VAGYONELREJTÉS, VÁLASZTÓKERÜLETEK ÉS ERKÖLCSI ZÜLLÉS – HETES AJÁNLÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2024.09.14.

Mit tanulnak a gyerekek a klérus, a nyilvánosságba is eljutó erkölcsi zülléséből? Hogyan rejtik el a vagyonokat a közpénzeket kiszipkázó hatalmasok? Visszaüthet-e, ha a Fidesz ismét buherálná a választókerületeket? Többek között ezekkel a témákkal vártuk Önöket a Hetes stúdióban.

A szerkesztő, Csernyánszky Judit és a műsorvezető, Neuman Gábor az alábbi témákat ajánlotta a Hetes stúdióból:

Orgiák, pedofília. Vajon mit tanulnak az iskolások a Fidesz-közeli klérus erkölcsi zülléséből, ami a nagy nyilvánosság előtt zajlik? Kamarás István vallásszociológust kérdeztük.

A magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak hazánkban, miközben törvény védi az ezek mögött állók anonimitását, sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak – derül ki a Transparency International Magyarország Titoktartás mellékhatásokkal címen megjelent tanulmányából, amelynek a bemutatójáról Kárpáti János készített összeállítást.

Megint buherálják a választási körzeteket, s vajon bumerángként visszaüt majd, ha a határontúli területeket is bevonják? Apropó: a 2022-es választások törvénysértőek voltak. Erről és arról, kinek lejt 2026-ban a pálya László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét faggattuk.

A republikánusok, élükön Donald Trumppal szemet hunynak Orbán Viktor külpolitikája felett, de azért őszintén sajnálják, hogy Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát - ez derült ki Susan Hutchinson volt washingtoni republikánus pártelnök szavaiból, aki Csernyánszky Juditnak beszélt erről az Egyensúly Intézet konferenciáján.

Megbeszéltük a hetet!

Műsorunk második felében szokás szerint megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit. Vendégeink voltak: Baka F. Zoltán, a Della podcast szerkesztője és Dull Szabolcs újságíró, aki korábban az Index majd a Telex főszerkesztője is volt. A Klubrádiót pedig természetesen Bolgár György és a műsorvezető, Neuman Gábor képviselte.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ANNO BUDAPEST: BRÓDY SÁNDOR UTCA 5-7. (2024.09.08.)

KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Műsorvezető: Panxnotded Miklós
2024.09.08.

1925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. 1952-ben hat hét alatt felhúztak egy atombunker stúdiót három méter vastag falakkal. Itt áll a világhírű 22-es stúdió, ahol (többek közt) Conchita Wurst is rögzítette lemezét és a Berkeley Egyetem végez akusztikai kísérleteket. Irodalmi műsorok szóltak innen, melyekben Karinthy, Kosztolányi, Márai, Radnóti olvasták fel műveiket. 1938-ban Pacelli bíboros - későbbi nevén XII. Piusz pápa - innen köszöntötte a híveket az Eucharisztikus Kongresszuson. Itt zajlottak az 1956-os forradalom legkeményebb harcai. És innen szólt a kivételes színvonalú, a 80-as években a szabadság légkörét sugárzó sok-sok politikai műsor, amikben számos egykori és mostani klubrádiós kollégánk részt vett.

Ez a komplexum költözött el 2015-ben innen, és ezt az épületegyüttest igyekeznek most szinte teljesen (két palota és a Bródy Sándor utcai traktus kivételével) a földig rombolni, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gigantikus új kampusza felépüljön. Erre az egykori Magyar Rádióra emlékezünk az Anno Budapest 2024. szeptember 8-i adásában 14 és 16 óra között. Hívják Panxnotded Miklóst történeteikkel, mondják el neki milyen emlékek fűzik Önöket ehhez az épületegyütteshez és a Magyar Rádióhoz?

ITT HALLGATHATÓ MEG

Lásd még:

2014: A világ legrégebbi stúdiópalotájából költözik ki a Magyar Rádió 

Mi lesz a lakókkal a rádió bontásakor?

NÁDAS PÉTER: PLANETÁRIS HIPOKRÍZIS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.09.14.

A zürichi Literaturhaus felkérésére íródott Nádas Péter esszéje. Elsőként őt hallhatta a svájci közönség az intézmény által idén ősszel indított Zürichi beszédek-sorozatában, melyben a felkért írók korunk politikai, társadalmi, szociális változásaira reflektálnak. A szöveg németül (Ilma Rakusa fordításában) 2024. szeptember 12-én, csütörtök este hangzott el. Magyarul nyomtatásban a Magyar Hang és az Átlátszó közös mellékletében olvasható a hetilap eheti számában, az interneten pedig itt, az Átlátszón.

Hosszú a listája, hogy mi mindenről nem akarok beszélni. A közös hallgatásnak nagyobb súlya is lesz.

Hallgassunk.

Közben valakinek talán valami eszébe jut.

Megoldás biztosan nem.

Miként a karósbab, a megoldás arra a reményre tekeredik rá, hogy holnapra mindennek jobbnak, többnek kell lennie, s így tovább, ide a tökéllyel.

Veszélyekről sem. A demokrácia periodikusan visszatérő halálos veszélyezettségéről.

Világnagy kényszerképzetekről.

Égig a karósbab sem ér.

Hazám sorsáról semmi, nulla, semmi. Harminc éven át mondtam, írtam, nem mondom, hogy hiába, de azóta sem tudok többet.

Most, amikor júniusban mégis írom e sorokat, harminchét fok van nálunk árnyékban, erről sem.

Athénban 40, az Akropoliszt végre lezárták az eszement turisták elől. Delhiben 49,9 fokban hajt a riksás, ebből kell megélnie. Mekkában a zarándokoknak, akik mennek körbe-karikába 52. A felszínközeli hőmérséklet emelkedése 2013 és 2022 között 1,17 fok volt. Globálisan. Mintha lenne nem globális. Az európai kontinensen ugyanekkor majd egész fokkal több, 2,1 Celsius. 2023-ban ehhez képest ugrott egy jó nagyot, amivel sikerült átlépnünk a kritikus határon. A múlt idejű többes használata indokolt. Átléptünk. Sikerült. Funkcionális oka van, hogy a többes szám első személyéről sem tudok beszélni, miben is állna a közös siker. Kinek mi a része. Korábban észre sem vette az ember az Alpokban, hogy a permafagy mit meg nem tesz érte. A hegyeket nem engedi a völgyekbe omlani. Szibériában megtartja hátán az utakat, a metánt nem engedi. Ugyan mit mondhatnék a metánról, légnemű szénhidrogén, felszáll, mert kisebb sűrűségű a levegőnél. Légrobbanást okoz, a bányászok sújtólégnek hívják, éghető. Tudom, amit tudok róla, miközben a perzsa vályogépítészet hűtőtornyairól ábrándozom. Alig találni építőmestert hozzá. Az utolsók matuzsálemek, mint amilyen én vagyok.

A vályogtoronynak legalább hét méter magasnak kell lennie. Miként mennék állványra. Nem érdemes róla beszélni.

Úgymond problémákról sem. Vénségem problémáiról. Mindenesetre a gond fogalmának használatát ajánlanám. A problémát mindig megoldják, akarjuk, megoldom, amitől aztán halmozódik. Ne terheljük már fölöslegesen egymást. Mégis írom, írom, mint ha hétméteres állványra kéne másznom. Mikor hetven közgazdász felhívásban fordul a világhoz. Vissza kell nyerni a népesség bizalmát. Regagner la confiance des peuples. Nekem úgy tűnik, mintha már az antikvitásban, görögül, később latinul sem lett volna ismeretlen kívánság ez a bizonyos kell. Amikor látható lesz, hogy nem sikerült sem megnyerni, sem visszanyerni, mert a populus bizony mást akar, s akkor jön a jó diktátor vagy a káprázatos császár, aki mindenki bizalmának birtokában megoldja. Demokraták készítették elő ágyát, borát, vacsoráját, lepedője minden ráncát gondosan kisimították, szép legyen az álma. Most arról beszéljek, hogy a demokraták már rövid távon veszélyesebbek a demokráciára, mint bárki más, nem, erről sem beszélek. Tudják ők. Mégis teszik. Ha meg ennyi idő alatt nem vették volna észre, hogy mit művelnek, akkor én most mit beszéljek erről. A növekedési ütem megtartása mellett, mondják a közgazdászok a természeti törvények iránt táplált kevéssé indokolható bizalommal, meg kell adóztatni a gazdagokat. Ez az egyetlen definitív megoldás. Talán nem ártana előbb definiálni, morgom magamban, minek a gazdagjait. Az ipari termelés, a kereskedelmi tevékenység, a popzene, netán a költészet gazdagjait. Ki a gazdag, mi az, hogy gazdag. Esetleg a pénzügyi produktumok kőgazdagjaira gondolnak, akik a parlamentáris világ ellenőrzési apparátusaitól, nota bene a fizikai törvényektől függetlenül végzik munkájukat. Nélkülük nincs hitel. Hitel nélkül összecsuklanak a városok és a nemzetgazdaságok. Nem én, hogyan jönnék én hozzá, tudatlan vagyok, és műveletlen, Helmut Schmidt kiáltozott tíz éven át hiába a híres pénzügyi produktumaikról, mikor is léghajójuk végleg eloldotta kötelékeit a reálgazdaságtól és főként minden adóhivataltól. Parlamentek, hozzatok törvényeket. Váratlanul hallgatott el. Hogy nem jutott előbb eszembe, mondhatta magában, vénségemre miként lehettem ennyire ostoba. Nemzetállam hiába hoz törvényeket. Európa is kevés lenne hozzá. Ő aztán tényleg nem volt fantaszta. De a világkormány utópiáját én sem plántálnám el szívesen a veteményesemben. Jobb el sem képzelni, mi nőne ki belőle. Enciklopédisták sem láthatták előre, hogy az univerzalitás fogalmának milyen remek hasonmása támad. Franciául még szebb ő, mondializáció. Amitől az univerzális természeti törvények azért maradnak, hatnak. Nem szavazunk felőlük. A gazdagok megadóztatásával nyert pénzeket, mondják erre az érzelmes és elmés közgazdászok egyszerre hetvenen, meg kéne osztani a szegények és a fenntartható fejlődést globálisan szorgalmazó iparágak között. Kihez képest ki mi. Megmondhatója lennék, ha tudnám. Meg azt sem tudjuk pontosan, hogy mit kell fenntartható fejlődés alatt érteni. Világnagy kényszerképzetek termékének, kármentő hipokrita segédfogalomnak látom. Mert a ritka lítium bányászatáért folytatott háborúk költségeit vajon hová tegyük a híres könyvelésben. Vagy hová az akkumulátor gyártásból származó kémiai vízszennyezést. A kell önmagában is pusztítást jelent, habár nagy civilizációs találmány volt egykoron. A haladás eszméjébe kapaszkodott, mégis minduntalan elállja útját a van. Minden kellhez legalább ezeregy van tartozik. Ezeknek halmazállapota és fajsúlya van. Van. Míg a kell vulkánkitörés vagy emberi fikció. Hetven közgazdászok szerint azonban úgy kell ám a pénzeket elosztani, kell, hogy a protekcionizmusnak ne tegyünk engedményeket. Úgy legyen. Ne tegyünk. Én sem teszek. Te se tegyél. S hogy mégis sikerüljön senkinek ne tennie, ahhoz előbb bizonyára a kör négyszögesítésére lenne szükség...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még: 

Nádas Péter digitalizált művei

GYEKICZKI MÁRTON: MAGYAR PÉTER CSAK CELEBKEDIK

TÍZ / KLIKKTV
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2024.09.14.

Magyar Péter olyan, mint akinek kapuzárási pánikja van: tűzpiros BMW, slimfit zakó, a nadrág, ami ráközelít a nemi szervére, nekem ez inkább celebkedés – mondta Gyekiczki Márton, a DK ifjúsági szervezetének tagja, érdi önkormányzati képviselő, a KlikkTV Tíz című műsorában. Hozzátette, egy „Celeb vagyok, ments ki innen” képpel szokta őt illusztrálni. Úgy vélte, a Tisza Párt elnöke egyszerűen élvezi, hogy mindenki rá figyel, mindenki vele akar fotózkodni, ő nem egy egészséges Magyarországért dolgozik, hanem magát akarja a figyelem középpontjába helyezni.

Gyekiczki Márton beleszületett a politikába, Kéri László, Kende Péter, Kuncze Gábor, Bolgár György társaságában nőtt fel. Mint mondta, itta a szavukat, a DK elnöke pedig többször is pótfiának nevezte. A fiatal politikus többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a polgári pikniken, Kötcsén éles kritikával illette Orbán Viktort, majd játékpénzeket szórt a miniszterelnök elé.

Jelenleg ő a legfiatalabb önkormányzati képviselő, aki úgy érzi, neki a baloldalon kell változást hoznia. Szerinte a baloldali politikusoknak az egészséges populizmus irányát kell megtalálnia. „Amerikában a politika Trump megjelenése óta, olyan, mint egy valóságshow.” Úgy gondolja be kell fejezni, hogy az ellenzéki politikusok az esti TV műsorokban és délután a rádiókban nyilatkozzanak, Szerinte 0-24 órában kell politizálni. Hozzátette: Amerikában Kamala Harris ezt nagyon jól csinálja.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

HETI JÉGBÜFÉ - PÉTERFY-NOVÁK ÉVA

HETI JÉGBÜFÉ
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2024.09.13.

Vendég: Péterfy-Novák Éva.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony (E-book)

ERRE SENKI NEM SZÁMÍTOTT, MAGYAR PÉTERNEK ANNYI

JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.14.

00:00 Depressziótól a mesékig 

03:48 Friderikusz AI videója 

07:19 Heti propi 

25:03 Bon Jovi életet ment 

26:12 Schadl György az influenszer 

29:05 Az ártatlan karate edző 

31:01 Újabb papokról derültek ki dolgok 

33:10 Bese Gergőt mindenki elítéli 

37:53 Toppon van a gyermekvédelem 

44:19 Mit látsz, ha becsukod a szemed?

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉT HETE TART A TANÉV, DE MÉG VANNAK OLYAN SPECIÁLIS IGÉNYŰ DIÁKOK, AKIKNEK NINCS HELYÜK AZ IVÁNYI-FÉLE WESLEY-ISKOLÁK MEGSZÜNTETÉSE UTÁN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.09.12.

A kormányhivatalok augusztus végén két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét vonták vissza „tetemes tartozásokra” hivatkozva.

– Mi nem rendelkezünk a szükséges szaktudással, nincs gyógypedagógus végzettségünk, mégis nekünk kellene foglalkoznunk az autista gyerekekkel a több száz másik diákunk mellett. Ez így se nekünk, se a diákjainknak, se szegény autista gyerekeknek nem lesz jó. Végtelenül szomorú és undorító, hogy az állam elengedte őket, és nem tud nekik való iskolát biztosítani, miután néhány nappal a tanévkezdés előtt bezáratta az intézményüket – olvasható egy lapunkhoz eljutott levélben.

Az egyik olyan iskola tanára írta ezt, amit a kormányhivatalok arra jelöltek ki, hogy vegyék át az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség bezárt iskoláinak diákjait. A kormányhivatalok augusztus végén két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét vonták vissza „tetemes tartozásokra” hivatkozva.

Az iskoláskorú, főként hátrányos helyzetű, SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű – köztük autista – gyerekek számára állami intézményeket jelöltek ki, tanévkezdés előtt egy-két munkanappal több száz gyermek elhelyezését kellett megoldani. Ám több iskola nem volt felkészülve SNI-s gyerekek fogadására. Értesüléseink szerint az egyik szegedi középiskola alapító okiratában az is szerepelt, hogy autista gyerekeket nem tudnak fogadni.

A tankerületi központ azonban felmentést adott az iskoláknak az alapító okiratban leírtak alól, így annak ellenére is muszáj volt speciális igényű gyerekeket felvenniük, hogy nincsenek meg a szakszerű ellátásukhoz szükséges feltételeik.

Több forrásunk is arról számolt be, hogy ebben a szegedi intézményben egy kis teremben elkülönítve helyezték el a wesley-s gyerekeket, a csengetési rendjük is más, hogy a szünetekben ne találkozzanak a többi diákkal. Ennek biztosítására a termet mindig egy pedagógus „őrzi”, a gyerekek legfeljebb vécére mehetnek ki. Ezt Novákné Finta Csilla, a Szegeden megszüntetett Wesley-iskola szülői munkaközösségének vezetője is megerősítette lapunknak.

– Nekem is elmondta egy szülő, hogy a gimnazista fiát több másik wesleys diákkal egy kis szobában zárták össze. Órarendjük nincs, csak megőrzés van

– mondta. Rámutatott arra is, az autista gyerekek valóban nem tudják elviselni a magasabb létszámú osztályokat, de ez még nem jelenti azt, hogy teljesen el kell őket különíteni. A Wesleyben is együtt, integráltan tanulhattak iskolatársaikkal, a fejlesztésüknek ez fontos eleme – már ha biztosított a megfelelő környezet és szakértelem. Hangsúlyozta: ami most történik, senkinek – sem a gyerekeknek, sem a szülőknek, sem pedig a befogadó iskoláknak – nem jó...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: CIVIL SZERVEZET, VAGY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS?

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.09.13.

Írtam már erről régebben…de tanulva ezt az egészet, mindig tisztul bennem a kép. Vagy mindig találok új pontokat, amin érdemes elgondolkodni.

Persze ennek is van megint egy sajátos beágyazottsága, jellemzője. A civil szervezeteknek, és a társadalmi vállalkozásoknak is. Most nem a jogszabályi meghatározók irányából közelítenék, mert nyilván az nem azonos, hanem inkább a tartalmi dolgokkal. Vagy inkább a hozzá kapcsolódó üzenetekkel, tudásokkal.

Nézzük először a meghatározásokat.

A civil szervezet régebbi forma, “nem kormányzati szervezet, olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik.”-írja a Wikipédia. És talán ez is fontos az értelmezéséhez: “önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés”. Aztán itt van még ez is, ami fontos a közhasznúság miatt: “a civil szervezet közcélú tevékenységet és közfeladatot lát el, azaz a szervezetnél tágabb közösség érdekében jár el.”

A társadalmi vállalkozások fogalma ennél újabb keletű nálunk, de egyre több szakirodalma van itthon is. A definíciókból itt is szemezgetek kicsit: “A társadalmi vállalkozás olyan cég, aminek fő célja nem az anyagi növekedés, hanem valamilyen társadalmi probléma kezelése, társadalmi hatás elérése.” “A társadalmi vállalkozás valamilyen társadalmi ügyet képvisel, társadalmi küldetése van.” “A társadalmi vállalkozás egy olyan önfinanszírozási stratégia, melyet fenntartható bevételi források létrehozása és a szervezeti küldetés jelentős mértékű megerősítése érdekében alkalmaznak nonprofit szervezetek.”

A mostani gondolkodásomhoz talán még ez is alapot adhat: “A társadalmi vállalkozások jelentősége főként abban rejlik, hogy egyrészt egyes, helyi szinten felmerülő társadalmi kérdések megoldására létrejövő, újszerű kezdeményezések, másrészt gyakran globális szinten is releváns problémákat céloznak, így a későbbiekben más helyszíneken is megvalósulhatnak, szélesebb körben elterjedhetnek.”

Én sokkal inkább társadalmi vállalkozónak érzem magam, mint civilnek. Próbáltam ezt elemezni kicsit, és azt hiszem, ezt is befolyásolja az a társadalmi közeg, amiben élünk. Mert az utóbbi időben már egyáltalán nem tiszta maga a civil szerep.

Magyarországon 29 933 bejegyzett civil szervezet működik, ez 428-al több, mint tavaly. Azt hiszem, nagyon beszédes, ha tevékenységi körönként nézzük a számokat.

Kultúra és művészet terén 112, sport és szabadidő területen 98, környezetvédelemmel foglalkozva 45, szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtásával 16, oktatás és tehetséggondozás terén 157 szervezetet jegyeztek be egy év alatt.

Ha most az oktatás helyzetét nem teszem fókuszba, és az alapítványi iskolák megnövekedett számát nem hozom ide, akkor is látszik, hogy a “konfliktusosabb” tevékenységi körökre jóval kevesebb civil szervezet jött létre. Mindössze 16 a szociális- és egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozók száma, miközben ez az egyik olyan probléma, ami szétszakítja a társadalmat.

Vajon miért nem tudja ez a civil szektor felvenni a versenyt a kultúra, a sport területén alakulókkal? Nyilván mert itt a fenntarthatóság kérdése is bejön. Az állam szívesebben támogatja azokat a területeket, amelyek nem hangosítják ki a működési problémákat, illeszkednek az állami elvárásokhoz, a siker-kommunikációhoz. Ki akarna olyan területben gondolkodni, amelyekről folyton azt hallani, hogy harcolniuk kell a túlélésért?

Talán ezért érzem, hogy a társadalmi leszakadásban dolgozva, a gyermekszegénység ellen, az esélyteremtésért, sokkal inkább vállalkozói fejjel kell gondolkodni. Mert a “civil” kategória, legalábbis ezen a területen, más kormányzati üzenettel bír. Címkéket kaptunk, ami direkt, vagy indirekt módon, de befolyásolja a működésünket. Azokét, akik az állam működési hézagaiban működnek.

Mindenki próbál persze túlélni. Sokan kerülik még a látszatát is annak, hogy bármilyen kritikai megjegyzés, egyet nem értés hangosodjon ki körülöttük. Megértem persze ezt is, csak fenntarthatósági szempontból nem tudom értelmezni. Mert a társadalmi leszakadás problémái, főleg, ha ilyen arányú, mint ami nálunk is van, azok a rendszerekben alakulnak ilyenné és ekkorává. Ha elvonatkoztatunk tőle, a rendszertől, csak civil “zárványok” maradhatunk, erősítve ezzel a “csak civil” szerepet.

Mert úgy érzem, ezt sem sikerült még megugranunk. A civil szervezetek és az állam viszonyát. Sőt, ebben egyre rosszabbul állunk, hiszen egyértelműek lettek a csoportok: a kormányzatot támogató civil szervezetek, a semleges területen működők és az “ellenséges” civil szervezetek. Ide tartoznak a jogvédők és mindazok, akik a szociális-egészségügyi-oktatási-környezetvédelmi helyzet javításáért állnak ki, nyilvánosan is vállalva ezt a szerepet.

A civil tudás és szerepvállalás pedig sokat tud tenni egy jól működő államban a közjóért. De mi “csak civilek” maradtunk, akik “hőbörögnek a facebookon”. Nem tudunk együtt gondolkodni azért a bizonyos közjóért. A közös gondolkodási pontokról hamar kiderült, hogy csak biodíszletnek kellettünk a döntéshozóknak, igaz, ma már még ennek sem. Közben persze mi magunk is elveszíthetjük az összefogás képességét is, mert ebben fejlődni kellene, hálózati tudással és csoportidentitással kellene bírnunk, de ez sajnos nincs meg. Nem tartunk még ott civil gondolkodásban, hogy ebben előrelépjünk. Az ernyőszervezetek próbálnak persze fejleszteni, ők szerintem pontosan érzik ennek a szükségességét, de nagyon nehéz ebben is megtalálni a jó beavatkozási pontokat. Kapacitásban és tudásban ugyanis nagyon különböző szinteken vagyunk.

Úgyhogy én sokkal inkább társadalmi vállalkozásnak tekintem azt, amit csinálunk. Mert hosszú távon fenntartható munkát kell végeznünk, És ebben több olyan tudásra van szükség, amiben a céges világ sokkal előrébb jár.

Stratégiakészítés, minőségbiztosítás-hatékonyságmérés, kommunikáció, marketing, kockázatkezelés, munkaerő-gazdálkodás (beleértve az önkénteseket is), bérstratégia, továbbképzési, karrierépítési lehetőségek biztosítása, kapcsolatrendszer kiépítése, médiatámogatottság elérése, infrastruktúra biztosítása, törvényes és átlátható működés, stb…és reziliencia. És ez még nem az a munka, amit a terepen végzünk, amiért létrejöttünk, ez mind ahhoz kell, hogy azt, ott, a terepen végezhessük. Kiszámíthatóan, tervezhetően, megfelelő munkatársakkal és feltételekkel.

Ha “csak” civilként tekintek magunkra, ez nem megy. A hatás eléréshez meg kell tanulni vállalkozóként gondolkodni. És megtanulni mindazt, ami őket a fenntartható működés szintjére emeli. Ha ezeket tudjuk, más partnerekké válunk a céges világ számára is.

Jó pár éve gyűjtögetem a reakciókat, mikor valaki megkérdezi, mivel foglalkozom. Van közöttük értetlenkedő: “és abból meg lehet élni!?” És gúnyos mosolyú is: “ja, tudom én, hogy megy az ilyesmi…a civilek a legnagyobb pénzlenyúlók.” Meg a másik véglet is, aki áldozatvállalóként tekint rám. És olyan is, aki egyszerűen hülyének néz, mert szerinte akik ebben a problémában dolgoznak, azok teljesen fölösleges területbe fektetnek energiát.

De közben azt is tudom, megtapasztalom, hogy lehet ezt másképp is. Sokan a céges világban igazán partnerként tekintenek ránk. És ha velük erősödünk, ki tudja, talán egyszer tényezők leszünk az állam szemében is. Vagy, talán lesz egyszer egy olyan államunk, ahol a civilek is számítanak.

ITT OLVASHATÓ

VÁNCSA ISTVÁN: MENNEK ELŐRE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN IS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.09.13.

Valahol megint utat tévesztettünk, mondta Matolcsy a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, szerinte teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A 2010–2019-es évtizedet megnyertük, viszont 2021 és ’24 között az úttévesztés következtében minden veszélybe került. Megjegyzendő, hogy ez mostanra a végsőkig mafla, mezei állampolgárnak is kezd szemet szúrni valamiképp, annak ellenére is, hogy ő jegybankelnöki próféciákat olvasni nem igazán szokott, de másféléket se nagyon. „Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja”, Máté 6:34, az okos ember ehhez tartja magát, hogy hosszú életű legyen ezen a földön, és amilyen pechje van, nem kizárt, hogy ez sikerülni is fog neki.

Viszont legalább annyit lássunk be, hogy az alattvaló most se a holnap felől aggodalmaskodik, hanem a jelen miatt. Konkrétan azért, mert látnia kell, hogy 2019-ben még a huszadik helyen voltunk, 2023 végére pedig a huszonharmadik helyre kerültünk az egy főre jutó GDP-t tekintve az EU-ban, ennek a vonzataival pedig igazán akkor szembesül a polgár, amikor a kártyáját a hipermarket pénztárgépe fölött lengeti. Akkor jő el az igazság pillanata, és az ritkán szokott kellemes lenni. Számunkra legalábbis egyre ritkábban, és hitünk szerint nem jól van ez így.

Kormányzó urunk optimizmusa viszont példamutató. Ő még most is úgy látja, hogy mennek előre az egészségügyben, mármint ő és tettestársai, de hogy ezt mire alapozza, azt fel nem foghatjuk...

ITT OLVASHATÓ

CHARLES GATI: ORBÁN VIKTORT MÉG DONALD TRUMP GYŐZELME ESETÉN IS ÉRHETI KELLEMETLEN MEGLEPETÉS

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2024.09.14.

Akárki nyerje a novemberi amerikai elnökválasztást, annak mindenképpen jelentős hatása lesz Magyarországra. Beszélgetés a ma 90 éves Charles Gatival.

Júliusban több unokáját is elhozta Budapestre, megmutatni nekik a Barcsay utcát, ahol felnőtt. Hogy tetszett az amerikai tinédzsereknek a szülővárosa?

Családi látogatás volt, barátaim se tudtak róla. Kapuzárás előtt még meg akartam mutatni szép szülővárosomat egyik fiamnak és három tizenéves unokámnak. Amerikai feleségem, aki ismeri a várost, segített. Politikáról nem esett szó. Azt hiszem, leginkább valóban a Barcsay utca tetszett nekik, közel a Madách gimnáziumhoz, ahol valaha oly rossz tanuló voltam. Az egyik unokám nem akarta elhinni, hogy a nagypapa, aki annyit prédikál a tanulás fontosságáról, egyszer megbukott biológiából. A Duna parti sétákat élvezték, az ott lévő betonba ágyazott cipők történetét azonban nehezen fogták fel. Ha volt csalódás, az a Gellért fürdőben volt. Beharangoztam nekik a hullámfürdőt, de kiderült, hogy évek óta nem működik.

Hosszú pályája során Amerikában elsősorban nem Magyarország- hanem szovjet blokk- és kommunizmus-szakértőnek számított. Washingtonban konszenzus látszik abban, hogy a stratégiai fenyegetés nem annyira Oroszország, hanem Kína felől érkezik. Nem mond ennek ellen az Ukrajna elleni orosz háború?

Világunk ma veszélyesebb, mint a hidegháború korában volt. Teng Hsziao-ping idején Kína ambiciózus és nagyon sikeres gazdasági reformot hajtott végre, míg most, Hszi Csin-ping alatt a hangsúly átkerült az Egyesült Államokkal való katonai és gazdasági versengésre. Egyetlen szám mindent elmond: Kínának 370 nagy hadihajója és tengeralattjárója van, több, mint az Egyesült Államoknak. A gazdaság ugyanakkor lelassult, mert Hszi és kollégái nem tudják összeegyeztetni a kapitalista gazdaság szükségleteit a politikai diktatúrával. Kicsit közelebb Magyarországhoz, Putyin veszélyesebb, mint a szovjet politikai bizottság volt a hidegháború idején, hiszen szinte minden ügyben csak ő dönt, eltűntek a politikai bizottság által jelentett korlátok. Miközben egy új, nyugatellenes világrendről álmodik, Putyin egyedüli főnök, senki sem meri neki megmondani, hogy a politikája, nevezetesen az Ukrajna elleni háború katasztrofális tévedésen alapszik. Azt hiszi, hogy a Nyugatnak már vége. Úgy vélem, hogy Putyin és Kína is túlbecsüli a saját lehetőségeit, miközben súlyosan alulértékeli a Nyugatot.

Ennek alapján most közelebb vagyunk egy világháborúhoz, mint a szovjet időkben?

Nem gondolom, hogy a világ közel járna egy világháborúhoz. Moszkva blöfföl, amikor nukleáris háborút emleget; így próbálja megijeszteni és ezzel maga alá gyűrni a Nyugatot. A magyar kormány propagandagépezete azért beszél világháborúról, hogy kontrasztot képezzen Orbán Viktor miniszterelnök úgynevezett békemissziójával, ami egyébként kizárólag Orbán egóját szolgálja, nem a békét.

Mégis, Magyarország egyik közvetlen szomszédját megtámadták, harmadik éve tart a háború.

Ami Ukrajnában folyik, az borzalmas tragédia. Mindenekelőtt Ukrajna számára az, de Lengyelországnak és a balti térségnek is. Ugyanakkor tragédia Oroszország számára is. Putyin az orosz népet nacionalista maszlaggal mozgósította, ami gyakori a diktátoroknál, amikor nem tudják hatékonyan megoldani országaik valós problémáit. A háború Nyugaton viszont csaknem mindenkinek felnyitotta a szemét és most már látják a Putyin-rezsim igazi természetét. Itt van például Németország, ahol a korábban meglehetősen oroszbarát kormány drámai módon szembefordult a Kremllel. Láttuk, hogy a NATO milyen gyorsan mozgósította forrásait Ukrajna függetlenségének védelmében. Nagy meglepetésre Finnország és Svédország feladta hagyományos semlegességét, hogy segítsen feltartóztatni és elszigetelni Oroszországot.

Röviden: Putyin azt jósolta, hogy Kijev három nap alatt elesik, de kitűzött céljának pont a fordítottját érte el. Gondoljuk csak végig: a háború már nemcsak Ukrajnában, de magában Oroszországban is folyik. Ki kétli, hogy egy demokratikus Oroszországban Putyint már régen lemondatták volna? Hruscsov 1962-es kubai kalandját leszámítva egyetlen szovjet vezető sem követett el ekkora alapvető műhibát. Teljesen tévesen értékelte Ukrajna és a Nyugat elszántságát. Micsoda balfácán!

...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZERINT JÖN A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.09.13.

Az Egyenes Beszéd vendége Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.

ITT NÉZHETŐ MEG 

Lásd még:

Petschnig Mária Zita: „Magyarországnak nincs gazdaságpolitikája”

A MAI HELYZET TRAGÉDIA, DE 10 ÉV ALATT JÓL MŰKÖDŐ VASÚT LEHETNE MAGYARORSZÁGON

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.09.05.

Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei, Lázár János és Magyar Péter csörtéje nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik, de 10 év alatt jól működő rendszert lehetne építeni a magyar vasútból, és még a világ pénze sem kellene hozzá. Műsorvezető: Borbás Barna és Zsuppán András.

Részletek a műsorból:

A MÁV válságjeleit látva vissza-visszatérő megfejtés, hogy a magyar vasút lejtmenete egy 1968-as koncepcióváltással kezdődött, amikor kimondták, hogy a személy- és áruforgalmat a közútra kell terelni, és ezen a koncepción azóta sem módosított senki. Igaz ez a megfejtés?

Van benne igazság. Korábban a szocializmusban a nagyipar fejlesztéséhez elengedhetetlen volt a vasút, hiszen tömegárukat csak vasúton lehet mozgatni; nem lehet – például – vasércet kamionnal beszállítani egy vasműbe. Amikor elkezdett átalakulni a hazai ipar, és a szolgáltatások nagyobb szerepet kaptak, akkor a vasút szerepét újragondolták. Ebben volt logika: nem volt szükség akkora áruszállítási teljesítményre, és nem ilyen formában. […] Azért azt is látni kell, hogy a világ sok gazdag országában, például Svájcban és Ausztriában a ’80-as, ’90-es években történt egy fordulat, és akkor kezdtek el a vasútra egyre több pénzt fordítani. Aki dugóban szeretne állni, annak szíve joga, aki szeretne időben, kiszámítható módon eljutni valahova, az menjen vasúttal, mondták, és az áruszállításban is minden elérhető eszközzel a vasutat támogatják e két országban. […] Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a 60-as évek magyar közlekedéspolitikai fordulata nem volt igazán átgondolt, a rendszerváltás óta pedig alapvetően nincs közlekedéspolitika Magyarországon.

Lázár János fő intézkedése eddig a vármegye- illetve országbérletek bevezetése. Az egyik narratíva szerint ez egy óriási előrelépés, soha nem volt még ennyire könnyű és olcsó az utazás tömegközlekedéssel az országhatáron belül, a másik értelmezés szerint pedig nagyon jelentős bevételkivonást jelentett. Melyik az igaz?

Mindenképp érdemes elismerni, hogy ez nagyon sok embernek nagyon nagy megtakarítást jelent. Hiszen mondjuk aki Érdről vagy Ceglédről járt be Budapestre, az most tulajdonképpen egy korábbi BKK bérlet áráért teheti meg ezt. […] Horn Gyula vezette be a nyugdíjasok ingyen utazását – na, erre tett rá egy lapáttal Lázár János, ugyanis 14 éves korig ingyenes lett az utazás. Mivel 65 év felett is az, ráadásul a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek is, így körülbelül a magyar lakosság harmada ingyen utazik a közösségi közlekedésen. Ehhez jön, hogy a diákoknak – ez mondjuk a lakosság 10-12 százaléka – gyakorlatilag 90 százalékos kedvezményt adnak. És ne feledkezzünk meg az 50 százalékos állami alkalmazottakról, ez is 800 ezer ember körülbelül. A végén kijön, hogy a lakosság felének se kell teljes árú bérletet vennie. Közben megemelték a leggyakrabban használt rövid szakaszok jegyárait, és például kivezették az öt kilométeres jegyet; tíz kilométeres van helyette. Tehát egyszerre történt meg a bérletek olcsóbbá tétele, sőt sokaknak ingyenessé vagy kvázi ingyenessé tétele, és emellett pedig egy drágítás.

Tegyük fel, hogy hatalmas közlekedéspolitikai fordulatra szánja el magát a kormány, és nekilát a problémák orvoslásának. Elbírná ezt az ország költségvetése? Létezik annyi pénz, amennyiből helyre lehet tenni a MÁV-ot?

Sokkal szegényebb országokban, sokkal több dolgot egyszerű módszerekkel is meg tudnak szervezni. Mondjuk eszembe jut Tbiliszi közösségi közlekedése Grúziában, ahol bevezették a digitális jegyet. Nem olyan menő, mint az Oyster Card Londonban, nem is applikációalapú, de működik. Vagy mondjuk a kijevi metrón is lehet kártyával fizetni. Vannak egyszerű megoldások, amiket be lehet vezetni. Magyarországon is mondhatnánk, hogy évente x összeget fordítunk mondjuk közútfejlesztésre, vagy meghatározzuk a céljainkat, tehát mondunk eljutási időket, meghatározzuk, hogy évente ennyi meg ennyi forrásunk van, végigmegyünk a projektlistákon, megnézzük, hogy mik a leghatékonyabb megoldások, és azokat építjük meg. […] Hogyha évente csak az 5-600 milliárd forint felesleges autópálya-építési forrást beletennénk a vasútba, tíz év múlva lehetne egy egész jól működő rendszerünk. Lehet mondani, hogy az ingyenesség visszavágása milyen társadalmi ellenállásba ütközne, de hát láttuk, hogy a mellékvonal-bezárás se ütközik abba, és igazából semmi, főleg ennek a kormánynak. Hogyha nagyon akarnák, bármit meg lehetne csinálni.

ITT HALLGATHATÓ MEGT, ITT OLVASHATÓ

RÁKOSRENDEZŐ - ITT ÉPÜL ÁLLÍTÓLAG A MINI DUBAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.13.

Magyar Péter ezúttal a Budapest-Hegyeshalom-Bécs vasútvonal állapotát mutatja be. A magyarországi szakaszon 30 km/órás sebesség korlátozást vezettek be a pálya leromlott állapota miatt, amely arra mutat rá, hogy súlyos infrastruktúra-problémákkal küzd a magyar vasúti közlekedés. Az elavult munkakörülmények és a mozdonyvezetők számára biztosított minimális pihenési lehetőség is komoly kihívást jelentenek. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozza, hogy a korrupció akadályozza a vasút megfelelő fejlesztését.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGINFLÁCIÓ IS AZT MUTATJA, 4 SZÁZALÉK FELETTI LESZ AZ IDÉN AZ INFLÁCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.09.14.

Az elmúlt években is sokszor fordult elő, hogy júliushoz képest is csökkent a pénzromlás mértéke, most viszont csak nem változott; vannak olyan termékek, amelyeken már érződik az aszály hatása, ezek köre csak bővülni fog; a szolgáltatások tíz százalék körüli drágulása azért is aggasztó, mert a háztartások kiadásai között mind nagyobb a súlya; s ami a leglényegesebb: a maginfláció továbbra is magas, ami előrevetíti a 4 százalék feletti inflációt az év végére. Így látja Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, jelenleg parlamenti képviselő a legfrissebb, kedvezőnek tűnő, 3,4 százalékos általános inflációt és a várható fejleményeket.

A Központi Statisztikai Hivatal által kedden közzétett augusztusi inflációs adat meglepte az elemzőket. Az általános infláció 3,7 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, ami kevesebb, mint a júliusi 4,1 százalék. Ezen belül az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal nőtt csupán (igaz, nagy volt a szórás); a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak; a gyógyszerért pedig 5,9 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy éve. Ugyanakkor a háztartási energia 4,3, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,7 százalékkal olcsóbb lett, s 2,9 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára is.

Júliushoz képest, egy hónap alatt a fogyasztói árak nem változtak, s az élelmiszereké sem, de a szolgáltatások drágultak.

Még két részadat az augusztusi KSH-jelentésből: a nyugdíjas infláció 3,6 százalékos volt, ugyanakkor a szezonális hatásoktól megszűrt maginfláció 1 százalékponttal volt magasabb, mint az általános, azaz 4,6 százalékos volt.

Valóban ennyire jól állunk vagy ez valami egyszeri kellemes meglepetés volt? Mellár Tamást kérdeztük...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-RENDSZER: MOST TÖRT EL A SÍN | 24.HU

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.09.13.

Az elatyátlanodó Bese Gergő a nyitótéma a Háromharmadban, aztán szó esik a Tisza folyamatos emelkedéséről, s arról, hogyan reagált minderre a kormányfő Kötcsén. A stúdióban Nagy Gergely Miklós, Pető Péter, valamint Nagy József.

00:00:00 Miért hagyta az utolsó pillanatig szerepelni Besét a hatalom? 

00:23:17 Miért gumicsontozza a Bese-ügyet Magyar Péter? 

00:33:30 Mi következik abból, hogy Budapesten már a Tisza vezet? 

00:55:56 Rózsaszín Farok: jenki vita, a Partizán 1 százaléka, szüret.

ITT NÉZHETŐ MEG

PUZSÉR: FÜGEFALEVÉL VOLTUNK, AMI AZ ATV ÁGYÉKÁT TAKARTA

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.09.13.

Puzsér Róbert szerint rendszerhiba volt, hogy Horváth Oszkárral közös műsorát, az Önkényes mérvadót négy éven keresztül sugározta a ATV-csoport rádiója, a Spirit FM. A műsorvezetők a Partizánban mondják el először, szerintük milyen politikai okok vezethettek oda, hogy a csatorna mostantól nem tart igényt a munkájukra.

Puzsér szerint eleve csak azért kellettek az ATV-nek, hogy fügefalevélként takarják a hatalom által kompromittált csatorna ágyékát. De ha tisztában volt ezzel, akkor miért vállalta ezt a szerepet?

ITT NÉZHETŐ MEG

A NOVÁK-FÉLE SZAPORODÁSTECHNIKA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.14.

Pár nappal ezelőtt, ahogyan az tőle szokásban van, hallhattuk Rétvári államtitkár örömhírét nemzetünk fogyásáról és gyarapodásáról azzal a fölkiáltással, mindennél – illetve még annál is – sikeresebb a magyar családpolitika. Ezt mindenki mondhatja, Rétvárinak meg kötelező, csak az az apró baj csúszott a nagy bejelentésbe, hogy államtitkár et. a születések számával indokolta a boldogságot, amivel az a gond, hogy nem olvassa tán a KSH vonatkozó adatait.

Pedig nem sokkal előtte megírták a lapok is, hogy soha ilyen kevés gyerek nem született, mint éppen most, de ugyanezt mondják a statisztikusok már hónapok óta. Azaz, ez akkor tendencia, következésképp nem kellene csűrdöngölni egy hazugságra alapozva, de Rétváritól megszoktuk. Neki ez a szerepe a kártyapakliban vagy a sakktáblán. Nem is foglalkoznánk ezzel a szerencsétlennel emiatt, ha oldalról nem úszott volna be a képbe a Katika.

A Novák, ha emlékeznek rá. Mert az év eleji nagy bukása óta olyan kuss volt körülötte, hogy azt hihettük, lassan belepi őt az idő kérlelhetetlen pora. Most azonban, mint valami Főnix, feltámadt hamvaiból, és nekiilátott röpködni csak úgy, mint annak előtte elnök korában, amikor azzal töltötte az idejét, hogy járt-kelt a nagyvilágban, itt kajakozott, ott futott, hollywoodi sztárokkal fotózkodott, pipálgatta a valamikor készült bakancslistáját.

Ezen kívül időnként pedofiloknak adott kegyelmet, ami a veszte lett. Nem az, hogy adott, hanem az – jó NER szokás szerint -, hogy kiderült. Novák ment, és ott maradt a helyén egy nagy, fekete folt, azóta annyit tudtunk róla, hogy gazdaasszonyt igényelt (házvezetőnőt), mert már nem akart ablakpucolással foglalatoskodni, de az emberben ott motozott a kisördög, hogy mit is csinálhat a rengeteg apanázsból, amit élete végéig fizetünk neki.

Rossz pénz nem vész el, a mániák megmaradnak. Mert arra is emlékszünk, igaz, már egyre halványabban, hogy Novák, tündöklésének kezdetén, közvetlenül azután, hogy levetette a malomkeréknyi fideszes fülbevalóját, a magyarok szaporodásával kezdett foglalkozni, azt felügyelte mintegy, de, hogy miként, azt a föntebb, a KSH által igazolt eredménnyel mutattuk. A kocsmában úgy mondanánk, lószart sem ért el, még egy fröccsöt sem érdemel.

Valami miatt azonban ez a családtámogatásnak nevezett szavazatvásárlás óriási sikerként íródik le, s ezen a ponton megzökken a valóság és az álom korrelációja, az igazság és a propaganda különválása, összefoglalva, ez is olyan aljas színjáték, mint voltaképp minden a NER-ben. De most Novákra fókuszálunk, aki úgy képzeli a jövőjét, hogy ezeket a nem létező eredményeket sikerként beállítva oldja majd meg a Föld nevű bolygó szaporodási gondjait.

Erre tette föl az életét és a pénzünket. Mert hogy, hogynem, a hallgatás és bujkálás hosszú hónapjai alatt hősünk összegrundolt egy X·Y Worldwide névre hallgató civil szervezetet, ennek lett az alapító-vezérigazgatója, amely szervezet a gyermeknemzést segíti, toszási tanácsadó szaporodástechnikákat terjeszt a világban, ezért lehet, hogy a neve is külföldiül van, a pénze viszont nagy valószínűséggel magyar, és régebben az öné volt...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER PÁRTJA ELŐZHETI A FIDESZT, ORBÁN KETTLEBELL-ES EDZÉSPROGRAMJA, HONGLÉDI KÚPA

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.09.13.

A Medián felmérése szerint Magyar Péter és a Tisza már csak 4 százalékra van a Fidesztől. De Orbán Viktor küzd, méghozzá kettlebellel. A videóból kiderül, hogy hogyan. Persze nem csak ő edz, hanem Hont András és Ceglédi Zoltán is. Az ATV vezetése ugyanis úgy döntött, hogy mégis lesz Öt.

ITT NÉZHETŐ MEG

ADÓSSÁGVÁLSÁGHOZ VEZETHET, HA TOVÁBB SZÓRJA A PÉNZT AMERIKA

G7.HU
Szerző: VIROVÁCZ PÉTER
2024.09.11.

...Jelenleg az Egyesült Államok nagyjából 6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal működik, ami jelentős nyomást helyez az adósságkezelést végző kincstárra. Sokan abban reménykednek, hogy a novemberi elnökválasztás kimenetele nagyban befolyásolja majd a költségvetési helyzetet, és akár enyhítheti is ezt a nyomást. A valóság azonban az, hogy a választások után, függetlenül a győztestől, kevés esély mutatkozik a deficit gyors csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy az államkincstárnak továbbra is rekordmennyiségű kötvényt kell kibocsátania a hiány folyamatos finanszírozására.

Eddig a pénzpiacok viszonylag jól fogadták ezt a helyzetet, de ez gyorsan megváltozhat. Ha a befektetők úgy döntenek, hogy nem akarnak új kötvényeket vásárolni a másodlagos piacnak megfelelő hozamszinteken, mert elkezd romlani a befektetői bizalom, akkor az aukciók során a hozamok emelkedhetnek. Időről időre egy-egy kötvényaukción már láttuk ezt a jelenséget, de szisztematikussá még nem vált. Ez utóbbi, tehát hogy sorozatosan „sikertelen” aukciókat tartson a kincstár, meglehetősen ritka, de egyáltalán nem elképzelhetetlen.

Ahogyan jelen pillanatban a befektetői közösség egyöntetűen – felvéve a szemellenzőt – nem akar tudomást venni az amerikai gazdaság adósságproblémáiról, úgy ez hirtelen átfordulhat a másik irányba is. A csordaszellem és a veszteségminimalizálás együtt pillanatok alatt százalékpontokat emelhet a kötvényhozamokon, ami még fenntarthatatlanabbá teszi az adósságpályát, és kész is az ördögi kör. És hogy mi az igazán rémisztő? Amikor legutóbb a normának tekinthető 3 százalék körül volt az Egyesült Államok költségvetési hiánya, tehát 2016-ban, akkor negyedéves szinten az újrafinanszírozási igény nagyjából 500 milliárd dollár volt. Ma ez már 1100 milliárd dollárra rúg.

Költségvetési szakértők szerint 1500 milliárd dollár közelében van a vörös vonal, ahol már a befektetők is megnyomnák a pánik gombot.

A piacok „szépsége”, hogy egy esetleges amerikai adósságválság paradox módon erősítheti a dollárt, legalábbis rövid távon. Ennek oka, hogy egy ilyen esemény az egész globális pénzügyi rendszert megrázná, ami általában a dollár erősödéséhez vezet, mivel a befektetők biztonságos menedéket keresnek. Válság esetén megnövekedhet a dollár iránti kereslet a határidős devizapiacon, ami szintén erősítheti az amerikai valutát. Az amerikai jegybank (Fed) és az államkincstár valószínűleg gyorsan beavatkozna egy ilyen helyzetben, ami stabilizálhatja a piacokat. Ennek hatására pedig amilyen gyorsan beerősödött a dollár, olyan gyors lenne a visszaigazodás is, némi túllendüléssel.

Egy ilyen drasztikus kötvény- és devizapiaci kilengés aligha szolgálná bárkinek az érdekeit. Már csak azért sem, mert az elmúlt években látott – amerikai szempontból kedvező – folyamat gyorsan a visszájára fordulna. A nemzetközi kötvénypiacokon ugyanis újra egyre nagyobb szerepet kaptak a dollárban kibocsátott kötvények. A közelmúlt kamatemelései visszaállították a globális piacok étvágyát a dollárhoz kötött pénzpiaci eszközök iránt. Pont ezt a visszatérő bizalmat és az amerikai fizetőeszköz globális vezető szerepét ásná alá hosszútávon egy ilyen válság.

A következő amerikai kormányzatnak, függetlenül attól, hogy melyik párt kerül hatalomra, kezelnie kell ezt a kockázatot – ha már magát a költségvetési problémát nem is nagyon akarja. Azonban előbb-utóbb kénytelenek lesznek belátni, hogy a hosszú távú fiskális konszolidáció, a gazdasági növekedés ösztönzése és a befektetői bizalom fenntartása egymástól el nem választható folyamatok.

ITT OLVASHATÓ

AMERIKA VÁLASZT #2 – MIRE ELÉG KAMALA HARRIS GYŐZELME? – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

MAGYAR HANG PODCAST

Szerző: LAKNER ZOLTÁN

2024.09.13.

Minden felmérés szerint egyértelműen Kamala Harris az első és egyetlen elnökjelölti vita győztese Donald Trumppal szemben, az azonban távolról sem magától értetődő, hogy a vita győztese a választást is megnyeri. A vita azonban egy dologra biztosan jó így is, sőt talán kettőre is: képet alkothatunk a jelöltek személyiségéről, intellektusáról, érzelmi intelligenciájáról, viselkedéséről, valamint sorra vehetjük az egész kampányt meghatározó legfontosabb témákat. Ezekről szól Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastjának második adása.

ITT NÉZHETŐ MEG

Az első adást megnézheti itt: 👉 • Amerika választ #01. – Totális döntet...

BALÁZS PÉTER: TRUMPNAK ÁRTOTT, HOGY ORBÁNT EMLEGETTE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ

Műsorvezető: NÉMETH PÉTER

2024.09.12.

Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy mindent Trump győzelméhez köt, ezzel egyetlen lóra tette fel az összes pénzt. Trump kiszámíthatatlan, összetettebb problémákat nem ért, ráadásul mi van, ha nem ő nyer? Magyarországnak mindenképpen jó viszonyt kell ápolni az Egyesült Államokkal, mindegy ki az elnök – erről beszélt Balázs Péter, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Az egykori külügyminiszter szerint Kamala Harris több dologgal is meglepte Trumpot a jelölti vitán, többször is kizökkentette. Jól felkészült, jól használta az ügyészi múltjából származó offenzív tárgyalási stílust, még a mimikájával is „beszélt”. Alelnököt is jobban választott Harris, mint Trump, aki fiatalkori önmagát vette maga mellé. A vitát Harris nyerte, ez még nem jelenti a győzelmét, de valószínűleg több olyat meggyőzött, aki még nem döntött. Taylor Swift támogatása is sokat jelenthet számára. Trumpnak nem tett jó, hogy a vitában felemlegette Orbánt, hiszen az USA-ban nem akarnak a magyarországihoz hasonló rendszert kialakítani. Az pedig gyermeteg elképzelés, hogy Trump győzelme véget vetne az orosz-ukrán háborúnak.

A műsorban az is szóba került, hogy súlyos protokolláris hibát vétett Szijjártó Péter, amikor Bahreinbe rövidnadrágban és pólóban érkezett meg, hiszen egy külügyminiszter mindig külügyminiszter.

ITT NÉZHETŐ MEG 

Lásd még: 

FARKAS ATTILA MÁRTON: BANDÁT VÁLASZTANAK, NEM ELVEKET, EZ A FIDESZ-VALLÁS – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.09.13.

Magyarországon az emberek többsége nem elveket választ, hanem bandát. Ha a banda hirtelen mást kezd el mondani, mint korábban, az egyáltalán nem zavarja. A Fidesz-szavazók jó része elvtelen, gyökértelen ember, akiknek a Fidesz megadta a közösséghez tartozás érzését. Az identitás számukra nem a kereszténység, nem a jobboldaliság, nem polgári érték, hanem maga a Fidesz. Ez a Fidesz-vallás. Ismerek olyan fideszest, aki korábban komcsi volt, ma meg teli szájjal szidja őket – jelentette ki Kompország című műsorunkban Farkas Attila Márton, vagyis FAM, író esszéista, tanár. Hozzátette: állati veszélyes ez a droid- vagy drukkerszellem, az ilyen embereket semmilyen kritika vagy tény nem zökkenti ki, így könnyen ki lehet szervezni az erőszakot.

A műsorban szóba kerül: 

- Tévedett-e korábban Magyar Péterrel kapcsolatban? Mit gondol most róla? 

- Mi a véleménye Bese Gergő titkos életéről? 

- Szabad-e keresztet tenni a Szabadság-szoborra? 

- Miért nem mozdul a magyar társadalom? 

- Miért csak egyéni érdekeink mentén vagyunk hajlandók tiltakozni? 

- Miért inkább a Nyugat, mint az oroszok?

Műsorvezető: Szerető Szabolcs 

Szerkesztő: Farkas Melinda

ITT NÉZHETŐ MEG

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ORBÁN FÉRFIASSÁGÁTÓL EURÓPA LEGMAGASABB ÉPÜLETÉIG

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.09.14.

Az MSZP–Fidesz-háttéralku, a velencei és tenerifei túlturizmus, kutyák a hőhullámban, a nyilasház, egy bányanyitás, a csádi misszió rejtélye, Putyin propagandája, a gazdaság szerkezete, egy feldarabolt zsiráf és a nem telefonáló fiatalok a 444 reggeli hírlevelének hétvégi kiadásában.

Jó reggelt! Ezen a szombaton összeszedtük az elmúlt hét nagyobb anyagait, videóit és podcastjeit. 

(A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

ITT OLVASHATÓ