Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.11.
A Megbeszéljük 2024. október 11-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint szociológus, politikus volt.
2024. október 12., szombat
MAGYAR BÁLINT: "ORBÁN EGY CSICSKA, AKIT MÉG A FŐNÖKE, PUTYIN IS MEGVET"
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.11.
A Megbeszéljük 2024. október 11-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint szociológus, politikus volt.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.11.
A Megbeszéljük 2024. október 11-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint szociológus, politikus volt.
GAZDASÁGI CSODÁT TENNE A KORMÁNY A VÁLASZTÁSI ÉV ELŐTT, DE MIT MONDANAK A SZAKÉRTŐK?
EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.11.
Óriási lendületet vesz a gazdaság, 2025-ben a növekedés 3-6 százalék között lesz – egyebek közt erről beszélt Orbán Viktor az állami rádióban. A növekedéshez Nagy Márton szerint mozgósítani kell a belső munkaerőpiacokat is, a foglalkoztatási rátát 2030-ig 85 százalékra kell emelni.
Az Egyenes Beszéd vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.11.
Óriási lendületet vesz a gazdaság, 2025-ben a növekedés 3-6 százalék között lesz – egyebek közt erről beszélt Orbán Viktor az állami rádióban. A növekedéshez Nagy Márton szerint mozgósítani kell a belső munkaerőpiacokat is, a foglalkoztatási rátát 2030-ig 85 százalékra kell emelni.
Az Egyenes Beszéd vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
TRUMP GYŐZELME ESETÉN A REPUBLIKÁNUSOK „ORBANIZÁLNÁK” AMERIKÁT
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2024.10.11.
„Amerika orbanizálódása: Magyarország tanulságai Donald Trump számára” – ezzel a címmel közölt tanulmányt az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) páneurópai intézet.
A kutatók rámutattak: 2010-es hatalomra jutása óta Orbán Viktor a hatalom szinte minden szintjén megszerezte Magyarországon az ellenőrzést, és hatékonyan választási autokráciává alakította az országot. Az amerikai republikánusok felfigyeltek Orbán sikerére, a Fidesz és a Republikánus Párt az utóbbi időben jelentősen erősítette a kapcsolatait: a jelek szerint a republikánusok tanultak abból, ahogyan Orbán átmenetelt a magyar intézményeken.
Amióta Donald Trump négy éve távozott a Fehér Házból, kormányzatának veteránjai erősen gondolkodtak azon, hogyan kellene egy új adminisztrációt az előzőnél hatékonyabbá tenni. Sokan vélik úgy, hogy az amerikai kormányzáshoz eszközök feletti ellenőrzés Orbánéhoz hasonló megragadására van szükség.
Amennyiben Trump elnyeri az elnökséget, a republikánusok várhatóan sok mindent átvesznek Orbán technikáiból, és alkalmazzák azokat az amerikai viszonyokra, hogy véget vessenek annak, amit az „adminisztratív állam” és a civil társadalom feletti liberális ellenőrzésnek tekintenek.
Az amerikai kormányzásnak ez az új módja jelentős hatással lehet nem csupán az európai külpolitikára, beleértve a NATO kollektív védelmi rendszer szilárd és erős voltára, hanem az EU és Európa demokráciájára is, mivel a Trump vezette Fehér Ház vezetni és támogatni akarja majd a hozzá hasonlóan gondolkodókat az egész világon...
Szerző: HÍRKLIKK
2024.10.11.
A kutatók rámutattak: 2010-es hatalomra jutása óta Orbán Viktor a hatalom szinte minden szintjén megszerezte Magyarországon az ellenőrzést, és hatékonyan választási autokráciává alakította az országot. Az amerikai republikánusok felfigyeltek Orbán sikerére, a Fidesz és a Republikánus Párt az utóbbi időben jelentősen erősítette a kapcsolatait: a jelek szerint a republikánusok tanultak abból, ahogyan Orbán átmenetelt a magyar intézményeken.
Amióta Donald Trump négy éve távozott a Fehér Házból, kormányzatának veteránjai erősen gondolkodtak azon, hogyan kellene egy új adminisztrációt az előzőnél hatékonyabbá tenni. Sokan vélik úgy, hogy az amerikai kormányzáshoz eszközök feletti ellenőrzés Orbánéhoz hasonló megragadására van szükség.
Amennyiben Trump elnyeri az elnökséget, a republikánusok várhatóan sok mindent átvesznek Orbán technikáiból, és alkalmazzák azokat az amerikai viszonyokra, hogy véget vessenek annak, amit az „adminisztratív állam” és a civil társadalom feletti liberális ellenőrzésnek tekintenek.
Az amerikai kormányzásnak ez az új módja jelentős hatással lehet nem csupán az európai külpolitikára, beleértve a NATO kollektív védelmi rendszer szilárd és erős voltára, hanem az EU és Európa demokráciájára is, mivel a Trump vezette Fehér Ház vezetni és támogatni akarja majd a hozzá hasonlóan gondolkodókat az egész világon...
AMERIKA VÁLASZT 06 – HURRIKÁN FLORIDÁBAN, SZENÁTOROK BUDAPESTEN, OBAMA ÉS MUSK A KAMPÁNYBAN
AMERIKA VÁLASZT / VIDEÓPODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2024.10.11.
Nemhogy azzal vádolták republikánus politikusok a demokrata kormányzatot, hogy a migránsokra költötték a katasztrófavédelmi pénzeket, de akadt, aki azzal is, hogy egyenesen a kormány csiholja és állítja elő a hurrikánokat. Nálunk csak kisebb belpolitikai vihart kavart, hogy a republikánus szenátusi delegációt nem fogadta a magyar kormány, pedig fontos lenne meghallani az üzenetet, miszerint Trump győzelme esetén sem lesz minden úgy, ahogy az Orbán-kormány várja. Végül szó esik arról is, kikre céloz a demokrata kampány a hajrában Obama bevetésével, és kikre a republikánusok Musk szerepeltetésével.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.10.11.
Nemhogy azzal vádolták republikánus politikusok a demokrata kormányzatot, hogy a migránsokra költötték a katasztrófavédelmi pénzeket, de akadt, aki azzal is, hogy egyenesen a kormány csiholja és állítja elő a hurrikánokat. Nálunk csak kisebb belpolitikai vihart kavart, hogy a republikánus szenátusi delegációt nem fogadta a magyar kormány, pedig fontos lenne meghallani az üzenetet, miszerint Trump győzelme esetén sem lesz minden úgy, ahogy az Orbán-kormány várja. Végül szó esik arról is, kikre céloz a demokrata kampány a hajrában Obama bevetésével, és kikre a republikánusok Musk szerepeltetésével.
Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az amerikai elnökválasztásról.
RÓNA PÉTER: MATOLCSY UTÁN JÖHET AZ 500 FORINTOS EURÓ – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.11.
Ha a Nagy Márton nevével fémjelzett politika útján megyünk tovább, akkor Matolcsy György jegybankelnök távozása után borítékolható az 500 forintos euró – jelentette ki Kompország című műsorunkban Róna Péter közgazdász. Hozzátette: ma a veszélyes mértékű forintromlás egyetlen gátja a jegybank felelős monetáris politikája, ha azonban jövő márciusban lejár Matolcsy György megbízatása, és a jegybank nem áll tovább ellen a kormány növekedéspárti politikájának, komoly pénzromlásnak nézhetünk elébe. Róna Péter ugyanakkor kijelentette, mivel a nagymértékű pénzromlás osztogatásra ad lehetőséget, azt is látni kell, hogy akár 500 forintos euróval is lehet választást nyerni.
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2024.10.11.
Ha a Nagy Márton nevével fémjelzett politika útján megyünk tovább, akkor Matolcsy György jegybankelnök távozása után borítékolható az 500 forintos euró – jelentette ki Kompország című műsorunkban Róna Péter közgazdász. Hozzátette: ma a veszélyes mértékű forintromlás egyetlen gátja a jegybank felelős monetáris politikája, ha azonban jövő márciusban lejár Matolcsy György megbízatása, és a jegybank nem áll tovább ellen a kormány növekedéspárti politikájának, komoly pénzromlásnak nézhetünk elébe. Róna Péter ugyanakkor kijelentette, mivel a nagymértékű pénzromlás osztogatásra ad lehetőséget, azt is látni kell, hogy akár 500 forintos euróval is lehet választást nyerni.
- Reális-e az Orbán Viktor által meglebegtetett egymillió forintos átlagbér?
- Mi a véleménye Magyar Péterről és az általa eddig tett ígéretekről?
- Legyőzheti-e 2026-ban a Tisza Párt Orbán Viktort?
- Megbánta-e, hogy elvállalta a Jobbik európai parlamenti listájának vezetését?
A műsorvezető Szerető Szabolcs, szerkesztő Farkas Melinda.
KOVÁCS GERGELY: A XII. KERÜLETBEN MOSTANTÓL BE KELL TARTANI A SZABÁLYOKAT ÉS AZ ÚJ VEZETÉS NEM A BEFEKTETŐK, HANEM A KERÜLET LAKOSAINAK AZ ÉRDEKEIT FOGJA NÉZNI
FACEBOOK
Szerző: KOVÁCS GERGELY
2024.10.11.
Kiküldtük a Kormányhivatalt a rendőrséggel, akik ma délután leállíttatták a Tündérhegyi Pszichiátria épületének bontási munkálatait, illetve kötelezték a tulajdonost az általa okozott életveszélyes állapot elhárítására.
Az önkormányzat pedig a védett épület helyreállítására fogja ezután kötelezni a céget, mert a látszat ellenére, vannak még törvények az országban.
Szerző: KOVÁCS GERGELY
2024.10.11.
Az önkormányzat pedig a védett épület helyreállítására fogja ezután kötelezni a céget, mert a látszat ellenére, vannak még törvények az országban.
És talán tanulnak annyit a történtekből az ingatlanbefektetők, hogy a XII. kerületben mostantól be kell tartani a szabályokat és az új vezetés nem a befektetők, hanem a kerület lakosainak az érdekeit fogja nézni.
KENESEI ISTVÁN: A KUTATÓHÁLÓZAT VÉGÓRÁI
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2024.10.11.
A jövő egyre fényesebb: lesz 3-6 százalékos gazdasági növekedés, 1000 eurós minimálbér, 1 millió Ft-os átlagbér, béke és szabadság – csak addig kell kibírni.1 Kibírni meg úgy kell, hogy elviseljük az addig szükséges intézkedések minden következményét. Például a kapkodást, ami egyik jellemző vonása kormányunknak.
Kuratórium vagy ingyenebéd
Több mint két éve, 2022 áprilisában hívta fel az Európai Bizottság a kormány figyelmét arra, hogy többek között a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekvák) működése problémákhoz vezet a közösségi források kezelése terén, magyarán nem bíznak abban, hogy korrupciómentesen sikerül majd elkölteni az EU-tól származó támogatásokat. Szeptemberben újabb szigorú figyelmeztetést intéztek hozzánk, majd december 15-én meghozták azt az egyhangú határozatot, amely kizárta a kekvákat minden uniós forrásból, beleértve az Erasmus és Horizont programokat.2 A főcsapás persze nem a diák- és tanárcsere vagy a tudományos együttműködés megakadályozására irányult – ezek csak melléktermékek, „járulékos károk” voltak.3 Az alapvető szándék arra irányult, hogy a helyreállítási és kohéziós pénzek fölött ne rendelkezhessenek az egyoldalú tagságú kuratóriumok.
Az ezt követő összevissza kommunikációt, ígérgetéseket, nyugtatásokat, melyekben főként Navracsics miniszter jeleskedett, szorosan követtük e hasábokon is,4 majd itt is kétségünket fejeztük ki, hogy elegendő lehetett-e a miniszterek és a más aktív politikusok lemondása a kuratóriumokból anélkül, hogy hozzányúlnának például az élethossziglan kinevezett tagok státuszához. Egy évvel a Bizottság döntése után aztán bekeményített a kormány: alternatív programokat indított el Pannónia, illetve HU-rizont néven a diák- és tanárcsere, valamint a tudományos együttműködés hazai forrásokból való támogatására, miközben hat kekva-egyetem az Európai Bíróságon beperelte a Bizottságot. A már megkötött szerződések alapján az Erasmus-cserék tovább működtek, egészen idén szeptemberig, amikor is lejártak az eddigi megállapodások (de a külföldi hallgatók változatlanul jöhetnek), és maradt a Pannónia mint egyetlen lehetőség. Korábban – még a konkrét adatok hiányában – utaltam arra, hogy a 8000 diákra tervezett Pannónia program csekély visszhangra talált az érdekeltek körében.5 Most kiderült, alig 700-an jelentkeztek a miniszter által nagy büszkén bejelentett 4000-nél is több szerződés keretére.6
A Horizont-támogatások is csak addig működtek, amíg ki nem futottak a korábbi programok, újakat már nem lehetett indítani, ráadásul a kekva-egyetemekről az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy pályázataira sem lehetett terveket beadni. Jóllehet az állami és egyházi egyetemek semmilyen korlátozás alá nem estek, konkrét eseteket ismerünk, amikor a külföldi társpályázók nem támogatták a magyar állami egyetemet, hogy konzorciumvezető legyen, sőt elálltak az együttműködéstől, nehogy a „rossz hírünk” miatt a bírálók és döntnökök elutasítsák a pályázatot.
Az illetékes miniszterek, nyilván a kiadott sillabusz alapján, egyfolytában „Brüsszelt” hibáztatták, és fel sem merült bennük, hogy a magyar felsőoktatás és kutatás érdekében lépéseket tegyenek a határozat visszavonása érdekében, vagyis átalakítsák a kuratóriumokra vonatkozó jogszabályokat. Mert legyünk tisztában vele, az nem elég, ha valakik önként lemondanak: jogi garanciát kellett kapnia a Bizottságnak, hogy a jövőben se forduljon elő, hogy az EU forrásai veszélybe kerülnek...
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2024.10.11.
Kuratórium vagy ingyenebéd
Több mint két éve, 2022 áprilisában hívta fel az Európai Bizottság a kormány figyelmét arra, hogy többek között a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekvák) működése problémákhoz vezet a közösségi források kezelése terén, magyarán nem bíznak abban, hogy korrupciómentesen sikerül majd elkölteni az EU-tól származó támogatásokat. Szeptemberben újabb szigorú figyelmeztetést intéztek hozzánk, majd december 15-én meghozták azt az egyhangú határozatot, amely kizárta a kekvákat minden uniós forrásból, beleértve az Erasmus és Horizont programokat.2 A főcsapás persze nem a diák- és tanárcsere vagy a tudományos együttműködés megakadályozására irányult – ezek csak melléktermékek, „járulékos károk” voltak.3 Az alapvető szándék arra irányult, hogy a helyreállítási és kohéziós pénzek fölött ne rendelkezhessenek az egyoldalú tagságú kuratóriumok.
Az ezt követő összevissza kommunikációt, ígérgetéseket, nyugtatásokat, melyekben főként Navracsics miniszter jeleskedett, szorosan követtük e hasábokon is,4 majd itt is kétségünket fejeztük ki, hogy elegendő lehetett-e a miniszterek és a más aktív politikusok lemondása a kuratóriumokból anélkül, hogy hozzányúlnának például az élethossziglan kinevezett tagok státuszához. Egy évvel a Bizottság döntése után aztán bekeményített a kormány: alternatív programokat indított el Pannónia, illetve HU-rizont néven a diák- és tanárcsere, valamint a tudományos együttműködés hazai forrásokból való támogatására, miközben hat kekva-egyetem az Európai Bíróságon beperelte a Bizottságot. A már megkötött szerződések alapján az Erasmus-cserék tovább működtek, egészen idén szeptemberig, amikor is lejártak az eddigi megállapodások (de a külföldi hallgatók változatlanul jöhetnek), és maradt a Pannónia mint egyetlen lehetőség. Korábban – még a konkrét adatok hiányában – utaltam arra, hogy a 8000 diákra tervezett Pannónia program csekély visszhangra talált az érdekeltek körében.5 Most kiderült, alig 700-an jelentkeztek a miniszter által nagy büszkén bejelentett 4000-nél is több szerződés keretére.6
A Horizont-támogatások is csak addig működtek, amíg ki nem futottak a korábbi programok, újakat már nem lehetett indítani, ráadásul a kekva-egyetemekről az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy pályázataira sem lehetett terveket beadni. Jóllehet az állami és egyházi egyetemek semmilyen korlátozás alá nem estek, konkrét eseteket ismerünk, amikor a külföldi társpályázók nem támogatták a magyar állami egyetemet, hogy konzorciumvezető legyen, sőt elálltak az együttműködéstől, nehogy a „rossz hírünk” miatt a bírálók és döntnökök elutasítsák a pályázatot.
Az illetékes miniszterek, nyilván a kiadott sillabusz alapján, egyfolytában „Brüsszelt” hibáztatták, és fel sem merült bennük, hogy a magyar felsőoktatás és kutatás érdekében lépéseket tegyenek a határozat visszavonása érdekében, vagyis átalakítsák a kuratóriumokra vonatkozó jogszabályokat. Mert legyünk tisztában vele, az nem elég, ha valakik önként lemondanak: jogi garanciát kellett kapnia a Bizottságnak, hogy a jövőben se forduljon elő, hogy az EU forrásai veszélybe kerülnek...
ÚJRA MELLŐZIK A KUTATÓKAT, A FEJÜK FELETT ALAKÍTANÁK ÁT AZ MTA-TÓL ÖT ÉVE ELSZAKÍTOTT HÁLÓZATOT
NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.10.12.
Paradox helyzet, hogy a kutatóhálózatot felügyelő szerv nem a kutatókkal, de még csak nem is a kutatóhálózat egységeinek vezetőivel egyeztetve határoz a megteendő lépésekről, hanem az őt kitartóan alulfinanszírozó Orbán-kormányban keresi a szövetségest – erről beszélt lapunknak Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke egy minapi, egyeztetésről szóló hír nyomán.
Pénteken jelent meg hír a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat - vagyis az egykori akadémiai kutatóintézeteket összefogó szervezet – honlapján arról, hogy az Irányító Testület (IT) felhatalmazta a HUN-REN Központ vezetését, hogy kormányzati egyeztetéseket kezdeményezzen a kutatóhálózat „új működéséről és szervezeti korszerűsítéséről”. A tárgyalásokat egy három tagú delegáció folyatja majd le, amelynek tagjai Gulyás Balázs elnök, Jakab Roland vezérigazgató és Szabó Gábor, az Irányító Testület tagja. Ők járnak majd el a kutatási hálózat érdekeinek képviseletében a közlemény szerint. Csakhogy a három fős bizottság egyetlen tagja sem dolgozott sohasem a kutatóhálózatban, egyiküknek pedig alapkutatási tapasztalata sincs – tudta meg lapunk Péter Lászlótól.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a HUN-REN honlapján megjelent hír szerint egy szeptember 25-én rendezett workshopon arról beszélt, a „kiválóság alapú és hatásvezérelt” kutatások támogatását erősítenék meg Magyarországon. Emellett kijelentette, a kutatóhálózat működési korszerűsítése a magyar gazdaság és társadalom alapvető érdekét szolgálja.
Ennek ismeretében a tudósok attól tartanak, hogy a Palkovics László minisztersége idején a kutatóhálózatra erőltetett innovációs hajsza erősödik fel újból. „Az innováció elsődlegesen a vállalati szféra tevékenysége, és a tudományos kutatás egészére kiterjedően nem értelmezhető. Innovációs szempontok alapján nem lehet az akadémiai integritás eszméjét képviselni. Tény, hogy a tőke egyértelműen az ipar oldalán van, és ott sokszor rendelkezésre állnak olyan műszerek, berendezések, a fejlesztéshez szükséges pénz, amiről a kutatóhálózat álmodni sem mer. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ezek a cégek szeretnék bevonni a kutatókat a tevékenységükbe, hiszen egy tudósnak egészen más a gondolkodásmódja, a kutatási eredmények sokszor nem fordíthatók közvetlen, azonnali anyagi haszonra” – mondta lapunknak az ADF elnöke és kiemelte, számos további homályos részlet van a nyilatkozatban, így nem tudják, valójában milyen átalakítások körvonalazódnak a fejük felett.
Bár a HUN-REN közleménye úgy zárul: „a delegáció tagjai folyamatosan tájékoztatják az Irányító Testületet és a kutatóhálózat belső közvéleményét a kormányzati egyeztetések előrehaladásáról, és azok eredményéről”, Péter László szerint ez nem vehető komolyan. A kutatóközpontok „belső közvéleménye” eddig semmiféle tájékoztatást nem kapott, és ez így volt a korábbi átalakítás, az MTA-tól való elcsatolás esetében is.
„Sem az átvilágítások során, sem azoktól függetlenül nem volt olyan esemény, amin a HUN-REN vezetése részéről bárki a dolgozói közösségekkel közvetlenül érintkezett volna. Most sem ismerjük annak a koncepciónak az alapvonásait sem, amivel a kijelölt háromfős küldöttség az egyeztető tárgyalásokra indul – mondta Péter László, utalva azokra a júniusban befejeződött kutatóhelyi átvilágításokra, amelyek eredményei továbbra sem nyilvánosak...
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.10.12.
Pénteken jelent meg hír a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat - vagyis az egykori akadémiai kutatóintézeteket összefogó szervezet – honlapján arról, hogy az Irányító Testület (IT) felhatalmazta a HUN-REN Központ vezetését, hogy kormányzati egyeztetéseket kezdeményezzen a kutatóhálózat „új működéséről és szervezeti korszerűsítéséről”. A tárgyalásokat egy három tagú delegáció folyatja majd le, amelynek tagjai Gulyás Balázs elnök, Jakab Roland vezérigazgató és Szabó Gábor, az Irányító Testület tagja. Ők járnak majd el a kutatási hálózat érdekeinek képviseletében a közlemény szerint. Csakhogy a három fős bizottság egyetlen tagja sem dolgozott sohasem a kutatóhálózatban, egyiküknek pedig alapkutatási tapasztalata sincs – tudta meg lapunk Péter Lászlótól.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a HUN-REN honlapján megjelent hír szerint egy szeptember 25-én rendezett workshopon arról beszélt, a „kiválóság alapú és hatásvezérelt” kutatások támogatását erősítenék meg Magyarországon. Emellett kijelentette, a kutatóhálózat működési korszerűsítése a magyar gazdaság és társadalom alapvető érdekét szolgálja.
Ennek ismeretében a tudósok attól tartanak, hogy a Palkovics László minisztersége idején a kutatóhálózatra erőltetett innovációs hajsza erősödik fel újból. „Az innováció elsődlegesen a vállalati szféra tevékenysége, és a tudományos kutatás egészére kiterjedően nem értelmezhető. Innovációs szempontok alapján nem lehet az akadémiai integritás eszméjét képviselni. Tény, hogy a tőke egyértelműen az ipar oldalán van, és ott sokszor rendelkezésre állnak olyan műszerek, berendezések, a fejlesztéshez szükséges pénz, amiről a kutatóhálózat álmodni sem mer. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ezek a cégek szeretnék bevonni a kutatókat a tevékenységükbe, hiszen egy tudósnak egészen más a gondolkodásmódja, a kutatási eredmények sokszor nem fordíthatók közvetlen, azonnali anyagi haszonra” – mondta lapunknak az ADF elnöke és kiemelte, számos további homályos részlet van a nyilatkozatban, így nem tudják, valójában milyen átalakítások körvonalazódnak a fejük felett.
Bár a HUN-REN közleménye úgy zárul: „a delegáció tagjai folyamatosan tájékoztatják az Irányító Testületet és a kutatóhálózat belső közvéleményét a kormányzati egyeztetések előrehaladásáról, és azok eredményéről”, Péter László szerint ez nem vehető komolyan. A kutatóközpontok „belső közvéleménye” eddig semmiféle tájékoztatást nem kapott, és ez így volt a korábbi átalakítás, az MTA-tól való elcsatolás esetében is.
„Sem az átvilágítások során, sem azoktól függetlenül nem volt olyan esemény, amin a HUN-REN vezetése részéről bárki a dolgozói közösségekkel közvetlenül érintkezett volna. Most sem ismerjük annak a koncepciónak az alapvonásait sem, amivel a kijelölt háromfős küldöttség az egyeztető tárgyalásokra indul – mondta Péter László, utalva azokra a júniusban befejeződött kutatóhelyi átvilágításokra, amelyek eredményei továbbra sem nyilvánosak...
„EZEKNEK A GYEREKEKNEK NEM ADATIK MEG AZ ARANYKOR” – MIKÉNT KERÜLHET 300 ELHAGYOTT CSECSEMŐ A KÓRHÁZAKBA?
24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2024.10.12.
Milyen rendszerszintű problémákat jelez a kórházakban hagyott rengeteg csecsemő? Mi is történik pontosan ezekkel a gyerekekkel? Milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben? Ezekre és még számos más, a témába vágó kérdésre kerestük a választ egy négy évtizede a gyermekvédelemben dolgozó pszichológussal, egy családjogi kérdésekkel foglalkozó jogásszal, egy védőnővel és egy önkéntes kórházi segítőcsapat vezetőjével.
A kórházban hagyott csecsemők száma 270–300, az érintett intézmények száma pedig 35–40 között folyamatosan változik – közölte lapunk megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság. Hiába érdeklődtünk többek közt arról, pontosan hol vannak ezek a gyerekek, mit lehet tudni a hátterükről, illetve mennyi időt maradnak a kórházban átlagosan, ezekre a kérdésekre már nem kaptunk választ.
De hogyan jutottunk el odáig, hogy hazánkban 2024-ben 300 magára hagyott gyermek fekszik kórházi osztályokon? Erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni, ezért a szféra különböző szegmenseinek szakértőihez fordultunk, hogy átfogó képet kapjunk a gyermekvédelem égető problémáinak egyik lesújtó következményéről.
Cikkünkben egy négy évtizede a gyermekvédelemben dolgozó pszichológussal, egy családjogi kérdésekkel foglalkozó jogásszal, egy védőnővel és egy önkéntes kórházi segítőcsapat vezetőjével igyekeztük körbejárni a rendkívül komplex kérdéskört.
– ilyen volt olvasnia a háromszáz kórházi csecsemőről szóló híreket Katonáné Pehr Erikának, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnökségi tagjának. A gyermeki jogok, a családjog és a gyermekvédelem hazai és nemzetközi témaköreiben jártas jogász felelevenítette, hogy a gyermekvédelmi, gyermekjogi szervezetekből és szakértőkből álló országos hálózat már számtalanszor jelezte a gyermekvédelmi rendszer gondjait az elmúlt években.
Már a tavaly novemberi nyilatkozatukban – amelyben egyébként még „csak” 50–100 kórházban hagyott csecsemőről volt tudomásuk – figyelmeztettek:
Már ekkor jelezték, hogy azért várakozik ennyi csecsemő a kórházakban, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői férőhely hiányában nem tud számukra gondozási helyet biztosítani – miközben ez több ponton is ellentmond a gyermekvédelmi törvénynek. A szakszolgálatok már ekkor beszámoltak arról is, hogy Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben „nehézségekbe ütközik” a csecsemők elhelyezése, és nevelőszülők hiányában csak intézményes elhelyezésre nyílik lehetőség.
Azaz a bajt már hosszú hónapokkal ezelőtt jelezték, ám a helyzet nemhogy javult volna, hanem tovább romlott.
A probléma megértéséhez azonban hátrébb kell lépni, méghozzá egy jó nagyot. Hiszen a nevelőszülők számának és a gyermekotthoni férőhelyeknek a növelésére részben azért is van szükség, mert egyre több gyerek kerül be a rendszerbe. 14 évvel ezelőtt 21 ezer gyermek és fiatal felnőtt volt a gyermekvédelmi szakellátásban, most 24 ezer, közülük 21 ezer kiskorú, azaz tizennyolc év alatti gyerek.
A 0–2 éves korosztály létszáma is megduplázódott: 1459-ről 2856-ra emelkedett. De miként lehetséges ez akkor, amikor jókora demográfiai válságban tengődik az ország, és hónapról hónapra arról szólnak a statisztikák, hogy sosem született még ennyire kevés gyerek hazánkban?
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2024.10.12.
A gyerekek az áldozatok, akiket azok a felelőtlen nők otthagynak a kórházban – mondják most sokan. Ezt a gondolkodást kéne megfordítani. Nem azok tették áldozattá a gyerekeket, akik a kórházban hagyták őket. Hanem mindazok a társadalmi körülmények, amelyeknek mi, mindannyian a szereplői vagyunk.
A kórházban hagyott csecsemők száma 270–300, az érintett intézmények száma pedig 35–40 között folyamatosan változik – közölte lapunk megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság. Hiába érdeklődtünk többek közt arról, pontosan hol vannak ezek a gyerekek, mit lehet tudni a hátterükről, illetve mennyi időt maradnak a kórházban átlagosan, ezekre a kérdésekre már nem kaptunk választ.
De hogyan jutottunk el odáig, hogy hazánkban 2024-ben 300 magára hagyott gyermek fekszik kórházi osztályokon? Erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni, ezért a szféra különböző szegmenseinek szakértőihez fordultunk, hogy átfogó képet kapjunk a gyermekvédelem égető problémáinak egyik lesújtó következményéről.
Cikkünkben egy négy évtizede a gyermekvédelemben dolgozó pszichológussal, egy családjogi kérdésekkel foglalkozó jogásszal, egy védőnővel és egy önkéntes kórházi segítőcsapat vezetőjével igyekeztük körbejárni a rendkívül komplex kérdéskört.
"Egy rendkívül negatív aha-élmény"
– ilyen volt olvasnia a háromszáz kórházi csecsemőről szóló híreket Katonáné Pehr Erikának, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnökségi tagjának. A gyermeki jogok, a családjog és a gyermekvédelem hazai és nemzetközi témaköreiben jártas jogász felelevenítette, hogy a gyermekvédelmi, gyermekjogi szervezetekből és szakértőkből álló országos hálózat már számtalanszor jelezte a gyermekvédelmi rendszer gondjait az elmúlt években.
Már a tavaly novemberi nyilatkozatukban – amelyben egyébként még „csak” 50–100 kórházban hagyott csecsemőről volt tudomásuk – figyelmeztettek:
"12 éven aluli gyermekeknek, de különösen a csecsemő- és kisgyermekkorúaknak kirívóan elnehezült a nevelőszülői elhelyezése. Köztudott, hogy a koragyermekkor a gyermekek fejlődése szempontjából az egyik legmeghatározóbb és legérzékenyebb időszak, ezért a 3 év alatti gyermekek védelme kiemelten fontos."
Már ekkor jelezték, hogy azért várakozik ennyi csecsemő a kórházakban, mert a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői férőhely hiányában nem tud számukra gondozási helyet biztosítani – miközben ez több ponton is ellentmond a gyermekvédelmi törvénynek. A szakszolgálatok már ekkor beszámoltak arról is, hogy Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben „nehézségekbe ütközik” a csecsemők elhelyezése, és nevelőszülők hiányában csak intézményes elhelyezésre nyílik lehetőség.
Azaz a bajt már hosszú hónapokkal ezelőtt jelezték, ám a helyzet nemhogy javult volna, hanem tovább romlott.
Hiába mondja ki a törvény, hogy a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőhöz kell elhelyezni, ez a nevelőszülők számának csökkenése és a gyermekotthoni férőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban nem valósul meg, és mintegy 1500, tizenkét év alatti gyermek él gyermekotthonokban, közülük 350 gyermek három év alatti.
A probléma megértéséhez azonban hátrébb kell lépni, méghozzá egy jó nagyot. Hiszen a nevelőszülők számának és a gyermekotthoni férőhelyeknek a növelésére részben azért is van szükség, mert egyre több gyerek kerül be a rendszerbe. 14 évvel ezelőtt 21 ezer gyermek és fiatal felnőtt volt a gyermekvédelmi szakellátásban, most 24 ezer, közülük 21 ezer kiskorú, azaz tizennyolc év alatti gyerek.
A 0–2 éves korosztály létszáma is megduplázódott: 1459-ről 2856-ra emelkedett. De miként lehetséges ez akkor, amikor jókora demográfiai válságban tengődik az ország, és hónapról hónapra arról szólnak a statisztikák, hogy sosem született még ennyire kevés gyerek hazánkban?
...
A HÉT, AMIKOR BRÜSSZEL ELFOGLALTA ORBÁNT
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2024.10.12.
A sorok között lehetett olvasni az üzenetet: itt a vége, ha 2026-ban is Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Podcast.
Nagyon úgy fest, hogy az uniós elit felvette Orbán Viktor utcai harcos stílusát, és közben a sorok között azt is megüzente a magyar népnek, hogy itt a vége: ha 2026-ban Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Először a schengeni övezetből, majd az EU-ból is repülhetünk – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? legújabb adásában.
Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető a strasbourgi parlament történelmi fordulatot jelentő üléséről beszélgetett. Szó esett az újra lejtőre került forint sorsáról is: amennyiben orbáni gazdaságpolitika marad, pár év, és kezdhetünk barátkozni az ötszázas euróval is.
Szerző: NÉPSZAVA
2024.10.12.
Nagyon úgy fest, hogy az uniós elit felvette Orbán Viktor utcai harcos stílusát, és közben a sorok között azt is megüzente a magyar népnek, hogy itt a vége: ha 2026-ban Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Először a schengeni övezetből, majd az EU-ból is repülhetünk – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? legújabb adásában.
Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető a strasbourgi parlament történelmi fordulatot jelentő üléséről beszélgetett. Szó esett az újra lejtőre került forint sorsáról is: amennyiben orbáni gazdaságpolitika marad, pár év, és kezdhetünk barátkozni az ötszázas euróval is.
OPERETT-KONFLIKTUSOK UTÁN JÖNNEK AZ IGAZIAK? | OSZTRÁK POLITIKAI KIBESZÉLŐ BÉCSBŐL!
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.11.
Ausztriában győzött a radikális jobboldal, mi pedig Bécsben, bécsi magyarok előtt vitattuk meg, miért történt és mit jelent mindez. A 170 személyesen ott lévő után most ti is megnézhetitek az osztrák politika legizgalmasabb részleteitől az európai politika összefüggéseiig nyúló beszélgetést.
Vendégek:
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.11.
Ausztriában győzött a radikális jobboldal, mi pedig Bécsben, bécsi magyarok előtt vitattuk meg, miért történt és mit jelent mindez. A 170 személyesen ott lévő után most ti is megnézhetitek az osztrák politika legizgalmasabb részleteitől az európai politika összefüggéseiig nyúló beszélgetést.
Vendégek:
Feledy Botond külpolitikai szakértő,
Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója,
Techet Péter, az IDM tudományos munkatársa és a Gemist szerzője.
Műsorvezető: Gulyás Márton.
A felvétel 2024. október 6-án készült.
00:00 Felvezető
A felvétel 2024. október 6-án készült.
00:00 Felvezető
01:56 A választás estéje, küzdelem a kancellárságért
18:13 Történelmi gyorstalpaló Techet Péterrel!
30:49 Szociáldemokrata útkeresés
40:00 Hogyan győzött a Szabadságpárt?
54:20 Kickl és Orbán
1:02:38 Nézői kérdések
1:28:38 Zárógondolatok, fő tanulságok
1984 A POPKULTURÁLIS FELSZÍNESSÉGEN TÚL – 75 ÉVES ORWELL REMEKMŰVE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: PAPP ISTVÁN
2024.10.11.
„Magam is benne ragadtam a könnyű és kézenfekvő megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv, melynek révén a XX. század modern diktatúrái leírhatók. Szerencsére igen nagyot tévedtem” – fogalmaz Papp István történész, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által a minap rendezett konferencián (1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?) mondott bevezetőt George Orwell 75 éve megjelent művéről. Ennek szövegét közöljük most.
Szerb Antal, a magyar irodalom szerelmese fogalmazta meg találóan a kötelező iskolai olvasmányok előnyeit és árnyoldalait. A Goriot apó vagy a Beszterce ostroma gimnáziumi megismerése révén kialakul a közös műveltség alapanyaga, amelyre bátran lehet támaszkodni. Ugyanakkor a kötelező olvasmányokat felnőttként senki nem veszi már a kezébe, s ezzel bizonyos értelemben agyonütjük vagy jelképes kalodába zárjuk a Csongor és Tündét éppen úgy, mint A Pál utcai fiúkat. Hasonlóképpen vélekedtem a XX. századdal foglalkozó történészek egyik kötelező olvasmányról, George Orwell mai konferenciánknak címet adó regényéről is. Az éppen 75 évvel ezelőtt megjelent disztópiát alapvetően a totalitárius diktatúrák világát bemutató, részben megelőlegző alkotásként szokás értelmezni. Jól ismertek és sokszor elhangzottak azok a találó fogalmak és nyelvi lelemények („Nagy Testvér”, „gyűlölet két perce”, „újbeszél”, „gondolatrendőrség”), amelyek révén a jeles angol író bekerült a popkulturális felszínesség birodalmába, hogy textiltáskák és hűtőmágnesek arca legyen. Magam is benne ragadtam a könnyű és kézenfekvő, bár kétségkívül nem alap nélkül való megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv, melynek révén a XX. század modern diktatúrái leírhatók. Szerencsére igen nagyot tévedtem.
Orwell lényegesen elevenebb és élesebb eszű író volt annál, hogy megrekedjen a korhoz kötöttség csapdájában, s csupán azért kelljen ismerni, hogy általa a hitleri vagy a sztálini hatalomgyakorlást illusztráljuk. Hiszen ahogy az 1984-ben olvashatjuk:
S ahogy faltam a fejezeteket, valóban csupa olyan jelenség tárult elém, amelyek napjainkban is léteznek, sőt igen virulensek. Nem ostoba analógiákra gondolok, hanem az emberi társadalom mély átalakulására, amely láthatatlanul, mindenféle hatalmi szándék, előre megtervezett központi akarat nélkül formálja át gondolkodásunkat. Orwell nem volt sztálinista, ám baloldali igen: a társadalmi folyamatokat tartotta elsődlegesnek, úgy vélte, csak ezek alapos tanulmányozásával és megvilágításával érhetjük meg jelenvaló világunkat.
A regény legfontosabb mondata, amely számomra szemet szúrt, a következő:
A főszereplő, Winston Smith elhatározta, hogy kézzel írott naplót vezet, hogy megörökítse gondolatait és elkerülje a figyelő szemeket, az ellenőrzés és a felügyelet technikáit. Kell-e ennél fontosabb üzenet? Manapság szinte minden titkunkat önként kifecsegjük. A közösséginek mondott médiumok világában ezer és ezer könnyen azonosítható és egyszersmind könnyen elillanó nyomot hagyunk magunk után. A virtuális és digitális világ uralkodóvá válásával egyszerre valósult meg egy különös paradoxon: miközben életünk egyre kevésbé marad rejtve, egyre kevesebb az intim és szuverén tér, akárcsak a régiséggyűjtő emeleti szobája a regényben, ugyanakkor egyre kevésbé törekszünk arra, hogy maradandó nyomot hagyjunk utódaink számára. A múlt napról napra lényegtelenebbé válik, egyre inkább a jelenben élünk, s nem azért, mert egy rejtett központban valakik így döntöttek, hanem mi magunk követjük el mindezt az emlékezésről való lemondással. Záchor! Emlékezz! Így szólt a judaizmus talán legfontosabb parancsa. S ennek révén maradt meg a világban szétszórt zsidóság, hosszú-hosszú századokon át állam nélkül. Ám emlékeztek a hagyományra, s ahogy egy jeles cionista gondolkodó, Ahad Haam fogalmazott: „Nem mi tartottuk meg a szombatot, hanem az tartott meg minket.” Voltaképpen ugyanez történt a három részre osztott, több mint 120 éven át nem államként létező római katolikus Lengyelországban is, ahol a Wavelben nyugvó királyok kultusza, a zarándokhelyek és a lengyel szentek tisztelete megtartotta a nemzetet a cári kancsuka és a porosz vasmarok ellenére is...
Szerző: PAPP ISTVÁN
2024.10.11.
Szerb Antal, a magyar irodalom szerelmese fogalmazta meg találóan a kötelező iskolai olvasmányok előnyeit és árnyoldalait. A Goriot apó vagy a Beszterce ostroma gimnáziumi megismerése révén kialakul a közös műveltség alapanyaga, amelyre bátran lehet támaszkodni. Ugyanakkor a kötelező olvasmányokat felnőttként senki nem veszi már a kezébe, s ezzel bizonyos értelemben agyonütjük vagy jelképes kalodába zárjuk a Csongor és Tündét éppen úgy, mint A Pál utcai fiúkat. Hasonlóképpen vélekedtem a XX. századdal foglalkozó történészek egyik kötelező olvasmányról, George Orwell mai konferenciánknak címet adó regényéről is. Az éppen 75 évvel ezelőtt megjelent disztópiát alapvetően a totalitárius diktatúrák világát bemutató, részben megelőlegző alkotásként szokás értelmezni. Jól ismertek és sokszor elhangzottak azok a találó fogalmak és nyelvi lelemények („Nagy Testvér”, „gyűlölet két perce”, „újbeszél”, „gondolatrendőrség”), amelyek révén a jeles angol író bekerült a popkulturális felszínesség birodalmába, hogy textiltáskák és hűtőmágnesek arca legyen. Magam is benne ragadtam a könnyű és kézenfekvő, bár kétségkívül nem alap nélkül való megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv, melynek révén a XX. század modern diktatúrái leírhatók. Szerencsére igen nagyot tévedtem.
Orwell lényegesen elevenebb és élesebb eszű író volt annál, hogy megrekedjen a korhoz kötöttség csapdájában, s csupán azért kelljen ismerni, hogy általa a hitleri vagy a sztálini hatalomgyakorlást illusztráljuk. Hiszen ahogy az 1984-ben olvashatjuk:
„A legjobb könyvek, értette meg, azok, amelyek azt mondják el az embernek, amit már tud.”
S ahogy faltam a fejezeteket, valóban csupa olyan jelenség tárult elém, amelyek napjainkban is léteznek, sőt igen virulensek. Nem ostoba analógiákra gondolok, hanem az emberi társadalom mély átalakulására, amely láthatatlanul, mindenféle hatalmi szándék, előre megtervezett központi akarat nélkül formálja át gondolkodásunkat. Orwell nem volt sztálinista, ám baloldali igen: a társadalmi folyamatokat tartotta elsődlegesnek, úgy vélte, csak ezek alapos tanulmányozásával és megvilágításával érhetjük meg jelenvaló világunkat.
A regény legfontosabb mondata, amely számomra szemet szúrt, a következő:
„Nyomot hagyni a papíron: döntő cselekedet.”
A főszereplő, Winston Smith elhatározta, hogy kézzel írott naplót vezet, hogy megörökítse gondolatait és elkerülje a figyelő szemeket, az ellenőrzés és a felügyelet technikáit. Kell-e ennél fontosabb üzenet? Manapság szinte minden titkunkat önként kifecsegjük. A közösséginek mondott médiumok világában ezer és ezer könnyen azonosítható és egyszersmind könnyen elillanó nyomot hagyunk magunk után. A virtuális és digitális világ uralkodóvá válásával egyszerre valósult meg egy különös paradoxon: miközben életünk egyre kevésbé marad rejtve, egyre kevesebb az intim és szuverén tér, akárcsak a régiséggyűjtő emeleti szobája a regényben, ugyanakkor egyre kevésbé törekszünk arra, hogy maradandó nyomot hagyjunk utódaink számára. A múlt napról napra lényegtelenebbé válik, egyre inkább a jelenben élünk, s nem azért, mert egy rejtett központban valakik így döntöttek, hanem mi magunk követjük el mindezt az emlékezésről való lemondással. Záchor! Emlékezz! Így szólt a judaizmus talán legfontosabb parancsa. S ennek révén maradt meg a világban szétszórt zsidóság, hosszú-hosszú századokon át állam nélkül. Ám emlékeztek a hagyományra, s ahogy egy jeles cionista gondolkodó, Ahad Haam fogalmazott: „Nem mi tartottuk meg a szombatot, hanem az tartott meg minket.” Voltaképpen ugyanez történt a három részre osztott, több mint 120 éven át nem államként létező római katolikus Lengyelországban is, ahol a Wavelben nyugvó királyok kultusza, a zarándokhelyek és a lengyel szentek tisztelete megtartotta a nemzetet a cári kancsuka és a porosz vasmarok ellenére is...
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK VITÁKRÓL, PÉNZEKRŐL, STRATÉGIÁKRÓL ÉS A MAGYAR CRINGE-RŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.12.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb és/vagy szórakoztatóbb anyagaiból. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni rájuk.
A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye egyértelműen Orbán Viktor strasbourgi szereplése volt. A magyar miniszterelnök hivatalosan a soros uniós elnöki poszt miatt érkezett, de aztán inkább a magyar állapotokról beszélt mindenki, és itt jött össze a régóta várt Orbán-Magyar találkozó is. Az EP-s felszólalás előtti nap Orbán nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a francia városban, a két nap eseményeit videóriportban foglaltuk össze. A sajtótájékoztatón mi is kérdeztünk Orbántól, méghozzá apja vállalkozása és a kínai gigaberuházás közötti kapcsolatról, és a szerdai vita után beszéltünk Magyarral, illetve Hegedűs Dániel elemzővel, hogyan hogyan látták a történteket.
Magyar Péter még a múlt hétvégén szervezett tüntetést a közmédia elé, a propaganda ellen tiltakozva, de a héten két cikkben is foglalkoztunk még a történtekkel: egyrészt megírtuk, hogy Hadházy Ákos szereplésével először fordult elő, hogy Magyar fejet hajtott egy ellenzéki politikus előtt, másrészt pedig véleménycikkben írtunk arról, hogy Magyarnak lassan tisztáznia kéne, mit is ért pontosan propaganda alatt.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.10.12.
A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye egyértelműen Orbán Viktor strasbourgi szereplése volt. A magyar miniszterelnök hivatalosan a soros uniós elnöki poszt miatt érkezett, de aztán inkább a magyar állapotokról beszélt mindenki, és itt jött össze a régóta várt Orbán-Magyar találkozó is. Az EP-s felszólalás előtti nap Orbán nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a francia városban, a két nap eseményeit videóriportban foglaltuk össze. A sajtótájékoztatón mi is kérdeztünk Orbántól, méghozzá apja vállalkozása és a kínai gigaberuházás közötti kapcsolatról, és a szerdai vita után beszéltünk Magyarral, illetve Hegedűs Dániel elemzővel, hogyan hogyan látták a történteket.
Magyar Péter még a múlt hétvégén szervezett tüntetést a közmédia elé, a propaganda ellen tiltakozva, de a héten két cikkben is foglalkoztunk még a történtekkel: egyrészt megírtuk, hogy Hadházy Ákos szereplésével először fordult elő, hogy Magyar fejet hajtott egy ellenzéki politikus előtt, másrészt pedig véleménycikkben írtunk arról, hogy Magyarnak lassan tisztáznia kéne, mit is ért pontosan propaganda alatt.
Az önkéntes nyugdíjmegtakarítások jövő évi adómentes feltörése 250 milliárdot is az ingatlanpiacra vihet, de az öngondoskodás szellemének sokat árthat. Podcastunkban annak jártunk utána, kinek lesz ez jó, és hogy milyen előnyei, hátrányai, ingatlanpiaci hatásai lehetnek.
Alakultak tovább a közgyűlések is: ott voltunk Óbudán, ahol történelmi elsőként a megválasztott polgármester a fogdából üzent, Zuglóban, ahol az új polgármester Tóth Csabáéknak is üzent, Szolnokon, ahol hiába a fideszes többség és az ellenzéki polgármester, mégse korlátozták annyira a városvezető jogköreit, mint Győrben, és akkor már elmentünk Győrbe is, ahol először odacsapott a fideszes többség, majd leültek tárgyalni az új polgármesterrel, valamint elmentünk Pilisbe, ami észrevétlenül a szélsőjobb bástyája lett.
Meghallgattuk emellett Varga Mihály miniszteri beszámolóját, ahol kiderült, hogy a kormány tényleg hozzányúl az iparűzési adóhoz, és megírtuk, hogy a miniszter vaskos csúsztatással magyarázta, miért nem sérti a kínai gigahitel a magyar szuverenitást.
És ott voltunk a Néprajzi Múzeumban is, ahol megnéztük az újonnan átadott, amúgy remek állandó kiállítást, és rácsodálkoztunk arra, ahogy az átadóbeszédet mondó Orbán Viktor látványosan lefagyott és összevissza beszélt.
És emellett megnéztük alaposan, mi a visszás abban, ahogy Schmidt Mária megpróbálta ráhúzni a szexrecessziót a feministákra, és írtunk arról is, hogy mit gondol, illetve nem gondol a magyar kultúráról az új miniszter, Hankó Balázs...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)