G7.HUSzerző: JUHÁSZ ÁGNES2024.08.25.
(A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A tanév kezdetével újra beszédtéma, hogy van-e elég pedagógus az iskolákban, óvodákban, és mennyire gyakori, hogy a tanórákat nem a megfelelő végzettségű tanárok tartják.
Az oktatásirányítás általában vitatja a civilek, a szakszervezetek számadatait, akik a megfelelő képesítés nélkül dolgozókat is beleszámolják a hiányba. Pedig a szülők leginkább a nem szakos pedagógus által tartott órák és a nem szakszerű helyettesítések formájában találkoznak a tanárhiánnyal.
A téma előtérbe kerülése lépésre késztette az oktatási kormányzatot. A problémát részben a képesítés megszerzésének könnyítésével kívánták orvosolni (további szak megszerzésének ingyenessége és rövidített képzési ideje), részben pedig a képesítési előírások enyhítésével.
A köznevelésben dolgozókra vonatkozó új képesítési előírások, amelyeket a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályoz, januárban léptek életbe.
Mit jelent ez az óvodákra nézve?
Ezeknél már korábban változtattak az előírásokon. Ha az óvoda reggel 8 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, a gyermekek felügyeletét dajka vagy pedagógiai asszisztens is elláthatja. Emellett most már az óvodapedagógusnak sem kell felsőfokú végzettséggel rendelkeznie: alkalmazható technikumban végzett óvodai nevelő is. A 19 éves munkavállalók minden óvodai nevelési feladatot elláthatnak, akár úgy is, hogy az óvodában egyáltalán nem dolgozik felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus.
A délutáni felügyeletet ellátó dajkák esetén nincs semmiféle képesítési feltétel, tehát az sem kizáró ok, ha valaki az általános iskolát sem végezte el, a pedagógiai asszisztensnek sem kell szakmai végzettség, elég az érettségi. (Hogy a könnyítés mennyire fontos volt a jogszabályalkotónak, az is mutatja, hogy a pedagógiai asszisztensre vonatkozó könnyítés – nem kell szakképesítés, csak érettségi – utólag került a rendeletbe.)
Iskolai könnyítések
Az iskolákban a rendelet 2. melléklete szerint a gyógypedagógiai asszisztensnek és az ápolónak elég a középfokú iskolai végzettség (tehát akár egy hároméves szakképző iskolai kőműves végzettség is), a pedagógiai asszisztensnek – aki bizonyos foglalkozásokat önállóan is elláthat – itt is elég az érettségi.
Nagy médiavisszhangot kapott az a szabály, hogy az általános iskola felső tagozatán egészen nyolcadikig taníthat tanító is. Korábban ez csak hatodikig, és csak a megfelelő műveltségterületi végzettséggel volt lehetséges.*
Igaz, gimnáziumban csak a tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthat, és az általános iskola felső tagozatán is a tanároknak szakosaknak kell lenniük. Azonban ezzel sincs minden rendben.
Azt gondolnánk, hogy a tantárgynak megfelelő szakos végzettség azt a tantárgyat jelenti, ami a tanár oklevelében szerepel. Ez azonban nem feltétlenül van így: a jogszabály 9.-23-ig paragrafusa számos eltérést enged meg.*
Ezek között vannak olyanok, amelyek valamilyen speciális eset miatt szükségesek – ezekkel most nem foglalkozunk. Nézzük, mik azok a szabályok, amelyek a szakos végzettség nélküli oktatás lehetőségének minél egyszerűbb és gyorsabb biztosítása érdekében születtek:
- idegen nyelvet középiskolában lehet általános iskolai tanári végzettséggel is tanítani;
- az etikát, a fenntarthatóságot, az állampolgári ismereteket, a közigazgatási ismereteket bármely tanári végzettséggel 60 órás képzés alapján tanítani lehet;
- természetismeretet, komplex természettudományt bármely természettudományos végzettségű taníthat, külön felkészítés nélkül;
- a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az is alkalmazható, aki katonai alapkiképzéssel és legalább három év katonai szolgálati viszonnyal rendelkezik (az iskolai végzettségre nincs előírás).
Emellett tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát. Vagyis tanári végzettséget kaphat és akár általános iskolában is taníthat olyan mérnök, matematikus, közgazdász, aki életében nem foglalkozott gyerekkel, nem szerzett pedagógiai, pszichológiai ismereteket.
Igencsak engedékeny a jogszabály azokban az esetekben, ha az iskola nem talál megfelelő végzettségű pedagógusokat. Ilyenkor alkalmazható és az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki az érintett műveltségi terület bármelyik tantárgyának tanítására feljogosító végzettséggel rendelkezik – elég, ha részt vesz egy 120 órás továbbképzésen.
Hasonló szabály vonatkozik komplex tantárgyak esetére, ahol az összevont tantárgyak közül bármelyikben szerzett végzettség elegendő...
