Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.09.21.
A Hetes Stúdió 2024. szeptember 21-i adásában Hardy Mihály Bokros Lajos közgazdásszal, egykori pénzügyminiszterrel beszélgetett a gazdaság hanyatlásáról.
2024. szeptember 21., szombat
BOKROS LAJOS : A KORMÁNY ELLŐTTE AZ ÖSSZES PUSKAPORÁT - MÁR NEM TUDJA FOKOZNI A TÖBBLET-ADÓSSÁGOT
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.09.21.
A Hetes Stúdió 2024. szeptember 21-i adásában Hardy Mihály Bokros Lajos közgazdásszal, egykori pénzügyminiszterrel beszélgetett a gazdaság hanyatlásáról.
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.09.21.
A Hetes Stúdió 2024. szeptember 21-i adásában Hardy Mihály Bokros Lajos közgazdásszal, egykori pénzügyminiszterrel beszélgetett a gazdaság hanyatlásáról.
TRUMP: " A BEVÁNDORLÓK MEGESZIK A HÁZIÁLLATAINK" 😱
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.09.21.
Trump: " A bevándorlók megeszik a háziállataink"...
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.09.21.
Trump: " A bevándorlók megeszik a háziállataink"...
152 MILLIÁRDOT DOBUNK KI ORBÁN ÜGYLETEI MIATT!💶🤦 | BRIGÁDNAPLÓ #2
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2024.09.21.
152 milliárdot DOBUNK KI Orbán ügyletei miatt!
Szerző: CSILLAG DÁVID
2024.09.21.
152 milliárdot DOBUNK KI Orbán ügyletei miatt!
KASTÉLY TOUR LÁZÁR JÁNOSSAL 3. RÉSZ | A GESZTI TISZA-KASTÉLY
GYÖRE ZOLTÁN VIDEÓ
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.21.
Kastély Tour Lázár Jánossal 3. rész | A geszti Tisza-kastély
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.21.
Kastély Tour Lázár Jánossal 3. rész | A geszti Tisza-kastély
Előzmények:
ORBÁN VIKTOR DÖNTÖTT, 130 PONTOS HATÁROZATBAN ÉRKEZNEK A MEGSZORÍTÁSOK
NÉPSZAVA
Szerző: P.L.
2024.09.20.
Úgy tűnik, az Orbán-kormány ejti a Diákvárost, de megvágja a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán felmerülő települési igényeket, a mentőautó-beszerzéseket és a Lánchíd támogatását is.
130 pontos kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor szignójával. A rendelkezés nagyrészt megszorítások sorát tartalmazza, változatos formában megfogalmazott pénzelvonásokkal, amelyek lényege, hogy a kabinet több nagy projekttől elvonja az állami többletforrásokat, leállítja vagy csökkenti a finanszírozásukat.
„Az Orbán-kormány egyetért azzal, hogy e határozat kapcsán további központi költségvetési többletforrás biztosítása nem szükséges.” Ez a szöveg olvasható meglehetősen gyakran az egyes pontoknál, amelyek egy-egy elvonásról szólnak. Másutt valamilyen finanszírozási határozatot vontak vissza, és akad olyan is, ahol nem nullázzák le teljesen, de jócskán megvágják az adott fejlesztésre korábban szánt pénzt.
A listában találkozhatunk például a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Programban érintett belügyi vagyonkezelésű ingatlanok kiváltásához szükséges ingatlanok biztosításának ügyével, amellyel kapcsolatban jelezték, nem ad több pénzt a kabinet. Ugyanez a helyzet a mindjárt a lista elején felbukkanó Lánchíddal, a budai Váralagúttal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő intézkedésekkel: a kormány ezekre sem ad egy kanyi buznyákot sem a továbbiakban. Nem jár jól az Ókovács Szilveszter vezette Magyar Állami Operaház sem: az intézmény működési költségeinek kiegészítő támogatásáról szóló határozathoz Orbán Viktor ugyancsak jelezte, nem lesz több pénz.
Megszorítások jönnek az emlékezetpolitikában is: A Kormány visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló (...) kormányhatározatot" - olvasható. De nem ad több pénzt a kabinet a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeum felállításához sem. Sőt, a családtörténeti kutatások elősegítéséhez és a családtörténeti források széleskörű bemutatásához szükséges intézkedéseket is megvágja a kormány, csak hogy néhány példát említsünk.
Aki esetleg azt hitte volna, hogy a MÁV még nincs elég rossz anyagi helyzetben, az is tévedett: Az Orbán-kormány visszavonja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. használatában álló ingatlanok vasútüzemhez nem szükséges területeinek felméréséhez szükséges források biztosításáról szóló” határozatot is. A Városliget közlekedése sem jár jól: a Városliget és környezetének egyes közlekedési fejlesztéseiről szóló határozat egy pontját az Orbán-kormány szintén elvetette.
Kicsit még a közlekedésnél maradva: érdemes a 130 pontos lista mélyét is böngészni, ugyanis egészen hátsó-középtájt megbújik a következő határozat, mely a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló kormányhatározat két pontja, a 8. és a 11. kapcsán jelzi, ezeket is törlik az idén. A 8. pont értelmében a kormány eredetileg 287 743 800 forint többletforrást biztosított a meghatározott fejlesztések előkészítéséhez, a 11. pont pedig további 50 025 000 forint többletforrásról döntött.
Akadt elvonnivaló az egészségügytől is: a kabinet lemond például a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló, a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről, de az Országos Mentőszolgálat mentőjármű ellátásának és a mentőautók hazai gyártására szánt pénzt is megvágta: nem adnak több pénzt a határozat 2. és 3. pontja vonatkozásában. Előbbi eredetileg 2 291 942 441 forint többletforrás biztosításáról döntött. Az erről szóló pénzelvonási határozat is csak egészen a most közzétett lista vége felé bújt meg.
Mindezzel csak néhány példát említettünk, a 130 pontos lista egy sor egyéb téren is megszorításokat tartalmaz.
Szerző: P.L.
2024.09.20.
130 pontos kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor szignójával. A rendelkezés nagyrészt megszorítások sorát tartalmazza, változatos formában megfogalmazott pénzelvonásokkal, amelyek lényege, hogy a kabinet több nagy projekttől elvonja az állami többletforrásokat, leállítja vagy csökkenti a finanszírozásukat.
„Az Orbán-kormány egyetért azzal, hogy e határozat kapcsán további központi költségvetési többletforrás biztosítása nem szükséges.” Ez a szöveg olvasható meglehetősen gyakran az egyes pontoknál, amelyek egy-egy elvonásról szólnak. Másutt valamilyen finanszírozási határozatot vontak vissza, és akad olyan is, ahol nem nullázzák le teljesen, de jócskán megvágják az adott fejlesztésre korábban szánt pénzt.
A listában találkozhatunk például a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Programban érintett belügyi vagyonkezelésű ingatlanok kiváltásához szükséges ingatlanok biztosításának ügyével, amellyel kapcsolatban jelezték, nem ad több pénzt a kabinet. Ugyanez a helyzet a mindjárt a lista elején felbukkanó Lánchíddal, a budai Váralagúttal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő intézkedésekkel: a kormány ezekre sem ad egy kanyi buznyákot sem a továbbiakban. Nem jár jól az Ókovács Szilveszter vezette Magyar Állami Operaház sem: az intézmény működési költségeinek kiegészítő támogatásáról szóló határozathoz Orbán Viktor ugyancsak jelezte, nem lesz több pénz.
Megszorítások jönnek az emlékezetpolitikában is: A Kormány visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló (...) kormányhatározatot" - olvasható. De nem ad több pénzt a kabinet a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeum felállításához sem. Sőt, a családtörténeti kutatások elősegítéséhez és a családtörténeti források széleskörű bemutatásához szükséges intézkedéseket is megvágja a kormány, csak hogy néhány példát említsünk.
Aki esetleg azt hitte volna, hogy a MÁV még nincs elég rossz anyagi helyzetben, az is tévedett: Az Orbán-kormány visszavonja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. használatában álló ingatlanok vasútüzemhez nem szükséges területeinek felméréséhez szükséges források biztosításáról szóló” határozatot is. A Városliget közlekedése sem jár jól: a Városliget és környezetének egyes közlekedési fejlesztéseiről szóló határozat egy pontját az Orbán-kormány szintén elvetette.
Kicsit még a közlekedésnél maradva: érdemes a 130 pontos lista mélyét is böngészni, ugyanis egészen hátsó-középtájt megbújik a következő határozat, mely a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló kormányhatározat két pontja, a 8. és a 11. kapcsán jelzi, ezeket is törlik az idén. A 8. pont értelmében a kormány eredetileg 287 743 800 forint többletforrást biztosított a meghatározott fejlesztések előkészítéséhez, a 11. pont pedig további 50 025 000 forint többletforrásról döntött.
Akadt elvonnivaló az egészségügytől is: a kabinet lemond például a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló, a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről, de az Országos Mentőszolgálat mentőjármű ellátásának és a mentőautók hazai gyártására szánt pénzt is megvágta: nem adnak több pénzt a határozat 2. és 3. pontja vonatkozásában. Előbbi eredetileg 2 291 942 441 forint többletforrás biztosításáról döntött. Az erről szóló pénzelvonási határozat is csak egészen a most közzétett lista vége felé bújt meg.
Mindezzel csak néhány példát említettünk, a 130 pontos lista egy sor egyéb téren is megszorításokat tartalmaz.
„A VÉDEKEZÉS MA ARRA ÉPÜL, HOGY ORBÁN VIKTOR GUMICSIZMÁBAN KIÁLL A GÁTRA, ÉS ETTŐL A VÍZ APADNI KEZD”
NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2024.09.21.
Sokkal nagyobb árvizek lesznek. A vízügyi intézményrendszer aggasztóbb helyzetben van, mint a védművek – véli Droppa György, a Duna Kör és az Ister Kelet-Európai Környezetvédelmi Kutatóintézet volt vezetője. Szerinte valószínűleg szükség lenne egy csatornára, amelyik összeköti a Dunát és a Tiszát, kár, hogy az, ami ma a vízügyben történik, jó esetben a XIX. század ismeretszintjét képviseli. Interjú.
Hogy milyen állapotban vannak a Duna töltései, azt éppen most teszteli a folyó, de az is hasonlóan aktuális kérdés: milyen állapotban van ma a magyar vízügy?
Alighanem rosszabban, mint a töltések. A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, illetve az Antall-kormány idején pontosan, név szerint lehetett tudni, hogy kik az ágazat szakmai vezetői. Ezek ismert, nemzetközileg jegyzett, a hazai nyilvánosság előtt is felkérdezhető szakemberek voltak. Nem féltek kiállni akár a kamerák elé sem. Ma senki nem tudná megmondani, hogy kik irányítják szakmailag a magyar vízügyet. Akkoriban volt egy szellemi irányítóközpont, a ViITUKI; a székházát 2020-ban robbantották fel, mert kellett a hely és főleg a telek az atlétikai vb-nek. A VITUKI-ban 2000 vízügyes dolgozott, ami alighanem egy túlméretezett keret volt, de még mindig sokkal közelebb állt a reális szükségletekhez, mint a mostani helyzet, a teljes szétverés. A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, hogy önálló tárcák foglalkoztak a környezetvédelemmel és a vízüggyel, ma már emléknek is halvány. Ma egyáltalán nincs állami környezetvédelem, de a vízügy még ennél is rosszabbul járt. Az egész struktúrát felszámolták, pedig éppen az volt a lényeg, hogy két, sokszor ellenérdekű tárca vitájában alakultak ki az álláspontok és a megoldások. Most nehezen tudnám megmondani, hogy hova tartozik a vízügy a kormányban. Talán a katasztrófavédelemhez, kiérdemesült rendőrök felügyelete alá. Egyrészt látható fej nélkül működik a szervezet, másrészt valójában szervezet sincs: nincsenek hivatásos, kompetens vezetői, akikkel vitázni lehetne. Viták sincsenek. Nincs hosszú távú koncepció, nincs sem holisztikus, sem adatalapú megközelítés – pillanatnyi politikai érdekek vannak, és rögtönzés.
Az ár most a Duna völgyét sújtja, de a magyar vízügyben hagyományosan az a szemlélet uralkodott, hogy a Tisza az igazi probléma. Ez ma is így van?
Igen, ha az alapokat nézzük, akkor a Tiszánál még nagyobb a baj. És ha az a kérdés, hogy miért, vagy hogy hol és mikor lett elrontva, akkor azt mondanám, hogy már a legelején, az 1840-es években, a Vásárhelyi-féle terv kiválasztásánál. Versenyben volt egy másik javaslat is, a Paleocapa-elképzelés – az annyival járt előrébb, hogy Pietro Paleocapa addigra már túl volt a Pó folyó szabályozásán, és tanult az ott elkövetett hibákból. Tudta, hogy ha a kiegyenesített folyót megakadályozzák abban, hogy árvíz idején kifusson a mederből, akkor elmarad a „nílusi trágyázás”, nem tudja a környező földekre lerakni az iszapot, ehelyett feltölti vele a saját medrét, egyre magasabb árhullámokat csinálva, ami miatt egyre magasabb töltéseket kell építeni. Ferraránál a Pó olyan magas töltések között fut, hogy a töltéskorona magasabban van, mint a templomtorony; kényszerűségből, hiszen a beszorított folyó folyamatosan tölti a medret a hordalékkal. Paleocapa ebből okulva a Tiszán sokkal kevésbé drasztikus beavatkozásokat, kevesebb mederátvágást javasolt, de nem ő lett a befutó, hanem Vásárhelyi Pál, aki megígérte, hogy az árterek kiszárításával legyőzi a maláriát, és hatalmas termőföld-testeket hoz létre a folyószabályozással, amelyeket aztán szét lehet osztani a környék földművesei között. A sors fintora, hogy az első ülésen, ahol az alig 16 oldalas terv részletei szóba kerültek volna, infarktust kapott, és meghalt. Végül nem pontosan azt, és nem is pontosan úgy csinálták, ahogy ő elképzelte: a földeket például néhány gazdag befektető szerezte meg, a folyó medrét pedig úgy alakították át, hogy megpróbálták összegyúrni Paleocapa és Vásárhelyi javaslatait, de inkább azért az utóbbinak kedvezve. Paleocapa alig 15 mederátvágást javasolt, Vásárhelyi több mint 200-at, a végeredmény 112 átvágás és 40 százalékos mederrövidítés lett...
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2024.09.21.
Hogy milyen állapotban vannak a Duna töltései, azt éppen most teszteli a folyó, de az is hasonlóan aktuális kérdés: milyen állapotban van ma a magyar vízügy?
Alighanem rosszabban, mint a töltések. A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, illetve az Antall-kormány idején pontosan, név szerint lehetett tudni, hogy kik az ágazat szakmai vezetői. Ezek ismert, nemzetközileg jegyzett, a hazai nyilvánosság előtt is felkérdezhető szakemberek voltak. Nem féltek kiállni akár a kamerák elé sem. Ma senki nem tudná megmondani, hogy kik irányítják szakmailag a magyar vízügyet. Akkoriban volt egy szellemi irányítóközpont, a ViITUKI; a székházát 2020-ban robbantották fel, mert kellett a hely és főleg a telek az atlétikai vb-nek. A VITUKI-ban 2000 vízügyes dolgozott, ami alighanem egy túlméretezett keret volt, de még mindig sokkal közelebb állt a reális szükségletekhez, mint a mostani helyzet, a teljes szétverés. A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, hogy önálló tárcák foglalkoztak a környezetvédelemmel és a vízüggyel, ma már emléknek is halvány. Ma egyáltalán nincs állami környezetvédelem, de a vízügy még ennél is rosszabbul járt. Az egész struktúrát felszámolták, pedig éppen az volt a lényeg, hogy két, sokszor ellenérdekű tárca vitájában alakultak ki az álláspontok és a megoldások. Most nehezen tudnám megmondani, hogy hova tartozik a vízügy a kormányban. Talán a katasztrófavédelemhez, kiérdemesült rendőrök felügyelete alá. Egyrészt látható fej nélkül működik a szervezet, másrészt valójában szervezet sincs: nincsenek hivatásos, kompetens vezetői, akikkel vitázni lehetne. Viták sincsenek. Nincs hosszú távú koncepció, nincs sem holisztikus, sem adatalapú megközelítés – pillanatnyi politikai érdekek vannak, és rögtönzés.
Az ár most a Duna völgyét sújtja, de a magyar vízügyben hagyományosan az a szemlélet uralkodott, hogy a Tisza az igazi probléma. Ez ma is így van?
Igen, ha az alapokat nézzük, akkor a Tiszánál még nagyobb a baj. És ha az a kérdés, hogy miért, vagy hogy hol és mikor lett elrontva, akkor azt mondanám, hogy már a legelején, az 1840-es években, a Vásárhelyi-féle terv kiválasztásánál. Versenyben volt egy másik javaslat is, a Paleocapa-elképzelés – az annyival járt előrébb, hogy Pietro Paleocapa addigra már túl volt a Pó folyó szabályozásán, és tanult az ott elkövetett hibákból. Tudta, hogy ha a kiegyenesített folyót megakadályozzák abban, hogy árvíz idején kifusson a mederből, akkor elmarad a „nílusi trágyázás”, nem tudja a környező földekre lerakni az iszapot, ehelyett feltölti vele a saját medrét, egyre magasabb árhullámokat csinálva, ami miatt egyre magasabb töltéseket kell építeni. Ferraránál a Pó olyan magas töltések között fut, hogy a töltéskorona magasabban van, mint a templomtorony; kényszerűségből, hiszen a beszorított folyó folyamatosan tölti a medret a hordalékkal. Paleocapa ebből okulva a Tiszán sokkal kevésbé drasztikus beavatkozásokat, kevesebb mederátvágást javasolt, de nem ő lett a befutó, hanem Vásárhelyi Pál, aki megígérte, hogy az árterek kiszárításával legyőzi a maláriát, és hatalmas termőföld-testeket hoz létre a folyószabályozással, amelyeket aztán szét lehet osztani a környék földművesei között. A sors fintora, hogy az első ülésen, ahol az alig 16 oldalas terv részletei szóba kerültek volna, infarktust kapott, és meghalt. Végül nem pontosan azt, és nem is pontosan úgy csinálták, ahogy ő elképzelte: a földeket például néhány gazdag befektető szerezte meg, a folyó medrét pedig úgy alakították át, hogy megpróbálták összegyúrni Paleocapa és Vásárhelyi javaslatait, de inkább azért az utóbbinak kedvezve. Paleocapa alig 15 mederátvágást javasolt, Vásárhelyi több mint 200-at, a végeredmény 112 átvágás és 40 százalékos mederrövidítés lett...
NAGY JÓZSEF: BAROMI SZÓRAKOZTATÓ, AMIKOR A PROPAGANDISTA HÁTÁN FOLYIK A VÍZ – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG VIDEÓ
Szerző: MAGYAR HANG
2024.09.20.
Ha az a célod, hogy meggyőzd Huth Gergelyt, akkor az nem fog sikerülni. Én úgy ülök be vitázni közéleti műsorokba a propagandistákkal, hogy azt demonstráljam, van bennünk valami közös, hogy nem minden fekete-fehér. Ha csak addig eljutok, hogy a másik tábor hívei nem gyűlölnek, és elgondolkodnak azon, amit mondtam, az már jó – mondta Kompország című műsorunkban Nagy József, a 24.hu Minőségi Újságírásért díjjal többszörösen elismert újságírója, közéleti vitaműsorok rendszeres szereplője. Hozzátette: jó úgy leülni egy ilyen vitára, hogy tudja, neki van igaza, és a kormánypropagandista is tisztában van ezzel, ezért baromi szórakoztató, hogy a propagandista hátán folyik a víz az erőlködéstől, ahogy próbálja menteni a menthetetlent.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.09.20.
Ha az a célod, hogy meggyőzd Huth Gergelyt, akkor az nem fog sikerülni. Én úgy ülök be vitázni közéleti műsorokba a propagandistákkal, hogy azt demonstráljam, van bennünk valami közös, hogy nem minden fekete-fehér. Ha csak addig eljutok, hogy a másik tábor hívei nem gyűlölnek, és elgondolkodnak azon, amit mondtam, az már jó – mondta Kompország című műsorunkban Nagy József, a 24.hu Minőségi Újságírásért díjjal többszörösen elismert újságírója, közéleti vitaműsorok rendszeres szereplője. Hozzátette: jó úgy leülni egy ilyen vitára, hogy tudja, neki van igaza, és a kormánypropagandista is tisztában van ezzel, ezért baromi szórakoztató, hogy a propagandista hátán folyik a víz az erőlködéstől, ahogy próbálja menteni a menthetetlent.
Beszélt arról is, hogy:
- Mit gondol Bayer Zsoltról?
- Lát-e esélyt a NER megdöntésére?
- Miben hisznek a fideszesek?
- Kivel nem készítene interjút?
- Mit jelent szerinte a független újságírás? Az értékek mentén való újságírás miben különbözik a pártoktól befolyásolt írástól?
- Miért fontos a nyomtatott sajtó megmaradása? Mit gondol az internetes újságírás korszakáról?
- Elkötelezett Fradi szurkolóként nem zavarja-e, hogy a Fidesz kisajátította a labdarúgást és a legtöbb patinás klubot is?
Műsorvezető: Szerető Szabolcs
Szerkesztő: Farkas Melinda
HÍRESSÉGEK VONULTAK AZ UTCÁRA, DEMONSTRÁCIÓT TARTOTTAK A BLAHA LUJZA TÉREN
INDEX
Szerző: BEREZNAY ISTVÁN, RÁTI EMESE
2024.09.20.
Péntek délután egy tüntetés vette kezdetét a Blaha Lujza téren. Az eseményeket percről percre követtük végig az Indexen.
Cikkünk frissült!
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az „Emberek az emberekért” program keretein belül számos nagynevű magyar előadó lép fel a Blaha Lujza térre, péntekre szervezett demonstráción. A megmozdulást az váltotta ki, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség két iskoláját is bezáratták közvetlenül a tanévkezdés előtt, így 600 diák sorsa vált bizonytalanná.
A műsorban olyan előadók lépnek fel, mint Cserhalmi György, Bródy János, Gerendás Péter, Halász Judit, Rost Andrea, Kollár-Klemencz László, Molnár Áron, Parti Nagy Lajos és még sokan mások. A rendezvény jelmondatának ezt választották:
Nincs olyan, hogy lehetetlen! Csupán lépni kell!
A szervezők azt kérték, hogy aki tud, a jelenlétével fejezze ki együttérzését a kiszorított gyermekek és emberek iránt...
Szerző: BEREZNAY ISTVÁN, RÁTI EMESE
2024.09.20.
Cikkünk frissült!
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az „Emberek az emberekért” program keretein belül számos nagynevű magyar előadó lép fel a Blaha Lujza térre, péntekre szervezett demonstráción. A megmozdulást az váltotta ki, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség két iskoláját is bezáratták közvetlenül a tanévkezdés előtt, így 600 diák sorsa vált bizonytalanná.
A műsorban olyan előadók lépnek fel, mint Cserhalmi György, Bródy János, Gerendás Péter, Halász Judit, Rost Andrea, Kollár-Klemencz László, Molnár Áron, Parti Nagy Lajos és még sokan mások. A rendezvény jelmondatának ezt választották:
Nincs olyan, hogy lehetetlen! Csupán lépni kell!
A szervezők azt kérték, hogy aki tud, a jelenlétével fejezze ki együttérzését a kiszorított gyermekek és emberek iránt...
TÖBB EZREN TÜNTETTEK IVÁNYI GÁBORÉRT ÉS EGYHÁZÁÉRT BUDAPESTEN
EURONEWS
Szerző: EURONEWS
2024.09.20.
Az adománygyűjtéssel egybekötött megmozdulást civilek szervezték Iványiért, az Oltalom Karitatív Egyesületért, de leginkább azért az utcára tett csaknem 600 gyermekért, akik önmagukról gondoskodni nem tudnak, de Iványiban megtalálták a segítőjüket.
Szerző: EURONEWS
2024.09.20.
Az adománygyűjtéssel egybekötött megmozdulást civilek szervezték Iványiért, az Oltalom Karitatív Egyesületért, de leginkább azért az utcára tett csaknem 600 gyermekért, akik önmagukról gondoskodni nem tudnak, de Iványiban megtalálták a segítőjüket.
BŐVEBBEN : https://hu.euronews.com/2024/09/20/iv...
BABARCZY ESZTER: A FIATALOK FELE EL AKAR HÚZNI INNEN
SZELFI / SZABAD EURÓPA
Szerző: NAGY ANDRÁS
2024.09.21.
A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. Mintha nem huszonnégy órából állna a nap számára. Ebből a sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár. Ebből töltődik, bár a fiatalok elveszettségét sokszor szomorúnak, deprimálónak találja. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról, a hatalom gyakorlásáról.
Azt mondja: ha volna egy varázspálcája, megpróbálná megszüntetni az emberek közti óriási vagyoni különbségeket, egyéni szinten pedig csak arra vágyik, hogy súlyos műtétje után egy kicsit könnyebben tudjon beszélni. Babarczy Eszter volt a Szelfi vendége.
Szerző: NAGY ANDRÁS
2024.09.21.
A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. Mintha nem huszonnégy órából állna a nap számára. Ebből a sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár. Ebből töltődik, bár a fiatalok elveszettségét sokszor szomorúnak, deprimálónak találja. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról, a hatalom gyakorlásáról.
Azt mondja: ha volna egy varázspálcája, megpróbálná megszüntetni az emberek közti óriási vagyoni különbségeket, egyéni szinten pedig csak arra vágyik, hogy súlyos műtétje után egy kicsit könnyebben tudjon beszélni. Babarczy Eszter volt a Szelfi vendége.
- Többször publikált a fiatalok problémáiról: egyetemi tanárként közvetlen kapcsolata van a Z generációval, és azzal együtt, hogy szerinte sokat lehet tanulni tőlük, a tapasztalata elég lehangoló: nagyon jellemző rájuk a szorongás, a kiábrándultság. Úgy látja, hogy a kapitalista demokráciáknak nincs ígéretük a fiatalok számára, és ez nem csak Magyarországon van így, bár itt nagyon plasztikusan érezhető; a fiatalok jó része nem akar Magyarországon élni.
- Szerinte az, aki a hatalom közelébe jut Magyarországon, óhatatlanul korrumpálódik morálisan. A Fidesz-kormány normalizálta ugyanis, hogy a kitűzött célok fényében bármi elfogadható, fő üzenetük az, hogy a politikában nincs helye az erkölcsnek. Ez nem változna egy ellenzéki választási győzelemmel sem, hiszen a kormány megmutatta, hogy ebben a térben már nincs helye a fair playnek. Az egyetlen kiút a transzparencia és a sajtó függetlensége volna, hosszú távon csak ebből származhat bizalmi viszony az államhatalom és az emberek között.
- Babarczy Eszter úgy látja, hogy az oktatás leépülése igazi magyar nemzeti tragédia: nem látni mögötte a célt. Amit látni, az az, hogy egy paracsokhoz és parancsoláshoz szokott ember vezeti a tárcát, a pedagógusok fenyegetve vannak, és képtelenné teszik őket a felzárkóztatás és az odafigyelés képességére.
AMERIKAI NÉPSZAVA: MAGYAR TITKOS PUCCSOT SZERVEZETT A FŐVÁROSBAN KARÁCSONY GERGELY ELLEN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.09.20.
A NER előtti demokráciában hatalmas botrány lett volna abból, hogy Magyar Péter lakására hívta Vitézy Dávidot, a Fidesz által támogatott főpolgármester-jelöltet, és Kovács Gergőt, a Kutyapárt társelnökét, hogy titkos koalíciót kössenek Karácsony Gergely megválasztott főpolgármesterrel szemben. Magyar nyilvánosan azt ígérte, senkivel nem köt koalíciót.
Füstös, hátsó szobákban csak maffiózók kötnek titkos alkukat, csak puccsokat szerveznek, nem egy főváros közgyűlésének működőképességéről tárgyalnak. A zsarolás az alvilág, és nem demokratikus politikusok eszköze. Aki saját szavazói, hívei háta mögött ilyen alkukat köt, az nem megbízható ember, nem demokrata, hanem álnok bűnöző.
A 444.hu nevű Magyar-párti hírportál adott hírt a titkos összeesküvésről, méghozzá abban a tónusban, mintha egy ilyen lakáson kötött megállapodás a világ legtermészetesebb dolga lenne. A nyilvánosság kizárásával, titokban, asztal alatt kötött egyezségek a demokratikus normák szerint elfogadhatatlanok, ilyeneket csak konspirációs elméletekben találhatunk.
A titkos találkozón, amelyről a Facebook-függőségben szenvedő Magyar nem tájékoztatta sem a híveit, sem a közvéleményt, olyan megállapodást ajánlott a másik két résztvevőnek, hogy a baloldali ellenzék jelöltjeként megválasztott főpolgármestert megfosztják a jogaitól, cserébe egy titkos koalíció tagjaiként többséget állítanak mögé, ha feladja önmagát.
A „Magyar-tervnek” nevezett összeesküvés lényege, hogy Magyar jelöl a titkos koalíció vezetőjeként főpolgármester-helyetteseket (miközben az Karácsony Gergely joga lenne, de a támogatásért cserébe lemond erről), s Magyar az összes emberét lecseréli. A Fidesz által támogatott Vitézy Dávid pedig csúcsvezetőként megkapja a legnagyobb budapesti cégeket.
Magyar és Vitézy megváltoztatná a Szervezeti és Működési Szabályzatot is, eltörölnék a főpolgármester bizonyos jogosítványait, amivel megbénítanák Karácsony Gergelyt. Talán az sem véletlen, hogy a valódi ellenzékben már csak „magyarista szennysajtónak” nevezett 444, Telex és társai naponta adnak hírt a pozíció nélküli Vitézy minden megnyilvánulásáról.
Ennek alternatívája az, hogy Karácsony Gergely megbukik, a fővárosi közgyűlésben nem tud többséget szerezni, Budapest működésképtelenné válik, mert ha nem Magyar irányít, akkor Budapestet megbénítja. Magyar ezzel Karácsonyt az őt támogató és őt megválasztó baloldali ellenzék ellen fordítja. Vagy nem marad neki más, mint megegyezés a Fidesszel.
Ez a zsarolás leplezetlen formája, aminek lényege az, hogy a Magyar miatt patthelyzetbe került fővárosi közgyűlésben biztosítják Budapest működőképességének fenntartását, de a támogatásért cserébe Karácsony Gergely Magyar Péter, Vitézy Dávid és a Kutyapárt bábja lesz. A háttérben Magyar irányít mindenkit, de felelősséget nem vállal semmiért.
Ez esetben a 33 fős közgyűlésben 16 szavazatot szállított volna Magyar, Vitézy és Kovács, a többséget jelentő 17. szavazat lett volna Karácsony Gergelyé, aki csak névleg maradt volna főpolgármester, mert helyette mindent Magyar Péter titkos koalíciója döntött volna el. Ha a titkos egyezség működik, a valódi hatalom Vitézy kezébe kerül, mögötte pedig Magyar áll.
A 444.hu nem leleplezésként számol be erről a puccsról, amely a világ minden részén hatalmas botrány lenne, hanem pozitívumként. Ilyen koalíciós tárgyalásokat kizárólag a nyilvánosság előtt tartanak, titkos koalíciókat csak bűnözők kötnek. Titkos koalíciókötéssel Magyar minden alap nélkül a Fideszt és Karácsonyt (meg a DK-t) gyanúsította.
Magyar becsapta újra a híveit, mert azt ígérte, hogy nem köt koalíciót senkivel, kizárólag ügyek mellett szavaznak az emberei. Ez azt jelentette volna, hogy Karácsony képes lenne egyenként az ügyek mellé többséget állítani, de Magyar hazudott. Nem ügyeket támogat, hanem a rivális Fideszt és a gyűlölt baloldalt akarja kiszorítani és átvenni az irányítást...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.09.20.
Füstös, hátsó szobákban csak maffiózók kötnek titkos alkukat, csak puccsokat szerveznek, nem egy főváros közgyűlésének működőképességéről tárgyalnak. A zsarolás az alvilág, és nem demokratikus politikusok eszköze. Aki saját szavazói, hívei háta mögött ilyen alkukat köt, az nem megbízható ember, nem demokrata, hanem álnok bűnöző.
A 444.hu nevű Magyar-párti hírportál adott hírt a titkos összeesküvésről, méghozzá abban a tónusban, mintha egy ilyen lakáson kötött megállapodás a világ legtermészetesebb dolga lenne. A nyilvánosság kizárásával, titokban, asztal alatt kötött egyezségek a demokratikus normák szerint elfogadhatatlanok, ilyeneket csak konspirációs elméletekben találhatunk.
Ez esetben azonban nem összeesküvés-elméletről, hanem összeesküvésről van szó. Magyar lakásán egy puccsot szerveztek a megválasztott ellenzéki főpolgármester ellen.
A titkos találkozón, amelyről a Facebook-függőségben szenvedő Magyar nem tájékoztatta sem a híveit, sem a közvéleményt, olyan megállapodást ajánlott a másik két résztvevőnek, hogy a baloldali ellenzék jelöltjeként megválasztott főpolgármestert megfosztják a jogaitól, cserébe egy titkos koalíció tagjaiként többséget állítanak mögé, ha feladja önmagát.
A „Magyar-tervnek” nevezett összeesküvés lényege, hogy Magyar jelöl a titkos koalíció vezetőjeként főpolgármester-helyetteseket (miközben az Karácsony Gergely joga lenne, de a támogatásért cserébe lemond erről), s Magyar az összes emberét lecseréli. A Fidesz által támogatott Vitézy Dávid pedig csúcsvezetőként megkapja a legnagyobb budapesti cégeket.
Magyar és Vitézy megváltoztatná a Szervezeti és Működési Szabályzatot is, eltörölnék a főpolgármester bizonyos jogosítványait, amivel megbénítanák Karácsony Gergelyt. Talán az sem véletlen, hogy a valódi ellenzékben már csak „magyarista szennysajtónak” nevezett 444, Telex és társai naponta adnak hírt a pozíció nélküli Vitézy minden megnyilvánulásáról.
Ennek alternatívája az, hogy Karácsony Gergely megbukik, a fővárosi közgyűlésben nem tud többséget szerezni, Budapest működésképtelenné válik, mert ha nem Magyar irányít, akkor Budapestet megbénítja. Magyar ezzel Karácsonyt az őt támogató és őt megválasztó baloldali ellenzék ellen fordítja. Vagy nem marad neki más, mint megegyezés a Fidesszel.
Ez a zsarolás leplezetlen formája, aminek lényege az, hogy a Magyar miatt patthelyzetbe került fővárosi közgyűlésben biztosítják Budapest működőképességének fenntartását, de a támogatásért cserébe Karácsony Gergely Magyar Péter, Vitézy Dávid és a Kutyapárt bábja lesz. A háttérben Magyar irányít mindenkit, de felelősséget nem vállal semmiért.
Ez esetben a 33 fős közgyűlésben 16 szavazatot szállított volna Magyar, Vitézy és Kovács, a többséget jelentő 17. szavazat lett volna Karácsony Gergelyé, aki csak névleg maradt volna főpolgármester, mert helyette mindent Magyar Péter titkos koalíciója döntött volna el. Ha a titkos egyezség működik, a valódi hatalom Vitézy kezébe kerül, mögötte pedig Magyar áll.
A 444.hu nem leleplezésként számol be erről a puccsról, amely a világ minden részén hatalmas botrány lenne, hanem pozitívumként. Ilyen koalíciós tárgyalásokat kizárólag a nyilvánosság előtt tartanak, titkos koalíciókat csak bűnözők kötnek. Titkos koalíciókötéssel Magyar minden alap nélkül a Fideszt és Karácsonyt (meg a DK-t) gyanúsította.
Magyar becsapta újra a híveit, mert azt ígérte, hogy nem köt koalíciót senkivel, kizárólag ügyek mellett szavaznak az emberei. Ez azt jelentette volna, hogy Karácsony képes lenne egyenként az ügyek mellé többséget állítani, de Magyar hazudott. Nem ügyeket támogat, hanem a rivális Fideszt és a gyűlölt baloldalt akarja kiszorítani és átvenni az irányítást...
ELKEZDŐDTEK A NAGY VITÁKAT KIVÁLTÓ PEDAGÓGUSVIZSGÁK, AMELYEKET MÉG AZ ORBÁN-KORMÁNY ÁLTAL LÉTREHOZOTT NEMZETI PEDAGÓGUS KAR IS KRITIZÁLT
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.09.20.
Szeptember első felében elindult a pedagógusok kötelező továbbképzése és számonkérése, amely alatt meg kell újítaniuk ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel és az Óvodai nevelés Országos alapprogramjával kapcsolatban – tudta meg a Népszava.
A Belügyminisztérium (BM) tájékoztatása szerint a képzések szeptember 11-én indultak, elsőként az óvodapedagógusok előtt nyílt meg a felület, köztük többen már levizsgáztak.
Megírtuk: az idei tanévben egy kötelező képzés elvégzése után számot kell adniuk pedagógusoknak az oktatás-nevelés tartalmi szabályozóival kapcsolatos tudásukról.
A BM által előírt, 10 órás távoktatási képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által biztosított platformon kell elvégezniük, a vizsga sikeres teljesítéséhez húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk. A képzést és a vizsgákat legkésőbb 2025. január 31-éig kell teljesíteni.
A BM tájékoztatásából kiderült, a távoktatási képzés során a pedagógusoknak nem kell online órákon részt venniük: tananyag-csomagokat tölthetnek le a munkakörüknek és az oktatott tantárgyaknak megfelelően, ezeket maguknak kell elsajátítaniuk. Azoknak, akik több szakot is tanítanak – például biológia-kémia szakosak –, elég csak egy, általuk választott tárgyból vizsgát tenniük. A szaktárca szerint a pedagógusok szabadon, saját időbeosztásuk szerint tudják elvégezni a képzést, saját maguk döntik el, mikor teljesítik az online vizsgát.
A képzést és a vizsgákat minden pedagógusnak teljesítenie kell, kivéve, ha nyugdíjazás miatt valaki a munkavégzés alóli mentesítés idejét tölti. De abban az esetben, ha nyugdíjasként újra pedagógusként helyezkedik el, a képzési kötelezettség továbbra is fennáll. Érdeklődtünk arról is, milyen következménnyel jár, ha valaki nem vesz részt a képzésben és le sem vizsgázik. A BM erre annyit írt, az igazgatók a pedagógusok teljesítményértékelése során figyelembe veszik a képzés elvégzését.
A kötelező képzést és vizsgáztatást a pedagógus szakszervezetek, de még az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is kritizálta, utóbbi
A szakszervezetek egyebek mellett azért tartják feleslegesnek a pedagógusok számonkérését, mert jövőre esedékes a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, vagyis akár módosítani is szükséges lehet rajta. A BM közölte: a felülvizsgálat nem jelenti automatikusan az alaptanterv azonnali módosítását, de mivel ez egyébként is csak 2025-ben esedékes, az ezzel kapcsolatos érdeklődés szerintük idő előtti...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.09.20.
A Belügyminisztérium (BM) tájékoztatása szerint a képzések szeptember 11-én indultak, elsőként az óvodapedagógusok előtt nyílt meg a felület, köztük többen már levizsgáztak.
Megírtuk: az idei tanévben egy kötelező képzés elvégzése után számot kell adniuk pedagógusoknak az oktatás-nevelés tartalmi szabályozóival kapcsolatos tudásukról.
A BM által előírt, 10 órás távoktatási képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által biztosított platformon kell elvégezniük, a vizsga sikeres teljesítéséhez húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk. A képzést és a vizsgákat legkésőbb 2025. január 31-éig kell teljesíteni.
A BM tájékoztatásából kiderült, a távoktatási képzés során a pedagógusoknak nem kell online órákon részt venniük: tananyag-csomagokat tölthetnek le a munkakörüknek és az oktatott tantárgyaknak megfelelően, ezeket maguknak kell elsajátítaniuk. Azoknak, akik több szakot is tanítanak – például biológia-kémia szakosak –, elég csak egy, általuk választott tárgyból vizsgát tenniük. A szaktárca szerint a pedagógusok szabadon, saját időbeosztásuk szerint tudják elvégezni a képzést, saját maguk döntik el, mikor teljesítik az online vizsgát.
A képzést és a vizsgákat minden pedagógusnak teljesítenie kell, kivéve, ha nyugdíjazás miatt valaki a munkavégzés alóli mentesítés idejét tölti. De abban az esetben, ha nyugdíjasként újra pedagógusként helyezkedik el, a képzési kötelezettség továbbra is fennáll. Érdeklődtünk arról is, milyen következménnyel jár, ha valaki nem vesz részt a képzésben és le sem vizsgázik. A BM erre annyit írt, az igazgatók a pedagógusok teljesítményértékelése során figyelembe veszik a képzés elvégzését.
A kötelező képzést és vizsgáztatást a pedagógus szakszervezetek, de még az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is kritizálta, utóbbi
azt is kifogásolta, hogy mindezt egy olyan egyetem végzi, ahol nincs pedagógusképzési hagyomány és gyakorlat. A minisztérium ezzel kapcsolatban azt írta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csak az online felületet biztosítja, nem pedig a szakmai tartalmat.
A szakszervezetek egyebek mellett azért tartják feleslegesnek a pedagógusok számonkérését, mert jövőre esedékes a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, vagyis akár módosítani is szükséges lehet rajta. A BM közölte: a felülvizsgálat nem jelenti automatikusan az alaptanterv azonnali módosítását, de mivel ez egyébként is csak 2025-ben esedékes, az ezzel kapcsolatos érdeklődés szerintük idő előtti...
POLITIKUSI IMÁZSKAMPÁNY LETT A DUNAI ÁRVÍZBŐL
NÉPSZAVA PODCAST
Szerző: Népszava
2024.09.21.
Jó irány, ha egy politikus az Országházat maga mögött hagyva hőmérővel és lapáttal politizálva irányítja rá a figyelmet arra, hogy a kritikus területeken az állam csak látvány szintjén működik, egyre gyakrabban a civilek végzik el feladatait? Podcast.
A 2013-as nagy árvízből annak idején politikai tőkét kovácsoló Orbán Viktor most láthatóan lemaradt egy ütemmel Magyar Péterhez képest – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? e heti adásában.
Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek: jó irány, ha egy politikus az Országházat maga mögött hagyva hőmérővel és lapáttal politizálva irányítja rá a figyelmet arra, hogy a kritikus területeken az állam csak látvány szintjén működik, egyre gyakrabban a civilek végzik el feladatait?
A látványpolitizálás szinte mindenütt jelen van: a kormány látszólag ádáz jogi harcot vív Brüsszellel, miközben a jegybank már rég elkönyvelte a 200 millió eurós menekültügyi bírságot; minden sarkon szuverenitásról értekezik, miközben idegen titkosszolgálati fedőcég üzemelt Budapesten.
Szerző: Népszava
2024.09.21.
A 2013-as nagy árvízből annak idején politikai tőkét kovácsoló Orbán Viktor most láthatóan lemaradt egy ütemmel Magyar Péterhez képest – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? e heti adásában.
Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek: jó irány, ha egy politikus az Országházat maga mögött hagyva hőmérővel és lapáttal politizálva irányítja rá a figyelmet arra, hogy a kritikus területeken az állam csak látvány szintjén működik, egyre gyakrabban a civilek végzik el feladatait?
A látványpolitizálás szinte mindenütt jelen van: a kormány látszólag ádáz jogi harcot vív Brüsszellel, miközben a jegybank már rég elkönyvelte a 200 millió eurós menekültügyi bírságot; minden sarkon szuverenitásról értekezik, miközben idegen titkosszolgálati fedőcég üzemelt Budapesten.
A POLITIKAI HASZONSZERZÉSRŐL SZÓL AZ ÁRVÍZI VÉDEKEZÉS IS
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.09.21.
„Mintha most mindenki Wesselényi Miklós, az árvízi hős reinkarnációja szeretne lenni” – mondta a minap valaki mellettem a villamoson, miközben minden utas az ablakoknál kémlelte a Duna vízállását. Politikusok és pártok aktivistái húztak csizmát, hogy lapátot ragadjanak, homokzsákot cipeljenek, nem törődve sem esővel, sem sárral. Minden párt, minden politikus ott van a gáton, és azt bizonygatja, hogy verejtékes munkájával ő védi meg a hazát, a nemzetet. Miközben be-beszólnak egymásnak. Az árvíz miatt félre lehetne tenni a politikai ellentéteket? Vagy ez csak illúzió? – kérdeztük Bene Mártont, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársát.
Nem az volna a természetes, hogy amíg el nem múlik a vész, békét kössenek az ellenfelek?
Magyarországon már története van, hogy a válságokat politikai célokra használják fel. Az utóbbi években több olyan válságot is megéltünk, amit a politika szereplői – elsősorban a kormányoldalon – igyekeztek a maguk javukra fordítani. Azt igyekeztek elhitetni, hogy professzionálisan tudják kezelni a válságot: Orbán Viktor kézben tart mindent, ugyanakkor azt sem felejtették el hangsúlyozni, hogy a másik oldal, az ellenzék, a válság elmélyítéséért dolgozik.
A napokban a Megafon aktivistája, Deák Dániel, a köztelevíziónak azt nyilatkozta: „kiábrándító, hogy egyes ellenzéki politikusok még az árvízhelyzetből is politikai hasznot próbálnak szerezni, miközben most összefogásra, együttműködésre van szükség az országban”. Valóban az együttműködésben érdekelt a kormányoldal?
Ez is azt mutatja, hogy nálunk minden válság átpolitizálódik. Most annyi változás történt, hogy Orbán Viktor szerepe igazából reaktívvá vált, mert Magyar Péter előbb lépett. Ez az a frissesség, ami talán mindig hiányzott korábban az ellenzékből. Ők válsághelyzetekben is nagyjából elfogadták a Fidesz diktálta szereposztást: a kormány tematizálja a közbeszédet, az ellenzék pedig majd reagál Orbán Viktor válságkezelési manővereire. Most Magyar Péter jó időzítéssel elészaladt a dolgoknak. Ő volt az első politikus, aki megjelent a gátakon, ezzel ő lett a kezdeményező, Orbán Viktornak már csak a reakcióra volt lehetősége. Ezek után az összes többi politikai szereplő sem maradhatott el kettőjük mögött.
Ettől kezdve már értelemszerűen egy „kötelező megjelenési verseny” alakult ki a gátakon?
Igen. A kormányoldal különböző rendű-rangú szereplői elkezdtek „lapátolni”, s ebből nem maradhattak ki az ellenzéki pártok prominenseinek sem...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.09.21.
Nem az volna a természetes, hogy amíg el nem múlik a vész, békét kössenek az ellenfelek?
Magyarországon már története van, hogy a válságokat politikai célokra használják fel. Az utóbbi években több olyan válságot is megéltünk, amit a politika szereplői – elsősorban a kormányoldalon – igyekeztek a maguk javukra fordítani. Azt igyekeztek elhitetni, hogy professzionálisan tudják kezelni a válságot: Orbán Viktor kézben tart mindent, ugyanakkor azt sem felejtették el hangsúlyozni, hogy a másik oldal, az ellenzék, a válság elmélyítéséért dolgozik.
A napokban a Megafon aktivistája, Deák Dániel, a köztelevíziónak azt nyilatkozta: „kiábrándító, hogy egyes ellenzéki politikusok még az árvízhelyzetből is politikai hasznot próbálnak szerezni, miközben most összefogásra, együttműködésre van szükség az országban”. Valóban az együttműködésben érdekelt a kormányoldal?
Ez is azt mutatja, hogy nálunk minden válság átpolitizálódik. Most annyi változás történt, hogy Orbán Viktor szerepe igazából reaktívvá vált, mert Magyar Péter előbb lépett. Ez az a frissesség, ami talán mindig hiányzott korábban az ellenzékből. Ők válsághelyzetekben is nagyjából elfogadták a Fidesz diktálta szereposztást: a kormány tematizálja a közbeszédet, az ellenzék pedig majd reagál Orbán Viktor válságkezelési manővereire. Most Magyar Péter jó időzítéssel elészaladt a dolgoknak. Ő volt az első politikus, aki megjelent a gátakon, ezzel ő lett a kezdeményező, Orbán Viktornak már csak a reakcióra volt lehetősége. Ezek után az összes többi politikai szereplő sem maradhatott el kettőjük mögött.
Ettől kezdve már értelemszerűen egy „kötelező megjelenési verseny” alakult ki a gátakon?
Igen. A kormányoldal különböző rendű-rangú szereplői elkezdtek „lapátolni”, s ebből nem maradhattak ki az ellenzéki pártok prominenseinek sem...
444: HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK CSALÁDI BÁNYÁKRÓL, CSIPOGÓKRÓL ÉS ÁRVÍZRŐL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.09.21.
Hosszabb cikkek, videók és podcastok egy sűrű és bizarr hét után: itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel és videóival. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni + feliratkozni...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.09.21.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel és videóival. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni + feliratkozni...
GULYÁS MÁRTON ELVESZI A PÉNZT A KÓRHÁZAKTÓL 😨 #377
JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.21.
00:00 Egy nagyon hosszú álom
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.21.
00:00 Egy nagyon hosszú álom
02:45 Heti propi
14:21 Remek Gulyás Marci cikk
25:15 Van amire még nem jutott az 1%-ból
26:28 Egy valóban fiatal Fideszes + egy remek Ádám rage
30:20 Közösségi költségvetés
03:37 Varga Juditot is felkérték a Dancing izébe, ahol táncolni kell
39:27 Haldoklik egy fa
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
Vágta: sün
Arculat: Szörényi Virág
A DICSŐSÉGES 130 PONT
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.21.
Nagy Mártont szeretjük a magunk módján. Mégpedig azért, mert fáradhatatlanul dolgozik életünk megszépítésén, és rendszeresen mosolyt csal ajkainkra ezekben a vészterhes időkben. Régen kezdte, még a Ryanairral való affér idején, ám azóta sem ért semmit, mégis mindent megmagyaráz. Százmilliárd forint hiányzik a költségvetésből Nagy szerint, bár arra nem tért ki, melyik részéből és mióta, mert és ugyanis ennél sokkal több, ám ez a derék Nagy leegyszerűsítette a dolgokat.
A Temu a bűnös, illetve a más, hasonszőrű webshopok, akik szerinte elszedik a mimagyarok pénzét. De számára nem ez a baj, hanem az, vélekedése szerint úgy, hogy abból az állam nem tudja leszedni a sápját (ÁFA, miegyebek). Megjegyzendő, mindenféle adókat fizetnek ezek az elvetemült webshopok, csak épp nem Nagy Mártonnak, akinek ettől rossz kedve van. Régebben az volt az elmélete, hogy azért nem jön az ÁFA, mert a polgárok nem fogyasztanak, inkább takarékoskodnak. Most az, fogyasztanak, de nem neki.
Amúgy a százmilliárd a repterek, vodafonok, vőmuram irodaházai (és a többi) tükrében nem is lenne tétel, de azok valami bizonytalan ok miatt szent tehenek, míg ezek szerint a Temu meg nem az. Miért is volna, csak épp mindezek után fölsejlik valami szent háború, amit majd a külföldi webshopok ellen vívnak, akikben aktuálisan megtalálták a gonoszt, mert mindig akad valaki vagy valami, ami miatt nekik rossz. Ugyanakkor, hogy Nagy miniszter amúgy milyen sikeres, azt például a Kaufland mutatja Szlovákiában.
Emlékezhetünk, hogy kormányunk (Nagy miniszter) az infláció üstökön ragadására létrehozta az árfigyelőt, amely a magyar boltok kínálatát és árait hasonlította össze. Ez szerintük annyira sikeres volt, hogy a pénzromlás a földön hever, de a legszebb az egészben, hogy a Szlovákiában működő Kaufland áruházláncnak is van árfigyelője, a magyar árakat vizslatják, és célzott akciós újságokat gyártanak csak a magyaroknak, bemutatva, náluk mennyivel olcsóbbak bizonyos cuccok (sokkal), a magyarok pedig bőszen vándorolnak hozzájuk vásárolni.
Ebben az egészben az a legszebb, hogy a piac így működik, aki olcsóbban ad, attól vesznek, a Kaufland pedig azért tud alacsony árakkal, csábítgatni, mert ott nincsen világbajnok ÁFA, kiskereskedelmi különadó, és feltehetőleg nem kell fizetniük extraprofitadót és más hasonló sarcokat. Egyébként már ennyiből is látszik, milyen a piac, ha hagyják működni, de ez nálunk nem megy. Például az emlegetett Temura épp most küldik rá a GVH-t, és lehet szeretni vagy nem szeretni, de sokan az olcsósága miatt vásároltak ott. Később majd nem fognak.
Nem lesz miért. Sok mindent lehetne még mesélni a piac és Nagy miniszter ambivalens kapcsolatáról, de adunk egy kis mentséget neki is. Ő sem tud szél ellen pisálni – ha akarna sem, de ez nem biztos -, a NER foglya ő, annak a piacot teljesen kiiktató gazdaságirányításnak, amiről régóta tudtuk, baj lesz belőle, ami ím, mindjárt itt is van. Ez a százmilliárd ÁFA hiány, ez csak egy rózsaszín masni azon az összeomló valamin, amit hajdan magyar gazdaságnak, netán költségvetésnek neveztek, mára már egyik sem nagyon van...
Szerző: Rezeda
2024.09.21.
A Temu a bűnös, illetve a más, hasonszőrű webshopok, akik szerinte elszedik a mimagyarok pénzét. De számára nem ez a baj, hanem az, vélekedése szerint úgy, hogy abból az állam nem tudja leszedni a sápját (ÁFA, miegyebek). Megjegyzendő, mindenféle adókat fizetnek ezek az elvetemült webshopok, csak épp nem Nagy Mártonnak, akinek ettől rossz kedve van. Régebben az volt az elmélete, hogy azért nem jön az ÁFA, mert a polgárok nem fogyasztanak, inkább takarékoskodnak. Most az, fogyasztanak, de nem neki.
Amúgy a százmilliárd a repterek, vodafonok, vőmuram irodaházai (és a többi) tükrében nem is lenne tétel, de azok valami bizonytalan ok miatt szent tehenek, míg ezek szerint a Temu meg nem az. Miért is volna, csak épp mindezek után fölsejlik valami szent háború, amit majd a külföldi webshopok ellen vívnak, akikben aktuálisan megtalálták a gonoszt, mert mindig akad valaki vagy valami, ami miatt nekik rossz. Ugyanakkor, hogy Nagy miniszter amúgy milyen sikeres, azt például a Kaufland mutatja Szlovákiában.
Emlékezhetünk, hogy kormányunk (Nagy miniszter) az infláció üstökön ragadására létrehozta az árfigyelőt, amely a magyar boltok kínálatát és árait hasonlította össze. Ez szerintük annyira sikeres volt, hogy a pénzromlás a földön hever, de a legszebb az egészben, hogy a Szlovákiában működő Kaufland áruházláncnak is van árfigyelője, a magyar árakat vizslatják, és célzott akciós újságokat gyártanak csak a magyaroknak, bemutatva, náluk mennyivel olcsóbbak bizonyos cuccok (sokkal), a magyarok pedig bőszen vándorolnak hozzájuk vásárolni.
Ebben az egészben az a legszebb, hogy a piac így működik, aki olcsóbban ad, attól vesznek, a Kaufland pedig azért tud alacsony árakkal, csábítgatni, mert ott nincsen világbajnok ÁFA, kiskereskedelmi különadó, és feltehetőleg nem kell fizetniük extraprofitadót és más hasonló sarcokat. Egyébként már ennyiből is látszik, milyen a piac, ha hagyják működni, de ez nálunk nem megy. Például az emlegetett Temura épp most küldik rá a GVH-t, és lehet szeretni vagy nem szeretni, de sokan az olcsósága miatt vásároltak ott. Később majd nem fognak.
Nem lesz miért. Sok mindent lehetne még mesélni a piac és Nagy miniszter ambivalens kapcsolatáról, de adunk egy kis mentséget neki is. Ő sem tud szél ellen pisálni – ha akarna sem, de ez nem biztos -, a NER foglya ő, annak a piacot teljesen kiiktató gazdaságirányításnak, amiről régóta tudtuk, baj lesz belőle, ami ím, mindjárt itt is van. Ez a százmilliárd ÁFA hiány, ez csak egy rózsaszín masni azon az összeomló valamin, amit hajdan magyar gazdaságnak, netán költségvetésnek neveztek, mára már egyik sem nagyon van...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)