A hely adottságait és a helyiek érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyó gigantikus ingatlanfejlesztés kezdődött a Nemzeti Múzeum mögött. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a tiltakozások ellenére megkezdte a bontásokat. A kilencvenes években már kapott az adófizetőktől egy drága és teljesen új campust, most újra kap az adófizetőktől egy drága és teljesen új campust.
KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: WARHOLIK ZOLTÁN 2024.10.24.
Hetek óta markolók tépnek bele és semmisítik meg a Magyar Rádió legendás stúdióit, egykori épületeit. Teszik ezt állami és egyházi parancsra, campusépítés címszóval. Mi vezetett idáig, a barbár kulturális és szellemi bűncselekményig? Sávoly Tamás, az egykori Magyar Rádió levéltárosa - csendes tiltakozásul - minden reggel 7-kor rádiótörténeti előadásokat tart az egyre torzóbb Pollack Mihály téren. Vele a csütörtöki Ötösben Warholik Zoltán beszélgetett.
Elon Musk márciusban még azt mondta, nem fogja pénzadományokkal támogatni sem Donald Trump, sem az akkori demokrata elnökjelölt, Joe Biden kampányát, az elnökválasztás hajrájája azonban ez gyökeresen megváltozott. Az egykori demokratából trumpistává vált Musk a nyáron jelentette be, hogy Trumpot támogatja, egy felkapott interjút készített vele, októberben pedig már egy gyűlésén is részt vett. De a világ leggazdagabb embere nemcsak sztárerejével segíti a republikánus elnökjelöltet, hanem mérhetetlen vagyonával is.
Október közepén kiderült, hogy 27,6 milliárd forintnyi dollárt öntött a Trump kampányát segítő szervezetébe, az America PAC-be, amit a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint 118 millió dollárra (44 milliárd forint) növelt. Aztán azzal keltett nagy feltűnést, hogy egészen novemberig minden nap egymillió dollárt ad egy olyan, valamelyik csatatérállamban élő választónak, aki aláírja alkotmányvédelminek nevezett petícióját. Ez utóbbi azonban a szövetségi igazságügyi minisztérium szerint törvénysértő lehet.
Közben Kamala Harris sem maradt olyan, az egész világon híres támogató nélkül, aki Muskhoz hasonlóan fanatikus rajongók hadát tudhatja maga mögött. A demokrata elnökjelölt mögé más ismert emberek, hollywoodi hírességek és celebek mellett Taylor Swift, a világ leggazdagabb énekesnője állt be. Ő nem milliárd dolláros vagyonával, hanem kizárólag ismertségével segíti Harris kampányát, és a demokraták reményei szerint sikerül annyi fiatal rajongóját rávenni a szavazásra, hogy azzal győzelemre is segítheti a rendkívül szorosnak ígérkező választáson.
Van hatása a celebek támogatásának?
Az amerikai elnökválasztási kampányokba csak a hatvanas évek után kezdtek el igazán beszállni a hírességek, addig a zenészek és színészek szerződései megakadályozták, hogy szabadon elmondják véleményüket – mondta az NPR-nak Mark Harvey, a kansasi Saint Mary Egyetem docense, aki könyvet írt a celebek politikára gyakorolt hatásáról. Addig csak a legnagyobb sztárok engedhették meg maguknak, hogy szabadon kiálljanak egy jelölt mellett, mint például Frank Sinatra, és még Humphrey Bogart is a kirúgást kockáztatta volna, ha olyat tesz és mond, ami nem tetszik a stúdiójának – mondta Harvey.
Azonban hiába a több mint fél évszázados gyakorlat, nem lehet pontosan tudni, hogy van-e a celebek támogatásának bármilyen hatása is az elnökválasztásra.
„A bizonyítékok azt mutatják, hogy nincs” – mondta a CBS-nek David Schultz politológus professzor. Egyetlen egy biztos kivétel volt eddig, amikor az amerikai televíziózás nagyasszonya, Oprah Winfrey a 2008-as demokrata előválasztás alatt beállt Barack Obama mögé: a Northwestern Egyetem kutatása szerint Oprah támogatása egymillió szavazatot hozott a Hillary Clinton ellen a demokrata elnökjelöltségért küzdő Obamának.
A Harvard Egyetem egy idén augusztusban nyilvánosságra hozott kutatása ugyanakkor arra az eredményre jutott, hogy a sztároknak nagy hatásuk van arra, hogy többen menjenek el szavazni. Amikor Taylor Swift kirakta a Harrist támogató posztját az Instagramra, több mint négyszázezren látogattak el arra a kormányzati oldalra, ahol választónak regisztrálhatnak. Ha csak egy részük regisztrált, és utána el is megy szavazni, főleg az elnökválasztást valójában eldöntő csatatérállamokban, akkor szakértők szerint annak jelentős hatása lehet az választás kimenetére...
Öt éven belül a vállalkozások Top3 problémája közé fog tartozni az időjárás - jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. Negyedévente elkészülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság -, mint kockázati tényező, jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.
Napok óta folyamatosan 400 forint felett van az euró árfolyama, és ez hosszú távon is így maradhat. A forint gyengülésének köszönhetően, öt százalék felett ragadhat be a magyar infláció, ami rosszul néz ki az eurozóna országaihoz képest. Bod Péter Ákos professzor, volt miniszter és a jegybank egykori elnöke úgy látja, egy inflációs forint nem tud talpon maradni egy nem inflációs euróval szemben
Csütörtök délután 403 forint felett áll az árfolyam, és semmi nem utal csökkenésre. Ez nem csak a nyaralás költségeit emelheti meg, hanem a külföldről importált termékekért is többet fizethetünk, és hitelfelvételnél sem jön jól a gyenge fizetőeszköz.
„A térség valutáitól eltérően – amelyek viszonylag stabilak – a magyar forint kilengései nagyok a kockázatosság miatt. Az indulásakor 232-240 forint volt egy euró, azóta rendszerűen gyengül a gazdaságpolitikának köszönhetően” – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. „Ezek a kilengések rosszkor jönnek így év végén. A cégek most kezdenek átárazni, bérszerződéseket kötnek, nekem az a félelmem, hogy ez az átárazás gyors lesz, felgyorsul az inflációs folyamat.” Dupla infláció
A jelenlegi hullámon kívül csak 2022-ben volt példa tartósan 400 forint feletti euróárfolyamra, akkor június és december között szinte végig ebben a tartományban mozgott. Két éve, szintén októberben jegyeztük a 434 forintos rekordot. Ebben az időszakban emelkedett meredeken a magyarországi infláció is, amely tavaly januárra évtizedes rekordszintet ért el. Bod Péter Ákos szerint erre most nem kell számítani, de az eurozónához viszonyítva így is kétszer akkora lehet a magyar infláció. „Két éve Európa-szerte is 10 százalék feletti infláció volt, jelenleg 2 százalék. A legrosszabb álmainkban sem gondolhatjuk, hogy újra kétszámjegyű lesz a magyar pénzromlás mértéke, de decemberre akár 5 százalék fölé is emelkedhet, és beragadhat. Amikor máshol 2-3 százalék lesz, nálunk annak a duplája” – mondta a közgazdász. Az inflációhoz tartozó gyenge forint viszont a pénzügyminisztériumnak nem gond, hiszen az áfabevételeken keresztül nem őket viseli meg, hanem a vásárlókat – tette hozzá.
A kormány a minimálbérre, vagy az átlagbérre vonatkozó előrejelzéseivel is hatással lehet a forint árfolyamára. A legutóbbi ígéret szerint 2028-ra szeretnék elérni az ezer eurós bruttó minimálbért, ami a jelenlegi 662 eurót tekintve négy éven belül több mint 50 százalékos emelés lenne. Az egymillió forintos átlagbér eléréséhez is hasonló mértékben kellene emelkednie a fizetéseknek. Érdekesség, hogy Lengyelországban már kis híján valóra vált az ezer eurós minimálbér: a jelenlegi bruttó 4300 zloty 990 eurónak felel meg. „Ha valaki komolyan veszi a kormány minimálbérre, átlagbérre vonatkozó terveit, akkor úgy számol, hogy ehhez költségnövekedés, és ezáltal infláció tartozik. Egy inflációs forint pedig nem tud talpon maradni egy nem inflációs euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank – nagyon bölcsen – a legutóbbi ülésén nem vitte le a kamatot, de még így is gyengült a forint az euróhoz viszonyítva” – emlékeztetett a jegybank korábbi elnöke...
Saját szintjére emelte Magyar Pétert a kormányfő október 23-án a támadásokkal; kirekesztő beszédére a Tisza elnöke befogadó hangnemmel válaszolt. Orbán Balázs meghurcolása elmaradt, a volt LMP-s Csárdi állításai konkrétumok hiányában érdektelenek, a Mi Hazánk a Turullal terel. Aze lmúlt napok belpolitikai történéseit elemeztük Stumpf Péter Bence politológussal, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkatársával.
0:38 Orbán tompította Orbán szavait, azaz hol is áll a kormányfő október 23-ával
08:19 Régi üzenetek új szereplőkkel: spórolós politika
16:55 Kormányképes ember, de kormányképes-e a párt? - a válasz még sokáig húzható
22:46 Bizonyítékok nélkül nem lesz hoszzú életű a Csárdi-ügy
Orbán Viktor vissza tudja-e venni az utcát és a kommentmezőt Magyar Pétertől – Puzsér Róbert szerint ez a tétje a következő másfél évnek. A publicista a Magyar Hang Kultúrtáj podcastjában arról beszélt, hogy a miniszterelnök elgyengült, a korábbi karizmája eltűnt, és olyan hibákat vét, amelyek eddig elképzelhetetlenek lettek volna tőle. – Korábban nem fért kétség ahhoz, hogy Orbán Viktor képes vezetni az országot. Nem a jó irányba, de képes volt erre. Most mintha elbizonytalanodott volna ez a vezetői képesség, mintha omladozna a megfellebbezhetetlen kompetenciája – fogalmazott Puzsér Róbert, majd hozzátette: a miniszterelnök a környezete segítségére sem számíthat.
Erről is szó van a műsorban:
• Mi az előrelépés útja ma a NER-ben?
• Miért nem tud Gyurcsányt faragni Magyar Péterből a Fidesz?
• Miért nem kellett volna Magyar Péternek a közmédiánál tüntetnie?
• Mi volt a NER leváltásának első lépése?
• Miért nem vágták ki utólag a Mandinernél Orbán Balázs 1956-ról tett kijelentését?
• Elképzelhető-e a politikai erőszak Magyarországon?
• Miért gondolta jó ötletnek a kormánymédia, hogy a nemi szervével támadja Magyar Pétert?
• Miért száműzte Orbán Viktor Lázár Jánost a tenisz szövetség élére?
Zárt körben, komoly biztonsági ellenőrzések mellett tartotta október 23-i ünnepi beszédét Orbán Viktor. Orbán Balázs viták kereszttüzébe került kijelentéséről, az 1956-os forradalom és a ukránok önvédelme közötti párhuzamról és a rossz blokkba tartozásról kérdeztük a fideszes ünneplőket.
