HIHETETLEN, DE IGAZ: A ROMÁN ÁTLAGNYUGDÍJ LEHAGYTA A MAGYART!

BANKMONITOR
Szerző: SÜLE-SZIGETI BULCSÚ
2024.10.11.

Egy év alatt közel 40%-kal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9% emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban a szépkorúak? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!

Egészen elképesztő sebességgel, 1 év leforgása alatt csaknem 40%-kal emelték a nyugdíjakat Romániában. Ugyanez idő alatt Magyarországon az inflációkövető indexálás alig 9% nyugdíjemelést engedett meg. Nézzük, melyik országban hogyan alakult a nyugdíjasok helyzete az elmúlt 12 hónapban!

Mik a fő különbségek a román és a magyar nyugellátás között?

Egy évvel ezelőtt egyértelműen azt lehetett mondani, hogy a magyar nyugdíjrendszer ellátottjai több pénzből élnek, mint Romániában élő társaik. 2023 októberében az öregségi nyugdíjak átlagos összege Magyarországon 210 900 forint volt. A magyar nyugdíj teljes egészében adómentes juttatás, ráadásul a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően egy évben 13 alkalommal (februárban duplán) érkezik.

Ezzel szemben Romániában tavaly októberben 2249 lej (akkori árfolyamon kb. 174 500 forint) volt az átlagos öregségi nyugdíj. Azonban ez bruttó összeg, és adó terheli: a román nyugdíjakból a 2000 lejt meghaladó rész 10%-át adóként be kellett fizetni, így a román átlagnyugdíjas valójában csak nettó 2224 lejt (kb. 172 600 forintot) tudott zsebre tenni. Továbbá keleti szomszédunknál nem létezik az állandó 13. havi nyugdíj intézménye, azaz a romániai nyugdíjasok alapesetben csak évi 12 alkalommal részesülnek juttatásban.

Mennyivel nőttek egy év alatt a magyar és román nyugdíjak?

A romániai nyugdíjasok szempontjából valóságos „arany esztendő” lett a 2024-es év. Az év eleji nyugdíjemelés hatására januárban 13,9%-kal, 2563 lejre emelkedett az átlagnyugdíj. Majd egy nagyszabású nyugdíj-újraszámítási eljárás következtében szeptemberben újabb 21,8%-kal, 3127 lejre nőtt az átlagos öregségi nyugdíj összege. A két emelés együttesen azt eredményezte, hogy Romániában egy év leforgása alatt hajszál híján 40%-kal (!) nőtt a bruttó átlagnyugdíj.

Ugyanez idő alatt a magyar nyugdíjemelési metódus sokkal kevésbé volt bőkezű. 2023 novemberében 3,1%-os nyugdíjemelést kaptak a jogosultak, majd idén januárban a tervezett inflációval megegyező mértékű, 6%-os nyugdíjemelés érkezett. Ezek következtében – illetve a nyugdíjasok csoportjának természetes cserélődése révén – egy év alatt 10,7%-kal, 233 500 forintra nőtt az átlagos öregségi nyugdíj.

A román átlagnyugdíj mostanra lehagyta a magyart!

Romániában a bruttó 3127 lejes átlagnyugdíjból kb. 113 lejt levonnak adó formájában, de még így is 3014 lejt kapnak kézhez az átlagnyugdíjban részesülők. Ez a szeptemberben mért átlagos árfolyamon (79,38 lej/forint) átszámítva nettó 239 300 forintos juttatásnak felel meg. Láthattuk, hogy eközben a magyar átlagnyugdíj valamivel kevesebb, 233 500 forint volt.

Bármennyire is hihetetlen tehát, a számok azt mutatják, hogy 2024 szeptemberében a nettó román átlagnyugdíj lehagyta a magyart. Még az adó levonása után is 5800 forinttal több pénz maradt a román átlagnyugdíjas zsebében, mint a hasonló helyzetű magyar nyugdíjaséban...

ITT OLVASHATÓ

LESZEREPELT AZ ÁRULÓ MINISZTERELNÖK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN!

GYURCSÁNY VIDEÓPODCAST
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2024.10.11.

Leszerepelt az áruló miniszterelnök az Európai Parlamentben! 

Milyen árat fizethet az ország Orbán csúfos strasbourgi kudarca után?

ITT NÉZHETŐ

TÖBBÉ SEMMI NEM LESZ UGYANOLYAN, MINT RÉGEN – 10 PONTBAN AZ EURÓPAI AUTÓIPAR MÉLYÜLŐ VÁLSÁGÁRÓL

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.10.11.

Szeptemberben forgalomba helyezték a hatvanezredik villanyautót Magyarországon, ujjongott hétfői közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Így már nyolcszor annyi van forgalomban, mint 2020 májusában, ráadásul jövő tavaszig kitarthat a céges vásárlások támogatására szánt 30 milliárd forintos állami keret is, amelynek összege autónként 2,8-4 millió forint. Azt azért érdemes megjegyeznünk, hogy az idén júliusig összesen 63 ezer új autót helyeztek forgalomba, vagyis fél év alatt kicsit többet, mint eddig villanyautót összesen.

Közben Európából inkább aggasztó hírek érkeznek, kontinensszerte félárbócon van a villanyautós forradalom zászlaja. A kereslet növekedése lelassult, több országban pedig csökkentek az eladások. A jelentős értékcsökkenés miatt egyes lízingcégek és kölcsönzők szintén nagyobb kockázatot látnak az elektromos modellekben, ráadásul túl kevés a nyilvános töltőoszlop. További probléma, hogy a kínai gyártókat aligha állítja meg a büntetővám, az itteniek egy részének viszont ez is súlyos nehézségeket okozhat.

1. Kína visszaüthet a büntetővám miatt

Az EU és Kínai közt kibontakozó vámháborúban október végéig dönthetnek a Kínából származó villanyautókra kivetett büntetővámról. A Volkswagen-csoport, a BMW és a Mercedes ellenezte az intézkedést, így Németország, illetve Magyarország is a nemre szavazott, ahogy a legtöbb olyan márka szintén nem tartja jónak ezt a megoldást, amelynek fájhat egy esetleges kínai ellenlépés. Mivel mostanra kevés cég maradt, amely nem üzletel a kínaiakkal, további tárgyalások várhatók az EU és Kína közt. Erre azért is szükség lesz, mert odaát már javában vizsgálják a válaszlépések lehetőségeit. Az egyik az lehet, hogy megemelik a 2,5 literes vagy ennél nagyobb hengerűrtartalmú import autókra vonatkozó vámokat. Ilyenekből csupán Németország tavaly 1,2 milliárd dollár értékben szállított Kínába az Automotive News szerint.

Több európai autógyártó évtizedek óta jelen van Kínában, A Volkswagen 1991-ben az állami tulajdonú helyi gyártóval, a FAW-vel közösen alapított vállalata 15 éven át piacvezető volt, de sikerét elsősorban hagyományos, benzines típusainak köszönhette. Tavaly elvesztette a versenyt a kizárólag hibrid és villanyautókat kínáló BYD-vel szemben. A lejtmenet azóta is folyamatos, mert Kínában rengeteg olcsó villanyautó és márka jelent meg az utóbbi években.

A Volkswagen 2023-ban 2,5 milliárd euró értékű beruházást jelentett be, hogy megvédje ottani piaci pozícióját. Egyebek mellett 700 millió dollárért megvásárolta az Xpeng nevű gyártó öt százalékát, és a kínai vásárlók igényeinek megfelelő, olcsó modelleket ígér. Ilyet egyébként a felerészben a Stellantis autóipari egyesülés tulajdonában lévő Leapmotor már kínál is T03 néven. A típus Európába szánt példányait éppen szeptemberben kezdték gyártani a lengyelországi Tychyben. A T03 alapára kevesebb mint 20 ezer euró, átszámítva nagyjából 7,8 millió forint lesz...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

LAKNER ZOLTÁN: NAGYON CSODÁLKOZOM, HOGY ORBÁN BALÁZST NEM REJTETTÉK EL

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2024.10.11.

A miniszterelnök ezzel vagy Orbán Balázst akarta „grillezni”, hogy Nézd meg, mit csináltál, edd meg, amit főztél, vagy ezzel akarja bizonyítani, hogy túl vannak a történelemértelmezési krízisen.

Amióta Magyar Péter belépett a politikába, arra törekedett, hogy legyen egy olyan szituáció, ami most eljött az EP-ben, és ezzel meg is előlegezte a 2026-os kampányt.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN VIKTOR MAI RÁDIÓBELI SZEÁNSZÁNAK MINDEN PONTJÁN VILLOGOTT A HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ GÉP

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.10.11.

Orbán Viktor mai rádióbeli szeánszának minden pontján villogott a hazugságvizsgáló gép. Eközben a miniszterelnök szellemi/erkölcsi hátországát jelentő Bayer Zsolt-Megafon-TV2-Deutsch Tamás négyes fogat övön aluli mélységekbe süllyedt (éhes disznó makkal álmodik).

A miniszterelnök látva a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket, ma először volt kénytelen kiejteni a TISZA Párt és annak vezetőjének nevét és ugyanazzal a lendülettel a csillagokat is lehazudta az égről:

- DK-TISZA szövetségről hadovált, miközben mi a kezdetektől az Orbán-Gyurcsány korszak lezárásán dolgozunk.

- Azt hazudta, hogy kívülről akarják megdönteni a magyar kormányt, miközben a TISZA Párt mindig világossá tette, hogy visszautasít minden külső befolyást. Az Orbán-kormányt a magyar emberek millióival összefogva itthon fogjuk leváltani.

- Azt hazudta Orbán Viktor, hogy a TISZA beengedné az illegális migránsokat, miközben legutoljára az Európai Parlamentben mondtam el neki, hogy támogatjuk a szigorú, következetes migrációs politikát és a déli határkerítés fenntartását. Eközben Orbánék kiengedtek a börtönből 2000 embercsempészt, letelepedési kötvényekkel üzletelnek és titokban migráns tábort építenének Vitnyéden, valamint évente hatvanezer gazdasági migráns hoznak be hazánkba.

- Háborúpártisággal vádolt minket, miközben a TISZA Párt a békéért dolgozik, elutasítja a 

fegyverszállítást és mi vittünk humanitárius segítséget a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz, amely támadást Orbán a mai napig el sem ítélt. Eközben a Fidesz magyar katonákat küld a polgárháborús Csádba, fegyver-, lőszer- és harckocsi gyárat építtet, amelyek nyilván egy háború esetén lennének igazán nyereségesek.

- Azt is állította Orbán, hogy csak ők védik meg a családokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Fidesz ugyan családbarátnak hazudja magát, de 2008 óta nem emelték a családi pótlékot, magára hagyták a családokat az általuk is generált Európa-rekorder inflációval, brutálisan megemelték az energiaárakat, sorra zárják be a vidéki szülészeteket, semmit nem tesznek az egészségügyi válsághelyzet megszüntetéséért, lezüllesztették az oktatást. Kiürül a magyar vidék, majd egymillió honfitársunk külföldön kénytelen boldogulni. Soha ilyen kevés gyerek nem született hazánkban és minden második magyar fiatal azon gondolkodik, hogy elhagyja a hazáját.

A lejtőn lefelé csúszó állampárt számára láthatóan nem maradt más, mint a hazugságcunami, a gyűlöletkeltés és az aljas, hazug lejárató propaganda.

A TISZA Párt nem süllyed le a Fidesz, Bede Zsolt, a Megafon és Bayer Zsolt szintjére. Mi továbbra is a magyar emberek életét befolyásoló problémákról és az azokra adható megoldási javaslatokról fogunk beszélni. A politikánk középpontjában az új, békés, igazságos,európai és élhető Magyarország megteremtése áll.

ITT OLVASHATÓ

A ZŰRZAVAROS VILÁGRÓL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 104.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.10.10.

Legalább egy éve, hogy a Friderikusz podcastokban nem foglalkoztunk külpolitikával, pedig a világ igen kaotikus hely lett, illetve az volt már 2023-ban is, de a helyzet azóta csak fokozódott. Soha nem volt olyan sok fegyveres konfliktus, mint manapság: a közel három éve tartó orosz-ukrán háborúval még Európába is visszatértek a csatazajok, oda, ahol több évtizedig viszonylagos béke és stabilitás uralkodott. Egy éve aztán ismét felizzott a Közel-keleti konfliktus is, Izraellel, a Hamasszal, a Hezbollah-hal, az Egyesült Államokkal, de elsősorban Iránnal a főszerepben. Mindezen közben az Európai Unió is a válság jeleit mutatja, mert míg korábban az EU az együttműködések, kiegyezések, kompromisszumok technikáját, illetve a nacionalizmusok visszaszorulását garantálta, a belpolitikákban pedig a liberális demokráciák normákkal és garanciákkal biztosított uralmát, mostanában mintha egyre jobban azok a szélsőséges erők kerekednének felül, amelyek temetik a liberális demokráciát és vele együtt az európai együttműködést is. Ezeknek a szélsőjobboldali alakulatoknak közös követelése lett a legális és illegális bevándorlás visszaszorítása, szélesebb értelemben az Európai Unió szétzúzása, de legalábbis jelentős átszabása. Ezen közben persze nem vehetjük le szemünket Kína és Oroszország alkalmi szövetségéről sem, továbbá Kína új-gyarmatosító gazdasági törekvéseiről a világ több térségében is, mint ahogy az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés az is, ki lesz novemberben 5-én az Egyesült Államok új elnöke és ő miként határozza meg az új külpolitikai irányvonalat.

Számtalan kérdésünkre ebben a podcastban Nagy Gábor, a Heti Világgazdaság című lap vezető szerkesztője, a HVG Világ című rovatának vezetője válaszol.

ITT NÉZHETŐ MEG

BRUCK ANDRÁS: EGY NAP, AMELY MEGRENGETTE…

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.10.11.

Egy nap, amely megrengette…

Ha nem is a világot, de talán a magyar miniszterelnököt, kilenc és félmillió állampolgár sorsának korlátlan urát, minden hazai dolgaink kezdetét és végét. E héten, szerdán, Orbán Viktor kedvezőtlen előjelekkel indulhatott el Strasbourgba, az Európai Parlament ülésére; a NATO- és EU-tag Magyarország vezetőjeként kihívóan szembemennie a NATO és az EU politikájával nem sok jót ígért számára. Nyilván ő is tudta, hogy nem fogják tárt karokkal fogadni, de amivel ott találkozott: EP-képviselők maró bírálatainak tömegével, az lényegében a halál csókja volt. Meg kellett értenie, hogy a szövetségeseink immár nyíltan ellenségnek és árulónak tartják.

Akik Magyar Péterre itthon gúnyként a messiás nevet ragasztották, azok az online közvetítés során zavarodottan láthatták: a strasbourgi ülésteremben történtek valóban egyfajta megfeszítésnek feleltek meg, de annak elszenvedője nem Orbán Viktor egyetlen szóba jöhető hazai politikai ellenfele volt, hanem ő maga. A kettőjük személyes összecsapására régóta készülő Magyar Péter pedig élt az alkalommal. „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”, nézett beszéde közben az ütésektől szinte szédelgő diktátor szemébe. Végül ezzel az ominózus figyelmeztetéssel zárta a rendelkezésére álló öt percet: „Miniszterelnök úr, az idő nekünk dolgozik,” értve ezen mindazokat, akik másfél év múlva arra fognak szavazni, hogy véget érjen a 2014-ben meghirdetett illiberális, és azóta masszív autokráciává kiteljesedett rémálom.

Természetesen sokan lesznek, akik nem a Tisza Párt neve mellé húzzák majd be az ikszet. A magyar társadalom egy tekintélyes részét máig nem ingatta meg, hogy megnyomorítva és kizsigerelve egy olyan országban él, ahol a klíma szó idén nyáron szinte a gyilkosság szinonimájává válhatott. Ők saját bölcsességük csúcsára rég feljutva, legközelebb is önnön legalapvetőbb érdekei ellen fognak szavazni. És van egy másik, szerencsére egy teljes nagyságrenddel kisebb szavazói csoport is, az örök vesztesek rajongótábora. Az övék amolyan síron túli szerelem. Megdöbbentő módon ők szempontot és súlypontot váltottak, s a nemzeti prioritások között számukra immár nem a rezsim bukása áll az első helyen, hanem Magyar Péter hiteltelenítése.

Sejtelmem sincs érzelmeik lelki hátteréről – butaság, irigység, féltékenység, kóros bizalmatlanság, félelem az újabb csalódástól? – nem értem, hogy még indokolható kétkedésük mitől váltott át nem egyszer idiotizmusba, de kapitális hiba paravánt húzniuk a hatalmon lévők gazemberségei elé és helyettük immár Magyar Pétert tekinteni fő ellenségüknek. Akiket az ő félreérthetetlen strasbourgi beszéde, viselkedése sem győzött meg, azok saját tévképzeteik foglyává váltak. Ha ugyan nem valami sokkal rosszabbról van szó, amit kimondani se mernek ezek az önmagukat ellenzékiként definiálók: inkább maradjon Orbán, semmint Magyar Péter és a Tisza Párt győzzön. Ha valóban erre jutottak, az tényleg a remény egy perverz fajtája, jobb is titokban tartaniuk.

Miniszterelnökünk azért ment Strasbourgba, hogy az Európai Parlament soros elnökeként elmondja, hogyan látja az EU jövőjét. Mindenben hozzá illő beszéd volt. Konstruktív együttműködést ajánlott, de ő maga lábbal tapossa Magyarország nemzetközi kapcsolatait; az EU gyenge versenyképességét kárhoztatta, miközben saját hazájában a verseny ellensége, ideálja a tudásalapú helyett a „munkaalapú társadalom”, az összeszerelőüzemek rabszolgatömege; aggasztja az európai mezőgazdaság teljesítménye, de a hazairól tudomást se vesz, talán nem is hallott arról, hogy a versenytársak sokszorta olcsóbbak, termelékenyebbek; riadót fújt, mert szerinte az EU a 24. órában van… és az EU ellen itthon lázító aknatelepítő el se röhögte magát. Mintha egy brutális apa beszélt volna a gyereknevelésről, vagy egy sorozatgyilkos az élet szentségéről.

Immár csőstül szakadnak ránk a bajok, az autokrácia egyre nehezebben letagadható vergődésbe kezdett. S aki mindezt ránk hozta, annak lehangoló strasbourgi produkciója egy újabb lépés volt afelé, amikor már csak egy olyan Magyarországon tudja majd megőrizni hatalmát, ahol a választásokon – Lukasenkához és Putyinhoz hasonlóan – 80-90 százalékot kap. De akkor már az EU-n kívül leszünk. Tényleg mégis maradjon inkább ő? A Magyar-ellenes tábornak alaposan át kéne ezt gondolnia, mert ha az EU nem is, mi valóban a 24. órában vagyunk.

ITT OLVASHATÓ

EURÓPAI PARLAMENT HÍRADÓ - STRASBOURGI KEREKASZTAL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.10.

Ebben az epizódban az Európai Parlamentből, Strasbourgban jelentkezünk, ahol a plenáris ülés legfontosabb eseményeit és vitáit vesszük sorra. A tegnapi Magyarországról szóló vita, amelyen Orbán Viktor is részt vett, különösen nagy figyelmet kapott. Kibeszéljük a vita tapasztalatait, a magyarországi helyzetet és a kormány tevékenységét érintő kritikákat, valamint a Fidesz frakció hiányzását a csütörtöki szavazáson. Ezen kívül kitérünk arra, hogy hogyan viszonyulnak az európai képviselők a magyar kormányhoz, és milyen hatással vannak a jelenlegi politikai döntések a magyar emberek mindennapi életére.

A beszélgetés során betekintést nyújtunk a parlamenti munka kulisszái mögé, megosztjuk személyes élményeinket, és megbeszéljük, milyen valós helyzeteket mutatnánk meg Magyarországról a külföldi képviselőknek. Végül pedig előretekintünk az október 23-ai megemlékezésekre, ahol Budapesten és Strasbourgban is méltón emlékezünk meg az 1956-os forradalom hőseiről.

ITT NÉZHETŐ MEG

PROVOKÁLÁS, FIGYELEMELTERELÉS, KISEBBSÉGBE SZORÍTÁS – VAN ELLENSZER RÁJUK? ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL #33

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.10.

Nem kéne felülni a provokációnak, foglalkozzunk inkább a valódi problémákkal! Szinte tetszőleges politikai hír, nyilatkozat és intézkedés alatt megtalálhatjuk ezt az értelmezést. De miért gyanakszunk mindig, minden lépésnél arra, hogy annak csak a figyelmünk manipulálása a célja? És mik azok az intézkedések, amiket hasznos így értelmezni? Legfőképpen pedig: ha találunk egy “gumicsontot”, mit érdemes tenni ellene? 

Ezeket a kérdéseket járja körül Ruff Bálint és Vida Kamilla az e heti Vétóban. 

00:00 Mik azok a gumicsontok? 

13:36 Kiket provokálnak velük? 

33:56 Van-e ellenszer rájuk?

ITT NÉZHETŐ MEG

SZÉKY JÁNOS: 56 ÚTJA A 0-IG

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2024.10.11.

Harsogott a tömeg: „Hazaáruló!”, valahányszor csak elhangzott Orbán Balázs neve a Kunigunda úti tüntetésen, a hírhamisító központ előtt. És az embernek megfordult a fejében, mekkora bravúrt sikerült a miniszterelnök politikai igazgatójának végrehajtania, midőn pár mondattal ráébresztette a nagyközönséget főnöke külpolitikájának hazug és nemzetellenes voltára, és milyen trükkös volt, hogy közben fél kézzel az állami 56-kultusz álságosságát is leleplezte így, az ünnep küszöbén.

Persze ha továbbgondolom, egyáltalán nem biztos, hogy az említett álságosság túl sokak tudatáig eljut. Ha még tovább: nem látom jelét, hogy általános tudás volna, miszerint a kormányzat (nevezzük röviden és semlegesen így) semmilyen jelszavának nincs semmi köze az igazsághoz.

Már hogy a szó ismeretelméleti értelmében. A kormányzatnak nem az a fontos, hogy olyasmit mondjon, ami a valóságban létezik, de még csak az sem, hogy hazudjon, amit kétségtelenül gyakran megtesz. (Bár az ő szempontjából a hatásos átverés tiszta nyereség.) Hanem az, hogy elérjen valamilyen egyszerű indulati reakciót...

ITT OLVASHATÓ

EURACTIV: VON DER LEYEN BESZÉDE MÉG INKÁBB EL FOGJA TÁVOLÍTANI ORBÁNT AZ EURÓPAI FŐSODORTÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.11.

Ha Kamala Harris győz, akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen – jósolja a lap.

Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli portál vezető publicistája szerint Ursula von der Leyen alighanem az eddigi legjobb beszédét mondta el szerdán az Európai Parlamentben azóta, hogy 2019-ben először választották meg az Európai Bizottság elnökévé. Nagyrészt átsiklott a soros magyar EU-elnökségi napirend részletkérdései fölött, és ehelyett váratlanul heves támadásba lendült, szemére hányta a meglepett Orbán Viktornak a 2010-es hatalomra kerülése óta felmutatott egész politikai teljesítménymérlegét. Magyarország kockára teszi az európai biztonságot – mondta, felhánytorgatva, hogy Budapest vonakodik csatlakozni az EU-partnerekhez Ukrajna megsegítésében, és hogy erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Orbán úgy tett, mint aki jegyzetel, miközben a bizottsági elnök kijelentette: „vannak még néhányan, akik nem a támadót, hanem a megtámadottat hibáztatják ezért a háborúért” – idézi Gotev von der Leyen szavait, majd sorra veszi a bizottsági elnök által szóvá tett pontokat, így az embercsempészek szabadon engedését, az európai cégek diszkriminatív megadóztatását, az orosz energiafüggéshez való ragaszkodást. Az EurActiv kommentátora szerint Orbán testbeszéde elárulta, hogy úgy érezte magát, mint ha villám csapott volna bele.

Gotev úgy ítéli meg, hogy von der Leyen beszéde még inkább el fogja távolítani Orbánt az európai fősodortól. Ezek után – teszi hozzá – két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, és ebben az esetben az európai fősodor Orbán számára előnyös módon változtathat irányt. A másik, hogy Kamala Harris győz, és akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen.

Az EurActiv egy másik írása arról szól, hogy Orbán Viktornak erősödhetnek a kellemetlen érzései a novemberi csúcsra való felkészülés során. Néhány EU-tagállam ugyanis azt fontolgatja, hogy összehangoltan kíván fellépni Magyarországgal szemben, sőt, akár távol is maradhat a találkozótól. November 7-én, vagyis közvetlenül az amerikai elnökválasztás után esedékes Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyre hivatalos Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, másnap pedig informális EU-csúcsot terveznek.

Egy másik brüsszeli portál, az EUObserver eközben azt írja: igenis lehet találni jogi alapot ahhoz, amit egyébként Orbán felháborodottan tett szóvá Strasbourgban, hogy a Fidesz európai parlamenti pártcsaládja, a Patrióták nem kaptak tisztségeket az EP-bizottságokban, holott a harmadik legnagyobb frakciót alkotják. A cikk szerzője felhívja a figyelmet az EP eljárási szabályzatának 241. pontjára, amelyet eddig még sohasem alkalmaztak: eszerint meg lehet tagadni az olyan európai politikai párt regisztrálását és finanszírozását, amely nyilvánvaló módon és súlyosan sérti az EU alapértékeit.

A Kreml érdekében folytatott dezinformáció eltorzítja a közép- és kelet-európai demokráciát – írja Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének adjunktusa abban a cikkében, amelyet a CEU Demokrácia Intézetének Review of Democracy – rövidítve: RevDem – elnevezésű médiaportálja tett közzé. A szerző szerint a térségben 2021 óta aggasztó mértékben elszaporodtak a Moszkva-barát tartalmú üzenetek, és az állami finanszírozású megtévesztés epicentruma Magyarország.

A cikk leírja, hogy az Orbán-kormány miként gyűrt maga alá médiaintézményeket, és kitér a megfélemlítő célzattal létrehozott, szuverenitásvédelminek nevezett törvényre is. Felhívja a figyelmet arra, hogy már Robert Fico szlovák miniszterelnök is belekezdett az orbáni forgatókönyv megvalósításába. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában széles körben használják a szuverenitás fogalmát – állapítja meg Zgut-Przybylska, és példaként felhozza, hogy mindkét kormány azt állítja: Ukrajna támogatásának az elutasítása a nemzeti szuverenitást védelmező magatartás, ami megakadályozza az EU, illetve a NATO gyarmatává süllyedést. Azt a hamis tételt is hangoztatják, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek aláássák a nemzeti szuverenitást. Az ilyen narratívák arra szolgálnak, hogy bűnbakot találjanak Magyarország gyenge gazdasági teljesítményéhez és a közszolgáltatások összeomlásához, illetve kibújjanak a felelősség alól azért, mert az EU forrásokat tart vissza a jogállami követelmények ismételt megsértése miatt.

A szerző ismerteti a GLOBSEC biztonságpolitikai műhely felmérésének az eredményét, miszerint a szlovák közvélemény fele biztonsági fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat, és hogy Közép- és Kelet-Európában a szlovákok és a magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért.

Zgut-Przybylska Edit szerint az EU-nak szembe kell szállnia Orbán Viktor politikájával, támogatást kell nyújtania a független médiának és civil szervezeteknek, valamint meg kellene fontolni azt is, hogy büntető intézkedéseket hozzanak az olyan tagországok ellen, amelyek állami finanszírozást nyújtanak a dezinformációnak. Emellett – teszi hozzá – alulról jövő kezdeményezésekkel is növelni kellene az ellenállóképességet. A civil szervezeteknek innovatív marketing eszközöket kell kifejleszteniük, hogy szembe tudjanak szállni a dezinformációs kampányokkal. A közösségi média felületeinek, amilyen az X vagy a Facebook, aktívabban és összehangoltabb módon kell moderálniuk a közzétett tartalmakat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SENKI SEM A PÉNZÉRT CSINÁLJA, HISZEN AZ NINCS

TELEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2024.10.11.

Ha valaki mostanában moziba jár – és miért ne járt volna, a Deadpool & Rozsomákra több mint félmillió jegyet eladtak –, akkor már egészen véletlenül is észrevehette, hogy 2024 őszén rengeteg magyar filmet fognak bemutatni.

Egyszerűen a nagy számok törvénye alapján, szeptember közepe és december vége között ugyanis tizenötnél is több magyar film kerül a magyar mozikba, táncfilmtől kezdve népzenéről szóló dokumentumfilmen át egy Demjén Ferenc-számokat felhasználó musicalig, és akkor még olyanokról nem is beszéltünk, mint Till Attila következő rendezése Thuróczy Szabolcs főszereplésével (És mi van Tomival?) vagy az utóbbi évek egyik legnagyobb cseh sikerének magyar remake-je, Udvaros Dorottyával és a Kincsem rendezőjével (Futni mentem).

A sok magyar film csak egy érdekes statisztika lenne, de itt van egy sokkal fontosabb: a játékfilmek közül csak négy készült állami támogatás segítségével. Mintha 2024 ősze arról szólna, hogy képes-e életben maradni a magyar filmkészítés akkor, ha nem áll mögötte a Nemzeti Filmintézet támogatási rendszere. Papíron úgy tűnik, hogy képes, hiszen ezek a filmek elkészültek, sőt, a Fekete pont példája például bemutatja, hogy egy ilyen filmnek közönsége is van. Olyan széles körben népszerű ugyan sosem lesz, mint a Semmelweis, és a Most vagy soha! számait sem fogja utolérni moziban, de azért őszintén szólva a Most vagy soha! más számaival, a költségvetésével sem vetekedhet.

Mindenféle állami támogatás nélkül filmeket készíteni egyáltalán nem új jelenség, még Magyarországon sem, az viszont igen, hogy ezek között a filmek között vannak olyanok, amikkel nem a nemzetközi fesztiválokat vagy a specializált filmklubokat célozzák meg, hanem a lehető legszélesebb közönségre lőnek.

Andy Vajna 2019-es halála után Káel Csaba lett Magyarországon az úgynevezett filmbiztos, azaz a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Káel érkezésével az addig Magyar Nemzeti Filmalapként működő filmtervbíráló és pénzosztó intézményt átnevezték Nemzeti Filmintézetté (NFI), új tagok kerültek a döntőbizottságokba, a finanszírozásokat pedig jelentősen visszavágták.

Nem készíthetett filmet Reisz Gábor, Zomborácz Virág, Pálfi György, Szász Attila, Sopsits Árpád, és a lista egyre csak nőtt, miközben milliárdok mentek el olyan presztízsfilmekre, mint a Most vagy soha!, a Hadik vagy a Semmelweis. Kvázi megszűnt a fiatal filmesek támogatása az Inkubátor Program kizsigerelésével, miközben százmilliós tételek mennek dokumentumfilmek és tévéfilmek készítésére. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az NFI támogatta Enyedi Ildikó (Csendes barát) és Nemes László (Az árva) következő alkotásait, igaz, mindegyik nemzetközi koprodukcióban valósul meg. De nagyon sok alkotó egy másik pályára kényszerült, aminek 2024 ősze a legszebb példája.

„Egyáltalán nem normális, hogy mindenki éhbérért dolgozzon. Az lenne normális, ha tehetséges emberek, vagy jó szakmunkások, akik a filmiparban vannak, azok normális gázsit kaphatnánk a munkájukért. De ezek a filmek gyakorlatilag baráti szívességekből épülnek fel, illetve produceri összefogásból” – mondta a Most jövökben készült interjújában Pataki Ági producer, aki többek között arról is beszélt, hogy Rév Marcell operatőr megfizethetetlen lenne a magyar filmkészítés számára, ha piaci áron dolgozna. A Fekete pontot mégis bevállalta, barátságból, és azért is, mert ide húznak a gyökerei.

„Amikor az ember rááll arra, hogy abból főz, ami van, akkor az egy életmóddá válik, és elbátortalanodik abban, hogy nagyobban gondolkodjon”

– ezt Hajdu Szabolcs mondta a Telexnek még 2023-ban, a Kálmán-nap világpremierjén, a tallinni filmfesztiválon. Mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy az őszi magyar filmek rendezői hogyan főznek abból, ami van, és milyen hatással volt ez az alkotásukra, vagy akár a saját mentális egészségükre is. Hogyan lehet fenntartani egy alkotói közeget, ha szívességekből készülnek a filmek? Befolyásolja a kisebb költségvetés a végeredményt, vagy éppen hogy arra kényszeríti az alkotót, hogy kreatív legyen? Meddig lehet ezt ép ésszel csinálni egyáltalán?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szilágyi Zsófia (Egy nap, Január 2.), Szimler Bálint (Fekete pont), Herendi Gábor (Kincsem, Futni mentem), Reisz Gábor (Magyarázat mindenre) és Pálfi György (Taxidermia, Tyúk) filmrendezők segítségével...

ITT OLVASHATÓ

„KELL EGY ÁLHÍRGYÁR!” - MEGLEPŐEN RÉSZLETES BELSŐ DOKUMENTUMOK KERÜLTEK KI A DEZINFORMÁCIÓT NAGYÜZEMBEN TERJESZTŐ OROSZ CÉGTŐL

LAKMUSZ
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2024.10.10.

A Doppelganger nevű dezinformációs művelet céljai közé tartozott az AfD erősítése és az amerikai elnökválasztás befolyásolása is. A projekt mögött álló orosz cég egyáltalán nem bánja, hogy lelepleződött a nyugati sajtó és a titkosszolgálatok előtt.

„Szükségünk van egy külön részlegre a hamisítványok számára - egy gyárra!” - ez a felszólítás szerepel abban a szeptember elején nyilvánosságra került 2,4 gigabájtnyi dokumentumhalmazban, ami többek között a Doppelganger névre keresztelt dezinformációs művelet projekttervét is tartalmazza. Az Oroszországhoz köthető projekt az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjeszt politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat és közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és arculatát utánozva.

A nemzetközi sajtó Ukrajna-ellenes tevékenysége kapcsán már 2022-ben felfigyelt a Doppelgangerre, a most elérhetővé vált dokumentumok azonban olyan mély betekintést engednek az elmúlt évek egyik legnagyobb dezinformációs műveletének tervezésébe, működésébe és belső értékelésébe, amire általában csak évtizedekkel a műveletek befejezése után nyílik lehetőség.

A Doppelganger-projekt vezetői és finanszírozóik közötti levelezést is tartalmazó dokumentumok egyrészt abban a 277 oldalas iratban szerepelnek, amit az FBI hozott nyilvánosságra szeptember 4-én egy büntetőügyhöz kapcsolódóan. Emellett a Süddeutsche Zeitung német napilaphoz is nagy mennyiségben jutottak el hiteles belső dokumentumok a Doppelganger mögött álló orosz cégtől, a Social Design Agency-től (SDA).

Thomas Rid, a Foreign Affairs szerzője mindkét adatforrást áttanulmányozta, és ezek alapján részletes elemzést írt az SDA/Doppelganger működéséről. A továbbiakban erre a cikkre támaszkodunk.

Rid szerint a dokumentumok talán legfontosabb tanulsága, hogy a dezinformációs művelet végrehajtói kifejezetten sikerként kommunikálták finanszírozóik és az orosz kormány felé, hogy a nyugati médiumok és titkosszolgálatok foglalkoznak velük - vagyis egyáltalán nem bánták, hogy lelepleződtek.

Arról viszont nem tudtak meggyőző bizonyítékokat bemutatni, hogy az általuk terjesztett álhírek valóban befolyásolták a társadalmi-politikai folyamatokat a célországokban.

A Kreml-barát cég

Az orosz Szövetségi Adóhivatal szerint a Social Design Agency vállalatot 2017 decemberében jegyezték be, székhelye a Kremltől hét perc sétára található. 2024-re több mint 100 fős személyzettel rendelkezett, köztük 18 adminisztrátorral a központi irodában, nyolc szövegíróval és szerkesztővel, 12 fős sajtófigyelő stábbal, 20 fős közösségi médiafigyelő csapattal, hét fordítóval, három mém- és karikatúraművésszel négy videókészítővel, valamint számos távmunkással.

Az SDA honlapján több kormányzati ügyfelet is felsorol, köztük az Állami Dumát (az orosz törvényhozás alsóházát), és az orosz belügyminisztériumot. Az orosz elnöki adminisztráció azonban nem szerepel a hivatalos megrendelők között, annak ellenére, hogy vélhetően ők a cég legfontosabb szponzorai...

ITT OLVASHATÓ

„A HÁBORÍTATLAN SZÜLÉS NEM CSAK TÁRSADALMI IGÉNY”

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2024.10.10.

A szülészeti ellátás átalakításába kezdett tavasszal a kormány, mondván: felismerték a társadalmi igényt a minél kevesebb orvosi beavatkozással járó szülés iránt. Az anyabarát szülészetek létrehozása már több mint egy éve folyik, a nők mégsem tudhatják, pontosan mire számíthatnak, beleszólásuk ugyanis nem volt a tervezetbe, őket nem vonták be aktívan az előkészületekbe, arról pedig egyelőre szinte semmilyen tapasztalat nem látott napvilágot, milyen az új rendszerben szülni, vagy egyáltalán létezik-e már az új rendszer a gyakorlatban is. Előrelépést jelent-e, hogy a kormány elismerte, a jelenlegi rendszer nem biztosít megfelelő körülményeket a szülő nőknek? Miért próbálják kiszorítani a dúlákat a szülészetekről? Mit csinál(hatna) egy szülésznő? Kik alakítják az ellátás minőségét leginkább meghatározó nézeteket, szabályokat?

Keszler Viktóriával és Iványi Annával, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom aktivistáival a szülészeti ellátás fejleményeiről beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első része.

Tavasszal a kormány bejelentette, hogy a szülészeti ellátás átalakítását tervezi, majd június 10-én meg is jelent az erről szóló végleges rendelet a Magyar Közlönyben. Ennek a lényege, hogy a kockázatmentesnek ítélt szüléseket alacsonyabb kórházi ellátottságú, anyabarát szemléletű szülészeteken, úgynevezett szülőotthonokban kísérnék. A bejelentés után megfogalmaztátok az aggodalmatokat, miszerint az intézkedés inkább a spórolásról és az orvoshiány kezeléséről szólhat, mintsem arról, hogy a kormány a nők érdekét tartaná szem előtt. Azóta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára is megszólalt az ügyben, aki megpróbálta átkeretezni az átalakítást: azt mondta, felismerték a társadalmi igényt a háborítatlan szülésre, és meglepően nyíltan beszélt a szülészeti ellátás problémáiról (vagy legalábbis egy részükről). Például kijelentette, hogy a várandósság nem betegség, ezért a szülést sem gyógyításként kell kezelni, és hogy a nők „futószalagon”, „kórházgyárakban” szülnek jelenleg. Mit gondoltok Takács Péter nyilatkozatáról? Árnyalódott az átalakítás képe bennetek?

Viktória: Bennem abszolút bizalmatlanság és teljesen rossz érzés van a kormányzati nyilatkozat után. 2024-ben én már nem arról akarok egy államtitkárral beszélgetni, hogy felismerték-e, hogy a nők háborítatlanul akarnak szülni. Csak szép, de üres szavaknak tűnnek, nem valós, utánkövethető és számonkérhető reformnak. Fontos lenne megérteni, hogy a szülészeti ellátással – ugyanúgy, mint az egész egészségügyi ellátással – alapvető gondok vannak.

A háborítatlan szülés alapvetően nem csak társadalmi igény, hanem ez a jelenlegi felkészült orvoslásnak, nőgyógyászatnak, szülészetnek a valid módja, erről szólnak a WHO és a nemzetközi szakmai ajánlások, és már rég nem azt kéne nézni, hogy a szülő nők felszólaltak azért, hogy mozoghassanak szabadon, hanem kutyakötelességük lenne ezt az ellátást biztosítani.

Szerintem azért visznek félre a bordásfalról, az otthonos szülőszobáról, a családias hangulatú szülésről szóló kijelentések, mert nincs bennük semmi konkrét, miközben egy csomó olyan egyértelmű, gyakorlati lépés lenne – adatgyűjtés, irányelvek, a szülészeti erőszak megszüntetéséről szóló ajánlások –, amiket, ha akarna, bármelyik kormány meg tudna valósítani. Mivel ezekből nullát látunk, nagyon nehéz elhinnem, hogy ez az átalakítás egy társadalmi igényre születik válaszként, miközben a nőkkel nem áll szóba senki, és egyetlenegy szakmai szervezettel sem folyt előkészítő tevékenység.

Anna: Tényleg úgy tűnt, mintha meghallottak volna valamit abból a sok mindenből, amit a mozgalom és a nők egy ideje már artikulálnak, hogy nekik ez az ellátás így nem jó. De ennek ellenére engem nem győzött meg, és továbbra is probléma az előkészítetlensége az egésznek.

Szerintem ez nagyon hasonló ahhoz, ahogy a hálapénzt megszüntették: tényleg volt egy probléma, a hálapénz nem volt jó, nem segített senkinek – kivéve egyes orvosok pénztárcájának –, de egyébként nagyon sok káros folyamatot hozott be a rendszerbe. Ezt a problémát valóban kezelni kellett, de nem úgy, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntetik, miközben nem tettek lépéseket azért, hogy az ellátás általános színvonalát javítsák. Tehát nem vettél figyelembe, hogy a nők azért fizetik ki ezt a pénzt, hogy legalább egy icipici kontrollt szerezzenek a szülésük körülményeivel kapcsolatban. Ez a kontroll sokszor csak egy illúzió volt, de legalább ennyi befolyásuk lehetett a szülésre, hogy megválaszthatták az orvost meg a szülésznőt. Ennek az igénynek az az oka, hogy akár egy kórházon belül is rettenetes nagy különbségek lehetnek az orvosok tudásában, hozzáállásában, a bánásmódban, de akár speciális készségekben is. Tehát nem véletlen, hogy az egész országban ugyanannak az 5-6 orvosnak a neve kering például a császár utáni hüvelyi szülést tervezők körében. Egyik pillanatról a másikra megszüntették ennek az aprócska kis menekülési útvonalnak a lehetőségét anélkül, hogy a probléma valódi gyökerével foglalkoztak volna.

És most megint ugyanez történt, hogy valóban igény és nagyon nagy szükség lenne az orvosokat valamennyire kivonni az élettani (spontán meginduló, felesleges beavatkozásoktól mentes – Cs.K.) szülésekből – ezt is elég régóta szajkózzuk szerintem, hogy az élettani szülés kísérése nem orvosi kompetencia, ők a patológiára vannak kiképezve, erőforrás szempontjából se hatékony egy magasan képzett orvosnak az idejét azzal tölteni, hogy egészséges, normális szüléseket kísérjen. Erre ott vannak a szülésznők.

Lehetne ez egy jó irány, hogy kevesebb orvossal működtessenek szülészeti egységeket, de megint nem azzal kezdték, hogy elsőként rendezzük a szülésznői kompetenciákat, hozzuk föl arra a szintre a szülésznőket, hogy valóban képesek legyenek önállóan munkát végezni. Én el sem tudom képzelni, hogy egy ilyen jellegű átalakításba hogy lehetett a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül belekezdeni.

Takács Péter elmondása szerint a szakmai kollégiummal készítették elő egy éve az átalakítást – ebben nincsenek benne a szülésznők?

Viktória: Pont azt próbáljuk a fejükbe vésni, hogy a szülészet egy több szakmát felölelő terület, amiben egyébként a kapcsolódó szakmákon kívüli nők, mint tapasztalati szakértők is benne vannak, tehát azzal nem lesz előrébb a hazai ellátás, hogy a régóta regnáló szülészorvos szakmai vezetőkkel beszélgetnek csak. Ők is fontosak, de millió ok szól amellett, hogy ezt a párbeszédet kitágítsák. A társadalmi előkészítés azért lenne fontos, hogy a nők ne azt érezzék újból, hogy már megint valamit ránk erőltetnek. Mert lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy amúgy akar a fene háborítatlanul szülni, az jobban fog fájni, hosszabb és felesleges szenvedés stb… Egy csomó jogos aggály van magában az érintettekben is az előkészítetlen változások miatt. Arról szól az összes nemzetközi ajánlás, hogy a bábai modell felé kéne haladni, és itt most nem csak az otthonszülésről beszélek, hanem arról, hogy alacsony kockázatú várandósság esetén a bábai modellben végzett szülésznői ellátás a hatékony, az a biztonságos, egyébként az a költséghatékony is – bizonyos helyzetekben teljesen felesleges két embert megfizetni, amikor lenne ott egy kompetens.

Ezeket a jó gyakorlatokat nem kéne feltalálni, ezek létező módszertanok, ajánlások, szülészeti modellek.

Egy amúgy is rossz egészségügyi rendszerbe illeszkedik ez a nagyon rossz állapotú szülészeti ellátás, amiben jön egy hirtelen változás,

és ezek után azt gondolom, hogy egy ilyen államtitkári nyilatkozat engem tényleg nagyon nehezen tud meggyőzni pusztán a szavakkal...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR KÖZGAZDÁSZOK KISZÁMOLTÁK: ROSSZABBUL TELJESÍT AZ AZ ISKOLA, AHOL SZEGREGÁLT OSZTÁLYOKBAN TANULNAK A DIÁKOK

QUBIT+ / OKTATÁS
Szerző: KENDE ÁGNES
2024.10.11.

Akit egy kicsit is foglalkoztat a magyar oktatás helyzete, álmából felébresztve is azonosítja a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb problémáját: azt, hogy a tanulók társadalmi háttere mekkora hatással van a teljesítményükre. Nálunk a diákok eredményei nemzetközi szinten is kiugró mértékben tükrözik a szociális különbségeket. És ez nem tegnap óta van így, hiszen már az 1995-ös és 1999-es TIMSS-felmérések során is hasonló eredményeket láttunk (ezek négyévenként mérik a matematikai és a természettudományos teljesítményt 4. és 8. osztályosok körében a tananyagokhoz igazított feladatokkal). Akkor a családi háttér hatása a matematikai eredményekre a vizsgált több mint ötven ország közül Magyarországon volt a negyedik legerősebb, a 2018-as PISA felmérés szerint pedig a legjobb és legrosszabb családi hátterű tanulók közötti teljesítménybeli különbségek Magyarországon matematikából a második, természettudományból pedig a harmadik legnagyobbak Európában, jóval meghaladva az OECD-átlagot – olvasható Varga Júlia közgazdásznak az oktatás társadalmi egyenlőtlenségeiről szóló 2023-as tanulmányában.

Az okok között van az általános iskolákban tapasztalható szegregáció, írja Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia közgazdász egy 2023-as tanulmányban; ez a két jelenség – a teljesítmények társadalmi különbségei és a szegregáció – szorosan összefüggenek egymással. A kutatók ördögi körként írják le azt a jelenséget, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szegregált oktatása fokozza a társadalmi különbségeket, hiszen az iskolák közötti különbségek arra ösztönzik a szülőket, hogy ha megtehetik, jobb hírű és társadalmi összetételű iskolákba írassák gyerekeiket, ez pedig újratermeli a társadalmi elkülönülést.

Az iskolák közötti különbségekről sokat, az iskolán belüli elkülönítésről annál kevesebbet lehetett tudni idáig

Míg az iskolák közötti szegregációról számtalan tanulmány született, annál kevesebbet tudunk az iskolán belüli elkülönítés mértékéről. Hermann Zoltán, Horváth Hedvig és Kisfalusi Dorottya legfrissebb angol nyelvű tanulmányában azt vizsgálta, hogy az iskolán belüli szelekció miként függ össze a gyerekek társadalmi helyzetével, és ez miképp hat a gyerekek kompetenciaredményeire.

A kutatók azt a kérdést tették fel, hogy milyen hatással van a szegregáció az iskolán belüli egyenlőtlenségekre: növeli-e a szegényebb és gazdagabb diákok közötti teljesítménykülönbséget az, ahol jelen van az osztályok közötti szelekció?

A kutatók rövid válasza, hogy igen, ahol van iskolán belüli szelekció, egyértelműen nagyobb lesz a szegény és a gazdag diákok közötti teljesítménykülönbség. „Azt viszont nem látjuk, hogy az osztályok közötti szelekció az iskola tudatos politikájából vagy más módon jött létre a vizsgált évfolyamokon” – mondta kérdésünkre Hermann Zoltán oktatás-gazdaságtannal foglalkozó közgazdász, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Sőt, sok esetben teljesen véletlenül alakul ki az osztályok közötti társadalmi különbség: „lehet, hogy ha csak három gyerek helyet cserélne a két osztály között, már el is tűnne az osztályok közötti társadalmi különbség, vagy találtunk olyat is, amikor a következő évben ugyanabban az iskolában a hatodikosok között már nem is látszik. Ez azért különösen érdekes, mert még az ilyen véletlenszerűen szelektívvé váló osztályokban is jelentős különbség van a szegény és jobb módú gyerekek kompetenciaeredményeiben”...

ITT OLVASHATÓ

TITKOS KORMÁNYHATÁROZAT SZABÁLYOZZA A CT- ÉS MR-VIZSGÁLATOK ÁLLAMOSÍTÁSÁT

ÁTLÁTSZÓ / EGÉSZSÉGÜGY
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.10.10.

Tavaly szavazta meg a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken történhetnek CT- és MR-vizsgálatok az egészségbiztosítás terhére. Miniszteri engedéllyel viszont a magáncégek egy évvel tovább, vagyis 2025 november elejéig is végezhetnek közfinanszírozott vizsgálatokat, mert az új állami CT- és MR-készülékeket még meg sem vette a kormány. A tervekben 30 új CT- és 14 új MR-készülék megvásárlása szerepel, de az átállás részleteiről egy „nem nyilvános”, vagyis gyakorlatilag titkos kormányhatározat rendelkezik.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) összesen 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket tervez vásárolni, hogy ki tudja váltani a magáncégek berendezéseit. A beszerzések jelenleg még folyamatban vannak, vagyis még nem dőlt el, hogy kitől, mennyiért és milyen gépeket vesznek. Ráadásul a készülékek elhelyezésén is dolgozni kell még: van, ahol teljes, máshol részleges átalakítást kell elvégezni. De ennek sem álltak még neki: az OKFŐ még csak most keresi azt a vállalkozást, ami elkészítené a szükséges munkálatok terveit.

44 új készüléket vesznek

„Jelenleg a CT- és MRI-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, vagy úgy, hogy a kórházakban, szakrendelőkben saját, erre kialakított részlegük van, ahova az állam beutalja a betegeket, vagy úgy, hogy kórházon kívüli magánrendelőket működtetnek, és oda utalja be a pácienseket az állami egészségügy” – olvasható az Országos Kórházi Főigazgatóság által közzétett közbeszerzési felhívásban.

A folytatásból kiderül az is, hogy országosan 44 helyszínre vásárolnak új készülékeket, hogy kiváltsák a magáncégek gépeivel végzett közfinanszírozott vizsgálatokat.

„Közfinanszírozott, nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat, vagyis MRI- és CT-vizsgálatokat 2025 novemberétől csak állami intézmény végezhet, vagyis legkésőbb a megadott időpontig meg kell valósulnia a magánszolgáltatók kiváltásának. Ennek érdekében indult el a CT- és MR-berendezések cseréjére vonatkozó program, melynek keretében

az OKFŐ országos szinten 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket szerez be.

A kapcsolódó eszközbeszerzések jelenleg folyamatban vannak. A szerződéskötéstől a beszállítóknak 150-180 napja lesz az adott berendezés leszállítására.”

Egy általunk megkérdezett radiológiai szakértő szerint ennyi új állami CT- és MR-berendezéssel a megszűnő magántulajdonú vizsgálati kapacitást kényelmesen le lehet cserélni, hiszen „jelenleg 15 CT és 11 MR berendezés az, amelyen állami finanszírozású vizsgálatot végeznek, de ilyen-olyan-amolyan magántulajdonban van”.

Szerinte azonban sokkal fontosabb az, hogy ezeket az új berendezéseket országszerte úgy osszák el, hogy ha már ekkora fejlesztés történik, annak eredményeként minden sürgősségi osztályt (SBO-t) üzemeltető kórházban legyen mind CT-, mind MR-berendezés...

ITT OLVASHATÓ

BAZSÓ GÁBOR KAROTTA: NEM A VILLANYAUTÓ DRÁGA, AZ ÚJ AUTÓ ROHADT DRÁGA NEKÜNK

KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.10.10.

Az autózás két szakértője, Bazsó Gábor Karotta és Horváth András az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorában fejtette ki a véleményét az elektromos autókról.

ITT NÉZHETŐ MEG

HOGYAN LEHET BEFEKTETNI EGÉSZSÉGÜGYI CÉGEKBE, HOGY AZ NE LEGYEN DUPLA VAGY SEMMI JÁTÉK?

G7.HU
Szerző: AL-HILAL ISTVÁN
2024.10.11.

(A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A globális egészségügyi ágazat tudományos vonatkozásai rendkívül csábítóak lehetnek, és kétségtelenül vonzó dolog olyan vállalkozásokba befektetni, amelyek izgalmas, új vizsgálatokban vesznek részt és ígéretes jövőbeli potenciállal rendelkeznek. Az egészségügybe való befektetés azonban nem csak a tudományos kérdésekről szól. Sőt, ebben az ágazatban komolyan fennáll a veszélye annak, hogy túl nagy hangsúlyt helyezünk a természettudományos szempontokra, és nem fordítunk kellő figyelmet az olyan szempontokra, mint a mögöttes üzleti modell, a tőkeallokáció és a vállalkozások gazdasági jellemzői.

A klinikai vizsgálatok eredményét szinte képtelenség megjósolni, és az is tény, hogy nagyon kevés gyógyszer jut el a feltalálástól a klinikai vizsgálatok különböző fázisain át a jóváhagyásig, majd a forgalmazásig. Ez egy nagy kockázattal járó, gyakran bináris kimenetelű terület. A Fidelitynél a vállalkozások minőségét meghatározó alapvető jellemzőket vizsgáljuk, nevezetesen azt, hogy képes-e a cég vonzó tőkemegtérülést (ROIC) elérni, és hogy az adott vállalkozás milyen tőkeallokációs tevékenységet folytat.

A nagy gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatok különösen ellenállóak a piaci gyengeségekkel szemben, mivel termékeik az alapvető fogyasztási cikkek közé tartoznak. A magas tőkésítettségű biotechnológiai és gyógyszeripari cégek alszektora az ágazat belső kihívásai miatt közép- és hosszú távon valószínűleg nehezen tud az átlagnál jobb teljesítményt nyújtani, például mert 2025 és 2030 között jelentős szabadalmak fognak lejárni. Ahogy közeledünk ehhez az időszakhoz, a befektetők egyre jobban tisztában lesznek azzal, hogy nemsokára megszűnik ez a kivételezett helyzet.

Mindazonáltal ebben az alszektorban jelentős szórás tapasztalható: az elhízás témájában érintett vállalatok előtt komoly növekedési potenciál áll, csakúgy, mint azok előtt, amelyek az Alzheimer-kórhoz kapcsolatos készítményeket gyártanak. A Fidelity-nél szelektíven vállalunk kitettséget ezen a területen, és előtte mindig gondosan értékeljük az egyes befektetési lehetőségekben rejlő kockázatok és jövedelmek esélyét...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB EZER REFORMÁTUS DÖNTÖTT – EGYHÁZ A SZÁMOK TÜKRÉBEN

SZEMLÉLEK
Szerző: RAB KRISZTINA
2024.10.11.

Nemrégiben Balog Zoltán püspök a református egyházban “lezárt történetnek” nevezte a kegyelmi ügyet. Zalatnay István református teológust, filozófust kérdeztük.

– Hogyan látja, a reformátusok valóban lezárták ezt az ügyet?

– Ez egyfajta kincstári optimizmus, a valóság nem ezt mutatja. Van ennek egy egészen egyértelmű jele, ami egyben megválaszolja azt a fél éve vitatott kérdést, hogy az egyházon belül megjelent, a botrány miatt elkeseredett, felháborodott és szomorú hangok csak néhány kicsit túlbuzgó értelmiségi, meg egy-két elégedetlen lelkész hangját jelentik, vagy az egyház tagjainak sokkal szélesebb körét is mélyen érintette ez az ügy. A válasz benne van a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásainak nemrégiben nyilvánosságra került számadataiban. Első ránézésre is nagyon megdöbbentő, hogy

2024-ben közel 20 ezer emberrel kevesebben rendelkeztek a református egyház javára,

mint az előző évben. Ez önmagában, nominálisan is nagymértékű csökkenés, de még inkább az, ha figyelembe vesszük, hogy a történelmi egyházak esetében folyamatosan, körülbelül 5%-kal nőtt évente azoknak a száma, akik ilyen rendelkezést tettek.

Ezt is figyelembe véve, és azt is tudva, hogy a nem keresztény egyházaknál nem történt semmilyen csökkenés, azt mondhatjuk, hogy körülbelül 40 ezerrel kevesebben rendelkeztek a református egyház, és körülbelül 60 ezerrel kevesebben a katolikus egyház javára, mint egy évvel korábban. Az evangélikusoknál és majdnem minden kisebb keresztény egyháznál is azt látjuk, hogy a felajánlások száma lényegében stagnált.

A kép teljességéhez fontos tudni, hogy – a civil társadalmi 1%-tól eltérően – ha valaki egyszer rendelkezett az egyházi 1%-ról, akkor az a rendelkezése a következő évekre is mindaddig érvényes, ameddig azt vissza nem vonja. Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy olyan emberek, akik a korábbiakban az egyház javára rendelkeztek, most hoztak egy döntést, vették a fáradságot, és visszavonták a rendelkezésüket. Erre semmilyen más magyarázat nincs azon kívül, hogy volt ez a botrány...

ITT OLVASHATÓ

„AZ MTVA A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIA TORZSZÜLÖTTE”

NÉPSZAVA / VIDEÓINTERJÚ
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2024.10.11.

Már mindenki propagandagyárnak, hazugsággyárnak hívja az állami médiát. Én torzszülöttnek nevezem, de az biztos, hogy nem közszolgálati média – jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában a Tiszta Kezek Mozgalom alapítója, a korábban a Médiaszolgáltatás-támogató- és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székháza előtt éhségsztrájkoló újságíró. Videóinterjú.

Nagy Navarro Balázs – aki nemrégiben beszédet mondott a Tisza Párt által a helyszínen szervezett demonstráción – szerint a szervezet eljátssza a közmédiát, de a valóságban hamis híreket gyárt és manipulál. Ezt az emberek is kezdik megérteni, s az „átkosnak” nevezett szocialista rendszer utolsó tíz évében sem voltak jellemzők a mostani viszonyok. Arra a felvetésre, hogy az állami média azt állítja, rendszeresen hívja az ellenzéki politikusokat, csak azok nem fogadják el a meghívást, Nagy Navarro Balázs azt mondta: a propaganda tudja, miként kell „megcsavarni a dolgokat”.

Az újságíró emlékeztetett, hogy 2022 előtt csak a választási periódusban hívták be az ellenzék pártjainak képviselőit, majd később is csak uniós elvárások miatt, a statisztika csinosítása miatt változtattak ezen a gyakorlaton. Néhány párt eleget tesz a meghívásoknak, mások nem, de ez is azt jelzi, hogy valami nincsen rendben – fejtegette. Nagy Navarro Balázs úgy véli, olyan kevezőtlen folyamatok zajlanak mind Magyarországon, mind világszerte, hogy a kormány úgy gondolja, csak a propaganda tudja megmenteni a hatalmát. Így az MTVA jelenlegi szerepe, hangütése aligha fog változni.

Pedig a közmédia mindenkinek a médiája. Meg kell szólaltatni benne a kisebbségeket, teret kell adni a legkülönfélébb élményeknek, hiszen az intézmény közpénzből működik. Nagy Navarro Balázs megjegyezte, hogy kialakíthatók olyan intézményi keretek, amelyek révén távol tartható a politikai manipuláció a közmédiától. Ideális esetben nyilvánosságra kéne hozni minden politikusi beavatkozási kísérletet.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ROMSICS IGNÁC: EZT AZÉRT OLVASTAM FEL, HOGY NEVESSENEK, VAGY SÍRJANAK

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.10.11.

A sajtó- és médiaszabadság, a civil szervezetek megerősítése, a sokféleség elfogadása az 1994 és '98 között hatalmon lévő kormány kimondott célja volt. Erre az időszakra emlékezett vissza Romsics Ignác az Egy történelmi kísérletről című konferencián. A Politikatörténeti Alapítvány, a Szociális Demokráciáért Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány szervezésében emlékeztek arról, hogy a baloldali pártok harminc éve győztek először Magyarországon szabad választáson.

Mélyelemzés a kilencvenes évek Magyarországáról – akár ez is lehetett volna Romsics Ignác előadásának címe. A történész beszélt a rendszerváltás utáni évek politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi változásairól.

„A modernizáció a fejlődés motorja, de ehhez a kor követelményeinek megfelelő változtatásokra van szükség. Ahhoz, hogy egy társadalom modernizálódjon, a demokráciának meg kell szilárdulnia, a gazdaságot a piacnak kell dominálnia, készen kell állnunk az újításokra és békés, szakszerű vitákra, valamint elő kell segíteni az integrációt és a kirekesztés felszámolását” – mondta Romsics.

A Horn-kormány a Nyugat-Európához való felzárkózást elősegítő törekvéseket értette modernizáció alatt, ami a fentiekhez hasonló elvekre épült. Ebben az időszakban döntöttek népszavazással a NATO-csatlakozásról, és a ciklus végén kezdődtek a tárgyalások az uniós csatlakozásról is. Az 1995-ös Magyarország az új Európában program – amit Romsics ma is vállalhatónak nevezett – a piacgazdaságot, a demokratikus jogállam intézményeinek működését, a társadalmi megbékélést, a nemzeti összefogást helyezte előtérbe. Fontossá vált a sajtó- és médiaszabadság, a civil szervezetek megerősítése, a világnézetek és az életvitelek sokféleségének elfogadása. „Jól sejtik: ezt azért olvastam fel, hogy ki-ki vérmérséklete szerint nevessen, vagy sírjon” – egészítette ki a történész. Elmondta azt is, hogy a békés és szakszerű vitakultúra, ami szintén a modernizáció fontos kritériuma, nem tartozik a mai rendszer sajátosságai közé, de azért, hogy ma rosszabb a helyzet, mint a kilencvenes években volt, nyilvánvalóan nem a Horn-kormány a felelős...

ITT OLVASHATÓ

FÉLRESIKLOTT MÍTOSZIRTÁS – ÍGY TÖRÖLNÉ EL SZENT ISTVÁNT EGY ÚJ OXFORDI KÖTET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.10.11.

Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól: István király nagy államszervező mivolta bizonyíthatatlan, nem ő írta az Intelmeket, nem az övé a Szent Jobb, Koppánnyal vívott harca kitaláció. Sőt: Berend Nóra arról tájékoztatja a nyugati közvéleményt, hogy lényegében a „Szent István-mítosz” egésze „levegőre épült”. Mint a legtöbb posztmodern visszabontási kísérlet, ez is sok sebből vérzik. Könyvkritika...

ITT OLVASHATÓ

A MILTON OKOZTA POLITIKAI HURRIKÁN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.10.11.

Ha nem idegenkednénk a katasztrófahumortól, azt mondanánk, hogy a Milton hurrikán jó ízléséről tanúskodik, hogy a gyönyörű Sarasota mellett ért partot. Sarasota egyik híressége a finom lisztre hasonlító hófehér homok a tengerparton, amilyen sehol nincs a világon. A város másik híressége a cirkusz, Sarasota szinonimája, s idenyúlnak a magyar gyökerek.

1927-ben költözött ide a híres Ringling Bros. and Barnum & Bailey Circus a connecticuti Bridgeportból az időjárás miatt. Sarasotában télen is nyári időjárás van, a cirkuszt nem kellett télre bezárni. Az első magyarok cirkuszművészek voltak, akik megtelepedtek az operájáról és gazdag kulturális életéről is híres városban. Őket követték mások.

Sarasota Floridában egy „magyar város”. A magyarok vonzzák a magyarokat. Először New Yorkból költöztek ki New Jerseybe családi házakba, majd az idősebbek leköltöztek a meleg Sarasotába. Sarasotában mindig van magyar étterem, néhány éve „Laci” disznótorosa és marhapörköltje volt a legjobb a házi süteményekkel.

Sarasotában több mint 5 ezer magyar él. A Milton hurrikán által fenyegetett térségben Tampától Naplesig 50 ezer. Ennyi magyart fenyegetett a hurrikán, ezeknek 10 százaléka Sarasotában él, ahova végül becsapódott a hurrikán. Nem véletlen, hogy Sarasotában van a Hungarian Festival, amely a hurrikán miatt elmaradt és jövő májusra helyezték át.

De a cirkuszi élet ma is olyan élénk, mint száz évvel ezelőtt, ahol világhírű trapéziskola, cirkusz „akadémia” és cirkuszmúzeum is működik. De a Milton hurrikán előtt volt másfajta „cirkusz”, amely nem korlátozódott Sarasotára, s elsősorban a Fox News szolgáltatta. Ez a „cirkusz” azonban annak ellenére nem szórakoztató, hogy egy bohóc köré épül.

Aki még nem hallotta a Fox News rádióműsorát, annak nincs fogalma arról, milyen mélyre képes süllyedni az emberiség, miközben mindez csupán előszele valami borzalmasnak. Ha valaki Floridában sokat tartózkodik olyan helyen, ahol egész nap a Fox News rádióműsorát hallgatják, pszichoszomatikus tünetei lesznek vagy megbolondul, esetleg mindkettő.

Amikor a politikai jobboldal kitalálta, hogy a sajtó ellenőrző funkcióját azzal kerülik meg, hogy saját sajtót hoznak létre maguknak, az emberiség önpusztítását magasabb szintre emelte. Létrehoztak egy olyan szörnyeteget, amely önmagát eteti, a valóságot nem csupán hamisítja, hanem megszünteti.

Floridában a bárokban a sportcsatornák mellett csak Fox News-t néznek. A vendégnek külön kell kérnie, hogy harminc képernyőből egyet állítsanak a CNN-re, ami a közönség sötét pillantásait vonja maga után. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy 24 órás tömény hazugság és uszítás zajlik, amely egyre szélsőségesebb, hogy elérje az ingerküszöböt.

Nem kell ehhez sörözőbe menni, a fodrásztól kezdve az Uber sofőrig mindenki ezt adja, ami valóságos utazás egy képzeletbeli világba, ahol csak összeesküvések vannak. A Miltonról is először itt értesülhetett az alternatív valóságban élők tömege, amikor megtudhatta, hogy a demokrata kormányzat a billegő és a republikánus államok felé irányítja a hurrikánokat.

A Fox News közönsége olyan dózisban kapja az alternatív tényeket, hogy elhisz bármit: azt is, hogy a demokrata kormányzat képes a hurrikánok erősségét változtatni, s mivel Trump Floridába helyezte New Yorkból a főhadiszállását, mi sem természetesebb, hogy Miltont 5-ös kategóriájú hurrikánná változtatta Biden és Harris.

Így fonódott össze az évszázad természeti katasztrófájának beharangozott hurrikán és az amerikai elnökválasztási kampány. Mire a Milton hurrikán partot ért Sarasota egyik szép előszigete, a Siesta Key magasságában, a kormányzat és az igazi média már könyörgött, hogy a MAGA republikánusok fejezzék be az álhírek és a dezinformációk terjesztését, mert emberek életébe kerülhet.

A Helene hurrikán két héttel korábbi pusztítása a Trump-kampány számára olyan volt, mint egy falat kenyér. Azt hazudták, hogy a szövetségi kormány nem nyújtott segítséget, nem is foglalkozott a hurrikánnal, a kár nem is Helene-nek, hanem Kamalának köszönhető. Biden és Kamala ezért most élő műsorban hívta a veszélyeztetett városok polgármestereit.

Trump azt állította, hogy azért nincs elég pénz a védekezésre és a károk enyhítésére, mert a demokraták a segélyalapokat az illegális bevándorlók megsegítésére költötték. Két legyet ütött egy csapásra. Ehhez szerkesztettek a közösséginek hazudott médiába hamis videókat és téves információkat, hogy gyerekek menekültek a hurrikán elől és fulladtak a vízbe.

Trump megígérte, ha megválasztják, segít a hurrikán áldozatainak. Harrisnek addig kell ezt megtennie. 3 millió ember maradt áram nélkül. 100 milliárd dolláros a kár, milliók vesztik el az otthonaikat, amikor visszatérnek és meglátják, mi maradt a hurrikán után. A választást eldöntheti a hurrikán, Floridán kívül is. Pedig Trump még életében nem segített senkinek...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

Sarasota Police tour St. Armands and Lido Keys after Hurricane Milton 

Hurricane Milton leaves death and destruction in its wake in Florida

Florida residents begin to recover from the devastating damage left behind from Hurricane Milton

FLASZTER 318. – MTVA-TÜNTETÉS: SIKERREL JÁRT MAGYAR PÉTER?

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.10.10.

A közmédiánál demonstrált a Tisza Párt, műsorunkban ki is beszélték vendégeink ennek a részleteit. Ahogyan szó esett arról is, hogy kiszállt a fideszes influenszer. Hogy ki és erről mit gondolnak? Az kiderül a műsorból, ahogyan az is, hogy mit gondolnak a semmibe vezető bicikliútról. Nyugdíj helyett ablakcsere? Ez is szóba került, ahogyan az eltévedt segélycsomagok is: a Fidesz kétszer lop. 

Akik pedig mindezeket átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Katus Eszter és Szerető Szabolcs.

ITT NÉZHETŐ MEG

A rendszer felélte anyagi és morális tartalékait – Magyar Hang-ajánló

A KORMÁNY TÖRVÉNYTELEN, MERT A MAGYAR VÁLASZTÓJOG NEM SZABAD

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.10.11.

„A választás egy figyelmeztető jel volt, hogy nem annak látnak bennünket, amik valójában vagyunk” – mondja Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a 2022-es vereség miatt az ellenzéki választók kétharmada a korábbi pártok leváltására szavazott. Gyurcsány Ferenc az eredményből nem azt olvasta ki, hogy a választók nem kérnek belőle, sőt, újabban nyíltan hirdeti, hogy az ő kormányzása alatt jobb volt. Szerinte Magyar Péter a legfontosabb kérdésekben ugyanazt gondolja, mint Orbán Viktor, a Tisza feltűnésével azonban a DK-nak is váltania kell. A miniszterelnököt árulónak, az óbudai polgármestert ártatlannak tartja, és továbbra sem lát más megoldást a kormányváltáshoz, mint a teljes ellenzéki összefogást.

A júniusi választás után azt ígérte, hogy mostantól minden meccset lejátszanak. Mennyi most az állás, hány meccset nyertek meg az elmúlt négy hónapban?

Azt meglátjuk majd 2026-ban. Valójában ez annak a beismerése volt, hogy nem működött az a politikai stratégiánk, amely arról szólt, hogy dolgozunk, dolgozunk, és ‘26-ra majd átrendeződik az ellenzéki térfél, és mi leszünk a gravitációs középpontban. Akkor játsszuk le! Mivel magától nem fog megváltozni a politikai képlet, ki akartuk nyitni azokat a vitákat, amelyeket korábban tudatosan kerültünk.

Bejött ez a taktika?

Az elején vagyunk még. Ez egy viszonylag hosszú és számunkra is szokatlan út. A DK megalapítása óta ugyanazon az úton mentünk előre. Lassabban, mint hittük, de az út elég egyértelmű volt. A korrekcióra most jóval kevesebb időnk van. Ha azt szeretnénk, hogy az ország jelentős része elfogadja az általunk képviselt politikai eszméket és programokat, akkor azt hiszem, jó úton járunk.

A jó út alatt azt a konfrontatív felfogást érti, amivel nyíltan beleállt például a független sajtóba?

Vitatkozunk. A tanulság az volt, hogy egészen egyszerűen nem működik az a típusú elegáns visszafogottság, amivel mi sokszor – talán túl nagy önhittséggel – intellektualizáltunk bizonyos problémákat. Például egyszerűen érdemes beszélni arról, hogy a sajtó, az egyházak és az igazságszolgáltatás függetlensége nem egyenlő azzal, hogy nem lehet őket számon kérni. Ez a három intézmény arra tart igényt, hogy a szélesebb társadalmi közeg ne mondjon róluk véleményt. Láthatólag ijedtséget, riadalmat, ellenszenvet vált ki sokakból, hogy van egy politikai párt, amely azt mondja, hogy veletek ilyen meg olyan probléma van. A függetlenség csak annyit jelent szerintünk, hogy valaki független a kormánytól. Ma már azt gondolom, hogy akkor követtünk el hibát, amikor nem beszéltük meg ezeket a kérdéseket...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN