2024. október 10., csütörtök

HURRICANE MILTON EXTREME SURGE WIND SLAMS SARASOTA, FL

SARASOTA, FLORIDA
Szerző: STORMCAHASINGVIDEO
2024.10.10.



Hurricane Milton makes landfall in Sarasota bringing extreme winds, heavy damage and major storm surge to the area.

Shot Description 

0:00- Hurricane Force winds cause power flashes and palm trees to go down on Tamiama Road in Sarasota, FL. 
0:15- A dumpster floats in deep storm surge as power flashes fill the night sky in Sarasota, FL. 
0:32- Various shots of extreme winds and storm surge as Hurricane Milton makes landfall in Sarasota, FL. 
1:18- Power transformers exploded behind the Sarasota skyline 
1:44- View, from the Ringling Causeway Bridge of hurricane force winds battering Siesta Key, FL. 
2:27- In The Eye; Various shots of storm surge flooding at the Sarasota Bay Marina. 
2:54- Various shots of storm surge flooding from around Sarasota, FL.


Lásd még:














EDDIG 420 EZRET KERESETT, MOST MILLIÓKAT FOG, SZERINTE EZ IJESZTŐ ÉS SZÜRREÁLIS

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2024.10.10.


- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely október 1-jén átvette a hatalmat a XII. kerületben. A testületi üléseket mégsem teszi át délutánra, inkább megpróbálja megszokni a reggeli kelést.

- Szerinte most már biztos, hogy valamit kell csinálni a Turul-szoborral, akár a MIÉP-nek is eladná, akik már be is jelentkeztek érte.

- A fővárosban Magyar Péternek és Karácsony Gergőnek kéne barátságosabb viszonyba kerülni, és jobban megegyezni Budapest vezetéséről. De egyelőre csak egymással szemben futnak, mindkettő arra vár, ki ugrik el előbb.

- A Kutyapárt még túl kicsi ahhoz, hogy főpolgármester-helyettest adjon, de a Fideszén kívül bárki jelöltjét megszavazzák.

- Azt szerinte mindenki látja, hogy Magyar és Vitézy Dávid érdekek mentén egymás mellé sodródtak, de jobb lenne, ha kimondanák direktben, hogy mi van.

- A Tisza Párt képviselői egyelőre össze-vissza szavaznak a fővárosban, nem nagyon értik, pontosan miről meg hogyan szavaznak.

Hivatalosan október 1-jétől polgármester. Éjfél után azt írta ki a Facebookra, hogy: „Na, már 5 perce polgármester vagyok. És még mindig nem loptam semmit!” Azóta eltelt nagyjából egy hét. Sikerült azóta lopni?

Nem, de úgy tűnik, pont jókor lettem polgármester. Az LMP benyújtott egy javaslatot a parlamentnek, ha megszavazzák, akkor kábé duplájára emelik a polgármester fizetését. Úgyhogy most már nem kell lopnunk, mert akkor ez így megoldódott. Szürreálisan jön ki egyébként. Fővárosi képviselő is vagyok, így ilyen 4 millió bruttóra jönne ki a fizetésem.

És mire fogja ezt költeni?

Odaadom a szegényeknek. Vagy a gazdagoknak! Nem tudom, de elég ijesztő.

Ijesztő a nagyobb fizetés?

Én eddig 420 ezret kerestem. Ez meg 4 millió forint. Nem tudom, veszünk fel belőle alkalmazottakat a párthoz, vagy valami, mert ez így tényleg szürreális. Meg hát azért sem kell lopni, mert van itt bent kávé, meg cukor, tehát kiderült, hogy ezek járnak, nem kell ellopkodni. Egyébként látszódnak jó lehetőségek a lopásra, mert volt, aki szerette volna, hogy a közjóléti erdő típusú ingatlanát minősítsük át lakóövezetté, és ott azért látszott, hogy – hogy is mondjam – neki erre lenne pénze.

Már az elmúlt egy hétben volt ilyen megkeresés?

Nem, ez még régebben, pár hónapja volt...

Nehézkesen hoztuk össze ezt interjút, nem volt könnyű időpontot találni. Ennyire kaotikus polgármesternek lenni, hogy egy órára sem tudunk leülni?

Hát most nagyon sok minden van. Csomó ügy állt itt az elmúlt hónapokban, azokkal is kell foglalkozni. Ránk szakadt egy csomó közbeszerzés, amit most el kell indítani. Meg most ismerjük meg úgy egyáltalán, hogy ki mit csinál itt az irodákban, milyen feladatok vannak. A kommunikációs részleg nagy része elment, azt is nekünk kell most csinálni. Fel kell adni az álláshirdetéseket. Az előző vezetés visszaadott a testületnek több hatáskört, de három hónapja nem volt testületi ülés, úgyhogy jó sok ügy feltorlódott itt az elmúlt időszakban. Igazából plusz egy órám egy nap nem nagyon van. De már látszik a megoldás, polgármesteri utasításba adom nemsokára, hogy ötven órás napok legyenek a kerületben...


ORBÁN VIKTOR AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBB BANKÁRA

HVG360
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2024.10.10.


Orbán Viktor a szélsőjobboldali szövetségeseinek kistafírozására használja a részben a barátja, részben az állam tulajdonában lévő MBH Bankot. Mészárosék mintaprojektje a francia Nemzeti Tömörülés finanszírozása volt, de már a spanyol Voxszal és az osztrák FPÖ-vel való együttműködésre is van bizonyíték.


Két-három év távlatából már tudatos építkezésnek látszik, ami 2022-ben még egyedi esetnek tűnt: a magyar Mészáros Lőrinc bankja az európai szélsőjobb előretörését finanszírozza. Ma ugyanis már nemcsak a francia, hanem a spanyol elvbarátok, vagyis a Nemzeti Tömörülés után a Vox hitellel való megtámogatása is tény, sőt az osztrák és a magyar sajtó együttműködésének köszönhetően az is, hogy a múlt héten éppen választásokat nyert Osztrák Szabadságpárt médiuma, az AUF1 televíziós csatorna kapcsolatban áll Mészáros és a magyar állam közös pénzintézetével. A szélsőjobboldali és oroszbarát kötelékektől hemzsegő AUF1 támogatója ugyanis egy egyesület, a Verein für Basisgetragene Medienvielfalt (Alulról Építkező Médiadiverzitásért Egyesület), amelynek számlavezető pénzintézete ugyancsak Magyarországon van. Márpedig ez a kör június óta a Patrióták Európáért pártszövetség alapítóit adja ki, és ekként a magyar kormányfő szuverenitáspárti, ám az Európai Unió föderális és liberális szemléletét mélyen elutasító politikáját támogatja. A szóban forgó pártok sajátossága az is, hogy nem utasítják vissza az orosz, netán iráni kapcsolatokat sem.

Legutóbb a spanyol Vox párt ügye irányította a figyelmet ezekre a kapcsolatokra, miután kiderült, hogy az ottani szélsőjobb is részben a magyar MBH Bank hiteléből finanszírozta a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányát. A párt két részletben összesen 9,2 millió eurót vett fel. 2022-ben a francia Nemzeti Front 10,6 millió eurót kapott az azóta az MBH-ba beolvadt MKB Banktól. A madridi El País napilap megkeresésére a Vox szóvivője most azt mondta: az időközben már visszafizetett kölcsönre azért volt szükség, mert hazai forrásból nem jutottak a kampányhoz szükséges pénzhez. Az állítást azóta már Orbán Viktor is kommentálta, holott attól mereven elzárkózott, hogy bármi köze lenne a barátjának és egyben az államnak a kezében lévő pénzintézet döntéseihez: felháborodottan kérdezte több tucat újságíró előtt, hogy vajon méltányos-e, ha a saját országában visszautasítják egy párt hitelezését...

MAGYARORSZÁG AKKUNAGYHATALOM AKAR LENNI, KÁR, HOGY AZ ÉVI SZÁZEZER TONNA HULLADÉK FELDOLGOZÁSÁRA GYAKORLATILAG SENKI NEM KÉPES

NÉPSZAVA
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2024.10.09.


Az akkumulátorgyárak telepítéséről sokat, ám a termelés mentén keletkező hulladékokról jóval kevesebbet hallani, pedig hamarosan százezer tonnányi keletkezik évente. A feldolgozóipar a startvonalon áll. Erről beszélgettünk Czeglédi Andorral, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének alelnökével, az Envirotis Zrt. vezérigazgatójával és Farkas Bélával, a szervezet Akkumulátor és Energiatárolás Munkacsoportjának vezetőjével.


Mintegy fél évtizeddel ezelőtt megérkezett Magyarországra az első akkumulátorgyár, s a kormány részéről immár kimondott stratégiai cél, hogy ez az iparág globális összevetésben is felfusson. Két év múlva akár az EU második legnagyobb gyártójává válhatunk. Ne dugjuk homokba a fejünket, ezzel párhuzamosan tetemes mennyiségű hulladék is keletkezik, amelyek illegális elhelyezéséről sajnos már ma is épp eleget hallani. A hazai hulladékfeldolgozó ipar fel van készülve a leginkább elektromos autókban megjelenő akkumulátorok jelentette kihívásra?

Czeglédi Andor: Ha a rövid válaszomra kíváncsi, akkor bizony nincsen. Nincsenek olyan feldolgozók, amelyek képesek lennének az innen érkező veszélyes hulladék feldolgozására, tehát mindenképpen lépni kell ezen a téren. Azok az akkuk, amelyeket ma legyártanak 10-15 év múlva vállnak hulladékká. Az gondolhatnánk tehát, hogy van időnk. Ám nem csak ezekről kell beszélni, és hogy érezhető legyen a probléma nagysága, ahhoz mondanék számokat. A már eddig bejelentett akkumulátor gyártói kapacitások teljes felfutásakor (2030-2031) Magyarországon évi 1 millió tonnára rúg majd a termelés. Arról már kevesen beszélnek, hogy a gyártás során nagyjából 10 százalék selejt keletkezik. Sőt, a termelés indulását követő első időszakban ez elérheti akár a 60 százalékot is. Ha az említett hazai termelői kapacitásnál maradunk, akkor éves szinten minimum 100, de inkább 130 ezer tonna, ebből az ágazatból érkező veszélyes hulladék feldolgozását kell megoldani. Ehhez csak annyi, hogy itthon eddig évente nagyjából 550 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. Vagyis ebből az új irányból az eddigi mennyiség mintegy ötödével gyarapszik. Ráadásul ekkor még valóban csak a gyártási selejtről beszéltünk. Az autókban található „end of life” egységekről, vagyis azokról az akkukról, amelyek a gépjárművekben életciklusuk végére jutnak, még nem szóltunk. Utóbbi az évtized végétől kezdődően biztosan meredeken emelkedik. Így azt hiszem látható, hogy igencsak komoly probléma előtt állunk, amit, ha már ebbe az irányba tart a technológia és a kormányzati stratégia, mihamarabb kezelni kell.

Mennyi feldolgozói kapacitás van ehhez itthon?

Cz. A: Lényegében a nulláról indulunk, mert nincs érdemi feldolgozói kapacitás itthon. Egy volt, van, a SungEel Kft. Bátonyterenyén, amely idén júliusban kapta vissza korlátozva az engedélyét. Tevékenységébe most nem mennék bele. Maradjunk annyiban működése körüli
 hírek nem tettek jót az iparág megítélésének. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elektromos autók iránti kereslet mos éppen csökkenő tendenciát mutat, így az szektor piciny levegőhöz jut, hogy felkészüljön az előtte álló kihívásra.

Mennyi feldolgozói kapacitás van készülőben?

Cz. A: Olyan, amit bejelentettek volna nincs...

ELLENSÉGES SZERENÁD AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN ORBÁNNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.10.10.



Széles körben beszámolt a világsajtó a magyar miniszterelnökre az európai parlamentben zúduló össztűzről. Baloldali képviselők a Bella Ciao antifasiszta dalt énekelték a magyar miniszterelnöknek az Európai Parlamentben.

Az olaszok egyik legismertebb partizándalával, ami a világon az antifasiszta mozgalom egyik jelképeként is ismertté vált, a Bella Ciao refrénjét énekelve tiltakozott a Baloldal nevű európai parlamenti képviselőcsoport Orbán Viktor ellen Strasbourgban, amit a New York Times ellenséges szerenádnak minősített. S a parlament elnöke mosolyát nem titkolva, de jelezte, nem az Euróvíziós Dalfesztiválon vagyunk! Utalt itt Roberta Metsola A nagy bankrablás c. spanyol Netflix sorozatra, aminek betétdala is volt, illetve az Abbára, akik 50 éve nyerték meg a dalfesztivált.

Mindenesetre ez a nevetséges helyzet alkalmat adott Jenny Grossnak, a The Times, illetve a NYT tudósítójának arra, bemutassa Orbánnak az unióval szembeni ellenséges viszonyát. Ami július 1-je, az soros elnökség kezdete óta még az eddigieknél is fagyosabb lett. Alapvetően a be nem jelentett Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel folytatott ún. béketárgyalásai miatt, amely bebizonyította, Orbán inkább udvarol az autokrata vezetőknek, mint képviselné az uniós értékrendet. A Donald Trumppal való floridai találkozó is csak olaj volt a tűzre, mert megerősítették szövetségüket a migránsellenes politikájukkal és a NATO iránti szkepticizmusukkal. Terry Reintke, a Zöldek parlamenti képviselőcsoportjának társelnöke köntörfalazás nélkül kijelentette, hogy Orbán nem szívesen látott ember az EP-ben, "mert ez a demokrácia háza". S mint ahogy azt még vasárnap megírta az ukrán Pravda, valóban kijátszották az Orbán-kormányt az Ukrajnának nyújtandó segélyek megvétózása miatt. Ugyanis megszavaztak 39 milliárd dollárnyi hitelt Ukrajnának, a befagyasztott 300 milliárdnyi orosz vagyonelemek egy kisebb hányadát felhasználva. Mivelhogy ezt nem tudták Orbánék megvétózni, szemben az ún. Európai Békekerettel.

A NYT kitér a keddi, csaknem kétórás sajtótájékoztatóra is, ahol Orbán elismételte, észak-keleti szomszédunknak semmi esélye megnyerni a háborút Oroszországgal szemben, s az uniós vezetőknek igenis szorgalmazniuk kellene a béketárgyalást. Orbánra Ursula von de Leyen reagált elsőként, aki figyelmeztetett, ugyan történelmünk és nyelvünk is különbözik, de egyetlen nyelvben sem szinonímája a békének a megadás kifejezés. Bírálta az oroszok számára a magyar kormány által biztosított vízumkönnyítést, akárcsak azt, hogy kínai rendőröket enged be Magyarországra, amivel egy hátsó ajtót nyit az idegenek beavatkozására Európában. A tudósítás kitér arra is, hogy Orbán reményét fejezte ki Trump visszatérésére épp akkor, amikor Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó, Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró könyvében leírta, hogy Trump továbbra is közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal.

Orbán azt mondta, Európának békére van szüksége, de az EU háborút akar – így összegezte a Euronews a magyar kormányfő mondandóját, ami a jelek szerint a soros elnökség prioritásának tekinthető.

A Kyiv Independent az Európai Bizottság elnökének visszavágójából érthető módon azt emelte ki, ami '56-ra vonatkozott, pontosabban az Orbán Balázs-féle kijelentéseket kérte számon Orbánon. Méghozzá úgy, hogy még feléje is fordult. A magyarokat teszik felelőssé az '56-os orosz invázióért? – tette fel a kérdést Von der Leyen. Orbán erre úgy reagált, nincs köze egymáshoz '56-nak és az oroszok ukrajnai háborújának. Leyen kritikáját pedig politikai propagandának nevezte.

A Die Tageszeitung cikkének a címe sokatmondó: Magyarország az első, az EU a második (Hungary first, EU second) – értelmezte Orbán világfelfogását, akit nem mellesleg az európai nacionalizmus fenegyerekének is nevezett a szerző. Kitér arra is az elemzés, hogy hiába akarja a maga világpolitikai látását rákényszeríteni az EU-ra mint soros elnök, Brüsszel álláspontja jottányit sem változott Ukrajna megsegítését és Putyin elítélését illetően. Orbánt nemcsak elszigetelik, de alapvetően nem értenek egyet vele. Egy holland képviselő azt vetette fel, hogy lehetett egyáltalán megengedni, hogy ilyen PR-showt tartson Orbán.

Heves szócsatát vívott Orbán és Ursula von der Leyen – értékelte a hallottakat a düsseldorfi székhelyű Handelsblatt gazdasági lap. Miközben az EB elnöke megvédte az Ukrajnát támogató uniós álláspontot, addig Orbán Viktor a megadásról és az EU irányváltásának szükségességéről beszélt – hiábavalóan. Hiába beszélt a soros elnökség prioritásairól is, olyan ellenszenv alakult ki vele szemben, hogy háttérbe szorult az általa megnevezett prioritás, aminek helyét átvette az Orbánra zúdított össztűz, mert többeknek van nagyon elegük belőle. Von der Leyen cinizmussal a hangjában arra is utalt, hogy minden tagország alternatív energiabeszerzési források után nézett az orosz-ukrán háború kitörése után, hogy függetlenedjenek az orosz energiától. Kivéve egy országot, aki az alternatív útvonalat a Kreml felé menetelve találta meg. Mi több, most még szorosabb a kapcsolata Orbánéknak Putyinnal, mint korábban volt.

KITELEPÍTÉS – VICCES LEVELEKBŐL BOMLIK KI AZ ÖTVENES ÉVEK BORZALMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.10.10.


Jó humorú, vidám hangú levelekből nyerhetünk képet a kitelepítés embertelen mindennapjairól a Tények és tanúk sorozat frissen megjelent kötetéből. Kollai István történész „Az evező fogva vagyon…” címmel a saját nagyszülei kitelepítésből írt leveleit rendezte könyvbe. Kritika.


Kati fehér ingben, sötét szoknyában állt a Verpeléti úti lakásban. A ládákra rogyott, úgy rázta a zokogás. Az összepakolt kofferekben benne volt egész, frissen kezdett közös életük. Két éve se volt még, hogy Péterrel örök hűséget esküdtek egymásnak a Krisztina téri templomban. Az apósa kis lakásában húzták meg magukat azóta, ahol nem várt rájuk sok öröm. A három szobából egy a társbérlőé, az övék pedig átjáró volt az öreg Mikecz Károlyé felé. Gyerekről nem is álmodhattak. Pedig álmodoztak róla. Ezen a fülledt, júniusi napon azonban az életükre vonatkozó minden addig dédelgetett tervük füstbe ment. Huszonnégy órát kaptak arra, hogy átadják a lakást, őket pedig Károly bácsival, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár egykori vezérigazgató-helyettesével együtt Kamutpusztára telepítették ki. Ismerős történet. Számukra is az volt: Péter anyja is Körösladányban kijelölt kényszerlakhelyre kell, hogy költözzön második férjével, Stromszky Dénessel, az IBUSZ volt vezérigazgatójával.

A huszonhárom éves fiatalasszonynál valószínűleg csak a családja rémülhetett meg jobban azon a júniusi napon. Kövér Katalin ugyanis nem az úri középosztályhoz tartozott. Apja tehetős kisbirtokos, sikeres agrárszakember volt, így szemben a dzsentri Mikeczek szerteágazó családjával, amelyből sokan csináltak államigazgatási karriert (Mikecz Ödön igazságügy-miniszteri posztig jutott 1938-ban), őt saját jogán soha nem érte volna utol a társadalmi megbélyegzés ilyen formája. Meleg, bensőséges légkörű családból szakadt ki, amellyel sűrű levelezés útján a kitelepítés évei alatt mindvégig szoros kapcsolatot tartott.

Azzal, hogy az általa írt leveleket az édesanyja hiánytalanul megőrizte, csak annak halála után szembesült.

Megpróbálta legépelni a szövegeket, de annyira felkavarták az abban olvasottak nyomán feltörő emlékek, hogy ezt a feladatot végül az utókorra hagyta. A lánya által feldolgozott leveleket most unokája, Kollai István történész rendezte kötetbe.

A sodró lendületű írásokból sűrű életkedv és csak fiatal emberekre jellemző, gátszaggató energia árad. A hazaküldött levelek sokáig kitartó vidám hangneme amellett, hogy nyilvánvalóan elsősorban a szülők megnyugtatásának szól („Hiszen tudnék én komoly leveleket is írni, de hallom, hogy a vicces levelek miatt zokogtok!”), kitűnő humorérzékről is tanúskodik. A hórihorgas Mikecz Péter és Kövér Katalin nagy vehemenciával veti bele magát az otthonteremtésbe Kamuton, egy emberlakta vidéktől 7 kilométerre található kulák birtokon, ahol immár egyetlen szobán osztoznak az öreg Mikecz Károllyal.

A levelek által nem csak a (fő)várositól jó száz évvel elmaradt paraszti társadalom mindennapjaiba nyerünk bepillantást, de az ötvenes évek mérhetetlen szegénységéről is fogalmat alkothatunk: dekák, fillérek, beszolgáltatás, fejadagok…

KÍNA EGYIK UNIÓS HÍDFŐÁLLÁSA LETT MAGYARORSZÁG, DE KI FOG EBBŐL HASZNOT HÚZNI?

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.10.


Az elmúlt években a magyar külgazdaságpolitikai retorika alapvetésévé vált, hogy a magyar gazdaság fejlődésének fenntartásáért ki kell maradni a világgazdaság geopolitikai érdekek szerinti „blokkosodásából”, és a keleti, mindenekelőtt kínai kapcsolatok mélyítésével kell elérni, hogy az európai növekedés lassulása ne húzza magával Magyarországot.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója konnektivitási politika néven vázolta a fentieket, ami azt akarja jelenteni, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha a nyugati és a keleti vállalatok és technológiák találkozási pontjává válik. Orbán Viktor pedig nemrég a „gazdasági semlegesség” fogalmával írta körül elképzeléseit, amelyek szerint Magyarország ki akar maradni a világgazdasági „blokkosodásból”, és „minden égtáj felé” nyitott akar maradni.

A stratégia első része, a keleti kapcsolatok építése a jelek szerint sikeres.

Miközben az Európai Bizottság a kínai gazdasági kitettség csökkentését szorgalmazza, és a térség több országa Romániától Csehországon át a balti államokig a nyugati érdekek mentén egyre inkább elfordul a kínai kapcsolatépítéstől, addig a magyar kormány jelentős anyagi támogatással üdvözli a kínai beruházásokat. Az Orbán-kormány látványos külpolitikai gesztusokkal is igyekszik megtámogatni a kínai kapcsolatot, legyen szó az Európai Unió Peking számára kényes nyilatkozatainak és lépéseinek ellenzéséről, Kína ukrajnai „béketervének” egyedüli nyugati államként való támogatásáról, vagy az Övezet és út elnevezésű program melletti elköteleződésről.

Ezzel a taktikával Magyarország mára valóban a kínai vállalatok európai hídfőállásává vált. A Rhodium Kína-specialista piacelemző cég és a Financial Times közös adatelemzése szerint Kína a geopolitikai feszültségek és a protekcionista intézkedések fényében a közvetlen befektetések helyett egyre inkább harmadik, politikailag barátibb országokon keresztül igyekszik fenntartani és növelni nyugati piaci jelenlétét. Magyarország 2022 óta a kínai vállalatok legfontosabb külföldi elosztóországai közé lépett, ennek köszönhetően tavaly már Kína európai uniós beruházásainak közel felét, az elektromosautó-ipari beruházásoknak pedig több mint a 60 százalékát Magyarországon realizálták...

A probléma az, hogy

a stratégia második része ennek ellenére egyelőre mégsem vált valósággá.

A kínai beruházási láz eddig nem járult hozzá a magyar növekedés fellendítéséhez, és számos közgazdász kételkedik benne, hogy ez valaha be fog-e következni egyáltalán...

ZENGETT AZ EURÓPAI PARLAMENT A LEGSÚLYOSABB MAGYAR ÜGYEKTŐL

444.HU
Szerző: 444.HU
2024.10.09.



Ilyen vitát még nem látott Strasbourg: a Magyar-Orbán összecsapás mellett korrupciós ügyek, 1956, Oroszország és a magyar ellenzék jövője is szóba került egy olyan eseményen, amin elvileg a soros uniós elnökség lenne a téma. Videónk a helyszínről.

ORBÁN KONTRA MAGYAR – ILYEN VOLT A STRASBOURGI EP-VITA

TELEX
Szerző: TELEX
2024.10.10.



Igazi szócsatára ugyan nem volt lehetőség, de most először vitázott egymással Orbán Viktor és Magyar Péter, miután a magyar miniszterelnök Strasbourgban bemutatta a magyar soros elnökség programját. A vitán Orbánnak elsősorban a saját bel- és külpolitikáját kellett megvédenie, miközben mások mellett korrupcióval és putyinpártisággal is vádolták az EP-képviselők.


ENGEDIK, HADD MENJEN: CSÍK JÁNOS KILÉP A CSÍK ZENEKARBÓL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.10.10.



A Válasz Online podcastjának e heti vendégei a Csík Zenekar legismertebb arcai, az apropó pedig keserédes: az alapító a HetiVálasz friss adásában jelenti be, hogy kilép az együttesből. Vendégek: Csík János, Majorosi Marianna és Szabó Attila. Műsorvezető: Stumpf András.


Ritkán fordul elő, hogy a Válasz Online podcastadásában jelentsenek be az érintettek fontos, a magyar kultúra szempontjából is lényeges változást. A HetiVálasz friss adásában márpedig éppen ez történik: Csík János nálunk jelenti be, hogy kilép az általa 1988-ban alapított Csík Zenekarból. A hegedűs, énekes elsőként a Válasz nézőit, hallgatóit avatja be döntésének okaiba. Elmondja azt is: búcsúzóul 60. születésnapján, december végén áll színpadra a zenekarral.

Adásunkból kiderül, hogy az együttes ennek ellenére miért nem oszlik fel, hogy miként folytatják tovább jövő januártól immár az alapító nélkül. S egyáltalán: hogy érzik magukat ebben a furcsa helyzetben? Minderről az ország egyik legismertebb hangja, a zenekar énekese, Majorosi Marianna és a banda Csík János melletti másik prímása, egyben kreatív csodafegyvere, Szabó Attila beszélnek részletesen az adásban.

Fény derül arra is, hogyan lett a Csík Zenekar a 2000-es évek második felére a magyar zenéből kitörölhetetlenül fontos formáció, amely elsőként varázsolt népzenét a kortárs popmuzsikából. Megtudjuk, hogyan függ össze mindez Csík János 22 évvel ezelőtti, majdnem halálos kimenetelű balesetével, vagy azzal, ahogy Szabó Attila a véletlen folytán összetalálkozott Lovasi Andrással. Sokan valószínűleg azzal sem voltak tisztában eddig, hogy Majorosi Marianna úgy énekelte fel stúdióban a Most múlik pontosant, hogy sosem hallotta a Quimby-féle eredetit. Kiderül az is, miért nem ment mélyen a pártpolitikába a zenekar, s hogy még azt sem pártpolitikai állásfoglalásnak szánták, amikor békemenetes meghívásra mondtak igent.

Rengeteg érdekesség a 2000-es évek egyik legfontosabb zenekaráról egyenesen a legismertebb tagoktól a HetiVálasz 247. adásában.


NETANJAHU FEJE TETEJÉRE ÁLLÍTHATJA AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNYT | AMERIKÁNÓ #05

AMERIKÁNÓ #05 / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.10.



Minden amerikai elnökjelölt tart az “októberi meglepetéstől”, amely utolsó pillanatban kavarhatja fel radikálisan az erőviszonyokat. A Trump és Harris közötti mérkőzést több ilyen “ismert ismeretlen” is befolyásolhatja, legfőképp a közel-keleti háborús eszkaláció. Az Amerikánó ötödik részében erről beszélgettünk, illetve arról, a változó világrend hogyan változtatja meg az amerikai döntézhozók külpolitikai nézeteit. Ennek eklatáns példájaként az adásban Jake Sullivannek, Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának pályaívét rajzoljuk fel.

Az adásban említett szövegek: 

Jake Sullivan beszéde a Brookings Institution-ben: https://www.whitehouse.gov/briefing-r... 

Cikksorozat az amerikai szankciókról: https://www.washingtonpost.com/busine... 

Bernie Sanders korábbi külpolitikai tanácsadójának publicisztikája Biden Izrael-politikájáról: https://newrepublic.com/article/18669...



A FOCIMECCSEK A KARMELITÁBAN DŐLNEK EL, NEM A ZÖLD GYEPEN – TOMPOS ÁDÁM A KULTÚRTÁJBAN

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.10.09.



Orbán Viktor igyekezett letakarítani a magyar valóságot a stadionok lelátóiról, és ez többé-kevésbé sikerült is neki – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere, akivel frissen megjelent, Amíg élek én című könyve apropóján beszélgettünk a magyar foci sötét oldaláról, a kirabolt északkeleti országrészről, a hatalom és a huligánok viszonyáról, illetve Borsod meglepő sokszínűségéről. 

- Megismétlődhet-e a 2006-os erőszakos tüntetéssorozat? 
- Kell-e félnie a kormánynak a fanatikus focidrukkerektől? 
- Hogyan lett az egykor büszke országrészből nyomorgó régió? 
- Miért nem érdekli a Diósgyőr drukkereit, hogy csapatuk Mészáros Lőrinc közelébe került? 
- Miért irigykedhetnek még a legjobb európai csapatok is Miskolcra? 


DEÁK AKADÉMIA - AZ ÁLLAMVÉDELMI SZERVEK

MÓRICZ ZSIGMOND 
MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.10.09.



Digitális Archívumunkból - Deák Akadémia - Az államvédelmi szervek 
Előadó: Ungváry Krisztián magyar történész, egyetemi oktató, MTA doktora

A POLITIZÁLÓ EGYHÁZ

MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RŐZSA PÉTER
2024.10.09.



A Másrészről 2024 október 9-i adásában Rózsa Péter vendége Gégény István, a Szemlélek szerkesztője és Darvas-Tanács Erik református lelkész volt.


AZ ORBÁN-KORMÁNY VOLT DIPLOMATÁJA SZERINT IS OROSZ ÉS KÍNAI ÉRDEKET SZOLGÁL A MAGYAR NAGYSTRATÉGIA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.10.09.


Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjúban: messze nemcsak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával, hanem kül- és biztonságpolitikánkat is egyre inkább a két keleti államhoz igazítjuk. Szerinte nem magától értetődő, hogy Donald Trump elnökké választása esetén a magyar kormánynak fel kellene hagynia pekingi orientációjával. Világmagyarázó nagyinterjú...

ÖSSZEVESZTEK EGYMÁSSAL AZ ORBÁN ÁRONNAL ÜGYKÖDŐ VÁLLALKOZÓK, EZ VEZETETT A HANGFELVÉTEL KISZIVÁROGTATÁSÁHOZ

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2024.10.10.


– Szia, hallasz?
– Hallok mindent, igen.
– Jól van. Fasza. Már jó volt a bejutás.
– Igen. Érdekes. Figyelek és veszek mindent.
– Jól van, oké, szia.
– Oké, cső!

A fenti párbeszéd annak a hangfelvételnek a legelején hallható, amit még szeptember végén szivárogtatott ki a szélsőjobboldali Kuruc.info a miniszterelnök testvéréről, Orbán Áronról. Később a Telex több forrásból is megerősítette, hogy a felvétel eredeti, azon tényleg Orbán Áron hangja hallható.

Tovább kutakodva pedig kiderítettük a felvétel készítésének körülményeit is, amely a fenti párbeszéd tartalmára is magyarázatot ad.

Május végén Orbán Áron egyik barátjával, Garay B.-vel együtt ment el a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó Héjj Dávid miniszterelnöki biztoshoz. Az épületbe ugyanakkor csak Orbán Áron ment be, Garay B. a sógorával együtt az autójában maradt. Ő készítette a felvételt, de ehhez Orbán Áron aktív segítsége is kellett: a két férfi folyamatos telefonkapcsolatban állt egymással, Garay így tudta felvenni Orbán Áron és Héjj Dávid beszélgetését. Ez megmagyarázza azt is, hogy bár Héjj és Orbán Áron közül utóbbi hangja hallható tisztábban, de Garayé még nála is tisztább.

A hangfelvétel idézett párbeszéde is kettejük között zajlik, ekkor még Héjj nem hallható. Orbán Áron ekkor tesztelte a kommunikációt. Ezért kérdezte meg Garayt, hogy hallja-e, ami körülötte zajlik, mire a barátja jelzett, hogy – idézzük –

„figyelek és veszek mindent”.

Később Orbán Áron odasúgta Garaynak, hogy „most már nem beszélhetünk”, ekkor a miniszterelnök testvére már az épületben lehetett.

Arról, hogy miért kereste fel Orbán Áron Héjj Dávidot és mik hangzottak el a találkozón, az előző cikkünkben már részletesen írtunk. Röviden: Orbán Áron arra panaszkodott a miniszterelnöki biztosnak, hogy a külügy blokkolja az úgynevezett schengeni, C vízumokra vonatkozó kérelmeiket. Ezeket a vízumokat olyanoknak adják, akik átutazóban, turistaként vagy látogatóba érkeznek a schengeni övezetbe, az Európai Unióba. A vízumok blokkolásának háttérben Orbán Áron a letelepedésikötvény-bizniszből ismerős bolgár üzletasszonyt, B. Radosztinát sejtette.

Bár akkor még nem tudtuk, ki az a rejtélyes Garay, akinek a nevét a beszélgetés során Héjj is szóba hozta, az már akkor világossá vált, hogy a férfi valamiféle (üzlet)társa, barátja lehet Orbán Áronnak...


L. RITÓK NÓRA: GYERMEKJOGOK, GYERMEKVÉDELEM

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.10.04.


Mostanában sok vonalon foglalkoztam ezzel, nyilván benne vagyunk szakmai hálózatokban, de most volt több kutatási interjú ezzel kapcsolatban, dolgozunk egy meghívásos pályázati keretben, ami szintén érinti ezt a területet, pont most mi is foglalkoztunk vele a felnőttekkel a közösségi foglalkozásunkon, és persze mindig elér minket is olyan megkeresés, hogy adjunk gyereket, fiatalt, aki képviselni tudja korosztálya problémáit a különböző fórumokon.

Azt hiszem, ebben is ugyanazt a problémát látom, mint az emberi jogok területén, a választási tudatosságban, érdekképviseletben, vagyis minden olyan területen, ahol demokráciadeficit érzékelhető. Vagy talán érthetőbb úgy, hogy a társadalmi leszakadás mértéke alapvetően meghatározza ezt a területet is. És hiába teszünk úgy, hogy ez nem így van, mert képesek érzékelni a jogsérelmeket, felemelni a hangjukat, úgy gondolom, nem így van.

Talán abban tudom legjobban érzékeltetni ezt, hogy mi a kapcsolatrendszerünkben a generációs szegénységből nem tudunk olyan fiatalt delegálni, aki képviselni tudná a problémákat a gyerekjogok területén, mert nincs tudása, világlátása, tájékozottsága arra sem, hogy értse, mit kellene figyelnie. És mielőtt bárki azt gondolná, hogy egyszerű a megoldás, miért nem mondjuk meg neki? Nos, ez nem annyi, hogy megmondjuk, mit kellene tudnia. Egyrészt, mert alapkészség-hiányosak, és a tudásuk, tájékozottságuk alapjaiban nagyon hézagos, bizonyos területeken, ami a jobb társadalmi státuszúaknak természetesen megvan, nekik szinte nulla. Ha mi mondjuk meg, nekik mit kellene mondaniuk egy ilyen fórumon, azok nem az ő gondolataik, hanem a mienk, amit persze megtanulhat elmondani… de ettől ez az egész a mienk marad, kívül rajta, és tulajdonképpen csak használjuk őket, igazolásául annak, hogy be vannak vonva ők is, a “célcsoportból”. Épp olyan jelenség, amit a múltkor olvastam, hogy bevesznek egy cégbe egy kerekesszékest, romát, stb…ami azt bizonyítja, hogy a cégkultúra része az elfogadás. Szóval, sok helyen ez csak egy kifele mutatott kép, kipipálása ennek a jellemzőnek.

Szerintem az a gyerek tudja hitelesen képviselni a demokratikus részvétel adta lehetőségekben a saját ügyét, aki mögött olyan család van, ahol a demokratikus értékek átadása a mindennapokban megtörténik, vagy olyan intézményrendszer, ahol ez alapérték, és ebben élve meg tudja fogalmazni a szükségleteit, problémáit egy gyerek. Mert a közeg erre tanítja. Indirekt módon alakítva az értékrendjében ezt is.

De hol van meg ez? A generációs szegénységben élő családokban ezt nyomokban sem találjuk. Az a szocializációs minta, ami szervezi a családok értékrendjét, és átörökítésre is kerül a gyerekeken át, az nem olyan, mint amit a gyerekjogok érvényesítésében elvárhatnánk. A rejtve maradt családon belüli erőszak esetei, az a traumatizált közeg, ami a szülők életét is meghatározta gyerekként, és viszik tovább ezeket felnőtt korban is, mind mutatják, hogy mekkora a baj.

Mit teszünk hát? Kívülről, az intézményrendszer “csekkolja” a családi állapotokat, leginkább csak akkor, mikor már tarthatatlan a helyzet, kihangosodik a probléma, és már rég messze vagyunk a gyerekjogok érvényesülésétől, itt a hatósági eszközök működnek, védelembe vétel, kiemelés… Szóval, nem fogalmazódik meg a családon belül semmi, csak kívülről jön hatás.

Persze az intézményrendszer maga sem egyszerű. A gyerekjogok tekintetében itt óriási a leszakadás. Ahol a szülői háttér ismeri és alkalmazza a demokratikus értékek szerint szerveződő “protokollokat”, ott a családon belül természetessé válik a kommunikáció arról, hogy ki, hogyan szeretne megoldásokat keresni az életben előforduló kérdésekre. Ők képesek arra is, hogy ezeket a szempontokat az intézményrendszeren belül is érvényesítsék. Ők azok a szülők, akik próbálnak partneri viszonyt kialakítani a pedagógusokkal, és ha az intézmény attitűdje is demokratikus, ezt megtehetik. A hatások pedig erősítik egymást, csodásan. Itt lehet diákparlament…. de egy szegregált iskolában más a helyzet.

Ott (és sajnos a központi vezénylésű oktatásirányítás, a maga BM-es attitűdjével lassan mindenhol ezt a “cégkultúrát” erősíti meg) nincs olyan légkör, ahol a gyermekjogok bárkit érdekelnének. Van ugyan gyermekvédelmi felelős, de nem igazán emlékszem, hogy egy-egy kihangosodó gyermekbántalmazásnál ők kezdeményeztek volna bármit. Formális ez, épp úgy, mint a gyermekvédelmi protokoll, amit ráadásul még kuszábbá tett a túllihegett gender-elmélet. Szavak, mondatok, melyek világosak azok számára, akik ebben nőnek fel, és érthetetlenek azoknak, akik nem. Akik pedig velük dolgoznak, ők “maguk között” nevetségesnek tartják a leírtakat, és saját, különböző kiégési fokozaton sértik meg, akár naponta is a gyermekjogokat. “Nehogy már a gyerekek szabják meg…” . “Ezeknek, jogot? Inkább a kötelességüket kellene észben tartani…” Talán ismerős mondatok ezek.

Az önkormányzatiság színterei, a diákönkormányzatok területe már a múlté. Ők max. egy “fordított nap” megszervezésében közreműködhettek, amit egyébként ugyanúgy a pedagógusok szerveztek meg. És ezt sem tudom, hogy egyáltalán él-e még ez a vonal. Az, hogy véleményezzenek bizonyos dokumentumokat, adminisztrációs szükséglet maradt, tartalom nélkül.

És persze ott vannak azok a területek, ahol még ennyi szabályzás sincs. A sportegyesületek, egyházak, gyermekotthonok. Ahonnan egyre-másra borulnak ki a csontvázak, és az ember gyomra görcsbe rándul, ha arra gondol, mi lehet ott, ahonnan nem tud kihangosodni semmi? Mert ott olyan a “cégkultúra”, hogy titokban tartja.

Nos, összegezve, azt gondolom a gyerekjogok érvényesítéséről, hogy épp úgy beteg, mint a felnőtt világ jogérvényesítése. Átpolitizálódott (ezért maradnak büntetlenül a kormányzathoz kötődők tettei), és nem vesz tudomást a leszakadókról. Ahol a gyerekjogok valós tartalommal működnek, ott a gyermekvédelemre kevésbé van szükség. Ahol a felnőttek jogai érvényesülhetnek, ott természetes, hogy a gyerekjogok is teret kapnak.

Mi ebben nem állunk jól. Naponta kapcsolódnak hírek a gyerekvédelemhez, amikor a családjuktól, vagy az intézményrendszertől, az edzőktől, a papoktól kell megvédeni a gyerekeket. Nem belülről indul el változás, azzal a felelősséggel, amivel rendelkeznie kellene mindenkinek, aki gyerekekkel dolgozik, hanem kívülről, és csak akkor, mikor kiderül valami. A rendszer nem törődik azzal, miért olyan a családi élet sok leszakadó családban, amiben nincs biztonságban a gyerek, hanem kiemelik, egy olyan rendszerbe, ami szintén nem tudja értelmezni és alkalmazni a gyerekjogokat.

A demokratikus jogok szerintem olyanok, mint az iskolákban a “láthatatlan tanterv”. Ha jelen van, családban, iskolában, bárhol, zsigerileg beépül. És észre kellene venni, hogy valami végletesen elromlott, ha már csak a hatósági védelem működik. Persze az is csak akkor, amikor valami kitudódik.

A MAGYAR SOROS ELNÖKSÉGRŐL VITÁZTAK STRASBOURGBAN | RUFF ÉS MAGYARI ELEMEZ

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.09.



Az árvíz miatt elhalasztott EP-meghallgatás október 9-én végül megvalósult. Orbán Viktor bemutatta a magyar elnökség programját, és reagált a képviselők felszólalásaira, köztük Magyar Péterére is. Hogyan alakul a kormány és az EU viszonya, és milyen játékteret tud ebben bejátszani a Tisza párt? Magyari Péterrel és Ruff Bálinttal elemeztük a Strasbourgban történteket.

0:00 - Visszaszámláló 
4:26 - Felkonf, Amerikánó 
6:45 - Egy rendhagyó meghallgatás 
9:16 - EP-vita összefoglaló 
14:16 - Orbán, Magyar, Von der Leyen 
26:57 - Kézfogás 
31:25 - Milyen elnökség a magyar? 
42:20 - Orbán Győző bányái 
52:47 - Van DK-stratégia? 
1:08:03 - Elköszönés, stáblista

CICAHARC

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.10.


Ami történt tegnap az Európai Parlamentben, az voltaképp várható volt, így nagy meglepetést nem hozott. Mindösszesen újólag, és koncentráltan láttuk meg Orbán jellemét, ami fölbugyogott belőle akkor, amikor kénytelen volt végighallgatni, mit gondolnak róla Európában, mire tartják, s mit tennének vele szívesen. Egy bizonyos Terry Reintke képviselő egyenesen úgy fogalmazott, nem látják őt szívesen a falak között.

Akadtak zaftosabb hozzászólások is, de fölösleges megidézni mindahányat. Orbán pedig hozta a formáját, s a magunk részéről kerülve a píszí nyűgeit, csak annyit állapítunk meg, olyan bunkó volt, amennyire csak lehet, s amit meg is szoktunk tőle a hazai parlamentben, de most az egész világ tapasztalhatta. Nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni, főleg azok után, hogy a mimagyarok miniszterelnöke így összegezte a szégyent: „Jó mulatság, férfimunka volt”.

Lelke rajta. De olyanja nincsen, így hát ezzel nem is törődnénk ma már többet, mert ezt a magyar családok nem tudják megenni. Hátrébb megyünk hát az időben egészen tavaszig, ott is egy kormányülésig, amely történései most kerültek napvilágra, ami isteni szerencse, mert, mint tudjuk, ott jegyzőkönyvek nem készülnek, azaz, feltehető, hogy valaki a „nagyok” közül szivárogtatott. Hogy milyen szándékkal, az majd később derül ki.

Ahogy megtudtuk, ezen a kormányülésen a hazai akkumulátorgyártás két eddigi élharcosa, úgymint Nagy Márton miniszter, és Szijjártó Péter, szintén miniszter beosztású organizmus ment egymásnak. A cicaharc azon folyt (vagy dúlt), ki cseszte el és mennyire (nagyon), hogy Magyarország gazdaságának jövőjét szinte egy lapra föltéve ebben és ettől képzelte el, mint ahogyan annak idején Rákosi pajtás a vastól és acéltól remélte a megváltást.

Még egyszer mondjuk, hogy ez a tavaszon történt, amikor kezdtek mutatkozni az első jelek, a világban az elektromos autók piaca, így vele együtt az aksigyártás is megrogyott. Mi pedig itt állunk szügyig ilyen gyárakkal, a környezetszennyezéssel meg a vendégmunkásokkal, azaz, bekövetkezett az, amire amúgy minden józanabbul gondolkozó ember számított, hogy az akkumulátorgyártás primátusára alapozni nem egyéb, mint méretes zsákutca...

KINCSES GYULA: ÉN IS MŰTÖTTEM 40 FOKBAN, DE NEM EZ A LEGNAGYOBB BAJ A KÓRHÁZAKBAN

DELLA / 24.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2024.10.09



Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.