HOLODA ATTILA: AMIT SZEMFÜLESSÉGNEK TARTUNK AZ OROSZ GÁZZAL KAPCSOLATBAN, AZ ALJASSÁG

OPCIÓ PODCAST / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.05.

A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.

00:00 Van-e elég gáz a gáztárolókban? 

05:38 A magyar gázimport piac aranykorát kezdi élni 

10:30 A politikai és-vagy üzleti haszon 

15:27 “Most is háború van!” 

21:17 Gázügyben a szó és a tettek elkezdtek különválni 

30:47 Egzotikum, jövőkép vízió: gáz Közép-Ázsiából 

37:29 Mit akar Európa a fölgázzal és meddig akarja?

ITT NÉZHETŐ MEG

ELEKTOROK, CSATATÉRÁLLAMOK, SZAVAZATSZÁMLÁLÁS: EZEKRE KELL FIGYELNI HARRIS ÉS TRUMP KÜZDELMÉBEN

TELEX
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2024.11.05.

Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.

Mennyi elektori szavazata van egy államnak?

Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.

Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.

Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.

48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.

Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

Lásd még:

See the moment the first results are announced in the 2024 presidential race

TRUMP EURÓPA RÉMÁLMA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.05.

A Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal – nemzetközi lapszemle.

Trump, Európa rémálma – ez a címe a Politico egyik cikkének, de túlzás nélkül mondhatom, szinte az egész nemzetközi médiát áthatja ezekben a napokban a töprengés – nagyrészt gyötrődő töprengés -, hogy mi várhat nem csupán Amerikára, hanem az egész világra, ha a republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. Érdekes – vagy lehet, hogy nem is annyira érdekes – módon alig találni olyan írást, amely azt boncolgatja, mi lesz, ha Harris győz. Mi lenne – gondolom, mindenki úgy véli, hogy akkor az élet megy tovább a maga kerékvágásában.

Az említett amerikai portál brüsszeli kiadásának a jóslata Donald Trump győzelme esetére az, hogy a főromboló tovább destabilizálná a már így is meggyengült öreg kontinenst. De – emeli ki a Politico – Európa autoriter és keményen jobboldali vezetői, mint a magyar Orbán Viktor és az olasz Giorgia Meloni, saját álláspontjuk felülkerekedését látnák ebben a kifejletben. Orbán, aki a nyáron szakított az EU többi vezetőjével, amikor meglátogatta Putyint Moszkvában, az amerikai ultrakonzervatívok Trump által uralt összejövetelein is rendszeresen megjelenik. Meloni pedig – állítja a portál római forrásokra hivatkozva – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy Európa új Trump-suttogója legyen. Erről a suttogásról a rend kedvéért el kell, hogy mondjam: a kifejezés annak a filmnek a nyomán terjedt el, amely a lovak nyelvét értő, vagyis lósuttogó alakját rajzolja meg, és a politikában azokat jelöli, akik képesek szót érteni felettébb nehezen kezelhető emberekkel. Ilyen Trump-suttogóként emlegették korábban Mark Rutte volt holland kormányfőt, de őt a jó sorsa NATO-főtitkárrá tette, így most az EU-nak is szüksége lehet egy újabb Trump-suttogóra.

A Politico idézi Andrea Di Giuseppe olasz parlamenti képviselőt, aki az Észak-Amerikában élő olaszok nevében kapott helyet a római törvényhozásban, és Meloni Olasz fivérek nevű pártjának a politikusa. „Ha Trump elnöknek szüksége lesz egy európai közvetítőre, akkor ki lehetne erre alkalmasabb, mint Giorgia Meloni? – hangoztatja Di Giuseppe.

Lényegében ugyanezt a következtetést vonja le az EurActiv című hírportálnak adott nyilatkozatában Klaus Welle, aki 13 éven át – 2009 és 2022 között - volt az Európai Parlament főtitkára, és – ahogy mondani szokás - amit ő nem tud az Unióról, azt nem is érdemes tudni. Úgy véli, hogy ha Trump visszatérhet a Fehér Házba, akkor az új amerikai adminisztráció és Európa között csak olyan, közbizalmat élvező személy képezhet hidat, aki védelmezi az európai projektet. Meloninak Klaus Welle szerint ebben az értelemben lehet funkciója, ellentétben például Orbán Viktorral, aki nem lenne alkalmas a hídszerepre, hiszen ő idegesítően hatott Brüsszelre, a szóló diplomáciai erőfeszítéseivel.

A mostani amerikai elnökválasztási kampánynak a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatásáról ír Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 200 milliárd dolláros vagyonnal bíró Jeff Bezos, az Amazon vállalkozás létrehozója és űrutazási befektető, egyébként pedig a Washington Post tulajdonosa, megtiltotta, hogy az Egyesült Államok második legfontosabb újságja szerkesztőségi állásfoglalásban álljon ki Kamala Harris jelöltsége mellett. Ugyanígy, Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa megtiltotta a szerkesztőségnek Harris támogatását. Ez szakítás az eddigi hagyományokkal – állapítja meg Lendvai, és hozzáteszi: a független újságírás immár Németországban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban is határokon átnyúló támadásoknak van kitéve a populizmus és a bulvár térhódításának betudhatóan.

Ugyanebben az osztrák lapban jelent meg Hans Rauscher kommentárja „A konzervatív kengyeltartók” címmel, amelynek a fő állítása szerint akár az Egyesült Államokat, akár Európát nézzük, azt látjuk, hogy a fasisztoid jobboldali populisták csak akkor kerülnek hatalomra, ha ehhez hozzásegítik őket a hagyományos konzervatívok. Ausztriában a Herbert Kickl vezette FPÖ azáltal válhatott a legnagyobb párttá, hogy 440 ezer korábbi néppárti szavazó átállt hozzá – írja Rauscher, és hozzáteszi: hasonló történt Hollandiában, Olaszországban és korábban Magyarországon is. Amikor a hagyományos konzervatívok azt hiszik, hogy a szélsőségesen jobboldali populisták révén megtarthatják maguknak a tényleges hatalmat, az mindig rosszul sül el – jegyzi meg.

A londoni Guardian hasábjain Ben Makuch eszmefuttatása olvasható arról, hogy valóban fasiszta-e Donald Trump, miként az elhangzott az amerikai választási kampányban. A demokrata kampánystratégák ugyan vitatkozhatnak azon, hogy Trump lefasisztázása hatékony dolog volt-e, a fasizmus valójában folyamat – emeli ki a szerző, és tudományos kutatók megállapításait ismertetve azt írja, hogy a most Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal. Trump visszatérése világos fenyegetést jelentene az amerikai demokráciára nézve – összegzi Ben Makuch a szakértői véleményeket, köztük Jason Stanleynek, a Yale egyetem filozófia professzorának a nézetét. Külön kiemeli azt, hogy Trump és a mögötte állók kilátásba helyezték: minden szinten a lojalitás szempontja alapján fognak kinevezni tisztségviselőket.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA: VIHAR ELŐTTI CSEND AMERIKÁBAN, VÁGNI LEHET A FESZÜLTSÉGET

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.

Szinte biztosra lehet venni, hogy valami történni fog, mert Trump elhitette a híveivel, hogy ha nincs csalás, akkor csak ő nyerhet, ha nem ő nyer, akkor csalás történt. Szervezkednek a MAGA-hívek, és Trump már elmondta nekik, hogy megválasztása esetén a katonaságot is beveti a politikai ellenfeleivel szemben, ezért ha nem nyer, minden megengedett számukra.

Washingtonban lezárták a Capitoliumot, a Fehér Ház környékét, és a környéken minden üzletet, éttermet, boltot bedeszkáznak, a kirakatokat befedik. Önmagában ez is mindent elmond arról, hogy Amerika Hitlere készül hatalomátvételre és az alkotmányos rend elleni támadásra, akár megnyeri a választást, akár nem.

Trump mindent egy lapra tett fel, neki nincs több esélye. Vagy most megszerzi a hatalmat, vagy soha. Négy évvel ezelőtt is tisztán vesztett, azt sem ismerte el. Ha nem nyer, ennek a választásnak az eredményét sem fogadja el, és miután kijelentette, hogy nem lett volna szabad távoznia négy éve a Fehér Házból, amikor veszített, most kész akár elfoglalni.

Washingtonban a legforróbb a helyzet, de szinte minden államban számítani lehet Trump híveinek akár fegyveres támadására és akcióira. Szó szerint polgárháborús veszély van, s Trump ezt nem bánja, hanem tüzeli. Még Floridában is tapintani lehet, vágni lehet az utcán a feszültséget, pontosan olyan a légkör, mint egy pusztító hurrikán előtt.

A Fehér Ház, az FBI és a biztonsági szolgálatok hallgatnak az erőszak lehetőségéről, nem akarják a hangulatot felkorbácsolni, remélhetően jobban készülnek a trumpista csőcselék fogadására, mint 2021 január 6-án. A washingtoni rendőrfőnök azzal nyugtatta a lakókat, hogy mind a 3000 rendőr hosszabbított szolgálatban lesz, senkinek nincs szabadnap.

Ez éppenséggel nem megnyugtató, mert 3000 rendőr semmi ahhoz képest, ha Trump megnyitja a száját és a pokol kapuját, s ha veszítene a választáson (vagy nem hirdetnek még eredményt, mert túlsokáig tart a szavazatok összeszámlálása egyes államokban), az biztosra vehető, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulhatnak meg.

Ez persze nem minden, a Nemzeti Gárdát több államban készenlétbe helyezték, arról is lehet tudni, hogy az állami bűnüldöző szervek egy éve készülnek erre a lehetőségre. Az állami szervek teljesen úgy tesznek, mintha normálisak lennének, szemben az ellenfeleik retorikájával, ezért a polgárokat is a rend védelmére szólították fel.

Washingtonban látható, hogy komolyan veszik a fenyegetést. Egyes helyeken nyolc méter magas kordonokat és kerítéseket állítanak. A Fehér Házhoz vezető utcákat is lezárták, az utakat elkordonozták. Látható, hogy többlépcsős védekezést terveztek, ezúttal nem lehet olyan káosz, mint 2021. január 6-án.

A kormányzat nincs könnyű helyzetben, mert a fegyveres erőszaktól és a bűnözéstől meg kell védenie az országot és a polgárokat, ugyanakkor nem keltheti annak látszatát, hogy a demokrata kormányzat alkalmaz terrort és sérti az alkotmányos jogokat. Megengedő sem lehet, és arra is vigyáznia kell, hogy ne adjon alkalmat polgárháború kirobbantására...

ITT OLVASHATÓ

CSATATEREK, NŐK, LATINÓK – EZEKRE A JELEKRE ÉRDEMES FIGYELNI AZ AMERIKAI VÁLASZTÁS ÉJJELÉN

VÁLASZONLINE / NAGYTOTÁL

Szerző: LAKY ZOLTÁN

2024.11.05.

Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Aki úgy dönt, hogy fennmarad, annak a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelnie. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris felé tendálnak. Megismétlődik-e a 2020-as csalási mizéria? Lehet-e döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások? Választási kalauz...

ITT OLVASHATÓ

KISOKOS A 2024-ES AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.11.05.

Minden fontos dolgot összegyűjtöttünk, amit tudni kell a szavazás menetéről és az eredmények értelmezéséről.

Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?

November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében, magyar idő szerint, hajnali 4–5 órát jelent.

Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utah-ban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású...

ITT OLVASHATÓ

TRAGIKUS BOLONDOK ÉS A VÁLASZTÁS NAPJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.11.05.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Budapesten jelentős lezárásokra érdemes számítani mától, miközben az Egyesült Államokban eljött a választás napja. Többféle hírlevelünk akad, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni, stb.

ITT OLVASHATÓ

KÉT VILÁGREND CSAP ÖSSZE, VÁLASZÚT ELÉ KERÜLHET AMERIKA

NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.11.05.

A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett álló Kamala Harris és Donald Trump gyökeresen eltérő jövőképet vázol fel Amerika számára.

Nem az idő halad, mi változunk” – fogalmazott Madách Imre Az ember tragédiájában. Lehetséges, hogy a szerző nemzeti sorstragédiánk papírra vetésekor még nem szerzett mélyebb ismereteket az Egyesült Államokról, ugyanis az idei elnökválasztás jelöltjeire ennek épp a fordítottja igaz.

A CNN hírcsatorna vasárnapi politikai kibeszélő műsorában egy republikánus közvélemény-kutató következőképpen értékelte a várható adminisztrációk arculatát: a demokrata jelölt újrajátszást, míg a volt elnök visszarendeződést hozna a Fehér Házban.

A kampány és szakpolitikák nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Harris az Obama elnök által 2008-ban már felépített városi, diplomás, liberális, középosztálybeli választói bázisra építkezik, kiegészítve a Roe kontra Wade ítélet 2022-es elbukása után a reprodukciós jogok védelmének ígéretével megszólított 18-35 év közötti, valamint 60 év feletti nők (fekete, fehér és latino) nők táborával.

Trump a 2016-2020 közötti megosztó és ellentmondásos elnökségéhez képest ezúttal még messzebb mehet. Második ciklusában már nem kellene tartania a radikális és egyoldalú ad hoc döntéseit követő politikai földindulástól. A másik mozgásterét segítő körülmény, hogy a Republikánus Párt korábbi establishmentjéhez tartozó szakpolitikusok már nem fogják akadályozni vagy eltéríteni az akaratát: korábban a Heritage Foundation végzett átfogó toborzást egy lehetséges második Trump-adminisztráció személyi állományának összeállításához, mára pedig a mérsékelt-konzervatív America First Policy Institute felelős a transition team (kormányváltást előkészítő akciócsoport) összeállításáért és vezetéséért Trump győzelme esetén. Egy dolog biztos: az állásinterjúkon az egyik legfőbb követelmény a jelentkezők felé a a Trump iránti feltétlen lojalitás lesz.

Harris az országos abortusztilalom értelemszerű megvétózásán kívül helyreállítaná az 1973-as Roe kontra Wade ítélet szövetségi hatályát, valamint a meddőségi klinikákon végzett lombikprogramokhoz való hozzáférés korlátozását is eltörölné...

ITT OLVASHATÓ