2024. október 17., csütörtök

SZÁLLODA, KASTÉLY, ISKOLA, KÓRHÁZ: ŐSZI KIÁRUSÍTÁST TART MILLIÁRDOS INGATLANOKBÓL AZ ÁLLAM

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.17.


Az elmúlt két-három évre jellemzőnél látványosan több állami ingatlant hirdet az erre a célra fenntartott felületen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Ezek között ráadásul kifejezetten sok nagy értékű van. A milliárdos ingatlanokért azonban egyelőre nem kapkodnak a vevők. Persze az is lehet, hogy jelentősebb árcsökkentésre várnak, amely egyes esetekben már meg is történt.

Háromszáz árverés másfél hónap alatt

Több mint háromszáz állami ingatlant bocsátott árverésre nyár vége óta a nemzeti vagyonkezelő. Bár az aukciók többsége csak két napig tart, október közepén is 44 ingatlanra lehetett licitálni, és további közel 130 árverés volt az előkészítési, jelentkezési szakaszban. Ez kifejezetten sok ahhoz képest, amit az elmúlt években megszokhattunk. Bár a koronavírus-járvány előtt és közben volt egy időszak, amikor hasonló ütemben pörgött az állami ingatlanértékesítés, 2021 és 2023 között azonban ennél jóval visszafogottabb számokat láthattunk.

Ezúttal ráadásul sok kifejezetten nagy értékű ingatlant dob piacra az MNV.

Az elmúlt másfél hónapban féltucat olyan árverés volt, ahol a kikiáltási ár az egymilliárd forintot is meghaladta.

Ezek közül is kiemelkedett az a négyhektáros egykori tihanyi üdülő, amely a kiírás szerint a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen részén található, és amelynek tervezett értékesítéséről korábban már beszámoltunk. A kiemelt balatoni fejlesztési terület mellett azonban kínált a vagyonkezelő

- egykori munkásszállóból átalakított hotelt lényegében teljes felszereléssel 2,2 milliárdért,
- több mint 45 hektáros beruházási célterületet Martonvásár külterületén 1,4 milliárdért,
- egy hétszintes házat a főváros első kerületében valamivel kevesebb, mint 1,4 milliárdért,
nyolcemeletes irodaházat Gödöllő délkeleti részén 1,3 milliárdért és
tízhektáros ingatlant Rajkán, az országhatár közelében egymilliárdért.

A tervek pedig ennél is ambiciózusabbak. Az MNV szeptember végén frissítette katalógusát, amelyben a már meghirdetetteken kívül további 30 nagy értékű ingatlant mutat be. A prospektus bevezetője (pdf) szerint ezek értékesítését is 2024-ben tervezik, és ugyanúgy az Elektronikus Akciós Rendszeren hirdetik meg őket, mint a korábban bemutatottakat. A dokumentumban szerepel mások mellett

- az újpesti Árpád kórház,
- egy több mint háromezer négyzetméteres füvesített, ősfás terület a budapesti Népszigeten,
- üdülőépület a fővárosi III. kerület Békásmegyer-Pünkösdfürdő kerületrészén,
- egy angyalföldi épület, amelyben általános iskola működik,
- egy közel százéves, irodaházként üzemelő püspökladányi épület,
- egy jelenlegi is üzemelő balatonboglári 40 szobás üdülőingatlan,
- a klasszicista stílusban épült nagydobosi kastély,
- Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja Polgár közelében és
- egy egykori szálloda is Dunaújvárosban.

Ez tényleg kifejezetten széles kínálat ahhoz képest, hogy az MNV – a vagyonkezelő szerződéseit összesítő adatbázis alapján – az előző öt évben mindössze 22 darab egymilliárd forint feletti értékű ingatlant vagy ingatlancsomagot adott el, amelyből csak 16 került piaci szereplőkhöz. Ezek közül kettőről ráadásul már az idei második félévben írták alá a szerződést...

DEMOKRÁCIA, MIGRÁCIÓ, KORRUPCIÓ - ÍGY CSÚSZTATOTT ORBÁN A STRASBOURGI VITÁN

LAKMUSZ
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ, TECZÁR SZILÁRD
2024.10.16.


A miniszterelnök többek között a magyar demokrácia helyzetéről, a korrupció elterjedtségéről és a migrációs válság súlyosságáról tett meglepő kijelentéseket. Megnéztük, alátámasztják-e az adatok Orbánt.


Orbán Viktor október 9-én az Európai Parlament strasbourgi ülésén szólalt fel az EU Tanácsának magyar soros elnökségét képviselve.

A miniszterelnök közel félórás beszéde után számos kritikát kapott a képviselőktől és Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Ezekre viszontválaszában és zárszavában reagálhatott.

Orbán több hangzatos kijelentést tett a strasbourgi vita során, ebben a cikkben ezek közül ellenőrzünk négyet.

Orbán arról beszélt, hogy

- Magyarországon uniós mércével is magas a demokráciával elégedettek aránya,

- a GDP 2,5 százalékára rúgnak a védelmi kiadások,

- az európai migrációs válság 2015 óta nem látott szinten van,

- a hazai korrupciós adatok pedig nem lógnak ki a nemzetközi mezőnyből.

Megnéztük, milyen adatok vannak a fenti kijelentések mögött, és arra jutottunk, hogy Orbán állításai között van pontatlan, túlzó és félrevezető is...

ÚGY GYENGÜL A FORINT, HOGY AKÁR A MINIMÁLBÉR-EMELÉS IS ELÚSZHAT AZ ÁRFOLYAMON, AZ ORBÁN-KORMÁNY ILLUZÓRIKUS ÉRTÉKEKKEL SZÁMOL

NÉPSZAVA
Szerzők: ÁBRAHÁM AMBRUS, PAPP ZSOLT
2024.10.17.


Nemzeti konzultáción kérdezik majd a magyarokat, akarnak-e magasabb fizetést. Az erőltetett béremelés feltételei azonban hiányoznak, a munkáltatók kompenzáció nélkül bele sem vágnának. Körkép.


Az Orbán- kormány 2028-ra 1000 euróra szeretné emelni a minimálbért, ami sajátos vállalás több szempontból is: például, hogy a minimálbér mértéke elvileg a bértárgyalásokon dől el, illetve a jelenlegi kormány mandátuma 2026 tavaszáig szól. Szintén meglepő, hogy a kabinet euróban határozta meg a minimálbér-célját, annak ellenére, hogy a Fidesz még az alaptörvénybe is beírta, hogy Magyarországon a fizetőeszköz a forint. (Tette ezt vélhetően azért, hogy akár ellenzékből is meg tudja akadályozni az ország eurózónához való csatalakozását, hiszen az alaptörvény módosításhoz kétharmados többség kell.) Ezen túl az Orbán-kormány folyamatosan a forint mérsékelt leértékelődésén ügyködik vélt versenyképességi szempontok miatt, ám a forint trendszerű értékvesztése is megnehezíti az 1000 eurós cél elérését. Az elmúlt pár hónap folyamatai is rámutatnak, hogy az euróban számított minimálbér jelentős mértékben függ a romló euró-forint árfolyamtól. Vagyis az 1000 eurós minimálbér eléréshez csak az első lépés a szakszervezetek és a munkaadók hosszú távú megállapodása, ugyanilyen fontos lenne a kormány és a jegybank részéről a forint leértékelődésnek megállítása.

Tavaly december óta Magyarországon a bruttó minimálbér 266 800 forint volt. Ez az Eurostat januári statisztikája szerint még 696 eurós bruttó minimálbért jelentett (383 forintos januári euróval számolva), ez az év közepére 675 euróra mérséklődött, hiszen akkor már 395 forintba került az euró.

A jelenlegi 400 forintos árfolyammal számolva a magyar minimálbér 667 euróra rúg havonta, vagyis 10 hónap leforgása alatt 29 euróval csökkent legkisebb magyar fizetés csak az árfolyam gyengülése miatt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bemutatta, hogy a kabinet milyen ütemben emelné a minimálbért a következő években: eszerint forintban számolva a legkisebb fizetés a jelenlegi bruttó 266 800 forintról 2028-ra 419 815 forintra emelkedne.

Ebből kiszámolhatjuk, hogy az Orbán-kormány 2028-ra 419 forintos euróárfolyammal számol.

Az euró árfolyama jelenleg 400-402 forintos sávban ingadozik, az elemzők jövőre 400-410 forintos sávba várják az eurót. Ez alapján merész feltételezés azt gondolni, hogy változatlan kabinet és változatlan gazdaságpolitika mellett 2026-2028 között csak újabb tíz forinttal gyengülne az árfolyam. Vagyis az ezer eurós minimálbér eléréshez 2028-ban valószínűleg nem lesz elegendő a nemzetgazdasági tárca által számolt 419 forintos euróárfolyam.

Ezzel együtt az ezer eurós minimálbér jelenleg is rendkívül attraktív célkitűzés: a minimálbér nettója havi 177,4 ezer forint, ami ma már a megélhetésre sem elég, vagyis annak emelése szociális, de versenyképességi szempontokból is fontos lenne. A jelenlegi 400 forintos euró árfolyammal számolva a minimálbér nettó 444 euró, a bruttója pedig 667 euró, ez utóbbi nőne 1000 euróra 2025-28 között, ami 49 százalékos emelést jelent euróban számolva és erre jön még a forint leértékelődési vesztesége...

ÚJ ADÓCSOMAGOT ADOTT KI A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, KÜLÖNADÓT IS ÁTÍRNÁNAK

PORTFOLIO
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2024.10.16.


A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.

A Pénzügyminisztérium tervezete már tartalmazza a részletszabályokat a kormány által sokszor megígért családi adókedvezmény kétlépcsős megduplázásáról. Mint a tervezetből kiderül, az eltartottak számától függően a családi kedvezmény

- egy eltartott esetén 133 340 forintra,
- két eltartott esetén 266 660 forintra,
- míg három vagy több eltartott esetén 440 000 forintra emelkedett jogosultsági hónaponként.

Amennyiben az eltartott tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, ez az összeg további 133 340 forinttal nő...

DURVÁN MEGEMELI A KORMÁNY A BUDAPESTI AIRBNB-ZÉS ADÓJÁT

444.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2024.10.17.


Az infláció 3 százalékon lesz a jövőben, és a kormány kifejezett figyelmet fordít arra, hogy ne emelkedjen újra. Az 5 százalék mindenesetre tuti - reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Economic Forumon elhangzott előadása elején Csányi Sándor megjegyzésére, mielőtt rátért volna az új gazdaságpolitikai akciótervre. Ez három pilléren nyugszik:

- Megfizethető lakhatás biztosítása
- Jövedelmek vásárlóerejének növelése
- Demján Sándor program - vállalkozások méretének megduplázódása

Jövőre jön a gazdasági fellendülés

A harmadik negyedévi GDP-növekedés mértékét leginkább a nullához teszik Nagy Mártonék az iparban tapasztalható folyamatok miatt. Vannak ugyanakkor pozitív jelek a miniszter szerint, mint a kiskereskedelmi forgalom, amit az élelmiszerüzletek forgalma húz. A gazdaság fellendülésére 2025 első negyedévéig kell várnunk, ekkor viszont a várakozások szerint főleg a bázishatás miatt 3,7 százalékkal ugorhat meg a gazdasági növekedés. Az infláció esetében kedvezőnek nevezte, hogy ma már a tényadatok a várakozások alatt alakulnak, mindig meglep az infláció minket lefelé, ami a félelmek miatt van.

„Néha a jegybankot is megintem, hogy beragadt ebbe a félelembe” – mondta Nagy Márton.

A kormány a jövő évi költségvetést 3,4 százalékos GDP-vel fogja tervezni, de ez egy konzervatív hozzáállást jelent, Nagy szerint a tényadat közel lehet a 4 százalékhoz...

ZÁRUL AZ OLLÓ, MEGTORPANT KAMALA HARRIS | AMERIKÁNÓ #06

AMERIKÁNÓ PODCAST
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2024.10.17.



Ha eddig szoros volt a Trump-Harris meccs, akkor a mostani helyzetre már nehéz jelzőt találni: az elmúlt napok felmérései alapján tovább szűkült a támogatottsági rés a két elnökjelölt között. Az Amerikánó hatodik adásában az néztük meg, mi vezetett idáig, és milyen társadalmi csoportokon múlhat a november 5-i végeredmény. Feltörekvő politikus rovatunkban pedig Alexandria Ocasio-Cortezről és a demokraták balszárnyáról beszélgettünk.

ORBÁN KRISZTIÁN: PÉNZÜGYI ÖSSZEOMLÁS JÖHET, HA EZT MEGLÉPI A KORMÁNY | 24.HU

DELLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.10.17.



A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválja keretében az Akvárium Klubban. A magát közgondolkodónak aposztrofáló vendégünk - aki a műsorban azt is kifejti, miért tartja el magától a közgazdász titulust - felvázolta, hogy miért vezet félre az orbáni világképen alapuló közbeszéd, hol vannak valójában a súlypontok a világgazdaságban: a nemzetközi kereskedelem értékláncainak tetején, ahová kívánatos lenne eljutnia az erre alkalmassá tett magyar vállalkozásoknak. Pályájukat ugyanakkor nehezíti az állam és a politika - nemzeti hagyománynak tekinthető - összefonódása, ami rendre elfojtja a bátor kezdeményezéseket.

A tág perspektívák bemutatása mellett jutott idő olyan pofon egyszerű kérdések megválaszolására is, minthogy az euró bevezetéséhez vagy az Európai Unióból való kilépéshez állunk közelebb, illetve, hogy a republikánusok sikere a novemberi amerikai elnökválasztáson milyen kijózanító következményekkel járna az USA-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Egy meglepő kutatási eredmény alapján pedig arról is beszéltünk, hogy megvan-e a potenciál Kínában a sokáig az Egyesült Államok dominálta, hegemón világgazdasági egyensúly megborítására, illetve milyen kockázatokat hordoz a nyugati világ - az USA és az EU - jövőjére nézve, hogy fundamentális kérdésekben sem tudnak egyetérteni a politikai közösség tagjai.

„MOST MAGYARORSZÁG TESZ ÚGY, MINT A NYUGAT ’56-BAN” – RAINER M. JÁNOS

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.14.17.



Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.


Noha Orbán Balázs ’56-os megszólalása miatt idén a szokásosnál korábban kezdtünk foglalkozni a forradalommal, a téma talán legavatottabb szakértője, Rainer M. János sem hálás ezért a miniszterelnök politikai igazgatójának. A történész a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának aktuális részében elárulja: nem ’56-nak a magyar társadalmon belüli eljelentéktelenedésére következtet abból, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója még mindig a helyén van, hanem egyszerűen arra, hogy nekik ma már mindent lehet.

„Amit Orbán Balázs előadott, az a Kádár-korszak lappangó értelmezése volt 1956-ról. Hogy tudniillik nem volt annak semmi értelme. Miért beszélünk akkor nemzeti ünnepről? Az efféle beszólások hatására előbb fordulnak el az emberek tőle, mint hogy esetleg egy törvényhozási aktussal megszüntetnék. A tisztelet teljes hiánya nyilvánul meg ezekben az odavetett megjegyzésekben.”

Ettől függetlenül Rainer M. szerint is meg lehet nyitni a kérdést, hogy mi volt ’56 értelme, hogy megérte-e egyáltalán: a történész szerint butaság lenne tabusítani a kérdést magát.

A válasz: a magyar 1956-nak nem csupán Magyarországra korlátozódó, de nemzetközi következményei is voltak. A szovjet vezetés desztalinizációs iránya, az, hogy 1956 után nagyobb szabadságot adtak az érdekszféra országainak, nem volt eleve elrendelve. ’56 nélkül ezeket a tanulságokat nem vonták volna le. Hogy a társadalommal szembeni hadiállapot csökkent, sok tekintetben az 1956-os felkiáltójel eredménye volt.

A nagy hallgatás is felszín volt csupán itthon. Amikor az MSZMP Politikai Bizottságában bármiről tárgyaltak, előbb-utóbb előkerült 1956. „Kicsit olyanok voltak, mint Móricka. Akinek mindenről az jut az eszébe. Nekik ez az az 1956 volt.” Kádár Jánosnak személyesen is. A forradalom közben évtizedekig belső tartást adott azoknak, akik bár nem beszélhettek, de tudtak róla, s szerepe volt abban is, hogy az MSZP 1990-ben történelmi vereséget szenvedett.

Az is joggal vethető fel Rainer M. szerint, hogy vonható-e párhuzam a magyar ’56 és Ukrajna jelene között.

„Rengeteg különbség van, de akad valami, triviális, de nagyon lényeges, amiben bizony párhuzamot lehet vonni 1956 és a mai ukrajnai helyzet között. Az mégpedig, hogy az erkölcsi igazság kinek az oldalán van. Teljesen nyilvánvaló volt ez Magyarország esetében 1956-ban, meg most, a megtámadott, szabadságharcát vívó Ukrajna esetében is.”

Mint a HetiVálasz friss adásából kiderül, 1956-ban is lehetett volna erőteljesebb diplomáciai eszközökkel reagálni, anélkül is, hogy kitört volna az atomháború. Csakhogy akkor a nyugatiak úgy gondolták, inkább meg kell nyugtatni a szovjet vezetést: a magyar forradalom és szabadságharc nem jelent áttagozódást a nyugati szövetségi rendszerbe. Moszkvában pedig azt a következtetést vonták le ebből, hogy azt csinálnak, amit akarnak. Holott lett volna mozgástér: a szovjet pártelnökség ülésén október 30-án eldöntötték, hogy kivonják a csapatokat Magyarországról.

Tragikus véletlen vagy vakság, hogy a Nyugat nem érzékelte mindezt és már október 25-én kialakította az álláspontját – akkor ülésezett az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács, amelynek napirendjén szerepelt a magyar forradalom ügye. Volt még néhány kétségbeesett kísérlet ezután amerikai körökben, hogy például ajánljanak viszonosságot: ha az oroszok kivonják Magyarországon állomásozó 40 ezer katonájukat, az amerikaiak is kivonnak ennyit Nyugat-Európából. Ezek a kísérletek viszont nem mentek át a döntéshozókon.

„Most Magyarország tesz úgy, mint a Nyugat ’56-ban.”

SIMOR ANDRÁS: AZ A TÁVOL-KELETIES ÁLLAMKAPITALIZMUS, AMIT MOSTANÁBAN FOLYTATUNK, A TÁVOL-KELETI BEFEKTETŐKET VONZZA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.10.17.


Három pillérre – a vásárlóerő növelésére, a megfizethető lakhatásra és a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására épülő gazdasági akciótervet jelentett be a kormány szerdán. Simor András közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökével a terv várható hatásairól, az európai átlagtól jelentősen eltérő állami költésekről, gazdaságszerkezetről, versenyképességről és a feszült magyar-uniós viszony áráról beszélgetett Herskovits Eszter és Selmeci János.



Néhány fontos gondolat az interjúból:

- Nem csoda, hogy a kormány próbálja pörgetni a gazdaságot: 2020 óta alig van növekedés, a Fidesz a problémát 2022-ben osztogatással próbálta orvosolni, ami példátlan inflációt és hatalmas költségvetési hiányt hozott. Amikor ezt korrigálni kellett, földbe állt a gazdaság – mondta Simor az előzményekről.

- A hiány miatt kevés a mozgástér a költségvetésben, a kormány mások szervével veri a csalánt, amikor a vásárlóerő növelése címén azt próbálja elérni, hogy a munkáltatók fizessenek magasabb béreket – praktikusan erre a minimálbér emelésén keresztül van lehetősége, hiszen ez mindig feljebb nyomja az átlagbéreket is. Ugyanakkor eleve munkaerőhiány van, ha a gazdálkodók megtehetnék, hogy többet fizetnek az alkalmazottaknak, akkor erre maguktól is hajlandóak lennének. Ha mégis béremelésre kényszerülnek, akkor árakat is kell majd emelniük. Kérdés tehát, hogy ez előrelépést hozhat-e – világított rá a közgazdász.

- Azt kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon nehezebb lakáshoz jutni, mint hét évvel ezelőtt és ez nagyrészt épp a kormányzati intézkedéseknek köszönhető – mondta Simor. A kitalált támogatási rendszereknek nyomán ugyan több új lakás épült, a kereslet növekedése magasabb lakásárakhoz vezetett. Még a korábbi, a Nemzeti Bank által megállapított adosságfékhez is hozzá kellett nyúlni, hogy az emberek elég önerőt tudjanak felmutatni a hitelek felvételéhez. Simor szerint a most bejelentett terv ugyanúgy keresletnövelő hatású lesz, ráadásul egy olyan helyzetben, amelyben enélkül is őrülten fut fel a lakáshitelezés. Többet segítene, ha az építőiparra kivetett extraprofitadót visszavonnák.

- Noha az, hogy a magyar állam mennyi pénzt szed be, nem tér el az európai uniós átlagtól, mind a bevételi, mind a kiadási oldal szerkezetében jelentős a differencia más tagállamokhoz képest. Sokszor ismételt tény, hogy a kevesebbet költünk oktatásra és egészségügyre, mint más európai országok, amire viszont kiugróan sokat költünk az a gazdaság támogatása. Az akkumulátorgyárak telepítésére például Simor számítása szerint 1000 milliárd forintos állami támogatást adtunk különböző cégeknek, miközben kérdéses, hogy aztán ezek a cégek tudnak-e itt termelni, el tudják-e adni a termékeiket. Nem látszik, hol térül meg ez a befektetés.

- Az, hogy feszült a viszonyunk az EU-val nehezen számszerűsíthető. Az elmaradó uniós források fájóak, de Simor értékelése szerint amikor jöttek, akkor sem feltétlen a gazdasági növekedéshez járultak hozzá. Ezeknek a forrásoknak az elvesztésén túl is komoly az ár: bizalomvesztést látunk a külpiacok részéről. Nem véletlen, hogy már nem osztrák, német, francia, amerikai befektetők jönnek. Olyanok jönnek helyettük, akikhez közelebb áll az a távol-keleties államkapitalizmus, amit mostanában folytatunk – mondta Simor. Kína európai működőtőke befektetéseinek például már a negyven százaléka Magyarországra érkezik.

- Versenyképességben folyamatos a lecsúszásunk a régió országaihoz képest az elmúlt húsz évben: az uniós csatlakozásunkkor az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 17 százalékkal magasabb volt a kelet-közép-európai illetve a balti államok átlagához képest, mára 4-5 százalékos lemaradásban vagyunk.

- Ezzel párhozamosan azonban van egy lassú felzárkózás is. A gazdagabb országok mindig lassabban tudnak növekedni mint a szegényebbek, a kérdés tehát inkább az, milyen ütemű a felzárkózás. Simor szerint, ha az a kérdés, hogy mikor érjük utol Ausztriát, akkor az elmúlt húsz évünkből kiindulva erre még ötven évet kell várnunk.

KÖZEL EGYMILLIÓ EMBER LAKHELYÉN NINCS HÁZIORVOS, 1,2 MILLIÓÉN PEDIG NINCS HÁZI GYERMEKORVOS

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: KOVALCSIK TAMÁS
2024.10.17.


Az egészségügy állapotával foglalkozó kérdések különösen előtérbe kerültek a nyári kánikulai időszakban, illetve az ügyeleti rendszer jelenleg is zajló átalakítása vagy akár az új háziorvosi körzetek meghatározása idején. Ebben az elemzésben az egészségügy legalsóbb szintjét, a felnőtt háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatok állapotának térbeli aspektusát mutatjuk be térképek segítségével, a Választási Földrajz elemzésében.

Jelenleg Magyarország 1750 településén közel ötezer háziorvosi rendelő van. Mindemellett

1405 olyan – jellemzően kis népességű és községi jogállású – település van, ahol nincs helyben háziorvosi ellátás.

A helyzetértékelés fontos részét képezi azonban az, hogy ezek a települések sem ellátatlanok, hiszen a szolgáltatást egy közeli praxisnak kell biztosítania a körzethatárok alapján. Az egészségügyi alapellátás nyilvánvalóan nehezebb akkor, ha egy háziorvos több, egymástól távol lévő település lakosságát látja el. És a dolog a betegek oldaláról nézve is problémás: esélyegyenlőtlenséget szül, hogy nagyon sok ember számára csak a lakóhelyétől távolabb érhető el az orvos.

A helyben háziorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken több mint félmillió ember él. Emellett van 338 olyan település körülbelül 390 ezer emberrel, ahol ugyan lenne szolgálat, de háziorvos nincs – az ellátást csak helyettesítéssel tudják megoldani. Ezek közül 311 településen tartósan betöltetlen a helyben lévő összes praxis. Az ellátást itt úgy oldják meg, hogy a községek üresen álló rendelőiben a környékbeli háziorvosok – akár egymást váltva – fogadják a betegeket bizonyos napokon...

ORBÁN HARMADJÁRA HITTE EL, HOGY TUD A VÍZEN JÁRNI ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL #34

VÉTÓ PODCAST / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2024.10.17.



A hatalom, vagy akár annak közelsége eltorzítja a realitásérzéket. Az ember elveszíti veszélyérzetét, azt gondolja, a szabályok felett áll, és nem kell alázatot mutatnia a sikerért. A politika törvényei, akár az ógörög istenek, rendre megbüntetik az efféle hübriszt. Így járt Gyurcsány a “trükkök százai” után, de könnyen így járhat Orbán is, ha ugyanúgy lebecsüli mostani kihívóját, mint 2002-ben tette. A Vétó 34. adásában ezt a jelenséget járjuk körbe.

00:00 Felvezető 
01:01 Mi az a hübrisz? 
07:17 Az elkényelmesedett Orbán 
19:51 Akik egyenrangúnak képzelték magukat Orbánnal a jobboldalon 
25:30 Bejátszás: Best of hübrisz 1998-2024 
27:52 A hübrisz királya: Gyurcsány Ferenc 
39:05 “NB2-es” hübriszek az ellenzéki világból 
46:14 Miért ilyen gyakori ez és hogyan kerülhető el?

SÚLYOS ÁRAT FIZETHETÜNK AZ INGATLANPIACI BOOMÉRT: EZERMILLIÁRDOS TÉTEL IS ELTŰNHET A NYUGDÍJSZÁMLÁKRÓL

ECONOMX
Szerző: VERMES ÁDÁM
2024.10.17.


A kormányzat a piaci becslések alapján jelenleg úgy számol, hogy nagyjából 300-500 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a 2142 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarításokból. A nyugdíjszakértő szerint azonban akár 1000 milliárd forint is kiáramolhat a számlákról, ráadásul a lépéssel a kormányzat egy hatalmas gyomrost visz be a hosszú távú öngondoskodás gondolatának is.


„Ez egy nagyon vonzó ajánlat, biztos, hogy nagyon sok pénztártag el fog ezen gondolkodni, már csak azért is, mert a pénztártagok egyébként majd csak a nyugdíjas koruk betöltésével tudnának hozzáférni ehhez az összeghez, amit járadékra váltani a legtöbb esetben felesleges lenne, mert nagyon pici lenne a járadék belőle. Ezért a legtöbb pénztártag majd a végén egy összegben úgyis felvenné, és akkor elköltené valamire” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő az Economx megkeresésére az önkéntes magánnyugdíj számlákon lévő megtakarítások lakáscélra való felhasználásának terve kapcsán.

Hétfőn közleményben jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy önkéntes alapon a lakhatási célra is felhasználhatók lesznek a hosszú távú megtakarítások..

Az azóta a kormány honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet lehetővé tenné, hogy 2025-ben adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható legyen az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben- saját és munkáltató befizetésekből, valamit ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból felhalmozódott megtakarítás.

Az intézkedés eredményeképpen, önkéntes alapon több mint 1 millió pénztártag és családja részére nyílhat meg annak lehetősége, hogy átlagosan a személyenként több mint 2 milliós számlaállománya terhére lakáscéllal felhasználja megtakarítása akár teljes részét is.

A tervezet értelmében a megtakarítások felhasználására a következőek szerint lesz lehetőség:
...

HAJLAMOK ÉS BLOKKOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.17.


Hogyha nem Pártunk és kormányunk, akkor az általa kitermelt (pénzelt) hátország gondoskodik arról, hogy megtudjuk, milyen degenerált és aljas világban élünk, amely létrehozásában ezek közösen és hathatósan működnek együtt. Napról-napra látjuk, mennyire nem vagyunk már Európába való civilizált nemzet, s ahogyan a Fidesz (ennek tagjai és prominensei) nem győzik ezt az Uniót teli pofával szidva bizonyítani, a folyományaik mutatják meg, miért.

Két mellbe vágó kijelentést hallhattunk tegnap az amúgy tomboló vérzivatarban, amelyeken már nem is elgondolkozni, hanem az általuk képviselt idea ellen minden erővel fellépni szükségeltetik, ha nem akarjuk a fasiszta téboly – még nagyobb – elhatalmasodását. Illetve azt, hogy ezzel párhuzamosan – vagy éppen együtt – valaha volt hazánkat a keleti sztyeppék ’isztános világába, Moszkva és Peking karmaiba lökjék a jelenleginél is jobban, ha ezt lehet...