2024. október 16., szerda

JÖN A FINÁLÉ: TIBORCZ EZZEL AZ ÓRIÁSBIZNISSZEL ZÁRNÁ A 2022–2026-OS CIKLUST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.10.15.


Fogalmunk sincs, Tiborcz István milyen ügyleteket bonyolít még le a Fidesz-kormányzattal a következő parlamenti választásig, de hogy mi lehet a ciklus utolsó nagy akciója, már sejthetjük. Egy visszhang nélkül maradt közleményből kiderül: a miniszterelnök vejéhez tartozó Waberer’s Csoport hatalmas logisztikai bázist fejleszt Ecser térségében – melyet 2026 első hónapjaiban fel fog vásárolni tőle a Magyar Posta. Orbán Viktor állama tehát újra bizonyítja, hogy különös felelősséget érez Orbán Ráhel családjának likviditásáért. Mint megírtuk: a kormány épp irodaházakat is vesz „fű alatt” 600 milliárd forintért a Tiborcz-körtől, továbbá titkos tízmilliárdokat fizet nekik több naperőműért.


A korrupciógyanús történetekről szóló cikkekben általában olyanokat olvashatunk, hogy a kormányzat bizonyos baráti vállalkozóknak speciális megbízásokat adott (azaz túlfizette őket). Kaszinókat és egyéb pénzbeszedő funkciókat telepített hozzájuk. Vissza nem térítendő támogatásokat, kedvező kölcsönöket biztosított nekik. Vagy eltakarította előlük a bürokratikus akadályokat. Esetleg privatizációs eljárásokat nyeretett velük. Nemrég például Tiborcz István két biztosítótársaságot magánosíthatott, s ugyancsak vele rokonítható az a magántőkealapos csapat, amely az állam jóvoltából kvázi monopolhelyzetben fejleszthet szélerőműparkot idehaza. Ezek talán a legismertebb – úgy is mondhatnánk: alapfokú – holdudvarfejlesztő technikák. Hajmeresztőbb, amikor a hatalom ráadásként meg is vásárolja a fenti módszerekkel már korábban feltőkésített cégeket – nyilván brutális felárral, azaz jócskán a piaci érték fölött. Utóbbi eljárást az alábbi bekezdésekben extrém elitépítésnek nevezzük, s persze erre is hozunk példákat Tiborcz környékéről.

E körforgásos államkapitalizmus kifejezetten arra szolgál, hogy a senkikből is lehessenek valakik; a kiválasztottaknak ugyanis nem kell megbirkózniuk a normál üzleti világban szokásos kockázatokkal. Az induláshoz és a megkapaszkodáshoz szükséges javakat jórészt a kormány adja oda nekik (alapfokú holdudvarfejlesztés), majd amikor eljöhetne az igazság pillanata, vagyis bizonyítaniuk kellene, hogy a közpénzek révén életképes céget segítettek a napvilágra, hirtelen mégsem kell kilépniük a piacra – merthogy felbukkan az állam, és megveszi tőlük az adott vállalkozást. Tehát megszabadulnak a versenyhelyzet nyűgeitől, mi több, a hatalom tíz- vagy százmilliárdossá „nemesíti” őket (extrém elitépítés). A Válasz Online igazolta, hogy a Matolcsy Ádám-féle üzleti közösség jólétéről például felváltva gondoskodott a jegybank budapesti és varsói leágazása – tehát köztulajdonú érdekeltségek adtak el ingatlanokat az MNB-elnök családi köreinek, majd vették vissza tőlük magasabb áron, így előidézve a csodálatos magánpénz-szaporodást. Ugyancsak emlékezetes NER-sikersztori volt, amikor az MVM óriási felárat biztosítva „államosította el” Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.

A Matolcsy–Mészáros-esetek azonban nem mérhetők a már tendenciába hajló Tiborcz-mentés volumenéhez. Alább röviden felidézzük a 600 milliárdos kormányzatinegyed-ügylet alapfokú és extrém fázisait, majd új tételekkel frissítjük a kormányfő veje környékéről az MVM-hez került naperőművek listáját, végül bemutatjuk, hogy miként száll be 2026 elején a Magyar Posta a miniszterelnök családjának finanszírozásába. Adódik a kérdés: miért kell ily’ hirtelen „megszabadítani” Tiborcz Istvánt és köreit több irodanegyedtől, napelemparktól vagy logisztikai központtól? Ezek vajon nem ígérkeztek jó biznisznek? A tulajdonosok nem akarták kiböjtölni a megtérülést, jobbnak látták, ha sokévnyi profit egyszerre, tömbösítve érkezik meg hozzájuk? Esetleg kell a pénz más projektekre vagy családfenntartásra? Úgy gondolják, a 2026-os választásokon bármi történhet, ezért biztonságosabb, ha a bebetonozott ingatlanvagyont könnyen mozdítható (és jól eltüntethető) készpénzre váltják? Mivel az efféle kérdésekre sosincsenek hivatalos és érdemi válaszok, maradjunk is inkább a tényeknél: ...

HIÁBA ÁLLÍTJA ORBÁN VIKTOR ÉVEK ÓTA, HOGY MAGYARORSZÁG EURÓPA LEGBIZTONSÁGOSABB ORSZÁGA, AZ ADATOK MÁST MUTATNAK

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.10.15.


Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor október 6-án vasárnap az olaszországi Pontidában járt, ahol a Matteo Salvini vezette Liga nagygyűlésén vett részt. A miniszterelnök beszédében főként a migrációról és a biztonságról értekezett, és kijelentette, hogy:

„Ma Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.”

Orbán Viktor nem először beszélt arról, mennyire biztonságos Magyarország:

- 2022. július 2-án még azt mondta, hogy: „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országává, Budapest pedig az egyik legbiztonságosabb fővárosává vált.”

- 2023. október 23-án már arról beszélt, hogy: „…máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában.”

- 2024. március 10-én pedig elmondta, hogy: „Magyarországot azért tisztelik ma az Egyesült Államokban, mert ez Európa legbiztonságosabb országa.”

Bővebben sem ezekben a megszólalásokban, sem a mostani, olaszországi beszédében nem fejtette ki a miniszterelnök, hogy mire gondol pontosan, amikor Európa legbiztonságosabb országaként hivatkozik Magyarországra. Általában a rendőrök számának növeléséről és a rendvédelem tiszteletéről beszél, és arról, hogy „a bűnözést letörtük, a bűnözőket bezártuk.”...

RÉZ ANDRÁS: „MAGYARORSZÁGON NINCS KULTÚRPOLITIKA”

MAGYAR KÖZÖNY  PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.10.15.



Miért nem támogatja az állam a hazai független filmeseket? Miért nincs Magyarországon kultúrpolitika? Andy Vajna után beszélhetünk még magyar filmgyártásról? Pusztán kifizetőhelyekké váltak a kultúrát támogató szervezetek? Hogyan kellene kezelnie egy új kormánynak a kulturális színteret? A pénz önmagában kevés egy jó filmhez? Európa sosem fogja utolérni Amerikát a filmgyártás terén? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Réz András filmesztéta válaszol.

HÖRCHER, MEZEI ÉS TÖBBI KORMÁNYPÁRTI PROFESSZOR URAK, ÉRDEKLŐDNÉK, MERRE VAN AZ ARRA?

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2024.10.15.


Mostanában olyan csendeseknek tetszik lenni a professzor uraknak. Tudom, ez nem egy nagyon hangos korszak, kontemplatív, a konzervatív filozófia mélyrétegeibe hatoló évek ezek. Ez a sokszínű csendek kora, annyi mindenről lehet itt nagyon konstruktív módon hallgatni, és hát a nembeszélés is beszédaktus. És annyi mindenről tetszenek a professzor urak harmonikusan és mélyen emberi zöngétlenséggel, konzervatív entellektüelként nembeszélni, így egy szóval, egyetlen erős konzervatív bátor szóval.

Az Önök kiváló utódja, Békés Márton, a magyar konzervatív filozófia egyszemélyes zászlóshajója, a Tihanyi gondolat atyja, a Konzervatív Forradalom nagybácsikája, a Kommentár nevű, nem is tudok méltó jelzős szerkezetet használni erre, rezsimfilozófiai katedrális ipája (komolyan van egy ilyen szó, felsőerjesztésű magyar szó, a vőnek az apját jelenti, hogy az egyik szavam mintegy bele ne gravírozzam a másikba). Ez a bátor, párthűségét soha meg nem tagadó ex-szkinhed (kár, hogy nem volt neki legalább egy nyilas dédapja, mondjuk dehogy nem volt, mert akkor államtitkár is lehetne) azt találta mondani, hogy mi a rossz blokkban vagyunk, tudniillik az észak-atlantiban, pedig mi már ötszáz éve patrióta népnemzeti nép vagyunk és mások a mi értékeink, ezt Békés Márton népgondolkodó egyszer egészen konkrétan el is magyarázta, amikor példaképként azt a német filozófust állította elénk, aki rendszeresen bejárt a börtönbe, hogy ott egy osztrák származású, aránylag radikális gondolkodót coacholjon patrióta népnemzetiségből, hú ennek egy többszörösen összetett mondatnak tetszett lenni.

Rossz blokkban. Nem a ruszki-kínai-iráni blokkban, ami megfelel ódzsungár konzervatív értékrendünknek, hanem ebben a zsidóliberális észak-atlantiban és erre gyakorlatilag el is sírta magát Fricz Tamás, akinek a Szálasi Ferenc sem elég pártszerű.

Azt megértem, hogy amikor Orbán Balázs fajtestvér, aki véletlenül sem tévesztette el a dédpapit, Konyev marsallnak ajánlotta fel Csonka-Magyarországot, Önök, kiváló professzor urak, a hallgatás nehéz kenyerét választották, valamiből nyilván élni kell, és ebben az országban kisebb-nagyobb hallgatásokból jelentős belmagasságú ingatlanokat lehet vásárolni, de most kicsit zárójelbe tetszettek tevődni, hogy egy végtelenül szenvedő szerkezetet használjak. A Márton szerint Önök tetszenek értékrendileg, scrutonkávézóilag, helyettesállamtitkáruramrendezhetnőkittegykonferenciátamaldívonilag, miértálljonolyüresenezazintézetnekismegfelelőkastélyformaházikóilag, nem annyira a Nyugathoz, hanem a Keletnek is inkább a kecskékkelincselkedőbb részéhez tartozni.

Legalább egy szolid “nana”-t ha tetszenének produkálni. Én megsaccolnám a Békés Márton kedves édesanyjának az eredeti foglalkozását is, de én nem egy olyan nagyléptékű gondolkodó vagyok, mint a professzor urak.

KAMALA HARRIS AZ ELNÖKJELÖLTEK SZÁMÁRA LEGFONTOSABB BILLEGŐ ÁLLAMBAN KAMPÁNYOLT, DONALD TRUMP LAKOSSÁGI FÓRUMBÓL VARÁZSOLT ZENÉS KÍVÁNSÁGMŰSORT

NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.10.16.


Kamala Harris abban az Erie-tó partján fekvő megyében járt, ami 2016-ban Donald Trumpra szavazott, majd 2020-ban már Joe Bidenre, végül pedig mindkét elnökválasztás után az itt győztes jelölt költözhetett be a Fehér Házba...




Lásd még:






ORBÁN VIKTOR A KÉPMUTATÁS VIRTUÓZA - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.16.


Orbán Viktor a képmutatás virtuóza – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban a magyar miniszterelnökkel a múlt héten tartott strasbourgi európai parlamenti vitáról.


A veterán elemző szerint ez fordulatot jelentett Orbán autoriter rezsimje és az európai intézmények viszonyában, hiszen még soha nem fordult elő, hogy az Európai Bizottság elnöke és – a Patrióták kivételével – az összes fontosabb frakció szónoka nyílt színen ilyen éles hangon számolt volna le egy tagállam kormányfőjével. Ursula von der Leyen beszéde nyomán semmi nem maradt abból, amit Orbán önmagáról állított, vagyis, hogy becsületes közvetítő volna. Ehelyett személyeskedve támadt rá a bizottsági elnökre és Manfred Weber néppárti elnökre.

Mindazonáltal – folytatja Lendvai Pál – oktalan és elsietett dolog lenne, ha túlértékelnénk a strasbourgi pofon belpolitikai következményeit. Szerinte ugyanis Magyar Péter és pártja felemelkedése – minden hazafias retorika, illetve Ukrajna támogatását illetően a visszafogottság ellenére – eddig az ellenzék rovására történt. A Fidesz-szavazók kemény magja továbbra is Orbán ajkán csügg, és a miniszterelnök az őt ért támadássorozatra adott rögtönzött válaszában is a képmutatás virtuózának bizonyult. A nemzetek védelmezőjeként állítja be magát, mint aki mögött ott állnak az európai jobboldali populisták. A tétjeit csodálójának, Donald Trumpnak a győzelmére teszi fel. Lendvai egyelőre nyitott kérdésnek tartja, hogy Magyar Péter folytatni tudja-e a 2026 tavaszi választásokig az eddigi, ugrásszerű politikai felemelkedését.

E hét második felében nem csupán EU-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, hanem összeülnek a NATO-országok védelmi miniszterei is, hogy megvitassák az atlanti szövetség és Oroszország fagyossá vált viszonyát, megpróbálják körvonalazni a Moszkvával szemben követendő közös stratégiát. A Politico erről szóló beharangozó cikke kiemeli, hogy a NATO-orosz viszony mélypontra jutott ugyan az Ukrajna ellen 2022-ben indított orosz elözönlés nyomán, a NATO saját biztonságára nézve a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek minősítette Oroszországot, a Kreml pedig azt állította, hogy a NATO keleti terjeszkedése létében fenyegeti, ám mindemellett a NATO továbbra is életben tartja azt az 1997-ben aláírt dokumentumot – az úgynevezett Alapító Okmányt -, amely az oroszokhoz való viszonyát elvi alapon úgy jelöli ki, hogy közös célkitűzésnek nevezi a szilárd, békés és megosztottságtól mentes Európa építését.

A NATO-Oroszország Tanács, amelyet a hidegháború lezárultával hoztak létre a biztonsági kérdések közös kezelésére, 2022 óta nem ült össze. A viszony romlása azonban nem akkor kezdődött, hiszen Oroszország már 2008-ban rátámadt Grúziára, majd 2014-ben illegálisan annektálta a Krímet, és háborút szított Kelet-Ukrajnában. A hírportál európai kiadása által név nélkül idézett amerikai kormányzati tisztségviselő azt mondta a mostani védelmi miniszteri értekezlet céljáról, hogy meg kell vitatni az említett Alapító Okmány jövőjét, és mivel az más időszakra készült, mint amilyet most élünk, új stratégiát kell kidolgozni. Ennek szükségességét már a júliusi washingtoni csúcstalálkozón megállapították, és a következő, jövő júniusban esedékes hágai csúcson el is akarják fogadni az új dokumentumot. Most a két esemény közötti, mindössze néhány miniszteri szintű értekezlet egyikére kerül sor, miközben alacsonyabb szinten gőzerővel folyik a munka.

Hogy mi lenne a tartalma az új alapelveknek, erre nézve a Politico egy NATO-diplomatára hivatkozva azt írja: néhány tagállam aggódik amiatt, hogy ha túl agresszív módon fogalmazzák meg az új stratégiát, akkor az olyan jelzés lenne, amely akár destabilizálhatná Oroszországot. A cikk ettől az aggodalomtól elkülönített kérdésként említi Magyarországot és Szlovákiát. Úgy fogalmaz: ez a két tagállam megtörte az egységet a többi szövetséges állammal azzal, hogy továbbra is kapcsolatot tart fenn a Kremllel, és stratégiai értéket tulajdonít az Oroszországhoz fűződő köteléknek.

Az EurActiv brüsszeli portál azt jósolja, hogy kemény viták várhatók a védelmi miniszterek tanácskozásán, mert feszültség keletkezett a 32 tagú szövetségen belül azt illetően, hogy miként viszonyuljanak a jövőben Moszkvához.

A bizonytalansági tényezők egyike a közelgő amerikai elnökválasztás. A The Hill című portál, amely elsősorban a kétkamarás amerikai törvényhozás – ha úgy tetszik, a Capitólium domb – szemszögéből elemzi a politikai folyamatokat, idézi a mostanában egyre gyakrabban, legutóbb éppen a CNN-nek nyilatkozó John Boltont, aki Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, ma pedig éles bírálója a Fehér Házért újra versengő republikánus politikusnak. Bolton szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy ha Trump megnyeri az elnökválasztást, akkor ki fogja vezetni az Egyesült Államokat a NATO-ból. A CNN-interjúban arra kérte a republikánus szavazókat: ha úgy gondolják, hogy helyes lenne Trumpra szavazni, ha azt remélik, hogy Trump nem fogja úgy értelmezni a NATO-t létrehozó washingtoni szerződést, hogy azt megfosztja minden értelmétől, akkor nyíljon fel a szemük.

NEM A KÍNAI KÖLCSÖNÖK ÉS KÜTYÜK DÖNTIK ROMBA A DEMOKRÁCIÁT A VILÁGBAN

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.16.


Kína világgazdasági és nemzetközi politikai súlyának és befolyásának növekedése az utóbbi években vad várakozásokat táplált a világrend változásával és egy új történelmi korszak kezdetével kapcsolatban.

Az egyik oldalon a fejlődő világ egyes, jellemzően Kínától távolabbi országai és a világ minden problémáját az Egyesült Államok tevékenységéből eredeztető eszmei körök – Orbán Viktor miniszterelnök udvartartásától kezdve a nyugati újbaloldalig – szerint egy szép, új, amerikai önkénytől mentes világ eljövetelét látjuk.

A nyugati világban és Kína közvetlen szomszédságában ezzel szemben elterjedt nézetté vált, hogy az erősödő Kína fegyverkezése és növekvő globális befolyása fenyegetést jelent a világrendre, a nemzetközi biztonságra és a demokráciára nézve.

Utóbbi elképzelésnek egyik központi eleme manapság, hogy Kína technológiai exportján keresztül világszerte rombolja a demokráciát és támogatja a digitális autokrácia eszközeinek terjedését. Az egy évtizede vasúti- és kikötőberuházásokkal indult kínai Övezet és út kezdeményezésben (leánykori nevén Új Selyemút) mára hangsúlyosabbá vált a digitális infrastruktúra fejlesztése, a Huawei és más kínai IT-cégek fejlődő világbeli terjeszkedésének elősegítése. Ez pedig gyakran nemcsak a polgári telekommunikációs hálózatok fejlesztéséről szól, hanem az adatgyűjtő, megfigyelő, arcfelismerő, vagy akár az érzékeny témák tömeges cenzúráját lehetővé tevő rendszerek értékesítéséről a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Latin-Amerika, Afrika vagy akár a Nyugat-Balkán nem elsősorban a politikai pluralitás és az állam hatalma feletti korlátok tiszteletben tartásáról híres rendszerei számára.

Hasonlóan megosztó jelenség Kína növekvő hitelezése és segélyezése a fejlődő világban, amely számos elemzés szerint fenntarthatatlan adósságteherrel és alacsony gazdasági haszonnal jár, és nem a fejlődő világ felzárkózását, hanem leginkább a kínai pénzügyi és politikai érdekeket szolgálja.

Ezen jelenségek veszélyességét, illetve egyediségét ugyanakkor egyes empirikus kutatások kétségbe vonják. Ezek szerint nem kimutatható, hogy összefüggés lenne a kínai technológia és a demokrácia valóban cudar globális állapota között; illetve nem találnak komolyabb különbséget a kínai és nyugati segély és hitel fejlődési vonzatait illetően sem. A politikai szabadságjogok globális szűkülését Peking tevékenységénél sokkal jobban magyarázzák belpolitikai jelenségek, az autokráciák fenntartásában pedig a „nyugati” technológia legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a kínai...

HVG CÍMLAPSZTORI RÉSZLET: IVÁNYI GÁBOR

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.10.15.



Iványi Gábor lelkész és Dobszay János, a HVG vezető szerkesztője elemezték, hogyan lehet védeni a hívek érdekeit a politikai nyomás alatt álló egyházi struktúrákban.

A teljes interjú itt található: https://hvg.hu/360/20241011_HVG-Cimla...

LELKILEG MÁGLYÁN VAGYUNK. NEHÉZ MA SZÍNHÁZAT CSINÁLNI, NEHÉZ TANÍTANI, ORVOSNAK LENNI | HUSZTI PÉTER

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2024.10.15.



Huszti Péter, a Nemzet Művésze, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, rendező, rektor, színigazgató, a Színművészeti Egyetem professor emeritusa, az idén töltötte be a 80. évét. Jó ideje visszavonult a színháztól, viszont komolyzene rajongójaként még ma is ábrándozik a karmesteri szerepről. A Klubdélelőtt 2024. október 12-i adásában Kun Zsuzsa vendége volt.

TITKOS TERVEK, HÁBORÚS STRATÉGIÁK, FEGYVERES KONFLIKTUSOK A KÖZEL-KELETEN – REPTÉR CSEPREGI ZSOLTTAL

REPTÉR PODCAST / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.10.15.



Az elmúlt másfél hónapban drámai mértékben eszkalálódtak a fegyveres konfliktusok a Közel-Keleten, különösen Izrael és a Hezbollah között. De hogyan jutottunk el idáig? Mi zajlik most a térségben, és milyen következményekkel járhatnak az események? Milyen hatással volt az elmúlt évtized legnagyobb titkosszolgálati merénylete, amely a csipogók felrobbantásával valósult meg, és hogyan lehetett egy ilyen bonyolult akciót előkészíteni? Milyen nyomás nehezedik Netanjahura a társadalom és a katonai vezetés részéről, és mit javasolna a legnagyobb informális szövetségese, az Egyesült Államok? Milyen geopolitikai következményekkel járna, ha Izrael nukleáris központokat támadna Iránban?

A Reptér legújabb adásában Csepregi Zsolt Izrael-szakértővel elemeztük ezeket a
 kérdéseket. Véleménye szerint az elkövetkező hetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy kiszélesedik-e a konfliktus, és a harcok kimenetelére akár az amerikai elnökválasztásra is hatással lehet. A műsorvezető Pozsgai Rebeka.

NÉMETH ANDRÁS | KÜLPOLITIKÁNK RENGETEGET HIBÁZIK, PONT AZÉRT, MERT KÉT IRÁNYBA KELL MEGFELELNIE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.10.15.



A Reggeli személy 2024 október 14-i adásában Szénási Sándor vendége Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa volt.

"GATYA-GATE": A TV2 KARAKTERGYILKOSSÁGA; KRESZTELENÜL; LÉZER JANI, A TRÁGÁR; ÚJABB BRÜSSZELI PORTYA

POTTYONDY EDINA
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.10.16.



"Gatya-gate": A TV2 karaktergyilkossága; KRESZtelenül; Lézer Jani, a trágár; Újabb brüsszeli portya...

OROSZ HADIFOGLYOK UKRAJNÁBAN: ODADOBTAK MINKET, ÁGYÚTÖLTELÉKNEK. ÍGY VAN

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY, HUSZTI ISTVÁN
2024.10.16.


Hadititok, hogy mennyi orosz hadifogoly van Ukrajnában, de az ukrán fél arra időnként lehetőséget ad, hogy a sajtó megmutathassa, milyen az élet egy hadifogolytáborban. A nyilvánosság segíthet rákényszeríteni Oroszországot, hogy maga is javítson az ukrán hadifoglyok körülményein, de akár abban is, hogy az orosz katonák könnyebben adják meg magukat az ukrán erőknek. Egy nyugat-ukrajnai táborban jártunk, ahol a foglyokkal is beszélhettünk arról, hogyan és miért kerültek a hadseregbe, mit gondolnak a Vlagyimir Putyin által indított háborúról, Ukrajnáról és Putyin 25 éve tartó hatalmáról. Volt, aki azért állt szóba velünk, mert olyan nagyra tartja Orbán Viktort, mint az orosz, a belarusz vagy a török elnököt. Helyszíni ripor
t.

„Ez most a legbiztonságosabb helye Ukrajnának” – sose gondoltam volna, hogy egy légiriadó alatt épp egy ukrajnai hadifogolytábor orosz foglyokkal telezsúfolt pincéjében hallok ilyen mondatot, de el kellett ismernem, az orosz fogoly vállrándítással kísért megállapításában van logika. Elvégre a szirénák orosz rakéták miatt szólnak, a fogva tartott orosz katona joggal gondolhatja, hogy nem őket fogja célba venni az orosz hadsereg.

Igaz, valamikor ugyanezt gondolták a frontvonalon lévő ukrajnai városok lakói is, mondván, ha Vlagyimir Putyin a felszabadítással érvelve indította el a háborút az ország ellen, miért lőné a civileket. De a háború harmadik évében, az elfoglalása előtt a földdel szinte egyenlővé tett Mariupol után, az ország nagyvárosainak lakóházaira, iskoláira, kórházaira zúdult rakéták, drónok, siklóbombák láttán Ukrajnában már senki sem gondolja, hogy van olyan pont, amelyet szándékosan, humanitárius szempontok miatt kerülne az orosz haderő.


A KÖLTSÉGVETÉS ZSEBÉBEN HAGYTUK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓNK 1 VAGY 2 SZÁZALÉKÁT

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.16.


Több okát is látja Molnár László, a GKI vezérigazgatója annak, hogy a tavalyi évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1 százalékát valamely civil szervezet, vagy egyház számára, mint tehette volna. Bár még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a NAV adataiból kiderült, hogy a jogosultaknak csak kevesebb mint a fele, 37 százaléka élt ezúttal a lehetőséggel. A civilek számára szervezett hagyományos évértékelő workshopon elhangzott: a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ még a lehetőségről sem.


Valóban csak a gyengébb marketing az oka az adakozási kedv csökkenésének?

Nyilván a tájékoztatás akadozásának is lehet szerepe abban, hogy az adófizetők egy tekintélyes hányada nem támogatja az arra jogosult civil szervezetek valamelyikét. A többség nem azért nem teszi, mert nem ért egyet a működésükkel. A lakosság egy jelentős része azt sem tudja, hogy kinek adhatná oda a pénzét. Valahol meg kellene ismerni, kiket és milyen azonosító feltüntetésével lehet részesíteni a kedvezményben, de ezeket a hirdetéseket nem adják ingyen. Pénzbe kerülnek, a civil szervezeteknek pedig ebből van a legkevesebb. Az amúgy is szűkös költségvetésükben nemigen találnak rá forrást. Ebből kialakulhat egy önmagába visszatérő kör: most üres a kassza, nem telik reklámra, emiatt nem jönnek a személyi jövedelemadóból származó bevételek, később újra meg kell húzni a nadrágszíjat, és egy év múlva megint nem lesz pénz reklámra…

„MINDEN ILYEN REZSIMBEN A VÁLASZTÁSI CSALÁS A KÖVETKEZŐ LÉPÉS” – HADHÁZY HIBRID FORRADALMAT AKAR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.10.16.


Mi sem vagyunk különbek, mint a kemó helyett a Pilisben fákat ölelgető rákos beteg, ha elhisszük, hogy egy kétségkívül jól beszélő, csinos fiú majd varázsütésre megváltoztatja a dolgokat és megveri a Fideszt választáson – véli Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő, bár nemrég beszédet is mondott a közmédia székházánál tartott Magyar Péter-féle tüntetésén, továbbra is tartja a távolságot a Tisza Párttól és nem hajlandó félrenézni Magyar diákhiteles szerződései láttán. Szerinte éppen azért tehet meg bármit a mai hatalom, mert annak idején ő is, mások is félrenéztek, amikor az Orbán-Simicska duó tevékenységével szembesültek. Hadházy Ákos lapunk újságíróiskolája, a Válasz Műhely hallgatói körében válaszolt kérdéseinkre. Interjú...

IDEJE VAN A TÁVOZÁSNAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.16.


Az oroszoktól tanulhatta Nacsa Lőrinc (KDNP) a vörös vonalat meg a határ átlépését, mert ő is ezzel kezdte. Mint emlékezhetünk és tudjuk, a háború kitörése óta a Kreml és annak idióta csinovnyikjai számos vörös vonalat jelöltek ki, amit, ha Ukrajna (a nyugat a NATO) „átlép”, akkor ők ledobják az atomot a fél világra. Mindez csak azért érdekes, hogy honnan szedi a magyar elvtárs a szókészletét.

Azt mondta ez a Nacsa Orbán valagának védelmében, hogy az EPP (Európai Néppárt, ahonnan a Fideszt kipenderítették) megint átlépett egy határt. Hogy előtte mikor és hogyan tett ilyet, és hány határ volt, arról nem tudósított a magyar vezér egészen kicsi kakasa, de a továbbiak fényében ez nem is érdekes igazán. Ezzel csak a bukéját, mintegy a feelingjét adta meg a szócsatának, aminek azonban elég éles felütése volt.

Az EPP ugyanis nem szarozott sokat, voltaképp érdekes módon átlépte a píszít, amire eddig oly nagyon ügyelt, és egyértelmű, világos mondattal fejtette ki óhaját, mi tenne jót az Uniónak, Magyarországnak és voltaképp az egész nyüves civilizált világnak. Ezt posztolták: „Itt az ideje, hogy Magyarország újra közelebb kerüljön Európához, és lehetőséget kapjon arra, hogy kilábaljon a rossz vezetés következményeiből. Itt az ideje, hogy Orbán Viktor távozzon”.

Ez ahhoz képest, hogy olykor kiküldik a folyosóra vagy kávézni a magyar főnököt, illetve, hogy úgy húzódnak el tőle, mint akinek szaga van, határozott előrelépés, ez már egyértelmű igény, és nincsen sztaniolba csomagolva egyáltalán. Mindezek után az az érdekes, hogy csak Nacsa látott neki visítozni, és nem a komplett párt a vécésnénivel bezárólag, bár még nem értünk a végére. Nagy valószínűséggel sokan megnyilatkoznak még, akik a fazék körül akarnak maradni.

Ebben az amúgy eléggé mellbe vágó történetben azonban Nacsa további indoklása az érdekes, mert ez sokkal többet elmond erről a bagázsról, mint hogy orosz metodikát alkalmaznak bánatuk kifejezésére. Ugyanakkor az a veszély számukra, ha több vagy netán összetett mondat jön ki a szájukon, az valami észveszejtő hülyeség, aljasság, vagy ezek kombinációja lesz. Megnyugodhatunk, nem történt ez másként most sem, a világ tehát megismerhető.

Arra, hogy az EPP Orbán távozásában látja a dolgok jobbra fordulásának alapvető feltételét, Nacsának először azzal sikerült riposztozni, hogy Magyar Péter (az EPP tagja) meg telefontolvaj. Ez mára eposzi jelző lett Fidesz (KDNP) körökben, ami amúgy meglehetős ötlettelenséget mutat, az érdekes azonban az egész történetet ismerve az, mióta tolvajlás egy telefon Dunába hajítása, ami amúgy nem úriemberhez és politikushoz méltó.

De van, hogy elszakad a cérna, ezektől meg pláne. De feltéve, ám meg nem engedve, hogy ennek a Nacsának ebben épp igaza van, nem ártana a lopások mértékét figyelembe venni, mert ha Magyar lelkén egy telefon eltulajdonítása szárad, akkor Orbánén a komplett országé, ami egyáltalán nem mindegy. És éppen ennek van egy kis mellékszála, az OECD kútba esett látogatása pont most kies hazánkban, aki embereket a fideszisták nem fogadtak.

Egészen pontosan az történt, hogy a vesztegetés elleni munkacsoport azért mondta le a vizitet, mert „a magyar kormány nem biztosította miniszterek és magas rangú tisztviselők megfelelő képviseletét” a találkozóra. Akárhogy is van, ez egy komplett beismerő vallomás, ami után csak az ítélet jöhet, s erre rímel az EPP vágya, hogy ideje volna Orbán távozásának. Viszont a Néppárt szemszögéből nemcsak emiatt (tolvajlás), hanem, mint szélsőjobbos veszedelem...

A BLOKK ÖRÖK ÉS ELPUSZTÍTHATATLAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.16.


Észak-kaukázusi belháború, gazdasági rémhírek, dráguló orosz vodka és Gálvölgyi János kellemetlen meglepetése a 444 napindító hírlevelében.

Újra itt a 444 napindító hírlevele (de vannak másmilyenek is), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.