KIT ÉRDEKEL MAGYAR PÉTER MICSODÁJA HA ROCK AND ROLL VAN? | 🤘MIKET BESZÉL!? #30

JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.10.14.

Ha megmondod, hogy kinek somolyog ki állandóan Orbán az interjú alatt, vendégem vagy egy ebédre! Valakinek nagyon tetszeni akar, de nem én leszek az. Ki az? És miket beszél már megint Orbán?

Még mindig 3-6%-os növekedést hallucinál, de ahogy az lenni szokott, nem ám mára, hanem majd egyszer a jövőben. Mert ma mélyrepülésben van a gazdaság, politikailag elszigetelődött, morálisan elsüllyedt. Persze pénz az van! Mármint szerinte. És szerinted?

Hallgasd meg a kommentárommal a péntek reggeli Kossuth rádiós interjút. 

----------- 

0:00:00 Bevezető 

0:01:14 Orbán-reakció 

1:03:27 Fényes kilátások

ITT NÉZHETŐ MEG

CNN: EGYRE TÖBB AMERIKAI REPUBLIKÁNUS FIGYELMEZTET AZ ORBÁN-VESZEDELEMRE, AMIT A TÖBBSÉG MÉG MINDIG NEM FOG FEL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.10.14.

Trumpnak fontos Orbán, de utóbbinak is a volt elnök győzelme, mert így kap megerősítést például az Ukrajna elleni és oroszpárti politikája. Nemzetközi lapszemle.

100 méterre a magyar határtól fogtak el 4 illegális átkelőt Ukrajnában, akik a Tiszán át – állítólag úszva – akartak Magyarországra menekülni. Emberkereskedőkkel szervezték le az utat, akiknek 6,5 ezer-13 ezer dollárt fizettek – adta hírül az Ukrán Nemzeti Hírszolgálat. A négy férfi három különböző régióból érkezett. Az embercsempészek pedig akadálytalan határátlépést ígértek nekik. A szombat éjszakai határincidens leleplezése után szinte azonnal vádat emeltek ellenük. Csütörtökön hasonló eset történt, akkor 5 menekültet kaptak el, akik közül 4-en kb. 300 méterre voltak a határtól. Az ötödik férfi, miután már kétszer próbált sikertelenül átszökni, most a határátkelő helyen próbálkozott hamis papírokkal. A vád alá került férfiak elmondták, 9-10 ezer dollárt fizettek az embercsempészeknek.

Pénteken Edi Rama albán miniszterelnök budapesti látogatásán, az Orbánnal folytatott találkozó alkalmával kijelentette, hogy országa számára példaértékű a magyar kormányzati modell. Ezzel szemben egy napra rá az albán Demokrata Párt, a legnagyobb parlamenti párt frakcióvezetője, Gazment Bardhi a közösségi hálón mindennek az ellenkezőjét írta le: az igazság az, hogy a magyar modell soha nem lehet Albánia Európa felé haladásának a modellje. Merthogy az elválaszthatatlan Orbán média-politikájától, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésétől, és mert ennek is betudható, hogy az állami sajtóban elhallgatott korrupció továbbra is virágzik Magyarországon – olvassuk a CNA szingapúri médiában. Bardhi szerint ugyan az ország barátságos, és segíteni szeretné Albániát az Unióhoz való csatlakozásban, de a magyar modell követése csak akadálya lenne a csatlakozásnak.

Donald Trump egykori kormánytagjai az elmúlt négy évben arra a megállapításra jutottak, hogy Orbán politikájának átvétele, azaz a minden területre gyakorolt kormányzati kontroll sokkal hatékonyabbá tehetné az esetleges második mandátumát – hívja fel az Amerikára leselkedő veszélyre a figyelmet az ECFR legfrissebb elemzésében. Figyelmeztetnek arra is, hogy ez európai demokráciákra nézve is veszélyt jelentene, mert Trump szövetségeseket keresne politikájához. A magyar modell követésének részletei a Project 2025-ben benne vannak, a Heritage Fundation igazgatója, Paul Dans és a Kevin Roberts elnök vezetésével írt potenciális republikánus kormányprogramban. S Orbán félreérthetetlenül fogalmazott júliusban, hogy őt is bevonták a programírásba, nem véletlenül hívták meg legutóbbi amerikai útja alkalmával a magyar kormányfőt a Heritage Alapítványba zártkörű megbeszélésre. A Danube Institute-ot szintén bevonták ebbe a folyamatba. Trumpnak már 2019-ben, elnöksége idején sem voltak kételyei, milyen jogosítványai vannak, mert egy beszédében így fogalmazott, az alkotmány 2. kiegészítése szerint, mint elnök, jogom van bármit megtenni, amit csak akarok - idézi őt a ECFR. A tanulmány minden eddiginél részletesebben elemzi az orbáni 14 évet, hatalma természetét és veti össze a lehetséges trumpi kormányzati forgatókönyvvel.

A Frankfurter Rundschau Orbán múlt heti, strasbourgi beszédét a Trump-imádat felől értelmezte. Kritikusan megállapítja, hogy Orbán nyíltan hangoztatja Donald Trump iránti szimpátiáját és reményét a november 5-i győzelmében. S mindez most azért roppant kínos, mert a magyar kormány tölti be az EU soros elnöki posztját. Az elemzés szerint nemcsak Trumpnak fontos Orbán, de utóbbinak is a volt elnök győzelme, mert így kap megerősítést például az Ukrajna elleni és oroszpárti politikája. Hisz Trump nemcsak azt állítja, hogy az ő elnöksége alatt be sem következett volna az orosz-ukrán háború, de azt is mondja, hogy egy nap alatt véget tudna vetni a konfliktusnak. S ebben Orbán, saját politikájának a visszaigazolását is látja.

A CNN terjedelmes cikkben követi nyomon, hogy egyre több republikánus szenátor igyekszik felnyitni kollégái szemét arra, hogy el kell határolódni Orbán Kína- és orosz politikájától, amivel egyelőre Trumppal az élen a többség még mindig nincs tisztában. A CNN idézi a Budapesten nemrég járt 5 amerikai szenátor közleményét, akik gyakorlatilag arra felszólítják fel Orbánékat, hogy tartsák magukat a szövetséges politikához, különben annak fájdalmas következményei lesznek. Írnak arról is, hogy pár napja az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell szintén közleményben adott nyomatékot Orbán miatti aggályának, amely eltorzítja és rossz irányba fordítja a republikánus pártot és jövőbeni kilátásait.

Az Orbán Viktor elleni merényletről orosz lapnak nyilatkozó szerb miniszterelnök-helyettes Aleksandar Vulin információit egyelőre egyetlen nemzetközi sajtóorgánum sem erősítette meg, ráadásul a hírt a magyar kormánypárti média szellőztette meg. S feltehetően Orbán a moszkvai útja előtti, júliusi, már akkor is sejtelmesnek tűnt merényletkísérletről beszélhetett. A volt szerb titkosszolgálati vezető ellen pedig szankciókat rendelt el az Egyesült Államok – illegális fegyverszállításra, kábítószerkereskedelemre való hivatkozással. Az interjút Vulin moszkvai útja előtt adta.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MELYIK POLITIKUST HÍVNÁD MEG VACSORÁRA? SÁRM, KARIZMA ÉS CSÁBÍTÁS

FELEDY PODCAST / PARTIZÁN
Szerző: FELEDY PODCAST / PARTIZÁN
2024.10.14.

A politikai vezetőinktől végtelen hitelességet várunk el, amelyet ők vastag álarc mögül tudnak megadni. A politikai törzsek megbocsátóak a vezetőjükkel, hiszen az egybetartozás a fontosabb – szinte a vallást pótoljuk e reflexekkel. Előkerülhet-e mégis olyan tény, amely kipukkasztja a sármbuborékot? Mi az a sármoffenzíva a nemzetközi politikában? Hogyan alakulnak a szeretetpolitika esélyei a következő években? Egyáltalán mit keres a sárm mint jelenség a politikában? Magyar Pétertől Orbán Viktoron át az amerikai elnökjelöltekig és a lator államok diktátoraiig sorra vesszük a szereplőket Sonnevend Júliával, a New York-i New School for Social Research docensével.

00:00:00 Bevezetés és fogalmi tisztázás: sárm, karizma, törzsek és identitás 

00:07:32 A karizma történelmi változása, és amitől kipukkad a lufi 

00:15:17 Valláspótló politizálás, csábítás vagy ámítás 

00:21:55 Amerikai példák a sármra: Trump, Harris és alelnökjelöltjeik 

00:34:23 A szeretetpolitika esélyei, boldogságstratégia, az oroszbarátság pszichológiája

00:42:55 Nemzetközi sármtrendek, a sármoffenzívák összecsapása: Magyar Péter és Orbán Viktor

ITT NÉZHETŐ MEG

„HARC FOLYT A FIDESZ LELKÉÉRT” – ORBÁN ÉS A MEGTORPANÓ GAZDASÁG III.

TELEX / DIREKT36
Szerzők: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.14.

Orbán Viktor laza volt, és kicsit csapongó. Persze megtehette, mert nem a nyilvánosság előtt beszélt, hanem zárt ajtók mögött a Parlamentben.

A képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumot hagyományosan az uniós csúcstalálkozók előtt szokták tartani azzal a céllal, hogy az épp aktuális miniszterelnök tájékoztassa az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt arról, hogy mi várható a tagállamok vezetőinek következő brüsszeli megbeszélésén.

Amikor Orbán tavaly tavasszal, 2023 márciusában részt vett egy ilyen tanácskozáson, akkor az ülésről részletes információkkal rendelkező források szerint hosszan beszélt gazdasági kérdésekről. A Parlament Delegációs termében, a díszes pulpitus előtt helyet foglalva elmondta például, hogyan próbálják a németek magyar segítséggel fellazítani azt a már elfogadott uniós egyezséget, amely szerint 2035-től betiltják a belsőégésű autómotorok forgalomba hozatalát.

A miniszterelnök elmagyarázta, a terv az, hogy ez a tilalom ne vonatkozzon ezekre a motorokra, ha azokat olyan szintetikus üzemanyaggal hajtják, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. Orbán némi büszkeséggel a hangjában hozzátette, hogy ebben a németeket az egyik korábbi minisztere, Palkovics László segítette, aki „a németekkel összeesküdve valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot”, ami lehetővé teszi a tiltás kijátszását.

Orbán itt megjegyezte, hogy a szintetikus üzemanyag kifejlesztése Adolf Hitler programjában is szerepelt már, a téma azonban lekerült a napirendről, mivel a németek elvesztették a második világháborút.

A miniszterelnök ezután rátért arra, hogy bárhogy is alakul a 2035-ös tiltás sorsa, a kormánynak szerinte mindent meg kell tennie a magyarországi autóipar megőrzése érdekében. „Ennek pótlása más iparágakkal ebben a pillanatban, ilyen volumenben, el sem tudom képzeni, hogyan lenne megoldható” – mondta Orbán arra utalva, hogy az autógyárak nemcsak a magyar GDP-hez és exporthoz járulnak hozzá nagy mértékben, hanem közvetlenül és közvetve 300 ezer embernek adnak munkát.

Orbán hozzátette, ha nem sikerül megfúrni a 2035-ös tiltást, akkor ezeket az autógyárakat csak úgy lehet megőrizni, ha az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket, így az akkumulátorokat is Magyarországon gyártják.

Orbánnak arra is kész válasza volt, hogy a gyakorlatilag munkaerőhiánnyal küzdő Magyarországnak honnan lesz az akkumulátorgyártáshoz elengedő munkása. Szerinte az országnak van egy 200–300 ezer fős belső tartaléka, amely földrajzilag jól elhatárolt területen összpontosul, ezért épülnek az új gyárak az ország keleti és déli részein. „Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla” – fogalmazott Orbán.

Hozzátette, hogy további tartalékokat lát a nőkben is, főleg „ha ezt a részfoglalkoztatási programot, ami a magyaroknak nagyon nehezen megy, valahogy ügyesebben tudnánk csinálni”. Sajnálkozva megjegyezte, hogy „egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult”, de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok.

A miniszterelnök kitért azokra a kritikákra is, amelyek szerint az akkugyárak helyett magasabban képzett munkaerőre támaszkodó ágazatokkal kellene fejleszteni a gazdaságot. Orbán ezt azzal söpörte le az asztalról, hogy „én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek”. Szerinte ezért nem érdemes arról beszélni, hogy egy adott munkás mennyire képzett, ehelyett inkább bátorítani és megbecsülni kéne az alsó középosztály tagjait.

Példaként azt említette, hogy kukásnak lenni sem szégyen.

„Hát miért lenne az? Rendesen meg kell fizetni, és el kell végezni”

– fogalmazott a miniszterelnök. Közölte, ha nem ezt tesszük, akkor bizonyos munkákat majd nem akarnak elvégezni a magyarok, és akkor „nyomás lesz rajtunk, hogy behozzunk ide majd mindenfajta idegen népséget”, ami Orbán megfogalmazása szerint „Nyugat-Európából ismert társadalmi torzulásokhoz” vezethet.

Ez a jelenet is mutatta, hogy Orbánnak mennyire határozott elképzelései vannak alapvető gazdasági kérdésekről az autóipartól a munkaerőpiacon át a szakképzésig. A miniszterelnököt régóta ismerő források szerint ez is olyan terület – a kül- és a belpolitikához hasonlóan –, ahol elsősorban ő határozza meg az irányokat.

Míg politikai pályafutása korábbi szakaszaiban meghallgatott képzett közgazdászokat – és volt, akikre egyenesen felnézett –, 2013-tól fokozatosan szűkült azoknak a szakembereknek a köre, akikkel szóba áll. Ekkortól kezdve még inkább jellemző lett az, hogy a gazdasági döntések során is fontosabbak lettek számára a rövid távú politikai érdekek, mint a hosszabb távú szempontok.

Orbán úgy hajtotta végre ezt a fordulatot, hogy ő maga nem rendelkezik gazdasági képzettséggel. Ugyan a politikában töltött évtizedek alatt szert tett némi közgazdaságtani tudásra, és bizonyos szakmai fogalmakkal meglepően jól tisztában van, időnként kibuknak a hiányosságai is. Közben olyan rendszert alakított ki a kormányban, amelynek révén bizalmasai az alsóbb szintekre hatékonyan továbbítják a követendő irányt, de az már nem feltétlenül jut vissza Orbánhoz, ha valamely elképzeléssel problémák vannak.

Ezek a fejlemények is szerepet játszhattak abban, hogy a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye – a kormányzati propaganda állításával ellentétben – nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több mutató alapján sokat fejlődött, régiós összehasonlításban már sokkal kevésbé teljesített jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai – köztük a sokáig lesajnált Románia is – sokkal jobban profitáltak.

A Direkt36 háromrészes cikksorozatban foglalkozik az Orbán-féle gazdaságpolitika alakulásával. Az első két cikkben eddig bemutattuk azt, hogy miként alakult Orbán viszonya korábbi legfontosabb gazdasági tanácsadójával, Matolcsy Györggyel, és hogy miként cserélte le őt Nagy Mártonra, aki jelenleg a miniszterelnök által diktált irányhoz szükséges ötleteket szállítja. A sorozat harmadik, utolsó részében azt meséljük el, hogyan vált Orbán a gazdaságpolitika első számú urává, és miként lett számára ez a terület is a hatalomban maradás eszköze.

Orbán Viktor hivatalának részletes kérdéssort küldtünk a Parlamentben mondott nem nyilvános beszédéről és a cikkben szereplő, őt érintő információkról, de nem kaptunk választ.

ITT OLVASHATÓ

Előzmény:

„Véres volt a szája” Matolcsynak? – Orbán és a megtorpanó gazdaság I.

„Marcinál volt az ostor” – Orbán és a megtorpanó gazdaság II.

JOGSZABÁLYOK, AMELYEK MEGMUTATJÁK, HOL LAKIK AZ ATYAÚRISTEN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.14.

A napokban került fel a kormány honlapjára egy újabb „salátatörvény” részeként az a törvénymódosítás-tervezet, amely ismét az iskolákat igyekszik megrendszabályozni. Ebben a pedagógusok kötelességeként jelölik meg, hogy a nevelő-oktató munkában az ismeretek átadását az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő „érvényes értékeknek megfelelő” tankönyvek és tansegédletek használatával közvetítsék. Mindezek betartásáért pedig az iskolavezetőket teszik felelőssé. „Ezzel a pedagógusok mobilhasználata, a gyermekvédelmi szakemberek ellenőrzése után tovább bővül azoknak a jogszabályoknak a sora, amelyeknek semmi értelmük nincs, azon kívül, hogy megmutassák, hol lakik az Atyaúristen” – mondta a Hírklikknek Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) több mint félszáz civil szervezet szakmapolitikai értékközösségen alapuló, demokratikus együttműködési fóruma, amelyhez a tagok azért csatlakoztak, hogy szót emeljenek az olyan oktatáspolitikáért, amely a személyközpontúságon alapul, a gyermek- és diákközpontúságra fókuszál a tanításban. Elvárják a kormányzattól, hogy a meghozandó intézkedések a közoktatás akut problémáinak orvoslását szolgálják. Ercse Kriszta szerint „a most véleményezésre közreadott törvénytervezet mindezeknek ellentmond, hiszen ezen keresztül a Belügyminisztérium mintegy cenzori szerepet szán az iskolák vezetőinek.” Azoknak ugyanis tisztázatlan fogalmak alapján kell működtetniük a vezetésükre bízott intézményt, amely megannyi konfliktus forrása lehet. Példaként a szóvivő a Madách Gimnázium augusztus végén menesztett igazgatójának esetét említette. Tőle azért vonták meg a megbízatását, mert a maga értékrendje szerint értelmezte a mobiltelefonok iskolai „bebocsátásra” vonatkozó minisztériumi utasítást.

A pontatlan fogalmazás miatt az intézményvezetők többsége a digitális eszközök „kitiltásának” értelmezte az utasítást, holott a rendelkezés szerint a tanítás kezdete előtt csak össze kell gyűjteni a portán azokat a digitális eszközöket, amelyeken keresztül az internet elérhető. De abban az esetben a diákoknál maradhatnak, ha a tanárok betervezik a használatukat az órai tanmenetbe. „Azok a pedagógusok, akik egyébként már eddig is beépítették az órai munkába a digitális eszközök használatát, azért tették, mert tisztában vannak vele, hogy azokra a 21. században szükség van. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogyan lehet a tanulás szolgálatába állítani a világhálót” – érvelt a szóvivő, és hozzátette: azok a tanárok, akik hisznek ebben, nem fogják elengedni ezeknek az eszközöknek a használatát, de sajnos azok, aki korábban is idegenkedtek ettől, most örülnek, hogy megszabadulnak tőle. „Az eljárás a problémás, az az adminisztrációs teher, ami időt, forrást igényel, amely mögött különböző felelősségek jelennek meg, és erről az oktatási kormányzat csak ködösen nyilatkozik.”

A Civil Közoktatási Platform szakértői most egy újabb hasonló konfliktus lehetőségére figyeltek fel. Nincsen pontosan meghatározva, mit neveznek a Belügyminisztériumban olyan „tankönyvnek”, amit az Alaptanterv érvényesnek fogad el? „Ez a rendelet megint nem olyasmiről szól, ami világosan és jól körvonalazható lenne. Egész egyszerűen azért, mert, a szövegben az szerepel, hogy a „nevelő-oktató munka során, az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tankönyvet, és tansegédletet kell a tanároknak használniuk”. Ennek ellenőrzését, garanciáját, felelősségét az igazgatókra testálja a tervezet. Semmi értelme ennek, hiszen az iskolába nem kerülhet be olyan „tankönyv”, amely nem felel meg a korábban említett követelményeknek” – emlékeztetett a szóvivő.

Felmerült a CKP köreiben az a gyanú is, hogy a jogalkotói szándék egyrészt szándékosan nem derül ki egyértelműen magából a jogi szövegből, másrészt tudatosan nem könnyíti meg a végrehajtást sem, miután olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem értelmezhetőek. A tantestületben mindenki szabadon asszociálhat valamire, aminek a végén a tanárokban a fenyegetettség érzése alakulhat ki. Nehéz nem arra gondolni, hogy az iskolai év végén, amikor számos intézmény vezetőjét lecserélte a minisztérium, országszerte sok esetben kerültek nyilvánosságra botrányos leváltások hírei. Az volt bennük a közös, hogy az új vezetőket nem szakmai alapon választották ki.

A kormányzathoz, a hatalomhoz lojális iskolavezetők, akik nem szeretnék megütni a bokájukat, vagy féltik az állásukat, most látva ezt az újabb értelmezhetetlen jogszabályt, inkább félnek dönteni, mint később megijedni a retorzióktól...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI VÁLASZTÁSOK: EGYELŐRE HARRISNEK KEDVEZ A NŐI ÉS KISEBBSÉGI VÁLASZTÓK AKTIVIZÁLÓDÁSA A CSATATÉR-ÁLLAMOKBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN, SZABÓ KRISZTIÁN
2024.10.14.

Az Egyesült Államok elnökválasztásain az elmúlt 40 év alatt folyamatosan a női szavazók voltak aktívabbak. Az idei választáson rekordszámú nő szavazatára számíthat Kamala Harris, de a nemek mellett az etnikai törésvonalak is döntőek lehetnek a választáson. A szavazói regisztrációs adatok alapján elemezzük, hogyan változott az elmúlt évben a szavazói aktivitás a 2020-as választáshoz képest.

A közvélemény-kutatások alapján Donald Trump (Republikánus Párt) és Kamala Harris (Demokrata Párt) szavazóbázisának demográfiai összetétele jelentősen eltér. A republikánus jelöltek hagyományosan nagyobb támogatottságot élveztek a fehérek, az idősebb szavazók és a vidéki lakosság körében; a demokraták szavazóbázisa ezzel szemben jellemzően fiatalabb, és felülreprezentáltak benne a nagyvárosi és etnikai kisebbségekhez tartozó szavazók...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG: LÁZÁR JÁNOS OSTOBA DÖNTÉST HOZOTT, AMIKOR BELÉPETT A KORMÁNYBA

KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.13.

Lázár bajba került, mert azt gondolta, hogy ha nem is fejleszti a közlekedést, legalább rendbe teszi, ehhez azonban nemhogy nem kapott pénzt, hanem még hagyták jobban lelohadni. Már látszik, hogy a nyakán marad egy bukó ágazat - mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója, a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Szerinte tehát Lázár János ostoba döntést hozott, amikor újra belépett a kormányba, pedig ő ennél sokkal okosabb. Tudnia kellett volna, hogy neki kívül kell maradnia, és azt kellett volna megmutatnia, hogy potenciális kihívója lehet Orbán Viktornak. Most azt látjuk, hogy egy lejárt, rossz közlekedési miniszter, ahelyett, hogy a jövő embere lehetne a Fideszben. Népszerűtlen lesz az emberek között és a Fideszen belül is. Elhibázta a stratégiáját, pedig lehetett volna ő „a belülről jövő ember”. Ami most van, az csak Orbán Viktor számára kedvező stratégia.

Lázártól nem szoktuk meg ezt a stílust, nem akarta elvenni az élét a dolognak, hanem „libsizni” akart – így kommentálta Holoda Attila energetikai szakértő a közlekedési miniszter reakcióját a HÉV ritkításra. „Olyankor szokott az ember ilyen hibát véteni, mikor elfogynak az érvei, nem tudja, hogy mit kezdjen a vasúttal, a HÉV-el, pénzt nem kap semmire, hiszen Orbán közölte vele, hogy oldja meg ezeket a problémákat pénz nélkül, ráadásul Vitézy Dávidban emberükre akadtak, mert szakmai érveket tud felsorolni közlekedés témában.”

Lázár János azt is beismerte, hogy Vitézy a Fidesz embere volt az önkormányzati választáson. Holoda Attila szerint most már hiába próbálják őt „települési önkormányzati képviselőként” bemutatni, hiszen pont a Fidesz építette fel Vitézyt az elmúlt hónapokban. A műsorban szóba került még, hogy a Fidesz bajban van: elfogytak a vitaérveik, már nem hat a „gyurcsányozás”, a fiatalabb vezető fideszes politikusokat feszíti, hogy Magyar Péter elmondja az ő érveiket Orbán ellen, össze-vissza beszélnek a gazdasági adatokkal kapcsolatban, Szijjártó és Nagy Márton összevesznek, hogy kinek az elhibázott ötlete volt hazánkat akkumulátor nagyhatalommá tenni.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: ELŐBB TÜRELMÉT, MAJD MÉLTÓSÁGÁT VESZTETTE EL ORBÁN

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.10.13.

Orbán Viktor nem dolgozta fel az EP vita tényleges tanulságait, mert a pénteki rádióinterjújában tovább folytatta a Strasbourgban megkezdett vagdalkozást és a vádaskodást. Szent-Iványi István úgy véli, a kormányfőt megviselte a helyzet, hisz nem számított arra, hogy ennyire egyöntetű és egységes lesz a bírálata. Orbán feltételezése, hogy az EU-ból meg akarják buktatni a magyar kormányt, az összeesküvés elméletek határát súrolja, értékelte a kijelentést az elemző, aki szerint ennek semmi alapja nincs. Nagyon rossz jelnek tartja, hogy Orbán ilyen mértékű fikciós elemekkel támadja az EU vezetőit és magyar politikusokat. A miniszterelnök a vitában elveszítette a türelmét és a méltóságát is. Ursula von de Leyen láthatóan most számolt le minden illúziójával Orbán Viktorral kapcsolatban és az Európai Bizottság ellenségeként tekint rá. A kormány már több vörös vonalat átlépett, de minden alkalommal szűkült a lavírozási lehetősége, és mostanra már nagyon kicsi mozgástere maradt. A külpolitikai elemző nagyon ügyes húzásként értékeli, hogy beszéde előtt Magyar Péter kezet nyújtott Orbánnak, hiszen a kormányfő abban a közegben nem engedhette meg magának, hogy ezt ne viszonozza. Ugyanakkor Magyarországon nem nyújtott volna kezet neki, véli Szent-Iványi István. A vita színvonalnak alakításában a magyar felszólakóknak is volt szerepe: ebben Deutsch Tamás jelentette a mélypontot. Az EP képviselők ráláttak, hogy milyen szintre süllyedt a magyar politikai kultúra.

01:08 Orbán horrorisztikus víziója a kormánybuktatásról 

05:26 Orbánnak már semmi sem drága 

16:03 Orbán itthon nem nyújtott volna kezet Magyar Péternek 

24:28 EP-ben megláthatták, milyen szintre süllyedt a magyar politikai kultúra 

31:54 Magyar Péter mentelmi joga és az ügy habosítása

ITT NÉZHETŐ MEG

OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ: KIK AZ ELMÚLT ÉVEK NYERTESEI ÉS KIK A VESZTESEI?

NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2024.10.13.

Európának ezen a felén egy új, a széthulló V4-nél szorosabb együttgondolkodásra képes országcsoport formálódik. A Varsó központú északkeleti szárny mutat olyan erőt és szervezettséget, hogy hamarosan erős érdekérvényesítővé válhat uniós szinten. De mi van eközben Magyarországgal?

Éveken keresztül mindenki igyekezett úgy tenni, mintha az Ukrajnában zajló háború megmaradna az ország határain belüli helyi konfliktusnak. Bár formálisan ez máig így van, Oroszország szeretné erősíteni azt a látszatot, hogy a Föld államainak jelentős része megelégelte a Nyugat diktálta világrendet. Így egyre többen beszélnek világháborúról, új világ eljöveteléről, nukleáris armageddonról. Ha ebből kiszűrjük a Moszkva diktálta orosz propagandát és a demokráciadeficites diktatúrák összehangolt zavarkeltését, letisztultabb képet kapunk. Egy brutális, embermilliók életét tönkretevő európai háborút, orosz agresszorral és ukrán harccal az életben maradásért.

E felállást árnyalják a két főszereplő mögé felsorakozott szövetségesek. Ukrajna támogatói közel ötvenen vannak – ők a Ramstein-csoportba tömörülve igyekeznek összehangolni a segítségüket. Moszkva szövetségesei – Belarusz, Irán, Észak-Korea, Szíria, és Venezuela – jóval kisebb csoportot alkotnak, ami világosan jelzi, hogy valójában kik is állnak szemben egymással. A többiek, a háború zűrzavarából előbukkanó „békepártiak” leginkább gazdasági érdekek mentén mozognak, a fő motiváló tényező az esetükben a kereskedelmi haszonszerzés.

Az összképből világosan kirajzolódik, hogy a háborúnak már most számos vesztese és nyertese van. Mivel világméretű folyamatról van szó, naivitás lenne azt gondolni, hogy a szereplők mindegyikéről kihirdethető egyfajta végső diagnózis. De vannak olyan államok, amelyek már elfoglalták helyüket a képzeletbeli sakktáblán és nem valószínű, hogy színt tudnának váltani.

Ilyen például Belarusz. Úgy tűnhet, Lukasenka elnök irányítása alatt Minszk ügyesen profitál a háborúból legfőbb szövetségesi szerepének és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően. Az Oroszországot sújtó szankciók kijátszása számos olyan bevételi forráshoz juttatja, ami látványosan kiegészíti a „legfőbb moszkvai hűbéresnek” járó finanszírozást és a megmaradt nemzetközi kereskedelmi bevételeket. Akár azt is gondolhatnánk, hogy Belarusz a véres tragédia nyertese, és mint nagy túlélő, megkerülhetetlen szereplője lesz a háborút lezáró békemegállapodásnak. A látszat azonban csal, ugyanis kizárólag személyesen Lukasenka profitál a háborúból. A 2020-as elnökválasztást még a korábbiaknál is gátlástalanabbul elcsalva, majd a tiltakozásokat brutálisan elnyomva, a belarusz elnök Putyin segítségének és fegyveres elnyomó gépezetének köszönhetően maradhatott hatalomban. Majd amikor lehetővé tette, hogy az orosz hadsereg Belarusz felől is megtámadja Ukrajnát, teljesen kiszolgáltatta hazáját Moszkva birodalmi érdekeinek. Egyszerűen fogalmazva, személyes érdekeinek rendelte alá országa szuverenitását. Minszk ma csak Lukasenka „játszótereként” létezik – olyan nemzetközi elszigeteltségben, amit csak néhány volt szovjet utódállam vezetője tör meg. Egyedüli európai vendégként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vállalkozik erre a kényes szerepre.

Nagy kockázatokat rejtett a háború Oroszország másik fontos szomszédjára, Törökországra nézve is...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR ELSŐ NAGY RABLÁSA! A SZÉKHÁZÜGY 1993

JANIMBX
Szerző: ELBERT MÁRTA / FEKETE DOBOZ
2024.10.14.

"1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza." -írja az index.hu 

Forrás: https://index.hu/belfold/2018/01/10/f... 

• György Péter vs. Orbán Viktor

ITT NÉZHETŐ MEG

MNB: AZ ORBÁN-KORMÁNY TAVALY ÚGY KÖLTÖTT EL 298 MILLIÁRDOT REZSIVÉDELEM CÍMSZÓVAL, HOGY ANNAK ALIGHA VOLT KÖZE AZ EREDETI CÉLHOZ, ÉS MÉG NINCS VÉGE

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN, PAPP ZSOLT
2024.10.14.

Az MNB-ben azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés Rezsivédelmi Alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra.

A kormány a rezsivédelmi alapból 2023-ban összesen 2282 milliárd forintot költött el, ám ebből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint 298 milliárd forint olyan kifizetésekre ment, amelyeket „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át, vagyis nem arra költötték el, amire felhatalmazást adott a költségvetési törvény - derül ki a jegybank napokban kiadott költségvetési jelentésből. Ugyan az MNB elemzői csak a tavalyi kiadásokat vették alaposan górcső alá, számításuk szerint azonban az állam „rezsivédelem” címszó alatt már 2022-ben is elköltött 699 milliárd forintot. A 2023-as folyamatok elemzése szerint a kiadások 13 százaléka "ment félre" tavaly, s ha 2022-ben is hasonló, 10-15 százalékos célzási veszteséggel költött a kormány, az további 70-100 milliárd forint kérdéses felhasználását jelenti.

És ezzel még nincs vége:

az MNB-ben azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés Rezsivédelmi Alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra, a többit cégek, önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek kapják.

Ugyanakkor az MNB szerint az alap bevételei várhatóan 1125 milliárd forintra rúgnak, vagyis az év végén 129 milliárdos megtakarítás jelentkezik...

ITT OLVASHATÓ

BALATONI SZÖVETSÉG: TIZENÖT ÉVVEL ELKÉSETT A BALATON PARTJAIT VÉDŐ TERV

SZABAD EURÓPA
Riporter: BENYÓ RITA
2024.09.23.

Több mint ezer vélemény, kritika érkezett a balatoni Vízparti Tervhez. Bár az Építési és Közlekedési Minisztérium a közhasználatot és a Balaton védelmét tűzte ki célul, civilek szerint a jelenlegi tervezet a befektetők és nem a Balaton érdekeit védi.

00:00 Bevezető 

01:22 A Balaton elmúlt évtizede 

03:00 Az új Vízpart szabályozási rendelet 

04:08 Alsóőrs 

07:35 Csopak 

11:32 Balatonakali 

16:06 Zamárdi 

20:20 Balatonfenyves 

22:42 Általános kritika 

25:06 A Balaton körbeépítése

ITT NÉZHETŐ MEG 

Lásd még:

Jelentős szigorítások a Balatoni Vízparti Tervben – Kezdődik a szakmai egyeztetés (2024.08.01.)

Nem szolgálja kellően ígéreteit a balatoni Vízparti Terv - állítják többen

A vélemények szerint nem védi kellően a Balatont az új Vízparti Terv

Rengeteg sebből vérzik a Balaton vízparti szabályozási terve

SZAKMAI EGYEZTETÉS ITTHON: CÍMET CSERÉLT, A JAVASLATOKAT IGNORÁLTA A MINISZTÉRIUM

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.14.

Nem lehet azt mondani, hogy a kormány semmit ne vett volna figyelembe a szakmai szervezetek véleményéből a Nemzeti Földhő Stratégia véglegesítésénél. A számos szakmai észrevétel mellett a szakértők egyik megállapítása ugyanis az volt, hogy ez nem stratégia, legfeljebb egy cselekvési terv. Bár a dokumentum végső verziójába a konkrét javaslatok közül lényegében semmi nem került bele, sőt épp ellenkezőleg, a fontosabb konkrét vállalások egy részét még törölték is, de a kritikára reagáltak a minisztériumban: a 14 oldalas dokumentumot földhő stratégiáról

földhő hasznosítási koncepcióra keresztelték át...

ITT OLVASHATÓ

BÜNTETŐVÁM A KÍNAI E-AUTÓKRA: ÍGY AKÁR MÉG TÖBB JÁRMŰ ÉS AKKUGYÁRTÓ ÉRKEZHET MAGYARORSZÁGRA

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2024.10.14.

Bár az Orbán-kormány hevesen ellenzi a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó uniós büntetővámokat, ezt nem elsősorban azért teszi, mert a magyar akkuipari és e-autó stratégia összeomlásától tart. A kínai autógyártók erősen rá vannak szorulva az európai piacra, így a szankciók nyomán lehetséges forgatókönyv, hogy a jövőben termelési láncuk még nagyobb hányadát telepítik az EU területére, ezen belül Magyarországra – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A másik forgatókönyv, hogy a Kínai Kommunista Párt stratégiai érdekei felülírják a terjeszkedési terveket.

„Óriási csapás az európai gazdaságra és a németországi autóiparra nézve, hogy az Európai Bizottság hamarosan kiegészítő vámot vet ki a Kínából érkező elektromos járművekre” – írta Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végén az X közösségi portálon. A kormányfő és a magyar kabinet egyéb megnyilatkozásai alapján első hallásra úgy tűnik, hogy a védővámok új rendszere veszélyezteti az elmúlt években a hazai járműiparban következetesen felépített „keleti nyitás” stratégiáját, vagyis a távol-keleti – elsősorban kínai – akkumulátoripari szereplők és elektromosautó-gyártók működőtőke-befektetéseinek gőzerővel történő betelepítését, és működtetését.

Nézzük a tényeket: az Európai Bizottság (EB) tavaly októberben indított vizsgálatot azért, mert álláspontja szerint a kínai kormány az akkumulátorral hajtott elektromos járművek hazai gyártóit állami támogatásokkal segítette, ezzel pedig egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett, ami nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásaival. A vizsgálat nyomán megállapították, hogy a széleskörű szubvenciók rendszere egyebek közt a közvetlen készpénzes támogatásoktól, az adókedvezményeken át az ingyenes földterületek biztosításáig terjedt. Ennek alapján az EU az idén július 4-én ideiglenes büntetővámot vezetett be a kínai elektromos autók behozatalára.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés csak a Kínában legyártott kész járművekre vonatkozik.

Az úgynevezett kiegyenlítő vámok a meglévő „normál” 10 százalékos uniós vámokra rakodnak rá, a legfelső sávot 35,3 százalékban határozták meg. A Kínában elkészített autókat az európai piacra behozó gyártók nem egyforma szinten részesülnek a sarcból: az EU differenciált közöttük, mégpedig az alapján, hogy az egyes cégek milyen mértékben működtek együtt a bizottsági vizsgálattal. Aki nem volt kooperatív, az a legmagasabb sávba került, míg a többiek arányosan kevesebb vámot kaptak a nyakukba. A lista jelenleg így fest:

- a Tesla (a Kínában legyártott autói után) 7,8 százalékos;
- a BYD 17 százalékos;
- a Geely 18,8 százalékos;
- a SAIC pedig 35,3 százalékos büntetővámot fizet.

Az EB október 4-én jelentette be, hogy az európai uniós tagállamok többsége megszavazta a kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló javaslatot. A tervezetet Németország és egyebek közt Magyarország, valamint Szlovákia élesen ellenezte. A tagországok többsége azonban jóváhagyta azt, vagyis a kiegészítő vámot a tagállamok nyomására fogadták el. Mivel az ellenző országok nem szereztek minősített többséget, az EB október 30-ig még mindig dönthet arról, hogy nem fogadja el, vagy módosítja a végrehajtási határozatot.

Emiatt főhet leginkább a magyar és a német kormány feje...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR INFÓ 11.RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.13.

Magyar Infó 11. rész...

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY SIKERSZTORI VÉGE? – TAVALY ÓTA DUPLÁJÁRA NŐTT A FŐVÁROSBAN A CSECSEMŐHALÁLOZÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.10.14.

A magyar egészségügy tavaly egy fontos területen megelőzte Németországot és csaknem befogta Ausztriát. Idén az első félévben azonban a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében közel annyi egyévesnél fiatalabb gyermek halt meg, mint tavaly egész évben, és az országos adat is jelentősen romlott. A Belügyminisztériumnak küldött megkeresésünk után országos vizsgálatot indítottak az okok feltárására. Lapunkkal azt közölték, biztosan nem a hőség és nem is a szamárköhögés-járvány áll a háttérben. Egy példátlan sikertörténet akadt meg. Megmutatjuk, hogyan jutottunk idáig.

– Nem bírtam kihordani – Szabó Miklós professzor, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika tanszékvezetője ezerszer hallotta a maró önvádat a koraszülött gyermeküket elveszítő édesanyáktól. A család és a barátok gyakran még rátesznek egy lapáttal, amikor azt mondják: „ha ezt nem csináltad volna”, „ha nem kockáztattál volna”, akkor nem történik meg a baj. Pedig a szülőknek ki kell kerülniük ezekből a frusztrációs körökből, mert az orvostudomány egyik legfontosabb felfedezése az elmúlt évtizedekben éppen az, hogy az anyák és az apák a saját testükkel tudják gyógyítani a koraszülött babákat. Furcsán hangzik, de rájuk ma már nem civil látogatókként kell tekinteni egy kórházban, hanem a gyógyító team részeiként. Az ilyen felismerések vezetnek a nagy eredményekhez. Csodás történetbe invitáljuk az olvasót. Még akkor is, ha nincs happy end. Sőt.

Valami történt, de mi?

A tavalyi rekordjó adatok után az idei első félévi számok nyolcéves mélypontra rántják a csecsemőhalálozást. Június végéig nyolccal több csecsemő halt meg Budapesten, mint a tavalyi év első hat hónapjában, és már az év első felében csaknem elértük a tavalyi egész éves számot. Hajdú-Biharban is megduplázódott az idei első félévi adat a tavalyihoz képest, ott az első félévben többen haltak meg, mint 2023-ban összesen (6 vs 13). Az országos adat annak ellenére ilyen gyászos, hogy a Dunántúl nagy részén továbbra is javulnak a számok. (Jász-Nagykun-Szolnokban viszont háromszorozódást látunk, de erre cikkünkben azért nem térünk ki, mert ott inkább a 2023-as kivételesen alacsony adat lógott ki a sorból, nem a mostani.)

Az elvesztett csecsemők száma országosan 37 százalékkal nőtt, a csecsemőhalálozási mutató pedig a tavalyi 3,1 ezrelékről az első félévben 4,0 ezrelékre romlott. Az arányszámot ezer élveszületettre számolják, és mivel idén sokkal kevesebben születtek, mint tavaly, a kevesebből veszítettünk el több kisbabát, ezért is zuhanásszerűek az adatok...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK AZ ÚJSZÜLÖTTEK, HANEM A GYÓGYULÓ GYEREKEK IS HOSSZÚ IDŐRE MAGUKRA MARADHATNAK A KÓRHÁZAKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.10.14.

Pontos adat nincs, de akár több százan lehetnek, akiket csak hetente vagy havonta tud látogatni a családja – tudtuk meg.

Egy év alatt 1210 kórházban kezelt gyerekkel foglalkozott a Nevetnikék Alapítvány, ebből 422 volt hat évesnél fiatalabb, 112 mellett pedig egyáltalán nem voltak szülők. Ez a mérleg nem országos adat, hiszen kizárólag Pécsen dolgozik 70 önkéntessel a civil szervezet, és nincs tudomásuk arról, hogy más városban bárki hasonló feladatot látna el. Kőműves Glória, az alapítvány vezetője lapunknak úgy fogalmazott: mára a közvélemény előtt is ismertté vált a szüleik által elhagyott, kórházban maradt újszülöttek helyzete (lapunk számolt be elsőként arról, hogy mintegy 300 ilyen újszülött van az országban), de ugyanilyen fontos, ám tabuként kezelt téma a beteg, egészségügyi intézményben akár hónapokig gyógyuló, ritkán vagy egyáltalán nem látogatott gyerekek sorsa is.

Mint mondta, gyógypedagógus végzettségével már évekkel ezelőtt szórakoztatni, foglalkoztatni szerette volna ezeket a gyerekeket, de gyorsan rájött, hogy az unalom a legkisebb problémájuk. Sok csecsemő, óvodás-iskolás korú gyereket hetekig, hónapokig vizsgálnak, gyógyítanak egy egészségügyi intézményben, másokat több évig kezelnek kórházban.

- Nekik abból áll a napjuk, hogy fekszenek, még akkor is, ha az állapotuk ezt nem indokolja. Mozoghatnának, csak nincs hol és nincs kivel. Az önkéntesek is csak addig vehetik ki őket az ágyból, amíg velük vannak, utána vissza kell tenni őket a rácsos ágyba

– mondta az alapítvány vezetője.

Higiéniai okokból szőnyeg sincs az kórházban, így kúszni, mászni tanuló kicsiket a játszószoba asztalára teszik fel. Elmondta, hogy van ugyan, akivel naponta foglalkozik gyógytornász, de ez kötött tevékenység, nem a játék, az önfeledt, szabad mozgás része...

ITT OLVASHATÓ

BÁSTYA ELVTÁRSAT MEG AKARJÁK GYILKOLNI?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.14.

A hét végén valahonnan előkerült Alekszandr Vulin, szerb miniszterelnök-helyettes, aki egy orosz lapnak adta elő vízióját arról, hogy Orbán Viktor ellen merényletet terveztek. Nem mondta, kik, így marad a feltételezés, hogy a tuggyukkik lehettek (vagy lehetnek) minden bizonnyal, ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy a balkáni Semjén is az oroszokkal üzenget a nagyvilágnak. Akárcsak a mi Szijjártónk.

Ez a Vulin előkészítő beszédben megemlítette Ficót, az iráni Ebrahim Raiszit és Trumpot, akiket szintén el akartak tenni láb alól – vagy el is tettek, lásd Raiszi -, s ebbe a felemelő körbe emelte be a szerb nép aktuálisan nagy barátját, Orbánt. „Információt kaptunk arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen is merényletet készítettek elő”. Hogy mikor, és miképp hiúsították meg, arról egy rohadt szó nem esett, viszont megtörtént így a lebegtetés.

Ugyanekkor egyébként, amikor Orbán állítólagos fenyegetettsége orosz forrásból kiderült, a mi bátor százharmincvalamennyink, plusz Orbán, kihelyezett frakcióülést tartottak – illetve tartanak épp – Esztergomban, ahol a szokásos kordonozás mellett a szálloda tetején is megjelentek fogdmegek, távcsöves vagy esetleg puskás emberek, hogy óvják az alant ülésezőket. Illetve esetleg kiemelten magát Orbán Viktort.

Ha már meg akarják gyilkolni, ugye. Pár napja értekeztünk a mi fideszes elitünk burokban éléséről, így szót nem is vesztegetnénk az esztergomi bezárkózásra, illetve arra sem, hogy ezek bárhol megjelennek a kies Magyarországon, úgy elzárják őket a plebstől, mintha azok pestisesek volnának. Nagy valószínűséggel „elitünk” számára azok is, mint, ha már utaltunk Bástya elvtársra, őt is el kellett különíteni az uszodában a sprickoló tömegektől.

Azonban, ha már ő szóba került, emlékezhetünk felhorgadására a filmben, amikor kifogásolta, hogy őt már meg sem akarják gyilkolni, a szavaival élve: „Bástya elvtárs már szart sem ér”. Ebből is kitetszik, a diktátorok számára mennyire fontos, hogy az alattvalók azt higgyék, a nyüves életük egyfolytában veszélyben van, amitől kialakul a nagyság illúziója, a fontosság köde, vegyülve persze a törvényszerű beteges paranoiával.

Évek óta folyik a vita Orbán kevlármellényéről, hogy van-e neki, nincsen, hordja vajon még az oviban is vagy sem, ami mára lassan okafogyottá válik, mert a szürke mindennapokból a fenyegetettség szavazatszerző aktussá lett. Lásd a Trump elleni kétséges merényletet, illetve azt a tapasztalatot, hogy közvetlenül ez után olybá tűnt, teljesen biztosan nyeri meg a választást, mert ez valahogyan így működik a bávatagok agyában.

Orbán – mint akinek mindennél fontosabb a hatalom – annyira azért nem hülye, hogy egy ilyen összefüggést figyelmen kívül hagyjon, ebből a szempontból azonban ennek a Vulinnak a bejelentése korainak tűnik. Ilyesmivel valamikor ’26 tavaszán kellene előhozakodni, a magyar választásokhoz időzítve és megrendezve, hogy le lehessen szüretelni az eredményét, de nem lehetünk biztosak abban, hogy nem fogják elbábozni nekünk.

Mert tudjuk, hogy minden aljasságra képesek. Egy kis Orbán-gyilkossággal riogatás ugyanúgy benne van a pakliban, mint a menekülőkkel való manipuláció, a permanens vész-, és veszélyhelyzetek, amelyekben amúgy hosszú évek óta élünk, és még többen halunk. De ez a mi nyomorunk, mert tudjuk, a hatalom számára voltaképp a szavazatunkon kívül nem létezünk, azonban ők abból szeretnének minél többet, s ebbe egy merénylet-buli is belefér...

ITT OLVASHATÓ

KOTTÁK, AMIKBŐL ORBÁN JÁTSZIK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.14.

Szilágyi Ákos váteszsége, Szijjártó Péter oroszsága, gombok, fű és Trump ígérete a 444 reggeli hírlevelében.

VÁTESZ

„Szilágyi Ákos az utolsó politikus költő a posztpolitikus, poszttrúsz, posztdemokratikus világban. Hihetetlen, de mintha ő írná Orbán kottáját. Paródiái bármikor valósággá válhatnak. Illetve... talán a valóság maga paródia. Vagy fordítva” – írja Uj Péter az orbáni és putyini rendszerek nagy szakértőjéről.

Kövér László 14 millióra büntette Gyurcsány Ferencet, aki a parlamentben árulónak nevezte a miniszterelnököt és kormányát: a DK elnöke ígéri, Strasbourgig viszik az ügyet.

-A Tisza Párt közleményében a 10 és 20 cm közötti különbségről, töketlenségről és impotenciáról írt, Magyar pedig banánnal fotózkodott.

- Átírták a hivatalos oldalán Orbán pontatlan beszédét, ami így sem sikerült pontosra.

- Helyreigazításra és 159 ezres perköltség megfizetésére kötelezték az Origót, amiért hónapokig pedofilozta Jámbor Andrást.

- Új-Fundland után Tiszaszentimrén is találtak rejtélyes, tésztaszerű anyagból álló, öklömnyi gombócszerűségek.

OROSZ KAPCSOLAT

A magyar külügyminiszter a háború kezdete óta átlagosan 3 havonta kimegy Oroszországba, idén különösen gyakran, pedig a találkozók kevés tényszerű eredményt hoznak.

Mindenesetre Szijjártó Péter az orosz állami hírügynökségen keresztül reagált arra, hogy Kamala Harris autokrata diktátorok közé sorolta Orbánt. De miután a RIA Novosztyi arról számolt be, hogy „Szijjártó megnevezte a NATO hibáját, ami az ukrajnai konfliktushoz vezetett”, Szijjártó szóvivője jelezte, hogy kiforgatták a külügyminiszter szavait.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója, Somkuti Bálint szerint jó, hogy '56-ban nem segített nekünk a Nyugat, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok.

GOMBOK

Úgy tűnik, vége az érintőképernyők és érintőgombok hosszú éveken át tartó egyeduralmának, a fontos gyártók sorra veszik elő a jól bevált fizikai gombokat, az autóiparban az új biztonsági előírások is efelé visznek: az amerikai sajtó szerint egyenesen divatforduló van, már a gomb a luxus, és a képernyő a bóvli.

A közlekedési államtitkár szerint álhír, hogy járatritkítás lesz a HÉV-vonalakon: Vitézy Dávid szerint az újonnan kinevezett MÁV-vezérigazgató is elismerte, hogy a kevesebb jármű a menetrendre is hatással lesz jövőre.

- Elkezdték lebontani a Tündérhegyi Pszichiátriát, de a kutyapártos Kovács Gergelyék a törvény nevében közbeléptek, mert az épület még védelem alatt állt.

- Karácsonyék kihirdették, hogy melyik ötletek között osztják szét a közösségi költségvetés egymilliárd forintját.

- Régen „Európa legnagyobb légi pályaudvarának” becézték, ma az egyik legszebb ipari emlékünk Budaörs miniatűr bauhaus reptere.

KÜLFÖLD

Donald Trump halálbüntetést szabna ki azokra a bevándorlókra, akik amerikai állampolgárt ölnek: a republikánus elnökjelölt azt ígéri, megvédi az amerikaiakat a világ minden tájáról érkező bűnözők csoportjától. (Trump és Harris fej-fej mellett áll a csatatérállamokban egy friss közvéleménykutatás szerint.)

Bár a fű legalizálásának számos pozitív hatásáról lehetett hallani, káros következményei is voltak: a tömegek tájékozatlanok, az orvosok pedig nem tudják helyén kezelni az újonnan megjelenő fizikai és mentális betegségeket.

A szórakoztatóipar ragadozói a céljaidat, törekvéseidet használják ki – mondja Jeffrey Epstein egykori áldozata, aki podcastet indított a hatalom sötét oldaláról.

Amerika – miközben korszerű rakétavédelmi rendszert telepít Izraelbe az azt kezelő 100 katonával együtt – felszólította Izraelt, hogy ne lövöldözzön az ENSZ békefenntartóira, miután többen is megsérültek.

- Lassul a gazdaság, a pártelit és a befektetők is aggódnak: Kína megígérte, hogy óriási adósságokba veri magát.

- Vad elméletek keringenek P. Diddy hírhedt bulijairól.

444

És végül egy 444-es hír: Népszabadság-díjat kapott Kaufmann Balázs, gratulálunk! (Ja, meg volt Borízű Hang is.)

ITT OLVASHATÓ