2024. augusztus 22., csütörtök

KEZDETBEN VOLT A TETT (GOETHE: FAUST)

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.08.19.


Sokat beszélnek mostanában Magyar Péter kórházi akciójáról. Kik méltatják, hogy na végre valaki a fontos dolgokról beszél, kik összevissza hazudoznak, de már megint nem látom sehol az "elemzésekben" az egyetlen értelmes kérdést. Miért szólította fel Magyar Péter a Magyarország miniszterelnöki tisztségét bitorló alakot a nyaralásból való hazatérésre annak céljából, hogy intézkedjen az egészségügy válságos helyzetében?

Lehetne akár örvendetes is, hogy hallható egy "ellenzéki" hang, hogy ez megnevezi az ország legnagyobb gondjait, de nem az. Mert ez a hang a "kormányhoz", azaz egy társadalomtudományilag definiált intézményhez szól, azaz "politikai" tényezőnek tekint egy bűnszövetkezetet. Még mindig nem hallom ettől a hangtól az egyetlen értelmes intézkedésre való felszólítást, ami a világtörténelem leggyalázatosabb válságának megoldását jelentené: a bűnszövetkezet törvényes, a büntetőtörvénykönyvben lefektetett paragrafusok alapján való eltakarítására. Tessék szíves lenni valahogyan eljutni annak a felfogásához, hogy Magyarországnak tizennégy éve nincs semmiféle kormánya, semmiféle olyan társadalmi berendezkedése, amit államként vagy legalább országként lehetne kezelni. 2010-ben végleg megszállta az országot egy olyan bűnbanda, amit azért nem lehet a "maffia", esetleg "cosa nostra" kifejezéssel illetni, mert az említett szervezetek olyan bűnözőkből állnak, akik soha nem akartak másnak látszani, akiket nem az ember iránt érzett zsigeri gyűlölet vezérel, és nem utolsó sorban akik képesek egy bűnszervezet felépítésére és szakszerű működtetésére. Ezenkívül egyikük sem akar miniszterelnök lenni, nem működik bennük az egész világra kiterjedő hatalmi téboly, tisztában vannak a saját képességeikkel. Egy szicíliai suttyó is elvárja, hogy féljenek tőle, de nem akarja, hogy a suttyósága miatt tiszteljék, ahogyan a csúti suttyó folyamatosan követeli, hogy a világ csodálja a faragatlanságát, a jellemtelenségét, az ízléstelenségét, ami abban is megnyilvánul, hogy képtelen gátat szabni a féktelen zabálásának, hogy kizárólag zsebretett kézzel gurul végig a világpolitika legfontosabb épületein, és folyamatosan a maga gusztustalan nézeteivel köpi tele a közéletet.

Amíg Magyar Péter be nem jelenti, hogy felkért öt büntetőjogászt, tíz olyan gazdasági nyomozót, akik a közgazdaságtudományon kívül azzal is tisztában vannak, hogyan lehet felderíteni a Kajmán szigeteken és a többi, nem ismert helyen eldugott hatalmas összegeket, amikről a csúti primitív naponta növekvő fölfuvalkodottságában azt hiszi, soha senki meg nem találja őket, valamint hogy perek százait indítja egyszerre az öt jogásznak alárendelt ügyvédek, ügyészek közreműködésével; amíg be nem jelenti, hogy az első letartóztatást követő igazgatási vákuumban azonnal intézkedik a teljes körű államosításról, ami után csak azok kapják majd vissza hiánytalanul a vagyonukat, akik igazolni tudják annak tisztaságát, addig Magyar Péter most következő bármilyen akciója számomra (és minden gondolkodásra képes ember számára) egy hangoskodó vizesnyolcas semmilyen következménnyel nem járó hőbörgése marad.

Tényleg elég volt. Tényleg nem akarom elhinni, hogy egy ember képtelen az értelmes cselekedetre, ha valóban a tett a célja, hogy egy újabb szájtépő akarja megvárni a 2026-os választásokat. Nekem ugyanis tökéletesen mindegy, mekkora a tömegvonzása valakinek, hány embert képes az utcára vinni, mert ennyi idő után azt azért már észre kellene venni, hogy ugyanúgy nem történik semmi, ahogyan eddig, az elmúlt tizennégy évben különösen. Hogy valakinek már törlesztenie kellene azt az adósságot, amit az ostoba és impotens politikusok halmoznak harmincöt éve: ennek a nyavalyás kis tolvajnak a közéletből való teljes kiiktatását.

Azt pedig sehogy másként nem lehet megtenni, csak a fent vázolt módon.

MIÉRT TÁMOGATHATJA AZ ÁLLAM A FIDESZT A VÁLASZTÁSOKON?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.08.21.


„A munkásosztály marxista–leninista pártja a társadalom vezető ereje”
– állt a Magyar Népköztársaság 1972-ben módosított Alkotmányában. A 2011-ben csak a Fidesz–KDNP képviselői által megszavazott Alaptörvény visszafogottabb, de a választások utáni nemzetközi és szakmai értékelések mégis mindig megállapítják, hogy a választási jogszabályok és bírósági értelmezésük nyomán a magyar állam mégsem semleges szereplő a pártok versenyében.


Az állam és a kormánypártok összefonódása a 2024-es választásokon is jelentős anyagi hozzájárulást jelentett az utóbbiaknak, komolyan torzítva a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt – állapította meg civil szervezetek közös jelentése. Az állam, a kormány és a kormánypárt közti határok elmosódása a kampányban azt jelentette, hogy az állam az egyik versengő pártot támogatta, nem volt semleges a politikai versenyben.

Az állam semlegességének sérülése-e az is, hogy az elveszített paksi választás után elvette az önkormányzattól az atomerőmű – évente sokmilliárdos – iparűzésiadó-bevételét, és átadta a fideszes többségű megyei önkormányzatnak?

A kommunista pártállamban – ahogy elnevezése is mutatja – az állam a legalsó szintekig (sőt a munkahelyekig) egy ideológia és egy párt mellett elkötelezve és irányításával működött, amit az Alkotmányba és a jogszabályokba is belefoglaltak. Ezt számolta fel az 1989–90-es rendszerváltás. Cikkünkben azt igyekszünk megmutatni, milyen választójogi környezetben és gyakorlattal valósult meg az állam semlegessége a Nemzeti Együttműködés Rendszerében 2010 után.

Hol érvényes az állam semlegessége?

Az állam semlegessége nem szerepel az alkotmányban/Alaptörvényben, mégis alkotmányos értelmező elvnek tekintik. Még a mostani Alkotmánybíróság (AB) is leírta ezt több döntésében – aztán a semlegességnek a konkrét ügyben történt sérelmét már rendszerint nem tekintette jogsértőnek.

A modern liberalizmus meghatározó gondolkodója, John Rawls szerint az állam nem foglalhat állást polgárainak a jó életre vonatkozó versengő felfogásai között, és nem részesítheti előnyben e felfogások egyikét sem azon az alapon, hogy az lényegénél fogva értékesebb vagy magasabb rendű más felfogásoknál.

Ugyanakkor az államot a kormány – és jogszabályalkotással a kormánytöbbség – működteti. Az általuk kialakított szabályok alapján legitim módon előnyben részesít bizonyos csoportokat, vagyis az állam alaptermészetét tekintve mégsem semleges, hiszen a választásokon győztes elit csoportok akarata alapján működik. Az állam és szervei nem semlegességét mondta ki a Kúria egy 2019-es, a korábbi választási ítélkezési gyakorlatát jelentősen megfordító ítéletében – erről később bőven lesz szó.

Akkor milyen területen értelmezhető, értelmezendő az állam kötelező semlegességének elve?
...

"MINKET SE KIKÖPNI, SE LENYELNI NEM TUD A KORMÁNY, ELHALLGATTATNI PEDIG VÉGKÉPP NEM" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.08.22.


Orbán minden sajtóorgánumot igyekezett maga alá gyűrni, a rádiók közül viszont a Klubrádió megmaradt függetlennek. Noha óvatosnak kell lenni, mert amit a kormányfő nem tudott betörni vagy megvenni, azt megpróbálja kivéreztetni – mondta el az olasz VD News-nak Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztője.

"Minket se kiköpni, se lenyelni nem tud a kormány, elhallgattatni meg végképp nem" – fogalmazott a Klubrádió főszerkesztője az olasz Sphera Network-ön belül működő VD News-nak, akik ellátogattak stábjukkal a szerkesztőségünkbe. A rádió több mint 20 évét bemutató prezentációja során Hardy Mihály elmondta, a Zebra lett a rádió jelképe, azon túl, hogy autós-közelekedési hírekkel szolgáló rádió voltunk, a zebra fekete és fehér jelentése túlnőtt önmagán – mint ahogy a valóság sem fekete és fehér, úgy a hírek sem, ennél sokkal árnyaltabban, sokoldalúan megközelítve közvetíti azokat a rádió a hallgatóknak. Orbán minden sajtóorgánumot igyekezett maga alá gyűrni, a rádiók közül viszont a Klubrádió megmaradt függetlennek. Noha óvatosnak kell lenni, mert amit a kormányfő nem tudott betörni vagy megvenni, azt megpróbálja kivéreztetni. Orbán a Berlusconi által egykor kikövezett úton jár, s már több mint 540 sajtóterméket tudott közvetlen kézi irányítás alá hajtani. A rádió minden pillanatában a túlélésért küzd, s a jogi ügyeinket Strasbourgig és Luxemburgig is elvittük. Igaz, 4-5 éven belül ezek a jogi esetek nem oldódnak meg. Többek között az, hogy alaptalanul elvette a médiahatóság a rádiótól a frekvenciát. Ekkor önkéntesekből alakult egy olyan lelkes csapat, akik átsegítették a hallgatókat a nehézségeken. Akik nem tudták, hogy működik az internetrádió vagy éppen a telefonos applikáció. Sőt, tárgyi segítséget is nyújtottak az időseknek, akik nem tudták beszerezni ezeket a készülékeket. Hardy elmondta, hogy a rádió nem ideológiai irányultságában, sokkal inkább belső működésében liberális. És felkarolja azokat a kisebbségeket, ideértve a szegényeket is, akiket elnyomás alatt tart a kormány. Merthogy az elmúlt 14 évben odajutott az ország, hogy az EU legszegényebbje lettünk. A rádiónál dolgozók úgy gondolják, hogy szükség van igazi közszolgálati rádióra, ami nincs ma Magyarországon, ezért a küldetésünk megingathatatlan. Fontosnak tartjuk a sajtó- és szólásszabadságot, a függetlenséget, mert ha nem így lenne, akkor úgy végeznénk, mint a Trump kedvenceként ismert FoxNews.

Folytatódik Magyarország elszigetelődése az EU-ban és a NATO-ban

Felettébb pesszimista jövőképet festett az orbáni Magyarországról a 2017-ben alapított The Geopolitics nemzetközi szakértőkkel dolgozó portál. Eszerint folytatódik az ország elszigetelődése mind az EU-ban, mind a NATO-ban, s egyre kevésbé vonnak be majd minket a közös döntésekbe. Köszönhetően annak az orbáni politikának, amely orosz érdekeket szolgálva egyfolytában bontja a közösségi egységet vétó-fenyegetésekkel vagy éppen a NATO-n belül Törökországgal együtt lassította a finnek és a svédek felvételét. Nem érdemes harcolni a magyar kormánnyal, egyszerűen csak mellőzni kell, amennyire csak lehet, mert a kormány politikája egyre mélyebbre süllyeszti az országot az autokrata rendszerbe. A szerző Julian McBride, NY-ban született, magát függetlennek mondó újságíró, illetve volt tengerészgyalogos.

Az orosz és belorusz állampolgárokat ugyanúgy átvilágítják majd – ígéri Pintér.

Az orosz és belorusz állampolgárokat ugyanúgy átvilágítják majd, mint bárki mást, aki Magyarországon akar letelepedni vagy dolgozni – ezt ígérte meg Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Bizottságnak az ezzel kapcsolatos aggályokra adandó válaszlevelében. Merthogy Brüsszel attól tart, hogy a magyar nemzeti kártyával kémek, szabotőrök is beszivároghatnak a schengeni övezetbe – adta közre információit a a Reuters. Ezért Ylva Johansson levélben szólította fel a magyar kormányt, hogy ismertesse a vízumkönnyítés részleteit. Bóka János uniós miniszter tette ki a Pintér féle levelet az X közösségi portálra, de hogy az átvilágítás mit jelent, az egy mellékletben lesz, amiről viszont nem közölt Bóka részleteket.

A téma fontosságát is jelzi, hogy a brit hírügynökség anyagát az amerikai US News and World Report is azonnal átvette.

Az Euractiv is beszámol a fejleményről, hozzátéve azt, hogy a belügyi uniós biztos augusztus 16-i határidővel kért választ aggályaira, de Pintér csak tegnap küldte meg levelét Johanssonnak.

Szijjártó titokzatoskodik olajügyben

A Kyiv Independent újság beszámolt Szijjártó Péter bejelentéséről, miszerint jól állnak a Magyarország hosszútávú olajellátását biztosító tárgyalások. A külügyminiszter azonban nem árult el részleteket, hogy milyen országgal vagy országokkal folytat tárgyalásokat. Az ukrán lap sem tudott ennek utánajárni, de nem is találgat.

TURISTÁK KONTRA VÁROSOK: BUDAPESTEN VÍVJÁK AZ AIRBNB ELLENI HÁBORÚ KÖVETKEZŐ CSATÁJÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2024.08.21.


A járvány utáni harmadik nyáron sem csillapodik a „bosszúturizmus”, itthon már elérte, idén globálisan is eléri a 2019-es szintet az utazások száma. A lakhatási költségek viszont annál is magasabbak, mint akkor voltak, így a frekventált városok egyre inkább a rövid távú lakáskiadásban találják meg a bűnbakot. New Yorktól Barcelonáig Airbnb-tiltásoktól hangos a világ, a következő csatát pedig Budapest szívében vívják, miután Terézváros vezetése „ügydöntő szavazást” írt ki a magánszállás-kiadás megszüntetéséről. Lejjebb vinné-e a pesti lakbéreket a tiltás? Fair dolog-e korlátozni a magántulajdon hasznosítását? Lenne-e középutas megoldás? Háttér...

PUBLICUS: AZ EMBEREK TÖBBSÉGE SZERINT AZ ANYAGI BIZONYTALANSÁG MIATT SZÜLETIK EGYRE KEVESEBB GYEREK MAGYARORSZÁGON

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.08.22.


Az adókedvezmények és hitelek helyett magasabb életszínvonal lenne a megoldás – derül ki a Publicus felméréséből.


Az emberek nagyobb része nem elégedett a kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, a kedvezményes hitelek és adókedvezmények nem alkalmasak arra, hogy valóban gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből.

A megkérdezettek 51 százaléka nem, vagy inkább nem elégedett a támogatásokkal, miközben 35 százalék vélekedik róluk pozitívan. (A kérdésre 14 százalék nem válaszolt). Ebben a kérdésben látványos a kormánypártok híveinek szembenállása mindenki mással:

a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedett és csak 18 százalék mondta ennek ellenkezőjét. Ezzel szemben az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, míg a Tisza szavazónak körében ez 77, a bizonytalanoknál pedig 51 százalék.

A felmérésből kiderül, hogy a túlnyomó, 68 százalékos többség támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint a kormány a következő évben megduplázza a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Ez az intézkedés még az ellenzékiek és a tiszások többségének (55 százalék) tetszését is elnyerné. Ugyanakkor, mint azt a Népszavának korábban nyilatkozó szakértők kiemelték: ez az intézkedés - a Fidesz többi családtámogatási kedvezményéhez hasonlóan - elsősorban a jómódúaknak jelent valós anyagi segítséget. Azoknak, akik eleget adóznak ahhoz, hogy igénybe vehessék a teljes kedvezményt. Úgy tűnik, tisztában van ezzel az emberek nagy része is:

56 százalék úgy gondolja, a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem vagy inkább nem alkalmasak arra, hogy gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, ezzel szemben 37 százalék bízik ezekben a módszerekben.

Itt is a pártszimpátia a döntő, az előző kérdéshez hasonlóan a kormánypártok szavazói hisznek leginkább a CSOK, a babaváró és az SZJA-kedvezmény gyerekvállalást-ösztönző erejében...

PLETSER TAMÁS: DONALD TRUMP NEM MONDOTT IGAZAT ELON MUSKNAK

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.08.21.



A republikánus elnökjelöltnek – a saját tökösségét igazolandó – sarkos mondásai voltak az Északi Áramlat lezárásáról, illetve Irán tönkretételéről az Elon Musknak adott interjúban, de a Della vendége, Pletser Tamás szerint ezek az állítások nem állják meg a helyüket.


Az Erste olaj- és gázipari elemzője emlékeztetett: az Északi Áramlat építése azután sem állt, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba az építkezésben közreműködő cégekkel szemben, Irán pedig továbbra is a legnagyobb olajvásárlói közt tudja Kínát. Vagyis az olajbevétele alakulása nem akadályozná meg Teheránt abban, hogy megtámadja Izraelt, szemben azzal, amit Trump állít.

Az amerikai exelnök és republikánus elnökjelölt hencegésének az is lehet az üzenete a másban reménykedő magyar kormány számára, hogyha Amerika érdekei úgy kívánják, bármikor blokkolhatja az orosz energiahordozók eljuttatását az európai piacra.

Aktuálisan a kőolaj zavartalan transzportja okoz némi fejtörést itthon, e termék esetében a szakértő valószínűbbnek tartja, hogy Ukrajnán keresztül a későbbiekben ellehetetlenül a szállítás, mint a gáz esetében. Az olaj behozatalára egyedüli irányként Horvátország marad, de Pletser Tamás nem tartja kizártnak, hogy a megegyezést nehezíteni fogja a politikai és gazdasági vitákkal terhelt kapcsolatrendszer a két állam között – lásd Hernádi Zsolt ügyét.

A Mol térségbeli helyzetét egyszerre gyöngítik a piaci folyamatok, illetve a kormány adóelvonásai, a „nemzeti bajnok” így nehezebben tudja beteljesíteni a kormányzati vágyakat, hogy „regionális bajnokká” váljon.

Jó hír az autósoknak, hogy a közeljövőben visszatérhet az ötössel kezdődő tartományba a benzin ára, ám e mögött negatív piaci folyamatok állnak:gyenge a globális gazdaság,
Kína fékez, Európa sem találja az irányt.

Ezen tényezők miatt az olaj ára a jelenlegi 80–82 dollárról 10–20 dollárral is csökkenhet, amennyiben a Közel-Keleten nem eszkalálódik a konfliktus.

TÖBB FIGYELMET HADHÁZY ÁKOSNAK!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2024.08.22.



00:00
Hadházy Ákos 
01:35 Kezdés és napi támogató komment 
02:38 Mi is a korrupció? És hogy állunk vele? 
07:30 Miért nem érdekel senkit? 
12:25 Hadházy 4 random ügye a közelmúltból 
19:35 TÖBB FIGYELMET ÁKOSNAK!

FELLEGI ÁDÁM: HA BELETÖRŐDÜNK A HATALOM DÖNTÉSEIBE, AKKOR MINDEN ELVESZETT

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HírKlikk
2024.08.22.



Az emberi hálátlanság mélypontja, ahogyan Magyarország most Soros Györggyel bánik, aki már a nyolcvanas évek közepétől segített előkészíteni hazája demokratikus átalakítását. Míg korábban a jelenlegi kormánypárt vezetőit is támogatta, azok a liberalizmus elleni harc jegyében fordultak gátlástalanul ellene. Erről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Fellegi Ádám zongoraművész.


Alaptalanok és méltatlanok a magyar kormány Soros Györgyöt érő támadásai, hiszen a nemrég 94 évesen visszavonult milliárdos a nagyon kevés gazdagok közé tartozik, akik vagyonukat megosztják a közösséggel, így egyedülálló, példátlan támogatást nyújtott szülőhazájának is. A művész a közösségi portálon nyílt levélben kérte az értelmiséget: támogassák felhívását, amelyben kiáll Soros mellett.

Fellegi felidézte, hogy 1938-ban, amikor a parlament az első zsidótörvényt tárgyalta, 59 értelmiségi, köztük például Kodály Zoltán, Bartók Béla, sőt Féja Géza is aláírta a tiltakozást e döntés ellen. Sikert ugyan a megmozdulás nem hozott, az Országgyűlés elfogadta a törvényt, sőt, mindjárt meg is kezdte a második, még gyalázatosabb hasonló jogszabály megalkotását, de a kiállás mégsem volt hiába: az aláírók nevét megőrizte a történelmi emlékezet és így lehet ez most, Soros ügyében is.

A zongoraművész emlékeztetett ara is, hogy amikor a '90-es évek elején szót emelt az ellen, hogy szobrot állítsanak a Budai Várban a fajüldöző Teleki Pálnak, csatlakoztak felhívásához történészek, most azonban nyilatkozata visszhang nélkül maradt. Pedig elfogadhatatlan ez a közömbösség, hiszen „ha beletörődünk a hatalom döntésébe, akkor minden elveszett, de ha nem ezt tesszük, akkor még van remény. Akkor is szólni kell, ha túlerővel állunk szemben” – mondta.

Az emberi hálátlanság mélypontja, ahogyan Magyarország most Sorossal bánik, aki már a nyolcvanas évek közepétől segített előkészíteni hazája demokratikus átalakítását. Érdemeiért 2002-ben Budapest díszpolgárává választották, 2004-ben Mádl Ferenc államelnök a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki. Míg korábban a jelenlegi kormánypárt vezetőit is támogatta, azok a liberalizmus elleni harc jegyében fordultak gátlástalanul ellene. Holott a liberalizmus, hibái ellenére, az emberileg legélhetőbb rendszereket hozta létre az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, tette hozzá Fellegi Ádám.

Soros gyalázása, a személye ellen legalább 10 éve folyó hadjárat helyett főhajtással tartozik a nemzet ennek az embernek, akit Fellegi (megengedve az ellenvéleményeket) a 20. század legfontosabb magyarjának tart és szerepét a vagyonát a nemzet haladására fordító Széchenyi Istvánnal hasonlítja össze. Soros, a gazdag ember kétségkívül követett el hibákat, akár bűnöket, miközben vagyonához jutott – de egyike a nagyon keveseknek, akik úgy érzik: kötelességük visszaadni vagyonukból a társadalomnak. Ellenpéldaként említette Péterffy Tamást, a magyar származású amerikai multimilliárdost, akinek ilyesmi nem jutott eszébe.

Fellegi elmondta azt is, hogy népszerű lakás-koncertjeit, bár ritkábban, de továbbra is megtartja.

A KlikkTV Tíz című műsorát itt nézhetik meg.

MINDEZ MINEK IS A TÉNYLEGES JELE?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.08.20.


Tacitus számolt be arról, hogy Titus tanácsosaival állítólag fontolgatta, lerombolja-e a jeruzsálemi templomot ugyanis egyesek már-már turisztikai szempontokra tekintettel azon a véleményen voltak, hogy egy ilyen nagyszerű, minden emberi műnél híresebb templomot nem szabad megsemmisíteni, mert épségben hagyása a római mértéktartást példázná minden nép számára.

A rómaiak számára ez volt tehát a zsidók második templomának a jelentése, s ezért vették fontolóra, hogy meghagyják az építményt, amely immár nem a zsidók egyistenhitét és szakrális elkötelezettségét hirdette volna, hanem a rómaiak méltányosságát és mértéktartását.

Minden műemlékké nyilvánított objektum jelentést hordoz az utókor számára, üzenetet, amelyet a műemlékké nyilvánító felettes instancia fontosnak tart továbbadni, a történelem során nemegyszer saját maga jelenét felismerve és bizáncias keretek között önmagát ünnepeltetve benne, abban a hiú reményben, hogy jelenbeli létét a múltba és a jövőbe képes ezáltal végteleníteni vagy meghosszabbítani. Azaz igen sok esetben ilyenkor nem az adott architektúrát emeli ki az állami hatóság az idő szakadatlanságából, hanem önmaga intemporalitásának kíván emlékművet állítani a nagyon is temporális, korrodálódó és előbb vagy utóbb végleg semmibe vesző hatalmi szándék.

Olvasom, hogy a Lázár János miniszter ellenjegyezte rendelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre tervezte és 1997-2001 között megvalósított Stephaneum épületét műemlékké minősíti.

Vajon minek a jeleként?

Lehet annak a jele, hogy Makovecznek a saját építészeti lózungjai és közhelyei mellett fogalma sem volt arról, hogyan és miként néz ki, hogyan és miként funkcionál egy modern, korszerű egyetem: hogy annak milyen közösségi és privát terekre van szüksége; hogy az miként válik belakhatóvá és élhetővé az egyetemi közösség számára; hogy az építménynek milyen gazdasági feltételeknek kell megfelelnie a XXI. században stb.

Lehet annak a jele is, hogy az egyetem mindent felülíró gigantikus és szimbolikus ötlete mennyire szemponton kívül helyezte a rendelkezésre álló hatalmas közpénzek totálisan közömbös elkótyavetyélésének tényét, s ugyancsak a szimbolikus igény mennyire felülírta vagy elnyomta a legelemibb racionális megfontolásokat: az elengedhetetlen infrastruktúra hiányától a tömegközlekedéssel való megközelítés anomáliáin át az épületek zagyva tömeg- és térszerkezetének, valamint az agyonerőltetett és ebbéli funkciójában totálisan értelmetlen „organikus misztikumának” diszfunkcionális architektúrájából fakadó gazdaságtalanságáig, így például a kifűthetetlenségig és még hosszan sorolhatnám.

És persze lehet annak is a jele, hogy a hirtelen fölöslegessé, élhetetlenné és funkcionálisan belakhatatlanná váló épületegyüttest alig két és fél évtized után miként veti le magáról a katolikus fenntartó, hogy aztán az állam szeretetétől övezve, mint közhírré tétetett, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá” nyilváníttassék az új Pázmány Campus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatással, valamint Budapest egyik legnevesebb kerületében, az ún. Palotanegyedben történő ingatlan-átadásokkal stb.

Végül annak is lehet a jele, hogy a magyar kormány miként képzeli el az általa ún. „történelmieknek” nevezett egyházakhoz mért „egyenlő” távolságot vagy inkább közelséget. Mert volna ötletem, hogy egy másik „történelmi egyház” három év múlva épp százötven éves intézményének épülete, amelynek pénzügyi alapjait egykor I. Ferenc József császár hozta létre, s amely a császár rendelete nyomán 1877-ben nyitotta meg kapuit, s vált professzorai, oktatói és hallgatói révén méltán világhírűvé, mai állapotában minek is a tényleges jele.

IDEGENSZÍVŰEK, MAGYARSZÍVŰEK MINDNYÁJAN ISTVÁN ÉS KOPPÁNY FIAI ÉS LÁNYAI VAGYUNK

DEMOKRATA
Szerző: DEMOKRATA
2024.08.21.


A koppányi magyar lázadása nélkül nem jutunk előbbre – mondta Szörényi Levente zeneszerző, gitáros, énekes. Hogyan egyezett ki az istváni és a koppányi magyarság, és kik az idegenszívűek? A Nyugathoz vagy a Kelethez tartozunk? Vajon helyesnek tartja a XII. kerületi turulszobor tervezett eltávolítását, és hová disszidálna, ha Magyar Péter lenne a miniszterelnök? És miért engedélyezték az elvtársak az István, a királyt? Ünnepi interjúnk...

BEVEZETÉS A MÉRNÖKI TUDOMÁNYOKBA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.22.


Amikor azon merengtünk háborogva lelkünkben, hogyan képzeli a BME gólyatábora, hogy megtiltja a kotont, mivel szerintük a legjobb védekezés a cölibátus, már akkor is elgondolkoztató volt, miképp is ellenőrzik a tiltás betartását. Tegnapra ez is kiderült, motozással, a csomagok kiborogatásával, azaz, semmit sem bíztak a véletlenre, de ez volt a legkevesebb, amit a gólyákkal műveltek a tábor kápói vagy zupás őrmesterei.

Mert és ugyanis a kínzások és megalázások olyan széles tárházát vonultatták fel, amit olvasva egy jogban járatos ember pontokba szedve hosszan sorolta a Btk. azon tételeit, amit a legjobb szándékkal is csak vadbarmoknak nevezhető táborszervezők megsértettek, s amelyek alapján egyesével, de halmazatilag is büntethetők volnának. A magunk részéről rácsodálkozó szájtátással néztük, miket kellett elszenvedni a gólyáknak, akik tanulni érkeztek az egyetemre.

Csak úgy futólag fölsorolunk párat, bár lehet, biztosan ismerik, hiszen végigfutott a komplett magyar sajtón a sztori, hála istennek, mert az ilyesmin csak a nyilvánosság segíthet, különben a szadista barmok suttyomban kínozhatják azokat, akik a kezeik közé kerülnek. Tehát volt itt minden, azaz, tűző napon gyaloglás, ételmegvonás, stopperre fürdés, gyógyszerek elkobzása, motozás, üvöltözés, képek készítése a gólyákról kiszolgáltatott helyzetben, és a többi.

Megengedőleg kiképzőtábornak nevezték a résztvevők – már, aki ott maradt, mert sokan idő előtt leléptek – ezt az egészet, a magunk részéről büntetőtábornak éreztük a hallottak után, amelyeknek az a célja, hogy a megalázásokkal és fizikai zaklatásokkal a delikvenst megtörjék, és engedelmes bábbá alakítsák. Eszünkbe jutott Ray Rigby Homokdomb című regénye, s annak a vége, illetve ősi, mitikus törzsi beavatások is a természeti népeknél.

Náluk, mint ismeretes mindenféle véres próbákat kell kiállni a férfivá válás előtt, a lányoknak meg a nővé avatáskor, mindannyian olvastunk indián regényeket. Ez valami ontológiai késztetés az emberi fajnál, ami a „modernebb” vallásokban is megmaradt, mindannyiban van beavatás, itt, minálunk, az óbégatott kereszténységben a megkeresztelkedés vagy más szentségek felvétele. Ez viszont egy szimpla iskolai tábor volt, bár nem tűnt annak...


Lásd még:


ÉVSZÁZADOK ALATT SEM JÖNNEK VISSZA A MAGYAR STADIONOKRA KÖLTÖTT SZÁZMILLIÁRDOK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.08.22.


Teljes lelátórészek maradtak üresen a fehérvári stadionban a csapat múlt hét szerdai, Omonia Nicosia ellen játszott Konferencia Liga selejtező mérkőzésén. A szervezők már a meccs előtt jelezték, hogy lesznek szektorok, amelyek a „jegyfogyás függvényében kerülnek megnyitásra”, a belépők pedig láthatóan nem nagyon fogytak, így a szektorok is üresen álltak. A meccset a Nemzeti Sport adatai szerint végül 3840-en nézték a helyszínen, azt nem állítjuk, hogy végig, mert a Fehérvár kiesését megpecsételő második ciprusi gólnál már láthatóan a korábbinál is foghíjasabbak voltak a lelátók.

Még ha csak félig lenne üres

A szűk 3900 néző nagyjából negyedházat jelent a 14200 fő befogadására alkalmas fehérvári arénában. Ez elsőre nagyon kevésnek tűnhet, ám valójában nem az, vagy legalábbis nem kiugróan az. A csapat meccsein a 2023/2024-es idényben ugyanis az átlagos nézőszám is csak egy hajszállal volt magasabb ennél. Így a közel 15 milliárd forintból épített stadion kapacitáskihasználtsága a teljes szezonban a 30 százalékot sem érte el. Ez rendkívül alacsony, azonban korántsem egyedi az elmúlt évtizedben százmilliárdokból felhúzott arénákban.

Nemrég részletes cikkben mutattuk be a 2014 és 2024 közötti magyarországi stadionprojekteket. Az előző bő tíz évben összesen 27 ilyen fejlesztés valósult meg közel 600 milliárd forint értékben. A pénz több mint fele a Puskás Arénára és a tavaly átadott atlétikai stadionra ment el, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek.

A két gigaberuházás mellett még további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült*, ezek közül a nyíregyházit azonban még nem adták át hivatalosan. Az újonnan felhúzott stadionok költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi esetben az állami ráfordítás ennél kisebb volt, és ezeknél a beruházásoknál jellemzően átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés valósult meg az állam által biztosított százmilliókból.

A tizenkét új, már átadott stadion közül pedig korántsem a fehérvári kihasználtsága a legrosszabb. Bár a sóstói aréna is eléggé hátul kullog, de a nagyon hasonló összegből megvalósított debreceni, szegedi és szombathelyi stadionokban is ritkán jön össze, hogy minden harmadik széken nézők üljenek a helyi csapat bajnoki meccsein...