Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.09.
Élő közvetítés a magyar európai parlamenti vitáról Strasbourgból...
2024. október 9., szerda
ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A MAGYAR EURÓPAI PARLAMENTI VITÁRÓL STRASBOURGBÓL
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.09.
Élő közvetítés a magyar európai parlamenti vitáról Strasbourgból...
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.10.09.
Élő közvetítés a magyar európai parlamenti vitáról Strasbourgból...
GÁLÁNS APRÓPÉNZSZÓRÁS LEHET A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY MEGDUPLÁZÁSA - KIS LÉPÉS AZ ÁLLAMNAK, NAGY LÉPÉS A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK. A SZEGÉNYEKNEK INKÁBB A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE JÖNNE JÓL, DE ARRÓL NINCS SZÓ.
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.10.09.
Orbán Viktor miniszterelnök október 4-én a szokásos heti rádióinterjújában bejelentette, hogy megduplázzák a családi adókedvezményt. A kormányközeli lapok máris tényként kezelik a növelést, amely talán két lépcsőben valósul meg, de a részletekről még nem lehet tudni semmit.
Az adórendszerek egyik ősrégi trükkös eleme, amikor egy kedvezményt nem arányként (százalékban), hanem nominálisan, azaz egy konkrét összegben határoznak meg. Amennyiben infláció van (márpedig ez alapesetben kis mértékben még kívánatos is), akkor a változatlanul hagyott összeg idővel egyre kevesebbet ér, ha pedig még bérnövekedés is van (mint ahogy ez Magyarországon az elmúlt években így volt), akkor a jövedelemnek egyre kisebb része lesz a kedvezmény értéke, vagyis arányait tekintve egyre több adót kell fizetni.
A magyar adórendszerben kétségtelenül meghatározónak számító családi kedvezmény a 2011-es bevezetése óta nem változott érdemben. Egy gyerek után alig havi 10 ezer forint, három vagy több gyermek esetében pedig gyermekenként 33 ezer forint az értéke. A bevezetéskor, azaz 2011-ben ez három gyereknél az akkori bérekhez képest olyan nagy összeg volt, hogy a munkavállalók jelentős része nem is tudta teljesen kihasználni, hiszen nem volt ennyi adófizetési kötelezettsége.
Később, 2014-től már nem csak az szja-t, hanem a munkavállalói járulékot is lehetett csökkenteni a kedvezménnyel, de még így is csak 2017-re emelkedett olyan magasra a bruttó átlagbér, hogy abból ki lehessen használni a teljes háromgyermekes támogatást.
Ám ahogy az alábbi grafikon mutatja, a trend egyértelmű volt: az egy és két gyermeket nevelő családoknál évről-évre csökkent a családi adókedvezmény jelentősége, ha az időközben növekvő bruttó átlagbérhez arányosítunk.
Míg 2010-ben az átlagbért kereső család két gyermek után a jövedelme 9,4 százalékát kapta meg kedvezményként, ez az arány 2024-re 3,1 százalékra csökkent. Az egygyermekeseknél a 2011-es 4,7 százalékos kedvezmény időközben alig 1,5 százalékra olvadt. A három vagy több gyermeket nevelők valóban egészen jól járnak az szja-támogatással még ma is, de a bérekhez viszonyított arány még náluk is meredeken csökken 2017 óta...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.10.09.
Az adórendszerek egyik ősrégi trükkös eleme, amikor egy kedvezményt nem arányként (százalékban), hanem nominálisan, azaz egy konkrét összegben határoznak meg. Amennyiben infláció van (márpedig ez alapesetben kis mértékben még kívánatos is), akkor a változatlanul hagyott összeg idővel egyre kevesebbet ér, ha pedig még bérnövekedés is van (mint ahogy ez Magyarországon az elmúlt években így volt), akkor a jövedelemnek egyre kisebb része lesz a kedvezmény értéke, vagyis arányait tekintve egyre több adót kell fizetni.
A magyar adórendszerben kétségtelenül meghatározónak számító családi kedvezmény a 2011-es bevezetése óta nem változott érdemben. Egy gyerek után alig havi 10 ezer forint, három vagy több gyermek esetében pedig gyermekenként 33 ezer forint az értéke. A bevezetéskor, azaz 2011-ben ez három gyereknél az akkori bérekhez képest olyan nagy összeg volt, hogy a munkavállalók jelentős része nem is tudta teljesen kihasználni, hiszen nem volt ennyi adófizetési kötelezettsége.
Később, 2014-től már nem csak az szja-t, hanem a munkavállalói járulékot is lehetett csökkenteni a kedvezménnyel, de még így is csak 2017-re emelkedett olyan magasra a bruttó átlagbér, hogy abból ki lehessen használni a teljes háromgyermekes támogatást.
Ám ahogy az alábbi grafikon mutatja, a trend egyértelmű volt: az egy és két gyermeket nevelő családoknál évről-évre csökkent a családi adókedvezmény jelentősége, ha az időközben növekvő bruttó átlagbérhez arányosítunk.
Míg 2010-ben az átlagbért kereső család két gyermek után a jövedelme 9,4 százalékát kapta meg kedvezményként, ez az arány 2024-re 3,1 százalékra csökkent. Az egygyermekeseknél a 2011-es 4,7 százalékos kedvezmény időközben alig 1,5 százalékra olvadt. A három vagy több gyermeket nevelők valóban egészen jól járnak az szja-támogatással még ma is, de a bérekhez viszonyított arány még náluk is meredeken csökken 2017 óta...
A NAGY BÉKEMISSZIÓ: TÉNYLEG ORBÁN AZ EGYETLEN, AKI AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBAN MINDKÉT FÉLLEL TUD BESZÉLNI? – OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ
LAKMUSZ
Szerző: NÉMETH SZILVI
2024.10.08.
Végignéztük, hogy az utóbbi másfél évben kikkel tartotta a kapcsolatot Putyin és Zelenszkij. Az EU-s vezetők közül Orbánon kívül már senki nem találkozik Putyinnal. Világszinten azonban 19 másik vezető tölt be „közvetítő” szerepet. Tablón mutatjuk őket.
- így kommentálta Orbán Viktor július közepén az általa „békemisszióként" emlegetett nyári tárgyalássorozatát, amely során először Zelenszkij ukrán elnökhöz utazott Kijevbe, majd Putyin orosz elnököt látogatta meg Moszkvában.
Orbán ezután Pekingben Hszi Csin-ping kínai, az Egyesült Államokban pedig Erdogan török és Donald Trump volt amerikai elnökkel is találkozott.
A látogatásokba Orbán röviddel azután kezdett bele, hogy július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán a látogatások előtt nem egyeztetett a többi uniós tagállam vezetőivel. A Bizottság egyértelművé tette, hogy Orbánnak nem volt felhatalmazása, hogy az EU nevében tárgyaljon Putyinnal, és azóta is számos eszközzel bojkottálják a magyar elnökséget.
A magyar miniszterelnök először a Kossuth Rádió július 19-i adásában fejtette ki részletesen „békemissziójának” céljait. Orbán szerint a tűzszüneti tárgyalások előfeltétele az, hogy a három nagyhatalom – Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió – közös álláspontra jusson, viszont Európában ő az egyetlen, aki a közvetítő szerepet betölti.
Ennek az állításnak az ellenőrzéséhez végignéztük, hogy az elmúlt másfél évben mely országok vezetőivel lépett kapcsolatba - akár személyes találkozók keretében, akár telefon- vagy videóhívásokon keresztül - az orosz és az ukrán elnök.
Az elemzés során arra jutottunk, hogy ebben az időszakban valóban Orbán volt az egyetlen olyan politikus, aki egy EU-tagállam vezetőjeként érintkezett mindkét háborús féllel.
Ha azonban tágabban tekintünk Európára – beleértve például Törökországot vagy Azerbajdzsánt is –, a magyar miniszterelnök már nincs egyedül. A globálissá váló orosz-ukrán háborúban világviszonylatban még 19 másik állam- vagy kormányfő tart fenn aktív kapcsolatot mind Moszkvával, mind Kijevvel.
Ebben a cikkben adatvizualizációk segítségével mutatjuk be, kik ezek a vezetők és hogyan egyensúlyoznak a két szembenálló fél között.
Az elemzéshez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamint az orosz külügyminisztérium 2023. január 1. és 2024. július 31. között publikált Facebook-, X- és Telegram-posztjait használtuk. Az adatgyűjtés során minden olyan bejegyzést figyelembe vettünk, amelyek hivatalban lévő külföldi állam- és kormányfőkkel (elnökökkel, miniszterelnökökkel, kancellárokkal, szultánokkal, királyokkal, emírekkel stb.) való találkozókat és telefonbeszélgetéseket rögzítenek. A találkozásokba egyaránt beleszámoltuk a Kijevben és Moszkvában fogadott külföldi delegációkat, Zelenszkij és Putyin külföldi látogatásait, valamint a különböző politikai vagy gazdasági fórumok margóján folytatott bilaterális és trilaterális egyeztetéseiket. Az informális, "on the go" találkozóként emlegetett spontán beszélgetéseket nem vettük figyelembe...
Szerző: NÉMETH SZILVI
2024.10.08.
„Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt”
- így kommentálta Orbán Viktor július közepén az általa „békemisszióként" emlegetett nyári tárgyalássorozatát, amely során először Zelenszkij ukrán elnökhöz utazott Kijevbe, majd Putyin orosz elnököt látogatta meg Moszkvában.
Orbán ezután Pekingben Hszi Csin-ping kínai, az Egyesült Államokban pedig Erdogan török és Donald Trump volt amerikai elnökkel is találkozott.
A látogatásokba Orbán röviddel azután kezdett bele, hogy július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Orbán a látogatások előtt nem egyeztetett a többi uniós tagállam vezetőivel. A Bizottság egyértelművé tette, hogy Orbánnak nem volt felhatalmazása, hogy az EU nevében tárgyaljon Putyinnal, és azóta is számos eszközzel bojkottálják a magyar elnökséget.
A magyar miniszterelnök először a Kossuth Rádió július 19-i adásában fejtette ki részletesen „békemissziójának” céljait. Orbán szerint a tűzszüneti tárgyalások előfeltétele az, hogy a három nagyhatalom – Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió – közös álláspontra jusson, viszont Európában ő az egyetlen, aki a közvetítő szerepet betölti.
Ennek az állításnak az ellenőrzéséhez végignéztük, hogy az elmúlt másfél évben mely országok vezetőivel lépett kapcsolatba - akár személyes találkozók keretében, akár telefon- vagy videóhívásokon keresztül - az orosz és az ukrán elnök.
Az elemzés során arra jutottunk, hogy ebben az időszakban valóban Orbán volt az egyetlen olyan politikus, aki egy EU-tagállam vezetőjeként érintkezett mindkét háborús féllel.
Ha azonban tágabban tekintünk Európára – beleértve például Törökországot vagy Azerbajdzsánt is –, a magyar miniszterelnök már nincs egyedül. A globálissá váló orosz-ukrán háborúban világviszonylatban még 19 másik állam- vagy kormányfő tart fenn aktív kapcsolatot mind Moszkvával, mind Kijevvel.
Ebben a cikkben adatvizualizációk segítségével mutatjuk be, kik ezek a vezetők és hogyan egyensúlyoznak a két szembenálló fél között.
Az elemzéshez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamint az orosz külügyminisztérium 2023. január 1. és 2024. július 31. között publikált Facebook-, X- és Telegram-posztjait használtuk. Az adatgyűjtés során minden olyan bejegyzést figyelembe vettünk, amelyek hivatalban lévő külföldi állam- és kormányfőkkel (elnökökkel, miniszterelnökökkel, kancellárokkal, szultánokkal, királyokkal, emírekkel stb.) való találkozókat és telefonbeszélgetéseket rögzítenek. A találkozásokba egyaránt beleszámoltuk a Kijevben és Moszkvában fogadott külföldi delegációkat, Zelenszkij és Putyin külföldi látogatásait, valamint a különböző politikai vagy gazdasági fórumok margóján folytatott bilaterális és trilaterális egyeztetéseiket. Az informális, "on the go" találkozóként emlegetett spontán beszélgetéseket nem vettük figyelembe...
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS: AZ AMERIKAI KAPITALIZMUS MÁS, MINT AMILYEN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN EURÓPÁBAN LETT
KLIKKTV /HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK / BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.07.
Az amerikai választásokon a régi elv az volt, hogy a négy nagy, 25 milliós állam – Kalifornia, Texas, New York állam és Florida – közül meg kell nyerni hármat – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Vágvölgyi B. András, író, újságíró, filmrendező, filmesztéta, politikai és kulturális kommentátor, Amerika jó ismerője. Emlékeztetett, hogy 2000 óta szavaz Floridában a nagy többség a republikánusokra, egyre több nyugdíjas él ott, és nagy a latin ajkú lakosság, amelynek jelentős része kubai, ők annyira antikommunisták – hiszen Castro idejében születtek –, hogy inkább a republikánusokhoz húznak.
Az amerikai kapitalizmus más, mint amilyent mi megismertünk a rendszerváltáskor Európában, s amely számos jóléti intézménnyel rendelkezik. Amerikában például az egészségbiztosításért is harcolni kell, hogy az mindenkinek járjon – hívta fel a figyelmet Vágvölgyi B. András, aki szerint a fehér munkásosztály vesztette a legtöbbet az elmúlt években, elszegényedtek, ezért ők döntik el a választást. Hozzátette, Trumpot erősítette a közösségi média, a podcastok, amelyek lázító jellegűek tudnak lenni, és sokan hallgatják ezeket, valamint megjelentek ezekben a körzetekben a neo-protestáns-evangelista egyházak is.
Napjainkban már a tíz milliós középállamok, Pennsylvania, Ohio, Michigan, Wisconsin, Illinois, Minnesota döntik el a választást
Donald Trump jelentős pszichopata, aki ezüstkanállal a szájában született, nem az a valós, amit terjeszt magáról, hogy a középosztály gyermeke – foglalta össze tömören véleményét a republikánus elnökjelöltről Vágvölgyi B. András. Szerinte Trump fiatal ingatlanvállalkozóként korán egy kőkemény ügyvéd befolyása alá került, aki meghatározta üzleti személyiségét.
Trump politikai érzéke a zéróhoz közelít, katasztrófa lenne a világnak egy újabb Trump-elnökség, és akik erre játszanak a régiónkban az oroszbarát, szélsőjobboldali konglomerációk, kivétel ez alól az olasz miniszterelnök, Georgia Meloni, aki egy posztfasiszta párt vezetője, de szembefordult a Kremllel – mondta a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy Trump esetleg megengedőbb lenne orosz vonalon, de a kínai vonalon biztosan nem. „Az ország alapvető érdeke az, hogy Kínát valamilyen szinten karámba tartsa. Kína nagyon fejlett és nagyon erős, és erősödik, de nem lehet összehasonlítani a katonai erejét az Egyesült Államokéval, az oroszokét meg pláne nem.”
Vágvölgyi B. András arra is emlékeztetett, hogy a 2016-os választásokban meghatározó volt az orosz részvétel, hiszen állami hackerek rendesen beavatkoztak a választások menetébe, részben a közösségi média befolyásolásával, hamis hírek propagálásával. De azt sem szabad elfelejteni, hogy Trump első felesége, Ivana cseh síbajnok volt, aki emigrált, figyeltették a szovjetek vezérletével, így Trump már a '70-es években a KGB látóterébe kerülhetett.
„Ha Kamala Harris győz, marad minden, ha Trump, akkor ő sem törődik majd velünk, a tíz milliós kis országgal.”
Szerző: HÍRKLIKK / BOLGÁR GYÖRGY
2024.10.07.
Az amerikai választásokon a régi elv az volt, hogy a négy nagy, 25 milliós állam – Kalifornia, Texas, New York állam és Florida – közül meg kell nyerni hármat – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Vágvölgyi B. András, író, újságíró, filmrendező, filmesztéta, politikai és kulturális kommentátor, Amerika jó ismerője. Emlékeztetett, hogy 2000 óta szavaz Floridában a nagy többség a republikánusokra, egyre több nyugdíjas él ott, és nagy a latin ajkú lakosság, amelynek jelentős része kubai, ők annyira antikommunisták – hiszen Castro idejében születtek –, hogy inkább a republikánusokhoz húznak.
Az amerikai kapitalizmus más, mint amilyent mi megismertünk a rendszerváltáskor Európában, s amely számos jóléti intézménnyel rendelkezik. Amerikában például az egészségbiztosításért is harcolni kell, hogy az mindenkinek járjon – hívta fel a figyelmet Vágvölgyi B. András, aki szerint a fehér munkásosztály vesztette a legtöbbet az elmúlt években, elszegényedtek, ezért ők döntik el a választást. Hozzátette, Trumpot erősítette a közösségi média, a podcastok, amelyek lázító jellegűek tudnak lenni, és sokan hallgatják ezeket, valamint megjelentek ezekben a körzetekben a neo-protestáns-evangelista egyházak is.
Napjainkban már a tíz milliós középállamok, Pennsylvania, Ohio, Michigan, Wisconsin, Illinois, Minnesota döntik el a választást
Donald Trump jelentős pszichopata, aki ezüstkanállal a szájában született, nem az a valós, amit terjeszt magáról, hogy a középosztály gyermeke – foglalta össze tömören véleményét a republikánus elnökjelöltről Vágvölgyi B. András. Szerinte Trump fiatal ingatlanvállalkozóként korán egy kőkemény ügyvéd befolyása alá került, aki meghatározta üzleti személyiségét.
Trump politikai érzéke a zéróhoz közelít, katasztrófa lenne a világnak egy újabb Trump-elnökség, és akik erre játszanak a régiónkban az oroszbarát, szélsőjobboldali konglomerációk, kivétel ez alól az olasz miniszterelnök, Georgia Meloni, aki egy posztfasiszta párt vezetője, de szembefordult a Kremllel – mondta a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy Trump esetleg megengedőbb lenne orosz vonalon, de a kínai vonalon biztosan nem. „Az ország alapvető érdeke az, hogy Kínát valamilyen szinten karámba tartsa. Kína nagyon fejlett és nagyon erős, és erősödik, de nem lehet összehasonlítani a katonai erejét az Egyesült Államokéval, az oroszokét meg pláne nem.”
Vágvölgyi B. András arra is emlékeztetett, hogy a 2016-os választásokban meghatározó volt az orosz részvétel, hiszen állami hackerek rendesen beavatkoztak a választások menetébe, részben a közösségi média befolyásolásával, hamis hírek propagálásával. De azt sem szabad elfelejteni, hogy Trump első felesége, Ivana cseh síbajnok volt, aki emigrált, figyeltették a szovjetek vezérletével, így Trump már a '70-es években a KGB látóterébe kerülhetett.
„Ha Kamala Harris győz, marad minden, ha Trump, akkor ő sem törődik majd velünk, a tíz milliós kis országgal.”
BUDAPEST: POLITIKA VAGY VÁROSPOLITIKA? KARÁCSONY GERGELY, INFORÁDIÓ, ARÉNA
INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.08.
Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés.
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.10.08.
Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés.
Mik az első tapasztalatok, működőképes lesz-e a főváros?
Ki készíti és mikorra terjesztik be a jövő évi költségvetést?
Valóban tekinthető-e közéleti laboratóriumnak a Fővárosi Közgyűlés, hiszen itt ülnek a legnagyobb támogatottságú pártok képviselői?
A főpolgármester-helyettesek személye körül kialakult vita feloldható-e?
Elkerülhetőnek tartja-e, hogy végül Sára Botond főispán jelöljön helyettest?
Milyen lesz a BKK-rendészet?
Milyen személyi döntések születtek és melyek maradtak a későbbi ülésekre (bizottsági tagok és elnökök, tanácsnokok)?
A Kutyapárt számos javaslatát elfogadták, de nem jelent-e problémát, hogy a párt frakcióvezetője, egyben a XII. polgármestere Kovács Gergely nem vett részt az ülésen?
Hogyan kívánják megtisztítani és tisztántartani az aluljárókat?
Milyen a patkányhelyzet árvíz után?
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az Inforádió Aréna című műsorában 2024.08.01-én. Podcast.
ÚJABB BÉNÍTÓ SARCCAL SÚJTJA AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT AZ ORBÁN-KORMÁNY, TÖBB TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSE IS VESZÉLYBE KERÜLHET
NÉPSZAVA
Szerző: VASS ANDRÁS, SZALAI ANNA
2024.10.09.
Tovább szűkíti az önkormányzatok mozgásterét és sok helyen kezelhetetlen hiányt okozhat az, hogy az Orbán-kormány 2025-től elvonja és újraosztja a települések iparűzésiadó-bevétele többletét.
Forrásaink szerint Orbán Viktor kormányfő a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával. A Pénzügyminisztérium, s a többi költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkező irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be hétfőn: a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják.
A tárcavezető elmondása szerint 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A rendszer úgy működne: az adott járásban lévő összes településtől elveszik majd 2025-ben azt az összeget, amennyivel az iparűzésiadó-bevétel nő 2024-hez képest, és ezt a pénzt újraosztják majd. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából
Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki. A miniszter állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg. A pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik. Utóbbiak tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz, s a döntésekhez kétharmados többség kell majd...
Szerző: VASS ANDRÁS, SZALAI ANNA
2024.10.09.
Forrásaink szerint Orbán Viktor kormányfő a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával. A Pénzügyminisztérium, s a többi költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkező irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be hétfőn: a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják.
A tárcavezető elmondása szerint 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A rendszer úgy működne: az adott járásban lévő összes településtől elveszik majd 2025-ben azt az összeget, amennyivel az iparűzésiadó-bevétel nő 2024-hez képest, és ezt a pénzt újraosztják majd. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából
az összes járásban együtt 65 milliárd forintos keretet jelent, melyen a 173 járás osztozhat. 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet.
Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki. A miniszter állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg. A pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik. Utóbbiak tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz, s a döntésekhez kétharmados többség kell majd...
AZ ORBÁN-KORMÁNY VOLT DIPLOMATÁJA SZERINT IS OROSZ ÉS KÍNAI ÉRDEKET SZOLGÁL A MAGYAR NAGYSTRATÉGIA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.10.09.
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.10.09.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjúban: messze nemcsak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával, hanem kül- és biztonságpolitikánkat is egyre inkább a két keleti államhoz igazítjuk. Szerinte nem magától értetődő, hogy Donald Trump elnökké választása esetén a magyar kormánynak fel kellene hagynia pekingi orientációjával. Világmagyarázó nagyinterjú...
ÁRULÓKÉNT TEKINTENEK MAGYARORSZÁGRA LEGERŐSEBB SZÖVETSÉGESEINK – AZ ORBÁNI „SEMLEGESSÉG” EREDMÉNYE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.08.
Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
A magyar és a nyugati kormányok vitái több mint egy évtizede tartanak, és különösen felerősödtek az orosz–ukrán háború 2022-es brutális eszkalációja óta. Ami viszont ezen az őszön eddig történt, az tényleg példátlan még a magyar–nyugati konfliktusok közelmúltbeli történetében is...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.10.08.
A magyar és a nyugati kormányok vitái több mint egy évtizede tartanak, és különösen felerősödtek az orosz–ukrán háború 2022-es brutális eszkalációja óta. Ami viszont ezen az őszön eddig történt, az tényleg példátlan még a magyar–nyugati konfliktusok közelmúltbeli történetében is...
„VÉRES VOLT A SZÁJA” MATOLCSYNAK? – ORBÁN ÉS A MEGTORPANÓ GAZDASÁG I.
TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.07.
Évek óta súlyos problémákkal küszködik a magyar gazdaság, amelynek irányítását Orbán Viktor és néhány bizalmas uralja közel másfél évtizede. Milyen belháborúk zajlottak köztük, és hogyan gyűrte maga alá Orbán szinte teljesen a gazdaságpolitikát is? Ennek színfalak mögötti történetét tárja fel a Direkt36 cikksorozata, amelynek első részében az Orbán-Matolcsy viszonyra fókuszálunk.
A Fidesz által közel másfél évtizede erős kézzel uralt parlamentben ritkán szoktak lenni izgalmas pillanatok, de 2022. december 5. kivétel volt. Aznap tartotta éves beszámolóját az Országgyűlés egyik bizottsága előtt Matolcsy György MNB-elnök, és ennek során sokak számára meglepő kijelentéseket tett.
Ekkorra már az egész EU-ban a legmagasabbnak számító magyar inflációs adat és az egekbe szökő, 18 százalékos jegybanki kamat miatt feszültség alakult ki a kormány és az MNB között, így lehetett számítani arra, hogy a hiúságáról is ismert Matolcsy esetleg megfogalmaz majd bírálatokat. Ő azonban ennél jóval messzebb ment.
A teremben ülő ellenzéki és kormánypárti képviselőket is láthatóan váratlanul érte, amikor a jegybankelnök az előadása tizenharmadik percében az előtte lévő iratcsomagból előhúzott egy kézzel írt papírdarabot, amelyre időnként rápislantva minden korábbinál keményebb kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormányról.
A fideszes képviselők Matolcsyt hallgatva kényelmetlenül fészkelődtek a székükben. Az ülésről készült felvételen az látható, hogy a Matolcsy közelében ülő Varju László DK-s képviselő elkerekedett szemmel, lázasan jegyzetelt, Matolcsy előadása egyik pontján pedig a jegybankelnökkel a háttérben még szelfit is készített.
Az ülésteremben tapasztalt nyugtalanságot az váltotta ki, hogy Matolcsy a kormánypropaganda által sulykolt állításokkal szemben olyan kijelentéseket tett, hogy „a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első, második legrosszabb helyen vannak”. A miniszterelnök által korábban teljes mellszélességgel támogatott intézkedésekről azt mondta:
Matolcsy ezzel nemcsak egykori főnökének, Orbán Viktornak szúrt oda, hanem a miniszterelnök új gazdaságpolitikai jobbkezének, Nagy Mártonnak is, aki néhány évvel korábban még az MNB-ben dolgozott. Ez a váratlan, kirohanásszerű jelenet minden korábbinál egyértelműbben jelezte, milyen komoly – egyszerre személyes és szakmai – konfliktusok húzódnak meg a gazdasági kormányzás különböző szereplői között. A Direkt36 hónapokat töltött ezeknek a belharcoknak a feltárásával, és ennek során több mint ötven olyan emberrel folytattunk hosszabb beszélgetéseket, akik közelről ismerik a szereplőket és a köztük zajló összeütközések részleteit.
A kutatásainkból nemcsak az derült ki, hogyan sakkozik Orbán Viktor a legbizalmibb embereivel, és hogy például miként cserélte le egykori vizionáriusát, Matolcsy Györgyöt a nála fiatalabb, ismerői szerint kivételesen intelligens és legalább ennyire ambiciózus Nagy Mártonra. Hanem kiderült emellett az is, hogy miként változott a miniszterelnök gazdaságpolitikai gondolkodása, és hogyan vált egyre magabiztosabbá és önjáróbbá az ilyen típusú döntések meghozatalában.
Ez persze azt is jelenti, hogy végső soron az ő keze nyomát viseli a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye. A kormányzati propaganda állításaival ellentétben ez nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több szempontból sokat fejlődött, a régió többi tagjához viszonyítva már egyáltalán nem teljesített annyira jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai – köztük a sokáig lesajnált Románia – is sokkal jobban profitáltak. A GKI szerint 2023-ra az egy főre eső GDP tekintetében Románia is megelőzte Magyarországot, a román és a szlovák nyugdíjak lehagyták a magyart, fogyasztásban pedig a magyarok az EU utolsó helyére csúsztak vissza.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban mutatja be ezeknek a folyamatoknak a színfalak mögötti történetét. Az első részben Orbán és Matolcsy viszonyára koncentrálunk: hogyan találtak egymásra, hogyan fundálták ki az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai döntéseket, és hogyan hidegültek el egymástól 2019-től kezdődően. Elmeséljük többek között azt, hogy a kapcsolatuk a covidjárvány idejére annyira megromlott, hogy a kormányzaton belül Matolcsyról már azt is feltételezték, miniszterelnöki ambíciói vannak.
Orbán és Matolcsy kapcsolatával összefüggésben több kérdést is feltettünk a miniszterelnök sajtófőnökének és a jegybanknak is, de egyik helyről sem kaptunk választ...
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.07.
A Fidesz által közel másfél évtizede erős kézzel uralt parlamentben ritkán szoktak lenni izgalmas pillanatok, de 2022. december 5. kivétel volt. Aznap tartotta éves beszámolóját az Országgyűlés egyik bizottsága előtt Matolcsy György MNB-elnök, és ennek során sokak számára meglepő kijelentéseket tett.
Ekkorra már az egész EU-ban a legmagasabbnak számító magyar inflációs adat és az egekbe szökő, 18 százalékos jegybanki kamat miatt feszültség alakult ki a kormány és az MNB között, így lehetett számítani arra, hogy a hiúságáról is ismert Matolcsy esetleg megfogalmaz majd bírálatokat. Ő azonban ennél jóval messzebb ment.
A teremben ülő ellenzéki és kormánypárti képviselőket is láthatóan váratlanul érte, amikor a jegybankelnök az előadása tizenharmadik percében az előtte lévő iratcsomagból előhúzott egy kézzel írt papírdarabot, amelyre időnként rápislantva minden korábbinál keményebb kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormányról.
A fideszes képviselők Matolcsyt hallgatva kényelmetlenül fészkelődtek a székükben. Az ülésről készült felvételen az látható, hogy a Matolcsy közelében ülő Varju László DK-s képviselő elkerekedett szemmel, lázasan jegyzetelt, Matolcsy előadása egyik pontján pedig a jegybankelnökkel a háttérben még szelfit is készített.
Az ülésteremben tapasztalt nyugtalanságot az váltotta ki, hogy Matolcsy a kormánypropaganda által sulykolt állításokkal szemben olyan kijelentéseket tett, hogy „a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van, szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első, második legrosszabb helyen vannak”. A miniszterelnök által korábban teljes mellszélességgel támogatott intézkedésekről azt mondta:
„a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni, tehát az árstopok meg mindenfajta hasonló, jónak tűnő ötletek, azokról, a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek”.
Matolcsy ezzel nemcsak egykori főnökének, Orbán Viktornak szúrt oda, hanem a miniszterelnök új gazdaságpolitikai jobbkezének, Nagy Mártonnak is, aki néhány évvel korábban még az MNB-ben dolgozott. Ez a váratlan, kirohanásszerű jelenet minden korábbinál egyértelműbben jelezte, milyen komoly – egyszerre személyes és szakmai – konfliktusok húzódnak meg a gazdasági kormányzás különböző szereplői között. A Direkt36 hónapokat töltött ezeknek a belharcoknak a feltárásával, és ennek során több mint ötven olyan emberrel folytattunk hosszabb beszélgetéseket, akik közelről ismerik a szereplőket és a köztük zajló összeütközések részleteit.
A kutatásainkból nemcsak az derült ki, hogyan sakkozik Orbán Viktor a legbizalmibb embereivel, és hogy például miként cserélte le egykori vizionáriusát, Matolcsy Györgyöt a nála fiatalabb, ismerői szerint kivételesen intelligens és legalább ennyire ambiciózus Nagy Mártonra. Hanem kiderült emellett az is, hogy miként változott a miniszterelnök gazdaságpolitikai gondolkodása, és hogyan vált egyre magabiztosabbá és önjáróbbá az ilyen típusú döntések meghozatalában.
Ez persze azt is jelenti, hogy végső soron az ő keze nyomát viseli a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye. A kormányzati propaganda állításaival ellentétben ez nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több szempontból sokat fejlődött, a régió többi tagjához viszonyítva már egyáltalán nem teljesített annyira jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai – köztük a sokáig lesajnált Románia – is sokkal jobban profitáltak. A GKI szerint 2023-ra az egy főre eső GDP tekintetében Románia is megelőzte Magyarországot, a román és a szlovák nyugdíjak lehagyták a magyart, fogyasztásban pedig a magyarok az EU utolsó helyére csúsztak vissza.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban mutatja be ezeknek a folyamatoknak a színfalak mögötti történetét. Az első részben Orbán és Matolcsy viszonyára koncentrálunk: hogyan találtak egymásra, hogyan fundálták ki az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikai döntéseket, és hogyan hidegültek el egymástól 2019-től kezdődően. Elmeséljük többek között azt, hogy a kapcsolatuk a covidjárvány idejére annyira megromlott, hogy a kormányzaton belül Matolcsyról már azt is feltételezték, miniszterelnöki ambíciói vannak.
Orbán és Matolcsy kapcsolatával összefüggésben több kérdést is feltettünk a miniszterelnök sajtófőnökének és a jegybanknak is, de egyik helyről sem kaptunk választ...
„MARCINÁL VOLT AZ OSTOR” – ORBÁN ÉS A MEGTORPANÓ GAZDASÁG II.
TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.09.
Heves vitába torkollott az Orbán-kormány egyik ülése tavasz közepén. A tanácskozáson a kormány két ambiciózus és a nyilvánosság előtt is sokat szereplő tagja, Nagy Márton és Szijjártó Péter feszült egymásnak.
A vita azzal indult, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy szóba hozta azokat az áprilisban publikált adatokat, amelyek szerint az év elején egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. Mivel a magyarországi akkumulátorgyárakban az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártanak, a keresletcsökkenés Magyarországon is éreztette hatását, és tavasztól a hazai akkumulátorgyárak termelése bezuhant.
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, GALAVITS PATRIK, PETHŐ ANDRÁS
2024.10.09.
A vita azzal indult, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy szóba hozta azokat az áprilisban publikált adatokat, amelyek szerint az év elején egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. Mivel a magyarországi akkumulátorgyárakban az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártanak, a keresletcsökkenés Magyarországon is éreztette hatását, és tavasztól a hazai akkumulátorgyárak termelése bezuhant.
Nagy a kormányülésen azt kezdte el pedzegetni, a magyar kormány jól tette-e, hogy emellett a technológia mellett kötelezte el magát. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az elektromos autók iránti növekvő keresletben bízva az elmúlt években egymás után tárgyalta le és jelentette be az újabb akkumulátorgyár-építési projekteket.
A történtekről információkkal rendelkező forrás szerint Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át. Ezek közé tartozott például annak meghatározása, hogy mely országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.
Nemcsak a külügyminiszter veszített területeket Nagy Mártonnal szemben. A ma már egyszerűen csak nemzetgazdasági miniszteri címet használó Nagy több másik kormánytag, például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter kárára is terjeszkedett már. Egy kormányzati forrás szerint a kormányüléseken rendszerint konfrontatív stílusban megszólaló Nagy ezeken a tanácskozásokon sem szokott titkot csinálni abból, ha szemet vet egyik minisztertársa területére, arról mindig nyíltan szokott beszélni.
A miniszter ezt általában azzal magyarázza, hogy a kormány egyik kiemelt céljához, a gazdasági növekedés beindításához egy erős gazdasági minisztérium kell, egy erős tárcának pedig egyre több új eszközre van szüksége. Nagy fokozatosan terebélyesedő portfóliója azt mutatja, hogy Orbán elfogadja a gazdasági minisztere érveit, és megadja neki a kívánt újabb hatásköröket. Nagy ennek eredményeként rövid idő alatt rendkívül megerősödött, Rogán Antalhoz és Gulyás Gergelyhez hasonlóan tagja lett az Orbánhoz legközelebb álló miniszterek alkotta úgynevezett belső kormánynak. Ők azok, akiket a miniszterelnök nemcsak utasít, hanem a véleményüket is meghallgatja.
A történtekről információkkal rendelkező forrás szerint Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át. Ezek közé tartozott például annak meghatározása, hogy mely országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.
Nemcsak a külügyminiszter veszített területeket Nagy Mártonnal szemben. A ma már egyszerűen csak nemzetgazdasági miniszteri címet használó Nagy több másik kormánytag, például Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter kárára is terjeszkedett már. Egy kormányzati forrás szerint a kormányüléseken rendszerint konfrontatív stílusban megszólaló Nagy ezeken a tanácskozásokon sem szokott titkot csinálni abból, ha szemet vet egyik minisztertársa területére, arról mindig nyíltan szokott beszélni.
A miniszter ezt általában azzal magyarázza, hogy a kormány egyik kiemelt céljához, a gazdasági növekedés beindításához egy erős gazdasági minisztérium kell, egy erős tárcának pedig egyre több új eszközre van szüksége. Nagy fokozatosan terebélyesedő portfóliója azt mutatja, hogy Orbán elfogadja a gazdasági minisztere érveit, és megadja neki a kívánt újabb hatásköröket. Nagy ennek eredményeként rövid idő alatt rendkívül megerősödött, Rogán Antalhoz és Gulyás Gergelyhez hasonlóan tagja lett az Orbánhoz legközelebb álló miniszterek alkotta úgynevezett belső kormánynak. Ők azok, akiket a miniszterelnök nemcsak utasít, hanem a véleményüket is meghallgatja.
Nagy Márton ezzel lényegében azt a pozíciót foglalta el, amelyet korábban Matolcsy György töltött be évtizedeken át Orbán mellett. Ahogy a Direkt36 cikksorozatának első részéből kiderült, a miniszterelnök az elmúlt néhány évben veszítette el bizalmát a jelenleg az MNB-t vezető Matolcsyban, és ő ugyan megpróbált visszakapaszkodni Orbán belső körébe, de nem járt sikerrel. Matolcsy számára különösen fájdalmas volt ez, mert Nagy Márton korábban az ő protezsáltja volt a jegybanknál, és rajta keresztül ismerte meg Orbán is. Vagyis lényegében Matolcsy nyitotta meg az utat Nagy Márton előtt, aki végül kiütötte őt a nyeregből.
Az elmúlt években egyre gyengébb eredményeket felmutató Orbán-féle gazdaságpolitika működéséről szóló cikksorozatunk második részében erre a személyes drámai fordulatokban is bővelkedő váltásra, Nagy Márton felemelkedésére koncentrálunk. Ebből többek között kiderül az is, hogy Nagynak jelentős szerepe volt a 2022-es választási kampány gazdasági intézkedéseinek kidolgozásában, amelyek hozzájárultak a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez. Tőle származott például az ársapkák ötlete is, amelyet a kormány vezetői annak ellenére felkaroltak, hogy tudták, az árkorlátozások növelni fogják az inflációt.
Ez a történet sokat elárul nemcsak a miniszterelnök személyzeti politikájáról, hanem arról is, miként születnek a gyakran ellentmondásos, rövid távon esetleg politikai hasznot hozó, de hosszabb távon újabb problémákat generáló gazdasági döntések...
Az elmúlt években egyre gyengébb eredményeket felmutató Orbán-féle gazdaságpolitika működéséről szóló cikksorozatunk második részében erre a személyes drámai fordulatokban is bővelkedő váltásra, Nagy Márton felemelkedésére koncentrálunk. Ebből többek között kiderül az is, hogy Nagynak jelentős szerepe volt a 2022-es választási kampány gazdasági intézkedéseinek kidolgozásában, amelyek hozzájárultak a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez. Tőle származott például az ársapkák ötlete is, amelyet a kormány vezetői annak ellenére felkaroltak, hogy tudták, az árkorlátozások növelni fogják az inflációt.
Ez a történet sokat elárul nemcsak a miniszterelnök személyzeti politikájáról, hanem arról is, miként születnek a gyakran ellentmondásos, rövid távon esetleg politikai hasznot hozó, de hosszabb távon újabb problémákat generáló gazdasági döntések...
BENEDIKTY BÉLA: A DEMOKRÁCIÁRÓL
JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.10.06.
Elolvastam egy hajdan véleményformáló értelmiségi cikkét az Élet és irodalomban Magyar Péterről. Nem tetszett. De nem amiatt, amit nevezettről ítéletként sokadszor elősorol, hanem mert megszámlálhatatlan mennyiségben használja a "demokrata" szót mint az emberi tulajdonságok legmagasabb értékű jellemzőjét, miszerint ő "demokrataként" utasítja el Magyar Pétert. Meg "liberális" világnézetűként.
Körülbelül 60 éves korig elnézem, ha valaki a demokráciát tartja a társadalmi berendezkedés csúcsának. Hogy valaki évtizedeken át hall valamit, és nem tesz fel legalább magának egyetlen kérdést sem, mitől olyan nagyszerű dolog a demokrácia. Mondják, mondják, sok okos ember is, biztos úgy van.
Ha húsz évvel ezelőtt annyit tudtam volna erről, mint most, írok egy vastag könyvet. Aminek nyilván akkor sem lett volna semmi értelme, minthogy az emberiség ragaszkodni szokott a maga által létrehozott hülye hazugságokhoz, leírhatom én a lehető legvilágosabb mondatokban a cáfolhatatlan adatokat, az egzakt valóságot, amivel bizonyítom értelmesen vitathatatlan tézisemet, semmi változás nem történik, úgyhogy most csak címszavakban teszem ide a lényeget, hátha egyszer valakiben feltámad a vágy, és nekilát, hogy felszámolja az ember önsorsrontó eszmerendszerét - legyen egy fundamentum, ahonnan elindulhat.
Fajunk sokezer éves történelme során a legtöbb életet kioltó, tömeggyilkos ideológia a kereszténység, valószínűleg soha utol nem érhetően. Ezt eddig egyetlen vallás tudta megközelíteni, méghozzá rövid idő alatt, az újkorban "demokráciának" fetisizált népuralom, minden idők legostobább, legkártékonyabb ideológiája, amit ráadásul a "politikai rendszer" vagy "társadalmi forma" megnevezéssel illetnek, hogy véletlenül se jusson eszébe valakinek, ez voltaképpen egy vallási elmélet, aminek az istenét egy, a többiéhez hasonlóan megfoghatatlan, babonás rémülettel tisztelt fogalom jelenti, "népnek" hívják. Úgy vélem, az összes vallás összes istensége közül a leghomályosabb, legmegfoghatatlanabb...
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.10.06.
Körülbelül 60 éves korig elnézem, ha valaki a demokráciát tartja a társadalmi berendezkedés csúcsának. Hogy valaki évtizedeken át hall valamit, és nem tesz fel legalább magának egyetlen kérdést sem, mitől olyan nagyszerű dolog a demokrácia. Mondják, mondják, sok okos ember is, biztos úgy van.
Ha húsz évvel ezelőtt annyit tudtam volna erről, mint most, írok egy vastag könyvet. Aminek nyilván akkor sem lett volna semmi értelme, minthogy az emberiség ragaszkodni szokott a maga által létrehozott hülye hazugságokhoz, leírhatom én a lehető legvilágosabb mondatokban a cáfolhatatlan adatokat, az egzakt valóságot, amivel bizonyítom értelmesen vitathatatlan tézisemet, semmi változás nem történik, úgyhogy most csak címszavakban teszem ide a lényeget, hátha egyszer valakiben feltámad a vágy, és nekilát, hogy felszámolja az ember önsorsrontó eszmerendszerét - legyen egy fundamentum, ahonnan elindulhat.
Fajunk sokezer éves történelme során a legtöbb életet kioltó, tömeggyilkos ideológia a kereszténység, valószínűleg soha utol nem érhetően. Ezt eddig egyetlen vallás tudta megközelíteni, méghozzá rövid idő alatt, az újkorban "demokráciának" fetisizált népuralom, minden idők legostobább, legkártékonyabb ideológiája, amit ráadásul a "politikai rendszer" vagy "társadalmi forma" megnevezéssel illetnek, hogy véletlenül se jusson eszébe valakinek, ez voltaképpen egy vallási elmélet, aminek az istenét egy, a többiéhez hasonlóan megfoghatatlan, babonás rémülettel tisztelt fogalom jelenti, "népnek" hívják. Úgy vélem, az összes vallás összes istensége közül a leghomályosabb, legmegfoghatatlanabb...
CSIHI-PUHI HELYETT CSIKI-CSUKI STRASBOURGBAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.09.
Orbán az uniós sajtótájékoztatóján, Szijjártó a világ egyik legnagyobb tolvajával, Schmidt Mária az ágyunkban és fiatal amerikai fiúk a templomban...
Újra itt a napindító hírlevél (és nem az egyetlen) az elmúlt 24 óra főbb híreivel. (De szó szerint ugyanígy kezdtem az előzőt is.)
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.10.09.
