ORBÁN: PÁRTELNÖK NE NYILATKOZZON HETENTE A KÖZMÉDIÁBAN! NEM NORMÁLIS! - HÁT Ő? 🤯 MIKET BESZÉLT?!

MIKET BESZÉL?
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.10.17.

Hogy mit gondolt Orbán ellenzékiként a politikai ellenfeleket lejárató, mocskolódó propagandáról, és a háborús félellemkeltésről? Hogy mit gondolt az orosz energiafüggőségről, és mit gondolt arról, amikor Oroszország lerohant egy független államot? Ő mondja el.
Amikor a közmédia teret enged egy párt vezetőjének, hogy hetente megjelenjen ott, az nem normális. Legalábbis Orbán szerint, hisz a saját szájával mondja el, hogy egy nem normális világot teremtett.

Orbán régi megszólalásaiból szemezgetek, és kommentálom. Szerintem érdemes meghallgatnod mai füllel neked is.
----------- 

00:00 Beköszönés 

01:16 A közmédiáról 

02:26 Az ellenségképről és a patás ördögről 

05:33 A propagandáról 

08:49 A háborúval való félelemkeltés ellenzéklejárató módszeréről 

11:20 '56-ról és az orosz agresszióról 

16:42 Az orosz atomenergia politikáról 

20:16 Üzenet a fiataloknak 2007-ből

ITT NÉZHETŐ MEG

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: A RENDSZERVÁLTÁS ELHERDÁLT ESÉLYE UTÁN HOL TART MA MAGYARORSZÁG?

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN - KÖZÉRT
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.10.19.

Vácon, 2024.10.18.-án a Dr. Erőss Pál Szob és környéke és a Kőkapu Vác és környéke TISZA Szigetek szervezésében Kéri László és Petschnig Mária Zita A rendszerváltás elherdált esélye után hol tart ma Magyarország címmel tartott gazdasági és politikai elnézést.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉRI LÁSZLÓ: A RENDSZERVÁLTÁS ELHERDÁLT ESÉLYE UTÁN HOL TART MA MAGYARORSZÁG?

KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN - KÖZÉRT 
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ, PETSCHNIG MÁRIA ZITA 
2024.10.19.

Vácon, 2024.10.18.-án a Dr. Erőss Pál Szob és környéke és a Kőkapu Vác és környéke TISZA Szigetek szervezésében Kéri László és Petschnig Mária Zita: A rendszerváltás elherdált esélye után hol tart ma Magyarország címmel tartott gazdasági és politikai elemzést.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZABADSAJTÓ KLUB – A FIDESZ SORSA A KREMLBEN DŐL EL – S05E03

SZABAD SAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2024.10.16.

Témáink: 

- Már csak két százaléknyi a különbség a Fidesz és a Tisza Párt támogatottsága között 

- Jön az időközi választás az egyik egyéni parlamenti körzetben 

- Kik szerveznének Duna Pártot? 

- Lesz-e huxit? 

- Újabb közeledés az oroszok felé.

Mostantól hetente jelentkezik a Szabadsajtó Klub a kontroll.hu-n. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával, Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

“SIMICSKA LAJOS VOLT 30 ÉV LEGJOBB NAV-ELNÖKE” | ÉLETÚTINTERJÚ SURÁNYI GYÖRGGYEL | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁN / POLITIKA PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.18.

Surányi György, a Nemzeti Bank volt elnöke, a rendszerváltás és az azt követő időszak gazdaságpolitikájának meghatározó szereplője állítja: kapitalista átmenet nélkül sokkal nagyobb visszaesés történt volna, mint amit így is átéltünk a rendszerváltás után.

Életútinterjújában arról vallott nekünk, hogyan készítették elő intellektuálisan ezt az átalakulást, miért van meggyőződve a kapitalizmus felsőbbrendűségéről, ugyanakkor miért tiszteli nagy gondolkodóként Marxot, és mik azok a szociális szempontok, amelyeket még a piacgazdaság logikáján belül is érvényesítettek, vagy amit érvényesíteni kellett volna.

Értékeltük az 1990 utáni kormányok gazdaságpolitikáját, megvitattuk, miért érzi máig fontos lépésnek a Bokros-csomagot, mi volt jó és mi volt átgondolatlan Medgyessy Péter jóléti intézkedéseiből, és mi a felelőssége a devizahitel-válságban.

Ráadásul az is kiderült, mit válaszolt azon a késő tavaszi napom, amikor Gyurcsány Ferenc a két választási forduló között bizalmasan félrehívta mondván, akad itt egy kis probléma a költségvetési hiánnyal, ki kéne találni, mit csináljunk…

00:00 Fiatalság: zsidóság, katonalét, filmek, Amerikához való viszony 

21:45 A rendszerváltás szellemi hátországa, a Pénzügykutatási Intézet 

38:05 Kapitalista átmenet 

1:09:28 Antall alatt a jegybank élén 

1:17:12 Bokros-Surányi csomag, második jegybankelnökség 

1:27:51 Medgyessy Péter, a politikus 

1:40:55 A kaotikus Gyurcsány-korszak 

1:52:54 Devizahitelezés 

2:02:09 Orbán és a NER gazdaságpolitikája 

2:17:46 Mit üzen az átmenet veszteseinek?

ITT OLVASHATÓ

VIHAROS IDŐK GAZDASÁGI DÖNTÉSEI MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN – BOD PÉTER ÁKOS ELŐADÁSA

EGER TV
Szerző: EGER TV
2024.10.18.

Viharos idők gazdasági döntései Magyarországon és Európában – Bod Péter Ákos előadása

ITT NÉZHETŐ MEG

KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL: POGÁTSA ZOLTÁN – LEGATYÁSODVA

KONKRÉTAN
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.18.

A neves közgazdász volt a Konkrétan vendége a sorozat legújabb adásában. A téma a magyar gazdaság, az egymilliós átlagbér, a hiteltervek, a gazdaságélénkítés, a többször megígért kkv-s támogatási csomag, a politika és az gazdasági jövő kapcsolata, az ellenzéki szereplők felkészülése 2026-ra.

A podcast az Index.hu és az ATV közös műsora.

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKA VÁLASZT 07. – MEGINT INOG A KÉK FAL – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

AMERIKA VÁLASZT / MAGYAR HANG
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.10.18.

Ahogyan a nyár vége, ősz eleje Kamala Harris erősödését hozta a közvélemény-kutatásokban, úgy az elmúlt egy-két hétben inkább Donald Trump javítja pozícióit a legtöbb csatatér államban, közöttük a demokraták számára kulcsfontosságú „kék fal” államaiban, Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban is. Ettől a jelöltek közötti versengés most annál is döntetlenebbre áll, mint korábban, így még inkább érdemes végigvenni, milyen számokra, előrejelzésekre, részletkérdésekre érdemes egyáltalán odafigyelni. Az elnökjelöltek is bedobnak új ígéreteket, amelyek egy része nem csak Amerikára hathat, ha megvalósulnak – nagy kérdés például, miért várja a magyar kormány annyira Trump visszatérését, ha a republikánus elnökjelölt védővámot vetne ki az európai termékekre.

ITT OLVASHATÓ

A MAGÁNSZEKTORBAN SINCS ELÉG ORVOS, DE VANNAK, AKIK MÁR ITTHON IS ELÉRTÉK AZ AMERIKAI FIZETÉSEKET

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.10.19.

Abban, hogy megbetegszik valaki, legtöbbször van saját felelőssége. Ezért kellene egy olyan rendszerben gondolkodni, ahol a beteg megkapja az ellátást, és annak a költségeit nemcsak az adófizetők állnák, hanem éppúgy, mint a casco biztosításoknál, vállalnia kellene önrészt – állítja Fábián Lajos, a VOSZ egészségügyi tagozatának elnöke, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa és vezetője. Interjú.

A kormányzat színt vallott és kínál egy lehetőséget a magánszolgáltatóknak arra, hogy közfinanszírozáshoz juthassanak. E szerint ha egy piaci szereplő képes a külföldi centrumokban elérhető, ritka szolgáltatásokat itthon olcsóbban nyújtani, akkor az hazai egészségbiztosító náluk vásárolja majd meg az ellátást. Vannak olyan ellátásaik, amelyekre szerződhet önökkel az állam?

Nincsenek. A hírt ugyan én is láttam, de nagyon nehezen tudom értelmezni. Tudomásom szerint a nagyon kurrens, delikát ellátásokat lehet megvásárolni külföldön. Van arra is példa, hogy rászoruló magyar betegek egyedi engedélyekkel kijutnak nagy, speciális centrumokba gyógykezelésekre. Ám ezek általában olyan terápiák, amiket az egyébként az innovatív orvosi szolgáltatásokban élenjáró hazai orvostudományi egyetemi klinikák sem végeznek. Ezek sok százezer eurós műtétek, gyógykezelések, amiket nyilván az ellátási piramis csúcsán lévőknek sem éri meg itthon csinálni, és ha nekik nem éri meg, akkor egy magánszolgáltató sem képes azt gazdaságosan ellátni. Nincsenek is erre felkészülve. Tehát én ezt a módosítást továbbra sem értem, remélem, hogy még lesz valami tisztázó kör a részletekről.

A tárca példaként a gerincgyógyászati központot említette, ahonnan gerincstabilizáló műtéteket vásárol a lakosságnak.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ egy nagyon magas szakmai színvonalú gyógyító egység, ami Varga Péter Pál-féle intézménye volt, régóta és jelentős közfinanszírozással működik és mellette végez magánellátást is. Ezt sem tudom pontosan illeszteni ebbe a képbe, hiszen ez nem újdonság.

Kicsit másként kérdezem: mit üzent önöknek ez a módosító javaslat?

Most nem akarok ebből viccet csinálni, de nekem semmit. Ha az értelme az, ami a Népszavában megjelent, akkor nekünk, a magánszférának nem jelent semmit. De a várólistán lévő pácienseknek sem tesz sokat hozzá a problémáik megoldásához. Legyünk fairek: ha most én ülnék a másik oldalon, a jelenlegi szűkös büdzsé mellett nagyon nehéz lenne azt mondanom, hogy megnyitom - az egyébként önmagában szigetszerűen sokkal gazdaságosabban működő magáncégek számára - a közkasszát. Még azzal együtt is, ha egyébként hozhatna politikai sikert, ha egy életen át járulékot fizetők állami támogatással a magánban gyorsabban, és a mostani ár feléért juthatnának például csípőműtéthez. Csak ez a gesztus is óriási pénzkiáramlással járna...

ITT OLVASHATÓ

DOKTORI ÉRTEKEZÉSBEN „JÓSOLTÁK” MEG 2022-BEN, HOGY MI TÖRTÉNNE, HA EGY MAGYAR PÉTER-SZERŰ FIGURA BUKKANNA FEL A POLITIKÁBAN

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2024.10.19.

A politikatudósok Nostradamusa címet érdemelhetné ki Benedek István, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki még 2022-ben publikálta doktori értekezésének téziseit. A populista választási autokrácia elmélete és gyakorlata: Magyarország kelet-közép-európai perspektívában című, egyébként akár a laikusok számára is élvezhető és érthető munkában Benedek az orbáni populista választási autokrácia (PVA) kialakulásáról, természetéről ír.

A doktori értekezés téziseiben a szerző az orbáni PVA legfőbb jellemzői közé sorolta sok más mellett például a permanens rendkívüli állapotot. Ahogy azt is, hogy egy ilyen rezsimet a felülről manipulált politikai verseny jellemzi, amelyben a globális elittel szemben konfliktust vállaló „népmesei hős” a népért harcoló, a néppel közvetlen kapcsolatot ápoló miniszterelnök.

„A manipulált versenyben aratott újabb és újabb győzelmek, illetve a populizmus nem csupán kvázi-demokratikus legitimációt, hanem a különféle erőforrásokhoz való újbóli hozzáférést, így a tartós fennmaradást is biztosítja az Orbán-rezsim számára” – olvasható az értekezésben.

Benedek azt írta, hogy a 2022-es parlamenti választásokon újabb alkotmányos győzelmet arató orbáni PVA kilátásaival kapcsolatban meghatározó, hogy az ellenzék folyamatos fáziskésében volt 2010 után. A politikatudós szerint a 12 év után végrehajtott választási együttműködés 2014-ben még talán elejét vehette volna az autokratikus átmenetnek, 2018-ban pedig megakaszthatta, esetleg visszafordíthatta volna az orbáni PVA további kiépülését, 2018 után azonban nem várható az időközben részben kooptált – azaz a rendszer részévé vált – ellenzékre épülő alternatíva sikere.

„Ráadásul az orosz-ukrán háború jelentette rally ’round the flag hatás maximális kiaknázásával nem csupán az ellenzék nehezen és megkésett módon létrehozott választási egységét és a hozzá kapcsolható előválasztás intézményét diszkreditálta, hanem lehetőséget adott a centrális erőtér újbóli, ezúttal még inkább és minden oldalról meglehetősen kézivezérelt kiépítésére” – írta a szerző, aki az ellenzéket ekkor már rendszerkomform ellenzékként jellemzi. (A politikatudományban a rally ’round the flag fogalom alatt azt értik, amikor egy ország kormányának vagy politikai vezetőinek rövid távon növekszik a támogatása nemzetközi válság vagy háború idején.)...

ITT OLVASHATÓ

MARAKODÁS A KONCON? HELYEZKEDÉS? FÉLELEM? – ORBÁN NEM VÁRT HELYRŐL KAPOTT BÍRÁLATOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.10.19.

„Amit most látunk, még mindig csak az MSZMP 1988-89-es reformidőszaka, amikor már beszéltek arról, hogy előfordulnak hibák, amiket ki kell javítani, s meg is volt a szándék arra, hogy javítgassanak.” Így kommentálta Szentpéteri Nagy Richard a napokban történt két szokatlan dolgot: két Fideszhez közelálló prominens is bírálta a kormány egyes intézkedéseit, gyakorlatát. Az alkotmányjogász, politológus szerint több tényező együttes hatásaként fogalmazhatott meg kritikát Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, illetve Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának az elnöke. Köze lehet a dologhoz akár a Tisza Párt előretörésének, az MNB közeli elnökváltása miatti átmeneti állapotnak, s a rendszeren belüli helyezkedéseknek is. Akárhogyan is, a rendszer még nem bukott, bár már közelebb vagyunk hozzá, de Orbán még igen erős, s a szisztémájában hatalmas tartalékai vannak – véli az elemző.

Nagy feltünést keltett Csányi Sándor OTP-vezér minapi előadása. A Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forum nyitónapján elhangzott előadásában ugyanis kemény – igaz, szigorúan csak a bankszektort érintő – bírálatokat fogalmazott meg. A portál tudósítása szerint olyanokat mondott, mint hogy nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. Nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, a bankszektor terhei pedig nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is – sorolta. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek – mondta. Furcsa logikának nevezte, hogy 5 százalékos kamatplafont kell bevezetniük a bankoknak a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallani arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe, „pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt”.

Ugyanezen a rendezvényen szólalt fel – a „Hogyan tudnak a legnagyobb magyar cégek alkalmazkodni a mostani gazdasági helyzethez?” szekcióban – Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke, aki váratlan módon szintén nem csak csupa szépet és jót mondott. A HVG tudósítása a többi között idézi tőle azt a kijelentést, miszerint „Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is”. Azt is mondta, hogy el kellene térni attól, ahogy a kémcsövekben a gazdaságpolitikát kitalálja a kormány, több kommunikáció kell az állam és a nagyvállalatok között...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VAGY MAGYAR A TÖKÖSEBB „SKAC”? | 24.HU

HÁROMHARMAD
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.10.18.

Az október huszonharmadikai ünnepre készülő politikusainkkal kezdett ma Jankovics Márton, Kerner Zsolt, valamint Nagy József, majd az egyetlen nap alatt lepörgetett brüsszeli EU-csúcs, azon belül a magyar miniszterelnök hárompontos harca került terítékre. A műsor extrája, hogy Kerner kolléga egy ponton héliumos hangon szólal meg benne.

00:00 Orbán elbújik a Millenárison? 

24:58 Kétnapos EU-csúcs egyetlen nap alatt Brüsszelben 

54:59 Rózsaszín Farok: tárlatvezetés az üres kijevi múzeumban; olasz civilség és tésztaság; Fekete pont és Idegen test.

ITT NÉZHETŐ MEG

Hivatkozott cikkek:

Ha a híradóban azt adják végtelenítve, hogy Magyar Péter a zsebében nyúlkál, hol a gyermekvédelem? 

https://24.hu/belfold/2024/10/11/podc...

Lázár János szerint hiba alábecsülni Magyar Pétert 

https://24.hu/belfold/2024/08/24/laza...

Orbán nélkül tolták be a migránskérdést a háborúba 

https://24.hu/kulfold/2024/10/18/unio...

John Lukacs: Nem szabad túl sokat gondolkodni 

https://24.hu/kozelet/2019/05/06/john...

A nap, amikor kiderült, hogy a magyar békepártiságnak nincs értelmiségi verziója

https://24.hu/kulfold/2024/08/31/glob...

VASÚTLEÉPÜLÉS: FOGYTÁN A FIDESZESEK TÜRELME IS, A MEGKÉRDEZETTEK FELE SZERINT LÁZÁR JÁNOSNAK LE KELLENE MONDANIA

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT, BODA ANDRÁS
2024.10.19.

A megkérdezettek kétharmada szerint már nem foghatja a MÁV helyzetét a múlt örökségére a kabinet – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

„A MÁV-járműparkot és a hazai vasúti pályát nem tudjuk varázsütésre megújítani – 30 év hátrányunk van, de nekiállunk” – magyarázkodott Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember elején, nem sokkal azután, hogy a nyári totális vasúti káosz betetőzéseként kisiklott egy vonat a Keleti pályaudvarnál. Arról a miniszter megfeledkezett említést tenni, hogy a 30 év hátrány ledolgozását már 14 éve megkezdhette volna az Orbán-kormány, de a jelek szerint az emberek Lázár Jánosnál kevésbé feledékenyek. A Publicus Intézet Népszava számára készült felmérése szerint ugyanis a kérdezettek kétharmada – 67 százaléka – úgy véli: ma már nem elfogadható magyarázat a vasút állapotára a súlyos örökség, a 30 éves hátrány. A Fidesz-szavazók türelme is fogyni látszik: ugyan még biztos többségben vannak azok, akik elfogadhatónak tartják Lázár János érveit, de negyedük már úgy véli, hogy nem hivatkozhatna erre a kormányzat.

Az életkor, iskolázottság és nemek szerint is reprezentatív, szeptember közepén készült felmérésben még látványosabban rajzolódott ki a közlekedéspolitika felelőssége, amikor arra a kérdésre kellett felelni, eleget áldoztak-e az Orbán-kormányok az elmúlt 14 évben a vasút fejlesztésére. Csak 9 százalék vélte úgy, hogy megfelelő volt az ágazat finanszírozása, 77 százalék kevesellte a ráfordításokat, 14 százalék nem válaszolt...

ITT OLVASHATÓ

SIMOR ANDRÁS: TÁVOL-KELETIES ÁLLAMKAPITALIZMUST FOLYTATUNK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.10.18.

A Reggeli személy 2024 október 17-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Simor András, közgazdász, volt jegybankelnök volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK KASTÉLYBEZÁRÁSOKRÓL, KECSKEKRIPTÓRÓL ÉS MEDENCÉS OKTOBERFESTRŐL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.19.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel.

Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni, feliratkozni, ilyesmiket.

ITT OLVASHATÓ

BÖZSI NÉNNYE MINT FÉNYES JÖVŐNK ZÁLOGA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.19.

Ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy ugyan még létre sem jött a gazdasági csúcsminisztérium – amelynek élére az éles eszű Nagy Mártont szánja a belé valami ismeretlen ok miatt szerelmes Orbán -, de már működik. Vezetője pedig özv. Kovácsné, az ismerősöknek, rokonoknak csak Bözsi néni. Mert mint kiderült doktorminiszter urunk pénteki szózatából, addig nem látnak neki az általa kreált „semleges” gazdaságpolitikának, amíg arra özv. Kovácsné rá nem bólint. Belőle nyeri majd az erejét az idea.

Amúgy a nemzeti konzultációról lenne szó, amely jogosságát indokolta ekképp jó doktorminiszter urunk. Egészen pontosan azt delirálta az újabb levelezésről, hogy a következő nemzeti konzultációval kell megvetni a „fundamentumait a gazdaságpolitikának”, még bővebben és még kabarésabb módon: „Magyarország ki fog lőni, el fogunk tudni lépni ebben a versenyben, föltéve, ha az emberek is megerősítik ezt a nemzeti konzultációban”. – Mondjam azt, hogy delikát? Nem, túl vagyunk ezen már, mint minden jón és rosszon.

Ugyanakkor nem árt elmélázni azon egy kicsit, mi lenne, mi is történhetne, ha népünk ezen a konzultáción bölcsen azt jelentené ki, nem tartja helyesnek Orbán semlegességről szőtt elborzasztó álmait. Mert a mondatban, amit fentebb idéztünk, ott van, hogy az amúgy magát a Kánaánt elhozó gazdasági semlegesség startra kész, de, beindításának feltétele a nép egyszerű gyermekének jóváhagyása. Ha azt mondja (mondják) nem, akkor nem, arról azonban nem szólt a pénteki szózat, ilyen esetben mi a „B” terv, illetve van-e egyáltalán.

Vagy pediglen jó doktorminiszter urunk annyira biztos a bávatagok jóváhagyásában, hogy más eshetőségre nem is gondolt, s ha Bözsi néni azt mondja, nem, akkor ő lesz a hibás, mint aki nem engedte megmenteni a nemzetet. Gyurcsány válik Bözsi néniből, elmúlt nyolc év meg Brüsszel, netán Soros is, aki minden rossz oka. Ilyen veszély azonban nem fenyeget, mert ismerjük a nemzeti konzultációk metodikáját és technikáját, miszerint a levelek még ki sem mentek, de már kész a végeredmény. Ilyen körülmények között pedig hibázni nem lehet.

Viszont van egy következő csontunk is, az pedig maga az amerikai nép. Amely, ha nem lesz elég bölcs ahhoz, hogy Trumpot válassza meg, akkor Orbán fiókjában marad a „békeköltségvetés”, ami megint csak elodázza az emlegetett Kánaán eljövetelét, amire amúgy tizenöt éve van ígérvényünk, csak mindig közbejött valami. A konjunktúra idején a tolvajlás, a mostani pénzhiányban meg majd az, hogy a jenkik nem tudnak helyesen választani, így a texasi Bözsi néni tesz keresztbe Orbánnak. Vagy nincsen semmi a fiókjában.

Ez lehet amúgy az igaz. A legérdekesebb azonban, hogy jó doktorminiszter urunk, miután ezt a két alapvető feltételt megemlítette, mint a fényes jövő eljövetelének zálogait, egyből túl is lép rajtuk egy karakán aktussal, s mintha mi sem történt volna, úgy bocsátkozik jóslásba. Helyesebben nem is jóslás ez, hanem állítás, megcáfolhatatlan kijelentés, amikor azt böffenti bele a mindet elbíró éterbe, hogy „a jövő évben megindulunk”, „Magyarország ki fog lőni”, meg még pluszban, hogy „lesz nagy csodálkozás”. Ziher és hullaszag...

ITT OLVASHATÓ

MÁR AZT SEM TUDJUK PONTOSAN, HOGY HÁNY GYEREK JÁR A MAGYAR ISKOLÁKBA

G7.HU PODCAST
Szerző: HOLTZER PÉTER

2024.10.19.

„Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról. Egyre kisebb a kapacitás, és főleg az állami kapacitás arra, hogy elemzéseket csináljanak. A mostani magyar oktatásirányításnak, nem tudom, hogy szüksége nincs rá, vagy csak nem tartja elég fontosnak, de nincsenek kutatási kapacitásai” – mondta Horn Dániel, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, oktatás-gazdaságtan és munkapiac csoportjának vezetője, a Corvinus Egyetem docense a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában

Sztrájkokkal és tanárleépítésekkel terhelt időszakon van túl a közoktatás, amelyet átlagosan mintegy 32 százalékos béremelés követett 2024-ben. Horn Dániel szerint eközben valójában minden ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt 10-15 évben, nincs trendforduló. „Az átlag tanár kevésbé érzi azt, hogy nem foglalkozik vele a kormány. Én semmilyen más strukturális beavatkozásról nem tudok” – mondja a kutató. Egyben arra is rávilágított, hogy a pályaválasztó fiatal a teljes életpálya-várakozásai alapján dönt, és nem csak az aktuális béreket veszi figyelembe.

Horn Dániel egyik szerzője a kétévente megjelenő „A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványnak (legutóbbi, 2024. tavaszi anyaga letölthető itt). Igaz, hogy az ebben szereplő ábrák alapjait adó nyers adatok között is lehetséges torzítás, mégis ezek ma a legjobb elérhető adatok, sokkal jobb, mint ha nem lenne semmi, és még ha van is néhol torzítás, a trendeket érdemes figyelni. Horn Dániel véleménye és tapasztalata alapján is megtörténhetnek olyan esetek, ahol „érzésből” írja be az iskolatitkár egy pdf-alapú (tehát nem iskolai adatbázisokból kinyert) dokumentumba, hogy hány szaktanár van, és hogyan tartják meg az órákat. Így a szaktanárhiányról szóló hivatalos adatsorok sem feltétlenül teljesen pontosak.

Elemzések, kutatások esetében ismerős jelenség, hogy valami megváltozik a körülményekben, és így nem feltétlenül egyszerű konzisztens hosszútávú idősoros elemzéseket készíteni. A közoktatás, köznevelés rendszerében is többször előfordult ez. A legutóbbi jelentős változás talán az volt, amikor 2020-ban szétvált a közoktatás és a szakképzés rendszere, külön minisztériumok irányítása alá kerültek, szétváltak a statisztikai rendszereik is. Ennek a kétféle nyilvántartásnak, irányításnak, és ezen belül annak, hogy léteznek kettős funkciót is ellátó intézmények, ma az az egyik – de nem egyetlen – sajátos eredménye, hogy

valójában nem tudjuk, hány gyermek, fiatal jár összesen iskolába...

ITT OLVASHATÓ

AZ INTERNETNEK VÉGE, DE JÖN AZ EGYMILLÁS ÁTLAGFIZU

JÓLVANEZÍGY
Műsorvezető: SZABÓ MÁRTON, NAGY ÁDÁM
2024.10.19.

TIMESTAMP 

00:00 Heti propi 

21:12 Úton egy kevésbé szabad ország felé 

29:06 Hamarosan mind gazdagok leszünk 

33:04 Lakhatási válság a Budapestiek gondja 

45:05 A magyar közhangulat átalakulása 

51:43 Péniszből sosem elég

ITT NÉZHETŐ MEG