2024. szeptember 9., hétfő

KUNETZ ZSOMBOR: A MENTŐSZOLGÁLAT UNORTODOX MÓDON MÉRI AZ IDŐT

24.HU
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2024.09.09.


Sajtóértesülések szerint októbertől a fővárosi orvosi ügyeletek száma a harmadával csökken: Budapesten 23 helyett csak 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működik majd. Az egészségügyi kormányzat tervét a Magyar Orvosi Kamara súlyosan aggályosnak tartja. A sürgősségi ellátás helyzetéről Kunetz Zsombor egészségügyi elemzőt kérdeztük.


A hazai sürgősségi ellátás, a mentés, az ügyeletek működésének részletes értékelése előtt érdemes feltenni egy nulladik kérdést. Egyáltalán vannak-e igazi adataink? A mentőszolgálat titoktartásra kötelezi a dolgozóit, csak hurráoptimista nyilatkozatokat tesz, és minden kritikát élből cáfol. Innen indulunk. Tudjuk-e, hogy mi történik, vagy a közvélemény számára a mentés ma nagyjából fekete doboz?


Nagyjából fekete doboz. Nem olyan régen, még a 2010-es évek elején a mentőszolgálatok évente adtak ki letölthető jelentést. Az utóbbi években én ezt már nem találom, igaz, a KSH közöl bizonyos adatokat. Ezekből kiderül, hogy 2008-ban 452 ezer, 2023-ban 887 ezer mentési eset volt. Ez tökéletesen mutatja, hogy mennyire rosszul működik az egészségügy és benne a mentőszolgálat, miközben 15 év alatt majdnem megduplázódott az esetek száma.

Ez a növekmény a rossz működést mutatja?


Igen, az egész rendszer rossz működését. Miközben a sérülések száma nagyjából állandó maradt, a belgyógyászati megbetegedések miatt mentett betegek száma gyakorlatilag megnégyszereződött. Ennek az az oka, hogy olyan páciensek, akiknek a betegsége elvben nem a sürgősségi ellátás körébe tartozik, előbb-utóbb mégis ott kötnek ki. Az alapellátás, ahonnan az egyre romló munkakörülmények és az egyre rosszabb szervezés miatt menekülnek a dolgozók, nem képes arra, hogy megszűrje ezeket a betegeket, így a sürgősségi ellátásnak, a mentésnek kell jóval nagyobb kapacitással dolgoznia...

TARJÁNYI PÉTER: SEMMI NEM INDOKOLJA A RENDELETI KORMÁNYZÁST

MÉLYVÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.09.09.



A menekült-ügyben Orbán Viktornak bizonyos kérdésekben igaza volt, de ez messze nem indokolja, hogy már nyolcadik éve rendeleti kormányzást folytasson. Erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Tarjányi Péter. A biztonsági szakértő szerint az ide érkező migránsok nyilvánvalóan nem akarnak nálunk maradni, radikalizálódni. Azt viszont fel kell ismerni, hogy bizonyos csoportok nem akarnak beilleszkedni a befogadó országba.

Egyébként az európai biztonsági szervek együttműködése a terrormerényletek után jelentősen megerősödött, hatékonyabb lett a megelőzés – holott erről ritkán szerzünk tudomást. A Nyugat és az annak hegemóniájával szembe szálló erők: Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea várhatóan tömbösödni fognak és az ütközés nem lesz elkerülhető. Remélhetőleg gazdasági eszközökkel vívják meg azt a harcot, nem fegyverekkel.

Ukrajnában a most leváltott vezetők bírálták Zelenszkij elnök bizonyos lépéseit, köztük a kurszki offenzívát, de a lakosság változatlanul mellette van, fejtette ki Tarjányi. Így alaptalanok a hazai jobboldal állításai, hogy az elnök hamarosan megbukik és hogy az ukránok feladnák a küzdelmet.

A RENDSZER, AMELY NEM REFORMÁLHATÓ

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.09.09.


Nagy Márton stratégiai főminiszter áprilisban még úgy látta, hogy nem kell semmiféle fordulat a gazdaságban, csupán a gazdaságstratégia céljainak és eszközeinek a „finomhangolására” van szükség. Augusztusban mintha már elismert volna valami problémát, amikor azt fejtegette, hogy ugyan minden rendben van, legfeljebb csak átmeneti fizetési problémák (cash flow) adódnak olykor. (Ám ezt nem sokkal később Varga Mihály cáfolta, mondván, a kincstár számláján még soha nem látott annyi pénzt, mint amennyi most rajta van, ami kizárja a kifizetési nehézségeket.)


Matolcsy György a minap a Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén azt hangsúlyozta, hogy a megnyert 2010-2019-es évtized után Magyarország a 2021-2024 közötti években úttévesztésben van, ami veszélyezteti a korábban elért eredményeket, ezért teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Rendre sorra vette azokat a tényeket, amelyek felzárkózásunk lelassulását, sőt, a gyengébb uniós tagállamoktól való, lefelé mutató távolságunk növekedését támasztják alá: az unió élvonalába kerültünk magas áremelkedési ütemünkkel, felfuttatott költségvetési hiányunkkal, adósság- és kamatrátánkkal, versenyképesség-romlásunkkal; a beruházási ráta csökken, ezen belül az „okos” beruházások hányada mérséklődik. Exportunk alacsony hozzáadott értéket tartalmaz (vagyis kevés magyar munkát), a felsőfokú végzettségűek aránya apad, az unió átlagától elmaradó munkatermelékenység nem javul, sőt, a csehekénél magasabb energiaimporttal szemben, a megújuló energia nálunk kisebb hányadot tesz ki stb.

Mindebben semmi újdonság nem volt, az újdonságot csak az jelentette, hogy ezt Orbán Viktor egykori „jobbkeze” prezentálta. De Nagy Márton Matolcsy véleményére adott válaszában sem volt semmi meglepő. Ahogy korábban, úgy most sem volt hajlandó szembenézni – legalábbis a kommunikációs térben nem – a felsorolt kemény tényekkel, ehelyett újból előadta, hogy a gyenge növekedésért Matolcsy felel, amiért nem hajlandó a monetáris politika oldaláról megtámogatni a GDP emelkedését, hanem csak az infláció kordába szorítására koncentrál (egyszemű, mint „Küklopsz” volt).

A makrogazdasági kérdésekben járatlan hírolvasó meg csak kapkodja fejét és – jobb híján – elfogadja Orbán Viktor legújabb kori magyar hangjának megnyugtató válaszát (Orbán Balázs kifejtésében): nem kell komolyan venni a vitát, mert csak személyes harcnak vagyunk a tanúi, amit a jövő márciusig, Matolcsy György mandátumának lejártáig már guggolva is kibírunk. Vagyis az ismert, megszokott NER-válasz: nincs itt semmi látnivaló, nincsen semmilyen probléma, ami meg van (Matolcsy személye) az félév múlva megoldódik.

Hát nem egészen így áll a dolog! – és ekkor nagyon finoman fogalmaztam. A magyar gazdaságnak igen súlyos szerkezeti problémái vannak, amelyek megoldására nem elég sem Nagy Márton növekedési receptje, sem az a javaslathalom, amelyet a 2030-ról 2040-re tolt jóléti célok elérése érdekében előadásában a jegybank elnöke bemutatott. A „Hogyan nyerhetünk mégis 2040-re?” című prezentált táblázatában szereplő pontok ugyanis olyan óhajok, amelyek ugyan nagyon is helyénvalóak, úgy mint a teljes állami digitális átállás, az évente megépítendő 30-40 ezer új lakás, az innovációs kitörés szükségessége, továbbá, hogy a magyar egészségügy és gyógyszeripar vezető szerepben legyen az unióban, Budapest váljon regionális pénzügyi központtá, kiemelt turisztikai célponttá, tanuljon az egyetemeinken legalább 300 ezer külföldi diák, javuljon évente két helyet a gazdaság versenyképessége, fenntartható legyen a növekedés stb., ám csak éppen arról nem szólnak, hogy e nemes célokat miként tudnánk elérni...

AMERIKAI NÉPSZAVA: MAGYAR EGYMILLIÓ FORINTOS MINIMÁLBÉRT ÍGÉR (HAHA), ÉS NEM VISSZAVESZI A NER-OLIGARCHÁK VAGYONÁT, HANEM „MEGADÓZTATJA” (HAHA)

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.09.08.


Magyar Péter populista demagóg ígérgetései kezdettől fogva minden alapot nélkülöznek, de arra jók, hogy időnként elszólja magát és leleplezze saját szándékait. Magyar már „Tisza-kormányról” beszél 2027-től (haha), de ő nem Tisza Péter, hanem Magyar Péter, Tisza Párt egyelőre csak papíron van, mert nincs tagsága, és semmi, ami egy pártnak van.

De ennél viccesebb a bohózatnak az a része, amikor Magyar a Facebook-posztján ezt írja: „A TISZA-kormány 2027-től duplájára emeli a jelenleg 266.800 forintos minimálbért és azért fogunk dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen a minimálbér összege Magyarországon.” Ilyet még az ószocik sem mertek volna mondani.

Magyar a hőmérőt nyugodtan bedughatja magának a hóna alá, mert az életben nem lesz itt egymillió forintos minimálbér, legfeljebb, ha akkora inflációt csinál, hogy az egymillió forint csak kétszázezret ér. Magyar megindokolja azt is, miből lesz ez a pénz, ami akkora kacsa, hogy a fal adja neki a másikat.

Eszerint „a béremelési dinamika a magyar tulajdonú mikro-, kis- és közép vállalatok számára csak jelentős adó- és járulékteher-csökkentés és támogatás mellett lesz kigazdálkodható. Ennek kidolgozásán is dolgoznak a TISZA Párt adópolitikai és költségvetési szakemberei”. Adó csökken, bérek nőnek, minden jó egy helyen.

Amekkora adócsökkentés kellene az egymillió forintos minimálbérhez, az a pénz nem hiányozhat a csődbe jutott ország költségvetéséből, amely még 50 év múlva is Orbán kínai és egyéb hiteleinek a törlesztését nyögi majd. Ha pedig ekkora minimálbért ír elő a cégek számára, akkor egy dolgozója nem lesz hivatalosan senkinek, mert ennyit nem fizetnek.

Aztán rendkívül kíváncsiak lennénk a nem létező „Tisza Párt” úgynevezett „adópolitikai és költségvetési szakembereire”, hogy mégis kik azok. Egy demokratikus párt (Magyar nem az), nem ismeretlen és titkos szakértőkkel dolgoztatja ki a programját, hanem átlátható és ellenőrizhető a működése. A „Magyar-kormány” is ilyen titkosan működne?

De ennél van sokkal fontosabb része a bejegyzésnek, mely kijózaníthatna minden fanatikus Magyar-hívőt (nem fog). Magyar ugyanis ezt írta: „a TISZA Párt jelentős adókat fog kivetni a jórészt a Nemzeti Együttbűnözés Rendszeréhez köthető magántőkealapokra és dolgozunk a NER oligarchák által összeharácsolt vagyon egyéb módon történő megadóztatásán is”.

Ezt most lefordítjuk magyar nyelvre: Magyar Péter nem fogja megszünteni a NER-t, nem vonja felelősségre a NER oligarcháit, nem veszi vissza tőlük a lopott vagyont, s nem állítja független bíróság elé, hanem csak „megadóztatja” őket. Móricka erre azt mondja: „lófasz lesz itt, nem rendszerváltás, emberek”, ha Magyar ölébe hullik egyszer a hatalom.

A Napnál is világosabb, hogy ez a Fidesz és az Orbán-család hatalom- és vagyonátmentési kísérlete. Magyar nemcsak futni hagyja őket, hanem összejátszik velük. Megadóztatja majd őket, ezzel lezárta a rendszerváltást. Mit adóztat meg? Az elmúlt 14 évben ellopott vagyont és az egyszer már leadózott jövedelmet? Milyen alapon?
...

BOSSZÚ, CSEND, EGYÜTTMŰKÖDÉS – A VOLT FIDESZES TELEPÜLÉSEK BUKOTT VEZETŐI SOKSZOR PRÓBÁLJÁK MEGNEHEZÍTENI UTÓDAIK HELYZETÉT

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2024.09.09.


Mosonmagyaróvár a ritka pozitív példa, ahol már a választások előtt egyeztetett a végül leköszönő fideszes vezetés – derült ki a Népszava önkormányzati átadás-átvétel körképéből.


Szó sincs semmilyen átadás-átvételről, a még regnáló, ám júniusban megbukott fideszes polgármester, Dézsi Csaba András a Facebookon posztolgat és összevissza kommentel – mondta a Népszavának Pintér Bence, Győr megválasztott ellenzéki polgármestere. – Eddig egyszer tudtam találkozni vele, azóta viszont már a levelemre sem válaszol, amiben információt kérek a Volán Győrrel szembeni 650 milliós követeléséről. A városvezetés választások utáni politikája is elfogadhatatlan, beindult a volt városvezető hatalom-átmentési kísérlete: először az önkormányzat legnagyobb cégének, a Győr-Szolnak az élére nevezte volna ki szövetségesét, egy bukott fideszes politikust, majd miután a nyilvánosság erejével ezt megakadályoztuk, rendkívüli közgyűlést szeretett volna összehívni, amelyen az önkormányzati médiát akarta uralma alá hajtani, az élére megint csak saját embereit ültette volna. Augusztusban az önkormányzati hetilap szerző nélkül megjelent cikkéből derült ki, hogy 2700 négyzetméternyi zöldterületet adna át beépítésre a leköszönő városvezető, még gyorsan az októberi átadás-átvétel előtt, noha nem véletlen, hogy a körzetben olyan képviselő nyerte meg, aki megígérte: megvédi a Kiserdőt.

Korábban még nem tapasztalt, kényelmetlen helyzetbe kényszerítette két éve júliusban a kétharmados kormánypárti többség az önkormányzatokat. A 135 „legbátrabb” kormánypárti megszavazta az alaptörvény 11. módosítását, s ezzel az uniós választásokkal egy napra, az idén június elejére hozta előre az elvben csak októberben esedékes önkormányzati voksolást. A törvény szerint a 2019 őszén megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek, közgyűlések mandátuma öt évre szól. Ugyanakkor az a jogilag nonszensz helyzet állt elő, hogy a június 9-i szavazást követően még négy hónapig a korábbi testületek és településvezetők irányítják a hazai falvakat és városokat. Akár abban a tudatban, hogy a választók távozásra szólították fel őket...

EZEK VOLTAK MATOLCSY GYÖRGY LEGSÚLYOSABB SZAVAI A KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉSEN

ATV START
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.09.06.



Magyarország gazdaságpolitikai úttévesztésben van - erről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, aki szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

Az ATV Start vendége Baka F. Zoltán, a Della podcast szerkesztője.


Lásd még:


PRIEVARA TIBOR: A FIGYELEMGAZDASÁG ÁLL SZEMBEN AZ OKTATÁS ÉRDEKEIVEL

SZABAD EURÓPA PODCASTJA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.09.09.



A Tanárblog szerzője szerint két véglet ütközik a mobilkérdésben. A tanárok eddig sem engedték a mértéktelen használatot, de a teljes tiltással a dohányzás után a mobilozás helyszíne is az iskolai vécé lesz. Pedig a mobilok bevonása az oktatásba nem olyan, mintha hamutartót tennénk a folyosóra.


PIRKADAT M. KENDE PÉTERREL: GYARMATI ISTVÁN

HETI TV / PIRKADAT
Műsorvezető: M. KENDE PÉTER
2024.09.09.



Vendég: Gyarmati István.


KASTÉLY TOUR LÁZÁR JÁNOSSAL 2. RÉSZ | A FÜZÉRRADVÁNYI KÁROLYI-KASTÉLY

GYÖRE ZOLTÁN VIDEÓPODCASTJA
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.09.



Kastély Tour Lázár Jánossal 2. rész | A füzérradványi Károlyi-kastély.


BESE ATYA BESE GÍT A NER LEBONTÁSÁBAN | ORBÁN KÖTCSÉN: "FOGALMAM SINCS HOVÁ TŰNTEK AZOK A KÉPEK"

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.09.09.



Bese Gergő atya ellopta a showt Magyar Pétertől és segít, hogy hiteltelenné váljon a NER. Kirúgták a melegbotránya miatt, de nem érdekli, folytatja az útját. A Fidesz Kötcsén is előre megy, az egyre fiatalosabb Viktorral.

NEM, DEHOGYIS SZOLGÁLUNK KI OROSZ ÉRDEKEKET, AMIKOR KATONAI MISSZIÓT INDÍTUNK CSÁDBA - A KLUBRÁDEIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.09.09.


Oroszország katonai jelenléte Csádban erős, akárcsak Líbiáé és a Közép-Afrikai Köztársaságé. S a Wagner orosz zsoldoshadsereg jelenléte sem mellékes a térségben. Nemzetközi lapszemle.


Biztonsági együttműködésről tárgyal Csád elnökével, Mahamat Idriss Deby Itnoval Orbán Viktor – adta közre az egyiptomi Ahram napilap is az AFP francia hírügynökség értesülése alapján. Az elmúlt egy évben igencsak gyors kapcsolatépítés vette kezdetét, a magyar kormány humanitárius és fejlesztő központot nyitott diplomáciai misszióval egyetemben Csád fővárosában, N’Djamenaban. A gazdasági és oktatási együttműködési megállapodás már korábban megköttetett a két ország között. S ugyebár 2023 októberében Orbánék bejelentették, hogy 200 főnyi katonai misszió készül az afrikai országba a helyiek kiképzésére és a terrorizmus elleni harc jegyében. Azt viszont tagadták, noha a Kremllel igencsak jó kapcsolatot ápolnak, hogy orosz vagy bámilyen más külföldi érdekeket képviselnének ezzel a katonai szolgálattal. Mint ismeretes, Oroszország katonai jelenléte Csádban erős, akárcsak Líbiáé és a Közép-Afrikai Köztársaságé. S a Wagner orosz zsoldoshadsereg jelenléte sem mellékes a térségben. A hírt számos olyan nemzetközi sajtóorgánum jelenttette meg, amelyek általában nem foglalkoznak Magyarországgal, így többek között a Makaó Business Daily is.

Már 2022-es bejelentésekor is a lakosság 62%-a ellenezte a Debrecen mellett épülő kínai CATL akkumulátorgyára létesítését, és a tiltakozás azóta sem hagyott alább – közölt összefoglalót az EuroNews a helyieket ismét megszondázva. Horváth Nándor segítséggel élő gyermek apja, az egyik tiltakozó pert nyert a céggel szemben, de ennek ellenére az üzem a megszokott módon működik. Sőt újabb üzemrészleg épül, amely 2025-ben megkezdi működését. Dél-koreai, japán és kínai befektetők 35 üzem létesítésének alapjait tették le. Kína 16 milliárd EUR-t ruház be, amihez a kormány is hozzáteszi a maga részét sokféle beruházási támogatással. Holoda Attila nyilatkozatában elmondta, stratégiai tévedés a magyar kormány részéről energiafaló iparágat hazánkba telepíteni. Győrfyy Dóra egyetemi tanár szemléletes példával érzékeltette, hiába lenne kereslet narancsra és banánra, ha egyszer Magyarországon nem terem meg, akkor nem telepítünk ilyen ültetvényt. A gyár környékén már vannak áramkimaradások, szennyeződik a víz, a talaj, a levegő és még mindez zajjal is jár. A kínaiak a környék lakóit megkeresik ingatlanfelvásárlási ajánlataikkal is – derül ki az Euronews helyszíni tudósításából.

Hogyan érkezhet el a sajtószabadság elleni csöndes háború Amerikába? – teszi fel a kérdést a New York Times elnöke, kiadó-tulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger a Washington Postban írt véleménycikkében. S az első, hosszasan és precízen bemutatott példa ki más lehetne, mint Orbán Viktor, aki elfojtotta a független sajtót a lehető legkülönfélébb bürokratikus eszközökkel, ha már nem börtönözheti be az újságírókat, hisz állítása szerint ugyebár még demokrácia van Magyarországon. Sulzberger a példák között nemcsak a kormányzati szerződéseket, adókedvezményeket és a hirdetési piac irányítását említi, hanem a rádiós frekvencia elvételét is, amikor sorolja az orbáni módszereket. Amellyel konszolidálta ellenőrizhetetlenné vált hatalmát, s amellyel az ország népének rosszat tett. S példáját egyre több országban követik. Így számtalanszor neki, mint kiadónak, szegezték a kérdést, el tudja képzelni ugyanezt a helyzetet Amerikában is? S ha a Fehér Házba visszaköltözni akaró Donald Trump számtalan, a sajtót támadó kijelentésére gondol, mint például arra, hogy a sajtó a nép ellensége, akkor Sulzberger aggódik. Hisz legutóbbi Mar-a-Lago-i birtokán is szembedicsérte Trump Orbánt, ahogy J. D Vance alelnökjelöltje is teszi egyre gyakrabban. S visszacsengenek fülébe Orbán mondatai: Uraim, saját médiával kell rendelkeznünk. S hogy mindezt elkerülje Amerika, írja a szerző, azóta is hosszasan tanulmányozza, miképp támadta be Orbán a független médiát. S ötpontos forgatókönyvet rakott össze, mi vezethet az orbánihoz hasonló eredményhez. De megemlíti az indiai Narendra Modi elnök egyik módszerét is, az adóhatósági razziát a BBC Új-Delhi-i és mumbai-i szerkesztőségében is. A becsapós, az egészséges információs rendszerről szóló törvényeket simán ki tudják játszani. Orbán még az uniós digitális adatvédelmi törvényt is manipulálta, hogy megakadályozza az oknyomozó újságírók adatigénylésére vonatkozó kérelmeket blokkolni tudja.

MATOLCSY GYÖRGY ÉS VARGA MIHÁLY NYILATKOZATAI- AIRBNB HUZAVONA- SZTÁR ÁLLÁSOK | TÖBB-KEVESEBB

TÖBB-KEVESEBB / SPIRIT FM
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.09.07.



Vendégek:

00:00 Dr. Belyó Pál közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke 

10:59 Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója 

21:39 Schumicky Balázs, elnök, Magyar Apartman Kiadók Egyesülete 

33:40 Balásy Zsolt- HOLD alapkezelő elemzője

AKKOR IS DRÁGÍTJA A LAKÁSOKAT ÉS ALBÉRLETEKET AZ AIRBNB, HA A LOBBI AZ ELLENKEZŐJÉT MONDJA

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.09.09.


A rövidtávú lakáskiadás VI. kerületi betiltásának lehetőségével újra aktuálissá vált az a kérdés, hogy ennek milyen hatása lenne a helyi ingatlanárakra és lakásbérleti díjakra, tehát javítaná-e érdemben a lakhatás megfizethetőségét egy ilyen intézkedés. A VI. kerületiek szeptember 15-ig szavazhatnak a kérdésben, a szavazás pedig ügydöntő, és ha a helyiek a tiltás mellett szavaznak, az 2026. január elsejével lépne életbe. A döntést a rövidtávú lakáskiadással kapcsolatos számos előny és hátrány is meghatározhatja, ebben a cikkben viszont kifejezetten a lakhatás és a rövidtávú lakáskiadás összefüggéseivel fogunk részletesebben foglalkozni.

A helyi lakáskiadókat és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokat képviselő szervezetek szerint a rövidtávú lakáskiadás nem javítaná érdemben a lakhatás megfizethetőségét a kerületben. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke több lapnak is arról beszélt, hogy a lakhatási gondokon nem segítene, ha az eddigi Airbnb-lakások megjelennének az albérleti piacon, ezek ugyanis jellemzően drágán felújított, igényes ingatlanok, amelyeket fizetőképesebb külföldieknek adnának ki. Ez szerinte végeredményben még emelheti is az árakat a magyar albérlők számára. Schumicky szerint az ingatlanárakat sem csökkentené a tiltás, mert a lakáskiadók kivárnának az eladással, így nem egyből kerülnének piacra azok az ingatlanok, amiket korábban rövidtávon adtak ki, de a tiltás miatt eladnák őket.

A Felelős Szálláskiadók Szövetsége hétfőn közleményt tett közzé, amelyben tíz olyan nagyváros növekvő ingatlanárait mutatták be, ahol valamilyen módon korlátozták a rövidtávú lakáskiadást. Bár a lakásárakat sok minden mozgathatja, és például az sem mindegy, hogy egy adott, turisták által preferált kerület vagy a teljes város ingatlanárait nézzük, a szövetség szerint a korlátozás időzítése és az árak alakulása alapján nincs összefüggés az Airbnb és a lakhatás megfizethetősége között. Somló Iván, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének alelnöke kedden a szavazáshoz kapcsolódóan meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen is elmondta,

szerintük sehol sem csökkentette a tiltás se a lakbéreket, se a lakásárakat, ezért a tiltástól a VI. kerületben sem várható ez a hatás.

A szavazást kezdeményező Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere szerint ezzel szemben a rövidtávú lakáskiadás kerületi terjedése hozzájárult a kerület „kiürüléséhez”, és szerinte az is nagy probléma, hogy egy fiatalnak már nem opció egy belvárosi ingatlan megvásárlása. Hangsúlyozva, hogy úgy gondolja, hogy rengeteg előnye is van a turizmusnak, Soproni több lapnak is beszélt arról, hogy magánszemélyként a tiltást támogatja.

Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója a keddi kerekasztal-beszélgetésen szintén a teljes tiltás mellett érvelt. Szerinte az ingatlanok turisztikai hasznosításának következménye egy egyértelmű közgazdasági összefüggésen alapszik. Ha a lakások egyre nagyobb része kezd turisztikai funkcióval üzemelni, az a magánbérlemények kínálatának csökkenését eredményezi, mindez pedig hozzájárul a lakásárak és a lakbérek emelkedéséhez.

Misetics szerint ebből pedig az következik, hogy a tiltás a lakbérek emelkedésének az enyhüléséhez vezetne. Bár azt is megemlítette, hogy „illúzió azt gondolni, hogy a tiltás megoldja a lakhatási válságot”, mert a lakásárak és lakbérek emelkedését nem csak az ingatlanok turisztikai használata okozza. Az iparági szervezetek érveire, miszerint nem tiltással, hanem más intézkedésekkel kellene kezelni a lakhatási problémákat, Misetics azt mondta, Terézváros önkormányzata nem tud mindent megtenni a lakhatási problémák ellen, de ez nem lehet ellenérv arra, hogy valamit mégis tegyen.

Misetics szerint az, hogy az iparági szervezetek azt mondják, hogy a turisztikai hasznosításnak nincs köze az árak alakulásához, olyan, mint amikor nagy olajipari vállalatok érveltek amellett, hogy a globális felmelegedés független az emberi tevékenységtől, vagy amikor dohányipari cégek állították azt, hogy a dohányzás nem káros az egészségre. Szerinte a lakások turisztikai hasznosításának előnyeiről és hátrányairól érdemes beszélni,

azonban nem korrekt tagadni a lakhatás megfizethetőségére gyakorolt egyértelmű negatív összefüggést
...

HIÁBA KERESÜNK EGYRE TÖBBET, CSAK NEM VÁSÁROLUNK A HAZAI BOLTOKBAN, ÉS ERRE KÉT NAGYON JÓ OKUNK IS VAN

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.09.09.


Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét 2022 májusában nevezték ki miniszternek az ötödik Orbán-kormányba. Azóta egyre szélesebb jogköröket kap, most épp nemzetgazdasági miniszterként az ő feladata lenne növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot.

Nagy Mártonnak nincs túl könnyű dolga, mert a magyar gazdaság nagyjából a kinevezése óta gyengélkedik, egyik nullás vagy mínuszos negyedévet hozza össze a másik után. Legutóbb épp az idei második negyedévben sikerült a várakozást alulmúlva 0,2 százalékos zsugorodást elérni az előző negyedévhez képest.

Nagy Márton emiatt minden alkalommal elmagyarázza: ők – mármint a kormány – mindent jól csinálnak, de rajtuk kívül álló tényezők akadályozzák a növekedést. Az elmúlt években a legtöbbet arról volt szó, hogy a jegybank kamatpolitikája a gazdaság beindulása ellen hat, valamint hogy a magyar gazdaság azért nem tud növekedni, mert azok a piacok gyengélkednek, amelyekre exportálni próbálnánk. Ez másfél éve így van, az idei első félévben a magyar gazdaság húzóágazatának nevezett autógyártás csak lefelé húzta a gazdasági mutatókat, és a kormány új kedvence, az akkumulátorgyártás is nagyon rosszul muzsikált.

Nagy Márton legutóbb, az Indexnek adott interjúban egy új szempontot is felvetett, amelyet később minisztériuma közgazdászai egy, a Portfolión megjelent elemzéssel egészítettek ki. A növekedés elmaradásának másik okaként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt jelölte meg, hogy a magyarok nem fogyasztanak eleget Magyarországon, statisztikai nyelven: a kívántnál kisebb mértékben nő a hazai kiskereskedelmi forgalom.

A felvetés érthető, hiszen a magyar gazdaság rövid távú növekedéséhez és az állam bevételeinek növekedéséhez arra is szükség lenne, hogy az emberek vásároljanak a boltokban, a benzinkutakon, az áruházakban. A magyar állam a 27 százalékos áfával hosszú ideje rászokott arra, hogy jelentős részben a fogyasztáson keresztül adóztatja lakosait, az áfa a központi költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása.

Azzal, hogy a fogyasztás nem nő a fizetésekkel együtt, a magyar állam áfabevételei sem nőnek olyan mértékben, mint a kiadásai például a közalkalmazottak emelkedő fizetései miatt. A 444 nemrég hívta fel rá a figyelmet, hogy idén január és július között 495 milliárd forinttal kevesebb adót szedett be a magyar kormány áfaként, mint amennyit a költségvetés szerint tervezett volna, vagyis legalább ennyit bukott azon, hogy az emberek nem vásároltak annyit, mint amire a kormány számított volna tőlük.

Márpedig a magyarok a jelek szerint már egy ideje nem hajlandóak fogyasztani vagy legalábbis – mint látni fogjuk később – nem hajlandóak itthon fogyasztani. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis már hosszú ideje egyáltalán nem nő olyan ütemben, mint a fizetések – már ha egyáltalán nő:...

ORBÁN VIKTOR DEFENZÍVÁBA SZORULT, MÁR NEM BIZTOS, HOGY ELÉG LESZ A KOMMUNIKÁCIÓ, OSZTOGATÁSRA IS SZÜKSÉGE LEHET

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.09.09.


A miniszterelnök tudatában van a Tisza Párt által keltett veszélynek. Elemzőket kérdeztünk a kötcsei beszédről.


A zárt körben elmondott kötcsei beszéd legfontosabb eleme, ha hihetünk a beszámolóknak, hogy a kormányfő tudatában van a Tisza Párt által keltett veszélynek a rendszerére nézve. Ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök nem veszítette el minden realitásérzékét, holott a politikai ellenfelei az utóbbi időben azzal vádolták, hogy nincs tisztában a valós helyzettel. Elismerte, hogy a Tisza tartósan erős maradhat, és megszűnik az a korábbi kényelmes helyzet, hogy sok-sok kis ellenzéki párt áll a Fidesszel szemben – értékelte lapunknak Orbán Viktor szombati, a kötcsei polgári találkozón elhangzott beszédét Nagy Attila Tibor politikai elemző.

Orbán Viktor 2018-ben Kötcsén hirdette meg például a kultúrharcot, de itt beszélt először a centrális erőtér politikájáról is, ami most felbomlani látszik. A kormánypárt szellemi holdudvarának körében elhangzott beszéd tartalma nem nyilvános, csupán az ATV-nek és a Szabad Európa portálnak adott beszámolókból ismerhetjük, miről beszélt a miniszterelnök Kötcsén. Ezek szerint Orbán arra készül, hogy a belpolitikai tér megváltozik, a 2026-os győzelemhez pedig a „jövők versenyét” kell megnyerni, amihez „harcosokra” van szükség.

Orbán Viktor nagyon régóta nem igazán beszél belpolitikáról, csak külpolitikáról. Ennek a beszédnek a jelentős része is az utóbbiról szólt, és a világredszerváltással, semleges gazdaságpolitikával, konnektivitással foglalkozott, ilyen értelemben megismételte a tusványosi előadását. Viszont nagyon érdekes fordulat, hogy most kitért belpolitikai ügyekre is, és elismerte, hogy a centrális erőtérnek vége van a Tisza Párt térnyerésével, és Magyar Péter valódi kihívó lehet, bár a nevét állítólag nem mondta ki a beszéd során. Úgy tűnik, szükségesnek érzi, hogy nagyobb fókusz kerüljön a belpolitikai történésekre – elemezte a beszédet lapunknak Milbacher Dániel a Polémia Intézet alelnöke, politikai tanácsadó.

Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök azt mondta: nem elfutni kell a szakpolitikai viták elől, hanem meg kell azokat nyerni. A nagy kérdés az, hogy hogyan. Mert azt látjuk, hogy például Lázár János, bár eleinte harciasnak tűnt, de aztán mégsem mert elmenni Magyar Péterrel vonattal Ózdra,

pedig a MÁV helyzete például egy szakpolitikai kérdés. Vagy Maruzsa Zoltán levele, amelyben igyekszik megakadályozni Magyar Péter iskolalátogatásait, mennyiben a viták megnyerésére irányul. Nem tudjuk pontosan, hogy a miniszterelnök mit vár pontosan, hogy erősebb legyen a propaganda a szakpolitikai vitákban, vagy bizonyos fejlesztéseket ténylegesen el kell végezni a kérdéses területeken” – mondta Nagy Attila Tibor. A szakértő szerint Magyar Péter ügyesebben világított rá a kormány hibáira, mint eddig bárki, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a puszta kommunikáció elég lesz vele szemben. Ahhoz, hogy ezt a csatát megnyerje a Fidesz, kórházi-, iskolai felújításokra és választási osztogatásra is szükség lehet. „A legirritálóbb hiányosságokból azért lehet faragni. Jobban oda lehet figyelni, hogy tényleg legyen WC-papír és fertőtlenítő a kórházakban. Ez azért még nem borítaná fel a 40 ezer milliárd forintos magyar költségvetést. A vonatközlekedés már nehezebb ügy, mert nagyon sok pénzt kell beletenni, hogy látszódjon valami változás” – tette hozzá a politikai elemző. Ehhez kapcsolódóan figyelemre méltónak gondolta azt is, hogy Orbán a beszámolók szerint bírálta a saját kormányának közigazgatásának lassúságát, 12 milliárd forint uniós pénz lehívása kapcsán. Az ATV szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott, a „békeköltségvetés megvan a fiókban, '25-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség”.

Milbacher Dániel is úgy gondolta, a Fidesznek valószínűleg különböző gazdasági ösztönzőkhöz, adókedvezményekhez kell nyúlnia, hogy visszanyerje a támogatottságát a 2026-os választások előtt, mert az nem reális, hogy az egészségügyben, oktatásban, vagy a közlekedésben jelentős változásokat lehessen elérni ennyi idő alatt. „Ezek hatalmas ágazatok, amiken nagyon nehéz rövid távon változtatni, és nagyon hálátlanok is, éppen ezért a kormányok ritkán nyúlnak hozzájuk. Én azt tudom elképzelni, hogy az elkövetkezendő időszakban felületi kezeléseket, látványos, de nem fundamentális pénzinjekciókat hajt végre a kormány ezeken a területeken – mint például a pedagógusbér-emelés –, hogy csökkentse az elégedetlenséget, megszüntesse a tiltakozásokat egy időre” – vélekedett a politikai tanácsadó...

„VOLT BENNEM NÉMI KÁRÖRÖM, DE…” – KIUGROTT SZERZETES OKTATÁSKUTATÓ BESE GERGŐRŐL ÉS MOBILRENDELETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.09.09.


Oktatáskutatóként most jelent meg könyve, nem mellesleg pedig örökbefogadott gyerekét meleg egyedülállóként nevelő, kiugrott szerzetes Mészáros György. Ugyan ki lehetett volna alkalmasabb interjúalanynak a mobilok iskolai kitiltásának idején, valamint Bese Gergő kormánypap lapunk általi lebuktatása után, mint ő, aki a homoszexualitás témájában lapunk hasábjain vitázott Hodász Andrással akkor, amikor utóbbi még dogmatikus pap volt. Mészáros ráadásul Besét is tanította a teológián. Érzett-e elégtételt Hodász coming outja, vagy Bese mostani lebukása után? Miért nem való gyerek kezébe okostelefon? De ha nem való, mi a gond a kormány tiltó rendelkezésével? Hogyan lehet Marxból kiindulni hívőként, ráadásul úgy, ha egyébként a kádárizmust megtapasztalta és megveti az ember? Nagyinterjú...

FIDESZ, BŰN, BÜNTETÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.09.


Bese atya orgiái, de legfőképpen az, hogy kiderültek, megmozgatta a Fidesz(KDNP) fiúkat, hogy akkor ezzel valamit tenni is kellene. Főleg, hogyha felújították a piliscsabai Szűz Mária Szent Neve Templom homlokzatát, s emiatt hálaadó szentmisét celebrálnak. Pedig ezt el lehetett volna intézni azzal, hogy a szakikat meghívják egy fröccsre, ezzel köszönve meg a munkájukat, de ezeknek mindenhol muszáj (mű)ájtatoskodni. Persze, ahol az iskolatáskákat is megszentelik, ott ezen nincsen mit csodálkozni, így mosolyog ránk a középkor.

Meg persze Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára személyében, aki a Piliscsabán megtartott beszédében indult el a relativizálás és a szar szétkenésének útján, mikor is az eredendő bűn, illetve a katolikusoknál áteredő bűn mélységéig vagy magasságáig emeli a Bese atyával történteket (általa elkövetetteket), mikor is kijelenti „mindig voltak bűnök az egyházban, mi magunk is bűnösök vagyunk, mégis itt vagyunk kétezer éve”. Ettől a gombaszintű hívő viszont eltátott szájjal csodálkozik.

Nem érti ugyanis, hogy akkor Soltész is bűnös, de kétezer éves is emellett, ugyanakkor az viszont világos számára, hogy az államtitkár megfogalmazásában az egyház bűneit ki nem szarja le, a lényeg, hogy attól mert “vannak bűnök az egyházon belül, még merjék megvallani hitüket”. No most, a legutóbbi népszámlálás adatai azt bizonyítják, lehet, hogy a hívek megvallják a hitüket, csak nem az egyházuknak, vagy pediglen és esetleg látva, mit művelnek Isten nevében, meghasonlottak és el is veszítették azt...

EZ TÖRTÉNIK, HA A DIÁKOKTÓL ÉS A TANÁROKTÓL EGYSZERRE VESZIK EL MOBILT AZ ISKOLÁBAN

24.HU / DEUTSCHE WELLE
Szerző: 24.HU / DEUTSCHE WELLE
2024.09.08.


Hogy néz ki a teljes iskolai mobiltilalom? A Schleswig-Holstein tartományban található Nortorfban két napra teljesen kitiltották az okoseszközöket, vagyis mindent otthon kellett hagyni – tanároknak és diákoknak egyaránt. Mi lett a kísérlet vége? A Deutsche Welle riportja.