A MÚLT ÉS A JÖVŐ FOG ÖSSZECSAPNI, ÉS LEHET, HOGY ORBÁN TESTESÍTI MEG A MÚLTAT

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT, MIZSUR ANDRÁS
2024.10.02.

„Megint a vidéki szegényekre próbálták rátolni a felelősséget a Fidesz győzelme miatt, miközben a nagyvárosi munkásnegyedekben több szavazója lehetett a kormánypártoknak, mint a legszegényebb falvakban, már csak a tömegarányából kifolyólag is” – mondta Kovách Imre szociológus, amikor a június 9-i választás tanulságairól és a választási eredményhez vezető társadalmi folyamatokról kérdeztük. Kovách Szabó Andrea választásszociológussal együtt adott interjút a Telexnek.

Arra kerestük a választ, hogyan állhatott elő, hogy a politikai életbe alig néhány hónappal korábban berobbanó Magyar Péter rögtön 30 százalékot érjen el pártjával az EP-választáson, amire egyetlen ellenzéki formáció sem volt képes korábban. Mi vezetett oda, hogy ellenzéki szavazók tömegei pártoltak át az új ellenzéki erőhöz, aminek politikai elképzeléseiről jelenleg azért nem sokat tudunk? Miért egy jobboldali, konzervatív politikusban látják megint a kormányváltás esélyét? Milyen kihívásokkal kell megküzdenie a 14 éve kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesznek?

Szabó Andrea a hegemón pártrendszer oldódását tartja a június 9-i utáni időszak legfontosabb politikai fejleményének. „Amit eddig, az elmúlt 15 évben láttunk – de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez már 2010 előtt elkezdődött –, ez a folyamat most megtörni látszik. A Fidesz hegemóniájával szemben jelentkezett egy kihívó, amelyik a választáson, júniusban 30 százalék körüli értéket kapott, de most már a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy adott esetben a szavazatok 40 százalékát is begyűjtheti.”

Pártszociológiai értelemben a 2000-es évekhez hasonlóan úgynevezett kétblokkrendszer kezd kialakulni Magyarországon „ráadásul ezek a blokkok nem is sok kisebb pártból és egy nagy pártból állnak, hanem konkrétan két nagy párt verseng egymással. Ilyen értelmemben talán több is, mint egy kétblokkrendszer, inkább kétpártrendszer jellegzetességeit mutatja” – mondta Szabó.

A fő kérdés viszont az, hogyan tudott Magyar Péter és a Tisza Párt ilyen rövid idő alatt ilyen sok szavazót magához vonzani. Szabó szerint politológiai szempontból ez az ellenzéki szavazó tézissel magyarázható. „2018-ban írtam le először, amikor a 2018-as választásokat vizsgáltuk, hogy szerintem az ellenzéki oldalon már nem DK-s, MSZP-s, jobbikos szavazó van, hanem úgynevezett ellenzéki szavazó. Az a legfontosabb identitása, hogy ellenzéki. Szinte mindegy neki, melyik politikai erő válik dominánssá az ellenzéki oldalon, csak legyen valaki domináns, és arra szavaz, mert az lehet megfelelő kihívója a Fidesznek...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ROMSICS IGNÁC: MERTEK NAGYOKAT ÁLMODNI...

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2024.10.06.

A Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

I. világháborús víziók

A magyar miniszterelnökség 1915. augusztus 24-i postájában egy viszonylag terjedelmes, 20 gépelt oldalas, különös emlékirat lapult. A memorandum címzettje gróf Tisza István miniszterelnök, szerzője és feladója pedig seprősi Paikert Alajos jogász és közgazdász, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára és a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt. Az elaborátum Magyarország hadicéljaival, illetve a háború utáni új világrenddel és ebben az új világrendben Magyarország helyével foglalkozott. Az irat fedlapján a „Germán–Turán Államszövetség” cím díszelgett.

A központi hatalmak háborús győzelmét feltételezve a szerző egy olyan német-osztrák-magyar központú hatalmi blokk kialakulásával számolt, amely az egész eurázsiai kontinenst dominálta volna, s amelyen belül a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyar Királyság is nagyhatalmi szerepet tölthetett volna be. A szerepnövekedés elsődleges forrásai azok az új területek lettek volna, amelyeket a győzelem után Magyarország annektált, vagy gyámság alá helyezett volna. A megszerzendő és Magyarország integráns részévé váló területek között szerepelt az addig Bécsből adminisztrált Dalmácia nagyobb – a Zárai-csatornától a Neretva torkolatáig terjedő – része, a Fiumével szembeni Kvarner-öböl szigetei, Bosznia-Hercegovina északi és nyugati fele, valamint Észak-Szerbia a Duna folyásától délre mintegy 50 kilométeres szélességben. Ugyanebből a régióból Észak-Dalmácia, vagyis Zára és környéke a horvát tengerparttal, valamint a boszniai Biháccsal és környékével együtt Horvát–Szlavónia részeként kapcsolódott volna a Magyar Királysághoz. A memorandum születésekor Románia még őrizte semlegességét. Vele kapcsolatban a szerző ezért két lehetőséggel számolt. Arra az esetre, ha a központi hatalmak oldalán kapcsolódna be a háborúba, tagállami státust kínált Románia számára az elképzelt eurázsiai államszövetségben. „Ha azonban ellenünk fordul – írta –, legyőzzük és egész terjedelmében, Bessarábiával együtt Magyarországhoz csatoljuk.” A Germán–Turáni Államszövetség tagállama lett volna még a Balkán-félszigetről Montenegró, Görögország, Bulgária és Albánia – az utóbbi egy „magyar főúr” fejedelemsége alatt –; Kis- és Közép-Ázsiából a Török Birodalom, Perzsia és Afganisztán, a Távol-Keletről pedig Kína, Sziám és Japán. Északnyugat- és Északkelet-Európa az Atlanti-óceántól Szentpétervárig az államszövetség német feléhez tartozott volna, kivéve Lengyelországot, amely egy Habsburg királlyal a trónján az osztrák-magyar maghoz kapcsolódott volna. És végül – ahogy ez az imperializmusok korában egy nagyhatalom esetében szinte természetes is volt – a Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

Az I. világháború éveiben tucatjával készültek, sőt jelentek is meg különböző orgánumokban az ilyen és ehhez hasonló, a történészek mellett minden bizonnyal a pszichiátereket is elgondolkodtató, a realitás ás ábránd kóros mértékű diszkrepanciájáról tanúskodó paranoid víziók. Ezek szerzőinek többsége mára kiesett a magyar történelmi emlékezetből. Ez lett az osztályrésze Cséry Lajosnak, aki 1915-ös, Az új honfoglalás című füzetében Szerbia, Macedónia, Bulgária, Románia és Besszarábia annektálásával számolt, és úgy gondolta, hogy „Magyar közigazgatással, iskolázással és bíráskodással egy-két évtized alatt el lehet érni, hogy más, mint magyar, az elfoglalt területeken nem lesz”. Vagy Hegedűs Gyula és Faragó Jenő drámaíróknak, akik Mindnyájunknak el kell menni című, a Vígszínházban be is mutatott színművük egy olyan, 1964-ben játszódó jelenettel fejeződik be, amelyben a Magyar Nemzeti Múzeum tárlói előtt magyarázzák el egymásnak a látogatók, hogy hogyan is került oda a szerb és az orosz korona; hogyan verték meg a magyar seregek az orosz, a szerb és a japán hadakat egyaránt, majd pedig hogyan szabadítottak fel „mindenkit: lengyelt, zsidót, besszarábiait, románt”.

Másokra – persze nem kifejezetten idevágó gondolataik miatt – jobban emlékezünk. Például Bethlen Istvánra, aki 1917. március 3-i parlamenti beszédében hirdette meg a visszatérést „… az Anjou- és Árpádkori hagyományokhoz, Mátyás király tradícióihoz, amelyek ismerték az önálló végek intézményét, amelyek a kisebb népeket a magyar erőhöz csatolva, Szent István koronájának védelme alatt liberálisan gondoskodtak boldogulásukról és egyesítették az ő erejüket a magyar nemzet erőivel, a közös veszéllyel szemben”. Vagy Jászi Oszkárra, aki a német Mitteleuropa-gondolat igézetébe kerülve 1915-ös és 1916-os cikkeiben hirdette, hogy „Középeurópa német hegemónia alatt, s a Balkán magyar vezetés alatt: ez a derengő új idők perspektívája”.

A háború alatti magyar imperialista megnyilvánulások külön csoportjaként vehetők számba azok az írások, amelyek a balkáni hódítást és a közel-keleti terjeszkedést összekapcsolva Paikert Alajos ábrándos látomásának a szellemében fogantak. Legjellegzetesebb darabjait két geográfus: Cholnoky Jenő és Fodor Ferenc jegyezte. A földrajzi tényezők szerepét abszolutizálva és a „turáni rokonság” hatóerejét mértéktelenül eltúlozva írásaikból egy olyan háború utáni Magyar Birodalom képe körvonalazódott, amelyhez a bulgáriai Duna-határig az egész Észak-Balkán hozzátartozott volna, s amely Bulgáriával és Törökországgal együtt alkotta volna azt a „turáni államkomplexumot”, amely mintegy hídként vezetett volna „Közép-Európa szívéből” a „kihasználatlan Keletre”...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB KUDARC A HOSSZÚ TÁVÚ ÖNGONDOSKODÁS TERÉN -KÉSZ, VÉGE, MEGSZŰNIK AZ EGYETLEN HAZAI FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2024.10.06.

Saját kérelmére megszűnik az egyetlen hazai foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, ezzel el is tűnik Magyarországon ez a nyugdíjkiegészítési forma. Az MNB szerint fontos lenne a pénzügyi tudatosság erősítése, a kormány viszont éppen most megy neki a hosszú távú öngondoskodásnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett határozatában előzetesen jóváhagyta az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató kérvényére annak jogutód nélküli megszűnését, és visszavonta a tevékenységi engedélyét is – írja közleményében az MNB. A társaság végelszámolójaként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. jár el.

A rendezett kivonulás, végelszámolás előkészítését az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. már 2023 januárjában megkezdte a tagoknak (akik mindössze néhány százan vannak), illetve a foglalkoztatnak kiküldött levelekkel. Az ezt követő tájékoztatásoknak, megkötött megállapodásoknak köszönhetően a nyugdíjszolgáltató valamennyi, a tevékenységéből eredő jogszabályi kötelezettségének rendben eleget tett, és a tagokkal kapcsolatos anyagi kötelezettségeit is rendezte. Mindez az MNB mostani döntésének is jogszabályi feltétele volt.

Az egyetlen foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató volt

A pénzügyi felügyelet mostani határozata azt jelenti, hogy – saját döntése alapján – megszűnik az egyetlen Magyarországon működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A jogszabály alapján a nyugdíjszolgáltatónál felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításukat az érintett tagok (döntésük, illetve életkoruk alapján) szolgáltatásként, illetve kifizetésként vehették, illetve vehetik fel, továbbá át is léphettek az Európai Unión belüli valamelyik külföldi foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.

Nyugat-Európában virul

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmény Nyugat-Európában jelentős múlttal rendelkező, elterjedt (ún. második pilléres) nyugdíjkiegészítési forma. 2007-től Magyarországon is lehetőség van foglalkoztatói nyugdíjintézmény alapítására. Végül mindössze egy ilyen szolgáltató alakult, azonban ez az intézményi forma végül nem tudott jelentős teret nyerni itthon. Az MNB szerint ennek egyik oka az lehet, hogy itthon a hazai fejlesztésnek számító önkéntes nyugdíjpénztári forma jóval megelőzte a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóit, és már az önkéntes rendszer is tartalmazta a munkáltatói hozzájárulás lehetőségét, és a nyugdíjbiztosítások is népszerűbbek lettek...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA ÉRDEKE A LEROMBOLT UKRAJNA ÚJJÁÉPÍTÉSE – LAKNER – 2024. 10. 05.

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.10.05.

„Egy esetleges orosz veszteség sem ingatná meg Oroszországban a putyinizmust” – így látja Sz. Bíró Zoltán történész, a legismertebb magyar Oroszország-szakértő. Szerinte az orosz államfő ugyanis olyan mértékben uralja a politikát és a médiát, hogy egy esetleges veszteséget is győzelemként tudna eladni. Európában azonban komoly problémákat jelentene, pusztán jogi okokból is, hogy elfogadjuk, hogy egy ország a másiktól erőszakkal elvett területeket. Lakner Zoltán arról is kérdezte Sz. Bíró Zoltánt, hogy Putyin maga abba akarja-e hagyni a háborút, illetve van-e egyáltalán más módja a konfliktus lezárásának.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

A felvétel 2024. szeptember 25-én készült.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR VS ORBÁN: 1 MILLIÓS FIZUD | BOHÁR ERŐSZAKOSAN SZERETI? | KÖVÉR & PS TV: SZENVEDÉS PÁRTIAK

L1 PODCAST
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.10.06.

A két főni egymásra licitál bérügyben. A Tisza párt és Magyar Péter az új budapesti közgyűlésen, Bohár Patrióta DaniBoy kíséretében. Morci házmesterünk, Fideszes honatyáink: töketlenek. Kövér házmester KISZ titkár László berágott, mert tiszteletet kellett adniuk a nemrég elhunyt Karsai Dánielnek. Kroó Zita nem érti, Karsai Dániel miért volt olyan türelmetlen.

ITT NÉZHETŐ MEG

A TOLVAJ ROHAMOSZTAGOSOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.10.06.

Ha nem tudnák, kire gondolt az ember a címben, amit adott a dolgozatának, megértenénk, mert nem lenne egyszerű ilyen alanyt találni. Lop is, meg katonák élin csattog, de megkönnyítjük a ráismerést, hogy Magyar Péterről volna szó. Igaz, más összetételekkel is operálhattunk volna, ahogyan a tegnapi tévészékház előtti tüntetés hellyel-közzel megjelent a közmédiában, de talán ez e legjellemzőbb, hogy mivel etetik a moszatokat.

Mint kitetszik, az eposzi gombát lecseréltük, mert a fideszista birkatömeget eleddig ekként aposztrofáltuk, ám többen jelezték, hogy a gombának most van a szezonja, ők pedig szépek, kedvesek, s amelyik nem öl meg, az finom is. Ezért – így az intés, amit kaptunk – ne gombázzuk le a bávatagokat. Jól van, megteszi a moszat is, velünk lehet beszélni, s ha ez sem felelne meg, kiegyezhetünk akár zúzmóban is, a lényegen ez mit sem változtat.

No de, ide nekünk a közmédiát, amely ellen Magyar Péter és meghívott vendégei azért tüntettek összefoglaló szóval, mert hazudik, bővebben, mert fideszes és orosz propagandát tol, így legfőképpen nem felel meg törvényileg annak, ami az előírt feladata volna. Tüntetni ellene, követeléseket megfogalmazni tehát nemcsak indokolt, hanem hazafias kötelesség is, sőt, még az is az volna, ha a felindult tömeg elfoglalná az épületet, egyebek.

Lásd korábban Landerer és az ő nyomdája, mint a média és a háborgó tömeg, az elnyomás és a forradalom, a cenzúra és a sajtó szabadsága közti korrelációkat, de nem március 15-öt vagyunk itt ma ünnepelni, hanem a tegnapi tüntetésről elmélkedni, másképpen szólva temetni jöttünk Cézárt, nem dicsérni. De lássuk be, ez rohadt nehéz föladat fizikailag és szellemileg is. A közmédia épülete ugyanis egy erődítmény, szelleme pedig aljas.

Ha például Magyar Péternek tankja lett volna, mint a 2006-os csőcseléknek, akik aztán az összes Túró Rudit is elvitték a tévé akkori székházából, akkor sem mentek volna semmire, mert ez az épület a golyóálló üvegjeivel, a beléptető zsilipjeivel egy háborúnak is ellenálló monolit tömb, nem véletlenül van hozzá Orbán sajtósának beléptető kártyája, hogy számára a behatolást egyszerűvé tegye. Ő tehát kivételezett helyzetben van.

Más azonban nem annyira. Sőt, Magyar és meghívott vendégei is tisztában voltak a fölemlített fizikai akadályokkal, tankjuk sem volt, éppen ezért lőttek ki Orbán propaganda Maginot-vonalára nemzeti színű konfettiket, s ahogyan a papírdarabkák szállongtak az őszi langy levegőégen, úgy jött létre a közmédia újabb hazugsága, amivel a moszatokat (gusztus szerint zuzmó) táplálták 2024 elcseszett októberének elején.

Majd alább és az elkövetkezőkben mondunk pár szót a történésekről, amiket annak fényében kell szemlélnünk, mit is várunk egy olyan hírintézménytől, amelynek vezetője dokumentáltan és papírokkal igazoltan hírhamisító. Azaz, nem mond igazat, s mind az összes beosztottja és alkalmazottja is erre van trenírozva, a hazugságtól úgy csorog a nyáluk, mint Pavlov kutyáinak a csengő hangjától, velük ellentétben azonban ezeknek a szája még habzik is...

ITT OLVASHATÓ

„EZT MÉG A KÁDÁRI DIKTATÚRA TELEVÍZIÓJA SEM MERTE MEGTENNI”

444.HU
Szerző: 444.HU
2024.10.06.

Magyar Péter meghirdette a propaganda bojkottját az MTVA épülete előtt, ahol zúgott a hazaárulózás Orbán Balázs nyilatkozatának hallatán.

ITT NÉZHETŐ MEG

BORZASZTÓ AZT LÁTNI, HOGY MINDENT A FIDESZ URAL, ÉS EZ NEM OKÉ – VIDEÓ A KÖZTÉVÉNÉL TARTOTT TÜNTETÉSRŐL

24.HU / VIDEÓ
Szerző: TRENCSÉNYI ÁDÁM, ZSILÁK SZILVIA
2024.10.06.

Magyar Péter és a Tisza Párt demonstrációt tartott az MTVA Kunigunda úti székháza előtt, ahol a pártelnök a 16 pontból álló követelését akarta élő adásba beolvasni. Tüntetőket kérdeztünk a 

közmédia állapotáról és lehetséges jövőjéről.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER BEMENT AZ MTVA-SZÉKHÁZBA FELOLVASNI A 16 PONTJÁT, A KÖVETKEZŐ TÜNTETÉST OKTÓBER 23-ÁN TARTJÁK – PERCRŐL PERCRE

NÉPSZAVA
Szerző: P.L., Á.Z.
2024.10.05.

Több ezer ember vett részt a Tisza Párt élőlánccal záruló szombat délutáni demonstrációján. Minden egy helyen...

ITT OLVASHATÓ