2024. szeptember 29., vasárnap

OROSZORSZÁGBAN MA EGY ALTERNATÍVÁK NÉLKÜLI VILÁG VAN | SZ. BÍRÓ ZOLTÁN | QUBIT.LIVE #9

QUBIT LIVGE #9 / PODCAST
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2024.09.29.



Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem. Sz.Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on. https://qubit.hu/2024/09/25/sz-biro-z...


Lásd még:

LENGYEL LÁSZLÓ: SZABADOK SZÖVETSÉGE – A VÉG KEZDETE 4.

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.09.29.


Az Orbán-rendszer, a populista nacionalista jobboldal bűne és felelőssége, hogy a személyes önkényuralom kiépítésével, az uralkodó és klikkje érdekeit szolgálva az alávetettek és a nemzet érdekeivel szemben földig rombolta a hazát, s a legsúlyosabb politikai megosztottságot alakította ki a nemzetben. Nemzetegyesítést ígért, nemzet- és országvesztést követett el. A szociálliberális oldal felelőssége, hogy nem teremtett társadalmi integrációt és szolidaritást. Magyarország két politikai elitjének évtizedes mérlege az ország elbuktatása. Ám a törvényesség, az autonómia, a társadalmi gondoskodás mellett kitartó, a társadalmi közepet és a polgárosodást képviselő szociálliberális önkormányzatok a szabadság szigeteivé váltak. Ide vonulhattak vissza az Ellenállás kicsiny csapatai, a civil szervezetek, a szakmai körök, a független média.

Az orbáni központosított nemzetállam valamennyi ellensúlyát igyekezett megsemmisíteni, így az önkormányzatokat is. Mindent megtett és megtesz, hogy felszámolja az önkormányzatok gazdasági, jogi és politikai autonómiáját, a hatalom hajtószíjává tegye őket. A korlátlan hatalom közel jár a sikerhez, de a könyörtelen állóháborúban az önkormányzatok még utolsó túlélőként működnek. Az Orbán-rendszer elkezdte megszülni saját új középosztályát, mint a hatalommal összefonódott érdekszövetkezetet, és annak ideológiáját: a privilegizált keveseknek mindent szabad és a rendszeren belül minden lehetséges. A szociálliberális önkormányzatok a fővárosban és néhány nagyvárosban akarva-akaratlan elvállalták a polgár hivatásának védelmét, polgárságot teremtettek, miközben létrehozták az Orbán-rendszer fertőzésével szemben az immunitás tájhazáit. Lehet, hogy nem vagy otthon Magyarországon, de hazád az Angyalföld és Újlipótváros Köztársaság, a Szeged Respublika. Családod egyik fele már Ausztriában és Hollandiában, de a másik még itt az Ördögárok partján. Amennyire nem tart össze egy népet a rogáni hazugság „magyarságban”, „kereszténységben”, tűzijátékos ünnepeiben, mérgezett, álmagyar nyelvében, annyira összetart egy-egy kisebb közösséget a város, a városrész, ahol otthon van, nyelvét beszélik, gondját értik, reményeit osztják.

Ha az országban a láthatatlan uralkodó és köre azért van, hogy uralkodjon és lopjon, a látható kormány pedig azért, hogy ezt fedezze, az egyetlen erő, amely szerint kormány azért van, hogy kormányozzon – ez a Németh Miklós-, Bajnai Gordon-elv, vagy „európaiul” az Ódor Lajos-, Mario Draghi-dictum –, illetve (ön)kormányozzon – ez a Tóth József-, Botka László-elv, vagy a londoni Sadiq Khan-, a varsói Rafał Trzaskowski-, az isztambuli Ekrem Imamoglu-dictum -, amelynek érdeke és értékrendje, hogy megvalósítható és hatékony programot kérjen önmagán és másokon számon: a szociálliberális önkormányzatok. Ezekben az önkormányzatokban halmozódott fel kellő kormányzási és ellenállási tapasztalat, szakmai tudás és immunitás mind a nacionalista, mind a szociális populista ideológiákkal szemben. Ami Magyarországot megkülönbözteti, hogy miközben a lengyel, a török, a cseh stb. ellenálló önkormányzatok összefogtak és szolidárisak voltak egymással, a magyarok nem. Miközben másutt vállalták, hogy a városukért érzett felelősséget párosítják az országért viselt felelősséggel, nálunk nem. Miközben Varsó és Isztambul, London és Prága vállalták, hogy az egész ország ellenállásának élére állnak, Budapest nem. Ezért nem tudott helyi ellenállásból, országos ellenzékké válni. Ezért nem tudtak az ellenzéki szavazatok összeérni.

Nem a mi feladatunk! – hallom a választ. Az önkormányzatok feladata nem fér össze a politizálással. A választóink helyi ügyek intézésére és nem országos politikai célokra választottak. Az a dolgom, hogy a városomban és a kerületemben menjenek a dolgok. Az ország ügye a pártok ügye! Ha összefogok a többiekkel, többé nem áll szóba velem a kormány, nincs esélyem semmilyen külön alkura. Ha szolidaritást mutatok a másikkal, én, mi következünk. Ha kilépek a politikai pártból, a hatalom békén hagy. A hatalom intézményei működnek, ez nem működik. Nem kockáztathatom egy bizonytalan ügyért a városomat...

BALOG ÉS NOVÁK KÉSZTETÉSEI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.29.


Az az alapkérdés, hogyha a bukott köztársasági elnök kap havonta közel ötmillió közforintot élete tengetésére (plusz titkárság és házvezető asszony), akkor mennyire számít közszereplőnek. Mert, hogyha lezárta volna élete hatalmas kudarcba torkolló fejezetét, és mostanság vécésnéniként keresné a hatvannégy fogára valót, akkor egyértelmű volna, hogy valóban visszavonult, egy közülünk megint, aki a budiban szagolja az ammóniát, akkor megtagadhatná (talán) a nyilatkozatot.

Mondhatná az őt kérdésekkel zaklató újságírónak, hogy pisál aranyom vagy nem, ez a lényeg, a többi engemet már nem érdekel. Ellenben így, hogy mi tartjuk el, fölvetül az a dilemma, köteles-e elmesélni azt, hogy karrierjének ormain miért árult el bennünket, megjegyezve azt, hogy a gyakorlat szerint már akkor sem állt szóba érdemi kérdéseket firtató firkászokkal. Ezek ilyen morális dolgok, de ez a mezsgye, hiszen a bukását okozó kegyelem ügye is erkölcsi töltetű leginkább, de szembenézés ezzel azóta sem történt.

Vélhetnénk azt is, ez lerágott csont, de nem az, főleg azért, mert máig nem tisztázottak a viszonyok, s most, hogy a bukott elnökasszony kezd éledezni, és visszatérni az úgynevezett közéletbe, nagy valószínűséggel kérdezni is lehet őt, maximum, mint most, nem felel. Mert amikor összefutottak vele a tollnokok, érdeklődésükre az volt a válasza: „most úgy bevallom, hogy úgy a magyar médiának nem érzek nagy késztetést, hogy interjút adjak”. A fönti dilemmából fakadóan ezt a késztetést inkább kötelességnek látjuk. Ezért a mai morfondír.

Egyébiránt bukott elnökasszony indoklásul és védelmére előadta, hogy a tajtékos napok alatt – szerinte – a magyar média inkorrektül viselkedett vele, de az az érdekes, azóta sem állt elő az igazsággal, hogy a történet kerek és korrekt legyen. Mindemellett az a különös: most sem látja, vagy nem akarja látni, nem a média volt „inkorrekt” vele, hanem a főnöke (vö.: Orbán), aki úgy rúgta ki, mint a népnyelv szerint a macskát szokták szarni, viszont így az azóta is tartó hallgatása cinkosságnak bizonyul. Jogunk lenne tudni az igazat tehát.

Így lenne korrekt velünk szemben, főleg, mint föntebb utaltunk rá, mert mi tartjuk el a nacsasszonyt, ám, ha ez így nem tetszik, le lehet mondani az apanázsról, elmenni valami tisztességes állásba, tisztességes vécésnéninek, lehet aksigyárba is, s így sóhajtozni a kegyetlen világon munkástársainknak műszak után. Novák nagy hibája az, hogy szerinte a bukását okozó sztori már lezárult, felejtsük el, de rá kell mutatnunk, igazából el sem kezdődött, mert úgy kussolnak, mintha omertát fogadtak volna. Bár lehet, ez így is van.

Az az érdekes helyzet állott elő, hogy egy időben szólaltak meg ezek ketten (a főkolomposok, s akik annak idején oly nagy harmóniában utazgattak szintén a mi pénzünkön) Balog Zoltán, aki szintén elnyugvást javasol, ugyanis szinte párhuzamosan fakadt dalra hajdani kedvenc útitársával (Novákkal). Balog szerint meg „már nem érdemes beszélni a kegyelmi botrányról”. A szép ebben az, hogy jogot formál arra, ő döntse el, miről érdemes és nem érdemes beszélni, elfelejtve azt, ezt nem ő dönti el, hanem az igazság keresése.

Bővebben és érdekesebben is idézhetjük Balog indoklását, miszerint: „Ha nem akarja, hogy nehezebb legyen az életem meg a szolgálatom, mint ahogy eddig volt, akkor szerintem erről már nem érdemes beszélni, ez egy lezárt történet bennem, a közösségünkben és szeretném, ha így is maradna”. – Abban nem vagyunk teljesen biztosak, hogy a közösség annyira elnyugodott volna, másrészt pedig Balog is a mi (az egyház, jó esetben) pénzünkből él, amit Orbán folyósít neki, így a közpénz jelleg még fennáll. Jó lenne ezt nem elfeledni...

MÉG AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBB ELŐTT IS TARTHATATLAN ORBÁN BALÁZS CINIKUS KIJELENTÉSE | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.09.28.



A Hetes Stúdió 2024. szeptember 28-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Bethlen Tamással, a borsod24.hu munkatársával, valamint Selmeci Jánossal beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

HETI EGYENLEG: ORBÁN BALÁZS LESRE FUTOTT, MÁR NEM LESZ BELŐLE KÜLÜGYMINISZTER

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2024.09.28.



Eddig a kormány igyekezett minden párhuzamot elutasítani 1956 és az orosz-ukrán háború között. Az eddig szőnyeg alá söpört problémát hozta most a felszínre Orbán Balázs. Ráadásul ahogy a kegyelmi botrány, úgy ez az ügy is a Fidesz egyik alapvető politikáját zúzza össze. Így kommentálta Orbán Balázs szavait Lakner Zoltán, a Jelen című hetilap főszerkesztője, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese szerint Orbán Balázs ezzel a kijelentéssel lesre futott, már nem lesz belőle külügyminiszter, ráadásul olyan szelet kavart, amiből nagy vihar lesz. Lakner Zoltán arról is beszélt, hogy Orbán Balázs szavai védhetetlenek, nagy hibát követett el, amiből az idén azért van néhány a Fidesz háza táján, a rezsim alapjait érinti ez a botrány, ezért lépett Orbán ilyen gyorsan közbe.

Lakner Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Balázs beszéde nem kiszivárgott, hanem egy műsorban hangzott el, ha úgy érezték volna, hogy ez problémás, kivághatták volna. Úgy gondolja az is érdekes, hogy a műsort vezető Kohán Mátyás először szóba hozza 1956-ot, de aztán témát akar váltani, amit Orbán Balázs nem hagy és ő maga kéri, hogy beszéljenek erről.

Horváth Gábor szerint ezek a fiúk régóta beszélgetnek erről egymás között, az a kérdés, hogy Orbán Balázs miért érezte úgy, hogy ezzel most kell a nyilvánosság elé állnia. Orbán Viktor pedig úgy próbál ebből kitolatni, hogy nem beszél a lényegről, nem mondja azt, hogy az ukránok jól tették, hogy megvédték magukat. A miniszterelnök szómágiái senkit nem győznek meg, 
maximum a saját tábornak szólnak.

DR. KARSAI DÁNIEL UTOLSÓ FACEBOOK BEJEGYZÉSE - POSZT PRO PATRIA ET LIBERTATE XV. - SZOLGALÉLEK

POSZT PRO PATRIA ET LIBERTATE XV.
Szerző: DR. KARSAI DÁNIEL
2024.09.27.


Orbán Balázs nertárs a miniszteNERelnök politikai főtanácsadója. Orbán nertárs vérbeli reálpolitikus. Ebben a minőségében a minap kifejtette, hogy ha Oroszország megtámadna minket, ő bizony egyből megadná magát. Mert az 56-os forradalomból is mi lett, ugyebár. Meg a magyar életeket mindenáron meg kell védeni.

Orbán nertárs véleménye elsőre megalapozottnak is tűnhet. A Vörös Hadsereg kicsit erősebbnek tűnik annál a pár huszárszázadnál, amit a magyar film- és Hadik-ipar fel tud mutatni. 

De…nem vagyunk véletlenül tagjai a NATO-nak? Ami, ha nem tévedek, egy katonai szövetség. Melynek tagjai kötelesek egymást megvédeni. Szóval, ha fülig ér a córesz, a feltétel nélküli megadás előtt hívjuk már fel a NATO főtitkárát, hogy nem tud-e küldeni pár ezer drónt. Nagyon aggasztó, hogy Orbán nertárs figyelmét ez a lehetőség elkerülte. Remélem, hogy akinek tanácsot ad, nem hallgat vakon rá.

Felhívnám Orbán nertárs figyelmét arra is, hogy gyáva népnek nincs hazája. Lehet, hogy elbuktuk a forradalmainkat, de ezek azok a pillanatok, amikre büszkék lehetünk - mert kiáltunk egy nemes eszméért, a szabadságért. És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni.

Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni. De a NER nem engedi. Mert ehhez is gyávák.

Az egész NER-nek és főként Orbán nertársnak jó bátrulást kívánok.

Mindenkinek szép hétvégét!


Lásd még:

MEGHALT KARSAI DÁNIEL ALS-BETEG, AKI ÉLETE VÉGÉIG KÜZDÖTT AZ EUTANÁZIA ENGEDÉLYEZÉSÉÉRT

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.09.28.


47 éves korában meghalt Karsai Dániel ALS-betegséggel diagnosztizált alkotmányjogász, aki a strasbourgi bírósághoz fordult azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét – osztotta meg a hírt testvére, Karsai Péter a Facebook-oldalán szombaton. Ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Dani ma este elment. Több mint 3 éven át hősiesen, méltósággal küzdött a legyőzhetetlen ellenséggel az ALSsel. Mindig velem, velünk leszel, Bro’.”

Karsai Dániel Facebook-oldalán két nappal ezelőtt jelent meg az utolsó bejegyzés. Ezen az alkotmányjogász az Orbán Balázs-ügyről fejti ki véleményét. A posztban egyebek mellett ezt írta:

„És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni. Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni.”

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az ALS-betegséget. Állapota az elmúlt hónapokban rohamosan romlott, idén március végén tüdőgyulladás miatt került kórházba, ahonnan később kiengedték, de utolsó időszakában már lényegében semmit sem tudott egyedül csinálni, mindenhez segítségre volt szüksége. Május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond.

Karsai Dániel kiállásával egy eddig tabunak számító témát, az eutanáziát emelte be a közbeszédbe, ezzel olyanoknak is erőt adva, akik hozzá hasonlóan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Karsai Dániel készült arra, mi lesz, ha már nem éri meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozzon az ügyében. „Lehet, hogy ennek az ügynek mi nem haszonélvezői, hanem mártírjai leszünk” – mondta tavaly egy sajtótájékoztatón. Még életében kérvényezte, hogy halála esetén testvére vihesse tovább az ügyét, amiben végül számára nem kedvező döntést hozott a strasbourgi bíróság.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szeptember 3-án elutasította Karsai fellebbezését is, így jogerősen kimondták, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát. Az ítélet után Karsai azt mondta az RTL-nek: „Nagyon csalódott vagyok. Azt gondolom, a bíróság gyáva döntést hozott.”.

Politikai színtérre helyeződött az eutanázia kérdése

Karsai Dániel tavaly szeptemberben állt nyilvánosság elé, amikor Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést állapotáról. A Telexen nem sokkal később jelent meg vele egy hosszabb interjú, amiben azt mondta: betegsége előtt egy 90 kilós, makkegészséges ember volt, rendszeresen 40-50 kilométereket biciklizett. Lényegében egy év alatt romlott le annyira az állapota, hogy 2023 októberében már nem tudott egyedül enni, fürdeni, és a járás is nehezére esett.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan. A betegség a mentális képességeket nem érinti.

Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el. Ezt a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Az alkotmányjogász azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, ha a hozzá hasonló helyzetben lévőknek nem kell méltatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülniük.

Karsai ügyéhez egyre többen csatlakoztak támogatóként, néhány betegtársa pedig hozzá hasonlóan életvégi döntésről szóló kérelmet nyújtott be Strasbourgban. A Telexnek ők azt mondták: Karsai kiállása reményt adott nekik.