Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.18.
Sz. Bíró Zoltán: Orbán testbeszéde azt mutatta, mintha elveszítette volna a szabadságát...
2024. október 18., péntek
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: ORBÁN TESTBESZÉDE AZT MUTATTA, MINTHA ELVESZÍTETTE VOLNA A SZABADSÁGÁT – KOMPORSZÁG
KOMPORSZTÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.18.
Sz. Bíró Zoltán: Orbán testbeszéde azt mutatta, mintha elveszítette volna a szabadságát...
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.18.
Sz. Bíró Zoltán: Orbán testbeszéde azt mutatta, mintha elveszítette volna a szabadságát...
SZELE TAMÁS: HA MÁR ORBÁN TRUMPRA TESZI A TÉTJÉT, ITT VAN KÉT CIKK A TÉMÁBAN
HUPPA.HU
Szerző: SZELE TAMÁS
2024.10.18.
Ha már Orbán Trumpra teszi a tétjét 
, itt van két cikk a témában.
A 2024-es választásokat az Amerikai Egyesült Államokban 2024. november 5-én tartják.
KÜLFÖLDI LAPSZEMLE: Financial Times, The Wall Street Journal
A másik lehetőség, hogy a demokrata alelnök nyeri el a Fehér Házat, ám pártja elveszíti a Szenátust. Akkor pedig a republikánusok sorra torpedóznák meg a kinevezéseket és a törvényjavaslatokat. Harris belpolitikai programja már a megszületése pillanatában halott volna. Ha győzelme csekély arányú, akkor be van programozva az alkotmányos válság. Trump mindent bevet majd az eredmény érvénytelenítésére.
Szerző: SZELE TAMÁS
2024.10.18.
, itt van két cikk a témában. A 2024-es választásokat az Amerikai Egyesült Államokban 2024. november 5-én tartják. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE: Financial Times, The Wall Street JournalAbszolút holtverseny látszik kialakulni az amerikai elnökválasztás hajrájában, és nem látni, hogy egyszerű lenne túllépni a hihetetlen megosztottságon a küzdelem lezárulta után – mutatott rá a Financial Times elemzője.
Azt jövendöli, hogy akárki is nyer, a másik jelölt hívei csalást fognak kiáltani. Teljesen új jelenség, hogy a két tábor egyaránt fegyverként használja a szavazatok összeszámlálását.
Ő maga négy lehetséges kimenetellel számolt, de ezek közül csak az a problémamentes, ha Harris nyer, és demokraták elviszik a Kongresszus mindkét házát. Ez esetben vissza lehet térni a régi típusú kormányzáshoz, ám ez az opció nagyon nem valószínű.
Ő maga négy lehetséges kimenetellel számolt, de ezek közül csak az a problémamentes, ha Harris nyer, és demokraták elviszik a Kongresszus mindkét házát. Ez esetben vissza lehet térni a régi típusú kormányzáshoz, ám ez az opció nagyon nem valószínű.
A másik lehetőség, hogy a demokrata alelnök nyeri el a Fehér Házat, ám pártja elveszíti a Szenátust. Akkor pedig a republikánusok sorra torpedóznák meg a kinevezéseket és a törvényjavaslatokat. Harris belpolitikai programja már a megszületése pillanatában halott volna. Ha győzelme csekély arányú, akkor be van programozva az alkotmányos válság. Trump mindent bevet majd az eredmény érvénytelenítésére.
A harmadik lehetőség, hogy Trump kerekedik felül, a pártja visszanyeri a többséget a felsőházban, ellenben a demokraták kezére került a Képviselőház. A régi-új elnök keresztül tudná vinni legtöbb elképzelését.
És végül marad az az opció, hogy tarol a jelenlegi ellenzék, de ez is inkább a vágyak
birodalmába tartozik. Viszont ha Trump a befutó, akkor ráveti magát az ellenfeleire és hozzálát, hogy valóra váltsa a Heritage-alapítvány programját az illiberális demokrácia bevezetésére.
A kérdés az, miként lehetne véget vetni a hideg polgárháborúnak. Ha Trump veszít, akár börtönbe is kerülhet. Ha győz, az a demokraták szemében azt jelentené, hogy soha többet nem tudnak nyerni tisztességes választásokon.
Mivel mindkét párt a lehető legrosszabbat feltételezi a másikról, mindkettő mindenáron győzni akarnak, és nem csupán a következő négy évre.
A verseny teljesen kiegyensúlyozott egy kölcsönösen ellenséges Amerikában.
***
Akárhonnan is nézzük, három héttel a választás előtt igencsak fej-fej mellett alakul az elnökválasztási harc. Harris az összesítésben 2 százalékkal vezet, de az ingadozó államokban bármelyikük is áll az élen, csupán kevesebb, mint 1 százalékkal előzi meg riválisát – mutatott rá William Galstoa The Wall Street Journalban.
***
Akárhonnan is nézzük, három héttel a választás előtt igencsak fej-fej mellett alakul az elnökválasztási harc. Harris az összesítésben 2 százalékkal vezet, de az ingadozó államokban bármelyikük is áll az élen, csupán kevesebb, mint 1 százalékkal előzi meg riválisát – mutatott rá William Galstoa The Wall Street Journalban.
A kulcs Pennsylvania, ott abszolút a holtverseny, ezért vetnek be mindketten apait-anyait. Viszont a felmérések azt állapították meg, hogy az amerikaiak többsége immár a republikánusokkal azonosul. A gender szakadék, vagyis hogy kihez húznak a férfiak és kihez a nők, minden eddiginél nagyobbnak látszik, és ez is befolyásolhatja az eredményt.
Szintén nagy a különbség az iskolai végzettség alapján: a diplomások inkább a demokraták mögé sorakoznak fel, ezzel szemben az olyan fehérek, akik legfeljebb az érettségig jutottak, jobbára a republikánusokat pártolják.
Emellett fontos tényező, hogy a spanyol anyanyelvűek és a fekete bőrűek szavazatára a korábbinál nagyobb mértékben számíthat a mostani ellenzék. Azaz sok ismerős ismeretlen bizonyulhat döntőnek, de a lényeg, hogy
az eredmény a szavazópolgárokon és nem a szakértőkön múlik.
az eredmény a szavazópolgárokon és nem a szakértőkön múlik.FURGON KONTRA BICIKLIS: HARC A BUDAPESTI ZÁRT KERÉKPÁRSÁVOKÉRT
TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL, TANCZER GÁBOR
2024.10.18.
Amikor a főváros 2023 végén kialakította az első védett kerékpársávokat az Üllői úton, még nem nagyon gondolt senki sem arra, hogy mi legyen így az üzletektől elvágott áruszállítókkal. Mivel a furgonok vezetői úgy gondolják, hogy valahol nekik is meg kell állniuk, gyakori látvány a teljes széltében kisteherautóval blokkolt védett kerékpársáv, és az emiatt életveszélyes mutatványokra kényszerülő kerékpáros. Így akarták-e, van-e megoldás? Ennek jártunk utána.
De mit szól ehhez a rendőrség?
A BRFK válasza szerint a gépkocsik kerékpársávon történő parkolása szabálytalan és balesetveszélyes, ezért a rendőrök ilyen esetben intézkednek: figyelmeztetnek, helyszíni bírságot alkalmaznak vagy szabálysértési feljelentést tesznek. Annak a furgonosnak pedig, akinek ilyen helyre szól a szállítási címe, kötelessége szabályos parkolóhelyet keresni. Arra, hogy van-e ilyen az Üllői úton, később rátérünk. A rendőrök a kerékpárosoknak azt tanácsolják ilyen esetekben, hogy fokozott óvatossággal közelítsék meg és kerüljék ki a szabálytalan járművet...
Szerző: ZÁCH DÁNIEL, TANCZER GÁBOR
2024.10.18.
„Budapesten az utóbbi időben épültek kerékpársávok, de azok zavartalan használatát egyáltalán biztosítják a hatóságok” – írta lapunknak olvasónk, Zoltán, akinek a felvetésére kezdtünk foglalkozni a témával. Tapasztalatai szerint az Üllői út Nagyvárad tér–Corvin-negyed közötti szakaszán a bójákkal zárt kerékpársávon belül percenként előzgetnek robogósok, motorosok. Néha autósok is itt közlekednek, illetve rendszeresen itt állnak meg teherautók. Ez annyira általános probléma szerinte, hogy a pár perc alatt megtehető úton átlagosan 3-5 motoros előzi meg kerékpársávon belül a reggeli és délutáni időszakban, napközben pedig nem ritka, hogy ezen felül akár 2-3 teherautó is áll ezen e szakaszon.
Mindez történik Zoltán nagy felháborodására a rendőri szakma csúcsintézményével, a Ludovikával szemben. Az Üllői úton pedig folyamatosan van rendőrségi jármű is, tehát naponta látniuk kell, hogy mi történik, tette hozzá. Amikor telefonon a rendőrséghez fordult az ügyben, még azt is elárulták neki, hogy be van kamerázva ez a rész, ám azt nem tudta meg, hogy a kamerafelvételeket miért nem használja sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet. „Akkor mire volt jó egyáltalán a zárt kerékpársáv kialakítása, ha valójában nem is gondolták komolyan?” – tette fel a kérdést olvasónk.
Hogy a helyszínen vizsgáljuk meg a helyzetet, először is végigtekertünk az Üllői úti kerékpársávon, méghozzá nem is legnagyobb forgalomban, hanem egy csütörtök kora délutáni időpontban. A negyedórás kerekezés alatt kettő, a kerékpársávot teljes széltében blokkoló fehér furgont is sikerült lefotózni. (Motoros nem volt.)
Ilyenkor Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint a bringás vagy rolleres vagy felteheti a járdára a bringát, és maximum 10-zel kikerülheti a furgont, vagy a veszélyesebb manővert választva a forgalmi sáv felé kerül. A többség szerinte az utóbbit választja.
Mindez történik Zoltán nagy felháborodására a rendőri szakma csúcsintézményével, a Ludovikával szemben. Az Üllői úton pedig folyamatosan van rendőrségi jármű is, tehát naponta látniuk kell, hogy mi történik, tette hozzá. Amikor telefonon a rendőrséghez fordult az ügyben, még azt is elárulták neki, hogy be van kamerázva ez a rész, ám azt nem tudta meg, hogy a kamerafelvételeket miért nem használja sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet. „Akkor mire volt jó egyáltalán a zárt kerékpársáv kialakítása, ha valójában nem is gondolták komolyan?” – tette fel a kérdést olvasónk.
Hogy a helyszínen vizsgáljuk meg a helyzetet, először is végigtekertünk az Üllői úti kerékpársávon, méghozzá nem is legnagyobb forgalomban, hanem egy csütörtök kora délutáni időpontban. A negyedórás kerekezés alatt kettő, a kerékpársávot teljes széltében blokkoló fehér furgont is sikerült lefotózni. (Motoros nem volt.)
Ilyenkor Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint a bringás vagy rolleres vagy felteheti a járdára a bringát, és maximum 10-zel kikerülheti a furgont, vagy a veszélyesebb manővert választva a forgalmi sáv felé kerül. A többség szerinte az utóbbit választja.
De mit szól ehhez a rendőrség?
A BRFK válasza szerint a gépkocsik kerékpársávon történő parkolása szabálytalan és balesetveszélyes, ezért a rendőrök ilyen esetben intézkednek: figyelmeztetnek, helyszíni bírságot alkalmaznak vagy szabálysértési feljelentést tesznek. Annak a furgonosnak pedig, akinek ilyen helyre szól a szállítási címe, kötelessége szabályos parkolóhelyet keresni. Arra, hogy van-e ilyen az Üllői úton, később rátérünk. A rendőrök a kerékpárosoknak azt tanácsolják ilyen esetekben, hogy fokozott óvatossággal közelítsék meg és kerüljék ki a szabálytalan járművet...
UNGVÁRY KRISZTIÁN: MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS VÁLASZTÁS PÁGER ANTAL ÉLETMŰVÉBEN
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.17.
Meghatározottság és választás Páger Antal életművében...
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.17.
Meghatározottság és választás Páger Antal életművében...
MAGYAR PÉTER: ORBÁN VIKTOR OLYAN, MINT A TITANIC KAPITÁNYA...
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.18.
Add tovább! Orbán Viktor olyan, mint a Titanic kapitánya, aki miután jéghegynek vezette a hajót, süllyedés közben azzal szédíti az utasokat, hogy mostantól tényleg az ő érdekükben fogja kormányozni a hajót.
Miután Orbán Viktor 14 év alatt Magyarországot az Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette, most épp a haza jövőbeni megmentőjének szerepében próbál tetszelegni.
Látva a Fidesz népszerűségének megállíthatatlan csökkenését és a TISZA áradását, a Karmelita Palota pánik üzemmódba kapcsolt és most már a csillagokat is lehazudják az égről.
Orbánék 2000 embercsempészt engedtek ki a börtönökből, letelepedési kötvényekkel üzletelnek, migráns tábort építenek és több, mint 100 ezer ázsiai gazdasági migránssal árasztották el a magyar vidéket és eközben a TISZA Pártról azt hazudják, hogy beengedné az illegális migránsokat.
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.18.
Miután Orbán Viktor 14 év alatt Magyarországot az Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette, most épp a haza jövőbeni megmentőjének szerepében próbál tetszelegni.
Látva a Fidesz népszerűségének megállíthatatlan csökkenését és a TISZA áradását, a Karmelita Palota pánik üzemmódba kapcsolt és most már a csillagokat is lehazudják az égről.
Orbánék 2000 embercsempészt engedtek ki a börtönökből, letelepedési kötvényekkel üzletelnek, migráns tábort építenek és több, mint 100 ezer ázsiai gazdasági migránssal árasztották el a magyar vidéket és eközben a TISZA Pártról azt hazudják, hogy beengedné az illegális migránsokat.
Miközben Orbánék a békéről hazudoznak, aközben fegyver-, harckocsi- és lőszergyárat építenek, a polgárháborús Csádba küldenek több száz magyar katonát, a legszorosabb szövetségeseik a Patrióta frakcióban pedig aktív támogatói az ukrajnai fegyverszállításnak.
Orbán Viktor 14 év alatt egyetlen bérlakást sem épített, nem érdekelte, hogy a fiatalok jelentős része a lakhatási- és megélhetési problémák miatt külföldre menekült. Orbánék iskolákat és kollégiumokat alakítottak migránsszállóvá. Most pedig azt várja, hogy bárki elhiggye neki, hogy a kiürített államkassza mellett, a jövőben megoldja a lakhatási válságot.
Orbán Viktor 14 év alatt egyetlen bérlakást sem épített, nem érdekelte, hogy a fiatalok jelentős része a lakhatási- és megélhetési problémák miatt külföldre menekült. Orbánék iskolákat és kollégiumokat alakítottak migránsszállóvá. Most pedig azt várja, hogy bárki elhiggye neki, hogy a kiürített államkassza mellett, a jövőben megoldja a lakhatási válságot.
Orbán csodafegyverekről és jövőbeni gazdasági csodáról értekezik, miközben sorra jönnek ki a tragikusabbnál tragikusabb adatok a magyar gazdaság és költségvetés helyzetéről.
Orbán Viktor a magyar kis- és közép vállalatok megsegítéséről hazudik, miközben eddig ők voltak az ázsiai és globális multi cégek legfőbb kiszolgálói és az ő elhibázott politikájuk miatt kerültek lehetetlen helyzetbe a magyar tulajdonú vállalatok. Csak az ázsiai akkumulátor és elektromos autó beruházásokra 1000 milliárd forint közpénzt szórtak el. Ezen beruházások semmivel nem járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, sőt éppen lefelé húzzák azt. Eközben a családi cégek egyik napról a másikra próbálnak túlélni az adminisztratív- és az adóterhek tengerében, uniós források nélkül.
Orbán Viktor a családtagjait és haverjait ezermilliárdossá tette és eközben 3 millió honfitársunk, köztük több százezer gyermek él a létminimum alatt. Kiürül a magyar vidék, bezárják a szülészeteket, kétmillió honfitársunk van háziorvosi ellátás nélkül, demográfiai katasztrófa felé halad a hazánk, szétverték az oktatást, a szociális szférát, az idősellátást és a gyermekvédelmet, de most még lenne néhány ötlete a miniszterelnöknek…
A hazudozások ideje lejárt, vége van, miniszterelnök úr!
SOKAN TÚL KORÁN JELENTKEZNEK PAPI SZOLGÁLATRA | BEER MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.10.16.
A Reggeli személy 2024 október 15-i adásában Dési János vendége Beer Miklós a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke volt.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.10.16.
A Reggeli személy 2024 október 15-i adásában Dési János vendége Beer Miklós a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke volt.
ZÁVADA PÁL: ÁLLAMUNK ÉS PÁRTUNK VEZETŐI LETTEK A LEGGYALÁZATOSABB VISSZAÉLŐI ENNEK A NAPNAK IS
NÉPSZAVA
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2024.10.18.
Milyen összefüggések, kapcsolatok vannak az ötvenes évek legszörnyűbb jusztizmordjai és a néhány évvel korábbi háború, a holokauszt, a vidéki gettók történetei és szereplői között? Závada Pál új, Pernye és fű című regénye megvilágítja ennek a kérdésnek a hátterét. Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adna pénzt, hogy ne csak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. Interjú.
Milyen visszhangja volt 1989-ben a Statárium című, Sipos András rendezővel készített dokumentumfilmjüknek, amelyet a „gyújtogató kulákok” egykori pereiről forgattak?
Az volt az az év, amikor rengeteg minden történt. Nemcsak a közéletben és a politikai szférában, hanem a filmek, a könyvkiadás terén is – minden fölgyorsult. Hihetetlen pezsgés volt és nagy kínálat az úgynevezett leleplező dokumentumfilmeket tekintve, már ’87–’88-ban is, amelyek az előző korszak visszaéléseiről, borzalmairól, traumáiról szóltak: Sára Sándor sorozata, a Gulyás testvérek munkái, a Pócspetri Ember Judittól, A bankett Gazdag Gyulától, az Együttélés Gyarmathy Líviától, A Dunánál Schiffer Páltól. Amikor mi sorra kerültünk ’89-ben, azt hiszem, hogy e miatt a gazdag kínálat miatt is talán kevesebb figyelem hárult már a filmünkre. De én elégedett voltam, mert végül is elkészült, normálisan megvágták, lettek kópiák. Egy körúti kis moziban volt a premier, és néhány napig folyamatosan játszották. Vittük vidékre is, oda is, ahol maguk az interjúk készültek.
A Békés megyei szülőfalujában, Tótkomlóson, továbbá Füzesgyarmaton, illetve a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben, ahol személyesen érintve voltak az emberek, mik voltak a reakciók a vetítés után?
Érdekesnek találták, kérdezősködtek, gratuláltak. De a tótkomlósi bemutató volt a legkülönlegesebb, mert a helyi per áldozata, Lehoczky Pali bácsi, akit belekergettek a besúgói szerepbe, amit ő őszintén elmondott, és nyílt szívvel vállalt – nem haragudva, nem elbujdosva –, itt is kiállt az emberek elé a pódiumra a film levetítését követően, és meghajolt a nézők előtt. Azok pedig megtapsolták.
Miért vette elő 35 év elteltével az anyagot – amely a Szociológiai Intézet égisze alatt interjúkötet formájában is megjelent –, hogy most már regényíróként mesélje újra a történeteket, beleértve magát a szociografikus dokumentumfilm-készítés menetét is?
Kíváncsi voltam, hogy ennyi idő után mi lehet számomra érdekes ezekben a szövegekben. Egyáltalán működnek-e még az interjúk a beszédmódjukat tekintve, és képesek-e egy új nemzedék számára bármit is nyújtani. Annak idején nagyon nagy gondot fordítottunk az interjúk megírására. Messze nem arról volt szó, hogy pusztán begépeltük a felvett megszólalásokat, hanem igyekeztünk stílust, irodalmi rangot adni a szociográfia műfajának. Ebben komoly, követendő példát adott az az idősebb nemzedék, amely a Mozgó Világ című folyóiratban (a régi Mozgóban) a Berkovits György szerkesztette szociográfiai rovatban publikálta a munkáit, élükön Csalog Zsolttal. Amikor rájöttem, hogy több szempont szerint is újra körbe lehet járni ezeket az interjúkat, a bennük elmondott élettörténeteket, kínálkozott a lehetőség, hogy fiktív keretjáték formájában tekintsek rá maguknak a szövegeknek az elkészítésére: az interjúzás egy kitalált stáb produkciója legyen, amely stáb tagjai tartósabban együtt vannak a munka során. És vitassanak meg sok olyan kérdést, amelyet mi annak idején nem beszéltünk meg...
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2024.10.18.
Milyen visszhangja volt 1989-ben a Statárium című, Sipos András rendezővel készített dokumentumfilmjüknek, amelyet a „gyújtogató kulákok” egykori pereiről forgattak?
Az volt az az év, amikor rengeteg minden történt. Nemcsak a közéletben és a politikai szférában, hanem a filmek, a könyvkiadás terén is – minden fölgyorsult. Hihetetlen pezsgés volt és nagy kínálat az úgynevezett leleplező dokumentumfilmeket tekintve, már ’87–’88-ban is, amelyek az előző korszak visszaéléseiről, borzalmairól, traumáiról szóltak: Sára Sándor sorozata, a Gulyás testvérek munkái, a Pócspetri Ember Judittól, A bankett Gazdag Gyulától, az Együttélés Gyarmathy Líviától, A Dunánál Schiffer Páltól. Amikor mi sorra kerültünk ’89-ben, azt hiszem, hogy e miatt a gazdag kínálat miatt is talán kevesebb figyelem hárult már a filmünkre. De én elégedett voltam, mert végül is elkészült, normálisan megvágták, lettek kópiák. Egy körúti kis moziban volt a premier, és néhány napig folyamatosan játszották. Vittük vidékre is, oda is, ahol maguk az interjúk készültek.
A Békés megyei szülőfalujában, Tótkomlóson, továbbá Füzesgyarmaton, illetve a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben, ahol személyesen érintve voltak az emberek, mik voltak a reakciók a vetítés után?
Érdekesnek találták, kérdezősködtek, gratuláltak. De a tótkomlósi bemutató volt a legkülönlegesebb, mert a helyi per áldozata, Lehoczky Pali bácsi, akit belekergettek a besúgói szerepbe, amit ő őszintén elmondott, és nyílt szívvel vállalt – nem haragudva, nem elbujdosva –, itt is kiállt az emberek elé a pódiumra a film levetítését követően, és meghajolt a nézők előtt. Azok pedig megtapsolták.
Miért vette elő 35 év elteltével az anyagot – amely a Szociológiai Intézet égisze alatt interjúkötet formájában is megjelent –, hogy most már regényíróként mesélje újra a történeteket, beleértve magát a szociografikus dokumentumfilm-készítés menetét is?
Kíváncsi voltam, hogy ennyi idő után mi lehet számomra érdekes ezekben a szövegekben. Egyáltalán működnek-e még az interjúk a beszédmódjukat tekintve, és képesek-e egy új nemzedék számára bármit is nyújtani. Annak idején nagyon nagy gondot fordítottunk az interjúk megírására. Messze nem arról volt szó, hogy pusztán begépeltük a felvett megszólalásokat, hanem igyekeztünk stílust, irodalmi rangot adni a szociográfia műfajának. Ebben komoly, követendő példát adott az az idősebb nemzedék, amely a Mozgó Világ című folyóiratban (a régi Mozgóban) a Berkovits György szerkesztette szociográfiai rovatban publikálta a munkáit, élükön Csalog Zsolttal. Amikor rájöttem, hogy több szempont szerint is újra körbe lehet járni ezeket az interjúkat, a bennük elmondott élettörténeteket, kínálkozott a lehetőség, hogy fiktív keretjáték formájában tekintsek rá maguknak a szövegeknek az elkészítésére: az interjúzás egy kitalált stáb produkciója legyen, amely stáb tagjai tartósabban együtt vannak a munka során. És vitassanak meg sok olyan kérdést, amelyet mi annak idején nem beszéltünk meg...
Lásd még:
VÁNCSA ISTVÁN: PÁTERNOSZTER
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.10.18.
A Kelet felfelé, a Nyugat pedig lefelé tart, tudtuk meg bölcs vezérünktől immár számlálhatatlanul sokadik alkalommal. Jól van ez így, ismétlés a tudás anyja, bár amit sokadjára próbálnak a szánkba rágni, az óhatatlanul gyanússá válik. Már amennyiben nem volt gyanús már elsőre is, ez pedig az volt, sőt valójában nem is gyanúsnak találtuk, hanem szimpla hülyeségnek, merthogy csakugyan az, nem kell magyarázni, miért. Azért csak magyarázgassuk egy kicsit: 1918-ban, illetve ’22-ben, amikor A Nyugat alkonya cím alatt Oswald Spengler állt elő valami hasonlóval, akkor az még friss volt, üde és gondolatébresztő, és persze sokkal mélyebb, olyannyira, hogy még Szerb Antal figyelmét is fölkeltette, később viszont különféle nem igazán szalonképes irányzatok kelléktárába, majd pedig a kultúrhistória szemétdombjára került. Aki ezt onnan előráncigálni iparkodik, annak a jóhiszeműségéhez legalábbis szó fér, és akkor még a lehető legfinomabban fogalmaztunk.
Evvel együtt Kína brutális erejében és veszedelmes voltában kételkedni nyilván hülyeség volna, tehát a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésének helyet adó és nem mellékesen közpénzmilliárdokból épült Grand Hotel Esztergom tetejére részint azért kellett fekete ruhás, géppisztolyos testőröket delegálni, hogy távol tartsák a kínai ügynököket, részint pedig azért, mert a mi vezérünk is van olyan fontos ember, mint Fico, Vučić vagy Trump, tehát igen, őt is meg akarják merényelni, noha persze nem fogják, az ugyanis meg nem valósítható.
De ott van a célkeresztben, a világpolitika legfontosabb figurái között...
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.10.18.
Evvel együtt Kína brutális erejében és veszedelmes voltában kételkedni nyilván hülyeség volna, tehát a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésének helyet adó és nem mellékesen közpénzmilliárdokból épült Grand Hotel Esztergom tetejére részint azért kellett fekete ruhás, géppisztolyos testőröket delegálni, hogy távol tartsák a kínai ügynököket, részint pedig azért, mert a mi vezérünk is van olyan fontos ember, mint Fico, Vučić vagy Trump, tehát igen, őt is meg akarják merényelni, noha persze nem fogják, az ugyanis meg nem valósítható.
De ott van a célkeresztben, a világpolitika legfontosabb figurái között...
KÍNAI CSODAJÁRGÁNYOKTÓL RETTEG EURÓPA - PÉNTEK REGGEL #34
PARTIZÁN PODCAST
Szerző: Partizán
2024.10.18.
13 éve még Elon Musk is csak nevetett a kínai elektromos autókon. Ma már nem nevet. És nem nevetnek Európában sem, ahol a nagy autómárkák alaposan lemaradtak a villanyautós versenyben. Brüsszelben most felvették a kesztyűt, és büntetővámot vetettek ki a kínai elektromos autókra. Orbán Viktor szerint ez már gazdasági hidegháború. Tényleg az?
Szerző: Partizán
2024.10.18.
13 éve még Elon Musk is csak nevetett a kínai elektromos autókon. Ma már nem nevet. És nem nevetnek Európában sem, ahol a nagy autómárkák alaposan lemaradtak a villanyautós versenyben. Brüsszelben most felvették a kesztyűt, és büntetővámot vetettek ki a kínai elektromos autókra. Orbán Viktor szerint ez már gazdasági hidegháború. Tényleg az?
Szunomár Ágnes Kína-szakértővel és a totalcaros Bazsó Gábor Karottával elemezzük a helyzetet.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Rádi Gábor (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
ODZE GYÖRGY: A KÍNAIAK A HITELEIKKEL SZIVÁROGTAK BE AFRIKAI ORSZÁGOKBA IS
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2024.10.16.
A kínaiak sokan vannak és érvényesülniük kell, ez igaz a politikában is, nemcsak az utcai lökdösődésben. Az, hogy Szijjártó Péter egy évben kétszer elmegy Pekingbe, annak semmi jelentősége nincs - mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Odze Görgy, író, diplomata, aki sok évig élt Kínában, arról, hogy vajon ártanak-e a kínai kapcsolatok Magyarországnak. Szerinte olyan mértékben vagyunk kiszolgáltatva Kínának, ahogy régebben csak lezüllött afrikai országok voltak, olyan szinten fűződünk hozzá, ami példátlan az uniós országok között.
A titokban felvett kínai hitelről elmondta, a kínaiak semmit nem szeretnek nyilvánosságra hozni, a mai napig nem mondták el a Covid-járvánnyal kapcsolatban sem, hogy mi történt. „Ami onnan kiszivárog, az vagy nem hiteles, vagy nem kínai.” Szerinte a hitellel a magyaroknak tervei vannak, de valószínűleg megmondják, hogy mire lehet használni, akkor pedig a szuverenitásunknak vége. Az, hogy Észak-Macedóniának adtuk, ez végképp érthetetlen, a kínaiak, ha akartak volna adni, akkor odaadták volna, nekik mindegy, kinek adják a pénzt.”
Odze György emlékeztetett, így jutottak be Afrikába a kínaiak, ma már 50-60 országban vannak jelen a kölcsönök miatt, hogy ha majd a WHO-ban vagy az ENSZ-ben szavazni kell, akkor kiálljanak mellettük. „Itt nem barátságról van szó, az a barátság, ahol nincs érdek, és mi nem mondunk le az érdekeinkről.” Az író a műsorban beszél még a megjelent és megjelenő könyveiről is.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2024.10.16.
A kínaiak sokan vannak és érvényesülniük kell, ez igaz a politikában is, nemcsak az utcai lökdösődésben. Az, hogy Szijjártó Péter egy évben kétszer elmegy Pekingbe, annak semmi jelentősége nincs - mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Odze Görgy, író, diplomata, aki sok évig élt Kínában, arról, hogy vajon ártanak-e a kínai kapcsolatok Magyarországnak. Szerinte olyan mértékben vagyunk kiszolgáltatva Kínának, ahogy régebben csak lezüllött afrikai országok voltak, olyan szinten fűződünk hozzá, ami példátlan az uniós országok között.
A titokban felvett kínai hitelről elmondta, a kínaiak semmit nem szeretnek nyilvánosságra hozni, a mai napig nem mondták el a Covid-járvánnyal kapcsolatban sem, hogy mi történt. „Ami onnan kiszivárog, az vagy nem hiteles, vagy nem kínai.” Szerinte a hitellel a magyaroknak tervei vannak, de valószínűleg megmondják, hogy mire lehet használni, akkor pedig a szuverenitásunknak vége. Az, hogy Észak-Macedóniának adtuk, ez végképp érthetetlen, a kínaiak, ha akartak volna adni, akkor odaadták volna, nekik mindegy, kinek adják a pénzt.”
Odze György emlékeztetett, így jutottak be Afrikába a kínaiak, ma már 50-60 országban vannak jelen a kölcsönök miatt, hogy ha majd a WHO-ban vagy az ENSZ-ben szavazni kell, akkor kiálljanak mellettük. „Itt nem barátságról van szó, az a barátság, ahol nincs érdek, és mi nem mondunk le az érdekeinkről.” Az író a műsorban beszél még a megjelent és megjelenő könyveiről is.
FLASZTER: MI MAGYAR PÉTER TITKA?
FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.10.17.
DK-s rúgott DK-st. Orbán Viktor mindent vesztett, majd nyert. Magyarellenes szigorítás Szlovákiában. Nem éljük meg a nyugdíjkorhatárt. Ezek voltak az október 17-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal R. Kiss Kornéliával (Magyar Hang) és Gulyás Balázzsal (Gulyáságyú Média) beszélgetett.
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.10.17.
DK-s rúgott DK-st. Orbán Viktor mindent vesztett, majd nyert. Magyarellenes szigorítás Szlovákiában. Nem éljük meg a nyugdíjkorhatárt. Ezek voltak az október 17-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal R. Kiss Kornéliával (Magyar Hang) és Gulyás Balázzsal (Gulyáságyú Média) beszélgetett.
SALÁT GERGELY: MŰKÖDHET-E EURÓPA KÍNAI TECHNOLÓGIA NÉLKÜL?
INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.17.
Milyen következményei lesznek a kínai importra bevezetett EU-vámoknak?
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.17.
Milyen következményei lesznek a kínai importra bevezetett EU-vámoknak?
Kire, milyen következménnyel járna egy kereskedelmi háború Kínával?
Mitől függ az, hogy az unió, vagy Kína sérül jobban?
Az európai gazdaság 7 %-át adja az autóipar, Kínában is ennyire fontos?
Válaszlépésként a francia konyak, spanyol sertéshús vagy általában az európai tejtermékek vámjáról beszéltek eddig. Ezek egy súlycsoprtban vannak az autóiparral?
Hogyan születnek a fontos gazdasági kérdések Kínában?
Mi a kínai gazdaság motorja?
Ki veszít többet a vámháborúban, az Egyesült Államok vagy Kína?
Kivel kereskedik zavartalanul Kína?
A Kínában termelő uniós és az Unióban termelő Kínai vállalatokat hogy kell számolni ebben a konfliktusban?
Mire használhatja Kína a BRICS szervezetét?
Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.10.16-án. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.
BABILÓNT LÁTNI KELL – ÉS EZ MOST VÉGRE BUDAPESTEN IS LEHETSÉGES
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.10.18.
.jpg)
Meglepő, de még nem volt Mezopotámia művészetét bemutató kiállítás Magyarországon. Soha, semmilyen. Az ókor egyik legfontosabb kultúrájának bemutatkozása a Szépművészeti Múzeumban éppen ezért az idei év kihagyhatatlan kulturális eseménye. És kihagyhatatlan azért is, mert egy olyan civilizáció alkotásait hozza testközelbe, amelynek helyszíneire ellátogatni az átlagember számára szinte lehetetlen. A Szépművészetitől már megszokott, a nagy nyugati múzeumokhoz méltó színvonalú tárlat ez, ahol monumentális, közönségvonzó, ikonikus műalkotások is megjelennek a babilóni Istár-kapuról és az asszír palotákból.
Az ember azon töpreng, hogy lehet ez. Hogy lehet, hogy még sosem volt Magyarországon az ókori Mezopotámia művészetét bemutató, reprezentatív tárlat. Hiszen Mezopotámia nem valami elfelejtett, marginális régi civilizáció, amely csak pár szakembert érdekel, hanem az ókor nagy, meghatározó kultúráinak egyike. És Mezopotámia nélkül a saját kultúránk sem képzelhető el. Ott van a Biblia révén a közös DNS-ünkben: Ábrahám és az özönvíz, Bábel tornya és az írás a falon – még a mondásainkban is ott rejtőzik.
De jobban belegondolva, hányan lehetünk, akik babilóni vagy asszír tárgyakat kizárólag fényképen vagy valamelyik nagy külföldi múzeum néhány termén átrohanva láttunk. Mezopotámia emlékezetét meghatározza, hogy maga a helyszín gyakorlatilag elérhetetlen. Egyiptommal ellentétben Irak a 80-as évek vége óta az átlagember számára a világ egyik leginkább megközelíthetetlen országa. Aki kalandvágyó, persze megkockáztathatja az odautazást, de azért erre kevesen vállalkoznak. Nagy különbség van vonzerő tekintetében is: a monumentális egyiptomi kőépítményekkel ellentétben egy jórészt agyagtéglából épült civilizáció sokkal szerényebb romokat hagy maga után...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.10.18.
.jpg)
Az ember azon töpreng, hogy lehet ez. Hogy lehet, hogy még sosem volt Magyarországon az ókori Mezopotámia művészetét bemutató, reprezentatív tárlat. Hiszen Mezopotámia nem valami elfelejtett, marginális régi civilizáció, amely csak pár szakembert érdekel, hanem az ókor nagy, meghatározó kultúráinak egyike. És Mezopotámia nélkül a saját kultúránk sem képzelhető el. Ott van a Biblia révén a közös DNS-ünkben: Ábrahám és az özönvíz, Bábel tornya és az írás a falon – még a mondásainkban is ott rejtőzik.
De jobban belegondolva, hányan lehetünk, akik babilóni vagy asszír tárgyakat kizárólag fényképen vagy valamelyik nagy külföldi múzeum néhány termén átrohanva láttunk. Mezopotámia emlékezetét meghatározza, hogy maga a helyszín gyakorlatilag elérhetetlen. Egyiptommal ellentétben Irak a 80-as évek vége óta az átlagember számára a világ egyik leginkább megközelíthetetlen országa. Aki kalandvágyó, persze megkockáztathatja az odautazást, de azért erre kevesen vállalkoznak. Nagy különbség van vonzerő tekintetében is: a monumentális egyiptomi kőépítményekkel ellentétben egy jórészt agyagtéglából épült civilizáció sokkal szerényebb romokat hagy maga után...
A MAGYAROK LEGALÁBB NYOLCVAN SZÁZALÉKA EURÓPA- ÉS NATO-PÁRTI - – MONDTA MAGYAR PÉTER AZ OSZTRÁK TÉVÉBEN A TÉVEDÉSEK ELKERÜLÉSE VÉGETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.18.
Európapárti vagyok – ezt emelte ki az ORF, az osztrák köztelevízió online szolgálatának ismertetője a Magyar Péter által adott, szerda este sugárzott interjúból.
A nyilatkozatot, amelyet szerzői jogi okokból az ORF honlapján csak Ausztriában lehet megtekinteni, azzal a háttérmagyarázattal vezették fel, hogy a Magyar vezette, feltörekvő TISZA párt támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint olyan mértékben megközelítette a Fideszét, hogy az már veszélyes Orbán Viktorra nézve. Magyar Péter a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy ő az, aki számon tudja kérni Orbán Viktoron, miként vált Magyarország 20 év alatt az Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamává. Szólt a duplájára nőtt államadósságról, a romokban heverő egészségügyről, oktatási és szociális rendszerről, valamint az uniós források hazahozataláról. Szóba került az interjúban a Rogán Antal által vezetett propagandagépezet, amely ellen Magyar százezreket vitt utcára, valamint az is, hogy Rogán az ügyészséget is kézben tartja, és befolyásolhatja a nyomozati aktákat. Az interjúból megtudhatja az osztrák publikum, hogy a kormánymédia példátlan lejárató kampányba kezdett a TISZA Párt elnöke ellen. Az embereket mégis maga mellé tudja állítani, hiszen már a júniusi önkormányzati és EP-választáson is 30 százalékot sikerült elérnie - még úgy is, hogy az orbáni illiberális berendezkedés alapjaiban alakította át a választójogi törvényt.
Az Európa-politikáról szólva a TISZA párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok legalább nyolcvan százaléka Európa- és NATO-párti. Úgy gondolja, teljesen normális dolog, hogy konstruktív és néha kritikus kapcsolatot szeretnének kialakítani az Európai Unióval. Ukrajnát illetően utalt arra, hogy van néhány kényes kérdés az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéből fakadóan. Hangsúlyozta azonban: ő maga is többször elmondta, hogy az ukrán népnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát és az országát az agresszor Putyinnal szemben. Hozzátette azt is, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút.
Az interjúhoz kapcsolódóan Wolfgang Geier rádiós újságíró az osztrák közmédiában elhangzott elemzésében Magyar Péter látványos népszerűségnövekedésének az okát abban látta, hogy a rendszeren belülről jött, maga is jól ismeri az általa bírált mechanizmus működését. Geier szerint, ha kialakul a változást igénylő közhangulat, akkor egy jó fellépésű ember eredményes lehet.
Az Euronews-zal foglalkozik a Politico amerikai portál egyik cikke, és annak címében az európai tévécsatorna új főnökének azt a kijelentését emelik ki, hogy ő nem fogad el utasításokat Orbán Viktortól. Az alcím pedig arról szól, hogy az alkalmazottak biztosítva kívánják látni a szerkesztői függetlenséget. Az Euronewstól a minap – a Politico megfogalmazása szerint brutális módon - elbocsátották Guillaume Dubois vezérigazgatót, és helyére az a Claus Strunz került, aki korábban a Bild című német bulvárlapnál építette fel a karrierjét. A Politico írása megjegyzi, hogy a Bild az Axel Springer csoporthoz tartozik, miként maga a Politico is. Az Euronews új vezérigazgatója – olvasható a cikkben – hangsúlyozta, hogy soha nem fogadna el olyan állást, amelyben politikai vezetők utasításainak lenne alárendelve. A Politico szerint az alkalmazottak körében van olyan félelem, hogy Strunz kinevezése összekapcsolódik azzal, hogy a tévécsatorna tulajdonosa pénzügyi és személyes módon is kötődik Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Pedro Vargas David, az Alpac tőkealap vezérigazgatója 2022-ben szerezte meg a tévécsatornát, amelyet egykor a CNN-re adott európai válasznak tekintettek, de amikor kiderült, hogy a tulajdonosnak kapcsolatai vannak Orbán köreivel, megfogalmazódott az aggodalom, hogy az Euronewst EU-szkeptikus, jobbra hajló orgánummá alakítják át. Strunz Izrael-párti és bevándorlóellenes bejegyzései a közösségi médiában a Politico szerint oda vezettek az Euronews újságíróinak körében, hogy kérdések merültek fel a hírszolgáltatás új irányaira vonatkozóan. Erről öt, névtelenséget kérő alkalmazott tájékoztatta a portált.
Mint a Politico írja, a csatorna lyoni és brüsszeli alkalmazottai beszélhettek Vargas Daviddal, valamint Strunz-cal. Alexis Caraco, a lyoni alkalmazottak egyik képviselője – aki előzőleg zavarónak tartotta Strunz Twitter-bejegyzéseit, különösen azt, amelyben a működő demokrácia bizonyítékaként ünnepelte az Alternatíva német szélsőjobboldali párt választási eredményét – a kétórás találkozó után azt mondta, hogy az megnyugtató volt számukra. A Politico leszögezi: eddig nincs bizonyíték arra, hogy Orbán állna Dubois menesztése, illetve Strunz kinevezése mögött, és az újságírók nem is kaptak olyan utasítást, hogy ne foglalkozzanak – idézem – „a magyar fenegyerekkel”.
Végül igen röviden megemlítem még, hogy szintén a Politico a minap terjedelmes interjút közölt Bernard-Henri Lévy vezető francia filozófussal, aki úgy véli, hogy már benne is vagyunk az újabb világháború kezdeti szakaszában. Szerinte Amerikát és demokratikus szövetségeseit hevesen támadja egy laza, de egyre szorosabbá váló front, amely Kínából, Oroszországból, Törökországból, Iránból és a radikális iszlámból áll. Az új világháború két színtere jelenleg Ukrajna és Izrael, de harmadikként hamarosan csatlakozik Tajvan is.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.18.
A nyilatkozatot, amelyet szerzői jogi okokból az ORF honlapján csak Ausztriában lehet megtekinteni, azzal a háttérmagyarázattal vezették fel, hogy a Magyar vezette, feltörekvő TISZA párt támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint olyan mértékben megközelítette a Fideszét, hogy az már veszélyes Orbán Viktorra nézve. Magyar Péter a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy ő az, aki számon tudja kérni Orbán Viktoron, miként vált Magyarország 20 év alatt az Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamává. Szólt a duplájára nőtt államadósságról, a romokban heverő egészségügyről, oktatási és szociális rendszerről, valamint az uniós források hazahozataláról. Szóba került az interjúban a Rogán Antal által vezetett propagandagépezet, amely ellen Magyar százezreket vitt utcára, valamint az is, hogy Rogán az ügyészséget is kézben tartja, és befolyásolhatja a nyomozati aktákat. Az interjúból megtudhatja az osztrák publikum, hogy a kormánymédia példátlan lejárató kampányba kezdett a TISZA Párt elnöke ellen. Az embereket mégis maga mellé tudja állítani, hiszen már a júniusi önkormányzati és EP-választáson is 30 százalékot sikerült elérnie - még úgy is, hogy az orbáni illiberális berendezkedés alapjaiban alakította át a választójogi törvényt.
Az Európa-politikáról szólva a TISZA párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok legalább nyolcvan százaléka Európa- és NATO-párti. Úgy gondolja, teljesen normális dolog, hogy konstruktív és néha kritikus kapcsolatot szeretnének kialakítani az Európai Unióval. Ukrajnát illetően utalt arra, hogy van néhány kényes kérdés az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéből fakadóan. Hangsúlyozta azonban: ő maga is többször elmondta, hogy az ukrán népnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát és az országát az agresszor Putyinnal szemben. Hozzátette azt is, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút.
Az interjúhoz kapcsolódóan Wolfgang Geier rádiós újságíró az osztrák közmédiában elhangzott elemzésében Magyar Péter látványos népszerűségnövekedésének az okát abban látta, hogy a rendszeren belülről jött, maga is jól ismeri az általa bírált mechanizmus működését. Geier szerint, ha kialakul a változást igénylő közhangulat, akkor egy jó fellépésű ember eredményes lehet.
Az Euronews-zal foglalkozik a Politico amerikai portál egyik cikke, és annak címében az európai tévécsatorna új főnökének azt a kijelentését emelik ki, hogy ő nem fogad el utasításokat Orbán Viktortól. Az alcím pedig arról szól, hogy az alkalmazottak biztosítva kívánják látni a szerkesztői függetlenséget. Az Euronewstól a minap – a Politico megfogalmazása szerint brutális módon - elbocsátották Guillaume Dubois vezérigazgatót, és helyére az a Claus Strunz került, aki korábban a Bild című német bulvárlapnál építette fel a karrierjét. A Politico írása megjegyzi, hogy a Bild az Axel Springer csoporthoz tartozik, miként maga a Politico is. Az Euronews új vezérigazgatója – olvasható a cikkben – hangsúlyozta, hogy soha nem fogadna el olyan állást, amelyben politikai vezetők utasításainak lenne alárendelve. A Politico szerint az alkalmazottak körében van olyan félelem, hogy Strunz kinevezése összekapcsolódik azzal, hogy a tévécsatorna tulajdonosa pénzügyi és személyes módon is kötődik Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Pedro Vargas David, az Alpac tőkealap vezérigazgatója 2022-ben szerezte meg a tévécsatornát, amelyet egykor a CNN-re adott európai válasznak tekintettek, de amikor kiderült, hogy a tulajdonosnak kapcsolatai vannak Orbán köreivel, megfogalmazódott az aggodalom, hogy az Euronewst EU-szkeptikus, jobbra hajló orgánummá alakítják át. Strunz Izrael-párti és bevándorlóellenes bejegyzései a közösségi médiában a Politico szerint oda vezettek az Euronews újságíróinak körében, hogy kérdések merültek fel a hírszolgáltatás új irányaira vonatkozóan. Erről öt, névtelenséget kérő alkalmazott tájékoztatta a portált.
Mint a Politico írja, a csatorna lyoni és brüsszeli alkalmazottai beszélhettek Vargas Daviddal, valamint Strunz-cal. Alexis Caraco, a lyoni alkalmazottak egyik képviselője – aki előzőleg zavarónak tartotta Strunz Twitter-bejegyzéseit, különösen azt, amelyben a működő demokrácia bizonyítékaként ünnepelte az Alternatíva német szélsőjobboldali párt választási eredményét – a kétórás találkozó után azt mondta, hogy az megnyugtató volt számukra. A Politico leszögezi: eddig nincs bizonyíték arra, hogy Orbán állna Dubois menesztése, illetve Strunz kinevezése mögött, és az újságírók nem is kaptak olyan utasítást, hogy ne foglalkozzanak – idézem – „a magyar fenegyerekkel”.
Végül igen röviden megemlítem még, hogy szintén a Politico a minap terjedelmes interjút közölt Bernard-Henri Lévy vezető francia filozófussal, aki úgy véli, hogy már benne is vagyunk az újabb világháború kezdeti szakaszában. Szerinte Amerikát és demokratikus szövetségeseit hevesen támadja egy laza, de egyre szorosabbá váló front, amely Kínából, Oroszországból, Törökországból, Iránból és a radikális iszlámból áll. Az új világháború két színtere jelenleg Ukrajna és Izrael, de harmadikként hamarosan csatlakozik Tajvan is.
AZ ORBÁN-TERV
ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2024.10.16.
Orbán Viktor terve szerint Magyarországon a belátható időben 3-6 százalékos gazdasági növekedést lehet elérni, azaz folytatódhat a “high pressure economy”, annak ellenére, hogy annak feltételei már nem állnak fel. Tíz évvel ezelőtt olcsó hitelek voltak, aránylag alacsony volt a magyar adósság, a foglalkoztatottság alig volt magasabb hatvan százaléknál a munkaképes korúak körében. Ma a hitelkörnyezet kifejezetten rossz, az adósság magas, és nyolcvan százalék körüli a foglalkoztatottság. Tegyük hozzá a foglalkoztatottság növelésével nem járt együtt a termelékenység növekedése, leginkább nagyon alacsonyan képzett emberek kerültek a munkaerőpiacra.
A kínai e-autóipar “supply chain”-ébe való beépülés prompt módon jelentős építőipari befektetéseket jelent ( fel kell építeni a gyárakat, a kiszolgáló infrastruktúrát, kombinált ciklusú gázerőműveket, legalábbis ezekről volt szó). A kínai akkugyártás mögötti szellemi tőke, a mérnöki kiképzettség olyan magas, hogy teljesen reménytelen azt várni, hogy magyar műszaki tudásra lenne szükség. Amire szükség lehet az az “olajos és piszkos munkáskezek” (ezekről beszélt Orbán az embereinek).
A várható keresletre óriási befektetésekkel válaszoltak, és egyelőre sok minden mutat arra, hogy túlságosan nagy a kínálat a kereslethez képest. Azt én nem állíthatom, hogy ez így is marad, a CATL akkugyár vélhetően meg fog épülni, és a BYD autógyár is. Ezek páratlan méretű ipari beruházások a világ legnagyobb méretű üzemcsarnokai fognak Magyarországon felépülni.
Amiről már senki nem beszél, az a Fudan Budapest Egyetem. A terv az volt, hogy egy aránylag kicsi egyetemet hoznak Budapestre, ami kulcsfontosságú területeken a világ élvonalába (a szó legszorosabb értelmében élvonalába) tartozna, és ezzel erősítenék a magyar tudásipar bázisát. Minden arra mutat, hogy semmi sem lesz a Fudan Budapest projektből.
Orbán teljesen elengedte a magyar tudásipart, olajos és piszkos kezeket akar, két-háromszázezer párat. Úgy gondolja, hogy Magyarországon egy munkaintenzív, alacsony hozzáadott értékrt adó, kínai megabefektetésekre alapozott összeszerelő ipargazdaság az optimális.
A magyar alsó három társadalmi decilis képzettsége jóval az európai átlag alatt van, de betanított munkára jók lehetnek. Bár bizonyos területeken ázsiai munkaerőre, több tízezer vendégmunkásra lehet szükség. A magyar egyetemek autonómiáját elvették, helyzetük az egyetemi rangsorokban egyáltalán nem javult, sőt inkább valamelyest romlott (ennek azért oka az, hogy a világ felsőoktatása javult, új riválisok léptek a rendszerbe), az európai top kutatási grantekből még a tíz évvel ezelőttinél is kevesebbet (gyakorlatilag semmit) kapnak magyar kutatóhelyek.
Orbán azt gondolja, hogy a magyar fiatalok tehetségére nem lehet jövőt építeni, nem fejlesztette az elitstruktúrákat, és egyáltalán nem is mutat érdeklődést az elit tudásipar iránt. A féltudású magyar elit harmadtudású magyar elitként termelheti újra magát.
Itt jöjjön egy személyes bekezdés. Ha Pesten vagyok igyekszem beszélgetni tehetséges, fiatal magyar matematikusokkal, és akárki akármit mond én ugyanazt látom, mint régen, óriási érték van ezekben a fiúkban és lányokban, ez abszolút nemzetközi szint. Én, szemben a magyar többséggel, inklúzíve az elitoktatásellenes progresszíveket, a STEM-ben, a matematikában, számítógéptudományban, AI-ban, robotikában tudom csak látni a magyar jövőt, szemben a putyinista “patriótákkal” én hiszek a magyar fiatalok tehetségében. Akiket meg kell tartani, gyakorlatilag bármi áron. Fogalmam sincs, hogy mit lehetne tenni, hogy valóban van-e alternatívája Orbán terveinek. Lehet, hogy már nincs. De akkor szomorú jövője lesz ennek az országnak.
Szerző: jotunder
2024.10.16.
A kínai e-autóipar “supply chain”-ébe való beépülés prompt módon jelentős építőipari befektetéseket jelent ( fel kell építeni a gyárakat, a kiszolgáló infrastruktúrát, kombinált ciklusú gázerőműveket, legalábbis ezekről volt szó). A kínai akkugyártás mögötti szellemi tőke, a mérnöki kiképzettség olyan magas, hogy teljesen reménytelen azt várni, hogy magyar műszaki tudásra lenne szükség. Amire szükség lehet az az “olajos és piszkos munkáskezek” (ezekről beszélt Orbán az embereinek).
A várható keresletre óriási befektetésekkel válaszoltak, és egyelőre sok minden mutat arra, hogy túlságosan nagy a kínálat a kereslethez képest. Azt én nem állíthatom, hogy ez így is marad, a CATL akkugyár vélhetően meg fog épülni, és a BYD autógyár is. Ezek páratlan méretű ipari beruházások a világ legnagyobb méretű üzemcsarnokai fognak Magyarországon felépülni.
Amiről már senki nem beszél, az a Fudan Budapest Egyetem. A terv az volt, hogy egy aránylag kicsi egyetemet hoznak Budapestre, ami kulcsfontosságú területeken a világ élvonalába (a szó legszorosabb értelmében élvonalába) tartozna, és ezzel erősítenék a magyar tudásipar bázisát. Minden arra mutat, hogy semmi sem lesz a Fudan Budapest projektből.
Orbán teljesen elengedte a magyar tudásipart, olajos és piszkos kezeket akar, két-háromszázezer párat. Úgy gondolja, hogy Magyarországon egy munkaintenzív, alacsony hozzáadott értékrt adó, kínai megabefektetésekre alapozott összeszerelő ipargazdaság az optimális.
A magyar alsó három társadalmi decilis képzettsége jóval az európai átlag alatt van, de betanított munkára jók lehetnek. Bár bizonyos területeken ázsiai munkaerőre, több tízezer vendégmunkásra lehet szükség. A magyar egyetemek autonómiáját elvették, helyzetük az egyetemi rangsorokban egyáltalán nem javult, sőt inkább valamelyest romlott (ennek azért oka az, hogy a világ felsőoktatása javult, új riválisok léptek a rendszerbe), az európai top kutatási grantekből még a tíz évvel ezelőttinél is kevesebbet (gyakorlatilag semmit) kapnak magyar kutatóhelyek.
Orbán azt gondolja, hogy a magyar fiatalok tehetségére nem lehet jövőt építeni, nem fejlesztette az elitstruktúrákat, és egyáltalán nem is mutat érdeklődést az elit tudásipar iránt. A féltudású magyar elit harmadtudású magyar elitként termelheti újra magát.
Itt jöjjön egy személyes bekezdés. Ha Pesten vagyok igyekszem beszélgetni tehetséges, fiatal magyar matematikusokkal, és akárki akármit mond én ugyanazt látom, mint régen, óriási érték van ezekben a fiúkban és lányokban, ez abszolút nemzetközi szint. Én, szemben a magyar többséggel, inklúzíve az elitoktatásellenes progresszíveket, a STEM-ben, a matematikában, számítógéptudományban, AI-ban, robotikában tudom csak látni a magyar jövőt, szemben a putyinista “patriótákkal” én hiszek a magyar fiatalok tehetségében. Akiket meg kell tartani, gyakorlatilag bármi áron. Fogalmam sincs, hogy mit lehetne tenni, hogy valóban van-e alternatívája Orbán terveinek. Lehet, hogy már nincs. De akkor szomorú jövője lesz ennek az országnak.
POLT PÉTER „FELJELENTÉSNEK ÉRTÉKELTE”...
FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.10.18.
Polt Péter „feljelentésnek értékelte”, hogy megkérdeztem tőle: mit tesz az ellen a hűtlen kezelés ellen, hogy 200 millió euró (80 milliárd forint!), plusz további napi egymillió euró büntetést kell fizetnünk amiatt, mert Orbánék nem teljesítik az Európai Unió Bíróságának ítéletét.
Ez ugyanis klasszikus hűtlen kezelés:
„376. §: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”
Nem kétséges, hogy az európai ítélet nyílt negligálása ilyen szándékos károkozás. Persze a Nemzeti Nyomozó Iroda majd megmagyarázza, ez miért nem bűncselekmény, azaz a döglött ló nem halt meg, csak alszik. Ügyesek, megoldották ezt már a trafik-ügytől kezdve az Elios-botrányon át számtalan más nyilvánvaló bűncselekményig. De legalább dolgozzanak kicsit megint a pénzükért!
A Poltnak írt levelem és a válasza itt:
https://ugyeszseg.hu/a-legfobb-ugyesz-valasza-dr-hadhazy.../
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.10.18.
Ez ugyanis klasszikus hűtlen kezelés:
„376. §: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”
Nem kétséges, hogy az európai ítélet nyílt negligálása ilyen szándékos károkozás. Persze a Nemzeti Nyomozó Iroda majd megmagyarázza, ez miért nem bűncselekmény, azaz a döglött ló nem halt meg, csak alszik. Ügyesek, megoldották ezt már a trafik-ügytől kezdve az Elios-botrányon át számtalan más nyilvánvaló bűncselekményig. De legalább dolgozzanak kicsit megint a pénzükért!
A Poltnak írt levelem és a válasza itt:
https://ugyeszseg.hu/a-legfobb-ugyesz-valasza-dr-hadhazy.../ ORBÁN AZOKTÓL VÁRJA A VILÁGRENDSZERVÁLTÁST, AKIKNEK EZ NEM ÁLL ÉRDEKÉBEN
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.18.
Az elmúlt években a magyar kormány külpolitikai retorikájának központi elemévé vált a „Kelet” és a fejlődő országok – avagy a „globális Dél” – gazdasági felemelkedése, a nyugati világ relatív gazdasági hanyatlása, a „multipoláris”, avagy többpólusú világrend kialakulása, valamint a világgazdaság „blokkosodása”. Orbán Viktor és beosztottjai azzal igyekeznek magyarázni a kormány lépéseit, hogy Magyarország ebben a formálódó új világrendben egyedi és szuverén utat jár.
Ezek a toposzok nem csak Orbán beszédeiben népszerűek, a miniszterelnök, illetve a magyar „nagy stratégia” kidolgozásával megbízott fegyverhordozói nagyrészt angolszász geopolitikai gondolkodók ötleteit fordítják magyarra és egészítik ki saját vágyaikkal és elképzeléseikkel. Ugyanakkor a fenti elképzelések és az azokból levon orbáni következtetések helyessége az angolszász tudományos szférában és a „globális Délen” is vitatott.
Mindezek mellett a nagy Kelet versus Nyugat narratíva és a blokkosodás hangoztatása relatíve kevés figyelmet fordít a világgazdaság valós felépítésére és a „globális Dél” és a „Kelet” gazdasági és politikai elitjeinek érdekeire. A feltörekvő országok gazdasági elitje a globális kapitalizmus „keleti” és „nyugati” központjaiba is becsatornázta magát, és ebből fakadóan nem a jelenlegi világrend meghaladására vagy leváltására törekszik, hanem sok tekintetben a status quo fenntartásában érdekelt.
Fonódó gazdasági elitek
A fenti gondolatot járja körül mélyebben Trissia Wijaya és Kanishka Jayasuriya, az ausztrál Murdoch University kutatóinak szeptemberben a patinás International Affairs folyóiratban megjelent tanulmánya. Ők a világrendszerváltás narratívája mögötti „geopolitikai fetisizmussal” szembefordulva, marxista alapállásból amellett érvelnek, hogy a „multipoláris” világ megértéséhez a globális kapitalizmus alapjainak feltérképezésére van szükség.
A fenti narratívák alapvető eleme az állam gazdasági szerepének növekedése, a nemzetbiztonsági és geopolitikai érdekek erőteljesebb gazdaságpolitikai érvényesítése, az iparpolitika reneszánsza és a pusztán a hatékonyságot kergető, a szabályozást és állami beavatkozást ellenző „neoliberális” piaci logika meghaladása.
A szerzők szerint ugyanakkor a globális gazdasági rend, az állami érdekek és az egyes helyi gazdasági elitek viszonyai között jóval összetettebb kölcsönhatások fedezhetők fel. Az állami gazdasági szerepvállalás növekedése nem feltétlenül jelenti a piaci logika meghaladását, és a gazdasági nacionalizmus térnyerése önmagában nem jelenti a globalizáció visszafordulását és a blokkosodás erősödését.
Elemzésük kiindulópontja, hogy a fejlődő világban egy új típusú gazdasági elit alakult ki, amelynek felemelkedése és pozíciója egyszerre függ az államtól és a globalizációtól...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.18.
Ezek a toposzok nem csak Orbán beszédeiben népszerűek, a miniszterelnök, illetve a magyar „nagy stratégia” kidolgozásával megbízott fegyverhordozói nagyrészt angolszász geopolitikai gondolkodók ötleteit fordítják magyarra és egészítik ki saját vágyaikkal és elképzeléseikkel. Ugyanakkor a fenti elképzelések és az azokból levon orbáni következtetések helyessége az angolszász tudományos szférában és a „globális Délen” is vitatott.
- A Nyugat, különösen az Egyesült Államok hanyatlása egyáltalán nem egyértelmű, ahogy a „globális Dél” felemelkedését sem lehet kiolvasni objektív adatokból.
- A világrendről szóló nagy megfejtések gyakran alapvető dolgokat sem definiálnak és a rend alapvetéseiben sem értenek egyet.
Mindezek mellett a nagy Kelet versus Nyugat narratíva és a blokkosodás hangoztatása relatíve kevés figyelmet fordít a világgazdaság valós felépítésére és a „globális Dél” és a „Kelet” gazdasági és politikai elitjeinek érdekeire. A feltörekvő országok gazdasági elitje a globális kapitalizmus „keleti” és „nyugati” központjaiba is becsatornázta magát, és ebből fakadóan nem a jelenlegi világrend meghaladására vagy leváltására törekszik, hanem sok tekintetben a status quo fenntartásában érdekelt.
Fonódó gazdasági elitek
A fenti gondolatot járja körül mélyebben Trissia Wijaya és Kanishka Jayasuriya, az ausztrál Murdoch University kutatóinak szeptemberben a patinás International Affairs folyóiratban megjelent tanulmánya. Ők a világrendszerváltás narratívája mögötti „geopolitikai fetisizmussal” szembefordulva, marxista alapállásból amellett érvelnek, hogy a „multipoláris” világ megértéséhez a globális kapitalizmus alapjainak feltérképezésére van szükség.
A fenti narratívák alapvető eleme az állam gazdasági szerepének növekedése, a nemzetbiztonsági és geopolitikai érdekek erőteljesebb gazdaságpolitikai érvényesítése, az iparpolitika reneszánsza és a pusztán a hatékonyságot kergető, a szabályozást és állami beavatkozást ellenző „neoliberális” piaci logika meghaladása.
A szerzők szerint ugyanakkor a globális gazdasági rend, az állami érdekek és az egyes helyi gazdasági elitek viszonyai között jóval összetettebb kölcsönhatások fedezhetők fel. Az állami gazdasági szerepvállalás növekedése nem feltétlenül jelenti a piaci logika meghaladását, és a gazdasági nacionalizmus térnyerése önmagában nem jelenti a globalizáció visszafordulását és a blokkosodás erősödését.
Elemzésük kiindulópontja, hogy a fejlődő világban egy új típusú gazdasági elit alakult ki, amelynek felemelkedése és pozíciója egyszerre függ az államtól és a globalizációtól...
DIREKT36 PODCAST - KIKBŐL LETTEK ORBÁN GAZDASÁGI VARÁZSLÓI?
DIREKT36 PODCAST
Szerző: Direkt36
2024.10.16.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban dolgozta fel az elmúlt évek magyar gazdasági nehézségeit és a legfontosabb szereplők mozgásait.
Az első cikkben Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felívelését, majd annak megromlását; a másodikban Nagy Márton felemelkedését és konfliktusait mutattuk be; a harmadikban pedig a miniszterelnök gazdaságról alkotott elképzeléseinek hátterét és a közgazdászokhoz fűződő viszonyának hátteréről írtunk. Utóbbiból az is kiderült, zárt ajtók mögött Orbán mivel magyarázza, hogy Magyarország jövőjét az akkugyáraknak kell szerinte meghatároznia.
Ezekről a cikkekről beszélgetett a Direkt36 műsorában a Tiloson a három szerző: Szabó András, Galavits Patrik és Pethő András.
A Matolcsy és Orbán kapcsolatát feldolgozó cikk:
Szerző: Direkt36
2024.10.16.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban dolgozta fel az elmúlt évek magyar gazdasági nehézségeit és a legfontosabb szereplők mozgásait.
Az első cikkben Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felívelését, majd annak megromlását; a másodikban Nagy Márton felemelkedését és konfliktusait mutattuk be; a harmadikban pedig a miniszterelnök gazdaságról alkotott elképzeléseinek hátterét és a közgazdászokhoz fűződő viszonyának hátteréről írtunk. Utóbbiból az is kiderült, zárt ajtók mögött Orbán mivel magyarázza, hogy Magyarország jövőjét az akkugyáraknak kell szerinte meghatároznia.
Ezekről a cikkekről beszélgetett a Direkt36 műsorában a Tiloson a három szerző: Szabó András, Galavits Patrik és Pethő András.
A Matolcsy és Orbán kapcsolatát feldolgozó cikk:
www.direkt36.hu/veres-volt-a-szaj…rpano-gazdasag-i/
A Nagy Márton felemelkedését bemutató:
A Nagy Márton felemelkedését bemutató:
www.direkt36.hu/marcinal-volt-az-…pano-gazdasag-ii/
És Orbán és a közgazdászok kapcsolatáról szóló:
És Orbán és a közgazdászok kapcsolatáról szóló:
www.direkt36.hu/harc-folyt-a-fide…ano-gazdasag-iii/
Ha fontosnak tartod a munkánkat, és érdekel, hogyan tárjuk fel a hatalom titkait, akkor csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez! www.direkt36.hu/tamogass-minket/
Ha fontosnak tartod a munkánkat, és érdekel, hogyan tárjuk fel a hatalom titkait, akkor csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez! www.direkt36.hu/tamogass-minket/
NEREN TÚL - MI MARAD ITT ORBÁNÉK UTÁN?
KONTROLL
Szerző: Kontrool.hu
2024.10.17.
Puzsér Róbert publicista és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a kontroll.hu most induló műsorsorozatának első adásában arra keresik a választ, hogy mi kell egy újabb rendszerváltáshoz, és milyen lesz Magyarország a NER bukása után. Hogyan változtatható meg a közpolitika és a közélet, és hogyan javíthatunk majd a tragikus közállapotokon? Mit kellene tennie a magyar értelmiségnek a jelenlegi helyzetben? Van-e kiút ebből a történelmi zsákutcából, amit a 14 éve regnáló hatalom a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hív? Ezeket a kérdéseket is felteszi vendégeinek a műsorvezető, Magyar Márton.
Szerző: Kontrool.hu
2024.10.17.
Puzsér Róbert publicista és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a kontroll.hu most induló műsorsorozatának első adásában arra keresik a választ, hogy mi kell egy újabb rendszerváltáshoz, és milyen lesz Magyarország a NER bukása után. Hogyan változtatható meg a közpolitika és a közélet, és hogyan javíthatunk majd a tragikus közállapotokon? Mit kellene tennie a magyar értelmiségnek a jelenlegi helyzetben? Van-e kiút ebből a történelmi zsákutcából, amit a 14 éve regnáló hatalom a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hív? Ezeket a kérdéseket is felteszi vendégeinek a műsorvezető, Magyar Márton.
LÁNYI ANDRÁS: BOLDOGAN HÁTRADŐL AZ ORSZÁG: MEGVAN AZ ANTI-ORBÁN, ÉLJEN MAGYAR PÉTER! – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.18.
Nincsenek programalkotásra képes emberek Magyar Péter körül, a nyilvánosság előtt nem jelennek meg azok az elvek, nincsenek olyan viták, amelyekből megszülethetne egy új kormányprogram – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Lányi András író, filozófus, akinek Búcsú a tizenkilencedik századtól címmel új kötete jelent meg. A történelmi esszéket tartalmazó könyvvel kapcsolatban elárulta, hogy nem bír a jelen korban élni, „amikor azt mondom, magyar vagyok, akkor Széchenyire, Görgeyre, Kemény Zsigmondra gondolok, és nem erre a szánalmas országra, ami lett belőlünk.”
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.18.
Nincsenek programalkotásra képes emberek Magyar Péter körül, a nyilvánosság előtt nem jelennek meg azok az elvek, nincsenek olyan viták, amelyekből megszülethetne egy új kormányprogram – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Lányi András író, filozófus, akinek Búcsú a tizenkilencedik századtól címmel új kötete jelent meg. A történelmi esszéket tartalmazó könyvvel kapcsolatban elárulta, hogy nem bír a jelen korban élni, „amikor azt mondom, magyar vagyok, akkor Széchenyire, Görgeyre, Kemény Zsigmondra gondolok, és nem erre a szánalmas országra, ami lett belőlünk.”
- Miért csinálhatnak hőst Orbán Viktorból, és miért nem kaphat mégsem szobrot a Parlament előtt?
- Miért szólta el magát Orbán Balázs, és miért akarja a kormány meghamisítani 1956 történetét?
- Miért állunk megint a rossz oldalon a világpolitikai játszmákban?
- Miért nem nézi meg Rákay Philip Petőfi-filmjét?
- Miért volt Széchenyi egy „frusztrált őrült”?
A DOMBÓVÁR-DILEMMA: MAGYAR PÉTERRE NAGYON NEHÉZ DÖNTÉS VÁR
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.18.
A következő hetek egyik legérdekesebb belpolitikai kérdése, hogy a Tisza Párt indít-e jelöltet a várhatóan januárban tartandó Tolna megyei időközi választáson. Potápi Árpád halálával ugyanis megüresedett egy hely a Parlamentben. Pont itt eddig nem alakultak jól a Tisza dolgai – de ki lehet hagyni egy ilyen lehetőséget?
Október 17-én elhunyt Potápi Árpád államtitkár és parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa.
Ez politikai értelemben azt jelenti, hogy várhatóan január első felében időközi választást tartanak Tolna megye 2-es számú választókerületében, ahol Potápi Árpád 2022-ben a mandátumát szerezte. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy a Tisza párt megjelent a színen. Vajon a magyar pártpolitikai térképet teljesen átalakító szervezet él majd a lehetőséggel, hogy országgyűlési választáson is megméresse magát?
Be akarnak menni a Parlamentbe?
Nem tűnik könnyű kérdésnek az indulás eldöntése Magyar Péterék számára. A választás lehetőséget adna a Tiszának, hogy legyen legalább egy parlamenti képviselője. Egészen bizarr a mostani állapot: a Tisza egyértelműen a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon, de az Országgyűlésben egyetlen képviselője sincs, hiszen a legutóbbi választáskor a párt még nem létezett.
Ugyanakkor inkább csak szimbolikus jelentősége lenne, ha volna a Tiszának parlamenti embere is. Néha felszólalhatna ugyan, de sokkal ritkábban, mit azok a pártok, amelyek frakcióval is bírnak. Egy frakció megalapításához legalább öt képviselőre van szükség, és a frakció nélküli, függetlennek számító képviselők ritkábban juthatnak szóhoz, mint a többiek. Kisebb stáb, kevesebb pénz is jár nekik.
Ráadásul a parlamenti erőviszonyokat sem változtatná meg, ha esetleg a Tisza jelöltje nyerné az időközi választást. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége megmaradna akkor is...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.18.
Október 17-én elhunyt Potápi Árpád államtitkár és parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa.
Ez politikai értelemben azt jelenti, hogy várhatóan január első felében időközi választást tartanak Tolna megye 2-es számú választókerületében, ahol Potápi Árpád 2022-ben a mandátumát szerezte. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy a Tisza párt megjelent a színen. Vajon a magyar pártpolitikai térképet teljesen átalakító szervezet él majd a lehetőséggel, hogy országgyűlési választáson is megméresse magát?
Be akarnak menni a Parlamentbe?
Nem tűnik könnyű kérdésnek az indulás eldöntése Magyar Péterék számára. A választás lehetőséget adna a Tiszának, hogy legyen legalább egy parlamenti képviselője. Egészen bizarr a mostani állapot: a Tisza egyértelműen a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon, de az Országgyűlésben egyetlen képviselője sincs, hiszen a legutóbbi választáskor a párt még nem létezett.
Ugyanakkor inkább csak szimbolikus jelentősége lenne, ha volna a Tiszának parlamenti embere is. Néha felszólalhatna ugyan, de sokkal ritkábban, mit azok a pártok, amelyek frakcióval is bírnak. Egy frakció megalapításához legalább öt képviselőre van szükség, és a frakció nélküli, függetlennek számító képviselők ritkábban juthatnak szóhoz, mint a többiek. Kisebb stáb, kevesebb pénz is jár nekik.
Ráadásul a parlamenti erőviszonyokat sem változtatná meg, ha esetleg a Tisza jelöltje nyerné az időközi választást. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége megmaradna akkor is...
AZ AKKUGYÁRAK ORSZÁGA LESZÜNK, ÉS NÉHÁNYAN TÍZMILLIÁRDOKAT KERESNEK EZEN
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.18.
- Jókora politikai és gazdasági kockázatot vállalt a kormány az elmúlt években, amikor úgy döntött, az akkumulátor- és az elektromosautó-gyártásra teszi fel Magyarország következő tíz évét.
Vagyis – közvetve és közvetlenül – az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzleti lehetőségekkel hizlalnák a hozzájuk közel álló milliárdosokat, és stabilizálnák a pozíciójukat a magyar gazdaságban...
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.18.
- Részben azért határoztak így, mert hisznek abban, hogy a magyar gazdaság ezen a két ágazaton keresztül léphet előre. De az irányvonal kitalálásában azért szerepe lehetett annak is, hogy az iparosításon keresztül nagyon jó üzletekhez jutnak kormányközeli szereplők.
- Az akkugyárak és a hozzájuk köthető infrastruktúra kiépítése százmilliárdos tételben juttatja megrendelésekhez Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégeit.
- Az akkumulátorok újrahasznosításából a Mol és a Tiborcz Istvánhoz köthető Éltex kereshet majd jól, az aksik raktározásából és fuvarozásából is a miniszterelnök vejének köre nyerhet majd sokat.
2023. január 20-án közmeghallgatást tartottak Debrecenben a CATL akkor még csak tervezett akkumulátorgyáráról. Az eseményt egy 160 ülőhelyes terembe hívták össze, amelyben már nyitásra több mint kétszázan zsúfolódtak össze. A meghallgatáson a főispán, egy hivatali főosztályvezető, és egy tanácsadó cég vezetője igyekezett elmagyarázni, hogy zajlik egy akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetése.
A jelenlévők döntő többsége azonban egyáltalán nem volt kíváncsi a felszólalókra, akiknek mondandóját néhány percenként pfujolással és bekiabálással szakították meg. Lincshangulat alakult ki, a kormányhivatal, a város és a cég képviselőit folyamatosan személyesen sértegették, és olyanokat vágtak a fejükhöz, hogy „az unokái le fogják köpni a sírját”. A közmeghallgatás azzal zárult, hogy a beruházás egyik ellenzője megütött, majd fellökött egy amellett érvelő nőt.
A debreceni közmeghallgatáson ott voltak ellenzéki pártok politikusai és aktivisták az ország több pontjáról. A résztvevők nagy része azonban felháborodott debreceni volt, ők teli torokból ordították a főispánnak, hogy „hazaárulók” – abban a helyzetben pedig egyértelmű volt, hogy ez rajta kívül Papp László debreceni polgármesternek és úgy általánosságban a Fidesznek szól. Az, hogy az ország egyik legfideszesebb városában ilyesmi történt, egyértelműen jelezte, hogy az akkumulátorgyárakkal a kormányzat darázsfészekbe nyúlt, és magára haragította a társadalom olyan részeit is, amelyek korábban legalábbis nem emelték fel a hangjukat a hatalommal szemben.
A debreceni közmeghallgatás után néhány nappal indult el a Telexen a magyarországi akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunk. Az első rész címébe (Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?) foglalt kérdés azóta is aktuális, Az elmúlt másfél év eseményei megmutatták, hogy az akkumulátorgyárakkal a Fidesz jókora politikai kockázatot vállalt, közben azoknak eddig nem sok közvetlen hasznuk volt.
Az egyik nyilvánvaló válasz az, hogy a kormány/a Fidesz/Orbán Viktor szűk köre azért támogatja a hazai akkugyártás felfuttatását, mert ezt gondolja a legjobb eszköznek a magyar gazdaság fejlesztésére – vagy legalábbis szinten tartására. Azzal, hogy ez valóban így van-e, mi is részletesen foglalkoztunk. Hogy mire jutottunk, azt ebben és ebben a cikkben lehet elolvasni. A lényeg tömören annyi, hogy az akkugyártásban valódi lehetőségek vannak (bár egyelőre leginkább csak arra, hogy Magyarország világgazdasági pozícióját bebetonozzuk, nem arra, hogy elmozduljunk onnan), de lehetne mindezt sokkal jobban is csináln. Az erőforrások túlzott koncentrációja viszont rendkívül kockázatos – amit az is mutat, hogy az ágazat teljesítménye tavaly október óta folyamatosan zuhan.
Az akkugyártáson keresztül megvalósuló iparosítás minden hatását persze csak évtizedek múlva látjuk majd, vagyis a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét később fogjuk tudni pontosan megítélni. Vannak azonban olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni, miért támogatja a kormány igazából ekkora vehemenciával az akkumulátorgyárak építését.
Ebben szempont lehet, legalábbis sok jel utal rá, hogy
2023. január 20-án közmeghallgatást tartottak Debrecenben a CATL akkor még csak tervezett akkumulátorgyáráról. Az eseményt egy 160 ülőhelyes terembe hívták össze, amelyben már nyitásra több mint kétszázan zsúfolódtak össze. A meghallgatáson a főispán, egy hivatali főosztályvezető, és egy tanácsadó cég vezetője igyekezett elmagyarázni, hogy zajlik egy akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetése.
A jelenlévők döntő többsége azonban egyáltalán nem volt kíváncsi a felszólalókra, akiknek mondandóját néhány percenként pfujolással és bekiabálással szakították meg. Lincshangulat alakult ki, a kormányhivatal, a város és a cég képviselőit folyamatosan személyesen sértegették, és olyanokat vágtak a fejükhöz, hogy „az unokái le fogják köpni a sírját”. A közmeghallgatás azzal zárult, hogy a beruházás egyik ellenzője megütött, majd fellökött egy amellett érvelő nőt.
A debreceni közmeghallgatáson ott voltak ellenzéki pártok politikusai és aktivisták az ország több pontjáról. A résztvevők nagy része azonban felháborodott debreceni volt, ők teli torokból ordították a főispánnak, hogy „hazaárulók” – abban a helyzetben pedig egyértelmű volt, hogy ez rajta kívül Papp László debreceni polgármesternek és úgy általánosságban a Fidesznek szól. Az, hogy az ország egyik legfideszesebb városában ilyesmi történt, egyértelműen jelezte, hogy az akkumulátorgyárakkal a kormányzat darázsfészekbe nyúlt, és magára haragította a társadalom olyan részeit is, amelyek korábban legalábbis nem emelték fel a hangjukat a hatalommal szemben.
A debreceni közmeghallgatás után néhány nappal indult el a Telexen a magyarországi akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunk. Az első rész címébe (Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?) foglalt kérdés azóta is aktuális, Az elmúlt másfél év eseményei megmutatták, hogy az akkumulátorgyárakkal a Fidesz jókora politikai kockázatot vállalt, közben azoknak eddig nem sok közvetlen hasznuk volt.
Az egyik nyilvánvaló válasz az, hogy a kormány/a Fidesz/Orbán Viktor szűk köre azért támogatja a hazai akkugyártás felfuttatását, mert ezt gondolja a legjobb eszköznek a magyar gazdaság fejlesztésére – vagy legalábbis szinten tartására. Azzal, hogy ez valóban így van-e, mi is részletesen foglalkoztunk. Hogy mire jutottunk, azt ebben és ebben a cikkben lehet elolvasni. A lényeg tömören annyi, hogy az akkugyártásban valódi lehetőségek vannak (bár egyelőre leginkább csak arra, hogy Magyarország világgazdasági pozícióját bebetonozzuk, nem arra, hogy elmozduljunk onnan), de lehetne mindezt sokkal jobban is csináln. Az erőforrások túlzott koncentrációja viszont rendkívül kockázatos – amit az is mutat, hogy az ágazat teljesítménye tavaly október óta folyamatosan zuhan.
Az akkugyártáson keresztül megvalósuló iparosítás minden hatását persze csak évtizedek múlva látjuk majd, vagyis a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét később fogjuk tudni pontosan megítélni. Vannak azonban olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni, miért támogatja a kormány igazából ekkora vehemenciával az akkumulátorgyárak építését.
Ebben szempont lehet, legalábbis sok jel utal rá, hogy
a kormány az akkumulátorgyártáson keresztül akarja tovább gazdagítani az elmúlt években több százmilliárd forintos megrendelésekkel feltőkésített oligarchiáját.
Vagyis – közvetve és közvetlenül – az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzleti lehetőségekkel hizlalnák a hozzájuk közel álló milliárdosokat, és stabilizálnák a pozíciójukat a magyar gazdaságban...
SZÁZMILLIÓ FORINT FELETT KERESETT AZ OLIMPIÁN A LEGEREDMÉNYESEBB MAGYAR EDZŐ
TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA2024.10.18.
Magyarország az olimpikonok jutalmazásában az élmezőnybe tartozik, top tízes a világban, de ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem az edzőik és a sportolókat felkészítő szakmai, egészségügyi stáb (dietetikus, gyógytornász, pszichológus), olykor még a szövetségben dolgozó médiás is jutalmat kap,
Az azonban néhány szakágat leszámítva nem nyilvános, hogy ezek a jutalmak mekkorák, kinek mennyi pénz járt. Most eljutott hozzánk a teljes lista erről.
A szakmai stábnak szétosztott jutalom mértékéről az adott szakszövetség határoz. Ha azt jóváhagyják a szakmai szervezetek és a sportért felelős államtitkárság, akkor az állam már folyósítja is a jutalmat. A vonatkozó kormányrendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „az edzők és sportszakemberek részére megállapítható állami jutalmak összege sportáganként a versenyzőknek kifizetett jutalom hatvan százaléka lehet, az öttusa és triatlon jelenti a kivételt, a két sportág multi jellege miatt ott hetven százalékot lehet szétosztani”.
A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) a honlapján tételesen megjelentette, hogy a versenyzők által megszerzett helyezések után a felkészítők milyen arányban részesülhetnek. Az MBSZ abból sem csinál titkot, hogy mennyit keresnek a tisztségviselők, honlapjuk Üvegzseb rovatában visszamenőleg is visszakereshető a munkavállalók bérezése. (Németh Szilárd elnök társadalmi munkában dolgozik.)
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) sem titkolta, hogy mennyit kerestek az edzők, masszőrök, nevelőedzők, az elnökségi határozat megjelent a honlapon. A sportág egyéni jellegéből adódóan Sós Csaba kapitánynál az edzők lényegesen jobban jártak.
A legtöbb sportág azonban nem ezt az utat követi, és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), aminek az elnöksége is tárgyalja a jutalmakat, sem hozza nyilvánosságra a teljes névsort, noha egy edzőnek akár motivációt is jelenthetne, hogyan honorálják a kiváló és nemzetközileg is eredményes munkát. Ugyanígy megtehetné a sportért felelős államtitkárság is, hogy a nyíltság útját választja 1,6 milliárd forint szétosztásakor, de még komolyan vehető honlapjuk sincs.
Pedig ha átláthatóság lenne, akkor biztosan nem kezdődhetne a pusmogás a háttérben, hogy ki mennyit kapott, és nem terjedhetnének téves, pletykákon alapuló összegek. Mivel közpénzről van szó, pláne érthető lenne, ha kiadnák az adatokat a teljes névsorral...
EGYÉRTELMŰ A POLITIKAI SZÁNDÉK A GRIPEN-SZERZŐDÉS MÖGÖTT
HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.10.18.
A kormányzat látványosan békülne Svédországgal azok után, hogy több mint egy évig minden magyarázat nélkül akadályozta belépését a NATO-ba. Így értékelte a két ország hadiipari megállapodását Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértővel azután beszélgettünk, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter történelmi megegyezésnek nevezte a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről aláírt dokumentumot.
A részleteket nem ismerjük, az érintettek nem árulnak el érdemi információt, az sem tudható, hogy mit jelent a kutatás-fejlesztésben való együttműködés – mondta a megállapodásról a külpolitikai szakértő. Az látszik, hogy a szerződés mögött egyértelműen a megbékélésre irányuló, politikai szándék áll, mert a kormány látja, hogy korábbi lépésével nagy kárt okozott magának. „A kormány megzsarolta Svédországot, de végül semmit nem ért el az óriási presztízsveszteségen kívül” – fogalmazott Szent-Iványi István.
Azt Szalay-Bobrovniczky is elárulta, hogy bár vannak nézetkülönbségek, néhány nagyon fontos kérdésben eltér a két ország véleménye, de ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség. A svéd védelmi miniszterrel aláírt megegyezést történelminek nevezte, miután „közösen együtt fogunk dolgozni a Gripen fejlesztésén, és számos egyéb fontos kétoldalú kérdésen" – fogalmazott a magyar miniszter. Kiemelte, hogy Gripenjeink a magyar légierő ikonikus harcászati, többfunkciós repülőgépei, amelyek meghatározó erejét jelentik a magyar véderőnek. A svéd Saab által gyártott vadászgépek több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek. A Gripen-flotta bővítéséről még februárban állapodtak meg, ekkor négy új Gripen C vadászgép beszerzéséről döntöttek, majd májusban további négy, modernebb Gripen E beszerzéséről is tárgyaltak...
Szerző: NAGY MARIANN
2024.10.18.
A kormányzat látványosan békülne Svédországgal azok után, hogy több mint egy évig minden magyarázat nélkül akadályozta belépését a NATO-ba. Így értékelte a két ország hadiipari megállapodását Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértővel azután beszélgettünk, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter történelmi megegyezésnek nevezte a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről aláírt dokumentumot.
A részleteket nem ismerjük, az érintettek nem árulnak el érdemi információt, az sem tudható, hogy mit jelent a kutatás-fejlesztésben való együttműködés – mondta a megállapodásról a külpolitikai szakértő. Az látszik, hogy a szerződés mögött egyértelműen a megbékélésre irányuló, politikai szándék áll, mert a kormány látja, hogy korábbi lépésével nagy kárt okozott magának. „A kormány megzsarolta Svédországot, de végül semmit nem ért el az óriási presztízsveszteségen kívül” – fogalmazott Szent-Iványi István.
Azt Szalay-Bobrovniczky is elárulta, hogy bár vannak nézetkülönbségek, néhány nagyon fontos kérdésben eltér a két ország véleménye, de ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség. A svéd védelmi miniszterrel aláírt megegyezést történelminek nevezte, miután „közösen együtt fogunk dolgozni a Gripen fejlesztésén, és számos egyéb fontos kétoldalú kérdésen" – fogalmazott a magyar miniszter. Kiemelte, hogy Gripenjeink a magyar légierő ikonikus harcászati, többfunkciós repülőgépei, amelyek meghatározó erejét jelentik a magyar véderőnek. A svéd Saab által gyártott vadászgépek több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek. A Gripen-flotta bővítéséről még februárban állapodtak meg, ekkor négy új Gripen C vadászgép beszerzéséről döntöttek, majd májusban további négy, modernebb Gripen E beszerzéséről is tárgyaltak...
NEM BAJ, MAJD A KÚRIA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.18.
Elhíresült Orbán mondása a meccsről, amely addig tart, amíg ő meg nem nyeri. Amikor ez elhangzott, akkor még nem tudtuk, hogy úgy kell értelmezni a dolgot, nem azért fog megnyerni akármilyen meccset is, mert ügyesebb, okosabb vagy kitartóbb az ellenfelénél, hanem a körülményeket alakítja úgy, hogy neki kedvezzenek. Bármi áron, kifulladásig. Amikor Magyarországon a jogállam haláláról beszéltünk és beszélünk, ott volt egy apró sziget, a bíróságok, amelyeket még nem sikerült teljesen letarolni és neresíteni.
Üdítő ítéletek születtek és születnek olykor még ma is, amelyek azt a hamis illúziót keltik az emberben, van még remény, most azonban azt kell tapasztalnunk, nem igazán. Mert amíg a bíróságok alsóbb szintjeit esetleg még megkímélték, vagy nem voltak képesek a maguk képére formálni, a Kúria, mint a perek vége már Fidesz kézben van, így a meccs ebben az esetben addig tart, amíg addig fellebbezget a delikvens (Fidesz, Orbán), míg odáig nem jut az ügy, s ott már biztosak lehetnek abban, hogy győznek. Ez elég sötét jövőt fest elibénk.
Ha csak egy hírt nézünk tegnapról, amely arról tudósít, hogy másodfokon is elveszítette sajtóperét az RTL ellen Orbán Viktor, akkor csettinthetünk, mintha minden rendben volna. A bíróság ugyanis azt mondta ki, ami helyes, miszerint a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. Mint emlékezhetünk, Reisch úr, a SPAR vezére egy osztrák lapban állította, hogy Orbán családjából valakinek fájt a foga a bolthálózat magyar részére. Régi történet.
Ezt a hírt aztán számos magyar médium hozta, Orbán pedig mind az összeset beperelte, de ami az érdekes, Reisch urat meg nem. (Talán akkor előkerültek volna bizonyítékok.) No most, amikor az RTL tegnap boldog lehetett, a Pécsi Stop meg nem, mert őket ugyanebben az ügyben elmeszelték, mert már a Kúriáig ért az ügy. Az RTL kapcsán is megjegyezhető, még ott is tart a meccs, mert Orbán még nem győzött. Ugyanakkor a Kúria döntése a sajtószabadság szempontjából is érdekes, de erre csak tényleg azért utalunk, hogy tisztán lássanak.
Nos, a Pécsi Stopnak (a Kúria szerint) azt kellett volna bizonyítania, hogy Reisch úr tényleg mondta-e az osztrák lapnak, amit mondott, ez a felfogás pedig beláthatatlan következményekkel jár. Ad abszurdum nem lehet közzé tenni – mondjuk – egy MTI hírt, mert előtte utána kellene járni, hogy igaz-e. Ez így nem megy, egyrészt, másrészt pedig nem is ez az érdekes, mert a cél nem is ez volt, hanem, hogy Orbán győzzön. Úgy tartják, ez az ítélet dominó-effektust vált ki, tehát retteghet mindenki.
De, hogy a Kúria már mennyire a kormányzó párt és Orbán zsebében van, arra itt van egy szintén tegnapi elriasztó példa, a Líra ügye, akiket szintén ez a társaság meszelt el azután, hogy alsóbb szinteken győztek. Emlékszünk még a híres vesszős perre, amelyben az alsóbb fokú bíróság a könyvkereskedőnek adott igazat, mondván, a hatályos rendelet ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. Egészen egyszerű nyelvtani történet volt, ötödikes szintű...
Szerző: Rezeda
2024.10.18.
Üdítő ítéletek születtek és születnek olykor még ma is, amelyek azt a hamis illúziót keltik az emberben, van még remény, most azonban azt kell tapasztalnunk, nem igazán. Mert amíg a bíróságok alsóbb szintjeit esetleg még megkímélték, vagy nem voltak képesek a maguk képére formálni, a Kúria, mint a perek vége már Fidesz kézben van, így a meccs ebben az esetben addig tart, amíg addig fellebbezget a delikvens (Fidesz, Orbán), míg odáig nem jut az ügy, s ott már biztosak lehetnek abban, hogy győznek. Ez elég sötét jövőt fest elibénk.
Ha csak egy hírt nézünk tegnapról, amely arról tudósít, hogy másodfokon is elveszítette sajtóperét az RTL ellen Orbán Viktor, akkor csettinthetünk, mintha minden rendben volna. A bíróság ugyanis azt mondta ki, ami helyes, miszerint a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. Mint emlékezhetünk, Reisch úr, a SPAR vezére egy osztrák lapban állította, hogy Orbán családjából valakinek fájt a foga a bolthálózat magyar részére. Régi történet.
Ezt a hírt aztán számos magyar médium hozta, Orbán pedig mind az összeset beperelte, de ami az érdekes, Reisch urat meg nem. (Talán akkor előkerültek volna bizonyítékok.) No most, amikor az RTL tegnap boldog lehetett, a Pécsi Stop meg nem, mert őket ugyanebben az ügyben elmeszelték, mert már a Kúriáig ért az ügy. Az RTL kapcsán is megjegyezhető, még ott is tart a meccs, mert Orbán még nem győzött. Ugyanakkor a Kúria döntése a sajtószabadság szempontjából is érdekes, de erre csak tényleg azért utalunk, hogy tisztán lássanak.
Nos, a Pécsi Stopnak (a Kúria szerint) azt kellett volna bizonyítania, hogy Reisch úr tényleg mondta-e az osztrák lapnak, amit mondott, ez a felfogás pedig beláthatatlan következményekkel jár. Ad abszurdum nem lehet közzé tenni – mondjuk – egy MTI hírt, mert előtte utána kellene járni, hogy igaz-e. Ez így nem megy, egyrészt, másrészt pedig nem is ez az érdekes, mert a cél nem is ez volt, hanem, hogy Orbán győzzön. Úgy tartják, ez az ítélet dominó-effektust vált ki, tehát retteghet mindenki.
De, hogy a Kúria már mennyire a kormányzó párt és Orbán zsebében van, arra itt van egy szintén tegnapi elriasztó példa, a Líra ügye, akiket szintén ez a társaság meszelt el azután, hogy alsóbb szinteken győztek. Emlékszünk még a híres vesszős perre, amelyben az alsóbb fokú bíróság a könyvkereskedőnek adott igazat, mondván, a hatályos rendelet ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. Egészen egyszerű nyelvtani történet volt, ötödikes szintű...
ZÁVADA PÁL | TÖBB ARCÚSÁGRÓL ÉS PROVOKATÍV KÉRDÉSEKRŐL
KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2024.10.17.
Az új Závada-könyvben dokumentumfilmet készítenek, ami 1949-50-es kulákperekről szól. A perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlan embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott.
A könyvről Váradi Juli Závada Pállal beszélgetett a Dobszerda 2024 október 16-i adásában.
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2024.10.17.
Az új Závada-könyvben dokumentumfilmet készítenek, ami 1949-50-es kulákperekről szól. A perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlan embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott.
A könyvről Váradi Juli Závada Pállal beszélgetett a Dobszerda 2024 október 16-i adásában.
Lásd még:
POGÁTSA ZOLTÁN: 14 ÉV FIDESZ-KORMÁNYZÁS ALATT NEM LÁTTUNK ILYET
KONKRÉTAN VIDEÓPODCAST
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.17.
Pogátsa Zoltán volt műsorunk, a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb vendége. Az ismert közgazdászt, szociológust és egyetemi tanárt számos témáról kérdeztük.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.17.
Pogátsa Zoltán volt műsorunk, a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb vendége. Az ismert közgazdászt, szociológust és egyetemi tanárt számos témáról kérdeztük.
A MEGAFONOS TROLLOK MÁR A TÖRVÉNYALKOTÓ BIZOTTSÁGBAN VANNAK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.18.
Jó reggelt, péntek van, tökéletes kirándulóidőt ígér a hétvége, de azért még fussunk neki ennek a napnak és az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreinek.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.18.
Például ezeknek:
- 27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét a Mol és az állam közös alapítványa