SIMON MÁRTON: AZ ÉLŐ MAGYAR KULTÚRA BE VAN RAGADVA, EGY KIS SZELETE ÉL, ÉS ÉPPEN UTOLSÓ VÉRIG HARCOL

TELEX
Szerző: KERSNER MÁTÉ
2024.11.08.

- Picinek kell lenni, undergroundnak és függetlennek” – mondja Simon Márton, aki szerint a nagykiadói lét már nem szexi, ezért az MCC felbukkanása után otthagyta a Libri-csoportot és az alá tartozó Jelenkort, hogy új kötetét már saját, független kiadója alatt adja ki.

- A költő Okapi Press nevű kiadójával valami szépet és titkosat keres, amit a Hideg pizza versszerűtlen verseiben talált meg. Új szövegei szerinte leginkább furcsa, hibrid lényekre hasonlítanak, akikben egyszerre él tovább Super Mario, Eminem és Petri György hagyatéka is.

- A „14 év orbánizmus, és a hibrid-fasiszta udvaronckultúra” szerinte kinyírta a magyar kultúrát, ahol a NER szándékosan szürke zónákat alakított ki a megosztás érdekében.

- A költő aggasztónak tartja, hogy az értelmiség csak sopánkodik a világban zajló háborúk miatt, de érdemben képtelenek felszólalni ellene, a tengerentúlon pedig csak onnantól vagy érdekes, ha lemészárolnak egy kisvárosnyi nőt és gyereket a hazádban.

- Szerinte ezt a rendszert az orbánbalázsok csinálják, a kormány tetteire pedig nemcsak az idegrendszerünk, hanem a világunk, a családunk, a kultúránk és a nemzetközi megítélésünk is rámegy.

Neked milyen emlékeid vannak a hideg pizzáról? Beton.Hofi a kötet hátulján található ajánlójában egy másnapos reggel képét idézi fel.

Másnapos reggelek és az otthonosság érzése ugrik be, és ezek valójában itt mind pozitívumok. Amikor megszületett a lányom, baromi álmosan vettem magamnak pár szelet pizzát meg két doboz sört hajnalban hazafelé a kórházból. Amennyit tudtam, betoltam az arcomba, a maradékot pedig széthagytam a lakásban. Így másnap arra keltem, hogy tele van pizzával és sörösdobozokkal az egyébként nagyon decens életem, és van egy lányom. Szóval nekem ez feltétel nélkül pozitív...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ORBÁN-KORMÁNY ELSZÚRTA AZ ADÓRENDSZER REFORMJÁT, A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK FEJLETTSÉGBEN ÉS TELJESÍTMÉNYBEN IS ELHÚZTAK MELLETTÜNK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.11.09.

Hiába csökkent a GDP két százalékával a magyar gazdaság adóterhelése az Orbán-kormány 14 éve alatt alatt, Magyarország versenyképessége romlott. Közép-Kelet-Európa egykori éllovasa éllovasa mára a sereghajtókkal, Romániával és Bulgáriával versenyez.

A magyar állam a GDP 35,1 százalékát szedte be tavaly adók és járulékok formájában – vagyis ennyi pénzt vont ki a gazdaságból saját céljaira. Ez jelentősen elmarad az EU átlagosan 40 százalékos szintjétől, ugyanakkor megfelel a régiós átlagnak – derült ki az Eurostat adataiból. A GDP-arányos adóterhelés egyébként jelentősen eltér az uniós országok között, a magas adóelvonás egyértelműen az unió legfejlettebb és leggazdagabb országaira jellemző. Az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások legmagasabb arányát Franciaországban (45,6%), Belgiumban (44,8%) és Dániában (44,1%) regisztrálták. A skála másik végén Írország (22,7%), Románia (27,0%) és Málta (27,1%) állt. A magyar 35,1 százalékot meghaladta a lengyel gazdaság 36 százalékos adóelvonása és Szlovákia 35,5 százalékos adata, de a horvátok 37,1 százaléka is. A cseh költségvetés viszont csak a GDP 34,1 százalékát vonja ki a gazdaságból, ami az ország magasabb fejlettségével, alacsonyabb államadósságával (kamatterhekkel) és az állam hatékony takarékos működésével magyarázható.

A számok azért is érdekesek, mert a magyar kormány az elmúlt évtizedben a gazdaság versenyképességét az alacsony bérekre és adókra, valamint a forint leértékelésére alapozta. Látva az ország elmúlt négy évben felmutatott teljesítményét a versenytársakhoz képest, ez a stratégia inkább leszakadáshoz vezetett, mintsem éllovassághoz. Ráadásul, mára a magyar gazdasági növekedés tartósan lefulladt, a volt visegrádi országok fejlettségben elhúztak, a hazai mutató a román és a bolgár adatokkal versenyez...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN TRUMPNAK KÉPZELI MAGÁT EURÓPÁBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.08.

Orbán az európai Trumpot próbálta eljátszani a budapesti EU-csúcson, de ez éppen úgy sikerült neki, mint Tumpnak, aki megválasztása után azt ígérte, hogy egyesíti az országot, miközben „gonosznak”, „betegnek”, „belső ellenségnek” nevezte a politikai ellenfeleit.

Orbán is el akarta játszani a nagylelkű urat, mintha őt is megválasztották volna Európa elnökének, aki most félreteszi az ellentéteket és megbocsát mindenkinek. Nem győzte hangsúlyozni, hogy Trump mintájára ő majd újra naggyá teszi Európát.

Mindez nem elég, ezt a szándékot kivetítette az Európai Unió tagállamainak vezetőre is, mintha ő egyesítette volna őket, és ők Orbán zászlaja alatt demonstráltak volna rég nem látott egységet. Pedig egység csak azért lett, mert Orbán ezúttal nem konfrontálódott.

Az európai egység eddig is megvolt, Orbán kivételével. Ezt az egységet Orbán töri meg minden alkalommal. Ezúttal az történt, hogy ő is az egységhez csatlakozott, de ezt sem úgy tette, hogy feladta volna a bomlasztó nézeteit, csak ezeket most félretette.

Valójában ő csatlakozott a rajta kívül fennálló európai egységhez. Orbán mégis azt próbálta előadni, mintha ő egyesítette volna Európát, Európa vezetői pedig az ő zászlaja alatt és az ő vezetésével egyesültek volna, méghozzá Trump jelszava és politikai programja mellett.

Ebből egyelen szó sem igaz. Orbán az elszigeteltségét próbálta oldani, intellektuális vitának nevezni azt, amiben az orosz államnak végzett ügynöki tevékenységen kívül semmi nincs, amit intellektuálisnak, tisztességesnek, vagy akár csak vitának lehetne nevezni.

Orbán úgy tett, mintha Trumpot Amerika, őt pedig Európa vezetőjének választották volna, az amerikai fasiszta állam megteremtését ígérő Trumppal párhuzamosan ő is békés hangot ütött meg, azt a hamis látszatot keltve, hogy most majd mindenki beáll mögé...

ITT OLVASHATÓ

SIKERES, INNOVATÍV MAGYAR CÉGEKHEZ KISZÁMÍTHATÓ OKTATÁS ÉS KUTATÁS IS KELLENE

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.11.09.

Míg Észtország és Litvánia globális szinten is jegyzett technológiai központtá emelkedett, Magyarország erősen küzd az innovációval. A balti országokat érdemes tanulmányozni, mert sikeres gyakorlatuk a hasonló fejlettségű Magyarországon is jól működhetne.

A magyar köztudatban hagyományosan él az az elképzelés, hogy innovatív az országunk, sok sikeres magyar kutató van. Közép-Európában mégis Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem sikerült a világpiacon sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startupot felépíteni.

Az innováció kutatásával évtizedek óta foglalkozó, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Technológiai Jövők Műhelyét vezető Cséfalvay Zoltánnal a hazai innovációs környezet számos kérdését jártuk körbe a 

G7 Podcastban...

ITT HALLGATHATÓ MAG, ITT OLVASHATÓ

A DONBÁSZ A TÉT: UKRAJNA BAJBAN

SZABAD EURÓPA / ATLASZ
Műsorvezető: KUCZOGI JAKAB
2024.11.08.

2022 tavasza óta nem nyomult előre olyan mértékben az orosz hadsereg, mint az elmúlt hetekben. A kérdés ma már Donbász elvesztése. Ráadásul az ukrán haderő szervezetileg is hátrányba került - erről beszélt Takács Márk katonai szakértő, a Honvédség korábbi századosa, az Atlasz eheti vendége.

ITT NÉZHETŐ MEG

DONALD TRUMP VISSZATÉR, DE MI LESZ ÍGY A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI HARCCAL?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2024.11.07.

A keddi amerikai választás eredménye értelmében Donald Trump 2025 januárjában megkezdheti második elnöki ciklusát. Hogy ennek milyen következményei lesznek az amerikaiak – és a gazdasági-katonai nagyhatalomtól függő többi ország lakosainak – életére, azt egyelőre nehéz megmondani. Az intenzív kampány során fűt-fát ígérő és gyakran vállalhatatlanul fogalmazó Trump nagyotmondásait és elszólásait általában azzal igyekeztek magyarázni a republikánusok, hogy ezeket képletesen érti, és tulajdonképpen nem a konkrét szavaira kell figyelni, hanem az üzenetre. Hogy ezek alapján sor kerül-e több millió bevándorló tömeges kitelepítésére, visszaállítja-e a drogdílerek halálbüntetését vagy tényleg a közoktatáson akar-e milliárdokat spórolni, legalább olyan bizonytalan, mint hogy képes lesz-e változatlanul klímaszkeptikus (mások szerint egyenesen klímaváltozás-tagadó) nézeteit törvényi formába önteni, és letéríteni az Egyesült Államokat arról a zöldülő útról, amire az elmúlt három évben rálépett.

Ehhez egyelőre úgy tűnik, hogy meglesz minden lehetősége, hiszen nemcsak újra elnököt ad az országnak a Republikánus Párt 2025-től, hanem átveszi az irányítást a demokratáktól a Szenátusban, és elképzelhető, hogy a Képviselőházban is meglesz a többség – itt még néhány helyen várni kell a végső eredményre –, amivel az egész Kongresszus republikánus irányítás alá kerülhet. És persze a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségéről se feledkezzünk meg. Ez így már elég komoly lejtő a törvénykezési pályán, ahol ezáltal még nagyobb lesz a tétje a klasszikus, már nyolc éve is felmerülő kérdésnek: lesz-e, aki nemet mond az elnöknek, ha valamilyen őrültséget igyekezne törvénybe iktatni?

Ha viszont szigorúan csak a környezet- és klímavédelmi intézkedéseket nézzük, másodjára nehezebb dolga akadhat Trumpnak a zöld programok akadályozásával, mint 2016 után. Felmérések szerint a fiatalabb republikánusok jóval megengedőbbek a klímavédelmi beruházásokkal, a 30 alatti pártszimpatizánsok közel harmada már a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével is egyetért – ezzel jókora tabut döntenek meg, az 50 év feletti republikánusoknál mindössze 6 százalék ez az arány. Ráadásul a Joe Biden elnöksége alatt hozott intézkedésekkel a most Donald Trumpot megválasztó államok is jól jártak, és nemcsak a bűnös Kalifornia vagy New Jersey, hanem Texas, Florida, Oklahoma vagy Louisiana virágzó zöld beruházásainak is sokat ártana, ha most megint az olaj és a szén felé kezdene kacsingatni az Egyesült Államok...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP CÉLJAI - MERRE TOVÁBB, AMERIKA? MAGYARICS TAMÁS, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Szerző: INFORÁDIÓ
2024.11.08.

Eldőlt - viszonylag gyorsan eldőlt, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Jóllehet az előzetes mérések, közvéleménykutatások szoros, fej-fej meletti versenyt jeleztek előre Donald Trump és Kamala Harris között - aztán ez nem így lett. Nagyobb legitimációt jelent mindez a republikánusoknak és személy szerint Donald Trumpnak? Kik, mely társadalmi csoportok jelentik a főbb támogatói bázist? Mi mondható el - immár így az eredmények ismeretében is - a szavazói bázisokról? Változtak ezek a szavazóbázisok akár a korábbi évekhez vagy a korábbi elnökválasztáshoz képest? (latinók, spanyol ajkúak, afroamerikaiak, fiatalok) A politikus személyisége - az a bizonyos karizma viszont nyilván nagyon is meghatározó. Az talán elmondható, hogy Donald Trump mindenképpen karakteresebb személyiség, Kamala Harris szürkébbnek tűnik. Viszont Donald Trump - ebből a karakterességből adódóan megosztó személyiség is. Vajon mit hozhatott mindez az eredményekben, az igencsak markáns republikánus fölényben? 

Trump ügyei, a még most is folyamatban lévő bírósági eljárások ellene, az impeachment eljárás - vélhetően nem is jártak hátránnyal? Sőt úgy lehetett feltüntetni: itt van a volt elnök, az elnökjelölt, akit minden módon be akarna sározni? 

Folyamatban lévő ügyek - január 20-áig az elnöki beiktatásig ezek lezárulhatnak? Vagy elképzelhető, hogy adott esetben Donald Trump elítéltként teszi le az esküt? 

Kamala Harris és a kampány - mondhatni, hogy nem is volt ideje Kamala Harrisnak hosszabb és komolyabb kampányra? Egyként és határozottan álltak be a demokraták Kamala Harris mögé? Vagy inkább csak azért, merthogy ő a kevésbé rossz jelölt mint Joe Biden? Lehetnek gondok politikusi utánpótlás tekintetében, úgymond káder-fronton a demokratáknál? 

És a republikánusoknál mi a helyzet? Kampány - kirajzolódtak a programok, a fő hangsúlyok. Ha összevetjük Trump és Kamala Harris programját - mi az ami meghozhatta a republikánusok számára ezt a fölényes győzelmet? 

Egyáltalán ezek a republikánus programok és tervek lehettek a választók számára sokkal szimpatikusabbak - vagy egész egyszerűen most Amerikában nem olyan jó a helyzet, nem pörög annyira a gazdaság, nem élnek olyan jól az emberek - a saját bőrükön érzik, hogy ez most nem olyan jó, valami más kellene mint az elmúlt négy évben. Megoldást kell találni az adósságprobléma kezelésére. Mik lehetnek a megoldások? 

Amiről ezidáig legtöbbet lehetett hallani Trump gazdasági tervei kapcsán - erősebb protekcionista gazdaságpolitika és a vámtarifák drasztikus emelése. Mit jelentene mindez az Egyesült Államokon belül és mit jelente a világgazdaságban - például az Európai Unió vonatkozásában? 

Kik lehetnek a fő támogatói Trumpnak az amerikai gazdaság meghatározó szereplői közül? Protekcionista gazdaságpolitika hozhat-e egyfajta befelé fordulást? 

Milyen következményekkel járhat ez a világgazdaságra? 

Mik a külpolitikai stratégia föbb elemei? 

Belátható időn belül jöhet-e változás Ukrajnával kapcsolatosan? Hozhat-e békét a Trump adminisztráció? 

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.11.07-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

SIMONYI ANDRÁS: ORBÁN A RULETTEN FELTETT MINDENT A PIROSRA

KONTROLL
Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON
2024.11.08.

Interjút adott a kontroll.hu-nak Simonyi András, volt washingtoni nagykövet az amerikai elnökválasztás után. Miért nyert ilyen fölényesen Donald Trump, és miért volt rossz jelölt Kamala Harris? Mi a hasonlóság és a különbség Orbán és Trump között? Mi lesz a sorsa David Pressman amerikai nagykövetnek? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Magyarország korábbi egyesült államokbeli nagykövete, aki az interjúban elmeséli azt is, milyen volt a személyes találkozása Trumppal.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYARORSZÁGOT SZÜNTETIK MEG AZZAL, HOGY NEM TANÍTJÁK MEG A GYEREKEKET AZ ANYANYELVÜK SZERETETÉRE - TÉMA: AZ OKTATÁS MAI HELYZETE

HÁROM AZ IGAZSÁG / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.11.07.

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

ITT NÉZHETŐ MEG

BOD PÉTER ÁKOS: SÚLYOS TERHEKET CIPEL MAGYARORSZÁG

PORTFOLIO / CHECKLIST
Szerző: PORTFOLIO
2024.11.08.

Azt elemeztük, hogy milyen pályát írhat le a magyar gazdaság a harmadik negyedéves, igen gyenge GDP-adat tükrében és mik azok a növekedést lassító ballasztok (https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...) , amelyeket hazánk magával cipel. 

Vendégünk volt Bod Péter Ákos (https://www.portfolio.hu/szerzo/bod-p...) egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. 

A második blokkban a 2025-ös költségvetésről (https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...) volt szó, ugyanis a Költségvetési Tanács már rögtön az amerikai elnökválasztás lezárultát követően közzétette elemzését a jövő évi tervezetről. Erről Csiki Gergelyt (https://www.portfolio.hu/szerzo/csiki...) , a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük.

ITT HALLGATHATÓ MEG

FELEDY, MAGYARI, ZÁRUG: MIT NYERT ORBÁN? | ELEMZÉS AZ EU-CSÚCS UTÁN

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.11.08.

Lezárult a diplomáciai nagyüzem Budapesten: de milyen terméket tudott az üzem előállítani? Csillapítani vagy fokozni fogja a magyar kormány és az EU összefeszüléseit a Trump-győzelem? És a szép szavak után vajon ténylegesen is össze tudja-e rántani az EU-t az új világpolitikai helyzet? Feledy Botonddal és Magyari Péterrel, utána pedig Zárug Péter Farkassal értékeljük az elmúlt napok nemzetközi fejleményeit.

0:00 - Visszaszámláló 

4:22 - Feledy és Magyari 

50:55 - Sajtótájékoztató 

53:18 - Zárug Péter Farkas

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGÁNELLÁTÓKHOZ KÉNYSZERÜLNEK AZ ÁLLAMI RENDSZERBŐL KISZORULÓ MAGYAR BETEGEK, ÉVENTE MÁR 600-800 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTENEK

NÉPSZAVA
Szerző: D.A.
2024.11.09.

Ezzel együtt egy felmérésben a válaszadók mindössze két százaléka mondta azt, hogy az ár egyáltalán nem számít, ha az egészsége helyreállításáról van szó.

Több mint nyolcmilliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon a rövid- és távollátók arra, hogy lézeres beavatkozással megszabadulhassanak a szemüvegeiktől. Ez az eljárás csak a magánszolgáltatóknál érhető el, a műtét szemenként 159 ezer forinttól akár 487 ezer is lehet. Az egyre dráguló, éleslátáshoz szükséges eszközök mellett a lézeres műtét költségei három-négy év alatt megtérülhet – derül ki a TOP30 kiadvány összeállításból, amelyben idén a szerkesztők a lézeres látásjavítással foglalkozók piaci helyzetét elemezték.

Ezzel a beavatkozással a szem fénytörési hibáit, az öregedéssel járó problémákat lehet korrigálni. Tavaly nyolcezer ilyen beavatkozást végeztek a hazai magáncentrumok. A szolgáltató kiválasztásáról a páciensek az online-térben felelhető információk alapján döntenek, erre utal a kötet szerkesztői szerint, hogy a válaszadók 82 százaléka mindössze egyetlen szemészeti klinikát keresett fel, ahol a műtét meg is történt. A szolgáltató kiválasztásában az intézmény jó híre, a biztonság, az alkalmazott technológia, a kezelés ára döntő. Már egészen fiatalok is (18-40 évesek) is kérik a lézeres látásjavítást. A másik szintén keresett szolgáltatás, különösen 80 év felett a szürkehályog műtétek. Ez elérhető ugyan az állami ellátásban is, de ott hosszúak a várólisták, több ezren várnak ilyen operációra...

ITT OLVASHATÓ

A VOLT KSH-ELNÖK SZERINT NAGY A BAJ: ADÓSSÁGCSAPDÁBA KERÜLHET MAGYARORSZÁG?

EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.11.07.

Bár a miniszterelnök szerint egy ország a GDP-je 90 százalékáig is eladósodhat, Mellár Tamás szerint aggasztó lenne, ha ez történne, az ugyanis adósságcsapdát eredményezne. A kabinet azzal is számol, hogy Donald Trump visszatérése jó pár előnnyel jár majd Magyarországnak, az európai vámok azonban a magyar gazdaságot is fájdalmasan érinthetik. Mellár Tamás, közgazdász, a Párbeszéd képviselője, a KSH volt elnöke volt a vendég az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

ITT NÉZHETŐ MEG

AKKORÁT NYERT DONALD TRUMPPAL ORBÁN VIKTOR, HOGY MENTEN BELEGEBED

HOL ÉLÜNK / MOBIL NÉPSZAVA

Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN

2024.11.09.

Nem látszik, hogy potenciálisan mit profitálhatna az ország Orbán Viktor nagy Trump-barátságból. Kifelé persze újra szívélyes lesz a viszony az Egyesült Államokkal, azonban a színfalak mögött Trump-adminisztráció jóval keményebben reagálhat a magyar kormány keleti, főleg kínai kilengéseire Joe Bidenénél.

A két vezető közötti kapcsolat aligha lesz elég ahhoz, hogy az Egyesült Államok gazdasági kérdésekben kivételezzen Magyarországgal. – Együtt sírunk és együtt nevetünk az EU-val, de ha Donald Trump bevezeti az EU elleni védővámokat, akkor leginkább sírni fogunk – hangzik el a Hol Élünk eheti műsorában, ahol Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Papp Zsolt gazdasági újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető az amerikai választás magyarországi hatásairól beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG 

VÁNCSA UISTVÁN: LÉTRÁT IDE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.11.08.

Észak-Korea külügyminisztériuma dicsérte Orbán Viktor október huszonharmadikai beszédét, amelyben miniszterelnökünk az Európai Unióval szembeni kiállásáról beszélt, olvashattuk a Népszavában, büszkeségünk nem ismer határokat. Orbánnak tehát immár két igen emlékezetes beszéde van, az első 1989. június 16-án hangzott el, a másik pedig a minap, a két szöveg különbsége a rétor úgyszólván példa nélkül álló fejlődőképességéről tanúskodik. Mindazonáltal el ne feledjük, hogy az „emlékezetes” jelző nem okvetlenül dicséretest jelent, esetünkben pedig végképpen nem. Hogy vilá­gos legyek, idézem Kozák Gyula A nap is felkel Orbán szavára? című írásának (ÉS, 2014/25., jún. 20.) utolsó mondatait: „Orbán karrierje egy kapitális hazugsággal indult. Azt követelte, aminek a bekövetkezése evidencia volt. Tutira ment. Éjfélkor kiállt a keresztútra, és átkokat szórt a sötétségre, követelte, hogy keljen fel a Nap. És a Nap felkelt! És a nép leborul a nagy mágus előtt, aki átkaival elérte, hogy legyen világosság.”

És a nép egy nem elhanyagolható hányada mindmáig úgy maradt, leborulva a nagy mágus előtt, aki mostanra addig fejlődött politikailag, hogy egy újabb retorikai csúcsteljesítményével immár Észak-Korea dicséretét is kiérdemelte. Harmincöt évvel ezelőtt ilyesmiről nem volt szó ugyan, de hát mindenki annak megfelelően tökéletesedik, ahogyan arra a képességei és hajlamai predesztinálják, és ha az ekképpen fejlődő szubjektum történetesen egy ország első embere, akkor az ország is ennek megfelelően alakul. Azok a szempontok, amelyek egy normálisabb helyen a politikai elit leváltását, rosszabb esetben elzavarását szokták eredményezni, mifelénk nem számítanak.

Kormányzatunk Mária országát sokadszorra is recesszióba kommandírozta, érdekel ez bárkit is?

...

ITT OLVASHATÓ

BUKÁSRA ÁLL A KORMÁNY MINDKÉT JÖVŐ ÉVI GAZDASÁGI CÉLJA

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.11.09.

A kormánynak az idei és jövő évi gazdasági növekedésre is ambiciózus tervei voltak, azonban a várakozásokhoz képest is jóval gyengébb harmadik negyedéves magyar gazdasági teljesítmény miatt egyre kisebb annak az esélye, hogy ezek valóra is váljanak.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején Kötcsén még arról beszélt, nem elégedett azzal, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban van Európában, akkor lesz elégedett, ha első lesz, ami szerinte nem lehetetlen a következő évben. Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén azt mondta, a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet, 3,5 százalék körül alakulhat. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón pedig azt mondta, a kormány a költségvetésről tárgyal, amelyet 3,4 százalékos GDP-növekedést feltételezve terveznek meg. (Bár közben a Nemzetgazdasági Minisztérium már csak a jövő év második felére várja a nagy felpattanást, amit eddig jövő év elejére várt.)

Egy ideig nem voltak rosszak a kilátások

Szeptember közepén az akkor aktuálisan legfrissebb előrejelzések alapján azt írtuk, reális hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban lesz Európában, és az is, hogy jövőre három százalék fölött bővüljön a magyar GDP, bár ez az eredmény várhatóan nem a legerősebb lesz az uniós mezőnyben. Az azóta frissített előrejelzések alapján azonban úgy néz ki, hogy a fenti pozitív állítások közül egyik sem lesz igaz.

A legfrissebb nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő előrejelzést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adta ki két hete. Eszerint idén 1,5 százalékkal növekedhet a hazai nemzeti össztermék, amelynél várhatóan 13 országnak lesz erősebb idén a teljesítménye. Így a magyar GDP-növekedés az uniós átlagtól (1,55 százalék) hajszálnyival lemaradva a mezőny közepén végez majd az IMF-előrejelzés szerint...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN TÜNDÖKLÉSE, ÉS…?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.08.

„Az orbáni politika sajátossága, hogy a válságra hivatkozva válságmegoldóként tud fellépni. E globális válságnarratíva szerint az Európai Uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy a történelmi kihívásokra választ adjanak. A helyzet saját nemzeti út keresését kívánja meg, és igazolja Orbán forradalmi lépéseit, unortodox közpolitikáját. A kormány legitimációja az alávetettek akaratából fakad, és addig tart, ameddig ezt el nem veszítik” – írja „Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon” című tanulmányában Körösényi András, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora.

A professzor interjúra nem vállalkozott, de úgy érezzük, a tanulmány néhány fontosabb megállapítását érdemes megismertetni a nyilvánossággal, ugyanis rendkívül pontos elemzését adja a jelenlegi kormányfő megszólalásainak, és különös megvilágítást ad a minap, október 23-i emléknapon elmondott beszéd kulcsmondatainak megértéshez is. Orbán Viktor szerint „Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből. A szomszédunkban háború zajlik, amely egyre véresebb és elkeseredettebb. Egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz… A brüsszeli nyomás egyre erősebb Magyarországon, a független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. Ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni.”

Körösényi András, a modern szociológia egyik megalapítójának, a 19. században élt Max Webernek elméletéből indul ki, amikor a 2010-ben hatalomra került Orbán Viktor erősen autoriter irányba fordult rendszerét elemzi. Weber „plebiszciter, azaz népszavazáson alapuló vezérdemokráciának” (PVD) tekinti azt a kormányzási formát, amelyet a maga korában a bonapartizmus szinonimájaként, negatív értelmezésben használták. E fogalommal azóta is az olyan politikai rendszereket jellemzik, amelyekben a hatalom egyetlen vezető személyisége köré épül, és ennek a vezetőnek rendkívüli befolyása van a döntéshozatal minden szintjén. A vezető személyisége határozza meg a kormányzás stílusát és irányát is...

ITT OLVASHATÓ

FELCSUTI BALÁZS: TRUMP ELSZABADULT ÁGYÚGOLYÓVÁ VÁLHAT

KLIKKTV MÉLYVÍZ
Szerző: KLIKKTV / NÉMERTH PÉTER
2024.11.08.

Az elmúlt négy évben a demokratáknak nem sikerült olyan eredményt elérni, ami az emberek mindennapjait megkönnyítette volna. Lobbisták érdekei érvényesülnek, a kisembereké helyett. Elkeseredettség és düh van az amerikai emberekben, így tudott népszerűvé válni Trump – erről beszélt Felcsuti Balázs, a Bostonban élő közgazdász, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Trump nem fog tényleges eredményeket elérni, csak hitelesebben elhintette, hogy eredményeket fog elérni. Elég nagy meglepetés, hogy szinte az összes csatatér államot megnyerte. Gyengék mostanra a fékek és ellensúlyok Amerikában, így aggasztó, hogy Trump egy elszabadult ágyúgolyóként működik majd, a demokrácia válságba került Amerikában.

A műsorban szóba került még, hogy Magyarországra hogyan hat majd az elnökválasztás eredménye Orbán Viktorra és egy leendő Tisza-kormányra.

ITT NÉZHETŐ MEG

HOGYAN ÉPÜL FEL A TRUMP-KABINET? STUMPF ISTVÁN, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.11.08.

Hogyan készült fel Donald Trump a következő elnöki ciklusára? Mi a kabinetfőnöki poszt jelentősége az elnöki adminisztrációban? Látszik e melyek lesznek a Trump elnökség legfontosabb céljai? Mozgásszabadságot ad, vagy korlátot állít Donald Trump számára hogy ez az utolsó ciklusa? Mi a szenátus és mi a képviselőház szerepe az amerikai államban? Mi a Legfelsőbb Bíróság szerepe az amerikai jogrendszerben?

Hogyan kell értelmezni a fékek és ellensúlyok elméletét a mai Egyesült Államokban? Milyen lehetőséget teremt Orbán Viktor miniszterelnök, és a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából a a Donald Trumppal kialakított személyes baráti viszony?

Stumpf István egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.11.08-án. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

HETI EGYENLEG: EGY KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZŐ LETT AMERIKA ELSŐ EMBERE

KLIKKTV
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.11.07.

Szoros eredményre lehetett számítani, nem pedig arra, hogy Trump ilyen korán és ilyen jelentős győzelmet tud ünnepelni – mondta Baka F. Zoltán, a Della podcast szerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szakonyi Péter újságíró szerint úgy tűnik, a közvélemény-kutatók sem Magyarországon, sem Amerikában nem tudnak közel kerülni az eredményekhez, sem azokhoz a választókhoz, akik csak a választófülkében döntenek arról, hogy kire szavaznak.

Baka F. Zoltán úgy gondolja, számos államban nagy a felháborodás és a frusztráció az amerikai gazdaság állapota miatt, ez a frusztráció érződik a választási eredményben. Hívei számára nagyon vonzó, hogy Trump azt ígéri, visszaállítja Amerika „fénykorát”. Szakonyi Péter emlékeztetett, hogy Trumpot már jogerősen elítélték, „egy köztörvényes bűnöző lett Amerika első embere”. Trump maga ismerte el, hogy hány évig nem fizetett adót, ez korábban még a jelöltségnek is kizáró oka lett volna.

A műsorban szóba került még milyen hatással lesz az orosz-ukrán háborúra Trump győzelme.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZORÍTÓ: „TRUMP ÚGY HÜLYÍTI AZ AMERIKAIAKAT, MINT ORBÁN A MAGYAROKAT"

SZORÍTÓ / FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: HAVAS HENRIK
2024.11.08.

Havas Henrik: A Szorítónak létezett egy elődje, Tarnói Gabival készítettük ezen a címen. Ellentétes véleményeket ütköztethető témákat dolgoztunk fel. Most is ez a cél azzal a különbséggel, hogy ma már a bulvár is helyet követel egy ilyen típusú műsorban, ezért a vendégeimmel - amíg meg nem unjuk egymást - szűk egy órán keresztül vitatkozunk, érvelünk, de ha kell, ki is figurázzuk egymást. Szóval, Szorító, időnként változó partnerekkel. A héten Havas Tömpe István közgazdásszal a nézőit. Tartsanak velünk!

Műsorvezető: Havas Henrik 

Vendég: Tömpe István 

Operatőr/Vágó: Csöbör Tamás

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKA VÁLASZT 11. – HASZNOT HÚZ-E ORBÁN TRUMPBÓL? – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

AMERIKA VÁLASZT
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.11.08.

Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az amerikai választásokról.

❗️ Már el is kezdődtek a kinevezések Trump alakuló kabinetjébe, megbeszéljük az új vagy lehetséges új emberekről azt, amit tudni lehet róluk. Beszélgetünk arról is, mennyire lehet komolyan venni, amit Orbán Viktor saját maga mond a Trumppal való speciális kapcsolatáról, meg arról, micsoda tartalmi különbség, ha az Európai Unió stratégiai autonómiájáról a magyar miniszterelnök beszél, és ha a francia köztársasági elnök használja ugyanezt a kifejezést.

Az Amerika választ podcast előző része, a választás utáni gyorsértékelés: 👉 • Amerika Választ 10. – Trump visszatér...

ITT NÉZHETŐ MEG

VAJON MEDDIG MEHET EL TRUMP KÖTŐFÉKEK NÉLKÜL? | BOLGÁR GYÖRGY ÉS ZENTAI PÉTER | A VILÁG URAI

A VILÁG URAI / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.11.08.

A világ urai 2024. november 8-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel és Zentai Péterrel beszélgetett az amerikai elnökválasztást követő kilátásokról.

ITT NÉZHETŐ MEG