2024. szeptember 1., vasárnap

RÁADÁS: KLEIN ÚR (1976) - FRANCIA-OLASZ FILM

VIDEA
Főszereplő: ALAIN DELON
1976


Az 1942-es párizsi zsidóelhurcolás időszakában játszódik a történet. Robert Klein, jómódú párizsi műkereskedő a zsidóüldözések kezdetétől szép hasznot húz a zsidók nyomorúságából, amikor olcsón fölvásárolja javaikat. Egyszer azonban rájön, hogy őt összetévesztik egy azonos nevű zsidó férfival. A titokzatos hasonmás kutatása saját énjének föltárásához vezet. A végén tudatosan vállalja a sorsközösséget az üldözöttekkel, s a nácik őt is deportálják.

A Klein úr (Monsieur Klein) 1976-ban bemutatott francia–olasz filmdráma. Joseph Losey a főszereplő Alain Delon felkérésére vállalta a rendezést: Delon a film egyik producere is. A Klein úr hangulatát sokan kafkainak találták, bár a film központi témája nem a főszereplő tévelygése az arctalan Hatalom útvesztőiben, hanem annak érzékeltetése, hogy az embertelenségeket nem lehet közönnyel fogadni, mert bárki lehet bármilyen diszkrimináció áldozata.

SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY: A KORRUPCIÓRÓL KÉRDEZTÉK A MAGYAROKAT, LESÚJTÓ EREDMÉNYRE JUTOTTAK

MFOR
Szerző: mfor.hu
2024.09.01.


A magyarok tudnak a korrupció jelenlétéről, sőt: az Eurobarométer friss felméréséban a többség azt állította, hogy üzleti siker nem lehetséges politikai kapcsolatok nélkül. A magyarok többsége korruptnak látja a pártokat, a politikusokat, sokan gondolják megvesztegethetőnek a közbeszerzésekről döntő tisztviselőket, de a fehérítési próbálkozások ellenére korrupcióval fertőzöttnek érzékelik az egészségügyet is. Nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, sőt, az Európai Unió sem húzhatja ki magát.


A Transparency International korábbi, 2023-ra vonatkozó felmérése szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. A Eurobarométer idén rögzített vizsgálata alapján pedig mindez egy kicsit sem lephette meg a magyarokat: bár uniós szinten sem bíznak a polgárok a tiszta közéletben, gazdaságban és egészségügyben, a magyarok még ennél sokkal szkeptikusabbak, azaz korruptnak tartják az országot. Sőt: a többség szerint az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok építése — ez gyakorlatilag annak beismerése, hogy a társadalom része úgy látja, hogy nem a rátermettség, a szorgalom vagy a jó ötlet számít, hanem a politikai bekötöttség.

Az Eurobarométer mind a 27 tagországban felmérést végzett, hogy kiderüljön: hogyan állnak az európaiak a korrupcióhoz, mennyire tartják elfogadhatónak, milyen személyes tapasztalataik vannak és hogy mennyire bíznak az intézmények korrupcióellenes erőfeszítéseiben. A megkérdezett uniós polgárok 65 százaléka szerint a magasabb szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják megfelelően, mindössze 30 százalék elégedett a nemzeti kormányok korrupcióellenes küzdelmével. Az európaiak 68 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a tagállamokban, ez enyhe, két százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest.

A legtöbben úgy látják, hogy a korrupció a politikai pártokon belül (55 százalék), a helyi, regionális vagy országos szintű politikusok (50 százalék) és a közbeszerzéseket odaítélő (37 százalék) illetve az építési engedélyeket kiadó tisztviselők (56 százalék) körében van jelen.

Magyarországon nincs javulás a 2023-as adatokhoz képest: a megkérdezettek 88 százaléka úgy érzékeli, hogy a korrupció elterjedt az országban, ez messze meghaladja az uniós átlagot. Csak 10 százalék szerint ritka a jelenség és 0 százalék gondolja azt, hogy nincsen korrupció — ez egyébként megegyezik az uniós értékkel, tehát más tagországokban sincsenek illúzióik a megkérdezetteknek. Amikor az elmúlt három év tendenciáira kérdeztek rá, 51 százalék állította, hogy nőtt a korrupció, ezen a területen nincsen változás a tavalyi felméréshez képest, viszont a 2023-as 9 százalékkal szemben idén már 8 százalék érzékelte úgy, hogy csökkent a korrupció aránya Magyarországon...

MAGYAR PÉTER TESZI, AMIT KELL; AZ ORBÁNI KÜLPOLITIKA MÉLY MEGALAPOZÁSA; TOVÁBB NYOMULÓ SZCIENTOLÓGUSOK

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2024.09.01.


Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolga. A Citadella átépítése: az orbáni külpolitika mély megalapozása. A gyerekekre, fiatalokra koncentrálva „képességfejlesztésben” nyomulnak tovább a szcientológusok. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.



Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolga

Politikai szempontból több okból is sikeresnek tartja Magyar Péter kórházjárását Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója. Folyamatosan fenntartja a témát és a figyelmet, ismétli az üzeneteit és lépéskényszerbe hozza a kormányt. A Tisza Párt elnökének friss bejelentései csak erősítik ezt a fajta politizálást.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy előreláthatólag szeptember 18-án Strasbourgban kerül majd sor Orbán Viktor és Magyar Péter között az első szóbeli összecsapásra, a magyar soros EU-elnökség európai parlamenti programismertetése alkalmából.

A Citadella átépítése: az orbáni külpolitika mély megalapozása


A keresztállítás évtizedek óta alkalmazott identitárius politikai gesztusa mellett a Citadella átépítésével a kormány emlékezetpolitikai innovációja is szintet lépett. Az ország legnagyobb zászlójának felállítása geológiailag is megalapozná a Kelet és Nyugat közötti komp-Magyarország orbáni külpolitikai vízióját.

Papíron a világ messze leggazdagabb magyarja bukkant elő Cinkotán

A céges beszámolók alapján T. János György megannyi sikertelen vállalkozás után tavaly fogta magát, és több mint 13 ezer milliárd forintnyi vagyont tett bele két új cégébe. Papíron főleg brazil államkötvényekből áll a vagyon, így a brazil államnak is oda kell figyelnie rá, hiszen az államadósság 2,5 százalékát birtokolja. Ezzel egyébként hivatalosan egyből a világ ötven leggazdagabb embere közé került, de vannak erős jelek, amelyek megkérdőjelezik az elképesztő tulajdon valódiságát.

A gyerekekre, fiatalokra koncentrálva „képességfejlesztésben” nyomulnak tovább a szcientológusok

Ugyan a korábbi botrányok után az elmúlt években kevesebbet hallani a Magyarországi Szcientológia Egyházról, a hivatalosan egyházként el nem ismert szervezet továbbra is aktív, miközben a jelek szerint igyekszik némileg elfedni a tevékenységei során, hogy valójában róla van szó.

Az embercsempészeti iparág és a magyarországi tapasztalatok


Az embercsempészet kiemelkedően jól jövedelmező és alacsony kockázatú illegális iparág. Jellemzően egyre professzionalizálódó szervezett bűnözői csoportok végzik. Ráadásul extra ösztönzőket ad, hogy Magyarország újabban lényegében szabadon engedi az itt elítélt külföldi embercsempészeket.

Nem kért a NER pénzéből a spanyol állam, meghiúsult a nagy vonatgyártó-felvásárlás

Spanyolország megvétózta, hogy a magyar állam és kormányközeli körök konzorciuma felvásárolhassa a Talgo vonatgyártó vállalatot. Fő okként a nemzetbiztonsági kockázatokat jelölték meg, miután másfél évig figyelte a spanyol hírszerzés a Ganz-MaVag körüli mozgásokat. A magyar fél jogi csatározást ígért Spanyolországban és Európában.

„Nem fogja megúszni” – a korábbi lett belügyminiszter szerint következményei lesznek Orbán Viktor politikájának


Hiába tűnik úgy, hogy Orbán Viktor orosz vagy kínai érdekeket szolgál ki, elsősorban saját rendszerének túlélése vezérli a külpolitikában és akkor is, amikor az Európai Uniót próbálja meg gyengíteni. Szakértők szerint azonban az EU egyre keményebben fog fellépni a fősodorral szembemenő magyar kormánnyal szemben.

Sztárnak lenni tíz forinttal a zsebedben a Kádár-korban


Hogy éltek a Kádár-kor könnyűzenei sztárjai, a mai celebek elődei? Hogy befolyásolták egyes zenekarok működését (sőt akár a létrejöttét vagy a feloszlását is) a párthatározatok? Csatári Bence történész volt a vendégünk a Szelfiben.

A lakók mentik a pusztulástól a különleges szecessziós épületet – Szelfi Szinger Margittal


Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület hatalmas, Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. Az épülettel utána nem sokan törődtek, míg a pár éve Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit a férje, Hámori Géza és a lakók segítségével próbálta megóvni a pusztulástól. A Sonnenberg Házért Alapítvány elnökével beszélgettünk.

Lukács Miklós: Egy verseny után édesapám azt mondta, ez a gyerek megérdemel egy komolyabb cimbalmot

Beleszületett a zenébe, anyja hegedűn, apja cimbalmon játszott. Cigányzenét játszottak, a fiukat mégis a klasszikus zene felé terelték. Az Erkel- és Liszt-díjas Lukács Miklós mára a világ egyik legismertebb, legtöbbet koncertező cimbalomművészévé vált, legyen szó kortárs zenéről, dzsesszről vagy színházi performance-ról. Nemcsak játszik és komponál, de tanít is világszerte.

Az alkotók meg sem próbáltak állami pénzt szerezni a Fanni kertje című filmre

A Fanni kertje egy hajléktalan férfi és egy fiatal, otthonából kitagadott transz lány furcsa barátságának története. Két teljesen különböző élet és különböző karakter, mégis összeköti őket a kilátástalanság és a nyomor. A négy éven át forgatott dokumentumfilmben sok minden megjelenik, ami a jelen magyar társadalmat jellemzi. A rendező-operatőr azt mondja, hogy a filmjében minden benne van, amire nem adnak pénzt Magyarországon, így nem is próbáltak ilyen forrást szerezni. A Szelfi vendége Somogyvári Gergő volt.

Hirtelen lezárt nyomozás a problémás, 13,4 milliárdba kerülő informatikai fejlesztések ügyében

Feltűnően gyorsan lezárta a cikkünk nyomán indult nyomozást a rendőrség a problémás egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban. A bizonyíték egy államtitkári és egy OKFŐ-nyilatkozat, amelyek szerint minden rendben van. Ez utóbbi ráadásul egy rövid Magyar Nemzet-írásra utal, amely egy nappal a feljelentést elutasító határozat előtt jelent meg.

A demokrácia, a jogállamiság és Ukrajna támogatása – így keresett szövetségeseket az újraválasztott Ursula von der Leyen

Öt évvel ezelőtti, vitatott legitimációja után most demokratikus támogatással bíró jelöltként állhatott az Európai Parlament elé a bizottsági elnöki posztra megválasztott német politikus. Podcastunkban körbejártuk, hogyan nyerte el a centrista pártok támogatását Európa új politikai színterén.

Mi is a Telegram, és miért tartóztatták le Párizsban a vezérigazgatóját?


Előző hétvégén Párizsban letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapító vezérigazgatóját. Azzal vádolják, hogy platformja tiltott tevékenységeknek ad teret, például kábítószer-kereskedelemnek vagy gyermekek szexuális zaklatásáról készült képek terjesztésének.

SZEGED - TISZA SZIGET TALÁLKOZÓ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.08.31.



Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 31.

LENGYEL LÁSZLÓ: ŐRSÉGVÁLTÓK – A VÉG KEZDETE 2.

NÉPSZAVA / KENTAUR
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.08.31.


Az Orbán-rendszer mézesmadzaggal és furkósbottal kialakított egységében megjelent a megosztottság és a széttartás: a Fidesz-generációk, a lojalisták és az őrségváltók között. A mostani közös cél – a hatalom mindenáron való megtartása, a folyamatos vagyonosodás, az állami és a személyes tekintély együttes növelése – fennmaradt, ám az eszközökben és módszerekben jelentős ellentétek mutatkoznak.

„Irtózatos erők lassan, kérlelhetetlenül eltörik valaminek a gerincét (…) s hallani a csigolyák roppanását. Egyszerre reménykednek azok, akik félnek, egyszerre félnek azok, akik reménykednek” – írta Márai a naplójába 1944-ben.

Hallja az őrségváltó második és harmadik hatalmi nemzedék az Orbán-rendszer csigolyáinak roppanását. Érzi, tudja, hogy átfogó és szerves a politikai és társadalmi válság, az uralkodó réteg hegemóniájának krízise. A meghirdetett nagy politikai, társadalmi és gazdasági vállalkozás – nemzeti külön úton erős és jól kormányzó, szuverén államot teremtünk, egyszerre polgári és magyar középosztályos, régiót vezető Magyarországot, csökkentjük Budapest és a vidék egyenlőtlenségét, utolérjük, sőt, elhagyjuk Ausztriát –, amivel az ezredfordulótól többször is elnyerte a tömegek támogatását, elveszett. A tömegek most a rendszer ellenében kilépnek passzivitásukból.

Az Orbán-rendszer mézesmadzaggal és furkósbottal kialakított egységében megjelent a megosztottság és a széttartás: a Fidesz-generációk, a lojalisták és az őrségváltók között. A mostani közös cél – a hatalom mindenáron való megtartása, a folyamatos vagyonosodás, az állami és a személyes tekintély együttes növelése – fennmaradt, ám az eszközökben és módszerekben jelentős ellentétek mutatkoznak. A második – a 2000-es években feltűnt –, és a harmadik – a 2010-es években felnövekedett – Fidesz-generáció helyet és az örökség kiadását szeretné az első generációtól, s mindenekelőtt a mindenható Orbán Viktortól. Szemükben Orbán túl régi, túl öreg. A húszas évekkel, a világjárvánnyal, Merkel távozásával, az orosz-ukrán háborúval új darab van, új szereposztással: Orbán lejárt. Személyes autokráciája rossz megoldás. Térjünk vissza rendszer intézményes, arctalan tekintélyuralmához.

A lojalisták el tudják képzelni, hogy az öreg Orbán örök. Elképzelhetetlennek tartják a hatalmat Orbán nélkül. Szijjártó Péter vagy Rogán Antal, Orbán Balázs vagy Kocsis Máté, nem szólva az Orbán-családról, aligha élnek túl egy napot is, ha Orbán megy. (Bár Rogánnak fordítanék legkevésbé hátat Orbán helyében.) Ahol a politikai és a gazdasági hatalom ennyire szorosan összefonódik, ahol mindenki zsarolt és zsaroló egy személyben, ahol mindenki egyszerre őre és foglya a rendszernek, ott szinte reménytelen a rendszer urától való függetlenedés. Az orbáni tekintélyuralom még korlátlanul uralja a politikai-, gazdasági-, médiamezőket. A hangsúly a „még” szón van. A végsőkig lojális hívek számára örökké, az őrségváltók szerint közel a „már nem”...

NEM A PÉNZEN MÚLHAT KAMALA HARRIS VÁLASZTÁSI SIKERE

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.09.01.



Az amerikai választási kampányok kimenetelét meghatározóan befolyásolja, mennyire sikerül a jelöltnek propaganda-rendezvényeivel, televíziós-rádiós hirdetéseivel elérni az óriási területű, immár 335 millió lakosú ország szavazóit. A gyűléseknél csak a reklám drágább – összevetve százmilliókról beszélünk. A 2016-os választási kampányban Donald Trump csaknem egy milliárd dollárt költött, míg a vesztes, a demokrata párti Hillary Clinton 1,4 milliárdot. Az idei számla is feltehetően jóval a milliárd felett lesz. Kamala Harris, a demokrata elnökjelölt – tán meglepő módon – eddig több pénzt gyűjtött össze, mint a milliárdos Donald Trump. Aki persze szintén nem a saját pénzéből kampányol.


Harris kampányának eddig nem volt gondja a támogatói pénzek begyűjtésével az első naptól, július 21-től kezdve, amikor Joe Biden elnök bejelentette visszavonulását a jelöltségtől és alelnöke szállt be helyette a versenybe. Kampánya már az első hetekben felfelé ívelt és nagy lendületet kapott a Demokrata Párt múlt heti kongresszusa alatt és után Chicagóban, ahol Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz, hivatalosan is bejelentették indulásukat.

Trump, a republikánus elnökjelölt mestere a pénzgyűjtésnek, de – némi meglepetésre – Harris ezúttal lekörözte. Trumpék legutóbb annyit közöltek, hogy júliusban mintegy 139 millió dollárt gyűjtöttek, ez kevesebb, mint amennyit Harris kampánya első hetében kapott. Trumpék egyébként összesen 327 millióval kezdték augusztusi hirdetési kampányukat. A demokraták bejelentése szerint már a kongresszus előtt túl voltak az 500 millió dolláron, utána pedig minden korábbinál nagyobb mértékben gyűltek a Harris megválasztását támogató adományok. A demokraták szerint a kongresszusuk idején befolyt pénzek harmada olyan emberektől származott, akik első ízben adakoztak a pártnak, és azoknak kétharmada volt nő. Sok fiatal is van az újonnan jelentkezett támogatók között, két olyan csoportja a választóknak, amelyek támogatására Harrisnek különösen szüksége van, hogy győzhessen a novemberi elnökválasztáson. Egyébként a demokraták új vezetőjének nincs hiánya gyakorlati támogatókban sem: a pártkongresszus idején majdnem 200 ezer önkéntes jelentkezett azzal, hogy segíteni kívánják kampányát...