2024. október 3., csütörtök

LÁNYI: „AZ ORSZÁG RÁBÍZTA A RENDSZERVÁLTÁST MAGYAR PÉTERRE”

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.10.03.



A Heti Válasz e heti adásának vendégeként a „Válasz Online kedvenc prófétája”-címet is birtokló író, filozófus összetöri varázsgömbjét és nem hajlandó jósolni 2026-ra, ám azt megosztja nézőinkkel, hallgatóinkkal, mihez nem elég szerinte Magyar Péter „nagyszerű populizmusa”, miért nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz és Orbán Viktor képes lesz irányt váltani, valamint, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziójának vesztese miért éppen Magyarország. A stúdióban Lányi András. Akik kérdezik: Ablonczy Bálint és Stumpf András.


Néhány mondat az adásból:

„Ti is beszoptátok ezt! Orbán Balázs elszólta magát, az egész magyar sajtó ezen rugózik, ehhez képest Orbán Viktor, aki mégiscsak eggyel feljebb van, olyan arcpirító dolgokat jelentett be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amilyen még nem hagyta el magyar politikus száját!”

„A kereskedők bizonyára így kereskednek, államférfiak ellenben legalább igyekeznek fenntartani a látszatot, amelyen a közmorál múlik. Ebből a Rákóczi téren kijöhet valami, máshol nem. Gazdasági semlegesség? Miközben egyedüliként képviseljük hősiesen és harciasan a kínai gazdaság és az orosz imperialista politika érdekeit? Bár vannak még jelentkezők, de a nyugati civilizáció ellenségeinek érdekeit hatásosan egyelőre kizárólag mi képviseljük.” (Orbán Viktor „semlegességi” politikájáról.)

„Láttam kétdimenziós embert, akin már keresztülment a tank. Utána harminc éven át kétdimenziós országban éltem.” (1956-ban szerzett személyes élményeiről az Orbán Balázs-ügy kapcsán.)

„Ennek a háborúnak az igazi vesztese Magyarország.” (Az ország európai elszigetelődéséről és annak következményeiről.)

„A megmagyarázhatatlan, rigid butaság, amivel az oktatási válságot kezelték és kezelik, a mód, ahogy hagyták a MÁV-ot vasúti szerencsétlenséggé válni – nincs az a béketűrő nép, amelyet ez ne gondolkodtatna el.” (A kormányzásról.)

Lehet, hogy Bánk bánnak is voltak nádor korában vitatható döntései. Nem az erkölcsi feddhetetlensége, hanem a politikai tehetsége miatt szeretjük.” (Magyar Péterről és a Tisza-elnök Hadházy Ákos által feltárt korábbi, kétes szerződéskötési gyakorlatáról.)

„Ebben a történetben ő a tragikus, vagy tragikomikus hős.” (Hadházy Ákosról)

„Nem állnak le a hatos villamosok.” (A fővárosi patthelyzet hatásairól.)

KI FOGJA KIFIZETNI A NYUGDÍJUNKAT? EGY SZÁMÍTÁS, AMIBŐL LÁTSZIK, MIÉRT TÉVÚT GYÁRI MUNKÁRA ALAPOZNI A MAGYAR GAZDASÁGOT

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.10.03.


A romló demográfiai helyzet és a nyugdíjrendszer fenntartásának várható nehézségei miatt sokakat foglalkoztat, mit hoznak a következő évtizedek a magyar munkaerőpiacon, hogy alakul a munkaerőhiány, és hogy a problémáknak a vendégmunkások behozatala-e a megfelelő megoldása. Ebben a témában közölt elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelynek megállapítása szerint a jelenlegi trendből kiindulva


húsz év múlva legalább 700 ezer fővel lesz kevesebb a gazdaságilag aktív korú Magyarországon, ha a jelenlegi nyugdíjkorhatár lesz akkor is érvényben. Így a foglalkoztattak száma 530 ezer fővel csökken.

A cég azt írja, a munkaerő kiesését többféleképpen lehet ellensúlyozni:a külföldön élő, nagyrészt magasan képzett munkaerő hazavonzásával;

a nagy mennyiségű fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorításával (a munkaerő így más, hatékonyabb területekre áramolhat); valamint
a munkaerőtartalék további bevonásával.

Utóbbi azonban megállapításuk szerint erősen kérdéses: a jelenlegi 300 ezer fős potenciális munkaerő-tartalékból le kell vonni többek közt az egészségi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat. Így viszont már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be. A kormány ettől függetlenül elkötelezettnek tűnik ebbe az irányba, a tervek szerint 2030-ig 460 milliárd forint uniós forrást költenek majd a foglalkoztatás növelésére.

A foglalkoztatottak számának visszaesése miatt első körben könnyen gondolhatnánk arra, hogy emiatt fokozatosan mérséklődik a keresettömeg is. A GKI azonban 2023-as kereseteket és az elmúlt 20 év reálbérnövekedési ütemét (átlag évi 3,1 százalék) alapul véve úgy számol, hogy a keresettömeg valójában így is nőni fog, mivel a pályakezdőknek és a nyugdíjba vonulóknak nem azonos a fizetésük. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépők és az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es –227 milliárdról 2043-ra –1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát

a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel (11,5 százalék) való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik.

Ez a változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatáscsökkenését is...



EGY ÁBRA A GYENGE FORINTRÓL

PORTFOLIÓ
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2024.10.03.


A magyar gazdasági modell egyik fő eleme, hogy a versenyképesség-teremtés, a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszköze a forintgyengítés.

- Ha a magyar gazdaság pénzügyi válságba keveredik, jól jön egy kis forintgyengülés.

- Ha épp nem futnak jól az exporttermékek a külpiacokon, akkor is lehet gyengíteni a forintot.

- Ha az erőltetett bérnövekedést nem bírnák a vállalataink, gyengébb forinttal lehet helyre rakni az itthoni és külföldi piacokon elszenvedett versenyképesség-csökkenést.

- Ha a gazdaságpolitika lépést téveszt, és borul a makroegyensúly, majd a forintgyengülés megment minket.

- Ha a gazdaságot magas nyomás alá akarjuk helyezni, felélve egyensúlyi tartalékainkat, kiváló eszköz a forint gyengítése.

- Ha félő, hogy a fentiek miatt tartósan magasabb infláció ki akar árazni minket a világpiacról, elkerülhetetlen, hogy hagyjuk leértékelődni a forintot.

Egyszerűen egy régiós, konvergáló országnak nincs más választása, mint a devizája folyamatos gyengítése, a nemzeti vagyon, jövedelem leértékelése – ha sikeres akar lenni. Ha szeretne a régió éllovas gazdasága lenni. Ha a legmagasabb egy főre jutó GDP-t szeretné. Ha szeretné, hogy az egy főre fogyasztása ne az utolsó legyen a régióban. Ha a régiós szinten magas béreket szeretne fizetni.

Eközben tegnap a zloty árfolyama új történelmi csúcsra ment a forinttal szemben. Szegény lengyelek! 


Lásd még:

ERASMUS-ÜGY: HIÁBA ÁLLÍT MÁST AZ ORBÁN-KORMÁNY, BRÜSSZEL ÉS BUDAPEST KÖZÖTT HÓNAPOK ÓTA NEM VOLT ÉRDEMI PÁRBESZÉD

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2024.10.03.


A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosítása elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.

Lapunk értesülése szerint az Európai Bizottság (EB) nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítási javaslatot, amikor az kedden kikerült a kormány honlapjára.

A brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most társadalmi konzultációra bocsátott javaslatot az EB ismeri, hiszen tíz hónapja fekszik az asztalán.

A Népszavának több, egymástól független forrás megerősítette,

hogy Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról, ami elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.

Az EU 2022. decemberében függesztette fel az alapítványi formában működő egyetemek részvételét a két programban korrupciós veszély miatt.

A kedden közzétett törvényjavaslat valószínűleg nem egy frissen egyeztetett szöveg, ettől függetlenül a végén elnyerheti az EB tetszését, hiszen az év elején a felek már közel álltak a megegyezéshez. Miután magas rangú kormányzati tisztviselők távoztak a kuratóriumokból, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk. Ilyen volt a kuratóriumi tagok kiválasztására vonatkozó eljárás és a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. Budapest hosszabb mandátumot és rövidebb türelmi időt javasolt, mint Brüsszel, de ezeket a különbségeket egyikük sem ítélte áthidalhatatlannak. (Türelmi időnek nevezik az időszakot, amíg egy tisztségéről távozott politikusnak várnia kell, hogy kuratóriumi tagnak jelöljék).

Budapest és Brüsszel egészen a közelmúltig egymásra tolta a felelősséget az egyeztetések megakadása miatt, mindkét fővárosban azt állították, hogy a másik térfelén pattog a labda. A törvény módosításáról szóló előterjesztéssel a kormány abban reménykedhet, hogy sikerül felgyorsítania a megegyezéshez vezető folyamatot. Tegnap egyébként Palkovics László egykori miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az EU-val.

„OLYAN SZINTEN VAN KIVÉREZTETVE EZ A NÉGY EGYETEM, HOGY NEM SZÁLLTUNK VOLNA EL 200 SZÁZALÉKOS KÖVETELÉSSEL SEM”

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.10.01.


A megalázóan alacsony fizetések rendezéséért a Zeneakadémia küldöttsége jövő pénteken tárgyal a kormánnyal. Tóth Balázs szakszervezeti küldött küzd a béremelésér
t.

Legutóbbi sajtóközleményükben tarthatatlan helyzetről írnak. Miért?

Az ELTE-n Tátrai Annamária statisztikusként készített vizsgálatának metodikája szerint mi is összeállítottuk a magunk bértábláját. A Zene­akadémián két bértábla érvényes: a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok a felsőoktatási bértábla, míg a támogatói kör, vagyis az adminisztráció, a gazdasági munkatársak, a hangszerészek és karbantartó kollégák a közalkalmazotti bértábla szerint kapnak fizetést. Mindkettő hihetetlenül elavult. Kiderült, hogy bár a QS egyetemi világranglistán a Zeneakadémia a rendkívül előkelő 22. helyet tudhatja magáénak, a béreket tekintve sereghajtó még a négy állami fenntartású magyar egyetem között is. Egy docens nettó 341 ezer, egy professzor nettó 510 ezer forintot kap. Ez arcpirító.

Mi a követelésük?

A munkáltatói döntésen alapuló, 2021-22-ben bevezetett 15+15 százalék beépítése az alapbérbe, és ezt beépítve azonnal 50 százalékos emelés. Ez első hallásra magasnak tűnhet, de olyan szinten van kivéreztetve ez a négy egyetem, hogy nem szálltunk volna el 200 százalékos követeléssel sem. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését is követeljük, ez 636 ezer forint. Kirívó az is, hogy a doktori ösztöndíjból nem lehet ma már megélni, tehát ott is nagyon komoly emelést szeretnénk elérni. Az egész kulcsa egyébként a képzési normatíva jelentős, 50 százalékos emelése lehetne.

Mit tettek eddig?

Januárban elkezdtük gyűjteni az aláírásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd ehhez kapcsolódott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), nem sokkal később a Zeneakadémia, végül a Képzőművészeti Egyetem is. Addig nem volt még példa arra, hogy a négy állami egyetem összefogjon, és hogy több mint háromezer aláírás összegyűljön. Ez nagyon nagy szó. Levélben küldött követeléseinkre nem kaptunk választ, ezért demonstratívan személyesen adtuk át az aláírásokat. És hát mit ad isten, ahogy összegyűltünk a minisztérium előtt, kijött Hankó Balázs – akkor még államtitkárként –, és szívélyesen fogadott bennünket, betessékelt, hogy beszélgessünk. Készültek fotók is erről, amelyek Hankó Balázs Facebook-oldalán nagyon jól mutatnak. Akkor megígérte, hogy a kétszer 15 százalék – amit eddig is kaptunk – alapbérbe emelésének akadálya nem lehet, a többiről azóta – több mint 80 napja – nem esett szó.

Kiadtak szeptember 12-én egy sajtónyilatkozatot. Erre született válasz?

Az Index feltett a felsőoktatási dolgozók béremelése kapcsán egy kérdést Gulyás Gergelynek, aki annyit mondott, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kevésbé illetékes. Meglepő válasz volt: a KIM-hez tartozik a négy állami egyetem, illetve az összes többi is bizonyos értelemben. Nem sokkal ez­után az államtitkár meghívta először a BME-t, aztán az ELTE-t, majd minket, végül pedig a Képzőt is. Gyanítom, hogy a külön-külön meghívások legfőbb oka, hogy roncsolja és megbontsa a négy egyetem összefogását. Innen üzenem, nem fog sikerülni, nem térünk el a követeléseinktől...


Lásd még:







ADÓPARADICSOM A FOCISTÁK SZÁMÁRA MAGYARORSZÁG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.03.


Rendkívül kevés adót fizetnek Magyarországon a focisták. Vannak országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a futballcsapatoknak, mint itthon. Ez komoly versenyelőny a magyar együtteseknek, így fordulhat elő, hogy a hazai focisták fizetése már a francia élvonalban szereplő labdarúgókéval vetekszik.

Többet ad, kevesebbet vesz el az állam

Korábban többször írtunk róla, hogy 2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez még úgy is rengeteg, hogy a 2010 környéki számokat jó eséllyel torzítják a csapatok akkori költségcsökkentő trükközései.

Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.

Az, hogy a magyarországi focistafizetések a 2020-as évek elejére nyugat-európai szinten is versenyképesek lettek, elsősorban a hazai labdarúgásba áramló – főként állami – százmilliárdoknak köszönhető. A futball közvetlen állami támogatása mellett azonban van még egy tényező, ami jelentősen javítja a magyar csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon: a rendkívül kedvező adózási feltételek.

A magyar állam a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonja el, mint ami más országokban jellemző.

Így egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub...

VANCE ÉS WALZ VITÁJA MEGMUTATTA AZ AMERIKAI POLITIKA ÚJ KÖZEPÉT | AMERIKÁNÓ #04

PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.10.03.



Trump és Harris után most az alelnökjelöltjeiken volt a sor, hogy kamerák előtt csapjanak össze. A Trump helyettese által megnyert vita meglepően barátságosra sikerült, és az amerikánós srácok azon tűnődnek, ez vajon még a régivágású politika hatása vagy valami újnak voltak tanúi. Az adás második részében pedig újabb feltörekvő politikusról, ezúttal Pete Buttigieg-ről vitáznak.


Az első Amerikánó-hírlevelet itt éritek el: 
https://24.hu/kulfold/2024/10/02/amer...

John Oliver videóját a Boeing hanyatlásáról pedig itt: 

MÉG PUTYIN SEM TUD EGYEDÜL NUKLEÁRIS HÁBORÚT KIROBBANTANI | KEREKASZTAL | QUBIT.LIVE #9

QUBIT LIVE #9
Szerző: QUBIT
2024.10.03.



Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ez is előkerült a 9. Qubit Live második felvonásában, Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián kerekasztal-beszélgetésében.


Lásd még:



HIÁBA HIVATKOZIK RÁJUK, A MAGYAR „SZUVERENITÁSVÉDELEM" NEM A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK PÉLDÁJÁT KÖVETI

LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.10.02.



A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.

Lánczi Tamás egy nyár végi panelbeszélgetésen a következőt nyilatkozta:

„Egyre több ország tesz (a külföldi befolyásolás ellen), változás zajlik a világban. Olyan tektonikai mozgások vannak, amelyek aláássák és megrendítik a nemzetállami szuverenitást, születnek sorban lényegében a szuverenitásvédelmi törvények, amelyek megpróbálják a jelenséget visszaszorítani. (…) Legutóbb éppen Franciaország fogadott el egy nagyon erőteljes törvényt, a magyarnál összehasonlíthatatlanul erősebbet”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján elérhető, „Franciaország a magyar szuverentisávédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét” című hír és „A Franciaország elleni külföldi beavatkozások megelőzését célzó törvényről” című dokumentum ugyanezt az érvelést hivatott alátámasztani.

A júliusban kihirdetett, brit és amerikai regisztrációs törvényeket követő új francia szabályozás valóban a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, nagy általánosságban a kibertámadások, rejtve maradó befolyásolási kísérletek és dezinformációs támadások számának növekedése miatt – de alapvetően eltérő szándékkal és módszerekkel...