Milyen a viszony most Karácsonnyal? Megszavaznák-e főpolgármester-helyettesnek Vitézyt? Miből gondolja, hogy Vogel Evelin a Fidesz embere? Mit akar elérni a közmédia székházánál? Élő interjú a Tisza Párt elnökével.
Orbán Balázs ’56-tal kapcsolatos kijelentései azért lehetnek politikailag veszélyesek a Fideszre, mert a kegyelmi botrányhoz hasonlóan meghazudtolják azt a képet, amelyet a Fidesz és Orbán Viktor önmagáról kialakított. Novák Katalin döntése a Fidesz családbarát imázsát ásta alá, a miniszterelnök politikai igazgatójának mondatai pedig a Fidesz harcos antikommunizmusát és harcos hazaszeretetét kérdőjelezik meg. A fideszes mitológiában Orbán Viktor gyakorlatilag egyedül küldte haza a szovjet csapatokat a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével.
Ehhez képest a miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt a Mandiner videójában, hogy „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. Orbán Viktor egyelőre annyival intézte el az ügyet, hogy a szokásos pénteki rádióinterjújában hibának nevezte Orbán Balázs mondatait, de azt is hozzátette, hogy ő is „velünk harcolna a Corvin közben”. Novák Katalin esetében nem volt ennyire elnéző.
Az Orbán Balázs-ügy a Fidesz több gyengeségére is rámutat. Egyrészt keresztbe tehet a körvonalazódó új kommunikációs stratégiának. A nyáron feltűnő volt, hogy a független sajtót addig módszeresen kerülő Orbán Viktor tőle szokatlan módon többször is szóba állt újságírókkal. Ennek egyik legjobb példája Kötcse volt, ahol a miniszterelnök negyedórán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire, mielőtt elmondta volna szokásos programadó beszédét a fideszes holdudvar előtt. Bármiről lehetett kérdezni Orbánt: az egészségügy és a gazdaság helyzetéről, a Fidesz megújulásáról, a Tisza Pártól és Bese Gergő atyáról is kapott kérdéseket.
Az elmúlt években maximum a fideszes sajtóban szivárogtatták ki Orbán aktuális kötcsei beszédének részleteit. Idén viszont maga Orbán osztott meg videókat az ott elhangzottakról saját Facebook-oldalán. A dunai árvíz alatt a 24.hu-nak sikerült elcsípnie egy kérdés erejéig a gátakat járó miniszterelnököt. (Persze ez nem feledteti azt a tényt, hogy Orbán évek óta nem ad rendes interjút komolyan vehető sajtóterméknek.) A miniszterelnök példáját más fideszes politikusok követték: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő is hosszabban nyilatkozott a kormánykritikus sajtónak egy-egy témában...
A megalázóan alacsony fizetések rendezéséért a Zeneakadémia küldöttsége jövő pénteken tárgyal a kormánnyal. Tóth Balázs szakszervezeti küldött küzd a béremelésért.
Az ELTE-n Tátrai Annamária statisztikusként készített vizsgálatának metodikája szerint mi is összeállítottuk a magunk bértábláját. A Zeneakadémián két bértábla érvényes: a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok a felsőoktatási bértábla, míg a támogatói kör, vagyis az adminisztráció, a gazdasági munkatársak, a hangszerészek és karbantartó kollégák a közalkalmazotti bértábla szerint kapnak fizetést. Mindkettő hihetetlenül elavult. Kiderült, hogy bár a QS egyetemi világranglistán a Zeneakadémia a rendkívül előkelő 22. helyet tudhatja magáénak, a béreket tekintve sereghajtó még a négy állami fenntartású magyar egyetem között is. Egy docens nettó 341 ezer, egy professzor nettó 510 ezer forintot kap. Ez arcpirító.
Mi a követelésük?
A munkáltatói döntésen alapuló, 2021-22-ben bevezetett 15+15 százalék beépítése az alapbérbe, és ezt beépítve azonnal 50 százalékos emelés. Ez első hallásra magasnak tűnhet, de olyan szinten van kivéreztetve ez a négy egyetem, hogy nem szálltunk volna el 200 százalékos követeléssel sem. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését is követeljük, ez 636 ezer forint. Kirívó az is, hogy a doktori ösztöndíjból nem lehet ma már megélni, tehát ott is nagyon komoly emelést szeretnénk elérni. Az egész kulcsa egyébként a képzési normatíva jelentős, 50 százalékos emelése lehetne.
Mit tettek eddig?
Januárban elkezdtük gyűjteni az aláírásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd ehhez kapcsolódott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), nem sokkal később a Zeneakadémia, végül a Képzőművészeti Egyetem is. Addig nem volt még példa arra, hogy a négy állami egyetem összefogjon, és hogy több mint háromezer aláírás összegyűljön. Ez nagyon nagy szó. Levélben küldött követeléseinkre nem kaptunk választ, ezért demonstratívan személyesen adtuk át az aláírásokat. És hát mit ad isten, ahogy összegyűltünk a minisztérium előtt, kijött Hankó Balázs – akkor még államtitkárként –, és szívélyesen fogadott bennünket, betessékelt, hogy beszélgessünk. Készültek fotók is erről, amelyek Hankó Balázs Facebook-oldalán nagyon jól mutatnak. Akkor megígérte, hogy a kétszer 15 százalék – amit eddig is kaptunk – alapbérbe emelésének akadálya nem lehet, a többiről azóta – több mint 80 napja – nem esett szó.
Kiadtak szeptember 12-én egy sajtónyilatkozatot. Erre született válasz?
Az Index feltett a felsőoktatási dolgozók béremelése kapcsán egy kérdést Gulyás Gergelynek, aki annyit mondott, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kevésbé illetékes. Meglepő válasz volt: a KIM-hez tartozik a négy állami egyetem, illetve az összes többi is bizonyos értelemben. Nem sokkal ezután az államtitkár meghívta először a BME-t, aztán az ELTE-t, majd minket, végül pedig a Képzőt is. Gyanítom, hogy a külön-külön meghívások legfőbb oka, hogy roncsolja és megbontsa a négy egyetem összefogását. Innen üzenem, nem fog sikerülni, nem térünk el a követeléseinktől...
Kínos véletlen: éppen a szerencsejáték-törvény módosításába tették a passzust, amely több ezer család balszerencséjét okozta. Elestek havi közel bruttó kétszázezer forinttól, az utóbbi időszak leggálánsabb szociális támogatásától. A parlament előbb alaptörvény-ellenes szabályt hozott a sérült hozzátartozójukat ápolókról, majd miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette, újra megszavazták. Ugyanazt az alkotmányellenes jogszabályt. Így alakult ki az a helyzet, hogy vannak családok, amik mégsem családok, az alkotmányos jog pedig nem jog. A debreceni Tóth Viktorék történetén keresztül mondjuk el, hogyan lettek éppen a legsérülékenyebbek a vesztesei egy eredetileg korszakos jelentőségű szociális intézkedésnek.
Tóth Viktor úgy érezte, most már jóra fordul az életük. Novák Katalin akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanis a köztelevízióban bejelentette, új szociális támogatást vezetnek be, amely 17 ezer családnak automatikusan jár majd. Ez a gyod, a gyermekek otthongondozási díja, amit a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat otthon ápolók kaphatnak. A későbbi köztársasági elnök bejelentése Tóth Viktorék számára mai értéken azt jelenthette, hogy bruttó 73 ezer forint helyett közel 200 ezerrel több jár nekik havonta. Nem a mozgássérült húgát gondozó debreceni férfi volt az egyetlen, aki úgy gondolta, a 2019 januárjában bevezetett gyod új fejezetet nyit az életében.
Az Orbán-kormány a segélyeket folyamatosan átcsoportosítja az aktív, dolgozó szegények számára. Ők így kiemelkedhettek a nyomorból, aki viszont képtelen munkát vállalni, az még mélyebbre süllyedt. Viktor húgának, a fél oldalára részlegesen béna Angélának esélye sincs arra, hogy munkába álljon, a gondozását vállaló fivére is csak négy órás állást tud vállalni. A fogyatékos hozzátartozójuk ápolását végző családok évről évre csúsztak lefelé.
2000-ben még az országos átlagbér hatodát tette ki az ápolási díj átlagos összege, 2023-ban már csak kilencedét. Novák Katalin bejelentése korszakos jelentőségű volt: először emelték egy szociális ellátás összegét a minimálbér szintjére.
És nagy győzelem is az érintett családoknak, akik civilszervezeteik révén már 2006-ban összegyűjtöttek 50 ezer aláírást az ápolási díj legkisebb bér összegére emelése érdekében, de akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció megakadályozta a népi kezdeményezést. Újabb 13 hosszú esztendő telt el, mire lépésről lépésre eljutottak odáig. 2011-ig az ápolási díj összegét még a minimálnyugdíjhoz kötötték. Azt 2008 óta egyszer sem emelték, így több segély – köztük a gyes – összege is napi ezer forint alatti összeg maradt. Ám amíg ebből 2008-ban még napi négy kilogramm kenyeret lehetett kapni, tavaly már csak egy kilóra futotta. (Miközben a szlovákiai minimálnyugdíj már tavaly is 390 euró volt, tehát 150 ezer forint körül alakult.) Az ápolási díj megállapításánál a kormány 2011-től már nagyvonalúbb volt: Tóth Viktoréknál fejenként jut egy kiló kenyérre belőle naponta, és egy kicsi még marad is belőle.
Novák Katalin bejelentése tehát azt ígérte, hogy ezután a legkisebb garantált bérrel megegyező és évente emelkedő összeget kapnak, idén bruttó 266 800 forintot, ami jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint már 298 800 forint lehet. Az érdekvédők azt viszont már nem tudták elérni, hogy a gyod-ot ne csak a szülők, hanem bármilyen hozzátartozó megkaphassa, aki vállalja sérült rokona gondozását.
Viktoréknak nem jött meg a pénz.
– Az apróbetűs rész, azzal volt a hiba – meséli a férfi, aki annak idején nem figyelt fel a részletekre. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala azzal utasította el: nem a gyerekét, hanem a testvérhúgát gondozza. Viktor nem sokat konyít a joghoz, de azt pontosan érezte, hogy igazságtalanság érte őket...
A magyar vállalkozások túlnyomórészt a GINOP Plusz programon keresztül részesülhetnek a hazánk számára elérhető EU-pénzekből. A legújabban a versenyképességet és a kkv-fejlesztést zászlóra tűző kormányzat azonban nemrég arról rendelkezett, hogy a GINOP Plusz még nyitva álló forrásainak nagy részét olyan feladatokra költi el, amelyeket az államnak kellene ellátnia.
Az Unió soros elnökeként a magyar kormány a versenyképességet tűzte ki legfontosabb napirendi pontnak. Orbán Viktor kormányfő rendszerint az európai versenyképesség súlyos kihívásaira figyelmezteti az EU-s döntéshozókat.
Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki – értékelt a napokban a miniszterelnök, aki egy cselekvési tervet is felvázolt.
A kabinet hazai pályán a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor (a foglalkoztatottak kétharmada itt dolgozik) erősítését jelölte meg kiemelt célnak a versenyképesség visszaszerzése érdekében. Orbán Viktor Kötcsén mondott beszédében beharangozta, hogy a kormányzat egy kkv-kat bevonó program elindításán dolgozik. Nem sokkal később, szeptember 15-én megalakult az önálló kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Nagy Márton miniszter a kkv-program sarokköveiről is beszélt, kiemelve, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni olyan célzott beruházástámogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).
A kormány kkv-akcióterve az egyik oldalról hazai forrásból támogatott hitel- és tőkeprogramokra épülne, amelyekkel a kkv-k beruházásait, versenyképességét és exportját élénkítenék. Másfelől az uniós vállalkozásfejlesztési programok forrásaira is számítanak a tervben...
A magyar gazdaság strukturális problémái A külső és belső egyensúlyi mutatók és a növekedés. 2023-ban összeomlott a belső kereslet, 2024-ben sem indultak el a beruházások (Lázár János és az állami beruházások tömeges leállítása) és a beruházásokhoz szükséges import igény visszaesése.
2023-ban 52-szer módosították a költségvetést, így valamit még legalább terveztek és bemutattak. Idén már ezzel sem foglalkoznak. A gazdaság szereplői már csak a Magyar Közlönyön keresztül értesülnek a kormány gazdasági döntéseiről.
Nem azért van a nagy export többlet, amivel Nagy Márton a magyar gazdaság erejét próbálja alátámasztani, mert "megtaláltosodtak a hazai multik" és óriásit nőtt volna a kivitel, hanem pont ellenkezőleg: az elmaradt (részben állami) beruházások nagy import igénye kiesett. Sajnos az import csökkenése okozza az export többletet.
Hogy állunk a költségvetési hiánnyal? Mi történt 2019 óta a maastrichti kiritériumokhoz képest, ami a bruttói hazai termék 3%-ig engedi a hiányt? Nálunk az uniós átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben szaladt meg a Covid időszak alatt a deficit. A költségvetés a teljes szétesés határán van. A Varga féle feszes költségvetési politika 2023-ra 3,5% hiányt tervezett, mely közelít a maastrichti kritériumokhoz, de a valóságban a költségvetési hiány 2023-ban 6,7% lett, mely nemhogy csökkent volna 2022-höz képest hanem tovább nőtt! Nagy Márton szerint 2024-re mégnagyobb 7-8%-os hiány kellene, hogy a költségvetés járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez, miközben Varga Mihály szigorúan ragaszkodik az elfogadott 2024-es 2,9%-os hiánycélhoz. Áprilisban már bejelentette Varga, hogy 4,5% lesz idén a hiány és tovább halasztja a deficit csökkentési terveket. A fő probléma ezzel az, hogy hozzáadódik az adósságállományhoz, ezt is finanszírozni kell, és ez is gerjeszti az inflációt.
Az utobbi öt év alatt 31 ezermilliárd forintról 60 ezermilliárdra nőtt az államadósság! Ennek a kamatköltségei a bruttó hazai termékhez képest a legmagasabbak az EU-ban!
A növekedés és az egyensúly szempontjából rendkívül rossz helyzetben vagyunk: a gazdasági növekedést csak a fogyasztás húzza, ugyanakkor a gazdaság eladósodik. Ez volt a késő Kádárkorszak modellje is: államadósságból finanszírozott fogyasztás növekedés.
Ha ennyire rossz a gazdasági helyzet, akkor beszélhetünk államcsőd közeli állapotról? Államcsőd akkor van, ha devizában nem tudjuk törleszteni a hiteleinket. Mivel elsősorban forintban vagyunk eladósodva, ezért arról szó sincsen, hogy fizetésképtelenné válna az ország.
2017-től kezdve folyamatosan dobogós helyen vagyunk a legmagasabb inflációval küzdő országok rangsorában a 2004 után csatlakozott európai országok között. 2023-ban abszolút rekorderek voltunk. 2024-ben egyelőre nem vagyunk dobogós helyen. Orbán a 2022-es választások elvesztésétől annyira rettegett, hogy kb. 2000 milliárd forintot szórt ki (szja kedvezmények, 13 havi nyugdíj stb.) ez jelentős lyukat ütött a költségvetésen, melyet különadókkal, extra profit adókkal és a beruházások leállításával próbáltak befoltozni. Inflációt váltott ki a pénzszórás és inflációt váltott ki az adóemelés is, sőt még az árstop és a kamatstop is. Szó sincs arról, hogy csupán a szankciók okozták volna a környező országokhoz képest jóval magasabb inflációt. A Még a Lettek és Litvánok is 20% fölötti inflációról két év alatt lejöttek egy százalék alattira!
Eddig a növekedés annak volt köszönhető hogy érkeztek az uniós források, nőtt a foglalkoztatottság, a munkaerő többlet hozta növekedést. A termelékenységben a magyar gazdaság rettenetesen le van maradva. Európában csak Bulgária termelékenysége rosszabb mint a miénk. A felzárkózáshoz alapvetően ezen kellene változtatni. Az egészségügyi rendszer és az oktatási rendszer leépülése és a külföldre költözés közvetlenül okozza az alacsony termelékenységet. Munkaadói oldalról pedig a NER tőkéből hiányzik a piacgazdasági hajtóerő, mert az állami megrendelések tartják el őket. A NER-en kívüli tőkét pedig félelemben tartják azzal, hogy ha túl eredményes, akkor a NER szemet vet rá.
Mi várható a következő években? Ha jövőre úgy látja Orbán, hogy vesztésre áll semmi nem lesz drága. Egyetlenegy politikai szempont lesz a hatalmának a megtartása.
Az akkumulátor ipar jelenleg teljes kudarc de valószínűleg hosszú távon sem térül meg a nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi állami támogatás.
Idézetek a 2010-ben kiadott nemzeti együttműködés programjából, mely az utolsó kormányprogramnak tekinthető:
"megteremti a közjó primátusát a magánérdekel szemben."
"A biztonság primátusát a kiszámíthatatlansággal és a kormányzati káosszal szemben."
"A gazdasági felemelkedés primátusát az eladósododással és kiszolgáltatottsággal szemben."
"Olyan kiegyensúlyozott, erős államra van szükség, mely mindennek előtt a közérdeket, nemzetünk érdekét szolgálja, nem egy kiváltságos szűk elit üzleti érdekeit."
"Az államnak pártatlannak kell lennie, nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a szabályokat."
KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEM - KözÉrt Előadó: KÉRI LÁSZLÓ 2024.09.27.
Kormányváltásra vagy rendszerváltásra van szükség? A 89-es rendszer váltás feltételeinek összehasonlítása a mai feltételekkel.
Mi vár a tisza pártra az országgyűlési választásig?
Az elszegényedő társadalmi rétegek felzárkózásának kilátástalansága mellett létrejött egy 55-60ezer családból álló elit, akik privát banki szolgáltatásokkal és magántőke alapokkal még a válság éveiben is meg tudták duplázni a százmillió forint feletti vagyonukat.
A tisza párt 21 pontját ki kell bontani rendesen, nem mindenhez Magyar Péternek kell értenie, hanem meg kellene találni a 21 ponthoz a 21 autentikus szóvivőt. A fidesznek nincsen programja, nincsenek autentikus szakértelmiségi szóvivői. Ha ezt a 21 pontot rendesen kifejtik, akkor abszolút benne van egy leendő kormányprogram négyötöde. Ami hiányzik még belőle az a korrupció visszaszorítása. A TISZA szigeteknek meg kellene határozniuk, hogy a 21 pontból melyek azok, amelyek leginkább érintik őket.
Orbán viktor szerint nekünk nem szabad a nyugati blokkhoz tartozni, mégis az összes politikus gyermeke nem Tadzsik meg Üzbég egyetemekre jár, hanem nyugati egyetemeken tanul. Folyik már a harmadik világháború, csak mi nem vesszük észre, mert ez informatikai háború, mely a cybertérben drónokkal és műholdakkal zajlik.
A kormány képtelen hazugságokkal próbálja leplezni, hogy vastagon benne vagyunk abban a nemzetközi konfliktusban, melynek során több ezer személyhívó robbant fel Hezbollah kézben, mert mi semlegesek vagyunk és távol tartjuk magunkat mindenféle konfliktustól.
A migrációs válság demográfiai szempontokból vizsgálva. Indonézia Pakisztán és Nigéria lakossága külön-külön is 10 éven belül meghaladja egész Európáét! Európa 26 országa közül csak abban a három országban nő a lakosság, ahol jelentős bevándorlás tapasztalható. A mediterránum déli országai Marokkótól Jordániáig a következő 20-30 évben 100-120 milliós népesség növekedést fog produkálni, nagyjából ugyanekkora népesség fogyásra számíthat Európa az elöregedés miatt ugyanebben az időszakban. A következő 20 évben ezért jelentős népesség mozgás, kiegyenlítődés várható. Ezért a jövő egyik legnagyobb kihívása a migráció, csak jó válaszokat még nem talált rá senki sem.
Az éghajlatváltozás globális problémája.
Az energiaforrások átalakulása. Már Magyarországon is előfordult, hogy nyári napokon a napelemek energiatermelése meghaladja a paksi atomerőmű energiatermelését! A geotermikus energia hőszivattyús hasznosításának lehetőségei Magyarországon az orosz energiakitettség csökkentése érdekében. Az energia tárolókapacitás növelésének fontossága.
A kormány kritikájakor igazi aduász lehet, ha az elmúlt 15 évet tesszük mérlegre, mert ezt mindenki még elevenen érzi. Gondoljunk csak bele Orbánék az elmúlt nyolc évezéssel pont ugyanezt csinálták sok-sok éven át sikeresen.
Az ellenzéki vezetésű városoknak meg kellett volna teremteniük a szabad városok szövetségét, mert ebben a 25 városban lakik Magyarország 43%-a, így nincs közöttük koordináció, pedig a TISZA természetes szövetségesei lehetnének, mert ugyanabba a politikai satuba vannak beszorítva. A médiakoordinátoroknak fontos szerepe kellene legyen a TISZA szigetekben.
Igaz, hogy a sajtó 90% kormánypropaganda, de a maradék 10% nem az. Veszed a fáradtságot, hogy azokból tájékozódj?
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2024.09.30.
A megemelt tranzakciós illetéket előbb-utóbb a fogyasztókra terhelik a bankok, nincs ebben meglepő Bod Péter Ákos szerint. A volt jegybankelnök inkább azt tartja furcsának, hogy a kormány belenyúlt a lakossági számlaszerződésekbe, megtiltva a bankoknak, hogy az év végéig emeljék díjaikat, ami egy magánjogi szerződés, amihez általában csak vészhelyzet esetén nyúl hozzá a kormány.
„Ezek az illetékek pluszterhek, amelyeket végül mindig a fogyasztó visel el” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Bod Péter Ákos közgazdász. A volt jegybankelnök szerint adóbevételnek is nevezhetnénk, ha nem illeték lenne a neve. Részben idő, részben verseny, részben az adott cég politikájának kérdése, hogy mikor épül be a bankok áraikba. „Ezeket nem lehet tartósan lenyelni” – foglalta össze.
Bod felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány részéről ez egy ugyanolyan forrásbegyűjtés, mintha megemelték volna a személyi jövedelemadót, mert az jobban észlelhető és be is kell jelenteni. „Általában a gyenge parlamenti erejű kormányok szoktak ilyesmit csinálni. Nem direkt vetnek ki adót, hanem kerülőúton, hátha nem veszik észre az adófizetők.”
Ami azonban érdekesebb, hogy bár érthető lenne a bankok reakciója, de kormány megtiltotta a bankoknak, hogy hozzányúljanak az év végéig érvényes lakossági számlaszerződésekhez. Ez azt jelenti, hogy kormány belenyúlt egy magánjogi szerződésbe. Ilyenre indokolt eseten kívül, például háború esetén nem nagyon van szükség. „Nálunk mindig találnak okot rá, de azt, hogy pénz kell a kormányzatnak, nem tartom vészhelyzetnek” – ironizált Bod.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.09.30.
Pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államokban az elmúlt két hónapban – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Felcsuti Balázs, Bostonban élő közgazdász. Mint mondta, Kamala Harris úgy vitte végbe a váltást, hogy a demokraták egységesen beálltak mögé, nem beszélt ki senki, feljebb tette a lécet, de töbre van szükség, mint ami most előállt, hogy ledolgozta Biden 7-8 százalékát és egyenlőre mérik Donald Trumppal.
Mint mondta, Harris a televíziós vitában az elvárások felett teljesített, ezzel a másik oldal megzavarodott. Trump már nagyon beleélte magát, hogy Biden ellen fog nyerni, Biden pedig olyan, mintha kicsit jobban teljesítene, mintha leesett volna a válláról a teher – fogalmazott.
Az amerikaiakat nagyon erősen foglalkoztatja a gazdasági helyzet, az infláció, a megélhetési körülmények, a bevándorlás a déli határon és az abortusz kérdése – mutatott rá a közgazdász, aki szerint, ha Trump nem olyanokkal foglalkozna, hogy ki eszik macskát, hanem tényleg a gazdasági helyzettel, akkor sokkal jobban állna, mert sok ember számára nem érezhető a gazdasági növekedés.
Sokban van már nekünk ez a rendszer. Egyre többet kell fizetnünk érte, miközben a rendszer mind nyilvánvalóbb működési zavaraival hovatovább a mindennapi életfeltételeinket teszi hónapról-hónapra nehezebbé. Hol az oktatás, hol a közlekedés működési akadozásaitól kell szenvednünk, s akkor az egészségügyet már nem is merjük említeni.
Hónap végén viszont mindig megjön a számla: ennyit és ennyit fogyasztottunk, cserébe pedig ennyit és ennyit kell fizetnünk. Fizetünk is becsülettel, amíg tudunk… Időnként azért az ember elidőzik a számlánál, elkezdi böngészni a részletes tételeket és a meglepetéstől elakad a lélegzete. Ugyanis a legnagyobb tétel nem is az aktuális, adott hónapban mért fogyasztás, hanem a RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ.
Elhasznált rendszer
Hogy is van ez? Miért is kell még külön is fizetnünk a rendszer használatáért? Hiszen beszedik az adóinkat, példátlan mértékben megadóztatják a mindennapi fogyasztásainkat, az élelmiszervásárlásainkat, a tankolásainkon is elsősorban a költségvetés gazdagszik, és a legalapvetőbb közigazgatási szolgáltatások árai is megállíthatatlanul emelkednek, nem beszélve a láthatatlanul reánk rótt terhekről. (A tranzakciós illetékektől, a jogosítvány-árakig, a büntetési tételek megemelkedéséig, se szeri, se száma a rejtett inflációs trükköknek.) Sokba van ez a Rendszer nekünk, és úgy tűnik, mintha nem is magunkat, hanem csak egy vékonyka réteget finanszíroznánk, egy olyan kislétszámú csoportot, amelynek a vagyona, jóléte még a Covid és az infláció éveiben is rendületlenül, példátlan mértékben gyarapodott és gyarapszik – minden pillanatban.
Miért nem a Rendszer fizet nekünk azért, mert egyáltalán még elviseljük? Igaz, a legeslegutolsó kormányfői ígéretekből mintha azt lehetne kihámozni, hogy jövőre megint pénzesőt várhatunk, ami már azért is érthető, mert választások előtti év lesz. Jó lenne viszont azt is az emlékezetünkbe idézni, hogy a legutóbbi (2021-22-es) kegyosztással is inkább jártunk hosszabb távon pórul, semmint szerencsésen. Utána az árfolyamromlással, valamint a két éven át szorongató inflációval együttesen kamatostól vették vissza tőlünk a 21-22-es, féléves adakozás jótéteményeit. Most, a szeptemberi Nagy Terv meghirdetése nyomán joggal lehet deja vu-érzésünk, ezt a trükköt nem is oly régen egyszer már láthattuk, az élesebb emlékezetűek pedig azt is tudhatják, hogy történelmileg hasonló „megoldásokból” kivétel nélkül rosszul jött ki Magyarország népe.
Egyszóval, nagyon elhasználtnak tűnik ez a Rendszer és mind többen érzik megengedhetetlen túlzásnak a jelenlegi rendszerhasználati díjat. A fogyasztásunk számottevően nem nő, a rendszerhasználati díjak viszont szünet nélkül emelkednek...
Szerencse, hogy megint összegyűltek a Parlementben a honatyák-, és anyák, illetve a hazátlan bitangok, vö.: ellenzék, azaz homelessek. Mivelhogy ősz van. És bár a nyárra egyáltalán nem panaszkodhatunk, hogy uborkaszezon lett volna, mostantól minden bizonnyal nagyobb koncentráltsággal kapjuk a képünkbe a showt. Van egyrészt a falak között a Fidesz (per KDNP), akik, illetve amelyek másfél évtizede azt csinálnak, amit csak akarnak, illetve egy olyan ellenzék, amelynek már eddig sem kellett volna bejárnia, hogy legitimizálja a maffiát.
Mára viszont egy olyan ellenzék csinál úgy, mintha a létezésnek egyáltalán volna valami értelme, amelynek tagjai jelen állás szerint be sem jutnának az országgyűlésbe. Így innen nézve delikát ez az egész. Viszont azt nem tagadhatjuk, hogy mindig tudunk valami újat tanulni, vagy régi dolgokat látunk olyan új köntösben megjelenni, amitől leesik az állunk. Feltéve, ha van még valami, amin el tudunk csodálkozni, de ez a készség és képesség már egyre kevesebbünkben van meg, így többnyire mélán nézzük, mit dobott nekünk a gép.
Hát ezt. Ritka dolog és alkalom, ha doktorminiszer urunk megjelenik az ódon és avas szagú falak között, ha ott adja elő azt, amit előtte számtalan alakban mindenféle leuralt médiában. Most sem volt ez másként, s mivel a jelenlegi agymacskája a gazdasági semlegesség, amiről már születése pillanatában állapították meg a hozzá értők: olyan nem létezik, ő azonban annyira rá van pörögve momentán erre, hogy képtelen abbahagyni. Tehát tegnap is erről értekezett azzal a teherrel, senki nem röhögött e képébe, hogy hagyja abba a mókálódást.
Nincsen ehhez már sem kedve, sem ereje senkinek, a magyar országgyűlés az idők során lassan belesüppedt a totális hülyeségbe, ám innentől egyszerűsítünk a dolgon. Azaz, nem mondjuk el újólag Orbán totális sületlenségeit, hanem segítségül hívunk egy lapot, amely semlegesen akar tudósítani arról, amiről ily módon nem lehet, mégis sikerült egyetlen mondatban összefoglalnia egyetlenünk eszement agyamenését, amit amúgy ott a falak között rezignáltan hallgattak azok, akik éppen már be sem kerülnének oda.
„A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.” – Így a tudósítás kezdete, ami után a többit már el sem kell olvasni, hiszen előttünk áll ekképp is a téboly maga. De bármilyen meglepő is, a kulcsot a fölfejtéshez Kövér pedellus adta meg egy, épp az üléssel párhuzamosan megjelenő interjújában. Kövér minden szava maga a kinyilatkoztatás, ez is az volt.
Mindnyájunk kedvenc házmestere szerint: „aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módon viselkedni, és okoskodni, mert hibát követ el”. Ezt az intést amúgy Orbán Balázs kapta a meglehetősen élénk ordítást kiváltó ideája miatt, miszerint az oroszoknak nem szabad ellenállni, hanem szépszerével megadni magunkat nekik, viszont ezzel az a baj, hogy nem értelmiségi attitűdöt, sokkal inkább a hazaárulásét látjuk benne. Hiába magyarázkodik tehát Kövér, a baj megtörtént, viszont ez az idea, amit előadott, azért nekünk is új...
SZABAD EURÓPA Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2024.09.29.
Az egészségügyi közgazdász szerint nagyon negatív a magyarok véleménye az egészségügyi ellátó rendszerről, teljesítőképességről, hozzáférhetőségéről, és arról, hogy a polgárok mennyire minőségi ellátást kapnak. Sokszor ugyanis már az is gondot jelent, hogy a beteg bejusson a háziorvoshoz. Lehetetlen feladat egy kézből irányítani az egészségügyet, véli Sinkó Eszter. A szolgáltatás reakcióképessége nagyon leromlott az elmúlt időszakban, mióta az ellátórendszerek döntő többsége állami kézbe került. A kormányok az elmúlt 34 évben mindig is szerettek különböző népegészségügyi programokat letenni az asztalra. Kérdés, a kabinet most mennyi humánerőforrást hajlandó átcsoportosítani, és mennyi pénzt tesz hozzá. A várólisták ügye továbbra sem megoldott, a János Kórház például már csak 2026 őszére ad időpontokat. Hiába a prevenció, ha mégis baj van, a betegek akár a sebészeti ellátáshoz sem jutnak hozzá. Az ellenzéki önkormányzatok is a szakma szabályai szerint működtetik a szakrendelőket, az orvosok nem politikai szempontok alapján kezeik a betegeket. Az idei nyár kiverte a biztosítékot a légkondicionáló berendezések ügyében, az állampolgárok türelmetlenebbek, sokkal dühösebbek, nehezebben fogadják el a rossz kórházi körülményeket. Magyar Péter tevékenysége pedig katalizálta ezeket az indulatokat, ezért a kormány kénytelen felvenni a kesztyűt. Közben mindenhonnan próbál pénzeket összesöpörni, ami az egészégügyi szereplőket is érintheti. A kormány még a Kelet-Európai régióhoz képest is GDP arányosan 700 milliárddal költ kevesebbet az egészségügyre, emlékeztet a szakember.
01:43 Magyarok negatívan ítéli meg az egészségügyi ellátást
Parlamenti botrányok, Orbán Balázs múlni nem akaró hibája, Magyar Péter zsarolása, Izrael durvulása, és humoros répafaragványok a 444 reggeli hírlevelében.
Ismét itt a 444 napindító hírlevele (és nem az egyetlen), benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.
