KÓRHÁZBAN HAGYOTT CSECSEMŐK: A KÉK SZEMŰ, EGÉSZSÉGES GYEREKEKET MIND ÖRÖKBE FOGADNÁK, DE NEM EZ A VALÓSÁG

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.10.13.

„Ha mind a 300 kórházban hagyott csecsemő kék szemű és egészséges lenne, akkor nyilvánvalóan mindannyiukat örökbe fogadnák” – mondta a Telexnek Katonáné dr. Pehr Erika címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja reagálva arra, hogy miért nem találkozik az örökbefogadásra váró felnőttek és az örökbe fogadható gyerekek csoportja.

Az elmúlt hetekben bejárta a médiát, hogy nagyjából 280-300 elhagyott csecsemő van kórházban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint tavaly még 50-100 volt, vagyis egy év alatt három-hatszorosára nőtt.

Katonáné szerint eddig is maradtak kórházban gyerekek, most inkább az a döbbenetes, hogy mennyien. Nagyjából 35-40 kórházban vannak magukra hagyott csecsemők, van olyan kórház, ahol tizenkét ilyen babát gondoznak. A pécsi gyermekklinikán az elmúlt egy évben a kórházban lévő hat év alatti gyerekek 27 százaléka egyedül volt. Ez több mint száz gyereket jelent. A több mint száz gyerekből 7-8 olyan kicsi van, akikről lemondtak a szüleik. Ezek a gyerekek születésük óta a kórházban élnek. Az egyetemi docens szerint ez nem a gyermekvédelmi rendszer, hanem az egész társadalom problémája.

A kórházban élő gyerekek között van olyan, aki után egyáltalán nem érdeklődik senki, míg más esetekben az anya vagy a család körülményei olyanok, hogy a gyerekek nem kerülhetnek haza. A Belügyminisztérium szerint a gyerekek általában három hét és tizenkét hónap közötti időt töltenek az egészségügyi intézményekben.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogyan fordulhat ez elő. Mit tud tenni a gyermekvédelem? És miért nem fogadják örökbe a magukra hagyott csecsemőket, miközben közel 2800-an várják, hogy hazavihessenek egy elhagyott gyereket?

A származási kikötés nagyban meghatározza, mikor kap valaki gyereket

Amikor arra a kérdésre keressük a választ, miért nem találkozik az örökbefogadásra várók csoportja a kórházban hagyott csecsemőkével, érdemes először a szülők preferenciáit megnézni...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

PLUSZ 18 MILLIÁRD KORMÁNYPLAKÁTOKRA, MÍNUSZ 65 MILLIÁRD A TELEPÜLÉSEKNEK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE4

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÁLYI KATALIN
2024.10.11.

Mfor: Alaposan megdrágultak a Rogán-plakátok és a tűzijáték

A 2023-as költségvetésben eredetileg előirányzott 39,5 milliárd helyett 57,6 milliárd forintot, vagyis bő 18 milliárddal többet költött a Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra – derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvény tervezetéből. Hogy ez az irdatlan, az eredeti tervekhez képest 45,8 százalékkal magasabb összeg pontosan mire is folyt el, arra csak lózungokban utal a fejezeti indokolás. Ami biztos, a novemberi, 4 milliárd forintos átcsoportosítás az akkor indult Nemzeti Konzultáció költségeit volt hivatott kipótolni.

Népszava: Másfél év alatt 13 milliárdnál is többet költött az államkassza az országgyűlési képviselők munkatársaira

Az idei, választási évben időarányosan többet költöttek az országgyűlési képviselők az alkalmazottaik foglalkoztatására, mint tavaly – derült ki a lap közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtek. A megkapott válaszok szerint idén augusztus 31-ig kicsivel több mint bruttó 5,8 milliárd forintot használtak fel a képviselők, illetve frakciók az erre szolgáló keretösszegükből, míg 2023-ban ez az összeg meghaladta a bruttó 7,5 milliárdot. A kormánypártok része ebből a tortából több mint 9,1 milliárd.

444: A kormány újabb 65 milliárdot vesz el a településektől

Lázár János már nyáron kifakadt, hogy a települési önkormányzatok egy része a hozzá befolyó helyi iparűzési adót a saját tetszése szerint költi el. Lázár azt is mondta akkor, hogy nincs ez így jól, reform kell az iparűzési adóban. Erről mostanra meg is született a döntés: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre adót vetnek ki. Az adó adóztatása már önmagában is szépen hangzik, még tetszetősebb annak mértéke: 100 százalékos lesz ugyanis az állami extraprofitadó. A gazdagabb önkormányzatoktól elvett többlet egy állami alapba kerül, és abból újraosztják.

Hvg.hu: Állami autó, Orbánét leköröző fizetés, félmilliós ruhapénz jár Lánczi Tamásnak, de más vezetők is a miniszterek felett keresnek

A HVG közérdekű adatigénylésben kérte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezérkarának juttatásait. A hivatal válasza szerint Lánczi Tamás elnök bruttó fizetése havi 5 483 520 forint, ami mellé évi 500 000 forint ruhapénz, évi 411 885 forint SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra jár neki. A két helyettese bruttó fizetése havi 3 701 376 forint, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezető volt III/III-as tiszt, Horváth József havi fizetése pedig bruttó 2 406 015 forint.

G7: Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam

Árverésre bocsát egy nagyon értékes tihanyi ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A kiírás szerint ez a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen része a part mentén, amely „a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe”. A 39,6 ezer négyzetméteres terület a kompkikötő, illetve a strandolásra használt partszakasz közvetlen közelében található. Az ingatlan ráadásul védett, mivel a területén az épületek körül koros és nagy méretű fákból álló, helyi szinten igen értékes park található. A kikiáltási ár 5,23 milliárd forint.

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: MINDIG ÚJÍTANI...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.10.11.

Ebben a munkában a megújulás nélkülözhetetlen. Nem lehet “rutinból” beállni egy-egy beavatkozással, folyton keresni kell, hogyan lehet hatékonyabb, és persze folyamatosan alkalmazkodni kell a változó helyzetekhez. Na igen…a reziliencia képessége. Ami nélkülözhetetlen.

Persze ettől izgalmas ez a munka. A megoldáskereséstől. A kudarcoktól, az apró sikerektől, az állandó újratervezéstől. Ez tartja állandó mozgásban az egészet.

Van, amit elengedünk, van, amihez visszatérünk, kicsit másképp, építve a tapasztalatokra. Legnagyobb kihívás mindig a “hogyan találjunk fogást a problémán?”-kérdéshez kötődik. Mikor úgy látjuk, hogy semmi sem működik. Egyszerűen nem indul el semmi.

Mit tegyünk a problémás gyerekkel, akiről tudjuk, hogy a gondok vele az otthoni viszonyulásokból adódnak? Mert a család mindig azt tükrözi vissza neki, hogy ő rossz, nem szerethető. Már nem tud olyan lenni, hogy ő is megfeleljen, mint a testvérei. Sem otthon, sem az iskolában.

Traumatizáló család. Nem nagyon durván, de igen… és közben kifele megy a színjáték, hogy minden rendben van, de mindannyian tudjuk, ez nem igaz. Látjuk a gyerekeken. És miközben sorba vesszük a kollégákkal, mit lehetne tenni, nem tudok szabadulni a gondolattól, attól, amit nemrég egy másik beszélgetésben egy felnőtt anyuka mondott nekem. Mert ő ma is attól szenved, hogy úgy érzi, a testvéreit jobban szereti az anyja, mint őt. Hogy azt érzi, mindig is jobban szerette őket. Nyilván neki is kötődési zavarai vannak, amit nem tud nem átadni a gyerekének…. mert ez már csak ilyen.

Vagy ott a másik, aki nemrég került velünk kapcsolatba. Fiatal nő, nagy monoklival a szemén, a nyakán is sérülések. Egyértelmű a családon belüli erőszak nyoma, hallottunk erről évekkel ezelőtt is, a nagyobb családból. De most kibékültek, nem tükröz vissza semmit. Sőt, mintha büszkén viselné a sérüléseket. Mit tehetnénk? A rendőrségnek szóljunk? Nyilván azt mondja majd, ha kérdezik, hogy véletlenül nekiesett az asztalnak. Feljelentés nem lesz, az tuti. A családon belüli konfliktusokba a rendőrség nem avatkozik bele. Menjünk tovább azon az úton, hogy nincsenek így biztonságban a gyerekek? Avatkozzunk be, vagy hagyjuk, hiszen legalább így betekintésünk marad a családi életbe, és ha nagyobb lesz a baj, tudunk szólni. Ha kirobbantjuk az ügyet, biztosan elzárkóznak előlünk is. Nem ismerjük őket, nem tudnjuk a hirtelen elszabaduló indulatok mértékét, és ez iszonyú bizonytalanná teszi a helyzetet.

És ott vannak azok, akiket a közösségi médiában is követünk. Látjuk, amint lányok prostituálódnak, vagy a fiúkat, akik azokhoz csapódnak, akik egyértelműen bűnözők. Tehetetlenül veszítjük el őket. Mögöttük olyan bűnöző csoportok vannak, akikről tudunk, tud a rendőrség is…. de nem indulhat el semmi. Nincs bizonyíték arra, hogy a lányokat erőszakkal vinnék el, mint ahogy arra sem, ahogy az állami gondozásból egyenesen hozzájuk kerülnek a fiúk, és nyálcsorgatva tesznek meg nekik mindent, hogy ők is olyan “menők” lehessenek.

Tudunk-e valamit változtatni? Csak egy kicsit is csökkenteni a kockázatokat? Tömegével szembesülünk ilyen esetekkel. Ezeket senki sem akarja látni. És láttatni sem. Mindenki a sikerekről beszél, miközben az a ritka, a kudarc meg tömeges.

El lehet felejteni a kudarcokat? Túl lehet lépni a “nem fogadókész” családokon? Hagyni kell őket, és csak azzal a pár százalékkal törődni, akivel “érdemes”? Akivel lehet villantani? És a többivel mi lesz?

Csak azt gondolom, helyes az egyik alaptézisünk: nem egy gyerekkel akarunk százat lépni, hanem százzal egyet.

Sokszor egészen másfelől kell elindulni. Messzire előre nézve. Sokszor nem is arra a megoldhatatlan helyzetre kell fókuszálni, amivel nem tudunk megbirkóznia. Egy hatás kell, ami aztán elindíthat mást is. Egy pillangóhatás.

Most pl. egy izgalmas projektbe kezdtünk. A fiatal nőkkel dolgozunk, a saját családi problémáik feltárásával. Kis közösségben találkozunk velük, hétről hétre. Minden második foglalkozást ők tartanak. Van egy “témagazda”, aki mentorok segítségével felkészül egy általa fontosnak vélt témában, ami neki nagy kihívás. Ehhez változatos eszközökkel ismerteti meg a mentor, hogyan vezetheti ezt be, hogyan vonhatja be a többieket, milyen módon, eszközzel mutassa be a problémát, stb.

Közben bővül a tudása, fejlődnek a digitális kompetenciái, és a közösségen belüli pozíciója is. Helyzetbe hozzuk, és ő helyt áll ebben. A szerepek pedig cserélődnek. A témák többnyire mindenkit érintenek valahogy, a mintázat azonos az élethelyzetekben, a kötődési zavarokban, a lehetőségekben is. A megoldások alternatíváit is közösen beszélik át, volt már példa arra is, hogy ennek nyomán egy másik anyuka próbálta meg rendezni a családi konfliktust, sikerrel.

Ezt visszük most, minimum egy éven át. Tudásbővítés, készségfejlesztés és attitüdváltás támogatása. Mindez egyéni fejlesztés keretében, de közösségi támogatással. Apró lépések.

Egyre több embert bevonni a közösségből. Fejleszteni, így, türelemmel. Küzdeni értük, velük. Elérni a kritikus tömeget, amikor a közösség már erőt is jelent. Így is lesz, aki lemarad. Így is lesz, akivel nem megy. De a többséggel elérünk valamit. Egy kis lépést. Ami biztosabb hátteret ad azoknak a gyerekeknek, akiknek az anyját képesek vagyunk bevonni, és hatással lenni rá.

Ezt a munkát a jövőnek végezzük. A következő generációért dolgozunk, de a mostanival.

ITT OLVASHATÓ

FÜLKE EXTRA: „LETOLT GATYÁVAL” JÖTT AZ ELLENZÉK, ÉS RÖGTÖN 1 MILLIÓS ÍRÓASZTALT AKART

FÜLKE EXTRA PODCAST / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.10.11.

Átvágták a kábeleket, papíron meghibásodtak és eltűntek a hivatali laptopok és az adatrögzítők– így hagyta ott a Fidesz az I. kerületi önkormányzatot. Csakhogy a Budavár irányítását átvevő ellenzéki összefogás sem volt jobb: mindenki azonnal a köztisztviselői fizetés többszörösét és drága mobilt akart, de 1 millió forintos íróasztalt is kellett venni – minderről kitálalt a Fülke Extrának adott interjúban a kerület egykori jogi vezetője, dr. Tarjányi Tamás. Elköveti-e Magyar Péter ugyanezt a hibát? Miért nem történt semmi a NER-kedvencek bérlakásaival a Budai Várban? Hogyan számláz kétszer ugyanazért a munkáért egy ügyvédi iroda? És tényleg ennyire „egykutya”, bárki irányítja is egy önkormányzatot? Hallgassa meg közéleti podcastunkat!

Tartalom: 

00:00 Intro 

00:58 Kibeszélheti-e egy jegyző azt, ami az önkormányzatokban történik? 

01:52 A jegyző az egyetlen olyan középvezető, akinek kötelessége, hogy adott esetben ellent mondjon a főnökének 

04:04 Voltak-e problémás helyzetek Tarjányi Tamás korábbi jegyzői posztjain? 07:331 Mennyire lehetséges a hosszú Fidesz-uralom után ellenzékivé vált önkormányzatokban máshogy politizálni? 

12:02 A Tisza pártnak is elhiszik még a választók, hogy tudnak máshogy kormányozni 

14:18 Hogyan zajlik egy önkormányzat átvétele, és milyen volt 2019-ben Nagy Gábor Tamástól átvenni az I. kerületi önkormányzatot? 

40:27 A budavári mutyik 

50:04 Milyen feszültségek vannak azóta az I. kerületben? 

56:20 Melyik önkormányzatokban lehetnek még gyanús vagy hibás helyzetek? 

59:30 Mit tapasztalt Tarjányi Tamás az Állampolgársági Kegyelmi és Hatósági Főosztály főosztály-vezetőjeként? Vannak-e politikai kegyelmek? 

1:08:02 Számít-e kritikákra ez után a beszélgetés után?

ITT HALLGATHATÓ MEG

BALÁSY ZSOLT | AGGÓDNUNK KELL ATTÓL, HOGY MIÉRT PONT A KÍNAI AKKUMULÁTORGYÁRAK JÖNNEK IDE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.10.12.

Aggódnunk kell attól, hogy miért pont a kínai akkumulátorgyárak jönnek ide...

ITT NÉZHETŐ MEG

ÁLLAMCSŐD-KÖZELBŐL FELLENDÜLÉS

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.10.13.

Hogyan tudott a magyar gazdaság 30 százalék feletti inflációval is működni, és hogyan alakították ki a rendszerváltás utáni gazdaság legjobb éveit? Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke erről is beszélt az Egy történelmi kísérletről című konferencián. A Politikatörténeti Alapítvány, a Szociális Demokráciáért Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány szervezésében emlékeztek arról, hogy a baloldali pártok harminc éve győztek először Magyarországon szabad választáson.

Minden nehézsége ellenére, sikeresnek tartja a rendszerváltás utáni első évtizedet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke. Surányi György felidézte, abban az időszakban Magyarország kiemelkedően a legjobban teljesített, szemben az azt követő két évtizeddel. „1989-re Magyarország kimerítette az összes forrást, amiből még növekedni lehetett, semmilyen lehetőség nem maradt a növekedésre. Nyakig eladósodtunk, és a Szovjetunió sem támogatott. A szovjet utódállamokhoz hasonlóan, példátlan mértékű visszaesést szenvedett el a magyar gazdaság 1993-ig” – emlékezett vissza Surányi.

A 36,8 százalékon tetőző infláció ugyan sokkolónak tűnhet, de a régióban messze a legalacsonyabb volt – Csehszlovákiát leszámítva a térség minden más országa háromjegyű inflációtól szenvedett. A keresetek, jövedelmek értéke visszaesett, a lakosság természetesen és jogosan többre vágyott, az Antall-kormány viszont lazított a gyeplőn. Ennek köszönhetően, a választás évében, 1994-ben már 7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ami meghaladta a gazdaság teherbíró képességét.

Eközben az MNB-nek fél évig nem volt elnöke, ráadásul a következő januárban Békesi László pénzügyminiszter is lemondott, ezért egy hónapig mindkét pozíció üresen állt, Magyarország közel került a pénzügyi csődhöz. Akkor kérte fel Horn Gyula miniszterelnök Surányit, hogy másodjára is álljon a jegybank élére. „Olyan programot kellett kidolgoznunk Bokros Lajossal, ami nagyon rövid idő alatt képes egyensúlyi fordulatot elérni, és aminek a mentén el lehet kerülni a tömeges munkanélküliséget és a súlyos recessziót. Az államadósság szintje 89 százalék volt GDP-arányosan, ez 2001-re 52 százalékra esett, ami már egy szolid adat. A Horn-Kuncze-kormány nem az egészségügyre, oktatásra, szociális kiadásokra fordított kiadásokat vette vissza, hanem a kamatkiadások és a költségvetési hiány csökkenése határozták meg a javulást” – emlékezett vissza az egykori jegybankelnök. A Bokros-csomag keretein belül elvettek olyan támogatásokat, amelyek a társadalom felső 20-30 százalékához mentek értelmetlenül, feleslegesen, aláásva a költségvetés helyzetét, és elszívva a forrásokat a valóban rászoruló társadalmi rétegek elől. Ez rendkívüli ellenállást váltott ki a társadalomból, de gazdaságilag hamar érezhetővé vált az eredménye...

ITT OLVASHATÓ

LISZKA JÓZSEF: TÖREDÉKEK SZALONKÉPTELENSÉGEINKRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2024.10.13.

Ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez?

Das tägliche Sprachgift („a napi nyelvi méreg”). Victor Klemperer naplóinak vissza-visszatérő fordulata ez, amikor kora nyelvi szalonképtelenségeit, nyelvmérgeit veszi sorra. A náci korszakban szinte naponta kap muníciót. És naponta kapnánk mi is. Hol erősebbet, hol gyengébbet, de mindig lenne (és van is!) újabb termés. Nemrégiben, de még jóval az idei olimpia előtt a Népszava sportrovatának egyik szalagcíme: „Szlovénia ellen indul az erőltetett menet”. A cikk a magyar női kosárlabda-válogatott olimpiai esélyeit latolgatja. No, de ezzel a szófordulattal? Ami a magyar közbeszédbe (vajon?) Radnóti Miklós megrázó verse nyomán égett bele. Idemásolom az 1944. szeptember 15-re keltezett bori sajgást:

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.

Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok

fölött régóta már csak a perzselt szél forog,

hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,

és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -

de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Címe: Erőltetett menet. És ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez? Vagy tudatlanság. Én már annak idején azon is megütköztem, amikor a szlovákiai magyarok II. világháború utáni deportálásának egyik évfordulója kapcsán valaki azon hördült föl, hogy „és ugyanazokban a marhavagonokban szállították őket, amikben a zsidókat Auschwitzba”. Igen ám, de utóbbiakat tudatosan, tervezetten, hideg számítással a halálba, előbbieket meg „csak” egy másik lakhelyre. Bármilyen szörnyű és ép ésszel elfogadhatatlan a ki- és áttelepítés, van azért a koncentrációs táborokba hurcoltakkal szemben egy nem elhanyagolható különbség: a kitelepítettekre nem a fizikai megsemmisítés várt. Ezzel nem kívánom a II. világháborút követő agyament deportálások szörnyűségeit bagatellizálni, de az Isten szerelmére: ne hasonlítgassunk, s ha már igen, akkor a velük összehasonlíthatóakkal.

De hogy a konkrét Sprachgift kategóriánál maradjunk: Vladimír Mečiar utolsó, enyhén szólva nem magyarbarát szlovákiai országlása idején (1994–1998) valaki azt találta mondani, hogy Szlovákiában „etnikai tisztogatás” zajlik. Merthogy magyar nemzetiségű intézményigazgatókat bocsátottak el (nota bene: magam is bekerültem akkor a szórásba), támadást indítottak a civil alapítványok, a magyar iskolarendszer ellen. Stb. És mindezt Srebrenica árnyékában! Értsünk szót: az „etnikai tisztogatás” emberek fizikai megsemmisítésének különféle formáit jelenti, s nem a mégoly törvénytelen és a nemzeti egyenrangúság elveit fölrúgó, nemzetiségi alapon végrehajtott igazgatóleváltásokat, vagy a korábban kétnyelvű (magyar-szlovák) iskolai bizonyítványok egynyelvűsítését!

...

ITT OLVASHATÓ

MI LESZ VELEM, HA NYER A TISZA? ELFOGYNAK A TÉMÁK ÉS A NÉZŐK? Q&A

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.10.12.

Mi lesz velem, ha nyer a Tisza? Mi vár egy kormányváltás után a Dave-re és a Dave-hez hasonló, kormánykritikus youtuberekre? Elveszítjük a nézőinket? Itt a kérdezz-felelek videó második része.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉZIMUNKA: A PROPAGANDA RÁCUPPANT MAGYAR PÉ…RE

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.10.12.

BRÉking news: Magyar Péternek olyanos volt a keze amikor azt odanyújtotta Orbán Viktornak. A TV2 új mélységekben: Deák Dániel szakért az övön aluli témában. Megafon, Bese, miniszterelnök úr: Magyarországon a demokrácia vérbő és erőteljes.

ITT NÉZHETŐ MEG

HETI EGYENLEG: ORBÁN STÍLUSA MOSTANRA KOCSMAIVÁ VÁLT

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.10.12.

Orbán legendává váló furcsa hasonlatai valahogy sosem ülnek. Egy időben mindig dakota közmondásokat hallottunk tőle, most meg már olyan a stílusa, mintha egy kocsmában egy feles mellett beszélgetne – így reagált Holoda Attila, energetikai szakértő a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában a miniszterelnök Kossuth rádiós „interjújára”, ahol „rock and rollnak” és „csihipuhinak” nevezte Orbán azt, ami az Európai Parlamentben zajlott.

Holoda Attila felhívta a figyelmet, hogy az EP-képviselők az Európa Parlamentben a magyar kormányt bírálták, nem pedig Magyarországot, hiába próbálja azt elhitetni Orbán Viktor. Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója azzal egészítette ki, hogy nem „senkik rohantak rá Orbán Viktorra, akik vérgőzös állapotban támadták”, hanem az Európai Parlament vezető politikusai kritizálták. Ursula von der Leyent, akit eddig azzal vádoltak, hogy nem elég szigorú a magyar kormánnyal, most egyértelművé tette, ez a jövőben nem így lesz. Rengetegen bírálták a magyar kormányt, és világossá tették, hogy Orbánt nem tekintik európai politikusnak, helyre tették és ráolvasták, hogy Putyin zsebében van.

A magyar miniszterelnök versenyképességről beszélt, miközben pont az ő korrupt rendszeréből hiányzik a verseny – mondta Holoda Attila. Ha versenyképességet akar a kormány, akkor engedjen be olyan nagy cégeket, amelyek meg tudnak mérkőzni Mészáros Lőrinc cégeivel egy-egy pályázaton.

ITT NÉZHETŐ MEG

HADIÁLLAPOT AZ EP-BEN | MÉLYPONTON A MAGYAR POLITIKA ÉS KÖZÉLET NYELVE ÉS HANGNEME | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.10.12.

A Hetes Stúdió 2024. október 12-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztő helyettesével, valamint Horváth Zoltánnal, a HVG újságírójával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG