2024. november 15., péntek

TANUSZODA-TORZÓK LETTEK A SZÁZMILLIÓKBÓL MOSONMAGYARÓVÁRON ÉS CSORNÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN, PÁPAI GERGELY
2024.11.15.



Videóriport a mosonmagyaróvári és csornai tanuszodáról, amelyeknek kivitelezését 800 és 900 millió forintért vállalta az Octopus Invest Kft., de nem fejezte be egyiket sem. A mosonmagyaróvári létesítmény papíron 40, a csornai pedig csupán 25 százalékos készültségi fokig jutott, az állam pedig most újabb százmilliókat költ a befejezésükre.

A két Győr-Moson-Sopron megyei település esete nem egyedi: a kormány évekkel ezelőtt 57 tanuszoda építését ígérte meg országszerte, de az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint 20 létesítmény a mai napig nem készült el.

A mosonmagyaróvári tanuszoda építését nettó 788 millió forintért vállalta el a kivitelezést végző cég, az Octopus Invest Kft. 2020-ban. Elvileg 2022-ben át kellett volna adni a létesítményt, de az építkezés elhúzódott, majd tavaly teljesen leállt, és a kivitelező levonult a területről – az épületnek pedig csak a 40 százaléka lett kész. A kormány most pluszpénzt költ rá: egy új közbeszerzés keretében egy másik cég nettó 588 millió forintért vállalta, hogy befejezi a tanuszodát. Az összköltsége tehát közel nettó 1,5 milliárd forint lesz – hacsak időközben nem drágul tovább.

A Mosonmagyaróvárhoz közeli Csornán szintén az Octopus Invest Kft. nyerte el a tanuszoda kivitelezését 2021-ben, méghozzá nettó 909,5 millió forintos árajánlattal. De ott sem fejezte be a munkát, és levonult a területről úgy, hogy az épület csak 25 százalékos készültségig jutott. A kormány nemrég erre is új közbeszerzést írt ki, és szerződést kötött egy másik céggel, ami nettó 932 millió forintért vállalta a csornai tanuszoda befejezését. Vagyis összesen közel nettó 2 milliárd forintba fog kerülni az épület – legalábbis a jelen állás szerint.

Azt már korábban megírtuk, hogy az Octopus Invest Kft. több állami tendert is elnyert, ám több városban is feljelentették az alvállalkozói, mert a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkájukért járó összegeket különböző beruházásokon. Azt nem tudni, hogy az állam miként számol el majd a céggel a többszázmilliós csornai és mosonmagyaróvári tanuszoda-torzók miatt. Pláne annak fényében, hogy 2022 végén elindult az Octopus Invest megszüntetése, és a cég jelenleg felszámolás alatt van...


HA JÖN A CSALÁDALAPÍTÁS ÉVE, JÖNNEK MAJD A GYEREKEK IS?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.15.


Demográfiai alapú kormányzás zajlik, a legtöbb intézkedés arra ösztönöz, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Így kommentálta a Hírklikknek a kulturális és innovációs miniszter bejelentését Szalma Ivett, a HUN-REN TK Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a Lendület Reprodukciós Döntéseket Vizsgáló Kutatócsoport vezetője. Hankó Balázs azt mondta, a kormány a 2025-ös esztendőt a fiatalok családalapítási évévé szeretné tenni. Ezért harminc családpolitikai intézkedéssel segítik a fiatal párokat. Ezt azért teszik, hogy például könnyebb legyen az egyetemistáknak gyermeket vállalniuk, legyen számukra ösztöndíj és egyéni tanrend, egyszerre járhassanak egyetemre és alapíthassanak családot, vállalhassanak gyermeket.

Valóban ezen múlnak a hazai születési számok?


Attól, hogy a kormány kijelenti, 2025-öt kinevezi a családalapítás évének, attól még aligha fog több gyerek születni. Kommunikációs szinten eddig is évek óta központban volt a család, a gyerekvállalás témája, de a legutóbbi demográfia adatok egyáltalán nem jelzik vissza a növekvő születési számokban, hogy a fiatal párok családalapítási kedve lényegesen nőtt volna. Pedig anyagi támogatások szempontjából tényleg eléggé nagyvonalú a magyar családpolitika, látjuk a babaváró hitelt, a CSOK-kal járó kedvezményeket, ezek mindegyike nagyvonalú pénzügyi juttatást nyújt a középosztálybeli családoknak. És igazából talán ez az egyik kritikai észrevételem.

Hogy a kormányzati intézkedések csak meghatározott társadalmi helyzetű családokat támogatnak?


Pontosan. A magyarországi családpolitika szelektív jellegű. Kimaradnak belőle például a nem heteroszexuális kapcsolatban élő családok, kevesebb figyelmet fordít az egyszülős családokra, a leginkább hátrányos helyzetű, anyagi nehézségekkel küzdőkről nem is beszélve. Néhány családtámogatást – például a babváró hitelt – kifejezetten ahhoz kötik, hogy a kedvezményezettek házasságban élnek-e. Egy másik problémának látom, hogy a kormány nagyon erősen a pénzügyi ösztönzőkre épít, pedig a családrendszer, meg a családpolitika az ennél komplexebb támogatást igényelne. Sok más tényező is befolyásolja azt, hogy valaki egyáltalán szeretne-e gyereket, meg tudja-e valósítani ezt a vágyát, de ezekre a tényezőkre kevésbé figyelnek oda...

MEGROPPAN-E MAGYAR PÉTER? – VÉTÓ #37 RUFF BÁLINTTAL ÉLŐBEN, EGERBŐL!

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.14.



Orbán jó lóra tett Trumppal, de mit ér a “jóstehetség”, ha a gazdaság stagnál? És mit ér néhány újabb titkos hangfelvétel – mennyire veszélyes ez Magyar Péterre?

Újra élő Vétó különkiadással jelentkezünk, Egerből – ahol nemcsak a fenti kínzó kérdésekre keresünk válaszokat, de a helyi politikába is beleássuk magunkat: hogyan nullázta le magát az ellenzék szinte azonnal Mirkóczki Ádám győzelme után, és miért gondoljuk mégis, hogy ebben a körzetben verhető a Fidesz?

4:21 Kezdés 
5:58 Segít-e Orbánon Trump győzelme? 
22:58 Hangfelvételdömping 
36:30 Eger: hogyan verte meg magát az ellenzék és hogyan verhető a Fidesz?

MIT KEZDJÜNK AZ ÚJABB ÉS ÚJABB HANGFELVÉTELEKKEL?

LAKMUSZ
Szerző: LAKMUSZ
2024.11.14.


Bármilyen AI-felismerő szoftvert is nézünk, száz százalékos választ még egyik sem tud adni arra, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem. Adunk néhány támpontot, ami alapján érdemes tájékozódni.


Szerzők: Barczikai Fanni, Pálos Máté, Teczár Szilárd

Az elmúlt napokban a Magyar Péter és a Tisza Párt körüli nyilvánosság a különböző, titokban rögzített majd nyilvánosságra hozott hangfelvételekről szólt - ma délelőtt jelent meg az újabb adag. A hanganyagok hitelességét sorra kérdőjelezik meg politikai szereplők, médiumok, és folyamatosan megy a találgatás az egyszerű internetezők körében is.

Mivel várhatóan ez a téma következő napokban, hetekben is velünk marad, ebben a cikkben összegyűjtjük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha a témában tájékozódunk.

Összefoglaljuk,

- hol áll eddig a sztori, ki mit állított a hangfelvételekkel kapcsolatban;
- milyen eszközök állnak rendelkezésre az mesterséges intelligencia által manipulált hangfelvételek felismerésére,
- és ezeknek az eredményét miért nem lehet száz százalékos ítéletként értékelni.


Mi történt eddig?

Magyar Péter politikai színrelépése óta nem most fordult elő először, hogy titokban rögzített hangfelvétek kerülnek elő: márciusban Magyar Péter hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit volt fideszes igazságügyi miniszter hallható. Ugyan a kormánysajtóban elterjedt, hogy a felvétel megvágott, a hanganyag valódiságát az érintettek akkor nem vonták kétségbe.

Az elmúlt napokban megjelent hanganyagokkal más a helyzet...

HOGYAN LÁTJA A VILÁGOT TRUMP KISZEMELT KÜLÜGYMINISZTERE, MARCO RUBIO?

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (RFE/RL)
2024.11.15.


Donald Trump megválasztott elnök Marco Rubio szenátort szemelte ki vezető diplomatájának, miközben a hivatalba lépő adminisztráció egy mindinkább veszedelmes világban készül navigálni, ahol háború dúl Európában és a Közel-Keleten, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig egyre ádázabb a verseny Kínával.


Rubio – a számos külpolitikai kérdésben kemény álláspontjáról ismert szenátor – kiválasztásával Trump olyan valakit keresett, aki nagyrészt osztja nézeteit a legégetőbb nemzetközi témákban – mondja Behnam Ben Taleblu, a washingtoni székhelyű Demokráciák Védelméért Alapítvány (Foundation for Defense of Democracies) elemzője. „Rubio ideológiai és politikai síkon azonosulni tud Trumppal olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdésekben, mint a nagyhatalmi versengés, a szembehelyezkedés Kínával, az ellenszegülés és a maximális nyomásgyakorlás visszaállítása az Iráni Iszlám Köztársasággal” – mondta a Szabad Európának.

A múlt héten, még a kiválasztása előtt a médiának adott nagyinterjújában Rubio azt mondta, hogy vége a Szovjetunió összeomlását követő, több évtizedes, megkérdőjelezhetetlen amerikai globális dominanciának, egy új, hidegháborúhoz hasonló korszak váltotta fel. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nem terhelheti túl magát globális kötelezettségvállalásokkal, szerinte Washingtonnak pragmatikusan kell fellépnie a határain túl. „Mi vagyunk a legerősebb ország, de nekünk is korlátozottak az erőforrásaink (…) szóval mind az időnket, mind a pénzünket olyan dolgokba kell fektetnünk, amelyek alapvető nemzeti érdekeinket szolgálják” – mondta az amerikai EWTN kábelhálózatnak november 7-én.

A kubai származású Rubiónak nagy befolyása volt Trump Venezuela-politikájának alakításában 2017 és 2021 között. A The New York Times akkoriban Trump „virtuális Latin-Amerikáért felelős külügyminisztereként” írt róla. A háromszoros floridai szenátor, aki Trump kihívója volt a 2016-os republikánus elnökválasztási előválasztáson, bőséges külpolitikai tapasztalattal vág bele feladatába, hiszen dolgozott a szenátus hírszerzési bizottságában és a külügyi bizottságban is.

Ha a szenátus végül áldását adja rá, az 53 éves Rubio lesz az első latin származású politikus a külügyi tárca élén.

Bár Latin-Amerika minden bizonnyal fontos lesz Rubio számára, a térség háttérbe szorul az Egyesült Államok sürgetőbb külpolitikai aggályaival, nevezetesen Kína globális felemelkedésével, a közel-keleti iráni fenyegetéssel és az ukrajnai orosz invázióval szemben...

HA MEGSZAKAD A KAPCSOLATOM A GYEREKEMMEL, Ő NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA FEL FOGJA ADNI

TELEX
Szerző: MELEGH NOÉMI NAPSUGÁR, MIZSUR ANDRÁS
2024.11.15.


Schilling Magdolna több mint harminc éve gondozza egyedül súlyosan, halmozottan fogyatékos fiát, Fecót, aki már 41 éves is elmúlt. A XV. kerületi napközi ellátást nyújtó intézmény előtt találkozunk vele, együtt várjuk meg, hogy a fiát meghozzák a délutáni foglalkozásról. „Na, jól viselkedtél, jó volt a mai nap?” – teszi fel a kérdést az ajtóban felbukkanó Fecónak. A helyeslésnek is beillő válasz pedig hamar megérkezik egy éles kurjantás formájában. Magdi felöltözteti Fecót, és összecsomagolja a dolgait. Beletelik néhány pillanatba míg rákészül a feladatra, hogy megfeszítse izmait és kiemelje a székből ezt a közel 90 kilós felnőtt férfitestet. Fecó Magdi vállába kapaszkodva szorosan mögötte halad. Így „vonatoznak” ki és be, az elmúlt 30 év minden egyes napján.

Magdi egyike annak a Magyarországon élő több ezer szülőnek, aki emberfeletti erőfeszítések árán próbálja ellátni a folyamatos felügyeletre és gondozásra szoruló súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekét. Etetik, fürdetik, tisztába teszik őket, ami fizikailag is hatalmas feladat, hiszen sok esetben a gyerekek már felnőttek. Emberi kapcsolataik is megsínylik ezt az élethelyzetet. Barátságok és házasságok mennek rá, hogy gyakorlatilag napi 24 órában a gyerekük mellett kell lenniük. Sokszor csak azok maradnak egymásnak, akik hasonló cipőben járnak, és átérzik, min megy át a másik. Ilyen körülmények között egy bevásárlás vagy egy mozizás is megoldhatatlannak tűnik, nemhogy egy többnapos nyaralás...


BECSKY ANDRÁS: DÉLI KÖRVASÚT BŐVÍTÉS, AVAGY A KELENFÖLD - FERENCVÁROS VONALSZAKASZ. A MUNKA FOLYAMATOS...

BECSKY ANDRÁS / BECSVISION 2024
Szerző: BECSKY ANDRÁS
2024.11.12.



Ismét majdnem pontosan három hónap telt el az előző hasonló filmem óta. A munkálatok most is gőzerővel zajlanak, annak ellenére hogy tudtommal a beruházás környezetvédelmi engedélyét harmadszor is visszavonták. Míg maga a projekt az elmúlt 50 év egyik legfontosabb, legnagyobb vasúti beruházása Budapesten, addig a jogi háttere kezd egy rosszul megírt komédiához hasonlítani. Szerencsére mint a filmen is látható egyelőre halad a munka, és a támfalak építésével eléggé látványos szakaszba is érkezett. Rengeteg korábbi filmem van erről a részről, ezeket a videó közben belinkeltem, lássátok mennyit haladtak az elmúlt több mint fél évben. Még mindig végig az eredeti vágányokon haladunk, de a vasút mindkét oldalán hatalmas munkálatok zajlanak már, elég látványossá téve a filmet, és visszafelé a román kocsi ablaka sem volt olyan borzasztóan mocskos, így remélhetőleg mindenki átlátja, hol is tart mostanában ez a gigantikus átépítés. Hogy a film tökéletesebb lehessen a direkt megvártam míg szürke idő lesz, így a fény-árnyék játék sem zavar bele az összképbe! 


Lásd még:


HACKER-BOTRÁNY: HIÁBA ÁLLÍTJÁK, HOGY A „KATONAI STRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ” ÉRZÉKENY ADAT NEM KERÜLT KI, AZ IRATOK KÖZT LEHETNEK A KORMÁNYRA NÉZVE KÍNOSAK

NÉPSZAVA
Szerző: MARKOTAY CSABA, BATKA ZOLTÁN
2024.11.15.


A kabinet is elismerte, hogy feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszerét. A hackerek pénzt követelnek és már képernyőmentéseket is közzétettek, amely azt sejteti: érzékeny katonai adatokhoz is hozzájuthattak.


Soron kívül hallgatnák meg a honvédelmi minisztert és a katonai titkosszolgálat vezetőit a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ellenzéki tagjai a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ) ért hackertámadás ügyében. A DK-s Vadai Ágnes pedig a házbizottság azonnali összehívását kezdeményezte a nemzetközi hackercsoport akciója nyomán.

Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő értesülése alapján csütörtökön a Magyar Hang számolt be arról, hogy az INC Ransomware (más elvnevezésben Ransom) nevű hackercsoport feltörte a honvédelmi és rendvédelmi eszközbeszerzéseket bonyolító VBÜ fájlszerverét, majd feltehetően letöltötte, és titkosította az ott talált dokumentumokat. Ebből 46 dokumentum képernyőmentését közzé is tették.

A lap azt írta, hogy a darkweben (később a Telex közölte, hogy már a nyílt weben is) elérhető képernyőmentések például a magyar haderő különböző képességeiről szólnak, de e-mailek, munkatársak nevei és hadászati beszerzések adatai is vannak. A könyvtárak elnevezései alapján kikerülhettek főkönyvi kivonatok, belső ellenőrzési iratok, és megtudható például az is, hogy kitől szerzik be a többi között a lézeres célmegjelölő berendezéseket. Egy jelentésből kiderül, 2022. szeptemberében 94 fő dolgozott a VBÜ-nél és 4 fő volt GYED-en, valamint az is, hogy a 2021-ben 79 fő kapott prémiumot, összesen csaknem 162 millió forint értékben. A beszámoló szerint a nemzetközi hackercsoport ötmillió dollárt kért, hogy a szenzitív katonai adatokat ne tegyék nyilvánosan elérhetővé, illetve újra visszaadják a hozzáférést a dokumentumokhoz...

KABÁTOT VARRNA A KORMÁNY, DE MÉG A GOMB SINCS KÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.11.15.


Kockázatos játékot játszik a Pénzügyminisztérium és a kormány a 2025-ös célokkal, amik csak óriási szerencsével lennének teljesíthetők. Eközben az októberi államháztartási hiány 427 milliárd forint volt és a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke, Vajda Zoltán szerint a magyar gazdaság motorjának, az autóiparnak sem tesz jót, ha Trump vámot vet ki az európai termékekre.

Vakmerő célokat tűzött ki a Pénzügyminisztérium 2025-re, különösen az államháztartás idei hiányát látva. A jövő évi célok között szerepel 3,4 százalékos GDP-növekedés (az idei 0,8 százalék után), 3,7 százalékos hiány a GDP arányában, 3,2 százalékos átlagos infláció, és 397,5 forintos euróárfolyam (ami szerda reggel még 411 felett állt). A minisztérium a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedésével, és az export 3,4 százalékos növekedésével is számol. Előrejelzésük szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelent. Ebbe azonban beleszólhat több olyan tényező, amellyel már most számolni lehet.

A saját szabályaiknak sem felel meg

A kormány szerint Magyarország 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, és tartós növekedési pályára áll. A jövőben minden elképzelhető, de semmi jel nem utal erre – reagált a tervekre Vajda Zoltán. „A saját költségvetésük alapján is látható, hogy az Orbán Viktor által vizionált 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek már csak az alsó sávjára terveznek. Az elmúlt években a növekedés a tervezett fele szokott lenni – olyan is volt, hogy növekedést terveztek, és recesszió lett – a költségvetési hiány pedig a tervezett kétszerese. Az idei évre 4 százalékos növekedést vártak, ami pillanatok alatt 2,5-re módosult, aztán Varga Mihály egy időben 1-1,5 százalékról beszélt, aztán a napokban a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton 0,7 százalékot mondott” – idézte fel a Hírklikknek a 2024-es elképzeléseket a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.

A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek...

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - PETSHNIG MÁRIA ZITA

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.15.



Vendég: Petschnig Mária Zita

ÁLMUNKBAN NEM ÉRZÜNK FÁJDALMAT, MERT EZZEL NEM JÁTSZIK A TERMÉSZET – ILYEN VOLT A 10. QUBIT LIVE

QUBIT / 10. QUBIT LIVE
Szerző: RASÓ NÓRA
2024.11.13.


Gondolták volna, hogy hajnali két óra öt perc a magyar társadalom közös metszéspontja? Ebben nincsen pártoskodás, széthúzás, turáni átok. A KSH időmérleg kutatásából származó adatok szerint ugyanis ez az az időpont, amikor a magyarok 97,5 százaléka alszik.

Ezt az információt Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese osztotta meg előadásában az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, tudományos estünk, a Qubit Live #10 közönségével a margitszigeti Kristály Színtéren kedd este, ahol az alvás és az álmodás került terítékre.

Rajta kívül Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának korábbi vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója igyekezett bevezetni a nézőket a cirkadián ritmusok, a kronobiológia, vagy éppen a szociális jetlag rejtelmeibe, de szó volt arról is, minek alszunk egyáltalán, tényleg léteznek-e kronotípusuk szerint pacsirták és baglyok, miért nem érzünk fájdalmat és meghalhatunk-e álmunkban.

Az előadások és a Qubit munkatársa, Balázs Zsuzsanna vezette kerekasztal-beszélgetés mellett az est meglepetésvendégeként Farkas Franciska színésznő is fellépett, aki performansza keretében személyes élményeit osztotta meg a témában, például azt, hogyan sajátította el az éber álmodás technikáit...

"BARDELLA, MENJ HAZA, BRÜSSZEL NEM KÉR BELŐLED!” – SKANDÁLTÁK A TÜNTETŐK A BRÜSSZELI MAGYAR HÁZ ELŐTT - A KLUBRÁDIÓ NERMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.15.


"A baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patrióta pártokat a szavazó fülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak" – mondja a nacionalista Flamand Érdek vezetője. Nemzetközi lapszemle.

Szerda reggel beszámoltam arról, hogy mint a brüsszeli le Soir írta, tiltakozó megmozdulást helyeztek kilátásba a belga főváros szívében található Magyar Háznál, ahol aznap este a francia Jordan Bardella, Marine le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének ifjú pártelnöke készült könyvbemutatót tartani. Olyan baloldali csoportok szervezték a demonstrációt, mint például a Belgiumi Antifasiszta Koordináció, a Stand-Up és a feminista-környezetvédő ADES. Előre látható volt, hogy nehéz lesz elkerülni a fizikai összetűzést, mert fontos közintézmények közvetlen közelsége miatt a tüntetés helyszínéül kiszemelt közterületi rész úgynevezett semleges zónának számít, ahol semmilyen gyülekezés biztonsági okokból nem megengedett.

Nos, a könyvbemutató a Magyar Házban megvolt, és időközben elkészült a mérleg is: a La Libre Belgique című lap közli, hogy a tiltakozók között akadtak, akik erőszakkal át akarták törni a hatóságok által emelt útakadályt. A rendőrök vízágyút, valamint könnygázt alkalmaztak, és mintegy negyven embert őrizetbe vettek. A tüntetés helyszínéhez közel esik a Vlaams Belang flamand nacionalista párt székháza, és a demonstrálók szemetes kukákkal, útjelző táblákkal próbálták megrongálni az épületet.

A Le Soir azt írja, hogy a tiltakozók számát a rendőrök mintegy 3-500-ban, a szervezők 1500-2000-ben adták meg. „Bardella, menj haza, Brüsszel nem kér belőled!” – skandálták a tüntetők a tudósítás szerint.

A Politico ismerteti Tom Van Griekennek, a Vlaams Belang (Flamand érdek) vezetőjének az X közösségi felületen közzétett bejegyzését, miszerint a baloldaliak az igazi demokráciaellenesek, mert amikor nem tudják legyőzni a patrióta pártokat a szavazó fülkékben, akkor megfélemlítéshez és erőszakhoz folyamodnak.

Az EurActiv brüsszeli hírportál
„támogatott tartalom” jelzéssel ellátva, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló, „Európa te magad vagy” elnevezésű projekt keretében közreadta Szabó Dánielnek, a Portfolio.hu újságírójának a cikkét arról, hogy miként igyekszik megvalósítani Magyarország a társadalmi-gazdasági felzárkózást az Unió úgynevezett kohéziós politikájának a segítségével. Az írás jórészt az EU kilencedik kohéziós jelentésén és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF nemrégiben készült elemzésén alapul. Egyik kiemelt megállapítása, hogy bár Magyarország bevételei közelebb kerültek az uniós sztenderdekhez, az ország egyes régiói között továbbra is súlyos aránytalanságok vannak, a foglalkoztatást, az oktatást és a jövedelmeket illetően.

Ami például a foglalkoztatottsági rátát illeti, ez a 20 és 64 év közöttiek körében 2022-ben elérte a 80 százalékot, ami számos térség esetében 15 százalékpontnál is nagyobb növekedésnek felel meg. Ugyanakkor viszont a déli és az északkeleti régió lemaradásban van. Hasonló trend tapasztalható a nyomorban vagy társadalmi kirekesztettségben élők számarányában: ez a mutató országos átlagban csökkent az elmúlt években, de a Dél-Dunántúlon, továbbá Kelet- és Észak-Magyarországon 22-26 százalék kénytelen ezzel szembenézni.

A foglalkoztatottsági rátában a nemek közötti eltérés 2022-ben átlagosan 11 százalékos volt, de ez egyenlőtlenül oszlott meg, és a fejletlenebb térségekben elérte a 16 százalékot is.

Magyarországon az egy főre jutó GDP – bruttó hazai termék – összértéke 2010-ben az EU-átlag 66 százaléka volt, és ez 2022-re 76 százalékra emelkedett, részben a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. Az országos átlag azonban itt is elfedi a regionális eltéréseket. A főváros, továbbá Pest és Győr-Moson-Sopron megye lekörözi Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az IMF arra figyelmeztet, hogy ha ezekkel az egyenlőtlenségekkel nem kezdenek valamit, akkor a helyzet tovább súlyosbodhat, párhuzamosan azzal, hogy utat tör magának a zöld és a digitális átállás.

Az oktatás javítása, a munkaerő képességeinek a növelése kulcsfontosságú a termelékenység és a gazdasági ellenállóképesség szempontjából – olvasható az összegzésben. A statisztikai adatok itt is jelentős szóródást mutatnak. Budapesten a 25 és 34 év közötti népesség körében 2022-ben mintegy 58 százalék volt a felsőfokú képzettségűek aránya, miközben az országos átlag 30 százalékot ért el, és fejletlenebb térségekben csak 20-25 százalék között mozgott. Az EU-átlag 42 százalék.

Végül röviden a londoni Guardian egyik cikkéről, amely azt ecseteli, mekkora politikai kudarcnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon próbálkozása, hogy albániai táborokban helyezzék el az Itáliába igyekvő migránsokat, és ott bírálják el a menedékkérelmüket. Az albániai létesítményeket 3 ezer fő befogadására szánták, de eddig csak 24 menedékkérőt szállítottak át, és ma már egyikük sincs Albániában - öten kevesebb, mint fél napot, a többiek nem többet, mint két napot töltöttek ott. Olasz bírói döntés alapján ugyanis a Bangladesből, illetve Egyiptomból érkezettek esetében nem lehetett biztonságosnak minősíteni az eredetországot, és ez a menedékjogi eljárás külföldre történő „kiszervezése” akadályának bizonyult.

EGYRE TÖBB MAGYAR DIÁK SZERETNE HOLLANDIÁBAN TOVÁBBTANULNI, DE TOVÁBBRA IS AUSZTRIA A LEGNÉPSZERŰBB CÉLPONT

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.11.15.


A 2023/2024-es tanévben rekordszámú magyar diák tanult tovább külföldi egyetemeken, Ausztria továbbra is a legnépszerűbb, de Hollandia nagyon jön föl, miközben az Egyesült Királyságba már alig mennek tanulni a magyar diákok – írja az Engame Akadémia szerdán publikált kutatásában, amiből kiderül, hogy a magyar fiatalok hét százaléka tanul tovább külföldön, a számuk évek óta folyamatosan növekszik.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását. Idén már hetedik alkalommal készítették el kutatásukat többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva. A 2023/24-es tanévre még nem jött ki minden adat, de a korábbi évek tapasztalatai alapján már megbecsülhetők a magyar diákok továbbtanulási trendjei.

A 2022/23-as tanévben több mint 16 500 magyar diák tanult tovább külföldön, becslések szerint a 2023/24-es tanévben ennél is többen, nagyjából 17 500-an választották ezt a lehetőséget...


TRUMP GYŐZELME, HARRIS BUKÁSA ÉS BIDEN DRÁMÁJA – VUJITY TVRTKO | MÉLYVÍZ #7 GAVRA GÁBORRAL

MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: GAVRA GÁBOR
2024.11.14.



Az Amerikai Egyesült Államokban élte végig az idei elnökválasztási kampány nagy részét, majd hazatérve Magyarországra az ATV választási műsorát vezette Vujity Tvrtko, aki most a Mélyvíz nézőinek mesél arról, hogyan élték meg amerikai szomszédai a drámai júniusi Biden–Trump vitát, és mennyire nyomta rá a bélyegét az amerikai mindennapokra a kampány.


BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR GAZDASÁG NEM HASÍT, CSAK ZÖTYÖG

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2024.11.14.



Az idei gazdasági növekedés 1 százalék körül lesz, hiába ígér a kormány 3-6 százalékos növekedést. A magyar gazdaság már 2020 óta nem húz, inkább csak zötyög, mint egy régi, elhasználódott villamos. Ez nem síkfutás, és nem is egy helyben állás, ez csak csoszogás – mondta Bod Péter Ákos, közgazdász, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A szakértő szerint 2025 elején lesznek megszorítások, drágul majd az élet, a munkaerőpiacon gyengül majd a kereslet, a minimálbér egy kicsit nőni fog, de annak egy részét megeszi az infláció.

Bod Péter Ákos szerint Trump győzelme másképp alakítja majd az amerikai gazdaságot, mintha a demokraták győztek volna. A külső körülmények is változtak, a háború sem ért véget. Rosszabbak lesznek a külkereskedelmi és monetáris viszonyok, nehezebb lesz eladni, és drágább lesz előállítani. Mindezek alapján a beterjesztett költségvetésnél rosszabb év várható.

HETI EGYENLEG: ORBÁN VIKTORNAK LETT EGY SZEMÉLYES „ÓRIÁS TESTŐRE”

KLIKKTV / HETI EGYENLEG:
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.11.14.



Sokakat sokkolt, és sokan lettek lelkibetegek attól, hogy Donald Trump győzött. Külön kell azonban választani Trumpot és Amerikát, valamint Orbánt és Magyarországot. A magyar miniszterelnök szerzett egy személyes támogatót, egy óriás testőrt, de ettől azok, akik eddig nem látták szívesen Orbán Viktort, ezután sem fogják – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Holoda Attila, energetikai szakértő szerint attól függ, hogy Trump győzelme elhozza-e Orbán Viktor számára a Kánaánt, hogy ő mit remél ettől. Az viszont elég valószínű, hogy abból a külpolitikai elszigeteltségből, ahova jutott a magyar kormány, onnan ki tudnak törni, de gazdasági és politikai értelemben nem kerülnek jobb helyzetbe.

Gazdasági értelemben nagyon kicsik vagyunk, a GDP 1 százalékát sem termeljük ki, politikai értelemben sem hiheti el senki, hogy Orbán közvetít majd Putyin és Trump között – hívta fel a figyelmet Lengyel László. Hozzátette, hogy Orbánnak be kell fejeznie a kötéltáncot, amit Kína, Oroszország és Amerika között eddig végzett. „Valaki előbb-utóbb leken egy nagy pofont a magyar kormánynak.”

Holoda Attilát nem lepte meg Trump győzelme, úgy véli globálisan van mélyponton a politika, ha egy Amerikai Egyesült Államokban két olyan jelölt van, mint Biden – aztán Harris - és Trump, majd egy „elítélt bűnözőt” választanak az ország élére.


ÚJRA NAPIRENDEN A BME MODELLVÁLTÁSA, DE NEM ALAPÍTVÁNYI FENNTARTÁSBA KERÜLNE

NÉPSZAVA
Szerző: NAGY MARTIN
2024.11.14.


Az egyetem a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet, ebben a konstrukcióban pedig a Mol is szerepet kapna.

Ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. A Telex információ szerint már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet.

A lap emlékeztet: a kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. Az egyetem nyáron megválasztott új rektora, Charaf Hassan jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet...

„EDDIG SEM TUSSOLTAM EL SEMMIT, NEM IS FOGOK” – MOST ELŐSZÖR TABUK NÉLKÜL BÁBEL BALÁZS ÉRSEKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁSW
2024.11.15.


A Bese Gergő-ügy kirobbanása óta szinte minden héten újabb szexbotrányfeltárás indul a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Ma még nem tudhatjuk, országos megtisztulási folyamat kezdete-e ez, vagy csak elszigetelt „problémamenedzsment”. A Válasz Online a legilletékesebbhez, Bábel Balázshoz fordult; nagyinterjúnkban az érsek úgy fogalmaz, Ferenc pápa nyomán nemcsak a pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell az egyház érdekében. Hozzáteszi: „ha a száz papomból kiesik négy, öt, vagy ki tudja, mennyi”, akkor sem lehet eltussolni a valós eseteket. Spoiler: magyar egyházi vezető ilyen egyértelműen még nem válaszolt a saját hitelességét is érintő kérdésekre
.

Nincs tabu?

– Miért lenne? Kérdezzen bármit.

Katolikus körökben sokan elismerően nyilatkoznak az ön mostani aktivitásáról, az egyház megtisztításáról, akadnak viszont, akik szerint „furcsa, hogy éppen az a Bábel érsek beszél, aki…” – és itt mondanak valami dehonesztálót. Ezekre is kitérnénk majd.

– Bármire kitérhetünk.

Nézzük akkor az eddigi mérleget a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Egy bírósági szakaszban lévő szexuális visszaélési ügy, három további pedofilgyanú felfüggesztésekkel, Bese Gergő melegpartis története, egy másik eset, amikor a plébános homoszexuális szolgáltatásokért fizetett, régebbről Mészáros István nagy port kavart sztorija. Közben további bejelentésekről is hallunk, a Magyar Jelen újságírója pedig papi gyerekmolesztálás miatt a világi hatóságoknál kezdeményezett újabb eljárást. Mi ez a kupleráj?

– Bár a kérdésében keverednek a valós, a feltételezett – vagy a már lezárt – ügyek, az biztos, hogy az elmúlt hónapokban jóval több bejelentés érkezett az érseki hivatalba, mint korábban. Én pedig léptem: általában azonnali belső kánonjogi eljárást indítottunk, többeket fel is függesztettem a papi szolgálat alól. Ahol pedofíliagyanú van, ott a felfüggesztés elsősorban óvintézkedésként értelmezhető, a vizsgálatnak pedig nagyon körültekintőnek kell lennie. Emlékszünk: a nemrég elhunyt Pell bíboros még börtönben is ült, aztán az ausztrál legfelsőbb bíróság döntő bizonyíték hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott ítéletet.

De miért most van ennyi ügy az egyházmegyéjében? Korábban senki nem jelzett semmit, most meg hirtelen felbátorodtak az érintettek, az áldozatok, a szemtanúk?

– Ahogy önök is megírták, a Rónaszéki Gábor elleni vizsgálat 2022-ben indult, Hatházi Róbert ügye ugyancsak megelőzte a Bese Gergő-féle történetet. Ettől függetlenül ez utóbbi tényleg fordulópont volt: azóta jelentettek eseteket az érsekségen...

ORBÁN-KOMJÁTHI CSÖRTE A PARLAMENTBEN A SZEGÉNYSÉGI ADATOKRÓL – KINEK VAN IGAZA?

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2024.11.13.


A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.


Azonnali kérdésekre válaszolt a parlamentben Orbán Viktor múlt hétfőn, november 4-én. Az egyik kérdező Komjáthi Imre, az MSZP elnöke volt.

Orbán és Komjáthi vitájában szó esett a demográfiai adatokról és Románia Magyarországhoz viszonyított gazdasági teljesítményéről is, de leghangsúlyosabb témaként a romló szegénységi adatokat vetette a miniszterelnök szemére az MSZP-s politikus.

Komjáthi felszólalásában a KSH adataira hivatkozva azt állította, hogy

- „Emelkedik a szegénység. 2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 20,2 százalékát jelentette.”

- „A gyermekek szegénysége másfélszerese a négy évvel ezelőttinek: 9,5 százalékról 14,3 százalékra nőtt.”

- „A 65 év felettieknél 15,2 százalékról 24,6 százalékra nőtt a szegénységi ráta egyetlen év alatt, tehát a nyugdíjasok negyede a hivatalos adatok szerint is szegénységben él.”

A nyugdíjasokra vonatkozó adat elhangzásakor a parlamenti jegyzőkönyv szerint Rétvári Bence bekiabálta, hogy „nem igaz”.

Orbán válaszában azt mondta, hogy az Eurostat számai szerint „Magyarországon a szegénységnek, a szegénység kockázatának kitettek aránya valahol a 30 százalék környékéről lejött 18 százalékra”.

Komjáthi erre azzal vágott vissza, hogy a kormány hol a KSH-ra, hol az Eurostatra hivatkozik, annak függvényében, hogy „éppen melyik mutatót tartják jobbnak”.

Végül Orbán még egy adatot hozott az Eurostattól, ami szerint a „súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2015-ben 24 százalék, 2023-ban 10 százalék” volt.

Akkor most kinek van igaza?

Az adatoknak utánanézve arra jutottunk, hogy valójában nincs ellentmondás a KSH és az Eurostat statisztikái között, már csak azért sem, mert a magyarországi szegénységi adatokat a KSH szolgáltatja az Eurostatnak.

A két politikus által bemondott számok közötti eltérést az okozza, hogy más szegénységi mutatókról, pontosabban egy összetett szegénységi mutató más dimenzióiról beszéltek. Orbán továbbá nem a legfrissebb adatokat használta.

A továbbiakban bemutatjuk, milyen mérőszámokkal ragadja meg a szegénységet a KSH és az Eurostat, majd egyenként ellenőrizzük Komjáthi és Orbán állításait...

HAKA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.11.15.


Van mit tanulni a magyar ellenzéknek arról, hogyan kell akaratukat átvinni az országgyűlésben. Nem tudjuk, hogyan állnak a népitánccal, de, ha nincs meg a ropni való készségük, sürgősen forduljanak népitánctanárhoz, és a haza fényre derül. A minta és példa Új-Zélandról jön, ahol is fél órára meg kellett szakítani a parlament csütörtöki ülését, mert Hana-Rawhiti Maipi-Clarke ellenzéki képviselő felszólalása helyett széttépte a szavazásra bocsátott törvényjavaslatot, és az ellenzék többi tagjával táncra perdült.

Hakát jártak. Ennek több fajtája létezik, de a legismertebb a Ka Mate, amely egyszere szolgálja az ellenfelek megfélemlítését, kigúnyolását, és a saját harcosok bátorítását. Aki látott már ilyet, tudhatja, hogy elég félelmetesen bír festeni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az ottani Kövér László, akinek a nevét ugyan nem ismerjük, azt viszont igen, hogy nem rekesztette be az ülést, nem kapcsolta ki a mikrofonokat, mi több, milliós büntetéseket sem osztogatott. Láthatjuk tehát, nagyon sokféle módon lehet végezni a parlamenti munkát.

Mindemellett azonban a beterjesztett módosítás ellen egy maori jogvédő csoport tíznapos békés tiltakozó menetet is szervezett: a több ezer fős vonulás az ország északi részéről indult, szerdán érte el Aucklandet és tovább halad a főváros, Wellington felé. Ennek eredményeképpen pedig az a törvényjavaslat, ami ellen ily módon tiltakoztak, nem fog átmenni a parlamenten, a foglalkozás tehát elérte a célját. Nos, ehhez képest kell elképzelnünk, ahogyan mondjuk Gyurcsány ropja a kanásztáncot, és semmire nem megy vele.

Ez csak ilyen kis színes volt, hányféleképpen lehetne élni az életünket, de nekünk mindig a rosszabb vége jut. Erre utal az is, hogy az idehaza Orbán nagy barátjaként számontartott, és a patrióták közé belépett Marine Le Pent otthon ötéves börtönbüntetés fenyegeti, mert a párt tisztségviselői és alkalmazottai visszaéltek az Európai Parlament képviselői munkára kiutalt támogatásokkal, és az uniós pénzek egy részét a Nemzeti Front működésére költötték. De felvettek támogatást olyan személyek után is, akik nem végeznek valódi munkát az EP-ben.

Nem kell túlságosan nagy képzelőerő, hogy Le Pen és a patrióta pártja, a Nemzeti Tömörülés működése és üzelmei között és kapcsán hazai párhuzamokat fedezzünk fel, főleg úgy, hogy mint az ismeretes, kies hazánkból is kaptak súlyos eurómilliókat, amiről máig nem tudható, hogy visszafizették-e. A különbség azonban annyi, hogy amiként minálunk lehetetlen volna népitáncolni a parlamentben, úgy az is elképzelhetetlen, hogy a Fidesz gazdálkodását akár csak vizsgálat tárgyává tegyék, mert az ÁSZ mindig mindent rendben talál.

Ellentétben az ellenzéki pártokkal, akiket viszont módszeresen szénné büntet. Itt, a tájékunkon nem az a nemzetbiztonsági kockázat, ha az oroszok a külügy levelezésében mazsolázgatnak, sem az, ha hackerek katonai titkokat lopkodnak a Védelmi Beszerzési Ügynökségtől, hanem egy tüntető tanár jelenti a legnagyobb veszedelmet a nemzetre. Mert és ugyanis pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették...

PÉNTEK REGGEL

PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.15.



Egyre kevesebben laknak Budapesten, de egyre több az autó. Több kerületben most megszüntetik a lakosok ingyenes parkolását, és éves szinten több tízezer forintos díjat vezetnek be. Azt mondják, ettől zöldebb lesz a város, és parkolni is könnyebb lesz. A tiltakozók sarcról és átverésről beszélnek. Van egy kerület, ahol már két éve így csinálják. Ott vajon mi sült ki ebből? Vendégünk Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere.

Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Lőrinczi Áron (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.

A HONVÉDSÉG ELLOPOTT BEVÁSÁRLÓLISTÁJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.11.15.


Újabb Vogel-féle hangfelvétel, a furcsa Ábrahám-sztori, a küszködő magyar gazdaság és Trump teljes tarolása a 444 napindító hírlevelében.

Ismét itt a 444 napindító (és nem az egyetlen) hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb/legérdekesebb híreivel.