Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.22.
Magyar infó 9. rész.
2024. szeptember 23., hétfő
A DEMENCIA VALÓJÁBAN A HOZZÁTARTOZÓK BETEGSÉGE
QUBIT
Szerző: Tóth András, Bodnár Zsolt, Kun Zsuzsi
2024.09.21.
Magyarországon több százezer embert érint a demencia, a gondoskodó hozzátartozók száma pedig ennek a többszöröse is lehet. Sokan nem is tudnak arról, hogy az ellátórendszertől rendszeres segítséget kérhetnek mind az ápolásban, mind a nappali felügyeletben, pedig a rokonokra háruló terhek a családi életben és a munkában is komoly fennakadásokat okoznak.
A demenciával foglalkozó videósorozatunk második részében hozzátartozókkal és szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy egy jobban működő rendszer jöhessen létre Magyarországon. Elmondták, hogy mit látnak problémának a szociális intézményekben és a kórházakban, a hozzátartozók pedig külön kitértek arra is, hogy milyen nehézséget okoz a demenciával élő idősek intézményi elhelyezése.
Videósorozatunkban igyekszünk körbejárni, hogy milyen terhet ró a családok életére a demencia, és hogyan lehet megbirkózni – illetve, hogy egyáltalán meg lehet-e birkózni – a tünetegyüttes következményeivel. A sorozat második része mostantól elérhető a Youtube-csatornánkon.
Az első részben – amit itt lehet megtekinteni – azt járjuk körül, hogyan ismerik fel ma a demenciát, mit lehet tenni a tünetek megelőzése érdekében, és mivel lehet előcsalni az emlékeket akkor, amikor a felejtés már a mindennapok részévé vált.
Szerző: Tóth András, Bodnár Zsolt, Kun Zsuzsi
2024.09.21.
Magyarországon több százezer embert érint a demencia, a gondoskodó hozzátartozók száma pedig ennek a többszöröse is lehet. Sokan nem is tudnak arról, hogy az ellátórendszertől rendszeres segítséget kérhetnek mind az ápolásban, mind a nappali felügyeletben, pedig a rokonokra háruló terhek a családi életben és a munkában is komoly fennakadásokat okoznak.
A demenciával foglalkozó videósorozatunk második részében hozzátartozókkal és szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy egy jobban működő rendszer jöhessen létre Magyarországon. Elmondták, hogy mit látnak problémának a szociális intézményekben és a kórházakban, a hozzátartozók pedig külön kitértek arra is, hogy milyen nehézséget okoz a demenciával élő idősek intézményi elhelyezése.
- A videóban megszólal Szeibert Orsolya, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki kifejti a rokontartás feltételeit és a törvényi rendelkezés szülőtartásra vonatkozó részleteit.
- Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumának elnőke nemcsak szakemberként, hanem hozzátartozóként is beszél az intézményrendszerről, annak hiányosságairól, valamint a biztonságos körülmények megteremtésének fontosságáról.
- Kapócs Gábor volt egészségpolitikai helyettes államtitkár felvázolja a Demencia Stratégia létrehozásának feltételeit,
- Katonáné Jordáki Ildikó szociális munkás pedig a nappali ellátás szerepét mutatja be.
- Szűcs Teri íróval pedig arról beszélgetünk ebben a részben, hogy ő hogyan viszonyul a saját öregedéséhez, és miképp látja az édesanyja helyzetét.
Videósorozatunkban igyekszünk körbejárni, hogy milyen terhet ró a családok életére a demencia, és hogyan lehet megbirkózni – illetve, hogy egyáltalán meg lehet-e birkózni – a tünetegyüttes következményeivel. A sorozat második része mostantól elérhető a Youtube-csatornánkon.
Az első részben – amit itt lehet megtekinteni – azt járjuk körül, hogyan ismerik fel ma a demenciát, mit lehet tenni a tünetek megelőzése érdekében, és mivel lehet előcsalni az emlékeket akkor, amikor a felejtés már a mindennapok részévé vált.
VISSZAOLVASÁS - BRUCK ANDRÁS: AZ OLIMPIAI ÉRMEK MÉLYFEKETE ÁRNYÉKA
FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.8.12.
Az olimpiai érmek mélyfekete árnyéka
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.8.12.
A friss éremtáblázat kitűnő történetmesélő, de az most is el fog maradni, a rezsim a legkisebb őszinteséget sem engedheti meg magának. Mint mindent, a sportot is hazugságok sűrű hálója szővi körbe. Morális ingovány. Márpedig az igazmondás legalább minimuma nélkül nincs működőképes társadalom. E téren szerzett mindennapos tapasztalatainkat a párizsi olimpia 19 magyar érme sem cáfolja meg. Átlagos magyar éremtermés – iszonyatosan sok pénzért. A pontos összeget homály fedi, de az biztos, hogy amennyit sportra a kormány, jobban mondva egyetlen ember kivesz a zsebünkből, azt másra, nemzeti felemelkedésre is fordíthatná, ha ezt a gondolatot egyáltalán ismerné.
Nincs magyar, aki ne tudná, hogy Ausztria hozzánk képest nem egy másik ország, hanem egy másik planéta, az élet minden területén messze előttünk jár. Kivéve a párizsi érmek számát: az ő eredményük csupán két arany, három bronz és szerény 36. hely. Magyar szemmel a sógorok szánalmas kriplik. Persze a sikert ők másban mérik, én pedig boldogan elcserélném az országot és a lakosságot kifosztó magyar rendszert az ő emberközpontú demokráciájukra.
De a dúsgazdag Norvégia, Dánia, Svájc is jócskán mögöttünk végzett. Svédország is. Miként a 35 éve velünk nagyjából egy szintről indult Csehország és Lengyelország is csak az érmek számában marad el tőlünk, abban jócskán, viszont az élet minőségében előttünk járnak. Nem beszélve a Real Madrid meg a Barcelona otthonáról, Nadal és Alcaraz hazájáról,
De a dúsgazdag Norvégia, Dánia, Svájc is jócskán mögöttünk végzett. Svédország is. Miként a 35 éve velünk nagyjából egy szintről indult Csehország és Lengyelország is csak az érmek számában marad el tőlünk, abban jócskán, viszont az élet minőségében előttünk járnak. Nem beszélve a Real Madrid meg a Barcelona otthonáról, Nadal és Alcaraz hazájáról,
Spanyolországról, ahol a kormány szintén nem az érmek számát tekinti a haladás motorjának.
A tisztességes kormányok mindenhol az egész nép jólétére költenek, nem csak néhány privilegizált csoportra, köztük néhány száz élsportolóra. A mi versenyzőinknek is pontos helyük, szerepük van a miniszterelnök terveiben. Nem véletlenül a sportba önti számolatlanul a milliárdokat, és nem iskolákba, kutatóintézetekbe, a tudás különféle forrásaiba. Mert, amit a sportolók tudnak nyújtani, az csupán „üres kalória”, amivel nem gyengítik, hanem erősítik autokráciáját. A 19 érem valójában az ő nyakában lóg, a sportsikereket a társadalom ma sokkal inkább tulajdonítja neki, mint annak idején Kádárnak. Az élet tragikus iróniája, hogy amit egy sportoló hosszú évek emberfeletti munkájával esetleg elér, annak legfőbb haszonélvezője a diktátor.
Vajon mi lenne az eredménye egy népszavazásnak arról, hogy mit szeretnének inkább a magyarok: még több kajak-kenu érmet, vagy osztrák, svéd minőségű kórházakat, vasutat, iskolát? Az ugyan számunkra tényleg irreális, de legalább a cseh és lengyel minőség elérhető lenne. Vagy tévedek, és ha 30 aranyérmet szereztünk volna, akkor hajlandók lennénk még a jelenleginél is rosszabbul élni, még több hazugságot, megaláztatást elviselni?
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint mi „százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni”. Ez csak a tőlük megszokott átlátszó manipuláció volt, de van benne logika. A rezsim máig nem emésztette meg, hogy Budapest helyett Párizs lett a versenyek helyszíne, az elnök szavai pedig kristálytiszta példáját adták a rendszer pszichológiai alapmodelljének: minden pofont vereségként élnek meg és mindent győzelemnek hazudnak. Számukra minden mondat annak a harcnak a része, amit a kifosztott nemzet feletti uralmukat biztosító autokrácia túléléséért vívnak.
Kell-e mondani, a hazai sportközgazdászok is a sportot övező hazug világ részei. Azt hirdetik, hogy olimpiát rendezni kifizetődő üzleti vállalkozás, holott tudják, hogy azok egy-két kivétellel mind veszteségesek voltak. Ezért is pályázik rá egyre kevesebb ország, ugyanakkor a mi miniszterelnökünk épp erre vágyik mindennél jobban. Határozott célja van a világverseny-rendezések hajszolásával: hasznosság, értelmes befektetések látszatát kelteni, egyúttal elterelni a figyelmet az ország gyors hanyatlásáról. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy egy olyan ország költ eurómilliárdokat olimpiára, amelynek nemzeti jövedelméből ez könnyen finanszírozható, vagy ahol a tanárok béremelésére sincs elég pénz, maga az ország pedig épp a négy égtáj felé van szétrohadóban.
Nincs egyszerű megoldás. Amíg ez az ember hatalmon van, nemhogy jó életre nincs esélyünk, de csupán jobbra sincs. Radikális változás nélkül a jövőbeli sportsikereink is csak a nyomorúságainkat mélyítik majd tovább.
A REZSIVÉDELMET MEGSEBESÍTETTE, AZ ÁRSAPKÁT FELSEGÍTETTE – A HÁBORÚ HATÁSA AZ ENERGIÁRA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.09.23.
A Lukoil körüli balhé után érdemes áttekinteni, hogy mit tett a háború a magyar és az európai energiával. Az oroszok 2021 nyara óta tudatosan emelték az árakat. A magyaroknak nincs külön kedvezményük az orosz piacon, de az ellátás stabil. Gázból még többet is vesz az MVM a háború kitörése óta, mint korábban, és a Mol sem siet lemondani az orosz olajról. Szlovákiával együtt Európa utolsó nagy vásárlói vagyunk az orosz piacon.
Gázpisztolyt tartott a Kreml Közép-Európa halántékához
Közel két évtizedig sok szakértő, és elsősorban ukrán, lengyel és baltikumi politikus állította határozottan, hogy Oroszország addig nem mer háborút indítani Ukrajna ellen, amíg kiszolgáltatott neki az Európába irányuló gáz eladása tekintetében. Tulajdonképpen nekik lett igazuk, és Magyarországnak fontos, ha nem is a legjelentősebb szerepe volt abban, hogy Moszkvában úgy érezték 2022-re, hogy Ukrajna nélkül is el tudják juttatni a gázukat az EU-ba. Az Európába irányuló gázexport nem csak a bevétel miatt volt fontos Oroszországnak, hiszen az olajjal több pénzt kerestek.
A gázexport jelentőségét az is meghatározta, hogy a vezetékes szállítás kiváltása sem technológiai, sem anyagi szempontból nem tűnt reális opciónak az EU keleti felén:
Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Bulgária és részben Olaszország ellátása elképzelhetetlennek tűnt a 2000-es évekre nélküle. Kellett az orosz gáz fűtéshez, áramtermeléshez és nagyon sok gyár működéséhez.
A saját energiahordozókban szegény régió rászokott az orosz gázra, ami a 2020-as évekig olcsóbb volt minden egyéb, errefelé hozzáférhető lehetőségnél. Ebben persze az európai politikai döntéseknek is komoly szerepük volt: a szintén olcsó szénről klímavédelmi okokból az európaiak próbáltak leszokni, évtizedes távlatban előre betiltották, így szénerőművek építésébe vagy felújításába senki sem vágott bele, a bankok eleve nem adtak rá pénzt. Olaszország és Ausztria után pedig Németország is úgy döntött, hogy atomerőmű-mentes területté nyilvánítja magát. Olajat, szenet és Oroszország egyéb természeti kincseit máshonnan is be lehet szerezni Európában, ezek tengeren könnyen mozgatható termékek, összetett világpiaci kereskedelemmel. A drágán és lassan épülő, sokezer kilométeres vezetékeken szállított földgáz kiváltása ehhez képest lehetetlennek, vagy legalábbis annyira költségesnek tűnt sokáig, hogy abba bele sem akartak gondolni sem Berlinben, sem Bécsben sem pedig Budapesten.
Az LNG, azaz a cseppfolyósítottra hűtött gáz tengeri szállítása csak mostanra vált versenyképessé Európában, az orosz vezetékes gáz eltűnésével.
Az oroszok úgy számoltak, hogy amíg ennyire a gázukra szorul Európa egy jelentős, és a németek érintettsége miatt igen befolyásos része, addig bármit megtehetnek, ha közben az ellátást biztosítani tudják. Ahogy egy német biztonságpolitikai szakértő a Válasz Online-nak elmondta: a 21. század elejének nagy német ipari expanziója lényegében azon alapult, hogy az olcsó orosz gázra épülő termelés és a magas szintű német technológia versenyképes termékekkel tudta elárasztani a világot, illetve egyre nagyobb részben Kínát.
Moszkvában abban bíztak, hogy ameddig ez a helyzet fennáll, addig Európa vonakodik majd az éles ellenségeskedéstől. A politikai nyilatkozatokon és a gesztusértékű, de még elviselhető szankciókon túl más megtorlást nem kell elviselniük akkor sem, ha durván megsértik a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását, sőt akár területi integritását. Erre utalt, hogy az EU 2008-ban elnézte Oroszországnak Grúzia egy részének megszállását; 2014-ben pedig a Krím, illetve Donyeck és Luhanszk ukrán megyék jelentős részének elfoglalását is. Másik oldalról ez azt is jelentette, hogy Oroszország nem kockáztathatta a gázellátás elakadását, mert akkor nem maradt volna ütőkártya a kezében, amivel örök óvatoskodásra és visszafogottságra tudja kényszeríteni az európai politikusokat...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.09.23.
Gázpisztolyt tartott a Kreml Közép-Európa halántékához
Közel két évtizedig sok szakértő, és elsősorban ukrán, lengyel és baltikumi politikus állította határozottan, hogy Oroszország addig nem mer háborút indítani Ukrajna ellen, amíg kiszolgáltatott neki az Európába irányuló gáz eladása tekintetében. Tulajdonképpen nekik lett igazuk, és Magyarországnak fontos, ha nem is a legjelentősebb szerepe volt abban, hogy Moszkvában úgy érezték 2022-re, hogy Ukrajna nélkül is el tudják juttatni a gázukat az EU-ba. Az Európába irányuló gázexport nem csak a bevétel miatt volt fontos Oroszországnak, hiszen az olajjal több pénzt kerestek.
A gázexport jelentőségét az is meghatározta, hogy a vezetékes szállítás kiváltása sem technológiai, sem anyagi szempontból nem tűnt reális opciónak az EU keleti felén:
Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Bulgária és részben Olaszország ellátása elképzelhetetlennek tűnt a 2000-es évekre nélküle. Kellett az orosz gáz fűtéshez, áramtermeléshez és nagyon sok gyár működéséhez.
A saját energiahordozókban szegény régió rászokott az orosz gázra, ami a 2020-as évekig olcsóbb volt minden egyéb, errefelé hozzáférhető lehetőségnél. Ebben persze az európai politikai döntéseknek is komoly szerepük volt: a szintén olcsó szénről klímavédelmi okokból az európaiak próbáltak leszokni, évtizedes távlatban előre betiltották, így szénerőművek építésébe vagy felújításába senki sem vágott bele, a bankok eleve nem adtak rá pénzt. Olaszország és Ausztria után pedig Németország is úgy döntött, hogy atomerőmű-mentes területté nyilvánítja magát. Olajat, szenet és Oroszország egyéb természeti kincseit máshonnan is be lehet szerezni Európában, ezek tengeren könnyen mozgatható termékek, összetett világpiaci kereskedelemmel. A drágán és lassan épülő, sokezer kilométeres vezetékeken szállított földgáz kiváltása ehhez képest lehetetlennek, vagy legalábbis annyira költségesnek tűnt sokáig, hogy abba bele sem akartak gondolni sem Berlinben, sem Bécsben sem pedig Budapesten.
Az LNG, azaz a cseppfolyósítottra hűtött gáz tengeri szállítása csak mostanra vált versenyképessé Európában, az orosz vezetékes gáz eltűnésével.
Az oroszok úgy számoltak, hogy amíg ennyire a gázukra szorul Európa egy jelentős, és a németek érintettsége miatt igen befolyásos része, addig bármit megtehetnek, ha közben az ellátást biztosítani tudják. Ahogy egy német biztonságpolitikai szakértő a Válasz Online-nak elmondta: a 21. század elejének nagy német ipari expanziója lényegében azon alapult, hogy az olcsó orosz gázra épülő termelés és a magas szintű német technológia versenyképes termékekkel tudta elárasztani a világot, illetve egyre nagyobb részben Kínát.
Moszkvában abban bíztak, hogy ameddig ez a helyzet fennáll, addig Európa vonakodik majd az éles ellenségeskedéstől. A politikai nyilatkozatokon és a gesztusértékű, de még elviselhető szankciókon túl más megtorlást nem kell elviselniük akkor sem, ha durván megsértik a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását, sőt akár területi integritását. Erre utalt, hogy az EU 2008-ban elnézte Oroszországnak Grúzia egy részének megszállását; 2014-ben pedig a Krím, illetve Donyeck és Luhanszk ukrán megyék jelentős részének elfoglalását is. Másik oldalról ez azt is jelentette, hogy Oroszország nem kockáztathatta a gázellátás elakadását, mert akkor nem maradt volna ütőkártya a kezében, amivel örök óvatoskodásra és visszafogottságra tudja kényszeríteni az európai politikusokat...
GÁSPÁR KRISTÓF: LEKÉSTE A NEMZETMENTŐ SZEREPET ORBÁN A MOSTANI ÁRVÍZBEN
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.09.22.
Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet szakértője szerint természetes, hogy közpénzből élő politikusok próbálnak aktívan részt venni az árvízvédelemben, hisz húzóerővel bír, nagy a láthatóságuk és aktivizálhatják az embereket. Persze, vannak olyan politikusok is, akik lakkcipőben és élére vasalt ingben fogják a lapátot, ami megmosolyogtató és ezt a választó nem is hiszi el. Orbán Viktor nagyon szeret a nemzetmentő szerepben lenni, de most nem tudott nagy politikát csinálni az árvízhelyzetből. Az, hogy Orbán Viktor, Pintér Sándor és Karácsony Gergely egy asztalnál ülve egyeztet, a nyilvánosság számára megnyugtató. Azt jelzi, hogy a politikai vezetők ilyen válsághelyzetben együtt tudnak működni. Magyar Péter mégis uralja a pillanatot, az árvízhelyzetben is átvette a kezdeményezést. Az utóbbi hónapokban ugyanis sem Orbán, sem Karácsony nem volt igazán aktív. Magyar viszont saját keretezésben adott új értelmezést a helyzetnek, miközben nem követett el semmilyen stratégiai hibát. Ő a politikai kommunikációt cselekvésként fogja fel. Azzal, hogy felszólította Orbánt külföldi programjainak lemondására, klasszikus csapdahelyzetet teremtett, Orbán a kisebbik rosszat választotta az itthon maradással. Ebből is látszik, hogy Orbán nem engedte el Magyarországot, nagyon is foglalkozik belpolitikával. Arról a sajtóhírről, miszerint a Tisza, az LMP és a Kutyapárt képviselői koalícióba léphetnek a fővárosi közgyűlésben, az elemző azt mondja: ebben az esetben is jól látszik, hogy Magyar a kezdeményező. Az ő lakásán találkoznak, és ez hatalomtechnika szempontjából fontos tényező. Azért akarja nagysúlyú Vitézyt főpolgármester-helyettesnek, mert több fronton és folyamatosan harcol Karácsonnyal, Orbánnal, illetve Lázár Jánossal is. Márpedig, ha sokirányú konfliktusa van, akkor nem elkötelezett egyik irányba sem, ráadásul Fidesz- és DK-ellenessége is egyértelmű.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.09.22.
Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet szakértője szerint természetes, hogy közpénzből élő politikusok próbálnak aktívan részt venni az árvízvédelemben, hisz húzóerővel bír, nagy a láthatóságuk és aktivizálhatják az embereket. Persze, vannak olyan politikusok is, akik lakkcipőben és élére vasalt ingben fogják a lapátot, ami megmosolyogtató és ezt a választó nem is hiszi el. Orbán Viktor nagyon szeret a nemzetmentő szerepben lenni, de most nem tudott nagy politikát csinálni az árvízhelyzetből. Az, hogy Orbán Viktor, Pintér Sándor és Karácsony Gergely egy asztalnál ülve egyeztet, a nyilvánosság számára megnyugtató. Azt jelzi, hogy a politikai vezetők ilyen válsághelyzetben együtt tudnak működni. Magyar Péter mégis uralja a pillanatot, az árvízhelyzetben is átvette a kezdeményezést. Az utóbbi hónapokban ugyanis sem Orbán, sem Karácsony nem volt igazán aktív. Magyar viszont saját keretezésben adott új értelmezést a helyzetnek, miközben nem követett el semmilyen stratégiai hibát. Ő a politikai kommunikációt cselekvésként fogja fel. Azzal, hogy felszólította Orbánt külföldi programjainak lemondására, klasszikus csapdahelyzetet teremtett, Orbán a kisebbik rosszat választotta az itthon maradással. Ebből is látszik, hogy Orbán nem engedte el Magyarországot, nagyon is foglalkozik belpolitikával. Arról a sajtóhírről, miszerint a Tisza, az LMP és a Kutyapárt képviselői koalícióba léphetnek a fővárosi közgyűlésben, az elemző azt mondja: ebben az esetben is jól látszik, hogy Magyar a kezdeményező. Az ő lakásán találkoznak, és ez hatalomtechnika szempontjából fontos tényező. Azért akarja nagysúlyú Vitézyt főpolgármester-helyettesnek, mert több fronton és folyamatosan harcol Karácsonnyal, Orbánnal, illetve Lázár Jánossal is. Márpedig, ha sokirányú konfliktusa van, akkor nem elkötelezett egyik irányba sem, ráadásul Fidesz- és DK-ellenessége is egyértelmű.
01:41 Orbán újra a nemzetmentő szerepben
07:22 Orbán, Karácsony, és Pintér Sándor együtt
15:21 Pintér Sándor megdicsérte Magyar Pétert
21:22 Gyurcsány Ferenc már nem meghatározó politikai szereplő?
27:15 Vitézy, Tisza és Kutyapártos nagykoalíció lesz a Városházán?
ELŐJELEK NÉLKÜL FOG ÖSSZEOMLANI A PUTYIN-RENDSZER A SZIBÉRIÁBÓL SZABADULT ELLENZÉKI POLITIKUS SZERINT
24.HU
Szerző: 24.HU
2024.09.23.
Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust tavaly tavasszal 25 év börtönre ítélték hazaárulás és egyéb, az ukrajnai háború kritikájával kapcsolatos vádak miatt. Félő volt, hogy a szibériai börtönben neki is ugyanaz a sors jut, mint Alekszej Navalnijnak, pláne, hogy előtte már két mérgezést is túlélt. A politikust azonban idén augusztus elsején váratlanul egy fogolycsere keretében szabadon engedték, és külföldre távozhatott, most pedig a Guardiannek adott interjút feleségével, Jevgenyijával együtt.
Kara-Murza arról beszélt, hogy történészként korábban sokat foglalkozott a szovjet ellenzékiek ügyével, ezért amikor börtönbe került, úgy érezte, hirtelen mintha ő is belecsöppent volna az általa tanulmányozott világba:
– mondta Vlagyimir Kara-Murza, aki fel volt készülve a legrosszabbra:
Meg voltam győződve arról, hogy a börtönben fogok meghalni. Itt ülni most néhány száz méterre a Westminster-palotától, teljesen szürreális érzés. Ez túl sok. Túl gyors az emberi elme számára, hogy feldolgozza. Július vége óta nézem ezt a filmet. Csodálatos film, de még mindig nem érzem valóságosnak.
Elmondta, hogy akikkel találkozott az igazságszolgáltatási rendszerben, legyenek azok börtönőrök, bírók, ügyészek, láthatóan nem hisznek semmiben, kivéve az FSZB különleges ügynököket. A történészből lett politikus azonban a történelmi példák miatt is úgy gondolja, hogy Putyin rendszere gyorsan és különösebb előjelek nélkül fog majd összeomlani:
– mondta Kara-Murza, aki szerint a legnagyobb esély most az lehet a diktatúra megbuktatására, ha Oroszország vereséget szenved Ukrajnában. Szerinte ez az elveszett háború hozhatja el a társadalmi átalakulást, ám a háborúért nemcsak az orosz népnek kell kollektív felelősséget vállalnia, hanem a nyugati vezetőknek is, akik „éveken át gázt vásároltak Putyintól, meghívták őt nemzetközi csúcstalálkozókra, vörös szőnyegeket terítettek elé”.
Vlagyimir Kara-Murza az oroszok érdekeit képviselő nyugati politikusokról is beszélt, szerinte az igazság ki fog derülni:
Ezek az emberek aprólékos nyilvántartást vezetnek. Amikor eljön a vég – és el fog jönni –, megnyílnak az archívumok, kiderül, mi is a helyzet Trumppal, Marine Le Pennel és az érintett britekkel is.
Szerző: 24.HU
2024.09.23.
Kara-Murza arról beszélt, hogy történészként korábban sokat foglalkozott a szovjet ellenzékiek ügyével, ezért amikor börtönbe került, úgy érezte, hirtelen mintha ő is belecsöppent volna az általa tanulmányozott világba:
Úgy éreztem, mintha ezekben a könyvekben élnék, mert megdöbbentő és sokkoló, és őszintén szólva nagyon szomorú, hogy ennyi évtizeddel később semmi sem változott. Még a legapróbb részletek is, hogy milyen egy börtöncella, hogyan van megszervezve a séta, hogyan beszélnek hozzád a börtönőrök, hogyan szállítják a rabokat a börtönök között, minden pontosan ugyanaz
– mondta Vlagyimir Kara-Murza, aki fel volt készülve a legrosszabbra:
Meg voltam győződve arról, hogy a börtönben fogok meghalni. Itt ülni most néhány száz méterre a Westminster-palotától, teljesen szürreális érzés. Ez túl sok. Túl gyors az emberi elme számára, hogy feldolgozza. Július vége óta nézem ezt a filmet. Csodálatos film, de még mindig nem érzem valóságosnak.
Elmondta, hogy akikkel találkozott az igazságszolgáltatási rendszerben, legyenek azok börtönőrök, bírók, ügyészek, láthatóan nem hisznek semmiben, kivéve az FSZB különleges ügynököket. A történészből lett politikus azonban a történelmi példák miatt is úgy gondolja, hogy Putyin rendszere gyorsan és különösebb előjelek nélkül fog majd összeomlani:
Oroszországban így működnek a dolgok. Mind a Romanov-birodalom a 20. század elején, mind a szovjet rendszer a 20. század végén három nap alatt omlott össze. Ez nem metafora, mindkét esetben szó szerint három nap volt...
– mondta Kara-Murza, aki szerint a legnagyobb esély most az lehet a diktatúra megbuktatására, ha Oroszország vereséget szenved Ukrajnában. Szerinte ez az elveszett háború hozhatja el a társadalmi átalakulást, ám a háborúért nemcsak az orosz népnek kell kollektív felelősséget vállalnia, hanem a nyugati vezetőknek is, akik „éveken át gázt vásároltak Putyintól, meghívták őt nemzetközi csúcstalálkozókra, vörös szőnyegeket terítettek elé”.
Vlagyimir Kara-Murza az oroszok érdekeit képviselő nyugati politikusokról is beszélt, szerinte az igazság ki fog derülni:
Ezek az emberek aprólékos nyilvántartást vezetnek. Amikor eljön a vég – és el fog jönni –, megnyílnak az archívumok, kiderül, mi is a helyzet Trumppal, Marine Le Pennel és az érintett britekkel is.
ELEMZŐ? POLITIKACSINÁLÓ? MINDKETTŐ - ÉLETÚTINTERJÚ KÉRI LÁSZLÓVAL
PARTIZÁNPOLITIKA
Szerző: Partizán
2024.09.20.
Kéri László már gyerekkorában megtanulta, hogyan tudja külső szemlélőként elemezni, értelmezni saját életét és a környezetét. Gyakorlatilag utcagyerekként nőtt fel az 50-es években, és kielégíthetetlen tudásszomja igen szegény munkáscsaládból egyenesen az ELTE jogi karára repítette. A 70-es évektől kezdve aztán több generáció számára lett meghatározó politológus kutató, médiaszereplő, tanár, a szakkollégiumi élet szervezője.
Politikus ugyan nem akart lenni, azonban a rendszerváltás idejétől a 2000-es évek végéig a magyar politikai elit belső világának meglehetősen aktív résztvevője volt. Régről és közelről ismeri Orbánt, Gyurcsányt, Kövért, Stumpfot, Demszkyt, és még sorolhatnánk. De hogyan egyeztethető össze a társadalomtudós szerep a politikai befolyással? Meddig tart a szakértőség és hol kezdődik a sz**kavarás?
00:00:00 - Intro
Szerző: Partizán
2024.09.20.
Kéri László már gyerekkorában megtanulta, hogyan tudja külső szemlélőként elemezni, értelmezni saját életét és a környezetét. Gyakorlatilag utcagyerekként nőtt fel az 50-es években, és kielégíthetetlen tudásszomja igen szegény munkáscsaládból egyenesen az ELTE jogi karára repítette. A 70-es évektől kezdve aztán több generáció számára lett meghatározó politológus kutató, médiaszereplő, tanár, a szakkollégiumi élet szervezője.
Politikus ugyan nem akart lenni, azonban a rendszerváltás idejétől a 2000-es évek végéig a magyar politikai elit belső világának meglehetősen aktív résztvevője volt. Régről és közelről ismeri Orbánt, Gyurcsányt, Kövért, Stumpfot, Demszkyt, és még sorolhatnánk. De hogyan egyeztethető össze a társadalomtudós szerep a politikai befolyással? Meddig tart a szakértőség és hol kezdődik a sz**kavarás?
00:00:00 - Intro
00:01:47 - Gyerekkor Mátyásföldön
00:21:14 - Szerelem, szex, Infecundin
00:35:50 - Apaság, gyász, férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek
00:50:50 - A Kádár-rendszerhez való viszony
01:06:40 - A rendszerváltás tanulságai
01:38:18 - Politikai mediátor vs. szakértői szerep
02:15:20 - Orbán Viktor, Magyar Péter, Lévai Anikó
02:47:00 - Mi van és mi lesz az idős korosztállyal?
TÖBB SZÁZ ELHAGYOTT CSECSEMŐ VÁR KÓRHÁZBAN NEVELŐSZÜLŐRE, MERT A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM NEM TUD GONDOSKODNI RÓLUK
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.09.23.
Minden eddiginél több, 12 kisbaba él az egri csecsemőosztályon, miután nem kellettek szüleiknek, régóta nincs elég nevelőszülő, gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk – értesült lapunk. A belügy nem csak ezt ismerte el: országosan 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházban.
Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”
Azért fordultunk a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.
Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”,
ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.
Nem előzmény nélküli az, hogy egészséges kisbabák „ragadnak bent” kórházban a gyermekvédelem tehetetlensége miatt. A Népszava elsőként írta meg májusban, hogy a miskolci kórházban már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre. Ezt akkor az érintettek nem erősítették meg, de azóta sem cáfolták.
Az államapparátus kezdetben a hallgatást választotta az egri kórházban gondozott csecsemők esetében is. Az egészségügyi intézmény nem adott tájékoztatást lapunknak, ahogy a helyi gyermekvédelmi szervezet sem. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig meglepetésre azt írta, ők nem illetékesek.
Válaszolt viszont a Belügyminisztérium, amely megerősítette lapunknak, hogy az egri „kórházban 2024. szeptember 20-án 8 órakor 12 magára hagyott csecsemőt gondoztak.” Megjegyezték azt is: az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben...
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.09.23.
Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”
Azért fordultunk a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.
Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”,
ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.
Nem előzmény nélküli az, hogy egészséges kisbabák „ragadnak bent” kórházban a gyermekvédelem tehetetlensége miatt. A Népszava elsőként írta meg májusban, hogy a miskolci kórházban már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre. Ezt akkor az érintettek nem erősítették meg, de azóta sem cáfolták.
Az államapparátus kezdetben a hallgatást választotta az egri kórházban gondozott csecsemők esetében is. Az egészségügyi intézmény nem adott tájékoztatást lapunknak, ahogy a helyi gyermekvédelmi szervezet sem. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig meglepetésre azt írta, ők nem illetékesek.
Válaszolt viszont a Belügyminisztérium, amely megerősítette lapunknak, hogy az egri „kórházban 2024. szeptember 20-án 8 órakor 12 magára hagyott csecsemőt gondoztak.” Megjegyezték azt is: az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben...
CSEPELI GYÖRGY BARTUS LÁSZLÓNAK: „HALOTT VAGY”
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.09.22.
Csepeli György szociálpszchológus írta ezt nekem Gábor György legutóbbi Facebook-bejegyzése alatt. Azt írta: „László Bartus halott vagy”. Hogy miért? Azért, mert nem vagyok Magyar Péter rajongója és támogatója.
Itt látható Csepeli György emelkedett stílusú kommentje és a válaszom.
Csepeli György erre a bejelentésére reagált úgy, hogy „a Nap se teheti meg, hogy nem süt többé”. Erre kommenteltem azt, hogy „de a Nap megteheti, hogy felhő mögé rejtőzik”, hogy ne lássa a mocskot, amiről Gábor György beszél, és amit Csepeli buzgón lájkolgat.
Az volt a dühítő, hogy Csepeli azok közé tartozik, akik miatt Gábor György visszavonul egy időre a Facebook nyilvánosságától, s úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Az, hogy én ezek után „halott vagyok”, csupán igazolja, hogy semmivel nem különb náluk.
Mindezt a történeti hűség kedvéért meséltem el, de elsősorban a jelenségről szeretnék írni. Szociálpszichológus professzor, egyetemi tanár, az övétől eltérő vélemény miatt kijelenti, hogy „halott vagy”.
Ide jutottak Magyar Péter imádói, pedig ez még csak a kezdet. Most eufóriában vannak. Mi lesz akkor, ha a messiásuk minden eddiginél nagyobb vereséget szenved, s rámutat azokra a bűnbakokra, akik miatt nem győzött? Pogromok lesznek, verekedés liberálisok között?
Az egykori barátok közt, akikkel szemben már most gyilkos indulataik vannak? Mert velem Csepeli György baráti viszonyban volt, amíg meg nem jelent Magyar Péter, a nadrágszíj és a slimfit gatya. Most pedig halottnak nevez, mert nem vagyok a messiás imádója.
Mindez azért különös, mert Csepeli György szakmájához tartozik a tömeglélektan, s tudja, mit jelent a populizmus és a demagógia. Tisztában van annak veszélyeivel és a történelmi előzményekkel. Neki kellene figyelmeztetnie mindenkit, hogy mi az, amit látunk.
Nem szeretnék az értelmiség szerepéről papolni, pedig lehetne. De olyasmit, hogy „halott vagy”, az orosz maffia mond. Könnyen lehet, hogy Csepeli prófétált. Ezek halálra ítélnek a messiásuk miatt mindenkit, ami pontosan beleillik az ismert tömeglélektani jelenségbe.
Ha még nem fizikailag, szellemileg mindenképp. Ha nem vagy Magyar-hívő, halott vagy. Halott az, aki nem adja fel a kritikai attitűdjét, ugyanazzal a mércével mér mindent, nem mond le a sajtó ellenőrző funkciójáról. Nem huny szemet bizonyos tények felett.
Azonban ez a szellemiség, amely létrehozta a „Magyar-jelenséget”, akkor is egyértelműen fizikai fenyegetést jelent, s a platószónokért való lelkesedés gyilkos terrort, népirtást idéz, ha nem vesszük figyelembe, milyen ideológiai háttérből jön, amiből nem adott fel semmit.
Halottak vagyunk, mondja a szociálpszichológus próféta. Mondhatnám, halál fiai vagyunk, egy ellentmondást nem tűrő, mindenen és mindenkin átgázoló nárcisztikus személyiség, egy diktátor potenciális áldozatai. Ha nem ő, a hívei agyoncsaphatnak bennünket?
De legyünk jóindulatúak. Tekintsünk Csepeli szavaira úgy, hogy ezt szellemileg értette. Intellektuálisan és morálisan halott vagyok, ha nem vagyok Magyar Péter kritika nélküli támogatója. Mert ők azok, félretesznek mindent, hogy rajongásuk tárgya megmaradjon.
Ha nem fizikai halálról beszél, ez akkor is elfogadhatatlan. Hogyan jut ilyen szó az eszébe? Ha nem fizikai, akkor ez egy szellemi kivégzés. Halottá nyilvánítás. Aki nem magyarista, az halott ember. Ha fizikailag él, akkor is. Mondja ezt egy szocálpszichológus professzor.
A jelenségről azért is szólni kell, mert Gábor György csömöre és undora jelzi, hogy ezzel a mentalitással mindenkinek szembesülnie kell, nem kivételes esetekben, s nemcsak nekem. Magyar szektája kíméletlen, kizárólagosságra törekvő, embertelen és hisztérikus.
Az senkinek eszébe sem jut, hogy Magyar Péter tehet arról, hogy nem mindenki lelkesedik érte, és a hamis reményért, amit hirdet. A kritika nem ok nélküli. Ha ő nem adna rá okot, a szabadságukat és szuverenitásukat megőrző emberek nem lennének elutasítóak.
Magyart fenntartások nélkül, kritikátlanul kell elfogadni, mindent tudomásul venni, semmit nem lehet megkérdőjelezni és kifogásolni, mindent le kell tagadni, és teljesen hülyének kell lenni. Ez az elvárás. Egyetemi professzoroktól is. Mert van „más”, ami mindent „felülír”.
Csak azt felejtik el, hogy így nem lehet győzni, és nem is érdemes. Mert ami ebből jön, az semmivel nem jobb, mint amitől szabadulni akarnak. Ellenkezőleg, még rosszabb. Ez lesz belőle, hisztérikus gyűlölet és minden emberi norma feladása. Hasonulás a messiáshoz...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.09.22.
Itt látható Csepeli György emelkedett stílusú kommentje és a válaszom.
Csepeli György erre a bejelentésére reagált úgy, hogy „a Nap se teheti meg, hogy nem süt többé”. Erre kommenteltem azt, hogy „de a Nap megteheti, hogy felhő mögé rejtőzik”, hogy ne lássa a mocskot, amiről Gábor György beszél, és amit Csepeli buzgón lájkolgat.
Az volt a dühítő, hogy Csepeli azok közé tartozik, akik miatt Gábor György visszavonul egy időre a Facebook nyilvánosságától, s úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Az, hogy én ezek után „halott vagyok”, csupán igazolja, hogy semmivel nem különb náluk.
Mindezt a történeti hűség kedvéért meséltem el, de elsősorban a jelenségről szeretnék írni. Szociálpszichológus professzor, egyetemi tanár, az övétől eltérő vélemény miatt kijelenti, hogy „halott vagy”.
Ide jutottak Magyar Péter imádói, pedig ez még csak a kezdet. Most eufóriában vannak. Mi lesz akkor, ha a messiásuk minden eddiginél nagyobb vereséget szenved, s rámutat azokra a bűnbakokra, akik miatt nem győzött? Pogromok lesznek, verekedés liberálisok között?
Az egykori barátok közt, akikkel szemben már most gyilkos indulataik vannak? Mert velem Csepeli György baráti viszonyban volt, amíg meg nem jelent Magyar Péter, a nadrágszíj és a slimfit gatya. Most pedig halottnak nevez, mert nem vagyok a messiás imádója.
Mindez azért különös, mert Csepeli György szakmájához tartozik a tömeglélektan, s tudja, mit jelent a populizmus és a demagógia. Tisztában van annak veszélyeivel és a történelmi előzményekkel. Neki kellene figyelmeztetnie mindenkit, hogy mi az, amit látunk.
Nem szeretnék az értelmiség szerepéről papolni, pedig lehetne. De olyasmit, hogy „halott vagy”, az orosz maffia mond. Könnyen lehet, hogy Csepeli prófétált. Ezek halálra ítélnek a messiásuk miatt mindenkit, ami pontosan beleillik az ismert tömeglélektani jelenségbe.
Ha még nem fizikailag, szellemileg mindenképp. Ha nem vagy Magyar-hívő, halott vagy. Halott az, aki nem adja fel a kritikai attitűdjét, ugyanazzal a mércével mér mindent, nem mond le a sajtó ellenőrző funkciójáról. Nem huny szemet bizonyos tények felett.
Azonban ez a szellemiség, amely létrehozta a „Magyar-jelenséget”, akkor is egyértelműen fizikai fenyegetést jelent, s a platószónokért való lelkesedés gyilkos terrort, népirtást idéz, ha nem vesszük figyelembe, milyen ideológiai háttérből jön, amiből nem adott fel semmit.
Halottak vagyunk, mondja a szociálpszichológus próféta. Mondhatnám, halál fiai vagyunk, egy ellentmondást nem tűrő, mindenen és mindenkin átgázoló nárcisztikus személyiség, egy diktátor potenciális áldozatai. Ha nem ő, a hívei agyoncsaphatnak bennünket?
De legyünk jóindulatúak. Tekintsünk Csepeli szavaira úgy, hogy ezt szellemileg értette. Intellektuálisan és morálisan halott vagyok, ha nem vagyok Magyar Péter kritika nélküli támogatója. Mert ők azok, félretesznek mindent, hogy rajongásuk tárgya megmaradjon.
Ha nem fizikai halálról beszél, ez akkor is elfogadhatatlan. Hogyan jut ilyen szó az eszébe? Ha nem fizikai, akkor ez egy szellemi kivégzés. Halottá nyilvánítás. Aki nem magyarista, az halott ember. Ha fizikailag él, akkor is. Mondja ezt egy szocálpszichológus professzor.
A jelenségről azért is szólni kell, mert Gábor György csömöre és undora jelzi, hogy ezzel a mentalitással mindenkinek szembesülnie kell, nem kivételes esetekben, s nemcsak nekem. Magyar szektája kíméletlen, kizárólagosságra törekvő, embertelen és hisztérikus.
Az senkinek eszébe sem jut, hogy Magyar Péter tehet arról, hogy nem mindenki lelkesedik érte, és a hamis reményért, amit hirdet. A kritika nem ok nélküli. Ha ő nem adna rá okot, a szabadságukat és szuverenitásukat megőrző emberek nem lennének elutasítóak.
Magyart fenntartások nélkül, kritikátlanul kell elfogadni, mindent tudomásul venni, semmit nem lehet megkérdőjelezni és kifogásolni, mindent le kell tagadni, és teljesen hülyének kell lenni. Ez az elvárás. Egyetemi professzoroktól is. Mert van „más”, ami mindent „felülír”.
Csak azt felejtik el, hogy így nem lehet győzni, és nem is érdemes. Mert ami ebből jön, az semmivel nem jobb, mint amitől szabadulni akarnak. Ellenkezőleg, még rosszabb. Ez lesz belőle, hisztérikus gyűlölet és minden emberi norma feladása. Hasonulás a messiáshoz...
Lásd még:
MAGYAR PÉTER ELŐL MENEKÜL A VEZÉR, A FELESÉGE MEG A KÉRDÉSEK ELŐL
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.09.22.
Magyar Péter elől Orbán Viktor menekül, a Telex kérdései elől meg a felesége, Lévai Anikó. Lévai Anikó: Kisasszony, kedves, csak egy önkéntes vagyok...
Szerző: Dave
2024.09.22.
Magyar Péter elől Orbán Viktor menekül, a Telex kérdései elől meg a felesége, Lévai Anikó. Lévai Anikó: Kisasszony, kedves, csak egy önkéntes vagyok...
RÓNAY TAMÁS: MÉLYPONTON A MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK
HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2024.09.23.
Az, hogy az Európai Bizottság elnöke az egészségügyi és állatvédelmi biztosi posztot osztotta ki Várhelyi Olivérnek, aki eddig az unió bővítési biztosa volt, egyértelműen sértő, megalázó üzenet nem csak Várhelyinek, hanem Orbán Viktornak is. Erről beszélt Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatának vezetője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Rónay szerint szinte bizonyosra vehető, hogy az Európai Parlament nem fogja jóváhagyni Várhelyi Olivér újra jelölését az Európai Bizottság biztosának, nem csak vitatott személye, hanem Orbán Viktor unió-ellenes politikája miatt sem. Orbán, ezzel feltehetően számolva, Győri Enikőt fogja majd jelölni.
Rónay szólt arról is, hogy Orbán az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva, hajthatatlan a migrációs ügyekben kirótt uniós büntetéseket illetően. Az első 200 millió eurót már levonták a számunkra felszabadított kifizetésekből, majd hamarosan további 95 milliót vonnak majd le. Orbán attól tart, hogy ha enged az uniónak, elveszti leghűbb híveinek támogatását, ezért inkább dacol – miközben már a lakosság többsége látja, hová vezet ez, az ország érdekeivel ellentétes politika.
A Népszava rovatvezetője példátlanul súlyos lépésnek tartja, hogy David Pressman amerikai nagykövet legutóbb már nem demokratikus országként jellemezte Magyarországot – aminthogy európai partnereink sem osztják meg velünk bizalmas értesüléseiket, félve, hogy azok Moszkvába jutnak. A budapesti amerikai nagykövet a napokban „új politikát” jelzett Magyarország vonatkozásában és már nem demokratikus országként beszélt hazánkról. Ez a két ország kapcsolatainak mélypontját jelzi Rónay szerint, amin csak Donald Trump esetleges megválasztása változtathat. A helyzet jelenlegi állása szerint mindenesetre Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje vezet Trumppal szemben, még a különösen szoros választási eredményt ígérő államokban is.
Rónay változatlanul átláthatatlannak nevezte (a felvétel csütörtöki napján). hogy mi áll a libanoni Hezbollah emberei ellen csipogók, telefonok felrobbantásával intézett merényletek mögött. Úgy vélte, azokat nyilván a Moszad, az izraeli titkosszolgálat szervezte, de ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy valóban egy Magyarországon bejegyzett izraeli fedőcég intézte-e az ügyet, vagy éppen Bulgária volt a forrás – míg a magyar hivatalos tájékoztatás szerint semmi közünk az ügyhöz, a készülékek soha nem voltak országunkban. Tekintettel Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő közismerten szoros kapcsolataira, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni és az igazság nem fog egyhamar kiderülni.
Szerző: HírKlikk
2024.09.23.
Az, hogy az Európai Bizottság elnöke az egészségügyi és állatvédelmi biztosi posztot osztotta ki Várhelyi Olivérnek, aki eddig az unió bővítési biztosa volt, egyértelműen sértő, megalázó üzenet nem csak Várhelyinek, hanem Orbán Viktornak is. Erről beszélt Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatának vezetője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Rónay szerint szinte bizonyosra vehető, hogy az Európai Parlament nem fogja jóváhagyni Várhelyi Olivér újra jelölését az Európai Bizottság biztosának, nem csak vitatott személye, hanem Orbán Viktor unió-ellenes politikája miatt sem. Orbán, ezzel feltehetően számolva, Győri Enikőt fogja majd jelölni.
Rónay szólt arról is, hogy Orbán az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva, hajthatatlan a migrációs ügyekben kirótt uniós büntetéseket illetően. Az első 200 millió eurót már levonták a számunkra felszabadított kifizetésekből, majd hamarosan további 95 milliót vonnak majd le. Orbán attól tart, hogy ha enged az uniónak, elveszti leghűbb híveinek támogatását, ezért inkább dacol – miközben már a lakosság többsége látja, hová vezet ez, az ország érdekeivel ellentétes politika.
A Népszava rovatvezetője példátlanul súlyos lépésnek tartja, hogy David Pressman amerikai nagykövet legutóbb már nem demokratikus országként jellemezte Magyarországot – aminthogy európai partnereink sem osztják meg velünk bizalmas értesüléseiket, félve, hogy azok Moszkvába jutnak. A budapesti amerikai nagykövet a napokban „új politikát” jelzett Magyarország vonatkozásában és már nem demokratikus országként beszélt hazánkról. Ez a két ország kapcsolatainak mélypontját jelzi Rónay szerint, amin csak Donald Trump esetleges megválasztása változtathat. A helyzet jelenlegi állása szerint mindenesetre Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje vezet Trumppal szemben, még a különösen szoros választási eredményt ígérő államokban is.
Rónay változatlanul átláthatatlannak nevezte (a felvétel csütörtöki napján). hogy mi áll a libanoni Hezbollah emberei ellen csipogók, telefonok felrobbantásával intézett merényletek mögött. Úgy vélte, azokat nyilván a Moszad, az izraeli titkosszolgálat szervezte, de ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy valóban egy Magyarországon bejegyzett izraeli fedőcég intézte-e az ügyet, vagy éppen Bulgária volt a forrás – míg a magyar hivatalos tájékoztatás szerint semmi közünk az ügyhöz, a készülékek soha nem voltak országunkban. Tekintettel Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő közismerten szoros kapcsolataira, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni és az igazság nem fog egyhamar kiderülni.
OROSZOK PÉNZELNEK JOBBOLDALIAKAT? 🤔VÖLNER VISSZAKAPTA! 😔 FIDESZES BOSSZÚ! 🤬HETI HÍRVADÁSZ #13(1)
HETI HÍRVADÁSZ / MIEZAZORSZÁG?!
Szerző: MIEZAZORSZÁG?!
2024.09.23.
Nézzük meg mik történtek a héten!
Szerző: MIEZAZORSZÁG?!
2024.09.23.
Nézzük meg mik történtek a héten!
EGY HÉT MÚLVA INDUL AZ ÚJ ÜGYELETI RENDSZER, DE A MAGYAR ORVOSI KAMARA SZERINT TÖBB HÁZIORVOST MÉG CSAK MEG SEM KERESETT AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.09.23.
Továbbra is visszalépésnek értékeli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a fővárosban októbertől bevezetendő új, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által irányított alapellátási ügyeletet.
Keczéry Attila, a MOK titkára, Zuglóban praktizáló háziorvos onnan kezdte: Budapesten reggel nyolctól este nyolcig működnek a rendelések, azok között vannak „lefedetlen” időszakok. Azaz nem elérhető a háziorvos. Eddig ezeket a szüneteket az alapellátás mellett Budapesten állandóan működő 24 órás ügyeleti szolgálatok látták el, amelyek a váltással megszűnnek. Ugyanakkor Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször elmondta: az új rendszerben minden háziorvos a saját területéért lesz felelős. Keczéry Attila szerint ez azt jelenti, aki megtartja az eddigi esti rendeléseit is, azokon a napon 12 órán át felelős lesz a területén élők ellátásáért. Azaz, ha például valaki délután 4-től este 8-ig rendel, akkor reggel 8 és 16 óra között is övé az ellátási kötelezettsége, hiszen az egységes ügyeleti rendszer csak délután 16 órától indul. Keczéry Attila szerint elfogadhatatlan, hogy kétheti időszak 10 munkanapjából ötször 12 órát, egy alkalommal, amikor ügyeletet is ellátnak 14 órát dolgozzanak egyhuzamban az előírt nyolc óra helyett a fővárosban dolgozó háziorvosok.
A kamara által javasolt megoldást, miszerint hétköznap 8-14 óra között, illetve 14-20 óra között egyszerre 2 orvos ügyeljen az ügyeleti ponton, amelyhez az OMSZ még biztosítana egy kijáró szakembert, az egészégügyi kormányzat elvetette, hiába támogatták ezt a háziorvosok is.
– A MOK javaslata megoldotta volna az „ellátás nélküli üres órák” problémáját – állítja Keczéry Attila. Hozzátette: a MOK kiszámolta, hogy az új alapellátási ügyeletben, ha valamennyi háziorvos részt vesz a feladatban, úgy kéthavonta minimálisan három ügyelet jut egy orvosra. Az új ügyeleti rendszert bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig mindössze 261 jelentkeztek, az új rendszer zavartalan működtetéséhez azonban minimálisan 675 felnőttet ellátó és 135 gyermekorvosra volna szükség.
Probléma az is, hogy több kerület háziorvosa a mai napig nem kapott „behívót”, illetve szerződés-tervezetet a mentőszolgálattól. Azaz, ha akarnának sem tudnának szerződni az orvosok, hiszen meg sem kereste őket az OMSZ.
Keczéry Attila emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyért felelős államtitkár úgynevezett háromsoros ügyeleti pontokat ígért. Ez azt jelentené, hogy egy-egy ponton két orvos fogadja egyidejűleg a betegeket, egy orvos vagy mentőtiszt pedig a hívásokra megy ki. A MOK számításai szerint így havonta már 1350 betöltendő orvosi helyre kell szakembert találni. Ebből pedig egyértelmű, hogy nem kéthavonta egy ügyelet jut majd egy orvosra, ahogyan az a háziorvosoknak szóló tájékoztatón elhangzott, hanem minimum kettő – állapította meg a MOK titkára. Hozzátette: mindez azért is probléma, mert a főváros 906 felnőtt parxisából most is száz, a gyermekeket ellátó 297-ből 28 betöltetlen...
Szerző: DANÓ ANNA
2024.09.23.
Keczéry Attila, a MOK titkára, Zuglóban praktizáló háziorvos onnan kezdte: Budapesten reggel nyolctól este nyolcig működnek a rendelések, azok között vannak „lefedetlen” időszakok. Azaz nem elérhető a háziorvos. Eddig ezeket a szüneteket az alapellátás mellett Budapesten állandóan működő 24 órás ügyeleti szolgálatok látták el, amelyek a váltással megszűnnek. Ugyanakkor Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször elmondta: az új rendszerben minden háziorvos a saját területéért lesz felelős. Keczéry Attila szerint ez azt jelenti, aki megtartja az eddigi esti rendeléseit is, azokon a napon 12 órán át felelős lesz a területén élők ellátásáért. Azaz, ha például valaki délután 4-től este 8-ig rendel, akkor reggel 8 és 16 óra között is övé az ellátási kötelezettsége, hiszen az egységes ügyeleti rendszer csak délután 16 órától indul. Keczéry Attila szerint elfogadhatatlan, hogy kétheti időszak 10 munkanapjából ötször 12 órát, egy alkalommal, amikor ügyeletet is ellátnak 14 órát dolgozzanak egyhuzamban az előírt nyolc óra helyett a fővárosban dolgozó háziorvosok.
A kamara által javasolt megoldást, miszerint hétköznap 8-14 óra között, illetve 14-20 óra között egyszerre 2 orvos ügyeljen az ügyeleti ponton, amelyhez az OMSZ még biztosítana egy kijáró szakembert, az egészégügyi kormányzat elvetette, hiába támogatták ezt a háziorvosok is.
– A MOK javaslata megoldotta volna az „ellátás nélküli üres órák” problémáját – állítja Keczéry Attila. Hozzátette: a MOK kiszámolta, hogy az új alapellátási ügyeletben, ha valamennyi háziorvos részt vesz a feladatban, úgy kéthavonta minimálisan három ügyelet jut egy orvosra. Az új ügyeleti rendszert bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig mindössze 261 jelentkeztek, az új rendszer zavartalan működtetéséhez azonban minimálisan 675 felnőttet ellátó és 135 gyermekorvosra volna szükség.
Probléma az is, hogy több kerület háziorvosa a mai napig nem kapott „behívót”, illetve szerződés-tervezetet a mentőszolgálattól. Azaz, ha akarnának sem tudnának szerződni az orvosok, hiszen meg sem kereste őket az OMSZ.
Keczéry Attila emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyért felelős államtitkár úgynevezett háromsoros ügyeleti pontokat ígért. Ez azt jelentené, hogy egy-egy ponton két orvos fogadja egyidejűleg a betegeket, egy orvos vagy mentőtiszt pedig a hívásokra megy ki. A MOK számításai szerint így havonta már 1350 betöltendő orvosi helyre kell szakembert találni. Ebből pedig egyértelmű, hogy nem kéthavonta egy ügyelet jut majd egy orvosra, ahogyan az a háziorvosoknak szóló tájékoztatón elhangzott, hanem minimum kettő – állapította meg a MOK titkára. Hozzátette: mindez azért is probléma, mert a főváros 906 felnőtt parxisából most is száz, a gyermekeket ellátó 297-ből 28 betöltetlen...
A FELROBBANÓ CSIPOGÓK ELŐZMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.09.23.
Tetőző árvíz Budapesten és alternatív iskola Nógrádban. Békeköltségvetés Hitler alatt, badacsonyi kényszermunkatábor Rákosi idején. A hétvége cikkei.
4 cikk rövidülő napjainkra:
Szerző: URFI PÉTER
2024.09.23.
4 cikk rövidülő napjainkra:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)