Szerző: BARÁT JÓZSEF
2024.09.09.
Sajtóértesülések szerint októbertől a fővárosi orvosi ügyeletek száma a harmadával csökken: Budapesten 23 helyett csak 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működik majd. Az egészségügyi kormányzat tervét a Magyar Orvosi Kamara súlyosan aggályosnak tartja. A sürgősségi ellátás helyzetéről Kunetz Zsombor egészségügyi elemzőt kérdeztük.
A hazai sürgősségi ellátás, a mentés, az ügyeletek működésének részletes értékelése előtt érdemes feltenni egy nulladik kérdést. Egyáltalán vannak-e igazi adataink? A mentőszolgálat titoktartásra kötelezi a dolgozóit, csak hurráoptimista nyilatkozatokat tesz, és minden kritikát élből cáfol. Innen indulunk. Tudjuk-e, hogy mi történik, vagy a közvélemény számára a mentés ma nagyjából fekete doboz?
Nagyjából fekete doboz. Nem olyan régen, még a 2010-es évek elején a mentőszolgálatok évente adtak ki letölthető jelentést. Az utóbbi években én ezt már nem találom, igaz, a KSH közöl bizonyos adatokat. Ezekből kiderül, hogy 2008-ban 452 ezer, 2023-ban 887 ezer mentési eset volt. Ez tökéletesen mutatja, hogy mennyire rosszul működik az egészségügy és benne a mentőszolgálat, miközben 15 év alatt majdnem megduplázódott az esetek száma.
Ez a növekmény a rossz működést mutatja?
Igen, az egész rendszer rossz működését. Miközben a sérülések száma nagyjából állandó maradt, a belgyógyászati megbetegedések miatt mentett betegek száma gyakorlatilag megnégyszereződött. Ennek az az oka, hogy olyan páciensek, akiknek a betegsége elvben nem a sürgősségi ellátás körébe tartozik, előbb-utóbb mégis ott kötnek ki. Az alapellátás, ahonnan az egyre romló munkakörülmények és az egyre rosszabb szervezés miatt menekülnek a dolgozók, nem képes arra, hogy megszűrje ezeket a betegeket, így a sürgősségi ellátásnak, a mentésnek kell jóval nagyobb kapacitással dolgoznia...