KONTROLL PODCAST Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON 2024.11.06.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei ezúttal Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke, egykori ipari miniszter és Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.
A műsorban elmondják véleményüket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági hátországáról és a korrupcióról. A közgazdászok részletesen elemzik az állami költségvetés jelenlegi helyzetét és a forint egyre romló állapotának okait. Beszélnek a külföldi vállalatok – köztük az autógyárak és az akkugyárak – hatásairól, és arról is, hogy miből törlesztheti majd az eddig felvett hiteleit az állam. Szóba kerül az is, hogy egy kormányváltás után miképp állítható talpra a magyar gazdaság.
Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.
Rendszerváltást vagy csak a politikai váltógazdálkodással járó elnökcserét jelent, hogy az előjelzéseknél, elemzői várakozásoknál egyértelműbben győzött Donald Trump az Egyesült Államok elnökválasztásán? A republikánusok viszik a szenátust, és van esélyük a kongresszusi többség megszerzésére is - mindez mit jelent Amerikának és a világnak, benne Magyarországnak és az Orbán-rendszernek? Új világrend áll föl? Erre keressük a választ meghívott szakértőinkkel Győri Gáborral, a Policy Solutions vezető elemzőjével, Pogátsa Zoltán közgazdász egyetemi docenssel és Tábor Áronnal, az ELTE TTK oktatójával, Amerika-szakértővel.
AMERIKA VÁLASZT PODCAST Szerző: LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ 2024.11.06.
A választás előtt lehetséges forgatókönyvek közül a Trump számára legkedvezőbb valósult meg, valamennyi már eldőlt csatatér államban biztos előnnyel nyert Kamala Harris-szel szemben. Átállított szavazói csoportokról és a demokraták számára megspórolhatatlan belső vitákról beszélgettünk, meg arról, hogy még mindig nem látszik, mire megy ezzel Magyarország.
Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.
Balogh Petya szerint az államnak igenis van dolga a kisebb vállalkozások talpra állítása, megerősítése, elindítása terén. Ez a téma a kormány gazdaságösztönző csomagja kapcsán került elő, melynek hangsúlyos eleme a kkv-k tőkejuttatása, hitelhez segítése. Vendégünk azt még nem látja, hogy befektetési területe, a startup világ mit tud majd profitálni ebből, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk innovációs piac létezik, mint például a Baltikumban, ott az állam aktív szereplő a kis cégek életében.
Vendégünk szerint a startup ökoszisztéma hazai éledezésekor, 8-10 éve még nem jól hasznosultak az államilag pátyolgatott finanszírozások - az első Jeremie-programról, melyben a hazai üzleti élet ismert szereplői vettek részt alapjaikon keresztül, konkrétan az a véleménye, hogy a pénz egy részét ellopták - de ebből is lehetett tanulni. Mint ahogy a mostani pénzügyi összecsuklásban is benne van a változás lehetősége, ami üzleti sikert hozhat. Persze az ötlet egy gyorsan avuló termék, de több olyan magyar vállalkozást lát, amelyek nagyot dobhatnak például az orvostechnológiában, agrártechnológiában, oktatásiparban. Az űripart viszont nem sorolja ezek közé, ott nem lát mozgásteret. S ha már űrtechnológia, természetesen szóba került a nagy innovátor, Elon Musk is: arra voltunk kíváncsiak, hogy vendégünk szerint mennyire irányadó a Silicon Valley uralta globális startup világban az az értékrendszer, ami alapján Musk beállt Donald Trump mögé. És van-e még akkora súlya a kaliforniai startup keltetőnek, mint 10 évvel ezelőtt.
SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2024.11.06.
Trump és a republikánusok innovatívak voltak, és mertek a régi kereteken kívül gondolkozni, míg a demokraták elöregedtek, és Kamala Harris se hús, se hal üzeneteket fogalmazott meg – Kaló Máté külpolitikai elemző szerint sok ok mellett ez vezethetett Donald Trump győzelméhez.
PARTIZÁN / AMERIKÁNÓ PODCAST Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON 2024.11.06.
Mostanra szinte biztosnak vehető, hogy Donald Trump visszatér a Fehér házba. A maratoni eredményváró adásunk utolsó blokkjában Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd, vagyis az Amerikánó-podcast csapata értékelték az eredményeket. Melyik billegő államban mi történt pontosan? Mit olvashatunk ki Trump győzelmi beszédéből? A választás legfontosabb tanulságai a Trump-győzelem reggelén.
Donald Trumpot választották az Egyesült Államok következő elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa. A második világháború utáni világrend változása felgyorsul Trump győzelmével.
Donald Trump simán megnyerte az amerikai elnökválasztást. A republikánus politikus 2016 és 2020 között egyszer már vezette Amerikát, és akkori teljesítménye erősen megosztotta a világot, de saját környezetét is. 2019-ig, a világjárvány berobbanásáig kifejezetten jól teljesített az amerikai gazdaság, és Trump elnöksége alatt kevesebb amerikai katona esett el a világ csataterein, mint a korábbi évtizedekben. Ugyanakkor az elnök kiszámíthatatlansága, impulzív döntései és az USA szövetségeseit gyakran vérig sértő kijelentései a saját embereit is annyira aggasztották, hogy többen közülük kijelentették, soha többet nem szabad megengedni, hogy Trump újra hatalomra jusson.
Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó újságíró három és fél könyvet írt az utóbbi években Trumpról (az utolsóban Biden kormányzásával párhuzamosan vizsgálta tevékenységét). Ezen utolsó, War című könyvének végén összeszedte, kik mondták azt, hogy az USA jövőjét alapjaiban veszélyeztetné Trump újraválasztása. A felsoroltak kivétel nélkül olyan magas rangú politikusok és katonai vezetők, akiket maga Trump nevezett ki, és akik egyébként elkötelezett republikánusok: egy külügyminiszter, a hadsereg parancsnoka, két hadügyminiszter, két nemzetbiztonsági főtanácsadó, egy elnöki kabinetfőnök és az alelnök is köztük van. Szerintük
Trump megbízhatatlan, aki mérlegelés nélkül, indulatból dönt, a szakértők véleményére nem ad, egy oldalnál hosszabb szöveget képtelen elolvasni, figyelme a legfontosabb megbeszéléseken is csapong, és szívesebben tájékozódik tévéműsorokból, mint a nemzetbiztonsági szervek jelentéseiből.
Mark Milley, aki az USA hadseregének legmagasabb rangú katonája volt Trump alatt, azt mondta, ha Trumpon múlt volna, akkor legalább kétszer atomháború tört volna ki a kormányzása alatt, Észak-Koreával, illetve Kínával is. Utóbbit állítása szerint személyesen akadályozta meg, amikor 2020 januárjában felhívta telefonon a kínai néphadsereg főparancsnokát, hogy megnyugtassa, az USA nem akar Kínára támadni. Milley attól tartott, hogy Trump az elnökségét egy háborúval akarja meghosszabbítani 2019-es választási veresége után, és a kínai elhárítás erről értesülve megelőző csapást készített elő az USA ellen.
Trump és a hozzá lojális politikusok viszont arra emlékeztetnek, hogy Trump egyetlen új háborút sem indított, és a vezetésével tárgyalták ki az afganisztáni kivonulást is...
...Az azóta eltelt négy évben viszont Donald Trump lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, amiben már eleve kevés vállalkozó szellemű nagy öreg maradt, aki megpróbálná féken tartani. Miért is próbálnák, ha ez mostanra politikai öngyilkossággal ér fel. Olyan nevek tűntek el a süllyesztőben, mint Liz Cheney, a már Richard Nixon óta republikánus elnököket szolgáló, az idei választáson Kamala Harrisre szavazó Dick Cheney lánya, csak mert szembe mert szállni Trumppal.
Trump új kormánya így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és legrémisztőbb ösztöneinek. Ahogy a képviselőházban és a szenátusban is egyre többen ülnek, akik közvetlenül Trumpnak köszönhetik karrierjüket, vagy eleve az ő ihletésére léptek politikai pályára. Tévedés tehát abból kiindulni, hogy mi volt, illetve mi nem történt Trump első elnöki ciklusában. Ami akkor nem történhetett meg, most már megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek.
Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt. Előbbiben tízszázalékos általános védővám bevezetését tervezi, Kínával szemben pedig „akár 60 százalékosnál is nagyobb” büntetővámét is. Trump felfogásában ezt a vámot az Egyesült Államokba exportálók fizetnék meg, valójában az importált termékek ára ugrana meg, ami új lendületet adhat az amúgy mostanra már visszaesett inflációnak. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ez fellendítheti a belföldi termelést, de az eleve azért esett vissza, mert csak drágábban tudja előállítani ezeket a termékeket, vagyis a drágulás így is, úgy is garantált.
Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – az Amerikai Bevándorlási Tanács think-tank elemzése szerint több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. Ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart. Vagyis hiába kampányolt Trump leendő alelnöke, J. D. Vance pont azzal, hogy a lakhatási válságot is enyhítené az illegális bevándorlók kipaterolása, az építőipar bedőlésével pont az új lakások építése bénulna meg teljesen.
A pártokon felüli közgazdasági kutatóintézet, a Peterson Institute for International Economics szeptemberi elemzése szerint már 8 millió bevándorló kitoloncolása is 5,1 százalékponttal csökkentené a foglalkoztatottság mértékét az Egyesült Államokban, és 6-7 százalékos visszaesést okozna az ország GDP-jében.
A javaslat embertelenségéről nem is beszélve. Az Egyesült Államok törvényei szerint az ország területén születettek automatikusan amerikai állampolgárok a szüleik állampolgári státusától függetlenül. Vagyis az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolása családokat szakíthat szét. A Pew Research felmérése szerint 4,1 millió amerikai családban élnek vegyesen legális és illegális státusúak, ennyi családot szakítana ketté Trump terve, ha valóban meg is valósítanák.
Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, és nem ez befolyásolta a döntésüket, Magyarország földrajzi helyzetéből nézve Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Már akiben, persze, hiszen Orbán Viktor és kormánya mindent egy lapra feltéve sorolt be Donald Trump mögé, akiben a béke követét látják. Trump valóban szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.
Nehéz olyan jövőt elképzelni, amiben egy ilyen kimenet ne bátorítólag hatna Putyinra, akinek nem titkolt célja az orosz érdekszféra szovjet időket idéző restaurációja. Ukrajna lerohanása előtt nyíltan megfogalmazta azt a követelését, hogy a NATO hadereje húzódjon vissza a keleti tagállamok felvételét megelőző vonalai mögé, lényegében feladva az egykor kommunista uralom alá eső európai területeit. Köztük Magyarországot is.
Az ukrajnai háború következtében a NATO amúgy revitalizálódott, megerősödött, két új taggal bővült. Az európai országok is felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet. Mert hiába az európai tagállamok növekvő kiadásai, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei javában.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.06.
...Az emberiség közös produkciója Trump, Orbán, Putyin és a többiek. A közösségi média, az uszítás, a pénzéhes tulajdonosok, a fasiszta titkosszolgálatok játékszerévé vált, az emberek tömeges agymosásban részesülnek. Az igazi sajtó szerepe csökkent, amihez maga a sajtó is hozzájárult, azt gondolva, hogy erősítenie és használnia kell ezt a nyilvánosságot.
Lehet hibáztatni az amerikaiakat, de megtörtént ez már egyszer Németországban is, most még nagyobb lendületet kap az európai szélsőjobboldal, amely eddig is a hatalom kapujába jutott. A magyaroknak van a legkevesebb alapjuk arra, hogy amerikaiakra mutogassanak, mert náluk ez sokkal könnyebben végbement, és még Trumpot is segítették.
A világ demokratáinak egymás becsmérlése helyett össze kell fognia, mert végveszélybe került a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. A polgárháborút és a világháborút csak úgy lehet megúszni, ha nem állnak ellent. Ezt pedig sokan felismerik majd, ami borzalmas következményekkel fog járni. Meg kell húzni a határt, s ellene kell állni a szörnyetegeknek.
Ma tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást, így nemsokára eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump kerül a világ vezető nagyhatalmának elnöki székébe! Maratoni választási eredményváró műsorunkban az ország legfelkészültebb elemzőivel követjük a fejleményeket!
