Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.17.
Meghatározottság és választás Páger Antal életművében...
2024. október 18., péntek
UNGVÁRY KRISZTIÁN: MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS VÁLASZTÁS PÁGER ANTAL ÉLETMŰVÉBEN
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.17.
Meghatározottság és választás Páger Antal életművében...
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.17.
Meghatározottság és választás Páger Antal életművében...
MAGYAR PÉTER: ORBÁN VIKTOR OLYAN, MINT A TITANIC KAPITÁNYA...
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.18.
Add tovább! Orbán Viktor olyan, mint a Titanic kapitánya, aki miután jéghegynek vezette a hajót, süllyedés közben azzal szédíti az utasokat, hogy mostantól tényleg az ő érdekükben fogja kormányozni a hajót.
Miután Orbán Viktor 14 év alatt Magyarországot az Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette, most épp a haza jövőbeni megmentőjének szerepében próbál tetszelegni.
Látva a Fidesz népszerűségének megállíthatatlan csökkenését és a TISZA áradását, a Karmelita Palota pánik üzemmódba kapcsolt és most már a csillagokat is lehazudják az égről.
Orbánék 2000 embercsempészt engedtek ki a börtönökből, letelepedési kötvényekkel üzletelnek, migráns tábort építenek és több, mint 100 ezer ázsiai gazdasági migránssal árasztották el a magyar vidéket és eközben a TISZA Pártról azt hazudják, hogy beengedné az illegális migránsokat.
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.18.
Miután Orbán Viktor 14 év alatt Magyarországot az Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette, most épp a haza jövőbeni megmentőjének szerepében próbál tetszelegni.
Látva a Fidesz népszerűségének megállíthatatlan csökkenését és a TISZA áradását, a Karmelita Palota pánik üzemmódba kapcsolt és most már a csillagokat is lehazudják az égről.
Orbánék 2000 embercsempészt engedtek ki a börtönökből, letelepedési kötvényekkel üzletelnek, migráns tábort építenek és több, mint 100 ezer ázsiai gazdasági migránssal árasztották el a magyar vidéket és eközben a TISZA Pártról azt hazudják, hogy beengedné az illegális migránsokat.
Miközben Orbánék a békéről hazudoznak, aközben fegyver-, harckocsi- és lőszergyárat építenek, a polgárháborús Csádba küldenek több száz magyar katonát, a legszorosabb szövetségeseik a Patrióta frakcióban pedig aktív támogatói az ukrajnai fegyverszállításnak.
Orbán Viktor 14 év alatt egyetlen bérlakást sem épített, nem érdekelte, hogy a fiatalok jelentős része a lakhatási- és megélhetési problémák miatt külföldre menekült. Orbánék iskolákat és kollégiumokat alakítottak migránsszállóvá. Most pedig azt várja, hogy bárki elhiggye neki, hogy a kiürített államkassza mellett, a jövőben megoldja a lakhatási válságot.
Orbán Viktor 14 év alatt egyetlen bérlakást sem épített, nem érdekelte, hogy a fiatalok jelentős része a lakhatási- és megélhetési problémák miatt külföldre menekült. Orbánék iskolákat és kollégiumokat alakítottak migránsszállóvá. Most pedig azt várja, hogy bárki elhiggye neki, hogy a kiürített államkassza mellett, a jövőben megoldja a lakhatási válságot.
Orbán csodafegyverekről és jövőbeni gazdasági csodáról értekezik, miközben sorra jönnek ki a tragikusabbnál tragikusabb adatok a magyar gazdaság és költségvetés helyzetéről.
Orbán Viktor a magyar kis- és közép vállalatok megsegítéséről hazudik, miközben eddig ők voltak az ázsiai és globális multi cégek legfőbb kiszolgálói és az ő elhibázott politikájuk miatt kerültek lehetetlen helyzetbe a magyar tulajdonú vállalatok. Csak az ázsiai akkumulátor és elektromos autó beruházásokra 1000 milliárd forint közpénzt szórtak el. Ezen beruházások semmivel nem járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, sőt éppen lefelé húzzák azt. Eközben a családi cégek egyik napról a másikra próbálnak túlélni az adminisztratív- és az adóterhek tengerében, uniós források nélkül.
Orbán Viktor a családtagjait és haverjait ezermilliárdossá tette és eközben 3 millió honfitársunk, köztük több százezer gyermek él a létminimum alatt. Kiürül a magyar vidék, bezárják a szülészeteket, kétmillió honfitársunk van háziorvosi ellátás nélkül, demográfiai katasztrófa felé halad a hazánk, szétverték az oktatást, a szociális szférát, az idősellátást és a gyermekvédelmet, de most még lenne néhány ötlete a miniszterelnöknek…
A hazudozások ideje lejárt, vége van, miniszterelnök úr!
SOKAN TÚL KORÁN JELENTKEZNEK PAPI SZOLGÁLATRA | BEER MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.10.16.
A Reggeli személy 2024 október 15-i adásában Dési János vendége Beer Miklós a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke volt.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.10.16.
A Reggeli személy 2024 október 15-i adásában Dési János vendége Beer Miklós a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke volt.
ZÁVADA PÁL: ÁLLAMUNK ÉS PÁRTUNK VEZETŐI LETTEK A LEGGYALÁZATOSABB VISSZAÉLŐI ENNEK A NAPNAK IS
NÉPSZAVA
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2024.10.18.
Milyen összefüggések, kapcsolatok vannak az ötvenes évek legszörnyűbb jusztizmordjai és a néhány évvel korábbi háború, a holokauszt, a vidéki gettók történetei és szereplői között? Závada Pál új, Pernye és fű című regénye megvilágítja ennek a kérdésnek a hátterét. Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adna pénzt, hogy ne csak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. Interjú.
Milyen visszhangja volt 1989-ben a Statárium című, Sipos András rendezővel készített dokumentumfilmjüknek, amelyet a „gyújtogató kulákok” egykori pereiről forgattak?
Az volt az az év, amikor rengeteg minden történt. Nemcsak a közéletben és a politikai szférában, hanem a filmek, a könyvkiadás terén is – minden fölgyorsult. Hihetetlen pezsgés volt és nagy kínálat az úgynevezett leleplező dokumentumfilmeket tekintve, már ’87–’88-ban is, amelyek az előző korszak visszaéléseiről, borzalmairól, traumáiról szóltak: Sára Sándor sorozata, a Gulyás testvérek munkái, a Pócspetri Ember Judittól, A bankett Gazdag Gyulától, az Együttélés Gyarmathy Líviától, A Dunánál Schiffer Páltól. Amikor mi sorra kerültünk ’89-ben, azt hiszem, hogy e miatt a gazdag kínálat miatt is talán kevesebb figyelem hárult már a filmünkre. De én elégedett voltam, mert végül is elkészült, normálisan megvágták, lettek kópiák. Egy körúti kis moziban volt a premier, és néhány napig folyamatosan játszották. Vittük vidékre is, oda is, ahol maguk az interjúk készültek.
A Békés megyei szülőfalujában, Tótkomlóson, továbbá Füzesgyarmaton, illetve a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben, ahol személyesen érintve voltak az emberek, mik voltak a reakciók a vetítés után?
Érdekesnek találták, kérdezősködtek, gratuláltak. De a tótkomlósi bemutató volt a legkülönlegesebb, mert a helyi per áldozata, Lehoczky Pali bácsi, akit belekergettek a besúgói szerepbe, amit ő őszintén elmondott, és nyílt szívvel vállalt – nem haragudva, nem elbujdosva –, itt is kiállt az emberek elé a pódiumra a film levetítését követően, és meghajolt a nézők előtt. Azok pedig megtapsolták.
Miért vette elő 35 év elteltével az anyagot – amely a Szociológiai Intézet égisze alatt interjúkötet formájában is megjelent –, hogy most már regényíróként mesélje újra a történeteket, beleértve magát a szociografikus dokumentumfilm-készítés menetét is?
Kíváncsi voltam, hogy ennyi idő után mi lehet számomra érdekes ezekben a szövegekben. Egyáltalán működnek-e még az interjúk a beszédmódjukat tekintve, és képesek-e egy új nemzedék számára bármit is nyújtani. Annak idején nagyon nagy gondot fordítottunk az interjúk megírására. Messze nem arról volt szó, hogy pusztán begépeltük a felvett megszólalásokat, hanem igyekeztünk stílust, irodalmi rangot adni a szociográfia műfajának. Ebben komoly, követendő példát adott az az idősebb nemzedék, amely a Mozgó Világ című folyóiratban (a régi Mozgóban) a Berkovits György szerkesztette szociográfiai rovatban publikálta a munkáit, élükön Csalog Zsolttal. Amikor rájöttem, hogy több szempont szerint is újra körbe lehet járni ezeket az interjúkat, a bennük elmondott élettörténeteket, kínálkozott a lehetőség, hogy fiktív keretjáték formájában tekintsek rá maguknak a szövegeknek az elkészítésére: az interjúzás egy kitalált stáb produkciója legyen, amely stáb tagjai tartósabban együtt vannak a munka során. És vitassanak meg sok olyan kérdést, amelyet mi annak idején nem beszéltünk meg...
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2024.10.18.
Milyen visszhangja volt 1989-ben a Statárium című, Sipos András rendezővel készített dokumentumfilmjüknek, amelyet a „gyújtogató kulákok” egykori pereiről forgattak?
Az volt az az év, amikor rengeteg minden történt. Nemcsak a közéletben és a politikai szférában, hanem a filmek, a könyvkiadás terén is – minden fölgyorsult. Hihetetlen pezsgés volt és nagy kínálat az úgynevezett leleplező dokumentumfilmeket tekintve, már ’87–’88-ban is, amelyek az előző korszak visszaéléseiről, borzalmairól, traumáiról szóltak: Sára Sándor sorozata, a Gulyás testvérek munkái, a Pócspetri Ember Judittól, A bankett Gazdag Gyulától, az Együttélés Gyarmathy Líviától, A Dunánál Schiffer Páltól. Amikor mi sorra kerültünk ’89-ben, azt hiszem, hogy e miatt a gazdag kínálat miatt is talán kevesebb figyelem hárult már a filmünkre. De én elégedett voltam, mert végül is elkészült, normálisan megvágták, lettek kópiák. Egy körúti kis moziban volt a premier, és néhány napig folyamatosan játszották. Vittük vidékre is, oda is, ahol maguk az interjúk készültek.
A Békés megyei szülőfalujában, Tótkomlóson, továbbá Füzesgyarmaton, illetve a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben, ahol személyesen érintve voltak az emberek, mik voltak a reakciók a vetítés után?
Érdekesnek találták, kérdezősködtek, gratuláltak. De a tótkomlósi bemutató volt a legkülönlegesebb, mert a helyi per áldozata, Lehoczky Pali bácsi, akit belekergettek a besúgói szerepbe, amit ő őszintén elmondott, és nyílt szívvel vállalt – nem haragudva, nem elbujdosva –, itt is kiállt az emberek elé a pódiumra a film levetítését követően, és meghajolt a nézők előtt. Azok pedig megtapsolták.
Miért vette elő 35 év elteltével az anyagot – amely a Szociológiai Intézet égisze alatt interjúkötet formájában is megjelent –, hogy most már regényíróként mesélje újra a történeteket, beleértve magát a szociografikus dokumentumfilm-készítés menetét is?
Kíváncsi voltam, hogy ennyi idő után mi lehet számomra érdekes ezekben a szövegekben. Egyáltalán működnek-e még az interjúk a beszédmódjukat tekintve, és képesek-e egy új nemzedék számára bármit is nyújtani. Annak idején nagyon nagy gondot fordítottunk az interjúk megírására. Messze nem arról volt szó, hogy pusztán begépeltük a felvett megszólalásokat, hanem igyekeztünk stílust, irodalmi rangot adni a szociográfia műfajának. Ebben komoly, követendő példát adott az az idősebb nemzedék, amely a Mozgó Világ című folyóiratban (a régi Mozgóban) a Berkovits György szerkesztette szociográfiai rovatban publikálta a munkáit, élükön Csalog Zsolttal. Amikor rájöttem, hogy több szempont szerint is újra körbe lehet járni ezeket az interjúkat, a bennük elmondott élettörténeteket, kínálkozott a lehetőség, hogy fiktív keretjáték formájában tekintsek rá maguknak a szövegeknek az elkészítésére: az interjúzás egy kitalált stáb produkciója legyen, amely stáb tagjai tartósabban együtt vannak a munka során. És vitassanak meg sok olyan kérdést, amelyet mi annak idején nem beszéltünk meg...
Lásd még:
ORBÁN AZOKTÓL VÁRJA A VILÁGRENDSZERVÁLTÁST, AKIKNEK EZ NEM ÁLL ÉRDEKÉBEN
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.18.
Az elmúlt években a magyar kormány külpolitikai retorikájának központi elemévé vált a „Kelet” és a fejlődő országok – avagy a „globális Dél” – gazdasági felemelkedése, a nyugati világ relatív gazdasági hanyatlása, a „multipoláris”, avagy többpólusú világrend kialakulása, valamint a világgazdaság „blokkosodása”. Orbán Viktor és beosztottjai azzal igyekeznek magyarázni a kormány lépéseit, hogy Magyarország ebben a formálódó új világrendben egyedi és szuverén utat jár.
Ezek a toposzok nem csak Orbán beszédeiben népszerűek, a miniszterelnök, illetve a magyar „nagy stratégia” kidolgozásával megbízott fegyverhordozói nagyrészt angolszász geopolitikai gondolkodók ötleteit fordítják magyarra és egészítik ki saját vágyaikkal és elképzeléseikkel. Ugyanakkor a fenti elképzelések és az azokból levon orbáni következtetések helyessége az angolszász tudományos szférában és a „globális Délen” is vitatott.
Mindezek mellett a nagy Kelet versus Nyugat narratíva és a blokkosodás hangoztatása relatíve kevés figyelmet fordít a világgazdaság valós felépítésére és a „globális Dél” és a „Kelet” gazdasági és politikai elitjeinek érdekeire. A feltörekvő országok gazdasági elitje a globális kapitalizmus „keleti” és „nyugati” központjaiba is becsatornázta magát, és ebből fakadóan nem a jelenlegi világrend meghaladására vagy leváltására törekszik, hanem sok tekintetben a status quo fenntartásában érdekelt.
Fonódó gazdasági elitek
A fenti gondolatot járja körül mélyebben Trissia Wijaya és Kanishka Jayasuriya, az ausztrál Murdoch University kutatóinak szeptemberben a patinás International Affairs folyóiratban megjelent tanulmánya. Ők a világrendszerváltás narratívája mögötti „geopolitikai fetisizmussal” szembefordulva, marxista alapállásból amellett érvelnek, hogy a „multipoláris” világ megértéséhez a globális kapitalizmus alapjainak feltérképezésére van szükség.
A fenti narratívák alapvető eleme az állam gazdasági szerepének növekedése, a nemzetbiztonsági és geopolitikai érdekek erőteljesebb gazdaságpolitikai érvényesítése, az iparpolitika reneszánsza és a pusztán a hatékonyságot kergető, a szabályozást és állami beavatkozást ellenző „neoliberális” piaci logika meghaladása.
A szerzők szerint ugyanakkor a globális gazdasági rend, az állami érdekek és az egyes helyi gazdasági elitek viszonyai között jóval összetettebb kölcsönhatások fedezhetők fel. Az állami gazdasági szerepvállalás növekedése nem feltétlenül jelenti a piaci logika meghaladását, és a gazdasági nacionalizmus térnyerése önmagában nem jelenti a globalizáció visszafordulását és a blokkosodás erősödését.
Elemzésük kiindulópontja, hogy a fejlődő világban egy új típusú gazdasági elit alakult ki, amelynek felemelkedése és pozíciója egyszerre függ az államtól és a globalizációtól...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.18.
Ezek a toposzok nem csak Orbán beszédeiben népszerűek, a miniszterelnök, illetve a magyar „nagy stratégia” kidolgozásával megbízott fegyverhordozói nagyrészt angolszász geopolitikai gondolkodók ötleteit fordítják magyarra és egészítik ki saját vágyaikkal és elképzeléseikkel. Ugyanakkor a fenti elképzelések és az azokból levon orbáni következtetések helyessége az angolszász tudományos szférában és a „globális Délen” is vitatott.
- A Nyugat, különösen az Egyesült Államok hanyatlása egyáltalán nem egyértelmű, ahogy a „globális Dél” felemelkedését sem lehet kiolvasni objektív adatokból.
- A világrendről szóló nagy megfejtések gyakran alapvető dolgokat sem definiálnak és a rend alapvetéseiben sem értenek egyet.
Mindezek mellett a nagy Kelet versus Nyugat narratíva és a blokkosodás hangoztatása relatíve kevés figyelmet fordít a világgazdaság valós felépítésére és a „globális Dél” és a „Kelet” gazdasági és politikai elitjeinek érdekeire. A feltörekvő országok gazdasági elitje a globális kapitalizmus „keleti” és „nyugati” központjaiba is becsatornázta magát, és ebből fakadóan nem a jelenlegi világrend meghaladására vagy leváltására törekszik, hanem sok tekintetben a status quo fenntartásában érdekelt.
Fonódó gazdasági elitek
A fenti gondolatot járja körül mélyebben Trissia Wijaya és Kanishka Jayasuriya, az ausztrál Murdoch University kutatóinak szeptemberben a patinás International Affairs folyóiratban megjelent tanulmánya. Ők a világrendszerváltás narratívája mögötti „geopolitikai fetisizmussal” szembefordulva, marxista alapállásból amellett érvelnek, hogy a „multipoláris” világ megértéséhez a globális kapitalizmus alapjainak feltérképezésére van szükség.
A fenti narratívák alapvető eleme az állam gazdasági szerepének növekedése, a nemzetbiztonsági és geopolitikai érdekek erőteljesebb gazdaságpolitikai érvényesítése, az iparpolitika reneszánsza és a pusztán a hatékonyságot kergető, a szabályozást és állami beavatkozást ellenző „neoliberális” piaci logika meghaladása.
A szerzők szerint ugyanakkor a globális gazdasági rend, az állami érdekek és az egyes helyi gazdasági elitek viszonyai között jóval összetettebb kölcsönhatások fedezhetők fel. Az állami gazdasági szerepvállalás növekedése nem feltétlenül jelenti a piaci logika meghaladását, és a gazdasági nacionalizmus térnyerése önmagában nem jelenti a globalizáció visszafordulását és a blokkosodás erősödését.
Elemzésük kiindulópontja, hogy a fejlődő világban egy új típusú gazdasági elit alakult ki, amelynek felemelkedése és pozíciója egyszerre függ az államtól és a globalizációtól...
DIREKT36 PODCAST - KIKBŐL LETTEK ORBÁN GAZDASÁGI VARÁZSLÓI?
DIREKT36 PODCAST
Szerző: Direkt36
2024.10.16.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban dolgozta fel az elmúlt évek magyar gazdasági nehézségeit és a legfontosabb szereplők mozgásait.
Az első cikkben Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felívelését, majd annak megromlását; a másodikban Nagy Márton felemelkedését és konfliktusait mutattuk be; a harmadikban pedig a miniszterelnök gazdaságról alkotott elképzeléseinek hátterét és a közgazdászokhoz fűződő viszonyának hátteréről írtunk. Utóbbiból az is kiderült, zárt ajtók mögött Orbán mivel magyarázza, hogy Magyarország jövőjét az akkugyáraknak kell szerinte meghatároznia.
Ezekről a cikkekről beszélgetett a Direkt36 műsorában a Tiloson a három szerző: Szabó András, Galavits Patrik és Pethő András.
A Matolcsy és Orbán kapcsolatát feldolgozó cikk:
Szerző: Direkt36
2024.10.16.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban dolgozta fel az elmúlt évek magyar gazdasági nehézségeit és a legfontosabb szereplők mozgásait.
Az első cikkben Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felívelését, majd annak megromlását; a másodikban Nagy Márton felemelkedését és konfliktusait mutattuk be; a harmadikban pedig a miniszterelnök gazdaságról alkotott elképzeléseinek hátterét és a közgazdászokhoz fűződő viszonyának hátteréről írtunk. Utóbbiból az is kiderült, zárt ajtók mögött Orbán mivel magyarázza, hogy Magyarország jövőjét az akkugyáraknak kell szerinte meghatároznia.
Ezekről a cikkekről beszélgetett a Direkt36 műsorában a Tiloson a három szerző: Szabó András, Galavits Patrik és Pethő András.
A Matolcsy és Orbán kapcsolatát feldolgozó cikk:
www.direkt36.hu/veres-volt-a-szaj…rpano-gazdasag-i/
A Nagy Márton felemelkedését bemutató:
A Nagy Márton felemelkedését bemutató:
www.direkt36.hu/marcinal-volt-az-…pano-gazdasag-ii/
És Orbán és a közgazdászok kapcsolatáról szóló:
És Orbán és a közgazdászok kapcsolatáról szóló:
www.direkt36.hu/harc-folyt-a-fide…ano-gazdasag-iii/
Ha fontosnak tartod a munkánkat, és érdekel, hogyan tárjuk fel a hatalom titkait, akkor csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez! www.direkt36.hu/tamogass-minket/
Ha fontosnak tartod a munkánkat, és érdekel, hogyan tárjuk fel a hatalom titkait, akkor csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez! www.direkt36.hu/tamogass-minket/
NEREN TÚL - MI MARAD ITT ORBÁNÉK UTÁN?
KONTROLL
Szerző: Kontrool.hu
2024.10.17.
Puzsér Róbert publicista és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a kontroll.hu most induló műsorsorozatának első adásában arra keresik a választ, hogy mi kell egy újabb rendszerváltáshoz, és milyen lesz Magyarország a NER bukása után. Hogyan változtatható meg a közpolitika és a közélet, és hogyan javíthatunk majd a tragikus közállapotokon? Mit kellene tennie a magyar értelmiségnek a jelenlegi helyzetben? Van-e kiút ebből a történelmi zsákutcából, amit a 14 éve regnáló hatalom a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hív? Ezeket a kérdéseket is felteszi vendégeinek a műsorvezető, Magyar Márton.
Szerző: Kontrool.hu
2024.10.17.
Puzsér Róbert publicista és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a kontroll.hu most induló műsorsorozatának első adásában arra keresik a választ, hogy mi kell egy újabb rendszerváltáshoz, és milyen lesz Magyarország a NER bukása után. Hogyan változtatható meg a közpolitika és a közélet, és hogyan javíthatunk majd a tragikus közállapotokon? Mit kellene tennie a magyar értelmiségnek a jelenlegi helyzetben? Van-e kiút ebből a történelmi zsákutcából, amit a 14 éve regnáló hatalom a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hív? Ezeket a kérdéseket is felteszi vendégeinek a műsorvezető, Magyar Márton.
LÁNYI ANDRÁS: BOLDOGAN HÁTRADŐL AZ ORSZÁG: MEGVAN AZ ANTI-ORBÁN, ÉLJEN MAGYAR PÉTER! – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.18.
Nincsenek programalkotásra képes emberek Magyar Péter körül, a nyilvánosság előtt nem jelennek meg azok az elvek, nincsenek olyan viták, amelyekből megszülethetne egy új kormányprogram – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Lányi András író, filozófus, akinek Búcsú a tizenkilencedik századtól címmel új kötete jelent meg. A történelmi esszéket tartalmazó könyvvel kapcsolatban elárulta, hogy nem bír a jelen korban élni, „amikor azt mondom, magyar vagyok, akkor Széchenyire, Görgeyre, Kemény Zsigmondra gondolok, és nem erre a szánalmas országra, ami lett belőlünk.”
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.18.
Nincsenek programalkotásra képes emberek Magyar Péter körül, a nyilvánosság előtt nem jelennek meg azok az elvek, nincsenek olyan viták, amelyekből megszülethetne egy új kormányprogram – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Lányi András író, filozófus, akinek Búcsú a tizenkilencedik századtól címmel új kötete jelent meg. A történelmi esszéket tartalmazó könyvvel kapcsolatban elárulta, hogy nem bír a jelen korban élni, „amikor azt mondom, magyar vagyok, akkor Széchenyire, Görgeyre, Kemény Zsigmondra gondolok, és nem erre a szánalmas országra, ami lett belőlünk.”
- Miért csinálhatnak hőst Orbán Viktorból, és miért nem kaphat mégsem szobrot a Parlament előtt?
- Miért szólta el magát Orbán Balázs, és miért akarja a kormány meghamisítani 1956 történetét?
- Miért állunk megint a rossz oldalon a világpolitikai játszmákban?
- Miért nem nézi meg Rákay Philip Petőfi-filmjét?
- Miért volt Széchenyi egy „frusztrált őrült”?
A DOMBÓVÁR-DILEMMA: MAGYAR PÉTERRE NAGYON NEHÉZ DÖNTÉS VÁR
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.18.
A következő hetek egyik legérdekesebb belpolitikai kérdése, hogy a Tisza Párt indít-e jelöltet a várhatóan januárban tartandó Tolna megyei időközi választáson. Potápi Árpád halálával ugyanis megüresedett egy hely a Parlamentben. Pont itt eddig nem alakultak jól a Tisza dolgai – de ki lehet hagyni egy ilyen lehetőséget?
Október 17-én elhunyt Potápi Árpád államtitkár és parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa.
Ez politikai értelemben azt jelenti, hogy várhatóan január első felében időközi választást tartanak Tolna megye 2-es számú választókerületében, ahol Potápi Árpád 2022-ben a mandátumát szerezte. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy a Tisza párt megjelent a színen. Vajon a magyar pártpolitikai térképet teljesen átalakító szervezet él majd a lehetőséggel, hogy országgyűlési választáson is megméresse magát?
Be akarnak menni a Parlamentbe?
Nem tűnik könnyű kérdésnek az indulás eldöntése Magyar Péterék számára. A választás lehetőséget adna a Tiszának, hogy legyen legalább egy parlamenti képviselője. Egészen bizarr a mostani állapot: a Tisza egyértelműen a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon, de az Országgyűlésben egyetlen képviselője sincs, hiszen a legutóbbi választáskor a párt még nem létezett.
Ugyanakkor inkább csak szimbolikus jelentősége lenne, ha volna a Tiszának parlamenti embere is. Néha felszólalhatna ugyan, de sokkal ritkábban, mit azok a pártok, amelyek frakcióval is bírnak. Egy frakció megalapításához legalább öt képviselőre van szükség, és a frakció nélküli, függetlennek számító képviselők ritkábban juthatnak szóhoz, mint a többiek. Kisebb stáb, kevesebb pénz is jár nekik.
Ráadásul a parlamenti erőviszonyokat sem változtatná meg, ha esetleg a Tisza jelöltje nyerné az időközi választást. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége megmaradna akkor is...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.18.
Október 17-én elhunyt Potápi Árpád államtitkár és parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa.
Ez politikai értelemben azt jelenti, hogy várhatóan január első felében időközi választást tartanak Tolna megye 2-es számú választókerületében, ahol Potápi Árpád 2022-ben a mandátumát szerezte. Ez lesz az első parlamenti választás azóta, hogy a Tisza párt megjelent a színen. Vajon a magyar pártpolitikai térképet teljesen átalakító szervezet él majd a lehetőséggel, hogy országgyűlési választáson is megméresse magát?
Be akarnak menni a Parlamentbe?
Nem tűnik könnyű kérdésnek az indulás eldöntése Magyar Péterék számára. A választás lehetőséget adna a Tiszának, hogy legyen legalább egy parlamenti képviselője. Egészen bizarr a mostani állapot: a Tisza egyértelműen a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon, de az Országgyűlésben egyetlen képviselője sincs, hiszen a legutóbbi választáskor a párt még nem létezett.
Ugyanakkor inkább csak szimbolikus jelentősége lenne, ha volna a Tiszának parlamenti embere is. Néha felszólalhatna ugyan, de sokkal ritkábban, mit azok a pártok, amelyek frakcióval is bírnak. Egy frakció megalapításához legalább öt képviselőre van szükség, és a frakció nélküli, függetlennek számító képviselők ritkábban juthatnak szóhoz, mint a többiek. Kisebb stáb, kevesebb pénz is jár nekik.
Ráadásul a parlamenti erőviszonyokat sem változtatná meg, ha esetleg a Tisza jelöltje nyerné az időközi választást. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége megmaradna akkor is...
AZ AKKUGYÁRAK ORSZÁGA LESZÜNK, ÉS NÉHÁNYAN TÍZMILLIÁRDOKAT KERESNEK EZEN
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.18.
- Jókora politikai és gazdasági kockázatot vállalt a kormány az elmúlt években, amikor úgy döntött, az akkumulátor- és az elektromosautó-gyártásra teszi fel Magyarország következő tíz évét.
Vagyis – közvetve és közvetlenül – az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzleti lehetőségekkel hizlalnák a hozzájuk közel álló milliárdosokat, és stabilizálnák a pozíciójukat a magyar gazdaságban...
Szerző: WEILER VILMOS
2024.10.18.
- Részben azért határoztak így, mert hisznek abban, hogy a magyar gazdaság ezen a két ágazaton keresztül léphet előre. De az irányvonal kitalálásában azért szerepe lehetett annak is, hogy az iparosításon keresztül nagyon jó üzletekhez jutnak kormányközeli szereplők.
- Az akkugyárak és a hozzájuk köthető infrastruktúra kiépítése százmilliárdos tételben juttatja megrendelésekhez Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégeit.
- Az akkumulátorok újrahasznosításából a Mol és a Tiborcz Istvánhoz köthető Éltex kereshet majd jól, az aksik raktározásából és fuvarozásából is a miniszterelnök vejének köre nyerhet majd sokat.
2023. január 20-án közmeghallgatást tartottak Debrecenben a CATL akkor még csak tervezett akkumulátorgyáráról. Az eseményt egy 160 ülőhelyes terembe hívták össze, amelyben már nyitásra több mint kétszázan zsúfolódtak össze. A meghallgatáson a főispán, egy hivatali főosztályvezető, és egy tanácsadó cég vezetője igyekezett elmagyarázni, hogy zajlik egy akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetése.
A jelenlévők döntő többsége azonban egyáltalán nem volt kíváncsi a felszólalókra, akiknek mondandóját néhány percenként pfujolással és bekiabálással szakították meg. Lincshangulat alakult ki, a kormányhivatal, a város és a cég képviselőit folyamatosan személyesen sértegették, és olyanokat vágtak a fejükhöz, hogy „az unokái le fogják köpni a sírját”. A közmeghallgatás azzal zárult, hogy a beruházás egyik ellenzője megütött, majd fellökött egy amellett érvelő nőt.
A debreceni közmeghallgatáson ott voltak ellenzéki pártok politikusai és aktivisták az ország több pontjáról. A résztvevők nagy része azonban felháborodott debreceni volt, ők teli torokból ordították a főispánnak, hogy „hazaárulók” – abban a helyzetben pedig egyértelmű volt, hogy ez rajta kívül Papp László debreceni polgármesternek és úgy általánosságban a Fidesznek szól. Az, hogy az ország egyik legfideszesebb városában ilyesmi történt, egyértelműen jelezte, hogy az akkumulátorgyárakkal a kormányzat darázsfészekbe nyúlt, és magára haragította a társadalom olyan részeit is, amelyek korábban legalábbis nem emelték fel a hangjukat a hatalommal szemben.
A debreceni közmeghallgatás után néhány nappal indult el a Telexen a magyarországi akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunk. Az első rész címébe (Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?) foglalt kérdés azóta is aktuális, Az elmúlt másfél év eseményei megmutatták, hogy az akkumulátorgyárakkal a Fidesz jókora politikai kockázatot vállalt, közben azoknak eddig nem sok közvetlen hasznuk volt.
Az egyik nyilvánvaló válasz az, hogy a kormány/a Fidesz/Orbán Viktor szűk köre azért támogatja a hazai akkugyártás felfuttatását, mert ezt gondolja a legjobb eszköznek a magyar gazdaság fejlesztésére – vagy legalábbis szinten tartására. Azzal, hogy ez valóban így van-e, mi is részletesen foglalkoztunk. Hogy mire jutottunk, azt ebben és ebben a cikkben lehet elolvasni. A lényeg tömören annyi, hogy az akkugyártásban valódi lehetőségek vannak (bár egyelőre leginkább csak arra, hogy Magyarország világgazdasági pozícióját bebetonozzuk, nem arra, hogy elmozduljunk onnan), de lehetne mindezt sokkal jobban is csináln. Az erőforrások túlzott koncentrációja viszont rendkívül kockázatos – amit az is mutat, hogy az ágazat teljesítménye tavaly október óta folyamatosan zuhan.
Az akkugyártáson keresztül megvalósuló iparosítás minden hatását persze csak évtizedek múlva látjuk majd, vagyis a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét később fogjuk tudni pontosan megítélni. Vannak azonban olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni, miért támogatja a kormány igazából ekkora vehemenciával az akkumulátorgyárak építését.
Ebben szempont lehet, legalábbis sok jel utal rá, hogy
2023. január 20-án közmeghallgatást tartottak Debrecenben a CATL akkor még csak tervezett akkumulátorgyáráról. Az eseményt egy 160 ülőhelyes terembe hívták össze, amelyben már nyitásra több mint kétszázan zsúfolódtak össze. A meghallgatáson a főispán, egy hivatali főosztályvezető, és egy tanácsadó cég vezetője igyekezett elmagyarázni, hogy zajlik egy akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetése.
A jelenlévők döntő többsége azonban egyáltalán nem volt kíváncsi a felszólalókra, akiknek mondandóját néhány percenként pfujolással és bekiabálással szakították meg. Lincshangulat alakult ki, a kormányhivatal, a város és a cég képviselőit folyamatosan személyesen sértegették, és olyanokat vágtak a fejükhöz, hogy „az unokái le fogják köpni a sírját”. A közmeghallgatás azzal zárult, hogy a beruházás egyik ellenzője megütött, majd fellökött egy amellett érvelő nőt.
A debreceni közmeghallgatáson ott voltak ellenzéki pártok politikusai és aktivisták az ország több pontjáról. A résztvevők nagy része azonban felháborodott debreceni volt, ők teli torokból ordították a főispánnak, hogy „hazaárulók” – abban a helyzetben pedig egyértelmű volt, hogy ez rajta kívül Papp László debreceni polgármesternek és úgy általánosságban a Fidesznek szól. Az, hogy az ország egyik legfideszesebb városában ilyesmi történt, egyértelműen jelezte, hogy az akkumulátorgyárakkal a kormányzat darázsfészekbe nyúlt, és magára haragította a társadalom olyan részeit is, amelyek korábban legalábbis nem emelték fel a hangjukat a hatalommal szemben.
A debreceni közmeghallgatás után néhány nappal indult el a Telexen a magyarországi akkumulátorgyártásról szóló cikksorozatunk. Az első rész címébe (Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?) foglalt kérdés azóta is aktuális, Az elmúlt másfél év eseményei megmutatták, hogy az akkumulátorgyárakkal a Fidesz jókora politikai kockázatot vállalt, közben azoknak eddig nem sok közvetlen hasznuk volt.
Az egyik nyilvánvaló válasz az, hogy a kormány/a Fidesz/Orbán Viktor szűk köre azért támogatja a hazai akkugyártás felfuttatását, mert ezt gondolja a legjobb eszköznek a magyar gazdaság fejlesztésére – vagy legalábbis szinten tartására. Azzal, hogy ez valóban így van-e, mi is részletesen foglalkoztunk. Hogy mire jutottunk, azt ebben és ebben a cikkben lehet elolvasni. A lényeg tömören annyi, hogy az akkugyártásban valódi lehetőségek vannak (bár egyelőre leginkább csak arra, hogy Magyarország világgazdasági pozícióját bebetonozzuk, nem arra, hogy elmozduljunk onnan), de lehetne mindezt sokkal jobban is csináln. Az erőforrások túlzott koncentrációja viszont rendkívül kockázatos – amit az is mutat, hogy az ágazat teljesítménye tavaly október óta folyamatosan zuhan.
Az akkugyártáson keresztül megvalósuló iparosítás minden hatását persze csak évtizedek múlva látjuk majd, vagyis a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét később fogjuk tudni pontosan megítélni. Vannak azonban olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni, miért támogatja a kormány igazából ekkora vehemenciával az akkumulátorgyárak építését.
Ebben szempont lehet, legalábbis sok jel utal rá, hogy
a kormány az akkumulátorgyártáson keresztül akarja tovább gazdagítani az elmúlt években több százmilliárd forintos megrendelésekkel feltőkésített oligarchiáját.
Vagyis – közvetve és közvetlenül – az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzleti lehetőségekkel hizlalnák a hozzájuk közel álló milliárdosokat, és stabilizálnák a pozíciójukat a magyar gazdaságban...
SZÁZMILLIÓ FORINT FELETT KERESETT AZ OLIMPIÁN A LEGEREDMÉNYESEBB MAGYAR EDZŐ
TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA2024.10.18.
Magyarország az olimpikonok jutalmazásában az élmezőnybe tartozik, top tízes a világban, de ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem az edzőik és a sportolókat felkészítő szakmai, egészségügyi stáb (dietetikus, gyógytornász, pszichológus), olykor még a szövetségben dolgozó médiás is jutalmat kap,
Az azonban néhány szakágat leszámítva nem nyilvános, hogy ezek a jutalmak mekkorák, kinek mennyi pénz járt. Most eljutott hozzánk a teljes lista erről.
A szakmai stábnak szétosztott jutalom mértékéről az adott szakszövetség határoz. Ha azt jóváhagyják a szakmai szervezetek és a sportért felelős államtitkárság, akkor az állam már folyósítja is a jutalmat. A vonatkozó kormányrendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „az edzők és sportszakemberek részére megállapítható állami jutalmak összege sportáganként a versenyzőknek kifizetett jutalom hatvan százaléka lehet, az öttusa és triatlon jelenti a kivételt, a két sportág multi jellege miatt ott hetven százalékot lehet szétosztani”.
A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) a honlapján tételesen megjelentette, hogy a versenyzők által megszerzett helyezések után a felkészítők milyen arányban részesülhetnek. Az MBSZ abból sem csinál titkot, hogy mennyit keresnek a tisztségviselők, honlapjuk Üvegzseb rovatában visszamenőleg is visszakereshető a munkavállalók bérezése. (Németh Szilárd elnök társadalmi munkában dolgozik.)
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) sem titkolta, hogy mennyit kerestek az edzők, masszőrök, nevelőedzők, az elnökségi határozat megjelent a honlapon. A sportág egyéni jellegéből adódóan Sós Csaba kapitánynál az edzők lényegesen jobban jártak.
A legtöbb sportág azonban nem ezt az utat követi, és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), aminek az elnöksége is tárgyalja a jutalmakat, sem hozza nyilvánosságra a teljes névsort, noha egy edzőnek akár motivációt is jelenthetne, hogyan honorálják a kiváló és nemzetközileg is eredményes munkát. Ugyanígy megtehetné a sportért felelős államtitkárság is, hogy a nyíltság útját választja 1,6 milliárd forint szétosztásakor, de még komolyan vehető honlapjuk sincs.
Pedig ha átláthatóság lenne, akkor biztosan nem kezdődhetne a pusmogás a háttérben, hogy ki mennyit kapott, és nem terjedhetnének téves, pletykákon alapuló összegek. Mivel közpénzről van szó, pláne érthető lenne, ha kiadnák az adatokat a teljes névsorral...
EGYÉRTELMŰ A POLITIKAI SZÁNDÉK A GRIPEN-SZERZŐDÉS MÖGÖTT
HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.10.18.
A kormányzat látványosan békülne Svédországgal azok után, hogy több mint egy évig minden magyarázat nélkül akadályozta belépését a NATO-ba. Így értékelte a két ország hadiipari megállapodását Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértővel azután beszélgettünk, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter történelmi megegyezésnek nevezte a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről aláírt dokumentumot.
A részleteket nem ismerjük, az érintettek nem árulnak el érdemi információt, az sem tudható, hogy mit jelent a kutatás-fejlesztésben való együttműködés – mondta a megállapodásról a külpolitikai szakértő. Az látszik, hogy a szerződés mögött egyértelműen a megbékélésre irányuló, politikai szándék áll, mert a kormány látja, hogy korábbi lépésével nagy kárt okozott magának. „A kormány megzsarolta Svédországot, de végül semmit nem ért el az óriási presztízsveszteségen kívül” – fogalmazott Szent-Iványi István.
Azt Szalay-Bobrovniczky is elárulta, hogy bár vannak nézetkülönbségek, néhány nagyon fontos kérdésben eltér a két ország véleménye, de ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség. A svéd védelmi miniszterrel aláírt megegyezést történelminek nevezte, miután „közösen együtt fogunk dolgozni a Gripen fejlesztésén, és számos egyéb fontos kétoldalú kérdésen" – fogalmazott a magyar miniszter. Kiemelte, hogy Gripenjeink a magyar légierő ikonikus harcászati, többfunkciós repülőgépei, amelyek meghatározó erejét jelentik a magyar véderőnek. A svéd Saab által gyártott vadászgépek több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek. A Gripen-flotta bővítéséről még februárban állapodtak meg, ekkor négy új Gripen C vadászgép beszerzéséről döntöttek, majd májusban további négy, modernebb Gripen E beszerzéséről is tárgyaltak...
Szerző: NAGY MARIANN
2024.10.18.
A kormányzat látványosan békülne Svédországgal azok után, hogy több mint egy évig minden magyarázat nélkül akadályozta belépését a NATO-ba. Így értékelte a két ország hadiipari megállapodását Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértővel azután beszélgettünk, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter történelmi megegyezésnek nevezte a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről aláírt dokumentumot.
A részleteket nem ismerjük, az érintettek nem árulnak el érdemi információt, az sem tudható, hogy mit jelent a kutatás-fejlesztésben való együttműködés – mondta a megállapodásról a külpolitikai szakértő. Az látszik, hogy a szerződés mögött egyértelműen a megbékélésre irányuló, politikai szándék áll, mert a kormány látja, hogy korábbi lépésével nagy kárt okozott magának. „A kormány megzsarolta Svédországot, de végül semmit nem ért el az óriási presztízsveszteségen kívül” – fogalmazott Szent-Iványi István.
Azt Szalay-Bobrovniczky is elárulta, hogy bár vannak nézetkülönbségek, néhány nagyon fontos kérdésben eltér a két ország véleménye, de ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség. A svéd védelmi miniszterrel aláírt megegyezést történelminek nevezte, miután „közösen együtt fogunk dolgozni a Gripen fejlesztésén, és számos egyéb fontos kétoldalú kérdésen" – fogalmazott a magyar miniszter. Kiemelte, hogy Gripenjeink a magyar légierő ikonikus harcászati, többfunkciós repülőgépei, amelyek meghatározó erejét jelentik a magyar véderőnek. A svéd Saab által gyártott vadászgépek több mint 15 éve szerves részei a magyar légierőnek. A Gripen-flotta bővítéséről még februárban állapodtak meg, ekkor négy új Gripen C vadászgép beszerzéséről döntöttek, majd májusban további négy, modernebb Gripen E beszerzéséről is tárgyaltak...
NEM BAJ, MAJD A KÚRIA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.18.
Elhíresült Orbán mondása a meccsről, amely addig tart, amíg ő meg nem nyeri. Amikor ez elhangzott, akkor még nem tudtuk, hogy úgy kell értelmezni a dolgot, nem azért fog megnyerni akármilyen meccset is, mert ügyesebb, okosabb vagy kitartóbb az ellenfelénél, hanem a körülményeket alakítja úgy, hogy neki kedvezzenek. Bármi áron, kifulladásig. Amikor Magyarországon a jogállam haláláról beszéltünk és beszélünk, ott volt egy apró sziget, a bíróságok, amelyeket még nem sikerült teljesen letarolni és neresíteni.
Üdítő ítéletek születtek és születnek olykor még ma is, amelyek azt a hamis illúziót keltik az emberben, van még remény, most azonban azt kell tapasztalnunk, nem igazán. Mert amíg a bíróságok alsóbb szintjeit esetleg még megkímélték, vagy nem voltak képesek a maguk képére formálni, a Kúria, mint a perek vége már Fidesz kézben van, így a meccs ebben az esetben addig tart, amíg addig fellebbezget a delikvens (Fidesz, Orbán), míg odáig nem jut az ügy, s ott már biztosak lehetnek abban, hogy győznek. Ez elég sötét jövőt fest elibénk.
Ha csak egy hírt nézünk tegnapról, amely arról tudósít, hogy másodfokon is elveszítette sajtóperét az RTL ellen Orbán Viktor, akkor csettinthetünk, mintha minden rendben volna. A bíróság ugyanis azt mondta ki, ami helyes, miszerint a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. Mint emlékezhetünk, Reisch úr, a SPAR vezére egy osztrák lapban állította, hogy Orbán családjából valakinek fájt a foga a bolthálózat magyar részére. Régi történet.
Ezt a hírt aztán számos magyar médium hozta, Orbán pedig mind az összeset beperelte, de ami az érdekes, Reisch urat meg nem. (Talán akkor előkerültek volna bizonyítékok.) No most, amikor az RTL tegnap boldog lehetett, a Pécsi Stop meg nem, mert őket ugyanebben az ügyben elmeszelték, mert már a Kúriáig ért az ügy. Az RTL kapcsán is megjegyezhető, még ott is tart a meccs, mert Orbán még nem győzött. Ugyanakkor a Kúria döntése a sajtószabadság szempontjából is érdekes, de erre csak tényleg azért utalunk, hogy tisztán lássanak.
Nos, a Pécsi Stopnak (a Kúria szerint) azt kellett volna bizonyítania, hogy Reisch úr tényleg mondta-e az osztrák lapnak, amit mondott, ez a felfogás pedig beláthatatlan következményekkel jár. Ad abszurdum nem lehet közzé tenni – mondjuk – egy MTI hírt, mert előtte utána kellene járni, hogy igaz-e. Ez így nem megy, egyrészt, másrészt pedig nem is ez az érdekes, mert a cél nem is ez volt, hanem, hogy Orbán győzzön. Úgy tartják, ez az ítélet dominó-effektust vált ki, tehát retteghet mindenki.
De, hogy a Kúria már mennyire a kormányzó párt és Orbán zsebében van, arra itt van egy szintén tegnapi elriasztó példa, a Líra ügye, akiket szintén ez a társaság meszelt el azután, hogy alsóbb szinteken győztek. Emlékszünk még a híres vesszős perre, amelyben az alsóbb fokú bíróság a könyvkereskedőnek adott igazat, mondván, a hatályos rendelet ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. Egészen egyszerű nyelvtani történet volt, ötödikes szintű...
Szerző: Rezeda
2024.10.18.
Üdítő ítéletek születtek és születnek olykor még ma is, amelyek azt a hamis illúziót keltik az emberben, van még remény, most azonban azt kell tapasztalnunk, nem igazán. Mert amíg a bíróságok alsóbb szintjeit esetleg még megkímélték, vagy nem voltak képesek a maguk képére formálni, a Kúria, mint a perek vége már Fidesz kézben van, így a meccs ebben az esetben addig tart, amíg addig fellebbezget a delikvens (Fidesz, Orbán), míg odáig nem jut az ügy, s ott már biztosak lehetnek abban, hogy győznek. Ez elég sötét jövőt fest elibénk.
Ha csak egy hírt nézünk tegnapról, amely arról tudósít, hogy másodfokon is elveszítette sajtóperét az RTL ellen Orbán Viktor, akkor csettinthetünk, mintha minden rendben volna. A bíróság ugyanis azt mondta ki, ami helyes, miszerint a médiaszolgáltatónak nem volt lehetősége azt megítélni, hogy Hans Reisch igazat állított-e, de ez nem is volt kötelessége. Mint emlékezhetünk, Reisch úr, a SPAR vezére egy osztrák lapban állította, hogy Orbán családjából valakinek fájt a foga a bolthálózat magyar részére. Régi történet.
Ezt a hírt aztán számos magyar médium hozta, Orbán pedig mind az összeset beperelte, de ami az érdekes, Reisch urat meg nem. (Talán akkor előkerültek volna bizonyítékok.) No most, amikor az RTL tegnap boldog lehetett, a Pécsi Stop meg nem, mert őket ugyanebben az ügyben elmeszelték, mert már a Kúriáig ért az ügy. Az RTL kapcsán is megjegyezhető, még ott is tart a meccs, mert Orbán még nem győzött. Ugyanakkor a Kúria döntése a sajtószabadság szempontjából is érdekes, de erre csak tényleg azért utalunk, hogy tisztán lássanak.
Nos, a Pécsi Stopnak (a Kúria szerint) azt kellett volna bizonyítania, hogy Reisch úr tényleg mondta-e az osztrák lapnak, amit mondott, ez a felfogás pedig beláthatatlan következményekkel jár. Ad abszurdum nem lehet közzé tenni – mondjuk – egy MTI hírt, mert előtte utána kellene járni, hogy igaz-e. Ez így nem megy, egyrészt, másrészt pedig nem is ez az érdekes, mert a cél nem is ez volt, hanem, hogy Orbán győzzön. Úgy tartják, ez az ítélet dominó-effektust vált ki, tehát retteghet mindenki.
De, hogy a Kúria már mennyire a kormányzó párt és Orbán zsebében van, arra itt van egy szintén tegnapi elriasztó példa, a Líra ügye, akiket szintén ez a társaság meszelt el azután, hogy alsóbb szinteken győztek. Emlékszünk még a híres vesszős perre, amelyben az alsóbb fokú bíróság a könyvkereskedőnek adott igazat, mondván, a hatályos rendelet ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. Egészen egyszerű nyelvtani történet volt, ötödikes szintű...
ZÁVADA PÁL | TÖBB ARCÚSÁGRÓL ÉS PROVOKATÍV KÉRDÉSEKRŐL
KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2024.10.17.
Az új Závada-könyvben dokumentumfilmet készítenek, ami 1949-50-es kulákperekről szól. A perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlan embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott.
A könyvről Váradi Juli Závada Pállal beszélgetett a Dobszerda 2024 október 16-i adásában.
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2024.10.17.
Az új Závada-könyvben dokumentumfilmet készítenek, ami 1949-50-es kulákperekről szól. A perekben gyújtogatással vádoltak meg ártatlan embereket, és statáriális eljárás alá vonták őket – az egyiket felakasztották, egy másik meg életfogytiglant kapott.
A könyvről Váradi Juli Závada Pállal beszélgetett a Dobszerda 2024 október 16-i adásában.
Lásd még:
POGÁTSA ZOLTÁN: 14 ÉV FIDESZ-KORMÁNYZÁS ALATT NEM LÁTTUNK ILYET
KONKRÉTAN VIDEÓPODCAST
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.17.
Pogátsa Zoltán volt műsorunk, a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb vendége. Az ismert közgazdászt, szociológust és egyetemi tanárt számos témáról kérdeztük.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.17.
Pogátsa Zoltán volt műsorunk, a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb vendége. Az ismert közgazdászt, szociológust és egyetemi tanárt számos témáról kérdeztük.
A MEGAFONOS TROLLOK MÁR A TÖRVÉNYALKOTÓ BIZOTTSÁGBAN VANNAK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.18.
Jó reggelt, péntek van, tökéletes kirándulóidőt ígér a hétvége, de azért még fussunk neki ennek a napnak és az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreinek.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.18.
Például ezeknek:
- 27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét a Mol és az állam közös alapítványa
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)