SVÉDORSZÁGI ELLÁTÓRENDSZERT SZERETNÉNK MEDITERRÁN ADÓFEGYELEMMEL – „EZ MATEMATIKAILAG NEM JÖN ÖSSZE”

ECONOMX PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2024.11.15.

Konzisztens és szisztematikus gazdasági modellre van szüksége az országnak – mondta az Economxnak Jaksity György közgazdász. Nem szerencsés, hogy az egyébként is alacsony hozzáadott értékű autóipari cégekre ráépítjük az elektromobilitást, azaz az akkumulátorgyárakat. Ezek a szegmensek ráadásul hosszú távon korlátozhatják a gazdasági növekedést és fejlődést is.

ITT NÉZHETŐ MEG

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - ÚJ FEJLŐDÉSI PÁLYA VAGY ZSÁKUTCA?

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.11.12.

Téma: a magyar gazdaság termelési szerkezete, versenyképessége, a kormány fejlesztéspolitikájának hatásai és kívánatos irányai. 

Előadók: 

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár és 

Molnár László közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

ITT NÉZHETŐ MEG

TÍZMILLIÁRDOKAT KÖLTHETETT MÁR AZ ÁLLAM A KELETI NYITÁS JEGYÉBEN IDECSÁBÍTOTT KÜLFÖLDI DIÁKOKRA

HVG / GAZDASÁG
Szerző: HVG
2024.11.18.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban a magyar állam a hallgatók tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is finanszírozza.

Pontos összegeket nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban ide csábított külföldi egyetemi hallgatókra.

Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. Célja szerint megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – az idézet a programot bonyolító Tempus Közalapítvány beszámolójából származik.

A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Tehát

hozzávetőleg a magyar egyetemeken tanuló diákok 4 százaléka van itt ezzel az ösztöndíjprogrammal, így minden 25. hallgató olyan külföldi, akinek a tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is az állam finanszírozza, vagyis jóval többet költ rá, mint egy magyar diákra.

Az nem világos, hogy pontosan mennyit költ az állam rájuk: a Népszava megkereste ugyan kérdéseivel a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.

Viszont a G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A jellemzően kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján írja a Népszava, hogy tíz év alatt több tízmilliárd forintra is hághattak a Stipendium Hungaricum költései...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

StipendiumHungaricum honlapja

BRYAN LEIB, LEHETSÉGES AMERIKAI NAGYKÖVETJELÖLT: MINÉL HAMARABB CSOMAGOLJON DAVID PRESSMAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.11.18.

Szerinte Pressman szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját. Ő viszont kész szolgálni Trumpot, ami már csak hetek kérdése – nyilatkozta.

A Brüsszelben, Rómában és Bécsben szerkesztőséggel rendelkező, magyar adófizetői pénzből közvetve alapított kormánypárti European Conservative interjút készített Bryan Leibbel, akit David Pressman utódaként tartanak számon, illetve a vele készített interjú nyilvánvalóan amolyan nyomásgyakorlás is a január 20-án felálló új amerikai kormány illetékeseire. Bryan Leib floridai, az amerikai kongresszusban képviselőségre is készült, de végül itt Budapesten kötött ki, ahol az Alapjogokért Központjának a vezető munkatársa lett. A jelenlegi nagykövetről azt mondta, ő egy aktivista, aki szégyent hozott az amerikaiakra, és ideje, hogy szedje a sátorfáját David Pressman. Ő viszont kész szolgálni az elnököt, ami szerinte már csak hetek kérdése. Szerinte Trump lángra lobbantja a már erősödő konzervatív ideológiát Európában, mert példát mutat nacionalizmusával és hazaszeretetével. Ami pedig az amerikai-magyar kapcsolatokat illeti, hangsúlyozta, hogy ezentúl Orbánnak barátja lesz a Fehér Házban. Egy olyan barát, aki megérti a magyar kormányfő hadakozását az Európi Unióval, amely túllép eredeti hatáskörén, amikor bírálja a magyar kormányt. Biztosra veszi Bryan Leib, hogy Trump támogatását maga mögött tudva, Orbán Viktor új hatalmi erőviszonyokat fog majd kiépíteni az ország érdekeinek és szuverenitásának megfelelően. Az interjú egy szóval sem tért ki Orbán Putyin-párti és kínai kapcsolataira, üzleteire.

Egyébként pár napja a Hungarian Conservative a lehetséges nagykövetjelöltek között felsorolja még, az első Trump-kormányzás idején Budapesten egyszer már nagykövetként szolgáló David Cornsteint, illetve egy jóval korábbi nagykövetet is, Nancy Brinkent. Nem mellékesen Bryan Leib már szlogent is alkotott Trump iránti hűsége jeléül, azt hirdeti: Make US-Hungarian Relations Great Again.

A legtöbb hír a magyar-holland mérkőzésen történtekről, Szalai Ádám rosszullétéről jelent meg most a nemzetközi sajtóban. A BBC címben hozta, hogy a Szalai maga jelentkezett be pár órával a váratlan esemény után a Facebookon és megköszönte a rengeteg üzenetet és jelezte, jól van. Vasárnap éjszaka 34 ezren like-olták a bejegyzését. Írnak arról is, hogy Szoboszlai Dominik a Liverpool középpályása könnyeivel küszködött a mérkőzésen a történések láttán.

Orbán Kínához fordult, hogy fellendítse a recesszió sújtotta magyar gazdaságot – írja a Financial Timesban Dunai Márton, jelezve, hogy az EU-ba 2022 óta áramló kínai tőke több mint a negyede jutott Magyarországra. Miután az EU a jogállami elvárások nem teljesülése miatt visszatartott több mint 20 milliárd EUR-t, Orbánék gazdasági nehézségekkel küszködnek. Nagy Márton miniszter ugyanis a GDP harmadát a kínai befektetésekkel, akkumulátorgyártással akarja előteremteni. Trump megválasztásával viszont diplomácia bravúrt kellene bégrehajtania Orbánnak, hogy egyszerre legyen jóban úgy Kínával és Trumppal, valamint a Kínára kiéhezett republikánus héjákkal, hogy közben menedzselni is tudja az egyre apadó uniós pénzalapok ügyét is. S ugyebár itt van még a Putyinnal kiépített barátsága is. Nagy Márton a Financial Timesnak adott interjúban elmondja, hogy Kína az EU-ban (azaz nagyrészt Magyarországon) gyártott autóival elkerüli a közvetlenül Kínából érkezőkre kiszabott 45%-os vámot, amit egyébként a miniszter ostoba lépésnek tekint az EU részéről. Meggyőződése, hogy mivel Trump üzletember, ezért a magyar kormány fogja tudni menedzselni a Kína miatti esetleges konfliktusokat.

Az orosz származású Masha Gessen író, a New Yorker szerzője most a New York Timesben Magyar Bálintot idézi, amikor érzékletesen megkülönbözteti a liberális demokráciát és a trumpi-orbáni populizmust. Míg a liberális demokrácia morális kényszerek között nem problémamegoldó rendszer – azaz sok szabály van, de kevés változás – addig a populizmus morális korlátok nélkül, azaz gátlástalanul oldja meg a problémákat. És Magyar Bálintnak, mint írja a NY-ban élő roppant népszerű író, akinek Jövőnk a múlt című könyve magyarul is megjelent, nem áll érdekében fasisztának Trumpot, mert a dolog sokkal egyszerűbb: Trump azt ígéri, hogy nem kell másokkal törődnöd, csak magaddal. Majd Masha GEssen Putyint és Orbánt egy kalap alá véve megállapítja, a saját akartuk alá hajtották/hajtják a népeket, mint populista autokraták, és a múltat restaurálják, amelyben a férfi férfi volt és vezető erő. Nos, ebből kiindulva sejthető, milyen lesz Trump második terminusa, hisz közelről tanulmányozhatta példaképeit. Egyébként is már most ellenséges a civil szervezetekkel, a bíróságokkal, a médiával, az egyetemekkel, non-profit és bizonyos vallási csoportokkal. Ahogy Putyinnak és Orbánnak, Trumpnak is az lesz a célja, hogy az ország leggazdagabb embere legyen, még Elon Musknál is gazdagabb és minél nagyobb hatalmat koncentráljon egy kézben, a sajátjában, amivel gazdagságát megalapozza. Az alapos orbáni elemzésből egy mondatot ragadnék ki még: Magyarországon Orbán maga az állam – véli Masha Gessen.

Magyarország, Franciaország és Spanyolország vásárolt az idén a legtöbb orosz gázt az Európai unió országai közül az Eurostat augusztusig összesített adatai szerint, amit rengeteg helyen lehozott az orosz média, többek között az Агентство Экономических Новостей (Agensztvo Ekonomicseszkih Novosztyi) a RIA Novosztyi forrásai alapján számolt be a részletekről. 9 milliárd euró értékben gazdagította az orosz büdzsét. Franciaország ebben az időszakban 30%-kal emelte meg orosz beszerzéseit a korábbiakhoz képest. Azaz átvette a vezető helyet Magyarországtól, merthogy hazánk most csak 1.6 milliárd EUR-t költött el az orosz piacon, ami harmadával kevesebb az előző évi adatoknál.

A jelen pillanatban Kínánál is dinamikusabban fejlődő India is idézte Orbán Viktor pénteki rádiós nyilatkozatát az AP amerikai hírügynökség tudósítását beidézve. Ebben Orbán Viktor ismét arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nem teszik tönkre az orosz gazdaságot, de annál inkább az EU gazdaságát. A Press Trust of India a magyar kormányfőről rögtön látletet ad, miszerint az EU-n belül ő van Putyinnal a legbensőségesebb viszonyban, miközben hátat fordít az uniós vezetőknek.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG, 2024: MEGNÉZTÜK, MIÉRT NEM LEHETETT HÁROM HÉTIG FÜRÖDNI A TATABÁNYAI PSZICHIÁTRIÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.11.18.

Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ápolók az ágyaknál, lavórral kezdték „fürdetni” a betegeket: teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, hogy legalább a legszükségesebb testrészeket áttöröljék – tudta meg a Válasz Online. Mindez nem Kalkuttában játszódott le harminc évvel ezelőtt, hanem az éppen világpolitikai nagyságát ünneplő Magyarországon, ezekben a hetekben: a tatabányai kórház pszichiátriáján ment el a meleg víz majd’ három hétre. A kórházak műszaki karbantartását éppen idén központosították, s szervezték ki a munkákat egy NER-kedvenc cégnek.

„Majd’ három hete nem tudnak fürdeni a bent fekvő betegek! Egy megyei kórházban húsz napja nincs meleg víz!”

Épp itt parádézott egész Európa, a magyar kormány pedig komoly világpolitikai tényezőként mutogatta magát a budapesti EU-csúcson, amikor november 6-án a fenti, felháborodott üzenet eljutott a Válasz Online-hoz. Megfogalmazója nem akart névvel nyilatkozni, ám természetesen nem ő volt az egyetlen, aki megtapasztalhatta az áldatlan állapotokat. A tatabányai megyei kórház (hivatalosan: Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház) pszichiátriai osztályán délután négytől ötig van látogatási idő, ez pedig bőven elég arra, hogy a hozzátartozókon keresztül kijusson a hír a kórtermek falai közül. Ha néhány órás, egy-két napos probléma adódik, akkor persze nyilván nem jut ki, hiszen meg is oldódik, mire a látogatók újra megjelennek családtagjaiknál a kórtermekben. Most azonban nem erről volt szó: heteken át gyűlt a feszültség ápoltakban és a kórházi dolgozókban egyaránt. Utóbbiak, a kórház E épületében lévő osztály majd’ 30 ápolója egyrészt borzalmasan érezték magukat, amiért nem tudtak emberhez méltó környezetet teremteni az ápoltaknak, másrészt, hogy mégis mentsék, ami menthető, jelentős pluszmunkát vállaltak. Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ágyaknál kezdték „fürdetni” a betegeket.

Teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, ezt a beteg ágya mellé helyezett lavórba öntötték, hozzáadták a csapból folyó hideg vizet, s az így nyert langyossal törölték át a legszükségesebb testrészeket.

Noha az ápolók szép munkát végeztek és imáik is meghallgattattak (az érintett három hétben iszonyatosan elhanyagolt hajléktalan, akinél ez a módszer a halottnak a csók hatékonyságával működött volna csupán, szerencséjükre nem került az osztályra), voltak ápoltak, akik így is egyre dühösebbek lettek a meleg víz hiánya miatt. Az agresszívebb betegek fenyegetőzni is kezdtek – ők egy pszichiátriai osztályon amúgy is felülreprezentáltak, de tegyük a szívünkre a kezünket: ha hetekig csak hideg víz folyna a zuhanyból, amikor fürödni megyünk, ép pszichével is betelne azért a pohár. (Az osztályon 75 ágy van, az önmaguk ellátására kevésbé képesek a földszinten kapnak helyet, az első emeleten pedig azok, akik jobb állapotban vannak és képesek például egyedül tisztálkodni, lezuhanyozni – már ha van ehhez meleg víz.)

Pattanásig feszült helyzetről kaptunk tehát jelzést november 6-án. Neki is álltunk feltérképezni, hogyan állhat elő efféle helyzet tartósan 2024-ben a hivatalos szövegek szerint Európa, sőt, a világ által is irigyelt Magyarországon. Műszaki hiba persze bárhol adódhat, s egy megyei kórház problémája önmagában nem is lenne feltétlenül országos ügy. Hogy most mégis egyértelműen az: idén lépett életbe a nagy kormányzati reform, az újabb hatalmas központosítási akció. A kórházak immár nem maguk intézik, ha valami elromlik náluk.

Minthogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik, a tatabányai melegvízhiány problémával őket is kerestük. A belügy kérdésünket továbbította is az alá tartozó Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ), ahonnan három nap múltán a következő, rendkívül tartalmas válasz érkezett: „A kórházak rendelkeznek hozzáféréssel a KEF központi hibabejelentő felületéhez, melyen keresztül valamennyi hiba prioritással együtt bejelenthető. A műszaki üzemeltetési kérdések megválaszolásában sem az OKFŐ, sem a kórház nem illetékes, ezért kérjük, forduljon a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz.”...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY NEM MEGFELEDKEZETT A SZEGÉNYEKRŐL, HANEM DIREKT TARTJA ŐKET A SZEGÉNYSÉGBEN

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.11.17.

A magyar kormány nem megfeledkezik a szegénységben élőkről, épp ellenkezőleg, tudatosan tartja őket szegénységben, érhető politikai és félreértelmezett népesedéspolitikai célok miatt – többek között ez is elhangzott a Hóvége.hu szegénységről szóló keddi panelbeszélgetésén, ahol három neves szakértő arra kereste a választ, ki számít ma szegénynek Magyarországon.

A konferencián az is kiderült, hogy 2010 és 2020 között, nagyrészt a közfoglalkoztatás hatására jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon, de így is jelentős rétegek ragadtak a nélkülözésben, a koronavírus-járvány pedig lenullázott minden addigi eredményt. A résztvevők szerint a minimum jövedelem bevezetésével kezelni lehetne a problémát, bár ennek bevezetéséről egyelőre inkább szomorú tapasztalatok vannak Magyarországon.

Min mérjük a szegénységet?

A Ki a szegény ma Magyarországon? című eseményen hamar kiderült, hogy sokkal nehezebb megmondani erre a kérdésre a választ, mint gondolnánk, mert a szegénységnek többféle definíciója és többféle mérőszáma van. Molnár György közgazdász, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Kiútprogram alapítója a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen megközelítését javasolja, aki a szegénységre az alapvető lehetőségek és mozgósítható képességek hiányaként gondol. Eszerint a megközelítés szerint az a szegény, akinek hiányzik a képessége, hogy általa értékesnek tartott életet éljen, az ilyen képességeket pedig nagyon sok minden befolyásolhatja, a jövedelemtől a lakhatáson át az egészségügyi lehetőségekig.

Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint beszélhetünk abszolút szegénységről, amikor valamilyen szegénységi küszöbhöz, egy meghatározott jövedelmi vagy fogyasztási szinthez mérjük a szegénységet, relatív szegénységről, amikor mások jövedelméhez képest beszélhetünk szegénységről (ez lényegében egyenlőtlenséget mér), és beszélhetünk objektív és szubjektív szegénységről, vagyis hogy valaki szegénynek érzi-e, tartja-e magát. Korábban az abszolút, később a relatív megközelítés dominálta a közbeszédet, mostanában viszont egyre inkább az olyan megközelítések uralkodók, mint például az Eurostat AROPE mutatója, amely azt vizsgálja, mekkora réteget fenyeget szegénység és a társadalmi kirekesztés (az AROPE az at risk of poverty and exclusion szavakat rejti).

Az Eurostat megközelítéséről némi vita alakult ki a résztvevők között, Marek Bertram, az Egyensúly Intézet kutatója például úgy látja, ez a mutató sokkal jobban fókuszál az országon belüli egyenlőtlenségekre, és ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország jobban teljesít, mint Franciaország, és Svédországgal vagy Svájccal van egy szinten. A 2023-as APORE statisztikák szerint Magyarországon tényleg a népesség kisebb százalékát fenyegette a szegénység és kirekesztés, mint mondjuk Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

BEÉPÍTETT SZÉPSÉG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.18.

„Tovább kell fokozni a béketörekvéseket…” – Ez volt Szijjártó külügyminiszterünk reakciója arra, hogy az a hatalom (vö.: Oroszország), amely kitüntette őt, terrorbombázást (rakétázást, drónozást) hajtott végre Ukrajna ellen, s mindeközben egy ilyen pusztító készség Kárpátalján, a magyar határtól néhány kilométerre okozott múlhatatlan örömöket az ottani Fidesz-szavazó magyaroknak. Épp emiatt duplán kellene morcosnak lenni Putyinra, olyan azonban nem hangzott el most sem, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics álljon le.

Nem világos, mint ahogyan soha nem is volt az, kies hazánk béketörekvései miben állnának konkrétan az óbégatáson kívül, amitől az emberben immár az a kép alakul ki, olyan ez a békekárálás, mint a Beépített szépség című, amúgy degenerált filmalkotásban Sandra Bullock, aki a bikinijében a színpadon össze-vissza beszélt minden zöldséget, míg el nem hangzott a szájából a kötelező mondat, „legyen világbéke”, s akkor mindenki boldogan vigyorgott, hogy a foglalkozás elérte a célját, s eléggé bamba lett mindenki.

Nem akarnánk nyájas olvasóink gyomrát teljesen fölfordítani, de tessenek elképzelni külügyesünket női fürdőruhában, magassarkúban, fején boával, ahogyan a békéért toppogat, mert voltaképp megszólalásai ezen a szinten mozognak. Ugyanakkor most már azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy Putyin tényleg átlépett egy általa oly szívesen emlegetett vörös vonalat, ideérkeztette a határ mellé a háborút, amire azonban a Fidesznek Szijjártó szájával semmi mondanivalója nincsen a fönt említett közlésen kívül.

A szívüknek kedves forgatókönyvet amúgy egyébként annak idején Orbán Balázs adta elő mint emlékezhetünk, s ami nem egyéb, mint meghajolni Putyin akarata előtt, és kékszegélyű kistányéron adni át neki az ország kulcsait, ami momentán Ukrajna. De, ha nem csak a drónjaik érnek el a magyar határhoz, akkor a mienké is. Orbán Balázs ezt mondta, és igazán senki nem cáfolta meg őt, így Szijjártó mostani megnyilatkozása sem, amikor még így is képtelen egy emberi megnyilatkozást kipréselni magából a bikinis nyávogáson kívül.

Sokszor huszonnégy óra telt el Trump győzelme óta, már a másnaposság is elmúlt, amit az okozott, hogy Orbán vodkával ünnepelte azt, de nem tűnik úgy, mintha béke lenne. Sőt, a jelek szerint még fokozódik is az oroszok romboló kedve, akiktől mást nem is nagyon lehet várni. Kitetszik ezért a békeóbégatásból, hogy aki ezt teszi, az nincsen tisztában Putyin rendszerével, amelynek jellegéből fakadóan lételeme a háború, s ha még Ukrajna kapitulálna is, ami a Fidesz álma, akkor sem hagyná abba, mert folytatnia kell, másképp összeroskad.

Trump nem beszélt Putyinnal, holott ezt harsogták, Moszkva viszont tagadta. Ezzel szemben Scholz igen, akinek az orosz elmesélte, a háborút addig folytatják, míg a céljaikat el nem érik, ugyanakkor most sem mondta el, mint ahogyan lassan három éve sem, igazából mi volna az. Csak sejthető, s ha Szijjártó is pedzegetné, talán megvilágosodna Orbánnal együtt, hogy nagyon rossz szekeret tolnak. De, ha mint az igazából tételezhető, hogy valóban tudják, mi az, s ennek ellenére teszik, amit tesznek, akkor hazaárulók, de ez kevéssé zavarja a köreiket...

ITT OLVASHATÓ

REJTÉLYES BIZTOSI CSAPAT DOLGOZIK ORBÁN VIKTORNAK ÉS KORMÁNYÁNAK ÉVENTE KÖRÜLBELÜL KÉTMILLIÁRD FORINTÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.11.18.

Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, de egyetlen biztos havi illetménye 2 millió forint körül van, plusz egyéb juttatások és saját titkárság.

Szinte mindennek van már biztosa a magyar kormányban. Az állampolgári eskük szervezésétől, az űrkutatáson, a bormarketingen, a kreatív ipar felügyeletén, a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplésén túl a többi között az oszakai világkiállítás, az uniós elnökség és a szubszaharai térségben való magyar szerepvállalás felügyelete, a magyar-csángó kapcsolatok, az áldozatsegítő központok kommunikációja, a szankciók miatti kihívások kezelése és a nemzeti lovassportok fejlesztése. De külön ember őrködik például a katonai identitás és a magyar életmód védelmén is – derült ki lapunk összesítéséből. A miniszterek által kinevezett biztosok mellett a miniszterelnöknek is vannak külön biztosai és megbízottjai, ezenfelül kormánybiztosok is segítik a munkát. Együtt több mint félszázan.

Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, így jószerivel egyenként lehet ezeket összeszámolni őket a Hivatalos Értesítőben. Ez sem egyszerű, hiszen vannak, akik sok éve viszik ugyanazt a területet, mint például Baán László, aki több mint tíz éve felügyeli a Liget Budapest Programot. Vagy itt van Budai Gyula, aki valóban volt már mindenféle poszton, az egykori államtitkár és elszámoltatási biztos most az ukrán háború miatti szankciók hatásait vizsgálja a külügynél. Bólya Boglárka túlélte főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter bukását is, most egy másik tárcánál – az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában csinálja ugyanazt, miniszteri biztosként felel a magyar EU-elnökség személyzetpolitikájának összehangolásáért.

A Népszava által fellelt adatok szerint jelenleg harmincnál több miniszteri biztos, fél tucat miniszterelnöki biztos, 22 kormánybiztos és kilenc miniszterelnöki megbízott segíti a kabinet munkáját. A költségvetések végrehajtásáról szóló zárszámadások szerint a létszám hullámzóan alakul évről-évre. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról és juttatásairól szóló összesítő táblázatokban a biztosokat külön soron szerepeltető, lapunk által fellelt legelső adat a 2012-es, akkor még 3 miniszterelnöki-, 2 kormány- és 3 miniszteri biztos dolgozott összesen 26,7 millió forintért. 2015-ben már 40-en voltak és összesen 196,4 millió forintot kerestek. 2018-ban, a választás évében kissé visszaesett a létszám, alig 33 főt számlált a biztosi csapat, a juttatások összege viszont 384,9 millióra rúgott. A legtöbben 2022-ben voltak, akkor 82 biztos segítette a kormány munkáját összesen évi 806 millió forintért.

A tavalyi évről szóló zárszámadásban 57 fő szerepelt ezen a soron, ám már 951,1 milliós költséggel.

A miniszterelnöki megbízottak Orbán Viktor személyes főtanácsadói. Néhányuk neve ismerősen csenghet a politika iránt érdeklődőknek. Például Tarlós István is közéjük ült át a főpolgármesteri székből 2019-ben, azóta papíron országos közlekedési és közszolgáltatási fejlesztési tanácsokat ad. Bakondi György a migránsok elleni harc oszlopos embere belbiztonsági kérdésekben segít, Bencsik János korábbi energiaügyi államtitkár most megbízottként ad tanácsokat az energia-ellátásához - kár, hogy bizonyos időszakokban nálunk kerül legtöbbe az áram egész Európában. A kereszténység őreként feltűnő Giró-Szász Áron néhány éve azzal vált ismertté, hogy az általa vezetett Axióma Központ forgatta azt a rövid videót, ahol Novák Katalin még családügyi miniszterként arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak és több terhet cipelnek. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter a csángó-magyar viszonyt koordinálja, Maróth Miklós tudományos segédként időnként a Türk Álamok Szervezete üléseire is elkíséri a kormányfőt.

Orbán Viktornak ezenfelül miniszterelnöki biztosai is vannak, elsőként mindjárt Lázár János, aki az egyes kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjáért felel, bár külön juttatást nem kap ezért. Kásler Miklós volt miniszter a továbbképzések, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtását viszi, míg V. Németh Zsolt, aki amellett, hogy az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, 2022-től biztosként a magyar életmódot és nemzeti értékeinket is őrzi. Nem ő az egyetlen „többszólamú” ember, ott van mindjárt államtitkár-társa Czepek Gábor, aki márciustól a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos is. Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatójaként a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felel,

Jakab Zsófia, Orbán Ráhel barátnője pedig márciustól a kreatívipar fejlesztését koordinálja, így saját magát is felügyelheti,

hiszen biztosi posztja mellett a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója is. A sor még hosszan folytatható.

A kormánybiztosok szintén sokféle területért felelnek: a zónákra osztott ország komplex fejlesztésétől, a Budai Várnegyed beruházásain, a Tanítsunk Magyarországért program koordinációján és a török-magyar kulturális évadon át például a mozgóképiparig. Az uniós elnökségnek több biztosa is van és persze ott a rezsicsökkentés, az állatvédelem, az ukrán menekültek, az adatvagyon optimalizálás és nem utolsósorban az Indonéz Köztársaság közúthálózati útdíjfizetési rendszerének szakmai támogatása.

Utóbbi legalább annyira fontos lehet az országnak, mint a szubszaharai térséggel való kapcsolatok elmélyítése és az űrkutatási stratégiaalkotás. Utóbbin Ferencz Orsolya dolgozik 2018 óta..

ITT OLVASHATÓ

TÖKÉLETES SZÉKLETEK ÉS ELÉG JÓ APÁK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.11.18.

Előkerült Lázár János elsüllyedt monológja, és közben szépen ellepi a víz a volt fővárost. Vučić és Orbán egymástól tanul, Mike Tyson és Jake Paul egymást gazdagítja. A hétvége cikkei.

Jó reggelt! Nem akarom magamat sajnáltatni, de néha tényleg tök nehéz 4-et kiválogatni a legjobb hétvégi cikkek közül. Mindegy, a szabály az szabály:

- Agyhalott valóságshow-vá züllesztette a politikát a lehallgatási ügy

- Amikor Rogán és Lázár még önmegtartóztató Fideszről ábrándozott

- Egymást támogatva építi a saját autokráciáját Orbán és Vučić

- Törődés és pénzkeresés – apák a kettős elvárás nyomása alatt

ITT OLVASHATÓ