Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.08.31.
A Hetes Stúdió 2024. augusztus 31-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Berecz Annával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
2024. augusztus 31., szombat
IVÁNYIÉK ISKOLÁINAK A BEZÁRÁSA ALJAS ÉS GONOSZ HÚZÁS ORBÁNTÓL | HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.08.31.
A Hetes Stúdió 2024. augusztus 31-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Berecz Annával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.08.31.
A Hetes Stúdió 2024. augusztus 31-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Berecz Annával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
RASKÓ GYÖRGY: A LEGTÖBB MILLIÁRDOSUNK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN VAN
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2024.08.31.
Raskó György agrárközgazdász és -vállalkozó a magyar mezőgazdaság szenvedélyes reformere. Pontosabban az lenne, ha a kormányok beépítenék javaslatait a programjukba. De már az államszocialista rendszer is külföldre tessékelte, amikor kritizálta az ötéves tervet. Jelenleg meg hiába igazolja kutatásaival, eredményes vállalkozói tevékenységgel elképzelései helyességét, a politika rendre más, inkább hatalmi érdekeket szolgáló utakat választ. A jelenlegi agrárgazdasági kamara sem közvetíti az efféle reformelképzeléseket, mert vezetése a kormány bábja. Legalábbis Győrffy Balázs kényszerű lemondásáig az volt. De mi is a baj a magyar mezőgazdasággal?
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2024.08.31.
ORBÁN CÉLJA A „SZUVERENITÁSVÉDELEMMEL” AZ ILLIBERÁLIS DIKTATÚRA KIÉPÍTÉSE
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.08.31.
„A Fidesz-féle szuverenitás nem más, mint az, hogy én titeket, magyarokat Brüsszel ellen mozgósítalak, csak azt nem mondom el nektek, hogy azért teszem, mert az Európai Unió meg akar védeni benneteket a számotokra rossz dologtól, az én uralmamtól.” Így értelmezte Szentpéteri Nagy Richard a miniszterelnök „szuverenitásvédelmi küzdelmét”, aminek egyetlen célja van: az, hogy Orbán Viktor 2026 után is hatalomban tudjon maradni. Az alkotmányjogász, politológust Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének minapi kijelentései kapcsán kerestük meg. Sokat elárul az orbáni szándékokról az is, hogy a szuverenitás Orbánék által használt értelmezését az oroszok találták ki.
Immár elég hosszú ideje folytatja Orbán és a nyomában összes politikai követője az állítólagos szuverenitásvédelmi harcát Brüsszel és általában mindazok ellen – külföldön és idehaza –, akik bírálni merészelik azt, amit és ahogyan tesz, nem riadva vissza olyan fegyverek bevetésétől sem ellenük, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Pont ennek a hivatalnak az elnöke, Lánczi Tamás volt az, aki legutóbb igen meredek megfogalmazásban taglalta ezt a „harcot”. Tihanyban, a Tranzit fesztiválon, Ligeti Tamással, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával folytatott vitában egyenesen már úgy fogalmazott, hogy „Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni”.
De hát hogyan lehet „elhappolni” egy ország szuverenitását? És egyáltalán, valójában mit is jelent ez a sokak által, sokféleképpen magyarázott kifejezés, a szuverenitás? És mit takar valójában az állítólagos szuverenitásvédelem? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdésekkel.
Az alkotmányjogász, politológus magának a „szuverén” kifejezésnek a történetével kezdte a magyarázatát. Emlékeztetett rá, Orbánék valójában az oroszokól vették át azt, ahogyan a szót magát használják. Eredetileg a latinból jön, a tartalmát pedig a XVI. században élt francia filozófus, gondolkodó, Jean Bodin dolgozta ki.
Bodin után sokszáz évvel találták ki az oroszok azt, hogy a kifejezést átemelik a politikai életbe, hogy azzal megszólítsák a népet, amely – jegyezte meg Szentpéteri – valójában nem is érti, hogy mit is fed le. A szó értelme az elmúlt évszázadokban amúgy is rengeteget változott. Takács Péter – „aki szerintem a legnagyobb magyar államelméleti gondolkodó és a legjobb szuverenitás-szakember” – szerint rengeteg jelentésréteg rakódott rá, s mára teljesen ki is üresedett – idézte fel az alkotmányjogász.
Szentpéteri szerint a szuverenitás maga egy magasztos, misztikus szó, amit a kutya nem ért, de arra jó, hogy rá lehessen fogni, meg is kell és meg is lehet azt védeni. Ami pedig mostanság történik az nem más, mint hogy ezt a szót – amit az államelmélet is csak bizonytalanul vagy sok magyarázattal tud értelmezni, mások meg sehogyan se – úgy próbálják ráönteni „Mari nénire és Pista bácsira”, hogy kedvező tartalmat alakítsanak ki mögé, olyat, amiért még ’Mari néninek és Pista bácsinak’ is érdemes harcolnia. Mint rámutatott: a szuverenitást a mai magyar hatalom igyekszik összekötni a függetlenséggel, miután az – a mohácsi csata és azóta, hogy a Habsburgok törvényesen trónra kerültek – jól rezonál a magyar fülekben, szívekben.
A szuverenitásnak persze semmi köze sincs a kormányzáshoz, a vasutakhoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz stb. – jegyezte meg, megállapítva: a kormány tehát olyan dologgal foglalkozik, amire nem kapott felhatalmazást. Ugyanakkor azzal nem foglalkozik, amire felhatalmazást kapott.
S hogy mi ennek az értelme? „Orbán szeretné kiépíteni az illiberális – most már azt mondom – diktatúráját, ám abba a magyar népet védendő beleszól a Nyugat, ezért ő érzelmileg mozgósítja a magyar népet a Nyugattal szembeni ellenérzésekre, a Nyugattal szembeni függetlenségi gondolatokra, s a Nyugat-ellenes hangulatra, a reflektálatlan Európa-ellenességre, hangulatot szítva valami ellen, amit Brüsszelnek neveznek” – fejtegette Szentpéteri. A miértre pedig a válasz egyszerű: Brüsszel a kormányzattal szembe menve igyekszik védeni a magyar népet, a magyar kormány pedig álságosan a magyar népre hivatkozva kelt hangulatot az EU-val szemben, mégpedig egyetlen céllal, hogy Orbán maradjon a miniszterelnök 2026 után is. „A Fidesz-féle szuverenitás tehát nem más, mint az, hogy én titeket, magyarokat Brüsszel ellen mozgósítalak, csak azt nem mondom el nektek, hogy ezt azért teszem, mert az Európai Unió meg akar védeni benneteket ettől a számotokra rossz dologtól – ez tehát a szuverenitásért folytatott állítólagos orbáni harc, aminek az egyetlen célja, hatalomban maradni.”
Szentpéteri ezek után még egyre felhívta a figyelmet. Mi akartunk csatlakozni az Európai Unóhoz, el is fogadtuk annak alapító okiratát, amiben – és amúgy a magyar alaptörvényben is – az van lefektetve, hogy bizonyos hatásköröket az EU illetve a tagállamok együttesen gyakorolnak. Ezért Brüsszel törvényesen csinálja azt, amit csinál. Arról már nem is szólva, hogy a magyarok többsége nem csak hogy uniópárti, hanem ha egyenesen megkérdeznék, akkor kinyilvánítaná, hogy nem akar diktatúrában élni.
Szerző: NVZS
2024.08.31.
Immár elég hosszú ideje folytatja Orbán és a nyomában összes politikai követője az állítólagos szuverenitásvédelmi harcát Brüsszel és általában mindazok ellen – külföldön és idehaza –, akik bírálni merészelik azt, amit és ahogyan tesz, nem riadva vissza olyan fegyverek bevetésétől sem ellenük, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Pont ennek a hivatalnak az elnöke, Lánczi Tamás volt az, aki legutóbb igen meredek megfogalmazásban taglalta ezt a „harcot”. Tihanyban, a Tranzit fesztiválon, Ligeti Tamással, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával folytatott vitában egyenesen már úgy fogalmazott, hogy „Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni”.
De hát hogyan lehet „elhappolni” egy ország szuverenitását? És egyáltalán, valójában mit is jelent ez a sokak által, sokféleképpen magyarázott kifejezés, a szuverenitás? És mit takar valójában az állítólagos szuverenitásvédelem? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdésekkel.
Az alkotmányjogász, politológus magának a „szuverén” kifejezésnek a történetével kezdte a magyarázatát. Emlékeztetett rá, Orbánék valójában az oroszokól vették át azt, ahogyan a szót magát használják. Eredetileg a latinból jön, a tartalmát pedig a XVI. században élt francia filozófus, gondolkodó, Jean Bodin dolgozta ki.
Bodin után sokszáz évvel találták ki az oroszok azt, hogy a kifejezést átemelik a politikai életbe, hogy azzal megszólítsák a népet, amely – jegyezte meg Szentpéteri – valójában nem is érti, hogy mit is fed le. A szó értelme az elmúlt évszázadokban amúgy is rengeteget változott. Takács Péter – „aki szerintem a legnagyobb magyar államelméleti gondolkodó és a legjobb szuverenitás-szakember” – szerint rengeteg jelentésréteg rakódott rá, s mára teljesen ki is üresedett – idézte fel az alkotmányjogász.
Szentpéteri szerint a szuverenitás maga egy magasztos, misztikus szó, amit a kutya nem ért, de arra jó, hogy rá lehessen fogni, meg is kell és meg is lehet azt védeni. Ami pedig mostanság történik az nem más, mint hogy ezt a szót – amit az államelmélet is csak bizonytalanul vagy sok magyarázattal tud értelmezni, mások meg sehogyan se – úgy próbálják ráönteni „Mari nénire és Pista bácsira”, hogy kedvező tartalmat alakítsanak ki mögé, olyat, amiért még ’Mari néninek és Pista bácsinak’ is érdemes harcolnia. Mint rámutatott: a szuverenitást a mai magyar hatalom igyekszik összekötni a függetlenséggel, miután az – a mohácsi csata és azóta, hogy a Habsburgok törvényesen trónra kerültek – jól rezonál a magyar fülekben, szívekben.
A szuverenitásnak persze semmi köze sincs a kormányzáshoz, a vasutakhoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz stb. – jegyezte meg, megállapítva: a kormány tehát olyan dologgal foglalkozik, amire nem kapott felhatalmazást. Ugyanakkor azzal nem foglalkozik, amire felhatalmazást kapott.
S hogy mi ennek az értelme? „Orbán szeretné kiépíteni az illiberális – most már azt mondom – diktatúráját, ám abba a magyar népet védendő beleszól a Nyugat, ezért ő érzelmileg mozgósítja a magyar népet a Nyugattal szembeni ellenérzésekre, a Nyugattal szembeni függetlenségi gondolatokra, s a Nyugat-ellenes hangulatra, a reflektálatlan Európa-ellenességre, hangulatot szítva valami ellen, amit Brüsszelnek neveznek” – fejtegette Szentpéteri. A miértre pedig a válasz egyszerű: Brüsszel a kormányzattal szembe menve igyekszik védeni a magyar népet, a magyar kormány pedig álságosan a magyar népre hivatkozva kelt hangulatot az EU-val szemben, mégpedig egyetlen céllal, hogy Orbán maradjon a miniszterelnök 2026 után is. „A Fidesz-féle szuverenitás tehát nem más, mint az, hogy én titeket, magyarokat Brüsszel ellen mozgósítalak, csak azt nem mondom el nektek, hogy ezt azért teszem, mert az Európai Unió meg akar védeni benneteket ettől a számotokra rossz dologtól – ez tehát a szuverenitásért folytatott állítólagos orbáni harc, aminek az egyetlen célja, hatalomban maradni.”
Szentpéteri ezek után még egyre felhívta a figyelmet. Mi akartunk csatlakozni az Európai Unóhoz, el is fogadtuk annak alapító okiratát, amiben – és amúgy a magyar alaptörvényben is – az van lefektetve, hogy bizonyos hatásköröket az EU illetve a tagállamok együttesen gyakorolnak. Ezért Brüsszel törvényesen csinálja azt, amit csinál. Arról már nem is szólva, hogy a magyarok többsége nem csak hogy uniópárti, hanem ha egyenesen megkérdeznék, akkor kinyilvánítaná, hogy nem akar diktatúrában élni.
A PUTYINSZOPONC NER EMBERE, LÁNCZI TAMÁS MEGINT ELŐADTA A SZUVERÉNT
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.08.31.
Lánczi Tamás és Ligeti Miklós vitatkoztak a Tranzit fesztiválon, fideszes közönség előtt. Ligeti az ellenséges közeg ellenére kiütötte Lánczit, aki képtelen volt elmagyarázni, miért nem volt baja a Fidesznek korábban a Transparency Magyarországgal, most meg miért van.
Szerző: Dave
2024.08.31.
Lánczi Tamás és Ligeti Miklós vitatkoztak a Tranzit fesztiválon, fideszes közönség előtt. Ligeti az ellenséges közeg ellenére kiütötte Lánczit, aki képtelen volt elmagyarázni, miért nem volt baja a Fidesznek korábban a Transparency Magyarországgal, most meg miért van.
A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP MÁR NEM EGY AUTONÓM INTÉZMÉNY | NAGY GERGELY A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜCS RÓBERT
2024.08.30.
A Reggeli Személy 2024. augusztus 30-i adásában Pálinkás Szüts Róbert vendége Nagy Gergely újságíró volt.
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜCS RÓBERT
2024.08.30.
A Reggeli Személy 2024. augusztus 30-i adásában Pálinkás Szüts Róbert vendége Nagy Gergely újságíró volt.
DÁN MINISZTERELNÖK: NEM IGAZ, HOGY MEGOSZTOTT AZ EU, 26 ÁLL SZEMBEN 1 TAGÁLLAMMAL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.31.
Európában még mindig úgy gondolkodunk, mintha békeidő lenne, pedig háborús idő van, és az orosz-ukrán háborúban Európa számára nincs alternatívája annak, hogy Ukrajna nyerjen. Többek között erről beszélt a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.31.
Európában még mindig úgy gondolkodunk, mintha békeidő lenne, pedig háborús idő van, és az orosz-ukrán háborúban Európa számára nincs alternatívája annak, hogy Ukrajna nyerjen. Többek között erről beszélt a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián.
Frederiksen péntek este megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, köszönőbeszédében pedig arról értekezett, hogy a vörös vonalakról szóló minden beszédnek ideje lenne véget vetni. Szombaton erről kapta az első kérdést, és elmondta, hogy szerinte háborúban eleve nem szabad nyilvánosan vörös vonalakról beszélni, mert az az ellenség kezére játszik.
A dán miniszterelnök szerint abban is változás kell, hogy eddig főleg arról beszéltek, nem engedheti meg magának Európa, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, de helyette arra kéne koncentrálni, hogy mi kell ahhoz, hogy meg is nyerje azt. Frederiksen az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokkal sem ért egyet, mint elmondta, a nemzetközi törvények betartásán túl nem lenne szabad kikötni, mit mire használhatnak az ukránok, és mire nem. Később hozzátette, Dánia is korlátozások nélkül bocsátott F-16-os vadászgépeket Ukrajna rendelkezésére.
Arra a kérdésre, hogy mit tapasztal, hogyan változik a háború megítélése Európában, Frederiksen elmondta, szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapjaik szempontjából fontos dolgok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete, de Európának úgy kell fenntartania az erős jóléti államokat, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának is.Ugyanis az ukrán győzelemnek szerinte nincs reális alternatívája.
Mint fogalmazott, vannak emberek, akik két és fél éve mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából. „És aztán? Aztán mi lesz?” – tette fel a kérdést a dán politikus, aki szerint kevéssé valószínű, hogy Moszkva megköszönné, és visszatérne minden a régi kerékvágásba. Szerinte az orosz hadsereg inkább újra megindulna, vagy Ukrajna további részei felé, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Európa és a világ is” – fogalmazott.
Kapott kérdést azokról a pártokról is, amelyek az Ukrajnának nyújtott uniós segítséget próbálják akadályozni, mire Frederiksen a „pozitív fejleményekkel” kezdte: szerinte az EU soha nem volt olyan erős, mint most. Erősebb, mint a covidjárvány, az infláció vagy a háború kitörése előtt volt, ahogy erősebb lett a NATO is, melyhez Finnország és Svédország is csatlakozott az Ukrajna elleni háború kezdete után.
Az Európai Unióról elmondta, ebben az időszakban is együtt tudtak maradni, noha vannak vitáik, de eddig kezelni tudták ezeket.
„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az nagyon komoly probléma lenne mindannyiunk számára. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, Magyarország megnevezése nélkül, de a teremeben ülők számára így is világos volt, hogy kire gondolhatott.
Arra a kérdésre, hogy például Franciaországban is politikai átrendeződés volt a közelmúltban, és hogy ez alááshatja-e az egységet Ukrajna ügyében, a dán miniszterelnök elmondta, két és fél éve kap hasonló kérdéseket, és eddig mindig kezelni tudták a helyzetet. Hozzátette, a novemberi amerikai elnökválasztásól függetlenül fontos, hogy Európa többet tegyen és költsön a védelmére, mert egy olyan „Európa, amelyik nem tudja megvédeni magát, az nem is Európa”.
A múlt század harmincas éveiben Hitlerrel egyezkedni próbáló európai vezetők példáját felidézve elmondta, a legnagyobb hibát 2014-ben követték el: amikor nem mondták ki világosan, hogy Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat. Helyette az európaiak más módszereket választottak, az olimpiától a gázvásárlásokon át leültek furcsa asztaloknál Putyinnal tárgyalni, és minden másra költötték a pénzüket, csak katonai felszerelésre nem. Közben Putyin fordítva járt el, tette hozzá.
Péntek esti beszédében Frederiksen Kínára is kitért, és úgy fogalmazott, miattuk teheti meg Oroszország Ukrajnában azt, amit tesz. Szombaton ezzel kapcsolatban elmondta, nagy hiba volt, ahogy Európa túlságosan függött az orosz gáztól, most meg ugyanezt a hibát követik el a kínai technológiától való függéssel. Megismételte, hogy szerinte az oroszok Kína nélkül nem lennének képesek ekkora léptékű háborúra két és fél éven át, közben otthon további haderőfejlesztésre, amit akár egy NATO-ország ellen is bevehetnetek éveken belül. Tanulságként Európa számára azt szűrte le, hogy nem szabad annyira naivnak lenni, mint eddig, és fontos, hogy erősebbek legyenek, ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik pont a védelmi kiadások növelését várták el az európai NATO-tagállamoktól.
A dán miniszterelnök szerint abban is változás kell, hogy eddig főleg arról beszéltek, nem engedheti meg magának Európa, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, de helyette arra kéne koncentrálni, hogy mi kell ahhoz, hogy meg is nyerje azt. Frederiksen az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokkal sem ért egyet, mint elmondta, a nemzetközi törvények betartásán túl nem lenne szabad kikötni, mit mire használhatnak az ukránok, és mire nem. Később hozzátette, Dánia is korlátozások nélkül bocsátott F-16-os vadászgépeket Ukrajna rendelkezésére.
Arra a kérdésre, hogy mit tapasztal, hogyan változik a háború megítélése Európában, Frederiksen elmondta, szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapjaik szempontjából fontos dolgok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete, de Európának úgy kell fenntartania az erős jóléti államokat, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának is.Ugyanis az ukrán győzelemnek szerinte nincs reális alternatívája.
Mint fogalmazott, vannak emberek, akik két és fél éve mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából. „És aztán? Aztán mi lesz?” – tette fel a kérdést a dán politikus, aki szerint kevéssé valószínű, hogy Moszkva megköszönné, és visszatérne minden a régi kerékvágásba. Szerinte az orosz hadsereg inkább újra megindulna, vagy Ukrajna további részei felé, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Európa és a világ is” – fogalmazott.
Kapott kérdést azokról a pártokról is, amelyek az Ukrajnának nyújtott uniós segítséget próbálják akadályozni, mire Frederiksen a „pozitív fejleményekkel” kezdte: szerinte az EU soha nem volt olyan erős, mint most. Erősebb, mint a covidjárvány, az infláció vagy a háború kitörése előtt volt, ahogy erősebb lett a NATO is, melyhez Finnország és Svédország is csatlakozott az Ukrajna elleni háború kezdete után.
Az Európai Unióról elmondta, ebben az időszakban is együtt tudtak maradni, noha vannak vitáik, de eddig kezelni tudták ezeket.
„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az nagyon komoly probléma lenne mindannyiunk számára. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, Magyarország megnevezése nélkül, de a teremeben ülők számára így is világos volt, hogy kire gondolhatott.
Arra a kérdésre, hogy például Franciaországban is politikai átrendeződés volt a közelmúltban, és hogy ez alááshatja-e az egységet Ukrajna ügyében, a dán miniszterelnök elmondta, két és fél éve kap hasonló kérdéseket, és eddig mindig kezelni tudták a helyzetet. Hozzátette, a novemberi amerikai elnökválasztásól függetlenül fontos, hogy Európa többet tegyen és költsön a védelmére, mert egy olyan „Európa, amelyik nem tudja megvédeni magát, az nem is Európa”.
A múlt század harmincas éveiben Hitlerrel egyezkedni próbáló európai vezetők példáját felidézve elmondta, a legnagyobb hibát 2014-ben követték el: amikor nem mondták ki világosan, hogy Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat. Helyette az európaiak más módszereket választottak, az olimpiától a gázvásárlásokon át leültek furcsa asztaloknál Putyinnal tárgyalni, és minden másra költötték a pénzüket, csak katonai felszerelésre nem. Közben Putyin fordítva járt el, tette hozzá.
Péntek esti beszédében Frederiksen Kínára is kitért, és úgy fogalmazott, miattuk teheti meg Oroszország Ukrajnában azt, amit tesz. Szombaton ezzel kapcsolatban elmondta, nagy hiba volt, ahogy Európa túlságosan függött az orosz gáztól, most meg ugyanezt a hibát követik el a kínai technológiától való függéssel. Megismételte, hogy szerinte az oroszok Kína nélkül nem lennének képesek ekkora léptékű háborúra két és fél éven át, közben otthon további haderőfejlesztésre, amit akár egy NATO-ország ellen is bevehetnetek éveken belül. Tanulságként Európa számára azt szűrte le, hogy nem szabad annyira naivnak lenni, mint eddig, és fontos, hogy erősebbek legyenek, ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik pont a védelmi kiadások növelését várták el az európai NATO-tagállamoktól.
HETI EGYENLEG: ORBÁN VIKTORNAK NINCS NAGY JÖVŐJE
KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.08.31.
A rendszer összes hibája meglátszódik ebben a történetben, egyértelművé teszi merre halad az ország – így reagált a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász a Madách Gimnázium igazgatójának felmentésére. Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója szerint a Belügyminisztériumon belül is komoly problémát okozhat ez a döntés, nagyon nehéz ezután az emberek szemébe nézni. A magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy 14-16 éves gyerekek tüntetnek az utcán, ami azokat az időket idézi, mikor még a fiatal fideszesek akartak rendszert váltani. Ezzel az intézkedéssel a kormány egyszerre sértette meg újra a fiatalokat és a fővárosiakat.
Lengyel László szerint az a maréknyi fiatal, aki még támogatja ezt a rendszert, rá fog jönni, hogy itt nincs jövője. „Orbán Viktornak sincs, de ő legalább már 60 fölött van, még 10-20 évet is kihúz, de ez a rendszer már nem bír ki annyit, az is kérdés, hogy 2026-ig fenntartható-e”.
A műsorban szóba kerültek még azok a kritikák, amelyek Lázár János, építési és közlekedési miniszter körül felmerültek az utóbbi hetekben, és ennek kapcsán az, hogy vajon miért vállalta a miniszteri pozíciót.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.08.31.
A rendszer összes hibája meglátszódik ebben a történetben, egyértelművé teszi merre halad az ország – így reagált a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász a Madách Gimnázium igazgatójának felmentésére. Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök-vezérigazgatója szerint a Belügyminisztériumon belül is komoly problémát okozhat ez a döntés, nagyon nehéz ezután az emberek szemébe nézni. A magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy 14-16 éves gyerekek tüntetnek az utcán, ami azokat az időket idézi, mikor még a fiatal fideszesek akartak rendszert váltani. Ezzel az intézkedéssel a kormány egyszerre sértette meg újra a fiatalokat és a fővárosiakat.
Lengyel László szerint az a maréknyi fiatal, aki még támogatja ezt a rendszert, rá fog jönni, hogy itt nincs jövője. „Orbán Viktornak sincs, de ő legalább már 60 fölött van, még 10-20 évet is kihúz, de ez a rendszer már nem bír ki annyit, az is kérdés, hogy 2026-ig fenntartható-e”.
A műsorban szóba kerültek még azok a kritikák, amelyek Lázár János, építési és közlekedési miniszter körül felmerültek az utóbbi hetekben, és ennek kapcsán az, hogy vajon miért vállalta a miniszteri pozíciót.
KÉRI LÁSZLÓ ELŐADÁSA A PERÉNYI ZSIGMOND TISZA SZIGET III. KERÜLET SZERVEZÉSÉBEN
FACEBOOK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.08.28.
Kéri László tanár úr elfogadta Dálnoki Áron meghívását, és feleségével Petschnig Mária Zita asszonnyal együtt ellátogatott hozzánk. A kánikula ellenére nagy volt az érdeklődés, és a közel 200 fős közönség végig nagy lelkesedéssel hallgatta Tanár urat, aki kérdésekre is válaszolt. A tervezett másfél óra helyett, több mint két órát töltött körünkben. Köszönjük Tanár úr a nézők kitartását is.
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.08.28.
Kéri László tanár úr elfogadta Dálnoki Áron meghívását, és feleségével Petschnig Mária Zita asszonnyal együtt ellátogatott hozzánk. A kánikula ellenére nagy volt az érdeklődés, és a közel 200 fős közönség végig nagy lelkesedéssel hallgatta Tanár urat, aki kérdésekre is válaszolt. A tervezett másfél óra helyett, több mint két órát töltött körünkben. Köszönjük Tanár úr a nézők kitartását is.
BOJÁR GÁBOR: A KÖVETKEZŐ 500 ÉV A KELETÉ LENNE?
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2024.08.29.
Orbán Viktort sok mindennel vádolhatjuk, de következetlenséggel nem: harminc éve is az állam
erős gazdasági szerepvállalásában és piaci iránymutató szerepében hitt – írja Bojár Gábor egy személyes emlékre alapozva. A nagyvállalkozó szerint nem az a fő baj, hogy Orbán tévedett az akkumulátorgyártás kiemelt nemzetgazdasági irányként való kijelölésében (mint szellemi elődei a vas és acél országának lázálmával), hanem az, hogy azt hiszi, ez a dolga. Bojár Gábor a Válasz Online nemrég megjelent elemzését egészíti ki alábbi írásával.
Az idei tusványosi Orbán-beszéd Válasz Online-on nemrég megjelent elemzése ijesztő képet fest a korábban némi eufemizmussal keleti nyitásnak nevezett, ám most már nyíltan történelmi léptékűre tervezett stratégiáról. Ablonczy Bálint alapos és átfogó írásához keveset lehet hozzátenni, csak a gazdasági vonatkozásokat szeretném kiegészíteni. Nemcsak a gazdasági kapcsolatok keleti irányú (egyelőre nem túl sikeres) bővítéséről van szó ugyanis, hanem az ázsiai országokat inkább jellemző gazdaságirányítási filozófia átvételéről is. A Rákosi-féle „vas és acél országa leszünk” című tébolyhoz hasonló „akkumulátor-nagyhatalom leszünk” egyre nyilvánvalóbb kudarca is erre világít rá. Itt nem csupán nagyon drága tévedésről van szó, hanem súlyos és tartós szereptévesztésről is.
1995-ben ért a megtiszteltetés, hogy Kepes András meghívott népszerű, „Desszert” című tévéműsorába. A műsor koreográfiája szerint három különböző hátterű személy érkezett Kepes meghívására egy vacsorára a Malomtó étterembe. Az előétel és a főétel alatt a beszélgetőpartnerek összemelegedtek, eközben hozzászoktak a beszélgetés közben felállított reflektorokhoz és kamerákhoz, majd a desszert idejére bekapcsolt kamerák mellett folytatták az akkor már a műsorvezető által moderált beszélgetést. Engem üzletemberként egy politikussal és egy sportolóval hozott össze Kepes. A sportoló Mészöly Kálmán egykori válogatott szövetségi kapitány, a politikus pedig az MSZP-SZDSZ kormány egyik ellenzéki pártját, a Fideszt vezető Orbán Viktor volt.
Izgalmas kihívást jelentett a helyzet, alig vártam, hogy vitatkozhassak a még liberálisként számon tartott Orbánnal, akivel már akkor sem mindenben értettem egyet. Ezt megelőzően keveset szerepeltem nyilvánosan, gazdaságpolitikai nézeteimet Orbán Viktor nem ismerhette. Annyit tudott, hogy vállalkozó vagyok. Rutinos ellenzékiként a kormányt támadta, amiért az nem támogatja eléggé a vállalkozásokat. Nyilván arra számított, hogy ezzel egy vállalkozó csak egyetérthet, így meglepetésként érte a reakcióm. Azóta sokszor, sok helyen hangot adtam véleményemnek, hogy az állam ne pénzzel támogassa a vállalkozásokat, azzal csak árt, és főleg ne vegyen részt versenyzőként a versenypiacon. Ehelyett kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, de mindenekelőtt a magas szintű közoktatás az, ami valóban segítené a vállalkozásokat. Orbán ezzel szemben az állam erős gazdasági szerepvállalása mellett érvelt. Erre megkérdeztem, hogy akkor miért nem ők vannak koalícióban a szocialistákkal, akiknek balosabb szárnya hasonló nézeteket vallott akkortájt. „Az egy másik liberális párt” – mondta, de finomított álláspontján. Nem arra gondol, hogy az állam direktben avatkozzon bele a vállalkozások üzletmenetébe – mondta –, de az állam dolga a fő gazdaságpolitikai irányok kijelölése. Tudom, az irányt mutassa – válaszoltam. „Ahogy Kecskemét főterén a Lenin szobor mutatja, merre van Szeged.”
Feleségem mindig jó emberismerő volt, le is álltam, ezután kevesebbet szerepeltem ebben a beszélgetésben. (Ez a vita egyébként végül kimaradt az adásba került, rövidített változatból.)
Orbánt sok mindennel vádolhatjuk, de következetlenséggel nem – legalább is ebben nem. Harminc évvel ezelőtt is az állam erős gazdasági szerepvállalásában és piaci iránymutató szerepében hitt. Nem az a fő baj, hogy tévedett az akkumulátorgyártás kiemelt nemzetgazdasági irányként való kijelölésében (mint szellemi elődei a vas és acél országának lázálmával). A gond az, hogy azt hiszi, ez a dolga. Mégis miért gondolja, hogy ő és politikustársai jobban érzik, merre megy a világgazdaság, hol és miben lehetnek versenyelőnyeink, mint azok, akik ott vannak a piacon és a bőrükön érzik annak minden rezdülését? Miért tudnák ezt jobban azok, akik az adófizetők pénzével gazdálkodnak, mint azok, akik a saját pénzüket kockáztatják és a gazdasághoz a választók tömegénél mégiscsak jobban értő részvényeseknek tartoznak elszámolással?
Szerző: BOJÁR GÁBOR
2024.08.29.
erős gazdasági szerepvállalásában és piaci iránymutató szerepében hitt – írja Bojár Gábor egy személyes emlékre alapozva. A nagyvállalkozó szerint nem az a fő baj, hogy Orbán tévedett az akkumulátorgyártás kiemelt nemzetgazdasági irányként való kijelölésében (mint szellemi elődei a vas és acél országának lázálmával), hanem az, hogy azt hiszi, ez a dolga. Bojár Gábor a Válasz Online nemrég megjelent elemzését egészíti ki alábbi írásával.
Az idei tusványosi Orbán-beszéd Válasz Online-on nemrég megjelent elemzése ijesztő képet fest a korábban némi eufemizmussal keleti nyitásnak nevezett, ám most már nyíltan történelmi léptékűre tervezett stratégiáról. Ablonczy Bálint alapos és átfogó írásához keveset lehet hozzátenni, csak a gazdasági vonatkozásokat szeretném kiegészíteni. Nemcsak a gazdasági kapcsolatok keleti irányú (egyelőre nem túl sikeres) bővítéséről van szó ugyanis, hanem az ázsiai országokat inkább jellemző gazdaságirányítási filozófia átvételéről is. A Rákosi-féle „vas és acél országa leszünk” című tébolyhoz hasonló „akkumulátor-nagyhatalom leszünk” egyre nyilvánvalóbb kudarca is erre világít rá. Itt nem csupán nagyon drága tévedésről van szó, hanem súlyos és tartós szereptévesztésről is.
Hogy mindez milyen régen és milyen mélyen gyökerezik Orbán Viktor habitusában, azt egy közel harminc évvel ezelőtti beszélgetéssel szeretném illusztrálni.
1995-ben ért a megtiszteltetés, hogy Kepes András meghívott népszerű, „Desszert” című tévéműsorába. A műsor koreográfiája szerint három különböző hátterű személy érkezett Kepes meghívására egy vacsorára a Malomtó étterembe. Az előétel és a főétel alatt a beszélgetőpartnerek összemelegedtek, eközben hozzászoktak a beszélgetés közben felállított reflektorokhoz és kamerákhoz, majd a desszert idejére bekapcsolt kamerák mellett folytatták az akkor már a műsorvezető által moderált beszélgetést. Engem üzletemberként egy politikussal és egy sportolóval hozott össze Kepes. A sportoló Mészöly Kálmán egykori válogatott szövetségi kapitány, a politikus pedig az MSZP-SZDSZ kormány egyik ellenzéki pártját, a Fideszt vezető Orbán Viktor volt.
Izgalmas kihívást jelentett a helyzet, alig vártam, hogy vitatkozhassak a még liberálisként számon tartott Orbánnal, akivel már akkor sem mindenben értettem egyet. Ezt megelőzően keveset szerepeltem nyilvánosan, gazdaságpolitikai nézeteimet Orbán Viktor nem ismerhette. Annyit tudott, hogy vállalkozó vagyok. Rutinos ellenzékiként a kormányt támadta, amiért az nem támogatja eléggé a vállalkozásokat. Nyilván arra számított, hogy ezzel egy vállalkozó csak egyetérthet, így meglepetésként érte a reakcióm. Azóta sokszor, sok helyen hangot adtam véleményemnek, hogy az állam ne pénzzel támogassa a vállalkozásokat, azzal csak árt, és főleg ne vegyen részt versenyzőként a versenypiacon. Ehelyett kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, de mindenekelőtt a magas szintű közoktatás az, ami valóban segítené a vállalkozásokat. Orbán ezzel szemben az állam erős gazdasági szerepvállalása mellett érvelt. Erre megkérdeztem, hogy akkor miért nem ők vannak koalícióban a szocialistákkal, akiknek balosabb szárnya hasonló nézeteket vallott akkortájt. „Az egy másik liberális párt” – mondta, de finomított álláspontján. Nem arra gondol, hogy az állam direktben avatkozzon bele a vállalkozások üzletmenetébe – mondta –, de az állam dolga a fő gazdaságpolitikai irányok kijelölése. Tudom, az irányt mutassa – válaszoltam. „Ahogy Kecskemét főterén a Lenin szobor mutatja, merre van Szeged.”
A közönség első sorában ülő feleségem szemvillanása jelezte, hogy álljak le, ez az ember még miniszterelnök is lehet.
Feleségem mindig jó emberismerő volt, le is álltam, ezután kevesebbet szerepeltem ebben a beszélgetésben. (Ez a vita egyébként végül kimaradt az adásba került, rövidített változatból.)
Orbánt sok mindennel vádolhatjuk, de következetlenséggel nem – legalább is ebben nem. Harminc évvel ezelőtt is az állam erős gazdasági szerepvállalásában és piaci iránymutató szerepében hitt. Nem az a fő baj, hogy tévedett az akkumulátorgyártás kiemelt nemzetgazdasági irányként való kijelölésében (mint szellemi elődei a vas és acél országának lázálmával). A gond az, hogy azt hiszi, ez a dolga. Mégis miért gondolja, hogy ő és politikustársai jobban érzik, merre megy a világgazdaság, hol és miben lehetnek versenyelőnyeink, mint azok, akik ott vannak a piacon és a bőrükön érzik annak minden rezdülését? Miért tudnák ezt jobban azok, akik az adófizetők pénzével gazdálkodnak, mint azok, akik a saját pénzüket kockáztatják és a gazdasághoz a választók tömegénél mégiscsak jobban értő részvényeseknek tartoznak elszámolással?
...
„TÍZ VAGY HÚSZ ÉV MÚLVA NEVETSÉGES LESZ MAJD EZ A RENDELET ÉS AZ IS, AKI KITALÁLTA”
NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2024.08.31.
Országszerte két tucat iskolaigazgatót és tanárt kérdeztünk, a mobiltelefonok és más okoseszközök korlátozását rossznak, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatójának felmentését pedig egyértelműen megfélemlítésnek tartják. Körkép.
– Mi biztos, hogy szeptember 2-án még nem fogjuk begyűjteni a mobiltelefonokat a diákoktól. Nem fogunk ellenszegülni a jogszabályoknak, de ennek akkor is van egy átfutási ideje, nem úgy működik, hogy szeptember 1-jén életbe lép egy rendelet, 2-án pedig minden katonás rendben működik. Szerintem a Madách Imre Gimnázium igazgatója és tantestülete is ezt próbálta megértetni a döntéshozókkal. Sajnos nem sikerült – fogalmazott egy Pest megyei iskola igazgatója.
Lapunk munkatársai országszerte községi, kis- és nagyvárosi iskolák igazgatóit, tanárait kérdezték a nagy vitát kiváltó mobilrendeletről és annak egy súlyos következményéről. Mint arról többször írtunk, a szeptembertől érvényes új szabály alapján a tanítás kezdetén el kell venni a diákoktól az okoseszközöket, azokat csak bizonyos esetekben, külön engedéllyel használhatják. A rendeletről a budapesti Madách Imre Gimnázium kiadott egy nagy visszhangot kiváltó közleményt, amiben jelezték: nem fogják tanítás előtt elvenni a tanulóktól a telefonokat. Ezt a rendelet azon paragrafusára hivatkozva tennék meg, amely lehetőséget ad az igazgatóknak és tanároknak, hogy engedélyezzék a digitális eszközök használatát. Ennek ellenére a Belügyminisztérium augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát.
Többek szerint
a rendelet már technikai szempontból is rossz, hiszen – miként a Pest megyei iskolaigazgató is fogalmazott –, a tanévkezdés napján akkor sem lehetne szabályosan eleget tenni a rendelet előírásainak, ha akarnák.
– A rendelet 8-án jelent meg, nálunk 21-én kezdődött a tanévelőkészítő munka. A tankerület jogi állásfoglalását augusztus 28-án ismerhettük meg. Elkészítettük a házirend módosításának tervezetét, mert e nélkül nem lehet bevezetni a szabályozást. Ezt még véleményeznie kell a szülői szervezetnek, majd a diákönkormányzatnak. Ez a szabály...
Szerző: NÉPSZAVA
2024.08.31.
– Mi biztos, hogy szeptember 2-án még nem fogjuk begyűjteni a mobiltelefonokat a diákoktól. Nem fogunk ellenszegülni a jogszabályoknak, de ennek akkor is van egy átfutási ideje, nem úgy működik, hogy szeptember 1-jén életbe lép egy rendelet, 2-án pedig minden katonás rendben működik. Szerintem a Madách Imre Gimnázium igazgatója és tantestülete is ezt próbálta megértetni a döntéshozókkal. Sajnos nem sikerült – fogalmazott egy Pest megyei iskola igazgatója.
Lapunk munkatársai országszerte községi, kis- és nagyvárosi iskolák igazgatóit, tanárait kérdezték a nagy vitát kiváltó mobilrendeletről és annak egy súlyos következményéről. Mint arról többször írtunk, a szeptembertől érvényes új szabály alapján a tanítás kezdetén el kell venni a diákoktól az okoseszközöket, azokat csak bizonyos esetekben, külön engedéllyel használhatják. A rendeletről a budapesti Madách Imre Gimnázium kiadott egy nagy visszhangot kiváltó közleményt, amiben jelezték: nem fogják tanítás előtt elvenni a tanulóktól a telefonokat. Ezt a rendelet azon paragrafusára hivatkozva tennék meg, amely lehetőséget ad az igazgatóknak és tanároknak, hogy engedélyezzék a digitális eszközök használatát. Ennek ellenére a Belügyminisztérium augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát.
Többek szerint
a rendelet már technikai szempontból is rossz, hiszen – miként a Pest megyei iskolaigazgató is fogalmazott –, a tanévkezdés napján akkor sem lehetne szabályosan eleget tenni a rendelet előírásainak, ha akarnák.
– A rendelet 8-án jelent meg, nálunk 21-én kezdődött a tanévelőkészítő munka. A tankerület jogi állásfoglalását augusztus 28-án ismerhettük meg. Elkészítettük a házirend módosításának tervezetét, mert e nélkül nem lehet bevezetni a szabályozást. Ezt még véleményeznie kell a szülői szervezetnek, majd a diákönkormányzatnak. Ez a szabály...
Lásd még:
NYOLC ELTÉKOZOLT ÉV UTÁN VÉGE A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYHOZ JÁRÓ E-ALÁÍRÁSNAK
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.08.30.
Szeptembertől már nem lehet az új típusú személyi igazolványokhoz (eSzemélyikhez) elektronikus aláírási lehetőséget kérni. Miért, eddig lehetett? – kérdezhetnek most vissza sokan, ami már önmagában is jelzi, hogy mekkora kihasználatlan lehetőség maradt ez az állami szolgáltatás, amely 2016 tavasza óta volt elérhető, az évek alatt folyamatosan fejlesztették is, ám ennek ellenére az ismeretlenség homályába veszett.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2024 júliusának végén összesen 9 millió kártyaformátumú személyi igazolvány volt a lakosságnál, és ebből 7,88 millió alkalmas is volt e-aláírásra. Csakhogy az elmúlt évek statisztikái alapján az állampolgároknak körülbelül mindössze 1-1,5 százaléka aktiválta ezt a funkciót (mert az nem volt automatikus, csak külön kérésre tették meg), vagyis összesen csak 80-120 ezer körül lehet az e-aláírásra gyakorlatban is használható személyik száma.
Ez országos szinten szinte semmire sem elég, és a szám nem fog nőni, mert szeptembertől ebben a formában már nem adnak ki új aláírásokat. Aki aktiválta a szolgáltatást, annak a két évre szóló lehetőség még megmarad, de utána várhatóan megszűnik. Az eSzemélyihez kötött aláírást így lényegében fokozatosan kivezetik, mert helyette jön egy másik megoldás, a most induló, de részleteiben még alig ismert Digitális Állampolgárság Program (DÁP) részeként.
Lesz tehát továbbra is lakosságnak szánt állami hátterű e-aláírás, de nem azon a hordozón, amit nyolc éven keresztül fejlesztettek.
A csippel ellátott okos személyik egyébként sok digitális megoldásra képesek, de most már az lesz a kérdés, hogy bármire használhatók lesznek-e. A DÁP ígérete szerint ugyanis a személyazonosító funkciójuk a mobiltelefonra lesz költöztethető, tehát a plasztiklapot ezentúl nem kell feltétlenül magánál hordania senkinek csak azért, hogy igazolja magát...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.08.30.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2024 júliusának végén összesen 9 millió kártyaformátumú személyi igazolvány volt a lakosságnál, és ebből 7,88 millió alkalmas is volt e-aláírásra. Csakhogy az elmúlt évek statisztikái alapján az állampolgároknak körülbelül mindössze 1-1,5 százaléka aktiválta ezt a funkciót (mert az nem volt automatikus, csak külön kérésre tették meg), vagyis összesen csak 80-120 ezer körül lehet az e-aláírásra gyakorlatban is használható személyik száma.
Ez országos szinten szinte semmire sem elég, és a szám nem fog nőni, mert szeptembertől ebben a formában már nem adnak ki új aláírásokat. Aki aktiválta a szolgáltatást, annak a két évre szóló lehetőség még megmarad, de utána várhatóan megszűnik. Az eSzemélyihez kötött aláírást így lényegében fokozatosan kivezetik, mert helyette jön egy másik megoldás, a most induló, de részleteiben még alig ismert Digitális Állampolgárság Program (DÁP) részeként.
Lesz tehát továbbra is lakosságnak szánt állami hátterű e-aláírás, de nem azon a hordozón, amit nyolc éven keresztül fejlesztettek.
A csippel ellátott okos személyik egyébként sok digitális megoldásra képesek, de most már az lesz a kérdés, hogy bármire használhatók lesznek-e. A DÁP ígérete szerint ugyanis a személyazonosító funkciójuk a mobiltelefonra lesz költöztethető, tehát a plasztiklapot ezentúl nem kell feltétlenül magánál hordania senkinek csak azért, hogy igazolja magát...
ITT A LISTA A KASTÉLYOKRÓL, AMELYEKET LÁZÁR JÁNOS MAGÁNKÉZBE ADNA, TÍZMILLIÓBA KERÜL MEGNÉZNI A PAPÍRJAIKAT
NÉPSZAVA
Szerző: Á.Z.
2024.08.30.
Az Orbán-kormány azt reméli, hogy külső források bevonásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján pénteken megjelent az a közlemény, amelyben szerepel a Magyarországon a tárca által privatizálandónak ítélt kastélyok listája is.
A lista így néz ki:
Mint megírtuk, az érdeklődők tízmillió forintos ügyintézési díjért vehetnék meg egy-egy kastély kapcsolódó dokumentációját. Ez az összeg akkor is az Építési és Közlekedési Minisztériumnál maradna, ha az ügyletből végül semmi nem lesz.
Szerző: Á.Z.
2024.08.30.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján pénteken megjelent az a közlemény, amelyben szerepel a Magyarországon a tárca által privatizálandónak ítélt kastélyok listája is.
A lista így néz ki:
1. A bajnai Sándor-Metternich-kastély.
2. A dégi Festetics-kastély.
3. A füzérradványi Károlyi-kastély.
4. A Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély.
5. A nádasdladányi Nádasdy-kastély a törvény.
6. A sümegi Püspöki Palota.
7. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély.
8. A tatai Esterházy-kastély.
Mint megírtuk, az érdeklődők tízmillió forintos ügyintézési díjért vehetnék meg egy-egy kastély kapcsolódó dokumentációját. Ez az összeg akkor is az Építési és Közlekedési Minisztériumnál maradna, ha az ügyletből végül semmi nem lesz.
KITÜNTETVE
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.31.
.jpg)
Többszörösen is megérdemli Ungváry Zsolt, hogy a nevén nevezzük. Egyrészt, augusztus 20. alkalmából miniszteri elismerő oklevelet kapott, s ha már Fásy Ádám lovagkeresztje bekerül az annalesekbe, őt sem szabad kihagyni, hogy láthassa az utókor, mi folyt itt a NER tizenötödik évében. Ungváry Zsolt „tanárember” volna, valamint könyvtáros. Az oklevelét kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül kapta, de, ahogyan Fásynál sem látjuk az indoklásul előadott teljesítményt, ennél az Ungvárynál még inkább nem.
Okot és indokot tehát másutt kell keresnünk, és meg is találjuk abban a dolgozatban, amit „tanár úr” a Demokrata című nyomdaipari termékben tett közzé, s amelyet szőrmentén régebben már érinettünk. Ebben, mint emlékezhetünk, Donáth Annát elveteti az anyja, így megvalósul a budapesti olimpia. A szerző fikciójában Donáth meg nem születésének eredményeként Hámori Luca olimpiai bajnok lesz, az éremtáblázat élén pedig Kína és a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok után Oroszország és Magyarország következne.
Illetve voltak ott más nyalánkságok is, az ordenáré taplóság mellett azonban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy „tanár úr”, aki szintén ilyen keresztényi értékeket valló úriember, az „írásban” Donáth Anna édesanyjának abortuszáról elmélkedik (mint ami megváltoztatja a történelem menetét), viszont arra szeretnénk csöndben utalni, hogy ezt meg kellene beszélni a gyóntatójával, ha van olyan neki egyáltalán. Mélyen hívő keresztényként az abortusszal nem viccelünk, vagy pediglen nem vagyunk sem mélyen, sem hívők.
Mindemellett ez itt a legkisebb baj, mert a butaság és a bunkóság bátorsága ilyen végeredményeket szül, csak az a kérdés, hogy ilyen készségekkel hol van a „kimagasló szakmai teljesítmény”, vagy ez az írás már éppen az. Ugyanakkor nem elhanyagolható az időtényező, hogy mi volt előbb, a kitüntetés vagy a dolgozat, vagy inkább, hogy melyik fakadt a másikából. Az oklevél az ordenáréságból, vagy a dolgozat már ennek ellentételezése, bár a végeredményt tekintve voltaképp ez tök mindegy, a lényeg az eszmeiség.
Az pedig van dögivel. Hősünk önmagát így mutatta be a Demokrata című nyomdaipari termékben: „Az írásban – a politikai publicisztikában különösen – az igazságérzet vezérel, összekapcsolódva a pedagógusi lelkületből fakadó tanítási vággyal. Elsősorban magyarként és keresztényként szeretném felmutatni azokat az értékeket, amiket az életben legfontosabbnak tartok, s amelyeket számtalan veszély fenyeget”. Látjuk itt a pedagógusi lelkületet, és keressük az értékeket, amelyeket felmutat, s amelyeket veszély fenyeget.
Miféle, tehetnénk fel a kérdést, de fölösleges volna, mimagyarok, tuggyukkik, és a többi, ugyanakkor arra kell rámutatnunk világosan, ugyanakkor elborzadva és szomorúan, hogy „tanár úr” ezzel az írásművel nagyon fontos dolgozatot tett le az asztalra. Ez egy fasiszta vallomás, coming out mintegy, amikor Donáth Anna meg nem születésével voltaképp a halálát akarja, ami olyan viccesre sikeredett, mint annak idején a zsidókon élcelődő, a holokausztot megelőző kis tréfácskák keresztényi értékként előadva pedagógusi lelkülettel.
Hogy meglegyen az ellenpontja, azért jegyezzük meg, hogy a Madách igazgatóját miért távolították el, s hogy ez az alak meg miért kap plecsnit. Itt áll előttünk a jobboldal erkölcsi magaslata és felsőbbrendűsége, ez is ember, most jön a templomból. Ungvárynak a kitüntetést egyébként dr. Aradszki András fideszista országgyűlési képviselő adta át, aki vagy nem olvasta az írásművet, vagy egyetért annak tartalmával. A magunk részéről leginkább erről vagyunk meggyőződve, nem is kell nagyon utána járni. Itt van előttünk a mocsok...
Szerző: Rezeda
2024.08.31.
.jpg)
Okot és indokot tehát másutt kell keresnünk, és meg is találjuk abban a dolgozatban, amit „tanár úr” a Demokrata című nyomdaipari termékben tett közzé, s amelyet szőrmentén régebben már érinettünk. Ebben, mint emlékezhetünk, Donáth Annát elveteti az anyja, így megvalósul a budapesti olimpia. A szerző fikciójában Donáth meg nem születésének eredményeként Hámori Luca olimpiai bajnok lesz, az éremtáblázat élén pedig Kína és a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok után Oroszország és Magyarország következne.
Illetve voltak ott más nyalánkságok is, az ordenáré taplóság mellett azonban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy „tanár úr”, aki szintén ilyen keresztényi értékeket valló úriember, az „írásban” Donáth Anna édesanyjának abortuszáról elmélkedik (mint ami megváltoztatja a történelem menetét), viszont arra szeretnénk csöndben utalni, hogy ezt meg kellene beszélni a gyóntatójával, ha van olyan neki egyáltalán. Mélyen hívő keresztényként az abortusszal nem viccelünk, vagy pediglen nem vagyunk sem mélyen, sem hívők.
Mindemellett ez itt a legkisebb baj, mert a butaság és a bunkóság bátorsága ilyen végeredményeket szül, csak az a kérdés, hogy ilyen készségekkel hol van a „kimagasló szakmai teljesítmény”, vagy ez az írás már éppen az. Ugyanakkor nem elhanyagolható az időtényező, hogy mi volt előbb, a kitüntetés vagy a dolgozat, vagy inkább, hogy melyik fakadt a másikából. Az oklevél az ordenáréságból, vagy a dolgozat már ennek ellentételezése, bár a végeredményt tekintve voltaképp ez tök mindegy, a lényeg az eszmeiség.
Az pedig van dögivel. Hősünk önmagát így mutatta be a Demokrata című nyomdaipari termékben: „Az írásban – a politikai publicisztikában különösen – az igazságérzet vezérel, összekapcsolódva a pedagógusi lelkületből fakadó tanítási vággyal. Elsősorban magyarként és keresztényként szeretném felmutatni azokat az értékeket, amiket az életben legfontosabbnak tartok, s amelyeket számtalan veszély fenyeget”. Látjuk itt a pedagógusi lelkületet, és keressük az értékeket, amelyeket felmutat, s amelyeket veszély fenyeget.
Miféle, tehetnénk fel a kérdést, de fölösleges volna, mimagyarok, tuggyukkik, és a többi, ugyanakkor arra kell rámutatnunk világosan, ugyanakkor elborzadva és szomorúan, hogy „tanár úr” ezzel az írásművel nagyon fontos dolgozatot tett le az asztalra. Ez egy fasiszta vallomás, coming out mintegy, amikor Donáth Anna meg nem születésével voltaképp a halálát akarja, ami olyan viccesre sikeredett, mint annak idején a zsidókon élcelődő, a holokausztot megelőző kis tréfácskák keresztényi értékként előadva pedagógusi lelkülettel.
Hogy meglegyen az ellenpontja, azért jegyezzük meg, hogy a Madách igazgatóját miért távolították el, s hogy ez az alak meg miért kap plecsnit. Itt áll előttünk a jobboldal erkölcsi magaslata és felsőbbrendűsége, ez is ember, most jön a templomból. Ungvárynak a kitüntetést egyébként dr. Aradszki András fideszista országgyűlési képviselő adta át, aki vagy nem olvasta az írásművet, vagy egyetért annak tartalmával. A magunk részéről leginkább erről vagyunk meggyőződve, nem is kell nagyon utána járni. Itt van előttünk a mocsok...
ADÓSSÁGBAN ÚSZIK A RENDŐRSÉG, A KORMÁNY EGY ERDÉLYI EGYETEMET TÁMOGAT - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.08.30.
Népszava: A rendőrség is úszik az adósságban, intézményenként már 4-5 milliárddal tartozik a beszállítóiknak
Július végén 79,5 milliárd forint volt a költségvetési intézmények kifizetetlen és lejárt tartozása, ez 400 millió forinttal kisebb, mint az előző havi – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A 79,5 milliárd forintból az egészségügyi intézmények tartozása 46,8 milliárd forint volt – ez az intézményi tartozásállomány 62 százaléka –, vagyis a fő probléma továbbra is a kórházak, egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága. De van másutt is gond: a legnagyobb adós mára a Készenléti Rendőrség lett, amely már 5,5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak. A nem-fizetők sorában a következő az Országos-Rendőrfőkapitányság 4,2 milliárdos tartozással, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság 4 milliárd Ft tartozással.
RTL: 560 millió forinttal támogatják a magyar adófizetők a kolozsvári Sapientia egyetem újabb ingatlanának felújítását
„A magyar kormánynak az a feladata, hogy segítse a fiatalokat a Kárpát-medencében, hogy olyan jövőjük legyen, amire bizton támaszkodhat a nemzet. Ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb belvárosi ingatlanának felújítását támogatják 560 millió forinttal Kolozsváron” – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pénteken az erdélyi városban. A főterhez közeli műemléképület a korszerűsítése után a Makovecz-program vendégtanárainak és a szakkollégiumoknak biztosít otthont. Az ingatlant 2021-ben vásárolta meg a Sapientia Alapítvány a magyar kormány támogatásával.
444: A magyar külügy cégének irodavezetője és az orosz belügy hivatalos beszállítója volt az Amerikában csempészésért letartóztatott férfi anyja
Egy amerikai ügyészségi közleményből derült ki, hogy letartóztattak egy Horváth Bence nevű 46 éves férfit San Franciscóban, mert a vádak szerint katonai minőségű Motorola rádiókat akart Dubajon keresztül Oroszországba csempészni a szankciókat kikerülve. A lap azonosítani tudta a magyar állampolgárságú, legalább húsz éve Spanyolországban élő férfit. Kiderült, hogy Horváth anyja korábban a magyar külügyminisztérium háttérintézményének, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodájának volt a vezetője – tavaly márciusig, az iroda bezárásáig.
Vg: Hadiipar: újabb fegyvergyár épül Magyarországon
Legutóbb majdnem napra pontosan egy hónapja állt termelésbe a legújabb hadigyár itthon, amelyben lőszerek készülnek Várpalotán. Most pedig a csehországi székhelyű Colt CZ csoport jelentette be, hogy bővíti kézifegyvergyártását magyarországi telephelyén, Kiskunfélegyházán. A Colt CZ és a magyar állam közös cége, a tavaly bejegyzett Colt CZ Hungary Zrt. jelenleg az Arzenál Fegyvergyár Zrt. kiskunfélegyházi telephelyén kialakított fegyvergyártó üzem területén, annak meglévő gyártási kapacitásait és tudásbázisát felhasználva végzi.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.08.30.
Július végén 79,5 milliárd forint volt a költségvetési intézmények kifizetetlen és lejárt tartozása, ez 400 millió forinttal kisebb, mint az előző havi – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A 79,5 milliárd forintból az egészségügyi intézmények tartozása 46,8 milliárd forint volt – ez az intézményi tartozásállomány 62 százaléka –, vagyis a fő probléma továbbra is a kórházak, egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága. De van másutt is gond: a legnagyobb adós mára a Készenléti Rendőrség lett, amely már 5,5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak. A nem-fizetők sorában a következő az Országos-Rendőrfőkapitányság 4,2 milliárdos tartozással, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság 4 milliárd Ft tartozással.
G7: Egy rejtélyes magyar vállalkozó papíron tizenötször gazdagabb Mészáros Lőrincnél
A korábban teljesen ismeretlen Donor Zrt.-ben a tavalyi beszámoló szerint 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Mindezt úgy, hogy a céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetője mellett. Ráadásul bevételei, kiadásai, sőt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. Tulajdonosának van egy másik cége is: a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is haladja a Donorét. A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György, aki ez alapján Európa ötödik, a világnak pedig 36. leggazdagabb embere kellene, hogy legyen – akkora vagyonnal, ami másfélszer nagyobb, mint az ismert 100 leggazdagabb magyaré együttvéve.
A korábban teljesen ismeretlen Donor Zrt.-ben a tavalyi beszámoló szerint 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Mindezt úgy, hogy a céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetője mellett. Ráadásul bevételei, kiadásai, sőt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. Tulajdonosának van egy másik cége is: a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is haladja a Donorét. A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György, aki ez alapján Európa ötödik, a világnak pedig 36. leggazdagabb embere kellene, hogy legyen – akkora vagyonnal, ami másfélszer nagyobb, mint az ismert 100 leggazdagabb magyaré együttvéve.
RTL: 560 millió forinttal támogatják a magyar adófizetők a kolozsvári Sapientia egyetem újabb ingatlanának felújítását
„A magyar kormánynak az a feladata, hogy segítse a fiatalokat a Kárpát-medencében, hogy olyan jövőjük legyen, amire bizton támaszkodhat a nemzet. Ezért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb belvárosi ingatlanának felújítását támogatják 560 millió forinttal Kolozsváron” – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pénteken az erdélyi városban. A főterhez közeli műemléképület a korszerűsítése után a Makovecz-program vendégtanárainak és a szakkollégiumoknak biztosít otthont. Az ingatlant 2021-ben vásárolta meg a Sapientia Alapítvány a magyar kormány támogatásával.
444: A magyar külügy cégének irodavezetője és az orosz belügy hivatalos beszállítója volt az Amerikában csempészésért letartóztatott férfi anyja
Egy amerikai ügyészségi közleményből derült ki, hogy letartóztattak egy Horváth Bence nevű 46 éves férfit San Franciscóban, mert a vádak szerint katonai minőségű Motorola rádiókat akart Dubajon keresztül Oroszországba csempészni a szankciókat kikerülve. A lap azonosítani tudta a magyar állampolgárságú, legalább húsz éve Spanyolországban élő férfit. Kiderült, hogy Horváth anyja korábban a magyar külügyminisztérium háttérintézményének, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodájának volt a vezetője – tavaly márciusig, az iroda bezárásáig.
Vg: Hadiipar: újabb fegyvergyár épül Magyarországon
Legutóbb majdnem napra pontosan egy hónapja állt termelésbe a legújabb hadigyár itthon, amelyben lőszerek készülnek Várpalotán. Most pedig a csehországi székhelyű Colt CZ csoport jelentette be, hogy bővíti kézifegyvergyártását magyarországi telephelyén, Kiskunfélegyházán. A Colt CZ és a magyar állam közös cége, a tavaly bejegyzett Colt CZ Hungary Zrt. jelenleg az Arzenál Fegyvergyár Zrt. kiskunfélegyházi telephelyén kialakított fegyvergyártó üzem területén, annak meglévő gyártási kapacitásait és tudásbázisát felhasználva végzi.
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK KAVARÁSOKRÓL, KETAMINRÓL, MENESZTÉSEKRŐL ÉS AZ ONLINE POKOLRÓL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.31.
Azaz itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.31.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)