, az egyik a választókerületek átrajzolása, mégpedig Budapest kárára, illetve Pest megye javára. Budapesten 18-ról 16-ra csökkentenék az egyéni választókerületek számát, miközben Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re emelnék.
További tervezett változtatás, hogy megszűnne a lakcímkártya kötelező bemutatása a szavazáskor, a személyazonosság igazolásához személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása is elegendő lenne. Nem adnának kötelezően borítékot a szavazáshoz, továbbá megteremtik a szavazatok automatikus újraszámlálásának, illetve kötelezettségének a lehetőségét is...
Még a Transparency International Magyarországnál is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve ezidáig nem volt közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze. A Della mai vendége, a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint sok csereszabatos szereplő forog a tenderbajnokok között, akiknek nem jegyzik meg a nevét. Vertán György az általa 2018 és 2020 között bezsákolt 22,5 milliárd forinttal nem tűnik ki a mezőnyből, ahol az igazi bajnokok több százmilliárdnál járnak. Utóbbiak alkotják a piramis csúcsát, de alattuk néhány sorral már jóval többen vannak, akiknek a tevékenységére a NER szintén hatással van, csak más léptékben. Róluk is elmondható, hogy jellemzően a politikai kapcsolataikhoz kötődik a sikerük, és a kiszolgáltatottságuk miatt bátran kérhet tőlük szívességeket a rendszer. Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy minden toplistás, vagy ahhoz közeli vállalkozó a NER terméke, bár ezt a rendszer 15. évében valóban nehéz elhinni - tesz egy megengedő megjegyzést Ligeti Miklós az adásban.
TOPIK - MINDEN TÉMÁBAN Szerző: PITZ DÁNIEL 2024.11.20.
A Fidesz hétfőn késő este benyújtotta a Választási Törvény módosításáról szóló javaslatát, amivel több helyen átrajzolják a választókerületeketet. De mit is tartalmaz a választási törvény módosítása? Nézzük!
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2024.11.20.
Ez pedig önmagában is 84 milliárd eurós gazdasági következménnyel járna – hívja fel a figyelmet a Reuters. Nemzetközi lapszemle.
Ukrajna támogatása olcsóbb Európa számára, mint amekkora árat fizetnie kellene a kontinensnek e támogatás feladása esetén – írja Pierre Briançon a Reuters hírügynökség által közzétett elemzésében.
Számításai szerint Kijev megsegítése az Európai Unió és az Egyesült Királyság összevont GDP-jének – bruttó hazai termékének – csupán 0,2 százalékát emésztené fel abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott elnök teljesen beszüntetné az amerikai támogatást. A kieli világgazdasági kutatóintézet adatai alapján az orosz invázió 2022 februári kezdetétől ez év augusztusig az európai országok – beleértve az EU-ból kilépett briteket is – összesítve 118 milliárd euróval segítették Ukrajnát, míg az Egyesült Államok 85 milliárd eurónak megfelelő összeggel.
Trump választási ígéretének a beváltása politikai és katonai szempontból ugyan valóban súlyos problémákat okozna Európának, pénzügyi értelemben azonban nem jelentene igazán gondot – vélekedik.
Elismeri ugyanakkor, hogy pusztán a pénz nem oldja meg az összes olyan nehézséget, ami ahhoz kapcsolódik, hogy ha Európa magára marad Putyinnal szemben, akkor közös stratégiát kell alkotnia, és közös védelmi ipart kell kiépítenie.
Mindenesetre, az európai országok ma átlagosan a GDP két százalékát költik védelmi célokra, és ahhoz, hogy szembe szálljanak Putyin területszerző ambícióival, és újra elérjék az 1990 – vagyis a kommunizmus bukása - előtti fegyverkezési szintet, legalább további egy százalékponttal növelniük kellene az ilyen jellegű áldozatvállalás mértékét. Ha viszont Ukrajna elesik, akkor szakértők szerint legalább 9, de az is lehet, hogy akár 19 millió ukrán próbál majd menekülni hazájából. Ha a becsléshez a középértéket vesszük alapul, akkor ez – az egy menekültre vonatkoztatott évi 6 ezer eurós költség esetén, ami az OECD kalkulációja – évente 84 milliárd eurós gazdasági következménnyel járna. Az Ukrajnával folytatott kereskedelem megszűnésének is komoly hatása lenne: Németország például havi 7 milliárd eurós exportpiactól esne el. És akkor még nem beszéltünk az orosz győzelem miatt várható globális nyugtalanság pénzben nehezen kifejezhető árával.
A pénzügyi megfontolások ellenére is fennmaradó politikai problémák közt említi a szerző, hogy Magyarország és Szlovákia párbeszédet szorgalmaz az orosz elnökkel, és azt szeretné, ha eltörölnék az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A bécsi Der Standard az Európai Unió leendő új bővítési biztosáról, a szlovén Marta Kosról közöl portrét, és abban egyebek közt azt írja: Várhelyi Olivér, a téma eddigi magyar EU-biztosa, az elmúlt években követett egyoldalú politikájával aláásta a Nyugat-Balkánon az EU szavahihetőségét, és támogatást nyújtott a térség autokrata erőinek, így Aleksandar Vučić szerb elnöknek és a boszniai szerb országrész vezetőjének, Milorad Dodiknak. Várhelyi igyekezett erősíteni a magyar befolyást a régióban, ami sikerült is neki, ugyanakkor azonban jelét sem adta annak, hogy küzdene a korrupció ellen, illetve hogy kiállna az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. A térség liberális köreiben érezhető a megkönnyebbülés Várhelyi távozása láttán – állapítja meg a Der Standard, és hozzáteszi, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter savanyú arcot vág ehhez. Szijjártó szerint azok az országok, amelyek a legnagyobb előrelépést tették az EU-csatlakozás felé, azt szerették volna, ha Várhelyi folytatja eddigi tevékenységét. Az osztrák lap szerint mind Magyarország, mind Szerbia befolyást kíván gyakorolni a környező országokra, és hegemóniára törekvő, Nyugat-ellenes politikát követ. Különösen a Balkánon élő muszlimok tartanak a magyar befolyástól, hiszen a magyar kormány képviselői újra és újra muszlimellenes megnyilvánulásokkal hívták fel magukra a figyelmet.
Marta Kos ezzel szemben – állapítja meg a Der Standard – progresszív személyiség, saját hazájában fellépett a Trump-hívő, volt jobboldali populista miniszterelnökkel, Janez Janšával szemben, és támogatta a nemek egyenjogúságát. Hátránya viszont, hogy politikai értelemben könnyűsúlyú, így sem az EU-országokban, sem a csatlakozni kívánó balkáni országokban nem lesz könnyű számára, hogy nagyobb előrelépést érjen el. Összegezve: nincsenek vele szemben nagy elvárások, kinevezését mégis pozitívan értékelik.
A történelem során most először elképzelhető, hogy valóban jobboldali Európai Unió elé nézünk – vélekedik Alberto Alemanno, az uniós jog professzora a londoni Guardianban megjelent cikkében.
Sok megfigyelő megkönnyebbülten felsóhajtott ugyan az idei európai parlamenti választások után, hogy a balközép-jobbközép-liberális EU-párti főáramlat megőrizte a többségét, de a realitás az, hogy a szélsőjobbosok már most saját súlyuknál erőteljesebben nyomulnak az európai bizottsági pozíciók megszerzése érdekében, és Donald Trump visszatérése a Fehér Házba bátorítja őket. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállami kormányok által az uniós végrehajtó testületbe jelölt tagok többsége jobboldali politikus. A német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen bizottsági elnök ugyan nyilvános ígéretet tett a centrista politika folytatására, ám a Bizottság késztetést érezhet arra, hogy a hagyományos konzervatív politikától jobbra álló tényezőket is számításba vegye, amikor saját politikai céljait követi.
A sorozatos aszályok felszínre hozták a magyar élelmiszergazdaság történelmi sebezhetőségét: olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? A lengyel és az ír példa bizonyítja: a feldolgozott élelmiszerekkel és magasabb hozzáadott értékű zöldségekkel, gyümölcsökkel lehet kitörni a zsákutcából. Legalábbis ezt állítja tanulmányában öt kutató, akik az utóbbi idők legátfogóbb elemzését adják a magyar szántóföldi termelés helyzetének.
2022-höz hasonlóan az idei ősz is az aszálykár számolgatásával és a kárenyhítéssel telt a magyar mezőgazdaságban. A szakminisztérium szeptemberi jelentése szerint több mint 390 ezer hektárnyi termőterület lehet érintett, ráadásul az ország az elmúlt három évben kétszer szenvedett a súlyos szárazságtól.
Az idei aszály nemzetgazdasági következményeit egyelőre csak becsülni lehet, van viszont egy igencsak tanulságos ábránk 2022-ből. Alább az látható, hogy a hat legnagyobb területen termelt szántóföldi növény, vagyis a búza, a kukorica, az árpa, a rozs, a repce és a napraforgó hozamváltozása hogyan befolyásolta a GDP-t az Európai Unió egyes tagállamaiban...
Amíg ennyi pénzért is betöltik ezeket a munkaköröket, minek fizessenek magasabb béreket? A pedagógusok 20 százalékos helyett akár 21-22 százalékos fizetésemelést is kaphatnak.
Miközben a pedagógusok béremelése jövőre is folytatódik, az Orbán-kormány részéről továbbra sincs tervben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott iskolai dolgozók bérhelyzetének érdemi rendezése. Pedig ők az intézmények működéséhez elengedhetetlen munkát végeznek, a nevelést-oktatást közvetlenül segítik. Ehhez a körhöz, a NOKS-hoz tartoznak a technikai alkalmazottak is.
A pedagógus szakszervezetek képviselői kedden tárgyaltak Belügyminisztériumban, ahol az érdekvédők beszámolója szerint elhangzott, jövőre az eddig tervezettnél valamivel magasabb lehet a pedagógusok béremelése.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás elmondta, a november 4-ei egyeztetésen még átlagosan 20 százalékos, részben uniós forrásból megvalósuló emelést helyezett kilátásba az Orbán-kormány, most viszont már arról volt szó, hogy a bérek akár 21-22 százalékkal is emelkedhetnek 2025-ben, hogy elérjék a diplomás átlagfizetés 80 százalékát. (Ez ugyanis a feltétele annak, hogy az erre a célra fordítható uniós támogatások megérkezzenek.) Ugyanakkor még nem tudni, mennyi a 2024-es diplomás átlagbér, ezért ezek a számok még nincsenek kőbe vésve.
Az viszont szinte biztos, hogy a NOKS-munkakörökben dolgozókat - mint a pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, könyvtárosok, rendszergazdák, dajkák - jövőre is kihagyják a bérrendezésből.
Ők idén sem kaptak külön béremelést, jelenleg a garantált bérminimum körül keresnek, függetlenül attól, mennyi idősek, milyen munkakörökben dolgoznak, milyen végzettségük van.
A garantált bérminimum összege jelenleg bruttó 326 ezer forint, ami nettóban 216,8 ezer forint. Bár a költségvetés plusz 10 százalékig biztosít fedezetet az illetményük kiegészítésére, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, a legtöbben csak 7 százalékot kapnak. Az érdekvédők egyik követelése, hogy mindenki egységesen kapjon 10 százalékot...
Országot jár a Fidesz, amira nagy valószínűséggel azért van szükség, mert buktát mutatnak a számok. Érdekes egyébként a buzgalom, ugyanis azzal mindenképpen tisztában kell lenniük, arra édeskevés esélyük van, hogy új embereket hülyítsenek el, ebből következik, a régieket kell még jobban, ha egyáltalán van még lefelé út. A mantra szerint váratlanul jelennek meg itt-ott, ami viszont azért nem tartható hazugság, mert mégis csak van válogatott közönség, azaz, minden elő van készítve, hogy akadjon alany az Orbánnal való szelfire.
Mint most Pátyon is, ahol doktorminiszter urunk ismét politikai pedofilkedett kicsit, midőn egy olyan tízéves forma gyerekkel fotózkodott, amitől a szerencsétlen kölök édes szüleinek lehetett orgazmusa, de így megy ez, amióta celebséggé változott a politika. Ez csak olyan mellékszál, ami után feltehető a kérdés, hogy a közös fotó élményén kívül mit tud még kínálni a Fidesz Orbán Viktor szájával, de nem túl sokat. Illetve annyit, mint most már tizenöt éve, amióta minden választás élet-halál kérdés, legalábbis nekik.
Most sem tudott egyébbel előállni doktorminiszter urunk, mint, hogyha nem a Fidesz nyer, akkor minden elveszik. Szó szerint „ha veszítünk, mindent veszítünk”, s ehhez fölsorolt pár dolgot, ami voltaképp most sincs, így a migránsok elleni védekezés, a gazdasági semlegesség és a rezsivédelem, de a szelfizők közül senki nem kérdezte meg tőle, miért hazudik, jobb esetben csúsztat, de legfőképpen azt nem, miért beszél többes szám első személyben, mintha eggyé vált volna a nyomorult népével. Érdekes ez a ragozás.
Már csak azért is, mert egyrészt olyan szövegkörnyezetet teremt, mint amilyet Adolf sugallt az ő népének a vége felé, hogyha buknak, akkor együtt buknak, kiegészítve azzal, ha nem nyernek, nem is érdemesek az életre. Orbán itt még nem tart, de majd fog, de ezen túl is látszik, a Pátyon megjelentek közül veszítenivalója kizárólag neki és a sleppjének van. Ez a felkiáltás tehát úgy is értelmezhető az alattvalók felé: mentsetek meg. Mert amúgy semmit nem kínált a győzelme esetére, igaz, már régóta nem tesz ilyet, maximum annyit, hogy folytatják...
TELEX Szerző: MIZSUR ANDRÁS, JOÓB SÁNDOR 2024.11.20.
Magyar Péterről egyre-másra jönnek ki a titokban készült hangfelvételek, amiket a volt barátnője, Vogel Evelin rögzített. Eddig négy felvételnél járunk, de még többórányi anyag lehet a csőben, hiszen Magyar Péter korábban azt mondta: több mint tízórányi rögzített anyagról tud. A Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy a hanganyagok egy lejárató kampány részei, amihez szerintük a mesterséges intelligenciát is felhasználták „Rogán Antalék”, Vogel Evelin pedig a Fidesznek dolgozik, ezzel próbál ártani most Magyarnak és a pártnak. Ha el is fogadjuk Magyar Péterék magyarázatát, akkor is még rengeteg kérdés marad nyitva a hangfelvételek körül. Milyen szerepe volt Vogel Evelinnek a Tisza Pártban?
Vogel Evelin rendszerint Magyar Péter barátnőjeként jelent meg a nyilvánosság előtt, a Tisza Párt rendezvényein is többször lehetett őket együtt látni, az április 6-i Kossuth téri tüntetésen is egymás mellett vonultak. A Hanzel Henrik-féle több mint 100 perces felvételből viszont az a kép rajzolódik ki, hogy Vogelnek ennél nagyobb szerepe volt a párt indulásában. Vogel és Magyar több mint tíz éve ismerték egymást. Tavaly óta voltak együtt, amikor Magyar Péter elvált Varga Judittól, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Vogel azt állítja, hogy harmadik szakításuk után idén februárban újra összejöttek, de akkor még csak lelkileg akarta támogatni a nyilvánosság elé lépő Magyar Pétert. Ezután viszont nagyon sok munkát tett bele a Tisza Párt szervezésébe. Ő hívott oda embereket, ezenkívül segített Magyar Péternek a beszédek írásában. Vogel beszélgetőtársa, Hanzel Henrik is utal rá, hogy a szervezetben többen féltek Magyar Péter barátnőjétől, a számonkéréseitől, a „keveréseitől”, és Vogel mindenről tudni akart. A nő magyarázata szerint ezt azért tette, hogy átlássa a működést.
A hétfői felvételen, amin Magyar a sajtóról beszél, van egy olyan rész, ahol Vogel tanácsokat ad neki, hogyan kommunikáljon a választókkal. Nem tudjuk, mi igaz abból, hogy Vogelnek milyen szerepe volt a Tisza Párt szervezésében, hiszen csak az ő verzióját ismerjük. Annyit tudunk, hogy valamikor a június 9-i választás környékén Magyar és Vogel szakított. A Tisza Párt eredményváró rendezvényén már nem is volt ott Vogel, de akkor ezt még családi okokkal magyarázták.
Mi lehetett Vogel Evelin célja a hangfelvételekkel?
Szeptember 25-én jelent meg vele egy videóinterjú az Indexen, amiben arról beszélt, hogy „Magyar Péter nem az, akinek látszik”. Ezzel azt sugallta, hogy Magyar megtéveszti a szimpatizánsait. Ezt az értelmezést erősítette, hogy október 11-én saját videóval jelentkezett, amiben azt mondta: nem akarja elvenni a változás reményét, de szerinte nagyon nem mindegy, ki és milyen értékek mentén szeretne változást hozni az országba. Állítása szerint azután döntötte el, hogy „megmutatja Magyar Péter igazi arcát”, miután Magyar a szakításuk után megvádolta, hogy a Fidesznek kémkedett, majd állítólag megfenyegette, hogy börtönbe juttatja. Azt mondta, az volt a célja az indexes interjúval, hogy bemutassa Magyar Pétert, és azt ígérte, további részleteket mutat be arról, amit tapasztalt. Az azóta eltelt több mint egy hónapban azonban nem jelent meg több videó Vogel YouTube-csatornáján, és a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után sem szólalt meg...
