Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.11.15.
Kockázatos játékot játszik a Pénzügyminisztérium és a kormány a 2025-ös célokkal, amik csak óriási szerencsével lennének teljesíthetők. Eközben az októberi államháztartási hiány 427 milliárd forint volt és a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke, Vajda Zoltán szerint a magyar gazdaság motorjának, az autóiparnak sem tesz jót, ha Trump vámot vet ki az európai termékekre.
Vakmerő célokat tűzött ki a Pénzügyminisztérium 2025-re, különösen az államháztartás idei hiányát látva. A jövő évi célok között szerepel 3,4 százalékos GDP-növekedés (az idei 0,8 százalék után), 3,7 százalékos hiány a GDP arányában, 3,2 százalékos átlagos infláció, és 397,5 forintos euróárfolyam (ami szerda reggel még 411 felett állt). A minisztérium a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedésével, és az export 3,4 százalékos növekedésével is számol. Előrejelzésük szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelent. Ebbe azonban beleszólhat több olyan tényező, amellyel már most számolni lehet.
A saját szabályaiknak sem felel meg
A kormány szerint Magyarország 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, és tartós növekedési pályára áll. A jövőben minden elképzelhető, de semmi jel nem utal erre – reagált a tervekre Vajda Zoltán. „A saját költségvetésük alapján is látható, hogy az Orbán Viktor által vizionált 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek már csak az alsó sávjára terveznek. Az elmúlt években a növekedés a tervezett fele szokott lenni – olyan is volt, hogy növekedést terveztek, és recesszió lett – a költségvetési hiány pedig a tervezett kétszerese. Az idei évre 4 százalékos növekedést vártak, ami pillanatok alatt 2,5-re módosult, aztán Varga Mihály egy időben 1-1,5 százalékról beszélt, aztán a napokban a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton 0,7 százalékot mondott” – idézte fel a Hírklikknek a 2024-es elképzeléseket a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.
A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.
Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek...
A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.
Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek...