A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Az amerikai hatóságok már nyáron figyelmeztettek, hogy a november 5-én esedékes elnökválasztás a külföldről érkező dezinformáció és egyéb befolyásolási kísérletek fő célpontja lehet. A választás közeledtével valóban egyre több hír jelenik meg külföldi beavatkozási kísérletekről: Kínához köthető hackerek állítólag megpróbálták feltörni Donald Trump és alelnöke, JD Vance telefonját, és elterjedt egy iráni manipulált videó, melyen felgyújtott szavazólapokat mutattak be Pennsylvania államban. Az amerikai hírszerzés pedig arra is figyelmeztetett október végén, hogy Oroszország és Irán erőszakos tiltakozásokat szíthatnak a választások után.
Mindez nem újdonság: egy amerikai titkosszolgálati jelentés szerint Oroszország és Irán is titkosszolgálati akciókkal próbálta manipulálni az előző, 2020-as amerikai választást is. Korábban pedig a Lakmuszon is beszámoltunk az egyik legnagyobb orosz dezinformációs művelet leleplezéséről, aminek céljai között a 2024-es elnökválasztás befolyásolása is szerepelt.
Az AP cikke alapján összefoglaljuk, idén melyek a legfontosabb dezinformációs trendek és milyen külföldi beavatkozási kísérletek azonosítottak az amerikai hatóságok...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.11.04.
Egy nappal az amerikai elnökválasztás előtt a felmérések alapján nem lehet megjósolni, de még csak biztosan következtetni sem arra, hogy a szoros versenyben ki lesz a győztes. Ám vannak számítások az elektorok számát illetően, illetve valamiképpen a hangulatból is lehet olvasni, s ezek alapján Kamala Harris győzelme valószínűsíthető.
Ami a száraz tényeket illeti, ha nem lesznek meglepetések a biztos demokrata és biztos republikánus államok eredményei között, jelenleg Kamala Harris 226 elektori szavazatra, Donald Trump 219 elektori szavazatra számíthat. Mivel 270 elektori szavazatra van szükség a győzelemhez, Harrisnek 44, Trumpnak 51 elektorra van szüksége a csatatér államokból, ahol még nem dőlt el a győzelem.
Azt említsük meg, hogy az amerikai választási rendszerben nem az nyeri a választást, aki abszolút értelemben a legtöbb szavazatot kapja összesen az egész országban, hanem az egyes államok győztesei nyerik el az adott államok lakossági arányának megfelelő elektori számokat (szavazatszámot), amelyeket az elektori kollégium összesít. Az államok az ottani győztesnek adják az elektori számaikat, és aki eléri a 270 elektori számot, az nyer.
Ezen a választáson hét billegő állam van, ahol nem lehet tudni, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt szerez több szavazatot. Ezek az államok Michigan (15 elektor), Nevada (6 elektor), Arizona (11 elektor), Wisconsin (10 elektor), Pennsylvania (19 elektor), North Carolina (16 elektor), Georgia (16 szavazat). Ez 88 függőben levő elektori szavazat, amely az egyes államokban győztes jelöltekhez kerül. Ebből kell Harrisnak 44, Trumpnak 51.
Önmagában az, hogy Harrisnak 7 elektorral kevesebbre van szüksége, jelent némi előnyt, de nem jelent biztos győzelmet, ha Trump megszerez olyan államokat, mint Pennsylvania, North Carolina és Georgia, amelyeknek sok elektori szavazatuk van. Kombinációk sokasága lehetséges. Ha Harris megnyeri Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint, akkor ő az elnök. Ha ezt a hármat elveszíti, akkor az összes többit meg kell nyernie a győzelemhez.
Ha Kamala Harris elveszíti Pennsylvániát, meg kell nyernie North Carolinát (vagy Georgiát), Michigant, Wisconsint és Arizonát. Ha Trump megnyeri Pennsylvániát, North Carolinát és Georgiát, akkor ő nyert. Ha a fentiek valamelyike nem jön össze Harrisnek, akkor is. De az is előfordulhat, hogy egyenlő lesz a végeredmény, akkor soha nem látott eljárások jönnek, amelyekbe egyelőre nem megyünk bele, az NBC alábbi elemzése bemutat mindent.
Az talán szntén fontos megállapítás, hogy az amerikai elemzők szerint Kamala Harrisnek négy lehetséges kombinációja van a győzelemre, míg Trumpnak ennél kevesebb...
ELNÖKI ÜGY PODCAST / MAGYAR HANG Szerző: MAGYAR HANG 2024.11.04.
A választás előtti utolsó Elnöki ügyben Tóth Csaba Tiborral, a Mérce újságírójával és Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a kampányt meghatározó társadalmi és politikai törésvonalakról. A kulcsfontosságú gazdasági kérdések után a pártokon belüli platformokat, végül pedig a női jogok kérdésének kiemelt szerepét vizsgáljuk. Utóbbi témába meghívott szakértőnk, Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke nyújt mélyebb betekintést.
Az Elnöki ügy a Prizma Alapítvány és Magyar Hang podcastje. Köszönjük a vendéglátást a MANYI Kulturális Műhelynek!
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2024.11.03.
Ahogy a Patrióták megjelenésével Európában létrejött egy új erő, úgy Amerikában is megfordul a szél: a demokraták mennek, a republikánusok jönnek és Donald Trump ismét amerikai elnök lesz - ezt mondta Orbán Viktor az állami rádióban vasárnap reggel.
Kevesebb mint 24 óra van hátra a választások napjáig, Harris és Trump a vasárnapot az ingadozó államokra összpontosítva töltötte: Harris Michiganben kampányolt, Trump pedig Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában tartott gyűléseket.
FRISSHÍREK PODCAST Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS 2024.11.04.
Az orbáni-gazdaságpolitika zsákutcába került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter miért bólogat a miniszterelnök vízióira? A politika felfalja a józan gazdasági-ítélőképességet? A régiónkban miért lettünk sereghajtók? Jön az 500 forintos Euró? Nem létezik olyan, hogy gazdasági semlegesség? Mit mutat meg és mire utal a magyar GDP csökkenése? Orbán miért csak a híveinek kedvez, ha pénzosztásról van szó? A német gazdaság állapota miatt élünk rosszabbul? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszol.
Palya Tamás: Az igazgató sem tudta, hogy kirúgnak minket
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a cselekményehez.
„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került, három év alatt már másodszor fordult elő, hogy legalább két egymás utáni negyedévben negatív volt a bruttó hazai össztermék (GDP) alakulása, az elmúlt kilenc negyedévből hatban stagnált vagy romlott a gazdaság teljesítménye. Negyedéves alapon ráadásul a magyar érték volt a leggyengébb az eddig adatot közlő európai uniós tagállamok között.
Tágabb strukturális problémák és a politikai logika által vezérelt gazdaságpolitika egyéb hibái mellett ebben kiemelt szerepet játszik a feldolgozóipar és különösen az autóipar gyengélkedése: Orbán Viktor és kormánya az elmúlt másfél évtizedben konzisztensen és tudatosan erre a szektorra építette újraiparosítási politikáját, ami az ágazat megrogyása miatt most magával húzza a magyar növekedést is.
Ennek fényében különösen meglepő, hogy a miniszterelnök és külpolitikai fegyverhordozói nyilvános nyilatkozataikban egy olyan eseménytől, Donald Trump republikánus jelölt amerikai elnökké választásától várják a politikai megváltást, amely minden bizonnyal fokozná a magyar ipar kálváriáját, ráadásul pont egy olyan időszakban, amikor a kormánypárt látványosan gyengül a közvélemény-kutatások szerint.
Szemben a magyar kormánnyal, Trumptól a legtöbb politikus és elemző – és maga Trump is – a világkereskedelem ismételt felforgatását és az Európai Unió és az Egyesült Államok közti politikai és gazdasági nézeteltérések kiéleződését várja.
Nem kellenek nekik az autóink. Nem kellenek nekik a mezőgazdasági termékeink. Autók millióit és millióit adják el az Egyesült Államokban. Nem, nem és nem! Nagy árat kell fizetniük ezért!
– közölte Trump az EU-ról október 29-i kampánygyűlésén, ahol azt ígérte, hogy elnöksége egyik első aktusaként legalább 10 százalékos vámot vetne ki minden importtermékre.
Ez a lépés rontaná az európai termékek árversenyképességét az amerikai piacon, bizonytalanságot szülne és visszafogná a beruházásokat, illetve európai termelésük bővítése vagy fenntartása helyett amerikai beruházásra ösztökélhetné az uniós exportőröket. A trumpi vámemelés emellett minden bizonnyal megtorlást szülne az Európai Bizottság részéről, amely már megkezdte a válságtanácskozást a gazdasági hadviselésre való felkészülés jegyében.
A kereskedelmi konfliktus veszélye pedig egyre valósabb: az elmúlt hetekben Trump látványosan feljött a közvélemény-kutatásokban, és jelenleg a New York Times összesítése szerint a választást eldöntő hét ingaállamból négy helyen hajszállal a republikánus jelölt vezet, további egy helyen pedig holtverseny van. Ha lehet hinni a – gyakran tévedő – kutatásoknak, akkor Trump fél orrhosszal esélyesebb, bár miután az állás bőven a felmérések hibahatárán belül van, a végeredményt megjósolni lehetetlen...
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2024.11.03.
A rendezvényen áttekintettük a magyar közegészségügy helyzetének legfontosabb mutatóit, forráshelyzetét, a kormány egészségpolitikájának eddigi és várható hatásait és az előadók szerint szükséges és legfontosabb teendőket.
Előadók:
Kincses Gyula orvos, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke és Weltner János sebész, egészségpolitikus
Ismét elutasította a Fidesz, hogy vény nélkül is elérhetővé tegyék az esemény utáni tablettákat. A kormánypárt ezúttal a Parlament Népjóléti Bizottságából nem engedte tovább az ellenzéki képviselők által, nőjogi szervezetek kérésére beterjesztett javaslatot. A bizottság ülésén Pesti Imre a beterjesztő Orosz Annának (Momentum) nőellenes, a valóságtól elrugaszkodott és cinikus érvelést adott elő az ügyben a Mérce által megkeresett szakértő szerint. Petrás Boglárka, a Patent Egyesület tagja lapunknak elmondta azt is, hogy az esemény utáni tabletták kapcsán most elsődleges céljuk, hogy az orvosszakmai szervezetek nyilvánosan is felvállalják véleményüket, ami egybecseng a nőjogi szervezetek javaslataival.
Orosz Anna a Facebook-oldalán tett közzé egy videót az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának október 29-i meghallgatását követően, ahol a sürgősségi fogamzásgátlás recept nélküli elérhetőségére tett javaslata és Pesti Imre fideszes képviselő válasza hallható. Ebben az egyébként belgyógyász és kardiológus végzettségű kormánypárti politikus úgy fogalmazott:
„Létezik a fogamzásgátlásnak egy olyan módja is, amely nemcsak a nem kívánt terhességtől, hanem a nemi betegségektől is véd. Ha tehát a női táskában el tud férni egy szemceruza vagy egy ajakrúzs, akkor szerintem egy ilyen eszköz is el tud férni, és biztosított a védekezés. Ha valaki veszélyhelyzetben van, nagyon könnyen hozzá lehet jutni, hiszen ha olyan esemény történik, és mondjuk nem készül föl rá, azért aznap, vagy a következő nap a háziorvos, nőgyógyász felírja. Tehát nincs olyan probléma, hogyha sürgősség van, nem jut hozzá. (…) A vénykötelesség
semmilyen korlátot nem jelent a gyógyszer hozzáféréséhez, mert hozzá lehet férni, maximum el kell viselni egy orvosi felvilágosítást.”
A meghallgatás után Orosz Anna és Tordai Bence közös videót tett közzé, amiben elmondják, hogy a képviselő állításaival szemben a valóság az, hogy évente nők tízezrei vannak kitéve megaláztatásnak, felesleges időhúzásnak és kioktatásnak, ha esemény utáni tablettára van szükségük.
Pesti Imre kijelentésével kapcsolatban megkerestük Petrás Boglárkát, a Patent Egyesület munkatársát, aki a Mércének úgy fogalmazott:
„Nagyon kínos volt hallgatni a képviselő úr szavait.
Nyilvánvalóan nem ártana, hogyha beszélne néhány nővel, vagy ha elolvasta volna az e-mailt, amit minden országgyűlési képviselőnek elküldtünk, és amihez csatoltunk történeteket nőktől.”
A Patent Egyesület a politikusoknak küldött levelükben rettenetes bánásmódról, sok száz kilométeres utaztatásról, magánklinikákon elköltött hatalmas összegekről szóló történeteket mutattak be, a legkiszolgáltatottabb helyzetben segítséget kérő nők megalázása ugyanis rendszerszintű a magyar egészségügyben. Az esetek közt olvashatunk olyat, amikor egy óvszer elszakadása miatt kereste fel valaki a budapesti kórházakat, ügyeleteket, de mindenhonnan konzekvensen visszautasítást kapott, majd 3,5 óra utazás után sikerült csak beszereznie a gyógyszert. Egy másik nő arról számolt be, hogy az ügyelet portása közölte, hogy „találkozunk 6 hét múlva abortuszon”.
„Szerintem az orvosok jelentős része nincs is tisztában vele, hogy felírhatja ezt a gyógyszert, mert egyébként bármilyen orvos felírhatná – nem kellene körzetileg illetékes nőgyógyászhoz vagy háziorvoshoz fordulni. De mivel nem ismerik a szabályozást, ezért jobbra-balra küldözgetik a nőket”
– fogalmazott a Mércének Petrás, aki elmondta, hogy tudomásuk szerint orvosszakmai kollégiumok is érveltek azzal, hogy ez az eljárás nekik is egy felesleges plusz teher, aminek „semmi értelme nincsen”.
„Eleve túl vannak terhelve, és valójában nincsen szakmai haszna, vagy alapja annak, hogy a nőnek találkozni kelljen egy orvossal a receptfelírás előtt.”
Petrás Boglárka szerint Pesti Imre cinikus kijelentésével szemben, miszerint „maximum el kell viselni egy orvosi felvilágosítást”, a valóság az, hogy sok esetben a tabletta felírása előtt teljesen felesleges nőgyógyászati vizsgálatokat végeznek. A Patent Egyesületnek tudomása van olyan történetekről, amikor
kifejezetten durván bántak a nőkkel azért, hogy megleckéztessék őket...
Miközben a Fidesz egy bőségszaruban szeretné látni és láttatni Magyarországot, a valóságban egyre több a szegény ember. Ráadásul ezt nem holmi irigységtől megsárgult libsi-bolsi szócsövek harsogják, hanem a KSH számaiból világlik ki, sőt a kormányközeli Világgazdaság is közzétette. Lapunknak nyilatkozó szakemberek úgy látják: a kormánypárt emitt segíti, amott simán csak hagyja, hogy zavartalanul folyatódjon a tendencia. A rendszerhez globálisan és nem elemeiként kellene hozzányúlni, de ekkora lépéshez már valószínűleg senkinek nem lesz mersze.
Október végén jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala című éves elemzését. Az egy főre jutó növekvő jövedelmi ismertetőket olvasva elégedetten dőlhetnénk hátra, egészen addig, amíg kissé jobban bele nem ássuk magunkat a tavalyi állapotokat taglaló adatokba. Például, hogy egy év alatt fél százalékkal nőtt és ezzel 1,914 millió fő lett azoknak a száma, akiket érint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. Ha öt részre osztjuk fel a magyar társadalmat, akkor azt látjuk, hogy a legalsó sávban az egy főre jutó éves bruttó átlagjövedelem 1,461 millió forint volt.
A piramis tetején viszont ennek az ötszöröse, 7,240 millió forint éves bruttót látunk, ráadásul a képzeletbeli olló a korábbi vizsgált évhez képest tovább nyílt 0,2 százalékkal. A legkevesebb szegény Közép-Dunántúlon van, Észak-Magyarországon viszont az emberek 31,5 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Tudták, mégis csinálják
„A jövedelmi szegénység Magyarországon nem kiemelkedően kiterjedt, viszont kirívóan mély az Unión belül, a vásárlóerő-paritást figyelembe véve (azaz nagyjából ugyanazon javak megvásárlását tekintve) a nagyon alacsony jövedelmű háztartások itt élnek a legkevesebb pénzből. A magyar állam védi meg az EU-ban legkevésbé az állampolgárait a szélsőséges szegénységtől. A legalacsonyabb keresetűek kiemelkedően magas adóteher mellett adóznak, míg a legmagasabb keresetűek és a tőke adóterhei nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul alacsonyak” – magyarázza a helyzetet a Visszhangnak Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója...
SZABAD EURÓPA Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2024.11.03.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés egy kormány számára mindig fontos. Hisz ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023-24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, ezért érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP adatokból nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni, mert ez változhat. Inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU 1 százalékával — senkit se tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége —, nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, az európai átlagot nagyjából száz év múlva érjük el. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér 1000 euró, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió Ft- lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat pedig könnyű bemondani. A pénzügyi szakember szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség amúgy katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem, de a magyar kormány ehelyett látszólag úgy érti, hogy minkét oldallal üzletel. Jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, állítja Simor András. Ennek oka, hogy idén az EU 1 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcs ország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország export fókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén 10 százalékos reálbér növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány vagy elengedi a költségvetési hiánycélt.
02:04 A választások miatt pörgetné a gazdaságot a kormány
07:59 Ezer eurós minimálbér és gazdasági semlegesség
72 millió előzetes szavazat, pengeélen táncoló csatatérállamok: kedden kezdetét veszi az amerikai elnökválasztás. Mit mondanak a legfrissebb kutatások, Trump vagy Harris esélyesebb az elnökségre?
- Doktori értekezésben „jósolták” meg 2022-ben, hogy mi történne, ha egy Magyar Péter-szerű figura bukkanna fel a politikában – írtuk októberben, miután rátaláltunk a Benedek István doktori disszertációjának téziskérdéseit összefoglaló munkára. A cikket rengetegen elolvasták, ezért úgy döntöttünk, interjút készítünk a disszertáció szerzőjével.
- A nagyváradi születésű politikatudós az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe egyebek mellett a demokrácia- és politikaelmélet, a demokratizálódás és a populizmuskutatás.
- Benedek szerint a 2018-as választásokkal az Orbán-rezsim érett formájában, populista választási autokráciaként szilárdult meg. A válságok azóta nemhogy kikezdték, hanem erősítették a rendszert.
- Az összes autokráciák csupán tíz százaléka dől meg alkotmányos keretek között, választásokon – állítja. De szerinte most sérülékeny lett a rezsim. Önerősítő spirálként egyre többen érzik azt, hogyha súlyosan egyenlőtlen feltételek mellett is, de legyőzhető a Fidesz a választásokon.
- A nagypolitikába váratlanul berobbanó Magyar Péter nem a „technikai koordináció” eszközével, hanem politikai értelemben egységesíti az Orbán-rezsim ellenzékét.
- Hacsak Magyarról nem derül ki valami egészen váratlan információ, akkor az „óellenzéktől” és a kormánypárttól érkező kritikák nemhogy gyengítik, de legitimálják őt.
- Akárki lesz is a 2026-os választás vesztese, a rezsim jelenlegi fázisában és a mostani polarizált légkörben senki nem fogja könnyedén elfogadni a helyzetét: választási csalást fognak kiáltani, utóvédharcok jöhetnek, és Benedek szerint akár Budapestből is lehet Majdan.
Eszébe jutott Magyar Péter felbukkanásakor a 2022-ben írt doktorija? Merthogy abban azt írta, hogy az Orbán-rezsimre kevéssé veszélyes külső tényezők helyett és váratlan utódlási krízis hiányában a váltást a rezsim fokozatos eróziója hozhatja el, amit egy outsider felbukkanása és lehengerlő sikere gyorsíthat fel. Ezek a kritériumok pont passzolnak Magyar Péterre.
Nem volt hatalmas önfelismerésem. Különösen, mivel a disszertációm egyik végkövetkeztetése az volt 2022 nyarán, hogy az Orbán-rezsim 2018 óta érett és megszilárdult formájában, populista választási autokráciaként (PVA) működik, amelyet nagyon nehéz lesz megbontani. Valóban azt írtam akkor, hogy a rezsim fokozatos erózióját egy outsider, azaz mind a rendszer, mind a sokak által egyre inkább annak részeként értelmezett ellenzék együttes leváltását hirdető, a tömegek által hiteles kívülállónak érzékelt személy váratlan megjelenése és lehengerlő sikere gyorsíthatná fel. De ezek 2022-ben még csupán a rezsim kiteljesedett természetéből fakadó megérzések voltak, és mire az elmúlt hónapokban az elméleti-fogalmi keret, illetve az orbáni PVA előzményeit és megszilárdulását, valamint a médiarendszer átalakulását elemző angol és magyar nyelvű tanulmányaim is megjelentek, már egyfajta törés is érzékelhetővé vált a rendszerben...
Este tizenegyig ott volt az 1956-os forradalmat elindító műegyetemi diákgyűlésen, másnap kart karba öltve vonult át a tömeggel a Bem-szoborhoz, ma viszont már csak a hátsó sorokban kap helyet a többi ötvenhatossal együtt a BME-n rendezett ünnepségen, amelyet, bár a rendszerváltás óta minden évben ők szerveztek, 2018-ban kisajátított az állam. A napokban 87. életévét betöltő Hajtó Ödönnek, a Magyar Mérnöki Kamara számos állami és szakmai díjjal elismert egykori alapító elnökének megvan a véleménye az emléknapon elpufogtatott politikai lózungokról és arról is, mi a baj a rendszerváltás óta regnáló kormányok demokráciafelfogásával. A forradalom leverésének évfordulóján az ő személyes élményein keresztül idézzük fel a hatvannyolc évvel ezelőtti eseményeket...
A hitelminősítők a kormány által közölt adatokat veszik figyelembe, de nagyon fontos lenne, hogy Magyarország továbbra is megmaradjon a befektetőknek ajánlott kategóriában. Így értékelte Bod Péter Ákos közgazdász professzor, egykori miniszter és jegybank-elnök a hitelminősítők legutóbbi közléseit. A londoni Fitch Ratings nem nyúlt a korábbi magyar adósbesoroláshoz, továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat, fenntartva a BBB minősítést, negatív kilátás mellett. Egy héttel korábban hasonlóan döntött a Standard and Poor’s, amely ugyancsak fenntartotta az egy fokozattal alacsonyabb BBB mínusz/A-3 szintű besorolását. Eközben viszont a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Magyarország gazdasága a 2024. harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon.
Másfél évtized alatt az A-kategóriából „leküzdöttük” magunkat a befektésére éppen csak ajánlott, bizonytalan kilátású adósok közé. Van még lejjebb?
Mindig van lejjebb persze, de egyelőre még a S&P-nál is a befektetési kategóriában van az állam kockázati besorolása, noha csak egy hajszálnyi választ el a bóvli-tartománytól. Az odakerülés baj lenne, de nem tragédia, mert az még mindig B osztály, és nem C. Viszont ne hallgassuk el: 2010 előtt voltak évek, amikor Magyarországot az A kategóriában tartották nyilván. Romlott a megítélés a 2008-as pénzügyi válságban, de utána is, sőt 2012-ben a magyar állampapírok besorolása már kikerült a befektetésre ajánlott tartományból, és évekig ott időzött, holott az volt az uniós pénzek bezúdulásának időszaka. Most nem bóvli a magyar állam kockázati értéke egyik hitelminősítőnél sem, de azért látni a gondokat, mint például, hogy az ország beleragadt az inflációs politikába. A Matolcsy-féle „unortodox” gazdaságpolitika ugyanis a növekedés hajszolásával szerkezetileg inflációs volt. Most visszapillantva a 2020 előtti időkre, jól látszik, hogy volt néhány olyan évünk, amikor az európai gazdaság, és benne a miénk kifejezetten jól teljesített, akkoriban a hazai GDP-t 5-6 százalékkal is megdobták az uniós támogatások. No, akkor rendbe lehetett volna tenni az államháztartást. De a rengeteg külső forrással és a kedvező külső feltételekből adódó előnyökkel a kormány nem sáfárkodott jól...
Az Akadémia egykori elnöke szerint Orbán Balázs hajlamos a magánszorgalmú kutya viselkedésre: meg akar felelni a miniszterelnöknek. Pálinkásnak 2015–18 között minden miniszter hozta a papírját, hogy melyik szervezetnek hány millió kell, még hárommilliárdos tanulmányról szóló kérés is előfordult.
Karsai Dániel, az életvégi döntések szabadságáért küzdő alkotmányjogász halálakor azt írta a Facebook-oldalára: „Példát mutatott, hogy az egyéni testi és lelki szenvedés hogyan fordítható az emberi méltóságról folyó erkölcsi és intellektuális párbeszéddé, értelmes, méltányos vitává.”
Így is gondolom, mert nagyszerű ember volt hatalmas tudással. Hihetetlen bátorsággal viselte a betegségét és küzdött a céljaiért.
Ehhez képest a minap a parlamentben a halála miatt Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője felszólalása végén arra kérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg róla. Ezután Kövér László házelnök úgy fogalmazott: „Ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert halálában arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki, egyébként a halál kultúrája mellett. Ezt mindazon képviselőtársaim nevében visszautasítom, akik az élet kultúrájának az oldalán szeretnének maradni.”
Karsai Dániel épphogy az élet kultúrájának oldalán volt, mindezt saját személyes tragédiáján keresztül, méltósággal tette. Nem a saját szenvedése volt a fontos, hanem hogy bátran és professzionálisan bemutassa ezt a társadalmi problémát, amit a magyar jogalkotásnak kezelnie kellene.
Akkor hogy jön ide a politika?
A politikusok mindent igyekeznek felhasználni, hogy egymás ellen ugrasszák az embereket. Hogy azt mondhassák: vannak a jók és a rosszak. Én döbbenten állok ez előtt, akármelyik oldal is teszi. Karsai Dániel kiemelt intellektusú és moralitású ember volt, de nem parlamenti képviselő. Az akadémiai közgyűlésen is felolvassák az előző évben elhunyt tudósok neveit, mi pedig felállunk. De nem említünk költőket, írókat vagy színészeket. Ezért azt sem tartom jónak, hogy egy párt a parlamentben ebben a formában hozta elő Karsai Dániel halálát. Bedő Dávid elmondhatta volna, mennyire tiszteli és elismeri a munkásságát, de ennyi. Azzal, hogy felszólított mindenkit arra, hogy álljon fel, az ügyet politikai mezőbe vitte. Persze ettől még Kövér Lászlónak sem lett volna szabad ilyen otromba és méltatlan módon reagálnia ennek a nagyszerű embernek a tragikus halála kapcsán.
Mekkora a politikusok felelőssége egy ilyen helyzet kialakulásában?
Abszolút felelősök, hisz folyton azt hangoztatják, hogy az ellenfelüket meg kell semmisíteni. Ez az incidens jól rávilágít a mindennapos gyűlölködésre és frusztráltságra. Karsai Dániel ügyéből normális esetben ugyanis senki nem csinál politikát. A képviselők nem akarják megmutatni, mennyire egyetértenek vele, ahogy azt sem, mennyire teljesíthetetlen a törekvése. Hisz tény: vannak olyan gyógyíthatatlan betegségek, amelyeknél az orvos segíthet távozni az életből a szenvedő betegnek. Karsai nem azt hangoztatta, hogy így vagy úgy legyen, hanem hogy szabályozzák a helyzetet.
Karsai Dániel nem sokkal a halála előtt posztolt Orbán Balázs 1956-tal kapcsolatos kijelentéséről. Azt írta: „Felhívnám Orbán NER-társ figyelmét arra is, hogy gyáva népnek nincs hazája. Lehet, hogy elbuktuk a forradalmainkat, de ezek azok a pillanatok, amikre büszkék lehetünk – mert kiálltunk egy nemes eszméért, a szabadságért. És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni.”
Igen, nagyon erős szavakat használt. De igaza van: egy ország nem szakíthat le egy másikból egy részt, ez nem is kérdés. Azt pedig az erkölcs nem engedi meg, hogy a megtámadott felet tegyük felelőssé...
Olyan szerencsében volt részünk, hogy doktorminiszter urunk ezen a héten nem pénteken, hanem vasárnap járult a kossuthi mikrofon elé az igehirdetésre. Ettől olyan evangélijom jellege lett az egésznek, csak azt nem hallottuk a végén, hogy a szentmise véget ért, menjünk békével. Ennek persze ontológiai okai is vannak, hiszen vezénylő tábornokunk ilyet hogyan is mondhatna, amikor a mikrofon mellől mindig valami csatába-háborúba távozik. Meg lipsiket cipelni a hátán tucatjával, foga között jatagán.
Tanulságos dolgokat volt módunk hallgathatni azonban olykor olyan beütéssel, akárha az öregedő Kádár elvtársat figyelnénk erősen, mint aki Magyarország már akkor is permanensen szorult helyzetéből mutatná meg a kivezető és idvezítő utat. Mert már akkor is az volt a gond, mint most Orbán elvtársnál is, hogy a magyari termékeket senki nem akarja megvenni a halódó nyugaton, ezért keletre kell orientálódni, ha eredményes kalmárok akarunk lenni. Innen már sejthetjük, hogy doktorminiszter urunk a gazdasággal (is) foglalkozott szózatában.
Ez pediglen azért érdekes kiváltképp, mert nem egyszer nyilatkozta azt, ő ilyesmihez nem ért, majdhogynem fingja sincsen erről sem, arra ott vannak a szakértő miniszterei. A gazdasági folyamatokkal permanens hadilábon álló Nagy Márton, a külgazdaságot felvirágoztató Szijjártó, de, ha belegondolunk, akkor Orbán mostani megnyilatkozásával épp fölötte mondott ítéletet, csak ezt nem vallotta be. Egyetlen jótevőnk szerint ugyanis a magyar ipar hasít, azzal gond nincsen, hacsaknem az, hogy termékeit a nyugat nem veszi meg.
Nem termelési, hanem kereskedelmi gondjaink vannak, mondta Orbán, a közgazdaságtan frissen kinevezett professzora, és egy iránymutató gondolattal hidalta át azt az ellentmondást, hogy amúgy a magyar ipar bezuhant. Ha nem veszik meg nyugaton – így a messianisztikus, szinte buddhai megvilágosodás -, el kell adni keleten, és a haza fényre derül. Ez utóbbit én magam tettem hozzá csak egy kicsit ironikusan, hiszen az egyáltalán nem világos, mit adnánk el keleten, ami nyugaton nem kell, mert mi amúgy semmit nem termelünk.
Nyugatról és keletről idetelepült gyárak vannak, amelyek kiszolgáltatva a globális piacnak működnek, így, amikor Orbán elvtárs arról sző omló álmokat, hogy egy csettintéssel fordul kelet felé a nem is magyar, hanem immár multi ipar, akkor nagyjából azt látjuk, hogy mintha a múlt század hetvenes éveinek csinovnyikjai élednének újra, mert nekik volt ennyi lövésük a külgazdaságról. Ez Orbánt ismerve amúgy nem igazán meglepő, ami érdekes, az a megváltó kelet ismét, amely majd képzelt segítséget nyújt szorult helyzetünkben.
Nem. Mondhatjuk erről tömören, és többet ez a szál nem is igazán ér, viszont nem volt nehéz észrevenni, mert alanyunk maga mondta ki, hogy hétfőn rá a parlamentben egy kis pofozkodás vár, majd pedig felszabadultan röpülhet el Biskekbe, a Türk Tanács ülésére, ahol őt ilyen készségekkel és késztetésekkel mindig nagy örömmel fogadják, csak az a baj, hogy ők sem vesznek tőlünk semmit. A nagy utazás tehát ideológiai célzatúnak nevezhető, illetve egy kis laza és felszabadult kirándulásnak, ahová Európa elől menekülni lehet...
Gombamérgezés és Bertolt Brecht, zabáló influenszer és hallgató püspökök, Kim Dzsongun háborúja és Kicsi néni gyászbeszéde.
Jó reggelt! Miután mindenki végigolvasta a pénteki hírlevélben szereplő cikkeket, ahogy ígérte, a háromnapos hétvégén megint látszott, milyen sokféle tud lenni a 444. A kiemelt cikkek után ezeket a példákat veszem előre, utána jön a kül- és bepolitika.
