2024. október 22., kedd

A MAGYAR GAZDASÁGI MODELL – KORMÁNYOKON KERESZTÜL

STEX / ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: STEX / ÚJ EGYENLŐSÉG
20524.10.22.



Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2024. évi nyolcrészes közbeszélgetés-sorozatának címe „A magyar gazdasági modell”. Az idei rendezvényekkel az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának, a gazdasági semlegesség néven meghirdetett gazdasági modellnek a mélyebb megértéséhez kívánunk hozzájárulni.

Mi jellemzi a magyar gazdasági modellt? Miben változott a különböző kormányok alatt? Oszkó Péter üzletemberrel, a Bajnai-kormány pénzügyminiszterével beszélgetett Pogátsa Zoltán június 17-én.



A MAGYAR GAZDASÁGI MODELL – AHOGY A JEGYBANK LÁTJA

STEX / ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: STEX / ÚJ EGYENLŐSÉG
2024.10.22.



Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2024. évi nyolcrészes közbeszélgetés-sorozatának címe „A magyar gazdasági modell”. Az idei rendezvényekkel az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának, a gazdasági semlegesség néven meghirdetett gazdasági modellnek a mélyebb megértéséhez kívánunk hozzájárulni.

A jegybank évek óta éles kritikával illeti a kormány gazdaságpolitikáját és stratégiáját. Mi a baj szerintük a magyar gazdasági modell versenyképességével és fenntarthatóságával? Erről beszélgetett május 28-án Pogátsa Zoltán az MNB Közgazdasági Kutatórészlegének vezetőjével, Balatoni Andrással.

FAIR RIGHT ÁDÁM A VÉGSŐKIG VÉDI MÉSZÁROS LŐRINCET🛡️(NYÍLT SISAK VITA)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.10.22.



Fair Right Ádám a Nyílt Sisak című vitaműsorban úgy védte Orbán Viktor Mészáros Lőrinc nevű pénztárcáját, mintha csak a testőre lenne. Vagy talán több is annál.

Mészáros Lőrinc egy jó üzletember? Vita a hajléktalanhelyzetről és a gazdaságról / NYÍLT SISAK

ÁGH ATTILA: AZ ORBÁN-RENDSZER RENDKÍVÜL TERHESSÉ VÁLT AZ EU MŰKÖDTETÉSE SZEMPONTJÁBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMET-KÁLLAI SZILVIA
2024.10.22.


Az Orbán-kormány gyakorlatilag megzavarta az Európai Unió kormányzó-képességét, megtagadja a jogállamiság, a demokratikus működés elvét. Emiatt már szakadás van az Orbán-rendszer és az Európai Unió között és az utóbbi szembefordult a magyar kormánnyal. Így értékelte Ágh Attila a mostanra kialakult helyzetet, amiről Kovács Zoltán államtitkár azt mondta, hogy az unió frontális támadást intézett Magyarország ellen. A politológus szerint nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén elhangzott zárómondatában élesen különválasztotta Magyarországot és az Orbán-rendszert.


Először látni kell, hogy valóban alapvető fordulat történt, hiszen szimbolikus volt, ami az Európai Parlamentben történt és bejárta a világsajtót. A látványos „családi veszekedés” közben mindenki szeme láttára tagadták ki Orbán Viktort és rendszerét Strasbourgban az Európai Néppártból, és ennek közvélemény-formáló hatása volt – kezdett elemzésébe Ágh Attila. Azóta pedig az, hogy Orbánnak mennie kell, jelszóvá vált, amit különböző nyelveken ismételgetnek. Ebből még nem lett hivatalos fordulat, de kétségtelenül megrázta a közvéleményt, és elfogadottá vált, a szakadás és szembefordulás az Orbán- rendszer és az Európai Unió között. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a soros magyar uniós elnökségi programjáról folytatott vitán, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke zárómondatában élesen különválasztotta Magyarországot és az Orbán-rendszert.

Ha tartalmilag nézzük, mi történt, hogyan jutottunk el idáig, akkor annak van egy gyakorlati és egy elvi része. A gyakorlati kérdés a kormányzó képesség, az elvi jelentőségű kérdés pedig a jogállamiság. Előbbit nézve azt látjuk, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag megzavarta az Európai Unió kormányzóképességét. Azaz az EU egy bonyolult többlépcsős mechanizmus, amelyben az Orbán-rendszer állandóan akadályokat képez. Közismert, hogy az előző ciklusban annyit vétózott, mint minden tagállam együttvéve. Így miközben másoknál előfordul, hogy valamivel nem értenek egyet, addig az Orbán-rendszernél ez több tucatszor megtörtént és alapvető magatartássá lett, ami rendkívül terhessé vált az EU működtetése szempontjából. Ezalatt is keletkeztek anekdoták, mint például, amikor Orbán Viktort kizavarták kávézni, hogy a szavazás alatt ne legyen jelen, így nem tudott ellenszavazni sem – magyarázta a politológus...

EZ A SZAKMA MEGCSÚFOLÁSA – MŰEMLÉKVÉDELMI SZAKEMBER LÁZÁR JÁNOS TURUL-BEJELENTÉSÉRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2024.10.22.


Ilyen alapon az erdei ürgelyukat is védetté lehet nyilvánítani – reagált egy műemlékvédelmi szakember Lázár János bejelentésére, hogy elrendelte a XII. kerületi Turul-szobor műemléki védelem alá helyezését. A sok vitát kiváltó emlékművet éppen ma tizenkilenc éve avatták fel. A kutyapártos új polgármester szabadulna tőle, a Mi Hazánk viszont meglátta benne a lehetőséget, amire a kormány is lépett egyet
.

Bármit műemlékké lehet nyilvánítani, nincs kritériuma azon túl, hogy értéknek kell lennie; szoborra nézve furcsa, az utóbbi időben nem történt ilyen – mondta a Szabad Európának egy műemlékvédelmi szakember, aki kérte, hogy ne említsük a nevét. „Ez a szakma megcsúfolása, lealacsonyítása és eszközként használata, hogy ilyen módon próbálják elmozdíthatatlanná tenni. Egyébként lehet műemléket mozgatni, megfelelő dokumentálás mellett szoktak szobrokat áthelyezni.” Nincs olyan kritérium, hogy a művész halála után valamennyi időnek el kell telnie. Csete György orfűi Forrásháza is védett lett, szobor tekintetében sem lehetetlen, csak itt kilóg a lóláb – tette hozzá.

Ha az 1700-as években készült barokk Nepomuki Szent János-szobrot át lehetett helyezni útszélesítés miatt, akkor talán a tizenkilenc éves hegyvidéki Turul-szobor sem mozdíthatatlan – jegyezte meg.

Mint mondta, nem ismer más, húsz év körüli védett szobrot. Régi szobrok vannak védelem alatt, például a Millenniumi emlékmű a Hősök terén vagy a Szent Gellért-szobor a Gellért-hegyen, de ezek nyolcvan-száz évesek vagy még régebbiek. Ugyanakkor nagyon sok olyan neves szobor van, például Kő Pál Szent István-szobra a Gellért-hegyi sziklakápolna előtt, amelyről nem hiszi, hogy műemlékvédelem alatt állna.

Ennek a bejelentésnek szerinte egyértelműen aktuálpolitikai oka van, ennek ellenére a kerület áthelyezheti, akár el is adhatja, ahogy szó is volt róla.

Több ezer védendő épület lenne, amelyeket meg kellene menteni. Ami történik, az a szakma olyan szintű lealacsonyítása, amivel nehéz mit kezdeni – mondta a műemlékvédelmi szakember...

POLITIKAI PROPAGANDA INDIKÁTOR ‘24

MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY
Szerző: VICSEK FERENC
2024.SZEPTEMBER


Vezetői összefoglaló


A Mérték Médiaelemző Műhely és a Dimenzió Média Alapítvány a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás kampányában 1000 fős, országos, reprezentatív mintán kérdőíves kutatást végzett. A célunk az volt, hogy jobban megértsük az aktuális dezinformációs kampány terjedési mechanizmusát, illetve felmérjük, hogy milyen hatékony a politikai propaganda, milyen széles körben sikerült a választói akaratot igazoltan hamis állításokkal befolyásolni. A Politikai Propaganda Indikátor azt mutatja meg, hogy egy-egy ország, közösség tagjai, a választás során még szabadon dönthetnek-e a saját sorsukról, vagy már olyan hatékony a dezinformációs gépezet, vagyis olyan nehéz manipulációtól mentes információhoz jutni, hogy adott esetben megkérdőjelezhető a választás szabadsága. Az adatfelvételt és az adatelemzést a Závecz Research készítette. 

A kutatás legfontosabb megállapításai: 

● A háború réme, a háborús fenyegetettség hihetővé tehető. 

● Az ellenzéki érzelmű választók negyede is elhitte a kampányban, hogy az ellenzéki érzelmű választókhoz közel álló politikai csoportok, tehát a sajátjaik háborúpártiak, ezzel szemben a Fidesz a békepárti. 

● A Fidesz támogatóinak 81 százaléka fogadta el, hogy az ellenzéki érzelmű választókhoz közel álló politikai csoportok háborúpártiak, és ezzel szemben a Fidesz a békepárti. 

● A DK-MSZP-Párbeszéd összefogás híveinek 34 százaléka elhitte a politikai propaganda kampányban sulykolt állítást, hogy a baloldali politikusok külföldi érdekeket szolgálnak, „megvették őket kilóra”. A Tisza Párt híveinek csak 18 százaléka tartja igaznak az állítást, hogy a baloldalt megvették kilóra. 

● Az ellenzéki pártok támogatóinak körében nagyobb arányban fogadták el az „Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti” állítást, mint amilyen arányban a baloldal háborúpártiságának hamis bélyegét fogadták el a saját pártjukról a baloldali választók. 

● A Fidesz-KDNP támogatóink 82 százaléka fogadta el igaznak, hogy az Európai Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti. A DK-MSZP-Párbeszéd összefogás híveinek 34 százaléka szerint igaz az állítás, a Tisza Párt szavazói esetében 25 százalék ez az arány. 

● A választók fejében jól megférnek az egymásnak teljesen ellentmondó állítások. 

● Azt az állítást, miszerint az Unió a gyermekvédelmi törvény miatt bünteti Magyarországot a források megvonásával a Fidesz támogatóinak 73 százaléka fogadja el igaznak. 

● A másik állítást, miszerint az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával, a Fidesz támogatóinak 71 százaléka tekinti igaznak.

● A két állítással kapcsolatban kisebb az ütközés az DK-MSZP-Párbeszéd híveinek körében (46% kontra 80%), de a két szám összege ebben az esetben is több, mint 100. 

● A dezinformációs kampányokat gondosan egymásra építik: a. Brüsszel támogatja az LMBTQ propagandát. / Magyarország megvédi a gyermekeket. / Brüsszel a gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a forrásokat. b. Brüsszel, a baloldal háborúpárti. / Háborús infláció van. c. A baloldal idegen érdekeket szolgál, megvették őket kilóra. / A baloldal támogatja a forrásmegvonást és háborúpártiak. 

● A gyermekvédelmi törvény propaganda törzse, hogy az LMBTQ propaganda károsan befolyásolja a gyermekek szexuális fejlődését. Ezt az állítást a Fidesz támogatóinak 80 százaléka tartja igaznak. A DK-MSZP-Párbeszéd híveinek is a 48 százaléka gondolja hasonlóan, noha az ellenzéki pártok soha nem állítottak még hasonlót sem. 

● Ahol a mindennapi tapasztalat élesen ütközik a propagandával, ott sokkal rosszabbak a propaganda esélyei. Például az úgynevezett háborús infláció volt a hivatalos fordulat az Európában kiugróan magas magyar inflációs adat indoklására, de a Fidesz támogatóinak lényegében fele sem fogadta el a kormányzati érvelést. A Fidesz támogatóinak 49 százaléka szerint is az infláció igazi oka a magyar kormány maga. A DK-MSZP-Párbeszéd Összefogás hívei, illetve a Tisza Párt támogatói már 84, illetve 83 százalékban gondolták úgy, hogy a magyar kormány intézkedése miatt volt kiugróan magas Magyarországon az infláció. 

● Ezzel szemben a Fidesz híveinek 62 százaléka igaznak tartotta, hogy a magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt. A DK-MSZP-Párbeszéd Összefogás híveinek csupán a 19 százaléka értett egyet az állítással. 

● Figyelemre méltó, hogy alig van különbség a kampányban elhangzó dezinformációs csomagok, és a tényekre alapozott, korrekt állítások elfogadottsága között. 

● A választók jelentős része tisztában van azzal, hogy a véleményük manipulációs, dezinformációs mechanizmusok hatására alakul ki. Nagy számban tartják igaznak az állítást, hogy döntően befolyásolja a választást a kormányzat erőfölénye a médiában. Az üzenettel találkozók 74 százaléka fogadja el a kijelentést és még a Fidesz támogatói körében is 51 százalék az állítás elfogadottsága. Az ellenzéki szavazóknak jóval több, mint háromnegyede ért ezzel egyet. 

● Az érettségizettek és diplomások csaknem 80 százaléka gondolja úgy, hogy a kormánypárt médiafölénye döntően befolyásolja a választás eredményét, és az általános iskolai végzettségűeknek is csaknem a 70 százaléka, illetve a szakmunkás iskolát végzetteknek a 72 százaléka igaznak tartja az állítást. 

● Ötven százalék felett van a nem diplomások körében az elfogadottsága annak az állításnak, hogy a baloldali politikusokat megvették kilóra.  

● Összesen 3 százalék a különbség a végzettség szerint azzal az állítással kapcsolatban, hogy a magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt (diplomások 31%, szakmunkások 28%). Ennyien tartják igaznak az állítást. 

● Végzettség szerint semmilyen eltérést nem mutatnak az adatok abban a kérdésben, hogy az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával. Minden végzettségi kategóriában 72 százalék az állítás elfogadottsága. 

● Azt az állítást, hogy a NATO lépései miatt kényszerült Oroszország Ukrajna megtámadására igaznak tartja az általános iskolai végzettségűeknek 48 százaléka, míg a diplomásoknak 31 százaléka tartja hitelesnek a kormányzati kommunikációt ebben a kérdésben. 

● Korosztályok szerint vizsgálva a dezinformáció elleni felvértezettséget, nem igazolják az adatok, hogy az idősebb generációk sokkal kiszolgáltatottabbak lennének a politikai propagandának, mint a fiatalok. Úgy is lehet értelmezni az adatokat, hogy a fiatalok ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint az idősebb generáció....

BÁR A MÉDIA FŐKÉNT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS NOVEMBER 5-I DÁTUMÁRA FIGYEL, EDDIG MÁR TÖBB MINT 14 MILLIÓ AMERIKAI VÁLASZTÓPOLGÁR ÉLT A KORAI SZAVAZÁS LEHETŐSÉGÉVEL - MÁR DÜBÖRÖG VOKSOLÁS AZ USA-BAN

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR, MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.10.22


Máris rekordot döntött Georgiában és Észak-Karolinában a korai szavazáson voksolók száma. Az „amerikai dél” gazdasági, pénzügyi és kulturális központjának tartott Georgiában múlt hét kedden indult előzetes szavazáson az első 24 óra alatt több mint 300 ezer választó adta le a voksát, ami a négy évvel ezelőtti 137 ezres számhoz képest óriási érdeklődésről tanúskodik. A helyi és az országos hírcsatornák is lelkes hangú videóriportokban számolnak be a hosszan kígyózó kocsisorokról, amelyekben az emberek a kijelölt szavazókörök felé igyekeznek. A lendület a hét további részében sem látszott megtörni, két nap alatt közel 582 ezer állampolgár adta le a szavazatát, amely a 2020-as elnökválasztáson leadott georgiai szavazatok 10 százalékát jelenti, derült ki a Washington Post tudósításából.

Ötvenből 47 államban és a főváros Washington DC-ben a korai szavazás intézménye rendelkezésére áll minden választójoggal rendelkező állampolgárnak, akár személyesen, akár levélszavazat formájában kívánja ezt gyakorolni.

Kilenc államban viszont a levélszavazás csak előzetesen meghatározott körülmények esetén lehetséges. Alabama, Mississippi és New Hampshire kivételt képez a többségi gyakorlat alól, hiszen ezekben az államokban november 5. előtt nincs lehetősége a választóknak személyesen leadni voksukat, és a levélszavazás is feltételekhez kötött.

Mindkét elnökjelölt kampánya nagy hangsúlyt fektet arra, hogy regisztrációra buzdítsa a választókat. Az USA-ban nincs kötelező személyi igazolvány vagy lakcímkártya, így aztán a választói névjegyzékben sem szerepel automatikusan minden választójoggal rendelkező személy. Az ötven államból egy kivételével (ez Nebraska) a voksolást így előzetes regisztrációhoz kötik, amelyhez egy jogosítvány, útlevél, netán születési anyakönyvi kivonat és legalább egy közüzemi számla felmutatása is elegendő.

Az idei elnökválasztási kampány a korai szavazáson részt vevők számát tekintve több billegő államban is rekordokat hozott, ilyen Észak-Karolina és Georgia is. Georgia kiemelten fontos mindkét elnökjelölt számára, hiszen – túl az áhított 16 elektori mandátumon – az állam 3,3 millió fekete és 1,2 millió latino állampolgárnak is otthona. Egy itteni győzelem vagy vereség jó lakmusztesztként szolgál majd arra vonatkozólag, hogy az elnökjelöltek milyen eredménnyel tudták megszólítani az Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségi választótömbjét...

HOGYAN NYERHET ÚGY VALAKI AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSON, HOGY NEM SZERZI MEG A SZAVAZATOK TÖBBSÉGÉT?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.10.21.



Videónkban elmagyarázzuk az amerikai választási rendszer működését, és azt, hogy miért ilyen szoros a verseny. 


SINKÓ OTTÓ: A TÚL NAGY BÉREMELÉS ÖNGYILKOS STRATÉGIA

PORTFOLIO
Szerző: HORNYÁK JÓZSEF
2024.10.22.


Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."


A magyar gazdaság évek óta gyengén teljesít, amelynek számos oka van – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a legnagyobb magyar tulajdonú iparvállalat, a Videoton társ-vezérigazgatója. Ha a feldolgozóipari exportot tekintjük, abban talán a legfontosabb tényező a globális konjunktúra, ami a mi fő piacunkat, az EU-t különösen erősen sújtja. Kiemelte:

Magyarországot ez fokozottan érinti a különutas, elsősorban a kínai elektromosautó, illetve akkumulátor-piacra építő stratégia miatt, ami nem látszik működni.

„Ebben része van a fogyasztói kiábrándulásnak, ami visszavetette az elektromos autók iránti keresletet, az emberek ráébredtek a nyilvánvaló műszaki korlátokra. Tovább fokozza a fogyasztók bizonytalanságát a bevezetett, illetve bevezetés előtt álló, kínai autókra irányuló védővámrendszer” – vélekedett Sinkó Ottó.

Ugyancsak általános, különösen a fejlett gazdaságokat sújtó, fogyasztást csökkentő tendenciának érzem azt a kulturális változást, amit leginkább a korábbi „work-life balance” munka rovására való eltolódása jellemez – mondta Sinkó Ottó. Ezt a helyzetet talán a Covid váltotta ki, illetve gyorsította fel, de nyilván táplálja a klímaváltozás, a migráció, az éleződő geopolitikai helyzet generálta új helyzetértékelés is.

Az emberek több időt akarnak szánni az életre, emiatt kicsit kevesebb marad a munkára, ami ugyan érthető, de visszaveti a globális kibocsájtást

– vélekedett a vállalatvezető.

A problémáknak vannak hazai okai is, amik a kilátásainkat még sötétebbre festik. „Ezek az EU-val szembemenő, illetve keletre fókuszáló politikánkban gyökeredznek” – mondta. Sinkó Ottó szerint nem csak arról van szó, hogy éppen egy nehezebb periódusban lenne a magyar gazdaság, hanem trendszerű problémáról. „Magyarország teljesítménye folyamatosan elmarad a régiós országokétól. Ha egyes területeken abszolút értelemben fejlődünk is, annak üteme lényegesen lassabb a környező országokénál” – fogalmazott.

Sinkó emlékeztetett, hogy Magyarország a rendszerváltás időszakában még komoly növekedési előnnyel rendelkezett a régióhoz képest, ami miatt sokan irigyeltek minket, ám a nyugati országok akkor is messze előttünk jártak.

„Azok, akik megélték a rendszerváltást, emlékezhetnek rá, hogy a határok megnyitásával vált nyilvánvalóvá a nagy tömegek számára, hogy a „rothadó Nyugat” csak a kommunista propagandában létezik. Miközben élelmes honfitársaink hada Bécsnek büszke vára alatt felkötözte a nagymama valutakeretéből vásárolt Gorenje hűtőt a Zsiguli tetőcsomagtartójára, tudatosult benne, hogy valójában Nyugaton sokkal magasabb az életszínvonal, mint az akkori szocialista blokkban” – fejtette ki...

SZEMBEN A SZOVJET TANKOKKAL: EDDIG SOSEM LÁTOTT FOTÓK 56-RÓL

VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS, ZSUPPÁNA ANDRÁS
2024.10.22.


Elsőként most, a Válasz Online-on láthatók Fóti István 1956-os fényképei. A forradalom idején teherautósofőrként dolgozó fiatalember sebesülteket szállított a városban, és közben végig fotózott. Halottak, felborogatott villamosok, lángoló szovjet páncélozott járművek, majd novemberben már a menekülés képei: a mentőautóval Nyugatra, mielőtt lezárul a határ. Az eddig a családi könyvespolcon lapuló, pedánsan lefűzött negatívokat Fóti soha nem hozta nyilvánosságra, most azonban özvegye engedélyével megmutathatunk egy válogatást.


Sok mindent nem mondott róla. Sőt, inkább semmit. Még évtizedekkel később sem. „Mindig faggatni kellett” – ahogy özvegye emlékszik. Egy legenda tartotta magát konokul a családban: hogy az ő teherautójához erősítették a drótkötelet, amellyel a tömeg ledöntötte Joszif Sztálin szobrát az akkori Sztálin téren (a mai Ötvenhatosok terén) 1956. október 23-án.

Az 1926-ban született Fóti István sok mindent megélt 30 éves korára. Hogy az egymást követő magyarországi autokráciák nem voltak számára komfortosak – enyhe kifejezés. A Horthy-rendszer éveiben, konfirmált evangélikus létére, munkatáborba vitték, amit később szűkszavúan azzal indokolt, hogy nem akart katonának menni. Wesselényi utcai otthonukban arról álmodozott, hogy Svájcba megy. Ám amikor apjának előadta a tervet, ő egy pofonnal intézte el: „Hát nem jó itt neked?” Úgyhogy maradni volt kénytelen. Mígnem Pesten kitört a forradalom.

Nem meglepő: a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalatnál (TEFU) dolgozó Fóti egyetértett a forradalom céljaival: azzal, hogy ki kell zavarni az oroszokat és meg kell szabadulni a rendszertől. Azzal segítette az ügyet, ami kéznél volt: felettesétől engedélyt kapott arra, hogy a TEFU-teherautójával – az állítólagos Sztálin-döntővel –, sebesülteket szállítson a Péterfy Sándor utcai kórházba. Nem csak sofőrkötött azonban. Hanem fotózott is.

Az eddig a családi könyvespolcon lapuló, pedánsan lefűzött negatívok arról árulkodnak: a képkészítést nem a forradalom napjaiban kezdte – „ő mindig fotózott” –, és

érvényesítette a Robert Capa-i axiómát is: „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Fóti István elég közel volt.

A Rákóczi út és az Akácfa utca sarkán lángoló BTR-152-es szovjet csapatszállítóhoz, a körúton heverő halottakhoz és felborult villamoskocsikhoz vagy az október 25-i Kossuth téri „véres csütörtökhöz”. Fotói ugyanott készülnek, ahol az ismert forradalmi képek, a történtek elképzeléséhez nyújtott saját nézőpontja azonban felbecsülhetetlen...

ZENTAI PÉTER: AZ EMBEREKET NEM ÉRDEKLIK A TÉNYEK, NEM LÁTJÁK, HOGY FÉLREVEZETIK ŐKET

KLIKKTV / TÍZ
Szerző: KLIKKTV / BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.22.



Az Európai Unió a kialakuló világhelyzetben szét fog esni, de Nyugat-Európa, annak populista pártjait is beleértve, ki fog tartani a NATO mellett és nem hagyja az orosz agresszió elől sorsára a balti államokat, a finneket, vagy a lengyeleket. Erről beszélt Zentai Péter újságíró a KlikkTV TÍZ című műsorában.

Szó esett arról is, hogy a fiatalabb nemzedékek, történelmi tapasztalatok híján, nem tudják értelmezni, ha például Kamala Harris, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje fasisztának nevezi ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot, aki pedig láthatón autokrata rendszert szeretne kiépíteni.

Korunk már Hitler óta ismert propaganda-módszerei, jelszavak állandó, ismételt sulykolása sokakat tud megtéveszteni. Az embereket nem annyira érdeklik a tények, általában nem látnak át a hazugságon, hogy félrevezetik őket. Hat rájuk viszont, amikor állandóan azt hallják, milyen sikeres az őket kormányzó rendszer.

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN ÁLMERÉNYLETRE KÉSZÜL ÖNMAGA ELLEN AZ OROSZOKKAL

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.10.21.


Amikor egy orosz újságban olyan hír jelenik meg, hogy Orbán Viktor ellen merényletet készítenek elő, akkor mindenki biztos lehet abban, hogy azt a merényletet az oroszok szervezik. A kérdés csupán az, hogy igazi merényletet vagy álmerényletet terveznek.

Ha előre megszellőztetik, akkor nyilvánvalóan álmerényletről van szó, amibe Orbánt vagy beavatják vagy nem. Mi arra tippelünk, hogy Orbán tudtával szervez merényletet az orosz titkosszolgálatok, ami megiúsul, amit Orbán hősiesen túlél, majd leszámol az ellenséggel.

Az Orbán elleni merényletről az ugyancsak az oroszok szolgálatában álló szerb kormány miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Vulin beszélt, amit az Index „vett észre”. Ebből az látszik, hogy az oroszok arra készülnek, hogy eljátszanak egy merényletet Orbán ellen.

Ha még azt is tudni vélik, hogy az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt akarnak Orbán ellen bármit is elkövetni (ami azt sugalmazza, hogy a „háborúpárti”, oroszellenes Nyugat a felbújtó), akkor már egészen biztos, hogy a terv a Kremlben készült.

Ennek összeüggésében kell vizsgálni azt a hírt, hogy az amerikai hírszerzés leleplezett egy Orbán ellen készülő merényletet, amelyet magyar „fiatalok” egy csoportja készített elő. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak lefülelték az orosz álmerénylet tervét, s meghiúsították azt.

Az közismert tény, hogy a Magyarországon szabadon mozgó és dolgozó orosz kémek több magyar szélsőjobboldali csoportnak, köztük fiataloknak szerveztek fegyveres kiképzést, az orosz titkosszolgálat emberei beépültek ezekbe a csoportokba.

Ezek közül szemelhettek ki egy fiatalokból álló csoportot, amelyet az álmerényletre akartak felhasználni az oroszok. Az általuk megvezetett bandát csapdába csalták volna, de mégis úgy nézett volna ki, mintha egy valódi merénylet hiúsult volna meg.

Az amerikai hírszerzés nem figyel magyar fiatalokat a XVI. kerületi Legenda sörözőnél, de figyeli az orosz titkosszolgálat piszkos tevékenységét, amit a magyar kormány védelme alatt végez. Így juthattak el az oroszokon keresztül a „merényletre készülő” fiatalokhoz.

Az amerikaiak nyilván azzal is tisztában vannak, hogy mi volt Orbán és az oroszok piszkos szándéka az álmerénylettel, ezért avatkoztak közbe, s hozták olyan helyzetbe a magyar titkosszolgálatot, a Terrorelhárítási Központot, hogy kénytelen legyen megelőzni az akciót.

Nagy valószínűséggel az amerikai hírszerzés akadályozta meg Orbán és az oroszok közös álmerényletét, amellyel Orbán megszilárdította volna a hatalmát, indokot talált volna arra, hogy elinduljon a nyílt diktatúra felé (Erdogan mintájára).

Egy „meghiúsult” álmerénylet jó alkalmat teremtett volna a „szuverenitásvédelem” újabb lépéseihez, Orbán támadást intézhetett volna a sajtó, a civil szervezetek, a pártok ellen, és akár rendkívüli állapotot is bevezethetett volna. Miközben soha nem volt veszélyben.

Abban mindenki biztos lehet, hogy magyar fiatalok nem találnak ki egy Orbán elleni fizikai támadást, bármilyen merényletet, különösen nem Ukrajna védelmében. Ez a merényletes gondolkodás nincs benne a magyar politikai kultúrában. Ostoba dolog lenne, indok nélkül.

Ezt az oroszok találták ki, hogy egyik fontos ügynöküket, Orbánt megerősítsék, alkalmat szolgáltassanak neki a tisztogatáshoz és a hatalma bebetonozásához. Megpróbáltak ehhez egy olyan legendát gyártani, hogy Fico és Trump után Orbánt is meg akarja ölni a baloldal.

Fico és Trump ellen is magányos merénylők intéztek támadást, Orbán ellen még magányos merénylőt sem lehetne találni, viszont az orosz titkosszolgálat képes megszervezni ezt. Az amerikaiak most meghiúsították, de az Orbán elleni álmerénylet terve továbbra is fennáll.

Az is biztos, hogy ezt a tervet nem Orbán találta ki, hanem az orosz főnökei Moszkvában. Orbán alárendelt szerepét mutatja, hogy kénytelen asszisztálni ehhez, és ennek nyomán a nyílt diktatúra felé vezetni az országot. Nyilván meg is győzték, hogy nem tehet mást.

Mindez azt is mutatja, hogy Orbán a gazdasági csőd miatt nagy bajban van, ezért az orosz titkosszolgálat nem tudja másképp meg
erősíteni a hatalmát, mint az álmerénylettel, utána pedig kemény terrorral és leszámolással...

„A KELETI NYITÁS, AMIBŐL NEM LETT SEMMI, CSAK OROSZ KÖZELEDÉS” - BÖDŐCS TIBOR-INTERJÚ

MAGYAR NARANCS
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.10.19.


Hét éve interjúztunk a humoristával, akinek akkor jelent meg első könyve, az Addig sem iszik. Még mindig nem számít vátesznek, mert nem jött be a víziója, amikor ezeknek „helikopterrel kell menekülni olyan jó, dél-amerikai hangulatban”.


Paródiakötetében feltűnik mások mellett Márai, Kertész Imre és Hrabal, a NER ún. hőseit pedig Móricz szellemében ábrá­zolja. Addig se iszik című első könyvéről a Dumaszínház öltözőjében beszélgettem vele, ahol – mivel ő hozta fel a műsorában – nem kerülhettük ki Habony Árpád péniszét sem.

Magyar Narancs: Az irodalmi paródiáról egyből a Karinthy Így írtok tije ugrik be mindenkinek, ahol az a felállás, hogy van egy első osztályú író, aki más első- vagy épp másodosztályú szerzőket parodizál. A pályatársak kedves, nemritkán méltatással felérő kifigurázása később is működő minta lett a magyar irodalomban…

Bödőcs Tibor: De ha csak egy ilyen kis stand-upos klapec nyöszörög, mint én…

MN: …mondjunk inkább outsidert! Nem volt benned amiatt görcs, hogy íróóriásokat parodizálsz úgy, hogy nincs saját irodalmi munkásságod?

BT: Dehogynem. Az elején. Mondjuk, a kívülállás egy ilyen kritikai műfajnál nem feltétlenül hátrány. Nem tudom, hogy ez irodalom-e, illetve, hogy milyen színvonalú, de mindent beleadtam, élet-halál kérdést csináltam belőle, ahogy a stand-upból is szoktam. Kérdés az is, hogy az engem övező talmi népszerűség dacára olyanok is elolvassák-e, akik kifejezetten szépirodalommal foglalkoznak, vagy hogy lesz-e róla komoly kritika. Remélem, lesz. A borítóválasztásnál volt kérdés, hogy melyik arcomat „használja” a kiadó. Menjünk-e el abba az irányba, hogy a celeb írt egy könyvet, bár mondjuk nem tudom, hogy az vagyok-e…

MN: Az vagy, szerintem.

BT: Merem remélni, hogy nem. Ahhoz Jenő Hurkázója néven hentesbolthálózatot kellene indítanom a Körúton, meg kutyatápot reklámoznom. Celebnek lenni annyit tesz, mint a puszta ismertséget áruba bocsátani, celebkeltető műsorokban szerepelni, zsákban futni a feleségemmel, főműsoridőben altatni a kislányomat a tévében. Végül nem arról szól a borító, hogy a híres ember írt egy könyvet, bár a pofám rajt van...


„EZEKRE A TETTEKRE NINCS MENTSÉG” – KATOLIKUS TEOLÓGUST KÉRDEZTÜNK AZ EGYHÁZI BOTRÁNYOKRÓL

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2024.10.22.


- Igaz, hogy az egyház a múltban rosszul kezelte a pedofilügyeket, ma azonban nyíltan beszél róla és küzd a jelenség ellen – állítja Ujházi Lóránd katolikus lelkész és biztonságpolitikai szakértő.

- Elmondta azt is: miért tartja nagyon rossznak azt a vallásos érvet, hogy „az egyházban sincs több pedofil, mint máshol”.

- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője beszélt arról, hogy a papoknak nem bölcs dolog belemenni napi politikai kérdésekbe, „főleg, ha később kiderül, hogy a párt, amelyet támogatnak, súlyos morális hiányosságokkal küzd”.

- Ugyanakkor kifejtette, hogy az egyháznak joga van társadalmi, politikai kérdésekhez kapcsolódó területekről is nyilatkozni. Szerinte a papok is beszélhetnek, például, arról, hogy „tömegek kerülnek perifériára, egy vékony réteg pedig irgalmatlanul meggazdagszik”.

- „Jó lenne, ha a híveknek elmagyaráznánk azt is, hogy mit jelentenek olyan klasszikus fogalmak, mint az igazságos háború” – mondta, hozzátéve, azt semmiképp nem lehet mondani, hogy „az a harc, amellyel az ukrán nép védi a saját országát, ne lenne igazságos”.

- „Egy agresszor egy invázió keretében lerohan egy független államot. A katolikus egyháznak a megtámadott fél oldalán a helye” – jelentette ki. Szerinte „az igazságtalan béke a következő háborúk csíráját hordja magában”.

- Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Balázs egy orosz agresszióval szemben nem állna ellen a magyar életek védelmére hivatkozva, Ujházi közölte, adott esetben lehet nagyobb érték az élet feláldozása a hazáért, a szeretteinkért, mint az élet megőrzése. „Ez nem felelőtlenség, hanem hősiesség.”

Egyházi kánonjogászként, lelkipásztorként, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként és biztonságpolitikai szakértőként is tevékenykedik. Beszéljünk majd biztonságpolitikáról is, de a közelmúltban a közvéleményt előbb Bese Gergő plébános ügye kavarta fel, aki melegpornóval bukott le, két folyamatban levő ügyben pedig kiskorúak zaklatása a vád egy volt és egy jelenlegi katolikus pappal szemben. Utóbbi esetekben az állami és az egyházi hatóság is eljárt, eljár. Hogyan viszonyul e két hatóság egymáshoz? Az egyház saját, az államtól elkülönített jogrendszert tart fenn?

Tulajdonképpen igen. Az egyház jogrendszere sokban hasonlít a világi jogra, miközben sok vonatkozásban el is tér tőle. Sokszor mondom, kicsit a püspökök mentségére, hogy az egyház nem rendelkezik világi hatóságokhoz hasonló képességekkel, jogosítványokkal. Tehát olyan eszköztára nincs, hogy kiküldi a rendőröket, vagy ha nem jelennek meg a tanúk, akkor szankcionál. Vannak viszont olyan ügyek, amelyeket a világi bíróság nem büntet, az egyház pedig igen. A kánonjogban nemcsak világi értelemben vett büntetőjogi kategóriákban kell eljárásokat lefolytatni, hanem morális kérdésekben is. És több tényállás is van, ami az egyházban bűncselekmény, például a gyónási titok elárulása vagy a szent eucharisztia meggyalázása...

DR. KÖTELES LAJOS: 1956, A FIATALOK FORRADALMA

NÉPSZAVA
Szerző: Dr. KÖTELES LAJOS
2024.10.22.


Sokan és sokfélét írtak már 1956-ról, az utolsó magyar forradalomról és szabadságharcról. A sokszínűség természetes, hiszen a különféle sorsokba szorult magyar társadalom minden csoportja másképpen fejezte ki benne a változás iránti vágyát. A történelmi eseményekben eligazodni, a tényekkel szembenézni és az igazságot kimondani nagyon nehéz, mert minden esemény ezernyi szálból szövődik.

A történészek dolga, hogy a magyar forradalmat a nagyhatalmak világméretű vetélkedésének látóköréből értékeljék. Annyi azonban biztos, hogy a Sztálin halálát (1953) követő belső harcok minden "szocialista" országban felerősítették a totális diktatúrát elvető csoportokat, és egyre szélesebb körben vált nyilvánvalóvá a rendszer fenntarthatatlansága, a változtatások elkerülhetetlensége, amit a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kogresszusa is megerősített.

A gazdasági-társadalmi és ideológiai válság elbizonytalanította a hatalmon lévőket is. Megdőlt az a korábban mindenkit átható érzés, ami minden elnyomó rendszer sajátja, hogy - Orwellt idézve - "a történelem nyugvópontra jutott. Már csak a jelen létezik, amelyben a pártnak mindig igaza van." Most egyre többen úgy érezték, hogy minden megtörténhet, napok alatt vissza lehet szerezni a jövőt.

Az 1956-ban, a lengyelországi Poznanban kirobbant munkásfelkelés nyomán leváltották az ottani sztálinista pártvezetést, és a Nagy Imréhez hasonló változásokat hirdető Gomulka lett az új vezető, aki megkezdte a reformok bevezetését. A régi pártelit ellenszegült, ezért október 19-én a visszarendeződés ellen szovjetellenes tüntetésekké váló mozgalmak indultak. A helyzet Magyarországon is hasonló volt, tömegek követelték a változásokat. Október 6-án sor került Rajk László és társai újratemetésére. Aznap este G. B. Shaw Szent Johannájának szegedi bemutatását a közönség tüntetéssé változtatta - a parázs felizzott. De meddig mehetnek, milyenek lehetnek a változtatások?

Abban teljes egyetértés volt, hogy független és szabad Magyarországot akarnak, de annak megvalósítását már különbözőképpen képzelték el. Az október 23-át megelőző hetekben több helyen is létrejöttek a változásokat tervező közösségek. Ott voltak a Nagy Imre körül csoportosult reformkommunisták, akik egy "magyar szocializmus " útját keresték. A pesti írók egy csoportja valamiféle népi demokráciáról, mások egyfajta polgári demokrácia létrehozásáról tanácskoztak, de azok is szervezkedtek, akik a korábbi Horthy-rendszerhez hasonló világot akartak teremteni. Ám a változások elindítója a Rákosi-diktatúra által megalázott és ezért elkeseredett, változást akaró tömeg volt. Az ő vágyaikat fogalmazták meg a gyermekeik - azok a fiatal egyetemisták, akik elsőként álltak ki a változások követelésével.

Nem véletlen, hogy elsőként a rendszer legjobban kizsákmányolt áldozatainak, a magyar falunak a szülöttei, többségükben a vidéki értelmiségből származók mozdultak meg. Október 16-án Szegeden a pártállam ifjúsági szervezetének, a DISZ-nek az ülésén fogalmazódott meg egy független ifjúsági egyesület követelése, és létre is hozták azt. Október 20-án tartott programalkotó nagygyűlésükön tűzték ki a szervezet céljait, amelyek az egyetemi autonómia létrehozásán és az ottani működés demokratizálásán túl a nép legfontosabb követeléseire is kiterjedtek. Demokratikus választásokat, a begyűjtési rendszer megszüntetését, az idegen csapatok kivonását és más, fontos változtatásokat követeltek, amelyeket a kongresszus 12 tagja vitt széjjel a többi egyetemi városokba, Budapestre, Pécsre, Sopronba, Miskolcra és Debrecenbe...

ROGÁN ÉS AZ LMP VISZONYA – INTERJÚ CSÁRDI ANTALLAL

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX / FÁBIÁN TAMÁS
2024.10.22.



Kilépett az LMP-ből, távozása után pedig a 444-nek arról beszélt, hogy „megkérdőjelezhetetlen” bizonyíték van arról, hogy Ungár Péter és Rogán Antal egyeztettek Vitézy Dávid főpolgármesteri indulásáról. Mivel tudja igazolni az állításait? És hogyan készül 2026-ra a parlamenti képviselő? Hétfő este élőben kérdezte Fábián Tamás.

ITT NÉZHETŐ MEG


MÁR NAGYON VÁRJÁK AZ EU-BAN AZ ORBÁN UTÁNI FRISS LÉGÁRAMLATOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.22.


Ukrajnában közeleg a kemény tél, de ugyanígy közeledik a katasztrofális magyar elnökség vége is - idéz a Politico egy magas rangú uniós diplomatát. Az amerikai közszolgálati rádión pedig az olvasható, hogy Trump bevetné az Alien Enemies Act nevű törvényt, hogy megszabaduljon az illegális bevándorlóktól. Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól.


A magyar soros elnökség és az európai bizottsági tisztújítás hónapjaiban alábbhagyott az Unió lendülete, de a jövő év elején, amikor már az idén júniusban tartott EP-választások eredményét tükröző új végrehajtó testület is hivatalban lesz, az elnökséget átvevő Lengyelország változtatni akar a helyzeten – írja a Politico amerikai portál, elsősorban az Oroszország elleni szankciós politika ügyét állítva a cikk középpontjába.

A portál kifejti, hogy a magyar kormány Moszkva legszorosabb szövetségesének számít az EU-ban. Diplomaták és uniós tisztségviselők értékelésére hivatkozva azt írja: Orbán Viktor miniszterelnök arra használta fel a rotáció alapján ez év második felében betöltött országelnökséget, hogy leállítsa a szankciókról folyó eszmecserét. „Ukrajnában közeleg a kemény tél, de ugyanígy közeledik a katasztrofális magyar elnökség vége is. Reméljük, hogy minden olyan kérdést, amelyet foglyul ejtett a konstruktivitást nélkülöző magyar blokkolás, meg fognak oldani, a dolgok sürgető voltának tudatában. "Nagyon várjuk a friss légáramlatokat” – idéz a Politico egy magas rangú uniós diplomatát. Egy másik diplomata azt fejtegette a portálnak: egyre inkább tudatosul, hogy pontosítani kell, mire fókuszáljanak az Oroszországgal szembeni korlátozásokat illetően. A szankciós rezsim – mondta a diplomata – nem működik úgy, ahogy kellene, gond van a cseppfolyósított földgázzal, az olajjal és néhány más kereskedelmi termékkel. Mindenekelőtt – és ezt már egy harmadik diplomata jegyezte meg – az Európai Bizottságnak kell javaslatot tennie a szükséges intézkedésre, és nem lehet a soros magyar elnökséget hibáztatni azért, ha a tagállamok előtt nincs tervezet, így nem tudnak miről beszélni.

David O’Sullivan, az EU szankciós ügyekkel megbízott csúcsdiplomatája szerint az Unióban újra kell nyitni a vitát arról, hogy kiterjesszék-e szankciókat az EU-n belüli vállalatok külföldi leányvállalataira is. A lengyelek az elnökségük alatt azt is el szeretnék érni, hogy legyen átláthatóbb, pontosan milyen mennyiségben érkezik orosz fosszilis energiaforrás az EU-ba, akár valamilyen hamis ürüggyel.

Ukrajnának meg kell fordítania a dolgok alakulásának eddigi irányát, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülhetne – vélekedik Jack Watling fegyverkezésügyi szakértő a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat internetes változata által közölt elemzésében. Két fontos feltételre hívja fel a figyelmet: stabilizálni kell a frontot a Donbasz térségben, valamint nyugati biztonsági garanciákra kell szert tenni. Volodimir Zelenszkij tervét, amely az ukrán elnök reményei szerint elvezethet a győzelemhez, meglehetős kétkedéssel fogadták a külföldi partnerek, akik attól tartanak, hogy a toborzás és a kiképzés megreformálásának hiányában önmagában a hadfelszereléssel való ellátás nem fogja tudni megszilárdítani a frontot – írja a szerző, és hozzáteszi: arra sem mutatnak hajlandóságot a partnerek, hogy megadják Kijevnek a várt biztonsági garanciákat. A jelenlegi helyzetet úgy értékeli Watling, hogy a harcmezőn Ukrajna pozíciója romlik, a diplomáciai erőfeszítések pedig egyhelyben topognak, mert a két amerikai elnökjelölt radikálisan eltérő nézeteket vall a konfliktust illetően.

A szakértő szerint Ukrajnának sürgősen képessé kellene válnia arra, hogy korlátozza Oroszország felderítőképességeit, és hogy növelje tüzérsége hatékonyságát. Új védelmi vonalakat kell kialakítania a meglévő mögött, ugyanakkor pedig több emberre is szüksége van. Tekintettel a két fél egymás számára kölcsönösen elfogadhatatlan követeléseire, úgy ítéli meg, hogy az esetleges tárgyalások legvalószínűbb kimenetele pusztán egy tűzszüneti megállapodás lehetne, átfogóbb békeegyezmény nélkül. Ukrajna biztonsági igényeit pedig Watling szerint úgy lehetne kielégíteni, hogy létrehozzák az olyan nyugati országok koalícióját, amelyek tűzszünet esetén hajlandóak csapatokat küldeni Ukrajnába, az Egyesült Államok pedig ezt támogatásáról biztosítja.

Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje a minap egy kaliforniai választási gyűlésen azt ígérte, hogy az illegális bevándorlóktól való megszabadulás érdekében hajlandó lenne alkalmazni egy 1798-ban meghozott törvényt, az ellenséges idegenek deportálásáról szóló jogszabályt is – olvasható az amerikai közszolgálati rádió, az NPR weboldalán. Trump dicsérte azokat a több mint kétszáz évvel ezelőtti régi szép időket, amikor a politikusok szerinte még kemény emberek voltak, hiszen ma már nem lehetne meghozni ilyen törvényt.

A szóban forgó törvény – angol neve: Alien Enemies Act – feljogosítja az elnököt, hogy háború idején elrendelje az Egyesült Államokkal ellenségesnek tekintett külföldi állam polgárainak őrizetbe vételét, áttelepítését vagy deportálását.

Mint az NPR cikkéből kiderül, ezt a törvényt eddig mindössze háromszor alkalmazták, mindig katonai konfliktus idején: az 1812-es háborúban a brit alattvalókkal szemben, az első világháború alatt a központi hatalmak – a Német Birodalom, Ausztria-Magyarország, az Ottomán Birodalom és Bugária – polgáraival szemben, majd a második világháborúban, Pearl Harbor megtámadása nyomán, a japán, a német és az olasz állampolgárokkal szemben.

E törvény alapján az elnök csak akkor járhatna el, ha a Kongresszus már hadat üzent valamely külföldi államnak, márpedig ilyesmire a második világháború óta nem volt példa – annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek során számos fegyveres konfliktusban vett részt.

Az elnöknek egyébként semmi szüksége nincs erre a törvényre, az illegális bevándorlók elfogása, őrizetbe vétele, illetve kitoloncolása enélkül is elrendelhető. Vagyis – ezt már én teszem hozzá – a felvetés a „mondjunk megint valami nagyot” mottó jegyében hangzott el.

SAJÁT MAGÁVAL MENT SZEMBE A NAV, AMIKOR EGYIK PILLANATRÓL A MÁSIKRA MEGSZÜNTETTÉK A GATTYÁNÉK ELLENI NYOMOZÁST

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2024.10.22.



Noha kilenc éven át nyomoztak Gattyán György és társai ellen egy 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyben, 2021-ben mégis olyan indokokra hivatkozva szüntették meg az eljárást, amelyek már évekkel korábban ismertek voltak, de az ügyészség akkor még rendre lesöpörte azokat – derül ki az ügy egyes irataiból.

A Gattyánék elleni nyomozás részletei után azután kezdtünk el kutakodni, hogy nyáron a NAV egyik egykori bűnügyi hírszerzője, Tiszolczi Lajos a Partizánnak adott egy interjút, amelyben azt állította: a magyar politika legmagasabb szintjéről sikálhatták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó adócsalási ügyét.

A Partizán-interjú nemcsak azért számított szenzációnak, mert Tiszolczi arccal-névvel beleállt, hanem Gattyán György személye miatt is. Gattyán régóta az egyik leggazdagabb magyar, első és eddigi legnagyobb üzleti sikerét a LiveJasmin (ma Jasmin) szexkamerás oldal hozta meg, amelyen keresztül a felhasználók valós időben kukkolhatnak. De Gattyán nevéhez kötődik a Megoldás Mozgalom (Memo) nevű párt is, amely éppen a 2022-es választás idején szállt be a politikába. A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket, az EP-választáson utolsó lett, a párt elnöke le is mondott.

A nyári partizános interjú megjelenése után a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) visszautasította Tiszolczi állításait, és közölte: a volt pénzügyőr állításaival ellentétben a Gattyánék elleni nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem – az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletét is alapul véve – a portugál jogsegély révén beszerzett bizonyítékok alapján. A KNYF mindehhez akkor azt is hozzátette, hogy Tiszolczi sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója, amit viszont a volt pénzügyőr nem is állított, hiszen ő bűnügyi hírszerzőként volt érintett – erről, valamint a bűnügyi hírszerző és a nyomozó munkája közötti különbségről részletesebben itt írtunk.

Noha a partizános interjú után kiadott ügyészségi közlemény nem tért ki rá, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Gattyánék ügyében még 2012-ben indult eljárás.

Ez azt jelenti, hogy amikor 2021 szeptemberében megszüntették a nyomozást, akkor egy kilenc éven át húzódó eljárásnak lett hirtelen vége.

A kilenc évig tartó nyomozás egyik utolsó fázisa 2021 augusztusa volt, amikor a költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást összevonták egy másik bűnügyi eljárással, ami hűtlen kezelés gyanúja miatt folyt ugyancsak Gattyánék ellen. Egy hónappal később viszont mindkét eljárást megszüntették.

De vajon milyen folyamatok vezettek el az eljárás megszüntetéséig? Volt-e olyan, 2021 őszén újonnan keletkezett információ, ami indokolta volna, hogy a nyomozást egyik napról a másikra megszüntesse a NAV? Ebben a cikkben ennek járunk utána...

GAZDASÁGI ANTIDEPRESSZÁNSSAL ÁLLÍTANÁ MEG MAGYAR PÉTER ELŐRETÖRÉSÉT A FIDESZ

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.10.22.


A júniusi EP- és önkormányzati választásokat követően azt írtuk, hogy az elmúlt években a Fidesz legkomolyabb kihívójává váló Magyar Péter-féle Tisza helyzetét a választásokig könnyítette a rossz gazdasági helyzet, de ez egyre kevésbé lesz már így a 2026-os választásokig. A választások óta eltelt négy hónapban a Tisza párt támogatottsága viszont szinte az összes közvélemény-kutatás alapján közelebb került a kormánypártéhoz. Ez abból a szempontból nem is meglepő, hogy a gazdaság helyzetének megítélése sem javult sokat azóta.

Mindez pedig azt is megmagyarázza, hogy a kormány nemrég bemutatott gazdasági akciótervének egyik fő fókusza miért éppen a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a lakhatás lett. Ebben a cikkben ezért végigvesszük, hogy hogyan alakult az elmúlt hónapokban a politikai verseny, és mit tudunk az ezt meghatározó gazdasági tényezőkről, illetve hogy mire lehet számítani ebben a következő hónapokban.

Annak, aki rendszeresen követi a híreket, könnyen lehetett mostanában olyan érzése, hogy szűkül a Tisza és a Fidesz támogatottsága közti különbség. Ezt a megérzést alátámasztják a közvélemény-kutatási adatok is. Habár a különböző közvélemény-kutató cégek mérései között jelentős eltérések vannak, az mindenképpen látszik, hogy

minél frissebb egy cég felmérése, saját magához képest kisebb különbséget mutat a két párt támogatottságának eltérésében
A legkisebb különbséget, 2 százalékpontot az IDEA mérte októberben, de például az egyik legpontosabb közvélemény-kutatónak számító Medián is 4 százalékpontot mért szeptemberben, a legnagyobbat, 10 százalékpontot pedig a Nézőpont (szeptemberben). Az IDEA-nál szeptemberben még 5, a Mediánnál júliusban 12, a Nézőpontnál pedig szintén júliusban még 18 százalékpont volt a különbség a legnagyobb és a második legnagyobb támogatottságú párt támogatottsága között a biztos pártválasztók körében* .


„LEHET, HOGY AZ ÉN SZEMÉLYEM ADOTT OKOT A VISSZAUTASÍTÁSRA” – BRÓDY JÁNOSÉK ÚJ MUSICALJÉT EGYELŐRE EGY SZÍNHÁZ SEM MUTATJA BE

HVG
Szerző: HVG
2024.10.18.



Az uralkodó és az általa felemelt, majd megtagadott művész viszonyáról szól Kocsák Tibor és Bródy János Képmutatók című muzikomédiája. A darab Bulgakov Molière-drámája alapján készült évekkel ezelőtt az Operettszínház számára, de a bemutatója a vezetőváltás miatt meghiúsult, és azóta sem került színre sehol. A szerzők most úgy döntöttek, kiadják a darab zenei anyagát és szövegkönyvét.

„Több mint tíz éve merült fel a menedzseremben, Mentler Krisztinában a gondolat, hogy kellene írnunk egy zenés darabot Bulgakov Molière-drámájából Kocsák Tiborral. Hál’ istennek, akkoriban már lejártak a darab szerzői jogai, így elég szabadon nyúlhattunk hozzá” – emlékszik vissza a kezdetekre Bródy János.

A főszereplőket, az alapvető szituációkat, cselekményszálat megtartották, volt, amit kihagytak, volt, amit hozzátettek. „Végül egy nagy, kétfelvonásos zenei színpadi mű készült el, amelynek a műfaji besorolását muzikomédiának neveztük el.”

Bulgakov darabja és a Képmutatók is alapvetően a művészet és a hatalom rendkívül bonyolult viszonyáról szól. „Arról, hogy a hatalom számára fontos a művészet, mert az igazolhatja a működését, a művésznek pedig folyamatos erkölcsi dilemmát jelent, hogy mennyiben működhet együtt, akár még az őt támogató hatalommal is” – mondja Bródy.

Mindezen azonban a nézők egyelőre nem gondolkodhatnak el, ugyanis bár évek óta kész a mű, nem volt bemutatója...

MILLIÁRDOKAT KÖLTÖTT RÁ AZ ÁLLAM, LÁZÁR JÁNOSÉK MOST MAJDNEM INGYEN ADJÁK EL

SZABAD EURÓPA / SZABADON
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.10.21.



10 millió forintért kastélyt? Akár ez is lehetséges, ha meggyőzi a minisztériumot a pályázatáról! A helyzet úgy áll, hogy a több tízmilliárd forintért felújított kastélyok a kezdetektől veszteségesen üzemeltek, most pedig akár oligarcháké is lehetnek. A Szabadonban a téma, a kastélytörvény.

0:00 Intró 
01:32 Kastélytörvény - mi ez? 
03:14 Lázárnak is tetszett 
05:03 Esterházy-kastély 
07:31 Kastély és Nemzeti Park 
10:38 A Nádasdy-kastély 
11:16 Mit adtak a Kastélyok?

MÉG TÖBB OROSZ GÁZT VESZÜNK, PEDIG MÉG „CSATLÓSKEDVEZMÉNY” SEM JÁR RÁ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.21.


Október 10-én a magyar külügyminiszter büszkén jelentette, hogy az állami MVM kiegészítő kereskedelmi szerződést kötött a Gazprommal: azaz több és olcsóbb gáz érkezik, mint ami a hatályos, 2036-ig érvényes szerződésből következik. Utánajártunk, hogy ez mennyire jó Magyarországnak. Röviden: mérsékelten.


Október 10-én járt tizenegyedik alkalommal Szijjártó Péter Oroszországban az ukrajnai invázió óta, egy olyan kormány minisztereként, amely az EU és NATO tagállamai közül a leginkább oroszbarát politikát viszi. Hogy ezt kezdik Berlinben és Washingtonban is árulásként értékelni, arról itt írtunk részletesen.

A magyar kormány visszatérő indoka a különutas politikára, hogy az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, ezért is fontos, hogy a magyar kormány megtartsa a normális viszonyát Oroszországgal, hiszen gázt és olajat is főként onnan vásárolunk (ennek hátteréről itt írtunk részletesen). Legutóbbi, október 10-i oroszországi tárgyalása alkalmával Szijjártó Péter bejelentette, hogy kiegészítő kereskedelmi szerződést kötöttek a Gazprommal. Az új megállapodás alapján a három éve hatályos hosszútávú szerződésben rögzítettnél több gázt vásárolhat a magyar állami MVM, és Szijjártó még arra is utalt, hogy a plusz mennyiség olcsóbb lesz. Akkor úgy írta, hogy versenyképesebb az új ár, míg a Telexnek ebben a videóban egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új szerződés „csökkenti a gáz átlagárát”...

ÓVATOSABBAN SZENT ISTVÁNNAL! – THOROCZKAY GÁBOR VÁLASZA AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLYRÓL SZÓLÓ VITÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző. TOROCZKAY GÁBOR
2024.10.22.


Lehetséges, hogy a történésznő az Istvánt „bíráló” megállapításainál a koncepciójába nem illő véleményeket olykor nem vette figyelembe – írja a lapunknak küldött viszonválaszában Thoroczkay Gábor történész. Az ELTE egyetemi docense a Berend Nóra Szent István-könyvéről lapunk hasábjain kibontakozott vitához szól hozzá.


Vita bontakozott ki a Válasz Online virtuális hasábjain Berend Nóra professzor, Angliában élő medievista Szent Istvánról (az ő szóhasználatában: I. Istvánról) szóló könyve kapcsán. A lapban közölt kritikára maga a kötet szerzője válaszolt, és írásában engem úgy említett meg, mint aki a háttérből mozgatom a recenzenst. Noha viszonválaszában Borbás Barna kiállt a cikkéért, szeretném leszögezni: nincsenek Cipolla-hajlamaim, nem szoktam nem általam jegyzett cikknek „szellemi atyja” lenni. Az egyébként történész végzettségű újságíró azért támaszkodott több helyen az én véleményemre, mert a szeptemberi könyvbemutatón magam foglaltam határozottan állást a kötet megállapításaival szemben, a másik két prezentáló – egyébként a magyar középkorkutató-szakma elismert képviselője, Klaniczay Gábor és Veszprémy László – inkább ismertetésre vállalkozott, és csak mértékkel támasztott ellenvetéseket.

Miután Berend Nóra válaszában azt írta, kritikámat „minősíthetetlen stílusban” adtam elő, így az olvasóban valamiféle rémkép bontakozhat ki személyemmel kapcsolatban. Ezért fontosnak tartom, hogy megszólaljak és részletesebben is kifejtsem az álláspontomat. Mivel a szeptemberi könyvbemutatón jegyzetek alapján beszéltem, annak felidézése nem okoz gondot...

A MAGYAROK TÖBBSÉGE ELFOGADJA AZ „ENYHÉBB” GYERMEKBÁNTALMAZÁSI ESZKÖZÖKET

24.HU
Szerző: IDEA INTÉZET / 24.HU
2024.10.18.


Az olyan szülői fegyelmezések, mint egy suhintás, egy pofon, egy ütés vagy az ordibálás és a kiabálás a magyar családok többségében elfogadható nevelési eszköznek számítanak – derül ki az IDEA Intézet kutatásából.


A februári, jelentős társadalmi támogatottságot élvező gyermekvédelmi tüntetés egyik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jólétével kapcsolatos alapvető problémákra, illetve erőszakmentes nevelkedés biztosításának szükségességére. Azt gondolhatnánk, ha ilyen sokan támogatnak egy megmozdulást, akkor a magyar társadalom alapvetően elutasító a gyermekbántalmazás minden formájával kapcsolatban. Az IDEA Intézet kutatói olyan, nyilvánosan elérhető, a családon belüli gyermekbántalmazás témájához kapcsolódó online beszélgetéseket, kommenteket elemeztek, amelyek egy éves távlatban – 2023. július 30. és 2024. július 29. között – fogalmazódtak meg az online térben. A kutatás eredményei jelentősen árnyalják a gyermekbántalmazás társadalmi elutasítottságáról szóló képet, korántsem annyira egyértelmű a helyzet, mint ahogyan azt a februári gyermekvédelmi tüntetés sikere mutatja.

A nevelési elvek alapjait általában a saját szüleinktől hozott minták jelentik. Azonban ezekből vagy az akár hasonló mintákból jól láthatóan különféleképpen építkeznek a családon belüli gyermekbántalmazás témájához hozzászóló, már a gyereknevelés gyakorlatában is jártas szülők és nagyszülők – vagy a többiek, akik nem szülőként nyilvánultak meg a kérdésben.

A beszélgetésekben megjelenő szülői viselkedések és felfogások négy, különböző karaktermintázatot mutattak annak alapján, hogy a hozzászólónak milyen gyermekkori élményei voltak, illetve, hogy felnőttként miként vélekednek a gyermekek nevelési célzatú, fizikai bántalmazásáról. A minták jól tipologizálhatók, azoktól kezdve, akiknek nincsenek gyermekkori tapasztalatai a bántalmazásról, és ők maguk is elítélik a gyerekekkel szembeni fizikai agresszió minden formáját egészen azokig, akik gyermekként maguk is átéltek ilyesmit és szülőként is elfogadhatónak tartanak egyes nevelési célzatúnak gondolt fizikai bántalmazási formákat. A hozzászólásokból úgy tűnik, a többség elszenvedője volt valamilyen fizikai bántalmazásnak a nevelkedése során, ezzel együtt többséget alkotnak azok is, akik az ilyen „nevelési eszközök” használatát legalább részben elítélik...

MEGJELENT A KORMÁNY 21 PONTOS GAZDASÁGPOLITIKAI AKCIÓTERVE, DE SOK KONKRÉTUM MÉG MINDIG HIÁNYZIK BELŐLE

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.22.


Miután múlt héten Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón felolvasta a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, október 21-én hétfő este megjelent az a Magyar Közlönyben. A terv továbbra sem bővelkedik konkrétumokban, vagyis inkább szolgál egyfajta kampányelemként, mint valódi gazdaságfejlesztési programként.

A közlönyben megjelent verzió szerint a kormány célja továbbra is az, hogy jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést érjen el az ország, és abból a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön. A határozat szövege szerint:

A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért:

- egyetért egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;

- egyetért a Munkáshitel Program kidolgozásával;

- és egyetért a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával...


IDŐSKORI SZEGÉNYSÉG RÉME FENYEGET

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.22.


Elkészült az új Globális Nyugdíjindex, és annak európai összesítése, amely olyan szempontok alapján rangsorolja az országokat, hogy milyen az idősek életminősége, az anyagi jólét az egész országban, és ehhez képest mit nyújtanak a nyugdíjak. A 44 vizsgált ország sorát Izland vezeti, a követők között ott van Svájc, Norvégia, Írország, Hollandia, Dánia és Németország is. Magyarország csak a harmincharmadik. „Ezek a sorrendek mindig csalókák. A nyugdíjak összehasonlításakor nem lehet érmeket osztani, mint a sportversenyeken. A magyar nyugdíjasok általános helyzete valóban csapnivaló, de elsősorban a rendszer igazságtalanságai miatt” – állapította meg Simonovits András nyugdíjszakértő.


Az Európai Bizottság a korábbi nemzetközi felmérések tapasztalatai alapján javaslatot tett a magyar kormánynak a hazai nyugdíjrendszer átfogó reformjára, mert a szakértői elemzésekből arra következtettek, hogy a jelenlegi szabályok egyrészt nem mindenben felelnek meg az uniós elveknek, másrészt aggályosnak látták annak hosszabb távú fenntarthatóságát az ország demográfiai elöregedésének adatait látva. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra, elmaradt a javaslatokban szereplő megállapítások társadalmi egyeztetése is, amelyet az idén júniusig kellett volna befejezni, hogy a javaslat szerint 2025. március 31-étől be lehessen vezetni. A kormány megköszönte szépen a szakértők munkáját, de úgy látja, a hazai nyugdíjrendszer egészséges, hosszú távon is működőképes.

Simonovits Andrásnak mind a kormány álláspontjával, mind az OECD jelentésben szereplő megállapításokkal szemben fenntartásai vannak. Úgy gondolja, egyrészt nem lehet egy-egy mutatóval jellemezni a nyugdíjasok helyzetét, másrészt az OECD tanulmány egyes részei „kincstári optimizmust” mutatnak, amikor a magyar nyugdíjakat „kiemelkedőnek” értékelik. Ehhez egyetlen adatot vettek tekintetbe: ha valaki 45 éves szolgálati idővel megy nyugdíjba, akkor az első éves nyugdíja az utolsó éves éves nettó keresetének 90 százaléka lenne. „Ezzel csak az a baj, hogy nagyon kevés ember megy 45 éves szolgálati idővel nyugdíjba, az átlag 39-40 évnyi munkaviszony után kikerül a munka világából” – mondja a szakértő és hozzáteszi: a magyarországi nyugdíjak rendkívül gyorsan inflálódnak, a korosztályok között nagyon erős a polarizáció, az azonos évben születettek, vagy azonos évben visszavonuló nyugdíjasok között egyre nő a relatív jövedelmi távolság...