2024. november 13., szerda

AZ ÉVTIZEDES MÚLTÚ FOLYÓIRATOKNAK JUT A LEGKEVESEBB ÁLLAMI FORRÁS, A NEMRÉG BÜSZKÉN HIRDETETT 500 MILLIÓ FORINT ARÁNYTALANUL OSZLIK EL AZ ORGÁNUMOK KÖZT - KISZOLGÁLTATVA A MŰVELT OLVASÓKÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: ROSZNÁKY EMMA
2024.11.11.


Szeptemberben még arról érkeztek hírek, hogy 1,8 milliárd forintos többlettámogatástól estek el a folyóiratok, nemrég az Index-szel azt a hírt közölte Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, hogy több mint 500 millió forintot osztanak szét a korábban az elvonások miatt a megszűnés határára került periodikáknak. Pluszpénzhez az NKA egy október közepi rekordnagyságú, 6,6 milliárd forintos ötöslottó-nyereményből juthatott, ugyanis a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozására elkülönített állami pénzalap fő bevételi forrása jelenleg az ötöslottó-szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. Bús Balázs a portálnak elmondta, 45 lapnak ítéltek pénzt meghívásos pályázat keretében: az Alföld és a Jelenkor egyenként 6,8 millió forintot, a Tiszatáj, a Hitel, a Kortárs, a Magyar Napló pedig egyenként 15,8 millió forintot kap. A kiemelt jelentőségű folyóiratoknak ráadásul hároméves távlatban, 2027-ig biztosítják a forrásokat, ehhez a korábbi évek gyakorlatának megfelelően évi 400 millió forint erejéig vállalnak előzetes kötelezettséget.

Egy folyóirat több forrásra támaszkodik manapság, elsősorban az NKA támogatásán múlik fennmaradása. Az NKA-s, továbbá a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) pályázati pénzeinek elosztása esetén akadnak aránytalanságok: előfordult, hogy a döntnökök olyan lapoknak ítéltek oda magasabb támogatást, ahol maguk is szerzők, a jelenségről februárban írtunk.

Megkerestük Ágoston Zoltánt, a pécsi Jelenkor folyóirat főszerkesztőjét, akit meglepetésként ért a hír, annál is inkább, mert számukra a szeptemberi 1,8 milliárdos elvonás mintegy 5 millió forint kiesést jelent, így az év végére nem lett volna forrásuk a megjelenésre.

– Gyorssegélynek jó ez az összeg – reagált Ágoston Zoltán – ám fájó megkülönböztetés, hogy épp az Alföld és a Jelenkor kapta a legalacsonyabb összeget a folyóiratok közül, holott két, több évtizedes, megkérdőjelezhetetlen szakmai múlttal rendelkező műhelyről van szó.

A főszerkesztő ugyanakkor nem akart messzemenő következtetéseket levonni, hiszen mégiscsak egy újságcikkből értesült az új lehetséges forrásról, mindezt az NKA hivatalosan, a weboldalán még nem kommunikálta. (Időközben kiderült, hogy a határozatot nagynehezen föl lehet kutatni az NKA oldalán, de nem egyértelmű az elérése.) – Ha igaz, hogy ez lesz a pénzek elosztása, azt szakmai érvekkel senki sem tudná alátámasztani – fogalmazott az irodalmár, aki elárulta, épp most indítottak el közösségi gyűjtést a fennmaradásunk érdekében, s ezen a mostani hír sem változtat. – Összességében az állami és önkormányzati forrásból származó támogatások sem elegendőek a folyóirat működéséhez. Szerény lapárbevételünk jelentős részét elviszi a LAPKER vállalat, amely az újságosstandokon kereskedik a folyóiratokkal országszerte. Nincs másik országos terjesztési lehetőség, ezért, ha fenn akarjuk tartani az országos elérhetőséget, akkor ki vagyunk szolgáltatva ennek a piaci monopóliumnak – tájékoztatott Ágoston Zoltán.

A múlt árnyai

A folyóirat-kiadás évek óta forráshiánnyal küzd és többek között a kiszámíthatatlan működési körülmények okán 2010 óta több orgánum meg is szűnt: a Réz Pál vezette Holmit, az irodalmi élet fontos műhelyének számító 2000 folyóiratot és a Kritikát is hiába keresnénk ma az újságok között. Az utóbbi időszak vesztesége a Muzsika és a Színház folyóirat, melyek évtizedeken át jelentek meg nyomtatásban, ma viszont már csak az interneten lehet őket olvasni...

TRUMP GYŐZELME KIHÍVÁS AZ EURÓPAI IPARNAK | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.11.13.



„Külföldön voltam, egy bridzsversenyen, a választást előtt két héttel, s az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy nekem saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” –érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.

TÚL OPTIMISTA A MAGYAR KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETE | NÉMETH DÁVID

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.11.13.



A Reggeli személy 2024. november 12-i adásában Dési János vendége Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője volt.

VÁRKONYI BENEDEK: NEM HÍZELEGNEK A NEMZETNEK - RAÁB RENÁTÁVAL BESZÉLGET VÁRKONYI BENEDEK

ÉLET ÉS IRODALOM INTERJÚ
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2024.11.08.


Kiugrott történész. A Történettudományi Kutatóintézetben kezdett dolgozni, de ma egy multinacionális vállalatnál HR-es. Merész pályaváltás; csakhogy a történészlélek nem nyughat, hétköznapi munkája után a múltba néz, hogy a jelenbe lásson. Nemrégiben cikket írt, amelyben párhuzamba állítja Görgeit és Gyurcsányt mint bűnbakokat, illetve Kossuthot és Orbánt mint akik tönkreteszik ellenfelüket. A két eset nemcsak négy embert mutat meg, hanem azt is, hogy Magyarország százötven év alatt is alig-alig változik.


Görgei és Gyurcsány között sok évtizednyi a távolság. Mások voltak az akkori történelmi viszonyok, és mások a maiak. Hogy talált rá erre a párhuzamra? A bűnbakképzés át tud ívelni korszakokat, évszázadokat?

– Tizenhárom éves voltam, amikor karácsonyra megkaptam Jankó Olga Az elmaradt tánc című ifjúsági regényét. Pár héttel később véletlenül került a kezembe Féja Géza Visegrádi esték-je. A két könyv el is döntötte a pályaválasztást. Gyakorlatilag Görgei Artúr miatt mentem a történelem szakra, és emiatt vettek fel az Eötvös József Col­le­giumba is. Tehát elég régóta fog­lalkoztat a bűnbak-kérdés. Ami a Gör­gei és Gyurcsány helyzete közötti analógiát illeti, három pontban látok hasonlóságot. A politikai és emberi megsemmisítés, ami őket mint bűnbakokat éri a rágalmazó részéről. A má­sodik, amivel a rágalmazó a karaktergyilkosságot indokolja: ez nem az ő személyes érdeke, hanem a nemze­té. És végül a harmadik, a mód, ahogy erre reagál a magyar közönség...

POTTYONDY EDINA: AMERIKA DÖNTÖTT, ENNÉL TÖBBET NEM KELL TUDNOD ORBÁN ŐŐŐŐ… TRUMP GYŐZELMÉRŐL

POTTYONDY EDINA
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.11.12.



Amerika döntött, ennél többet nem kell tudnod Orbán őőőő… Trump győzelméről...

HÁROM HÉTEN ÁT MINDEN NAPUNKAT A KÖZTÉVÉVEL ZÁRTUK, HOGY MEGNÉZZÜK, MIKÉNT SZÁMOL BE AZ M1-HÍRADÓ MAGYAR PÉTERRŐL

LAKMUSZ
Szerző: LAKMUSZ
2024.11.12.


Összesen 195 percben foglalkozott a híradó Magyar Péterrel vagy pártjával. Ebből alig egy perc volt a semleges hangvételű beszámoló, a maradék időben negatív fényben tüntették fel a Tisza párt elnökét.


Szerzők: Barczikai Fanni - Dezső Annamari

Magyar Péter október 5-én tüntetést szervezett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székháza elé, ahol 16 pontjában többek között a valódi közszolgálati média visszaállítását és a Karmelita kolostortól független hírszerkesztést követelte. Odáig is elment, hogy a tüntetésén Adolf Hitler tanítványainak nevezte a köztévé dolgozóit.

Az MTVA közleményben utasította vissza a vádakat, szerintük „a közmédia tiszteletben tartja a sajtószabadságot, elismeri a médiumok független működését, legyenek azok akár politikailag vagy értékek mentén működők”, és mindig ügyelnek rá, hogy a közmédiában jogszabályban meghatározottak szerint jelenjenek meg a politikai pártok.

A közmédia műsorait a Magyar Állam tulajdonában lévő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártja, egyre növekvő költségeit a Magyar Állam finanszírozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon keresztül. A 2010-es kormányváltás után 64 milliárd forintot szavaztak meg a következő évre, mostanra ez az összeg több mint duplájára nőtt: 2022-ben mintegy 130 milliárd, 2023-ban 126 milliárd, idén pedig már több mint 142 milliárd forintból gazdálkodhattak a műsorkészítők. Az elmúlt években több ellenzéki párt és politikus is bírálta a köztévé működését, leginkább a kevés megszólalási lehetőség és a róluk szóló anyagok jellemzően negatív hangvétele miatt. A 2022-es választások után látványosan több meghívót küldött az MTVA az ellenzéki politikusoknak. A visszautasításokról havi összesítést is közöltek, azonban ezekben a kormánypárti szereplők meghívásai rendre nem szerepelnek. Az ellenzéki politikusok “kampányszerű”, konkrét kérdés vagy témajavaslat nélküli automatikus felkérésekről nyilatkoztak, melyek a párton belüli pozíció változásokat sem követték.

De vajon hogy jelenik meg Magyar Péter és a Tisza Párt a közmédia hírműsoraiban? Cikkünkben erre a kérdésre kerestünk választ.

Három héten keresztül megnéztük az összes esti, főműsoridős M1-híradót arra koncentrálva, hogy mennyit és milyen kontextusban beszél a köztévé Magyar Péterről és a Tiszáról. A háromhetes időszak október 7-én kezdődött és október 27-ig tartott, összesen 21 darab 19:30-kor kezdődő adást néztünk végig.

Ebben a három hétben átlagosan 51 perces volt az este fél 8-as M1-híradó, ebből átlagosan 9,3 percet beszéltek Magyar Péterrel és pártjával kapcsolatos témákról, így a híradók adásidejének 18 százaléka szólt az ellenzéki politikusról...


A TV2 HÍREI 99 SZÁZALÉKBAN ÁBRÁZOLJÁK POZITÍVAN A KORMÁNYPÁRTI POLITIKUSOKAT, AZ RTL-NÉL 14 SZÁZALÉK AZ ARÁNY

LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.11.11.


A 24.hu és az RTL Klub kevésbé elfogult az ellenzék felé, mint az Origo vagy a TV2 a kormány irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.

A Mérték 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:

- magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),
- magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),
- közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).

A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A főbb megállapításokat az eredményeket közlő 100 oldalas tanulmány összefoglalójából idézzük...

ITT A 2025-ÖS „BÉKEKÖLTSÉGVETÉS”, AMI UGYANÚGY SZÉTCSÚSZHAT, MINT AZ ELŐZŐ

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS, ELŐD FRUZSINA
2024.11.12.


Hétfőn benyújtotta a parlamentnek Magyarország jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter. A dokumentum azzal számol, hogy jövőre a magyar gazdaság, a fizetések és a fogyasztás is érdemben bővülni fog, ami miatt nőnek az állam adóbevételei, így javul majd az egyensúly, és több pénzt tudnak különböző csatornákon visszaosztani. Az adók közül egyes tételeket kivezetnek, de végeredményben mégis nőni fog az összeg, amit az emberektől beszed a kormány. A Költségvetési Tanács több kockázatot is azonosított a tervezettel kapcsolatban, és már idén is bejött minden, amire felhívták a figyelmet.

Magyarországon korábban rendszerint tavasszal nyújtották be és fogadták el a következő évi költségvetést, idén azonban az amerikai elnökválasztásra hivatkozva őszre halasztotta ezt a kormány. A halasztás olyan értelemben logikusnak tűnik, hogy a gazdasági bizonytalanságok hatására az előző években a kiadások és a bevételek rendre elcsúsztak attól, amit a költségvetésben jósoltak nekik.

A kormány viszont azzal magyarázta a csúszást, hogy az amerikai választás eredményétől függ az orosz–ukrán háború lezárása, és ez határozza meg a magyar költségvetés lehetőségeit is. Ennek fényében érdekes, hogy a megírással végül nem várták meg az elnökválasztás eredményét, vagyis akkor is ez a javaslat kerülne a parlament elé, ha Kamala Harris lenne az Egyesült Államok következő vezetője.

Az amerikai szempont a költségvetésbe végül csak annak paródiaszerűen propagandisztikusra sikerült, felkiáltójelekkel telezsúfolt bevezetőjében jelenik meg, amelyben kijelentő módban írják, hogy „A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol!”.

Ez azt sugallhatja, hogy a kormány valamilyen, a korábbiaktól jelentősen eltérő költségvetést rakott össze, a valóságban azonban a 2025-ös költségvetés nagyon hasonlít ahhoz a 2024-eshez, amelyből végül a fő számok közül semmi nem teljesült, és amelyben a bevételek és a kiadások rendkívüli módon távolodtak el egymástól. Ez pedig előrevetíti azt, hogy ha esetleg mégsem alakul olyan jól a 2025-ös év, mint ahogy az a kormány most látja, majd arra foghatják a kudarcot, hogy Trumpnak ígéretei ellenére nem sikerült egy nap alatt lezárnia az orosz–ukrán háborút...

AMIKOR EGY FELVÉTEL BÜDÖS – A VOGEL–MAGYAR-GATE ELSŐ TANULSÁGAI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER, STUMPF ANDRÁS
2024.11.12.


Elkezdődött a 2026-os választási kampány, Magyarország pedig világelső lett: noha sokan Amerikától várták, nálunk lett először központi kérdés a deepfake problémája. Azért ne örüljünk: amikor a hamisítások, manipulációk miatt már az is hitkérdés, hogy egy esemény megtörtént-e, akkor bizony válságos állapotba jut a demokrácia. Amikor pedig a lehallgatás célja nem közügy feltárása, pusztán a megszégyenítés, akkor a spiclivilág támad fel. Itt tartunk most. A Magyar-gate első tanulságai. Vélemény.


A Washington Post vasárnap megírta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon beszéltek egymással. Az ukránoknak előre szóltak Trump stábjából, a megválasztott amerikai elnök pedig arra intette az orosz államfőt, hogy a beiktatásáig tartózkodjon a hadműveletek kiterjesztésétől. A részleteket több, névtelenséget kérő forrás is megerősítette a lapnak. Aztán cikk megjelenése után 18 órával Putyin szóvivője közölte, hogy a két politikus nem beszélt egymással. 

- Ön szerint beszélt Trump és Putyin egymással a múlt hétvégén?
- Ön szerint Putyin szóvivője hazudik?
- Ön szerint a Washington Post tudatosan hazudik, vagy a Globális Háttérhatalom megvezette, esetleg Jeff Bezos laptulajdonos azért íratta meg a cikket, hogy borsot törjön Elon Musk orra alá, akivel öt afrikai ország éves GDP-jében arról fogadott, hogy melyikük lesz előbb amerikai konzul a Holdon?

Szavazzon, mi az igazság!

Hát, így bukik el a demokrácia. Amikor teljesen ellenőrizhetetlenek az állítások, és hitkérdés lesz, hogy mit tartunk valóságosnak.

A fenti példához hasonlít egy másik, szintén vasárnapi, de immár hazai történet:...

MAGYAR PÉTER A LEGYŐZHETETLENNEK LÁTSZÓ, TARTÓS KORMÁNYZÁSRA BERENDEZKEDETT ORBÁN POZÍCIÓJÁT VESZÉLYEZTETI – AKI A JOGÁLLAM LEBONTÁSÁVAL IGYEKEZETT MEGSZILÁRDÍTANI A HATALMÁT– ÍRJA A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE.

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.13.



A Magyar Péter által megfogalmazott vádakat,
az ellene titkosszolgálati eszközökkel folytatott rágalomkampányról szóló állításait egyre több bizonyíték támasztja alá – írja Cathrin Kahlweit, a müncheni Süddeutsche Zeitung Bécsben működő, Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, a lehallgatási ügyről szóló cikkében. Vasárnapi rögtönzött sajtótájékoztatóján Magyar előre jelezte, hogy az ő lejáratását célzó hamisítványok közzétételét tervezik. Mint Kahlweit írja, hétfőn egy nehezen visszakövethető emailcímről valóban megkapott számos médiaintézmény egy olyan, rövid felvételt, amelyről számos online blogger azt mondja, hogy bizonyíthatóan manipulált anyag. Kitér a cikk arra is, hogy az Orbán-érában állami megrendelésekből nagyvállalkozóvá lett Vertán György megerősítette, tényleg neki dolgozik Magyar volt felesége, és az ő lakásában lakik Magyar volt barátnője.

Magyar Péter, a volt kormányzati bennfentes, Magyarország legsikeresebb ellenzéki politikusa már hosszabb ideje okoz gyomorbántalmakat Orbán Viktor miniszterelnöknek – olvasható a bajor lap cikkében. Kahlweit ismerteti azokat a közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek szerint a politikai színpadra tavasszal fellépett Tisza Párt 46-39 arányban vezetést szerzett a Fidesszel szemben. Magyar ezzel veszélyezteti a legyőzhetetlen, tartós kormányzásra berendezkedett Orbán pozícióját, aki a jogállam lebontásával igyekezett azt megszilárdítani. A Süddeutsche megszólaltatja a hvg-s Gergely Márton újságírót, aki szerint politikai sikerei miatt a Tisza Párt elnökét valóban össztűz alá vette a Fidesz, de az apparátuson belül sokan vannak, akik Magyart támogatják, és az „omertá”, vagyis a hallgatás maffiatörvénye kezd repedezni. Kahlweit beszámol Rogán Antal hivatalának Magyar Péter állításaira adott reagálásáról is, miszerint aki ilyeneket gondol, forduljon orvoshoz.

Ez utóbbi fölvetés olyannyira megérintette a média egy részét, hogy a bécsi Die Presse egyenesen ezt emelte ki az ügyet ismertető cikkében, vagyis, hogy a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője rágalomhadjárattal, spicliskedéssel vádolja a kormánypártot, amely szerint viszont Magyar Péter pszichiátriai eset. A Die Presse írása egyébiránt az APA hírügynökség tényszerű megállapításait ismerteti, és azzal zárul, hogy az atv.hu hétfői írása szerint az úgynevezett Karmelita kolostorban pánik keletkezett, miután kiderült, hogy a Medián egyik legfrissebb felmérése szerint Magyar Péter személyes kedveltsége már meghaladja Orbán Viktorét.

Most pedig egy ma este várható brüsszeli eseményről, amelyre ezúttal kivételesen nem az uniós negyedben kerül sor. A Magyar Ház, amely a belga pénzügyminisztérium Magyarország által 2021-ben megvásárolt korábbi épülete, és a főváros kiemelkedően frekventált helyén, a miniszterelnöki hivatal, a francia és az amerikai nagykövetség, a Belga Tudományos Akadémia és a parlament épületének közelében található, könyvbemutatóra készül. Nem is akárkiére: mint a Le Soir brüsszeli lap írja, ide várják Jordan Bardellát, a de facto Marine le Pen köztársaságielnök-jelölt vezetése alatt álló, szélsőjobboldali francia Nemzeti Tömörülés ifjú pártelnökét, hogy mutassa be legújabb könyvét. Olyan baloldali szervezetek, mint például a Belgiumi Antifasiszta Koordináció, a Stand-Up és a feminista-környezetvédő ADES, tüntetni kívánnak Bardella brüsszeli megjelenése ellen, a „tegyünk arról, hogy a fasiszták már nem érezhetik otthon magukat Brüsszelben” jelmondat jegyében. Az viszont – derül ki a Le Soir cikkéből – gondot okoz, hogy a fontos közintézmények közvetlen közelsége miatt a demonstráció helyszínéül kiszemelt közterületi rész úgynevezett semleges zónának számít, ahol semmilyen gyülekezés biztonsági okokból nem megengedett. A rendőrség felkészülten várja az estét, és a lap értesülései szerint igyekszik párbeszédet folytatni a manifesztáció szervezőivel, és rávenni őket arra, hogy egy kicsit távolabb tiltakozzanak.

Végül egy rövid tényhír a bécsi Kronen Zeitungból. Ausztria tegnap bejelentette, hogy az illegális migráció elleni küzdelem részeként újabb hat hónappal, vagyis jövő év május 11-ig terjedő hatállyal meghosszabbította a határellenőrzés visszaállításáról szóló rendelkezést a magyar és a szlovén határon, ami egyébként elvben ellenőrzéstől mentes belső schengeni határszakasznak számít. Október 22-én a cseh és a szlovák határszakaszon hosszabbították meg az osztrákok fél évvel a határellenőrzésről szóló intézkedéseket.

SAJNOS IGAZUK VOLT A „KÁROGÓKNAK”: FELFELÉ VETTE AZ IRÁNYT AZ INFLÁCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
32024.11.13.


Az idén várhatóan hármassal fog az éves infláció kezdődni – valahol 3,8-3,9 százalék körül alakul majd –, de a jövő évi egészen biztosan négyessel – állapította meg a friss inflációs adat kapcsán Katona Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője, volt pénzügyi államtitkár szerint ebből is látszik, hogy a kormány nem tudja kézben tartani az ügyeket, az orbáni dilettáns gazdaságpolitika egyre nagyobb hibákat vét. A 3,4 százalékos növekedés aligha valósul meg, a mai gazdaságpolitika mellett ennek esélye sincs. A hitelminősítők most még nem léptek, de szerinte március után, a jegybankelnök-váltást követően hallhatunk majd felőlük. Az októberi inflációs adat nem sok jót hozott.


A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint októberben – az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos volt az általános infláció – ezzel beigazolódott a szakértők prognózisa, miszerint ősszel ismét elindulnak felfelé az árak. Ugyan ez a 3,2 százalék 0,3 százalékponttal elmarad az elemzői várakozások konszenzusától, ám a folyamat irányát mégis jelzi. A maginfláció ugyenezen periódusban ugyan némileg mérséklődött a szeptemberi adathoz képest, de a 4,5 százalék még így is jócskán meghaladja az általános inflációt...

ÍGY AKADÁLYOZZUK MEG, HOGY KÖZPÉNZT LOPJON A POLITIKUS!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RÁCZ OLIVÉR
2024.11.12.


Kell-e óvakodnunk narcisztikusnak tűnő politikusok megválasztásától? Javulna-e a kórházak, az iskolák, vagy a vasúti közlekedés, azaz általában a közszolgáltatások minősége egy kormányváltás hatására? Vendégszerzőnk, Rácz Olivér Miklós a Válasz Online-on Tevesz László tollából nemrég megjelent esszére reagál most. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint nagyjából mindegy, milyenek a politikusok személyiségjegyei, viszont ha jót akarunk, meg kell tanulnunk együtt élni politikai ellenfeleinkkel. Vélemény.


Értékesnek tartom a történelmi és társadalmi kontextus elemzését, mert sokat tanulhatunk ezekből arról, hogy különböző társadalmi folyamatok milyen mintákat szoktak követni. Óvakodnék azonban attól, hogy történelmi vagy kortárs analógiákból, vagy az aktuális tendenciák kivetítéséből következtessünk arra, ami történni fog. Például, ma megmosolyogtatóan naivnak hat, hogy a rendszerváltást követő években sokan a liberális demokrácia visszavonhatatlan győzedelmét jósolták. Véleményem szerint hasonlóan instabil lábakon áll az a ma sokak által osztott vélekedés, hogy Magyarország állami berendezkedése megállíthatatlanul halad a „putyinizálódás” útján, és minden reménykeltő fejlemény csak anomália, délibáb. Közgazdászként meggyőződésem, hogy a társadalmi folyamatok közötti ok-okozati kapcsolatokat csak a folyamatokat meghatározó egyéni döntések megértésén keresztül lehet feltárni. Jobb bepillantást ad, ha a tendenciák és analógiák helyett arra fókuszálunk, hogy az aktuális belpolitikai fejlemények milyen választásokra ösztönzik a különböző társadalmi szereplőket, és ezek a választások milyen irányba terelik a jövőbeli folyamatokat...

DÖGSZAGRA GYŰL AZ ÉJI VAD A FIDESZBEN? | 24.HU

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.11.12.



„Baráti támadások” érhetik a Fideszt? Miért zárnak be a kocsmák? Novák Katalin aktivizálta magát? Alakulhat oly nihillien a belpol, hogy 2026 tavaszán egy lenullázódott kormánypárt küzd meg a fékezett habzású ó-ellenzékkel és a kipukkadó Tiszával? Ezúttal Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József válaszol hallgatói kérdésekre a Napirend utánban.

A Napirend után mostantól a 24 Extra Csúcs csomagjának előfizetői számára elérhető teljes hosszában az oldalunkon, de ízelítőként a címbéli kérdésre adott választ minden hallgatónk számára nyilvánossá tesszük.

FELADVÁNY ORBÁNNAK: MÁSFÉL ÉV ALATT FELVIDÍTANI A MAGYAROKAT | PALÓCZ ÉVA ÉS SZABÓ BALÁZS

PARTIZÁN
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2024.11.12.



Varga Mihály benyújtotta a költségvetést. A kormány optimistán tekint a jövő évre, de a hasonló optimizmus az elmúlt két évben nem igazolódott. A jövő évi kilátásokról, Trump győzelmének hatásairól és a kormány 2026-os mozgásteréről is beszélgettünk ma esti adásunkban.

Vendégek: 

Palócz Éva, a Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója 
Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója

A kormány gazdasági optimizmusa 2022 óta: • Most már tényleg mindjárt elkezdünk n...

AMERIKAI NÉPSZAVA: TRUMP ÉSZAKRA ÉS DÉLRE SZAKÍTJA SZÉT AMERIKÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.12.


Amerikában a polgárháború eredményének megsemmisítése zajlik. Trump személyében a konföderációs Dél átvette az uralmat az Egyesült Államok felett, első lépésben megszünteti az Egyesült Államok fennhatóságát a déli republikánus (konföderációs) déli államok fölött, mert az Egyesült Államok szövetségi fennhatósága a győztes Észak jogelveit képviseli.

Ennek alapján lehet értelmezni a „Make America Great Again” jelszót is, amely nem más, mint a rabszolgatartó, fehér felsőbbrendűséget hirdető Dél diszkriminatív társadalmához való visszatérés. Trump választási győzelme azt jelenti, hogy kitűzheti a Fehér Ház tetejére a konföderációs zászlót, mert ezzel az északiak polgárháborús győzelmét törli el.

Trump ezzel két részre, Északra és Délre szakítja Amerikát, és még az sem biztos, hogy az északi államok egy része nem akar majd kilépni a Dél által elfoglalt és fasizálódó Egyesült Államokból. Az egész biztos, hogy hamarosan hatalmas népvándorlás indul meg Amerikán belül, a demokrata érzelmű liberális amerikaiak északra menekülnek és fordítva.

Egy példán mutatjuk be a folyamatot, amely jól tükrözi az ideológiai háború természetét. Trump meg akarja szüntetni a szövetségi oktatási minisztériumot, és el akarja törölni az egész országra érvényes szövetségi törvényeket az oktatásban, amelyek megkötik azok kezét, akik délen keresztényfasiszta janicsárképzőt akarnak csinálni az iskolákból.

Ennek célja, hogy a déli államok azt csinálhassanak az iskolákban, amit akarnak, mivel a szövetségi rendelkezések eltörlésével elhárul az akadály a vallásszabadság felszámolása elől. A déli vallásszabadság egyetlen vallás szabadságát jelenti, a keresztény vallásét. Akik a középkor „keresztény Európája” elől menekültek Amerikába, megcsinálják a középkort Amerikában.

Az állami kereszténységnek semmi köze nincs a kereszténységhez, ahogy ez a Bibliából is egyértelmű, de a történelem is bizonyította. Akiknek az jelenti a vallás szabadságát, hogy másokra erőltessék a saját vallásukat, mert nekik a vallásszabadság sérelmét jelenti, ha ezt nem tehetik meg, azok nem keresztények, hanem fasiszták és nácik.

Betiltanak könyveket, művészeti alkotásokat indexre tesznek, kiteszik a Tízparancsolatot a központi helyre az iskolában, imádkoztatják őket, a rabszolgaságról nem tanulhatnak (az nem is volt), a feketéket hátrányosan megkülönböztetik, melegek nem léteznek, mert aki az, annak meg kell gyónnia, transzgenderek nem léteznek, szex sem létezik. Másoknak.

A nőkkel már most úgy bánnak, mint másodrendű emberi lényekkel, szülő tehenekkel, akik a férfi kiszolgálói lehetnek legfeljebb. Alapvető emberi jogaikat sértik, a legsötétebb és legprimitívebb vallási diktatúrák szellemiségét idézik. A fehér keresztény férfi bunkó a teremtés koronája, aki a Bibliát lobogtatja, mint Trump, de egy betűt nem olvasott belőle.

Louisianában most egy bíróság alkotmányellenesnek ítélte a Tízparancsolat kötelezővé tételét az iskolákban, mert sérti a vallásszabadságot, de a fellebbezés már egy trumpista bíróságra kerül, ahol azonnal eltörlik ezt az ítéletet. Ha valahol nem, akkor majd megy a Legfelsőbb Bíróságra, ahol Trump véresszájú vallási fanatikus bírái hoznak ítéleteket.

Nagyjából a legfélelmetesebb disztópiák valósulnak meg, vallási őrültekkel és komplett elmebetegekkel. Ebből csak akkor nem lesz polgárháború, ha a normális emberek északra menekülnek a civilizációba, és ott a szabadságuk megmarad. Ezt azonban veszélyezteti, hogy Trump a Fehér Házból a déli normákat megpróbálja rájuk erőltetni.

Ebben az esetben újra meg kell vívni Észak és Dél háborúját, vagy szétszakad az Egyesült Államok. Trump már most a Project 2025 szellemében szedi össze a csapatát, kizárólag az számít, hogy a jelölt abszolút hűséges és engedelmes legyen hozzá, illetve fanatikus őrült MAGA ideológus legyen a konföderációs déli államok szellemében...