2024. augusztus 20., kedd

AUGUSZTUS 20-A ÉS SZENT ISTVÁN ÖRÖKSÉGE. KATONA CSABA, INFORÁDIÓ, ARÉNA

ARÉNA / INFORÁDIÓ
Szerző: INFORÁDIÓ
2024.08.19.



Milyen kép él napjainkban az emberekben az államalapító István királyról és hogyan változott augusztus 20-a ünneplése az elmúlt évtizedek, évszázadok során? 
Hogyan és miért kapott rendre más-más felhangot és üzenetet augusztus 20-a? 
Milyen kollektív emlékezet rakódott az elmúlt évszázadokban augusztus 20dikára? 
Hogyan változott az éppen uralkodó politikai kurzusok alatt? 
Mi az ami történeti források alapján tudható István királyról és államszervezői tevékenységéről?
Hogyan fogadta a magyarság vezető rétege a vallásváltást?
Mit kockáztatott István azzal, hogy határozottan lépett fel Koppánnyal szemben? 
Mekkora úr volt Koppány? 
Mit jelentett a Nyugat és Kelet - azaz Róma és Bizánc közötti választás? 
Miért volt fontos, hogy honnan érkezik a magyar Szent korona? 
Mennyiben volt folytatója István mindannak, amit apja, Géza fejedelem megkezdett? 
Valóban az átmenet embere volt Géza fejedelem? 
Milyen közigazgatási struktúrát alakított ki a szerveződő államban István? 
Hogyan alakult át az állam megszervezése során a pogány magyar társadalom és miként alakult ki a keresztény állam jogrendje? 
Milyen társadalmi viszonyok törvényi szabályozását tartotta a legfontosabbnak István? 
Mit tartalmaztak az István által megalkotott törvénykönyvek? 
Milyen külpolitikai manőverekkel igyekezett megszilárdítani István a születő keresztény magyar állam helyzetét Európában? 
Miért jöttek ismét zavaros évek István halála után és mit hozott az utódlás? 

Katona Csaba, történész az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.08.07-én. Podcast.

MAGYAR PÉTER ALÁZÓSAN HŐMÉRŐZI A NER-T | FŐNI ZENEI ÍZLÉSE POLITIKAILAG | TŰZIJÁTÉKOD MEKKORA? | ÖT

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.08.20.



Takács Péter fázik minden kórházban. Magyar dolgozik mert nem ér rá nyaralni. Vitályos szerint Gyurcsány, Origo szerint semmi, Orbán szerint Ákos, a tűzijáték szerint európa legnagyobbja, az ÖT szerint vége, a tábor szerint NO szex, a volt szovjet emlékmű szerint kereszt, Bayer szerint Delon.

MAGYAR PÉTER MEGTALÁLTA A PÉNZT AZ EGÉSZSÉGÜGY VALÓDI FEJLESZTÉSÉRE, AZ ORBÁN-KORMÁNY GYANÚS INGATLANÜGYLETEITŐL VENNÉ EL A MILLIÁRDOKAT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2024.08.20.


A Tisza Párt elnöke most már a bíróságon találkozna Orbán Viktorral, amiért 580 milliárd forintot fizettek ki három ingatlanprojektér


„Miniszterelnök úr, jelentem megtaláltam azt a pár száz milliárd forintot, amire szükség lenne az egészségügy működőképességének fenntartásához” – közölte hétfőn Facebook-posztjában Magyar Péter. – Miközben önök a kórházi fertőtlenítőszereken, valamint a kórházi klímák kötelező fertőtlenítésén és karbantartásán spórolnak és ezzel veszélyeztetik sok ezer honfitársunk életét, aközben ön hűtlen kezelést elkövetve, titkos kormányhatározatokkal vásárol teljesen feleslegesen, a piaci ár legalább másfélszereséért, 600 milliárd forint közpénzen a saját vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapoktól irodaépületeket – jelölte meg a hiányzó forrást.
Ezúton közölte is Orbán Viktorrral: „Miniszterelnök úr, elég volt! Találkozunk a bíróságon.” Majd felidézte – ahogy fogalmazott – az utóbbi évtizedek legnagyobb ingatlanmutyijának a részleteit, amelyeket a Válasz Online tárt fel még május végén, és amelyekről lapunk is beszámolt. Az oknyomozó írás szerint összesen mintegy 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól az a felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozat, amelynek keretében 580-600 milliárd forint landolhat Tiborcz Istvánnál és más NER-közeli üzletembereknél.

Emlékezetes, hogy először a Dürer Park irodaházainak felvásárlásáról döntött az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával, és erre 110, majd az inflációra hivatkozva 120 milliárd forintos keretet biztosítottak, s csaknem 80 milliárdot már ki is fizettek. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. A 244 milliárd forintos Bosnyák téri beszerzésről először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közölt részinformációkat, majd az adásvételi előszerződést már bírósági úton szerzte meg az államapparátustól...

BÁN MIHÁLY: A NEMZET FELEMELKEDÉSÉHEZ A JÓ OKTATÁSON ÁT VEZET AZ ÚT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.20.


Bán Mihály tanár, a PSZ volt Veszprém megyei elnöke szerint az oktatásban látható folyamatok miatt azonnal párbeszédet kell indítani az ágazat jövőjéről, minden érintett részvételével. Ennek érdekében közzétett egy 20 pontból álló, a kollégák tapasztalatain alapuló javaslatcsomagot, mint a fejlesztés egyik lehetséges irányát. Mindez szűk két héttel előzi meg az új tanév kezdetét. Amikor a pedagógusok, szülők és a diákok is úgy látják, a magyar közoktatás ezer sebből vérzik, míg az oktatási kormányzat szerint minden a legnagyobb rendben van. Bán Mihály viszont kitart amellett, hogy a nemzet felemelkedéséhez, a gazdaság fellendítéséhez a jó oktatáson át vezet az út.

Félő, hogy a következő tanévben is folytatódik mindaz, ami az elmúlt tanévet is jellemezte – véli Bán Mihály. Vagyis nem csökken majd sem a tanárok, sem a diákok terhelése, nem változnak az oktatás körülményei, az alacsony pedagógusbérek és párbeszéd hiánya is ugyanúgy jellemezni fogja majd az új tanévet, ahogy jellemezte az elmúlt évet is. Szerinte a tanárok és a diákok terhelésének csökkentése lenne az az első két dolog, amit a legsürgetőbben meg kellene oldani. Ám továbbra is aggasztó, hogy több pedagógus megy nyugdíjba, mint ahányan elkezdik a pályát. A teljesítményértékelési rendszerről egyelőre senki nem tudja, mi lesz belőle, ahogy azt sem, mi lesz az új rendeletekből, a tíz órás továbbképzésből, vagy, hogy például a telefonokat ki fogja beszedni, raktározni az iskolákban.

Bán Mihály egyelőre ezeket látja az új tanév legnagyobb buktatóinak. De ez nem minden, ezért 20 pontban össze is foglalta a teendőket. Úgy véli, az oktatásban látható folyamatok miatt azonnal párbeszédet kell indítani az ágazat jövőjéről, minden érintett részvételével. Az általa közzétett 20 pontban részletekre bontva jelenik meg egy olyan javaslatcsomag, amely a pedagógusok tapasztalatain alapul, s a fejlesztés egyik lehetséges irányát jelenti. Az alábbiakban ezt olvashatják.

1. Az óvodai csoportok és az általános iskolai osztályok létszáma legfeljebb 20 fő legyen. Ez előre meghatározott esetekben növelhető, legfeljebb 25 főre.

2. Fogyatékossággal élő gyermeket befogadó tanulócsoport létszáma legfeljebb 20 fő legyen. Egy tanulócsoportba legfeljebb 2 fogyatékkal élő gyermek kerülhet. A gyermek és a tanító/tanár munkáját tanórán és tanórán kívül folyamatosan segítse szakember.

3. Intézményenként legalább 1-1 fő segítő szakember legyen pszichológusként és gyógypedagógusként; valós létszámuk a szükséges mértéknek megfelelő legyen.

4. Minden óvodai csoportban és alsó tagozatos osztályban állandó asszisztens segítse a munkát.

5. Normatív módon megállapított elegendő létszámú, intézményi alkalmazásban álló állandó adminisztratív és technikai személyzet legyen a működtetési feladatok ellátására.

6. Minden 15 gyermekenként egy szakkört finanszírozzanak (tehát egy 300 fős iskolában 20 szakkört). A szakköri létszám 10-15 fő között legyen. (A szakkörökön keresztül hatékonyan lehet érvényesíteni az ifjúságvédelmi, esélyteremtési és munkaerő-piaci szempontokat.)

7. Mind a tehetséggondozáshoz-felzárkóztatáshoz, mind a differenciáláshoz álljon az intézmények rendelkezésére órakeret és eszközkészlet.

8. Az általános iskolák 1-2. évfolyamán legfeljebb napi 4 tanítási óra; 3-5. évfolyamán napi 5 tanítási óra; a 6-8. évfolyamokon napi 6 tanítási óra legyen megtartható.

9. A tananyag mennyiségét és tartalmát a szaktanárok szakmai szervezeteinek egyetértésével határozzák meg. (A cél a nyugodt tempóban elvégezhető mennyiség legyen.)

10. Egy-egy tantárgyból évfolyamonként háromféle tankönyv(család) legyen forgalomban. A szakma válassza ki a legjobbnak ítélt hármat a pályázók közül. Ha új tankönyv jelentkezik be a körbe, és jobbnak bizonyul valamelyik forgalomban levőnél, akkor a 3-ból egyet ki kell venni, és annak a helyére kerüljön az új tankönyv.

11. A tartós könyvek-munkatankönyvek körét a szakmai szükségletek határozzák meg. A több éven át használható tartós könyvek mellé a diákoknak ingyenesen saját tulajdonba kerülő gyermekenciklopédiákat, lexikonokat adjanak ki. (A cél az olvasás megszerettetésén és az ismeretterjesztésen túl, a tankönyvet kiadók/gyártók/forgalmazók érdekeltségének megteremtése.)

12. Az általános iskolai tananyag mintegy 80 százaléka legyen közös.
A tankönyvek ezt tartalmazzák; mérés, felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.

13. A gimnáziumok fakultációkon, specializációkon kívüli tananyagának 80-90 százaléka legyen közös. Összehasonlító mérés, általános felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.

14. A szakképző iskolák közismereti tananyagának mintegy 80-90 százaléka legyen közös. A közismereti tárgyakat érintő felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.

15. Tekintsék át az érettségi vizsgáztatás módját. Az esetlegesen felszabaduló forrásokat az érettségi vizsgarendszeren belül használják fel.

16. Mérjék fel az oktatásügy legnagyobb gondjait. A megoldásra alkalmas, jó gyakorlatok összegyűjtése után a szakma által kiválasztott legfontosabb – néhány – jó gyakorlatot vezessék végig a rendszerben.

17. Az átalakítandó pedagógusképzés és továbbképzés készítse fel a hallgatókat az oktatásügyben jelentkező legnagyobb gondok kezelésére.

18. Gyűjtsék össze és vitassák meg a pedagógusoknak az adminisztráció csökkentésére vonatkozó javaslatait.

19. A költségvetés tartalmazzon felújítási, illetve amortizációs normatívát.

20. A szakma javaslata alapján rendezzék át a jelenlegi oktatási költségvetést. A költségvetés minél nagyobb része a tanulóhoz kötve, normatívaként jelenjen meg. A középtávú tervezéshez a statisztikai adatokból és a szakemberek tapasztalataiból kiindulva készüljön el egy „ideál-költségvetés”.

Bán Mihály szerint mára mindenki látja, hogy a nemzet felemelkedéséhez, a gazdaság fellendítéséhez a jó oktatáson át vezet az út. Az elmúlt évek történései ráirányították a figyelmet az oktatás kétségbeejtő helyzetére. A hivatalos kormányzati narratíva a munka alapú társadalom. A szakértők, gazdasági szakemberek pedig a tudás alapú társadalom felépítését tartják a siker zálogának...

TÖRÖLTÉK AZ ÖTÖKET? SCHIFFER SZERINT IGEN, HONT SZERINT KORAI AZ ÖRÖM

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.08.18.



Az ATV Öt című műsorát eltörölték. Legalábbis ezt állítja Schiffer András. Hont András pedig azt mondja, hogy korai az öröm.

Vajon Németh Sándor Orbán Viktorra vagy Magyar Péterre fogad? Hont András vagy Puzsér Róbert munkája szűnik meg? Vagy egyiké sem? Vagy mindkettőjüké?

BOLDOGSÁG A STATISZTIKÁBAN

REZEDA VILÁGA
Szerző: REZEDA
2024.08.20.


Ez a gusztushusz olyanná vált mostanában, mint egy monumentális falusi búcsú. Nem lehet véletlen, és már 2001-ben elkezdődött, amikor Orbán első országlása idején a korona másolatát Esztergomba úsztatták. Szakrális jelleget akartak ennek az aktusnak adni, de már akkor is arról szólt a dolog, hogy pár milliárdot el lehessen számolni baráti zsebekbe. Ugyanakkor nem tudjuk, az akkori másolat fröccsöntött műanyagból – vagy miből – készült, de az út szinte nyílegyenes volt a bádog, csattogó kerekű Szent Istvánig és a tizenöt milliárdos tűzijátékig, ami szintén nagyrészt a zsebeknek szól.

Az ünnep és a rendszer szerves fejlődése mutatkozik meg ebben, hogy a második hatalom tizenötödik évében a Karmelitában szabják meg a sör és a fröccs árát, hogy ez az egész voltaképp nem az, ami, nem az államalapítás ünneplése, hanem divertissement a gombáknak, a feledés aktusa, ha még van olyan tartalom az agyukban, ami kimosható, majd pátoszokkal kiöblíthető. Illetve alkohollal leszorítható a gyomorba. Cirkusz lett az ország, Orbán cirkusza, cukormáz a valóságon, s ha az immár négynapos búcsú nem lenne elég a talpasoknak, kapnak hozzá evangéliumot Kövértől. Nagyon aktív a napokban a pedellus.

Ha jól emlékszem, Churcill mondta, hogy annak a statisztikának hisz, amit ő hamisított, és ez akkora igazság, hogy a NER is él vele, most már Kövér et. is. Mert erre a mérési eszközre hivatkozva tett közzé az ünnep okán egy diadalmi jelentést, valami olyasmi lebeghetett a szeme előtt, hogyha a hazugságot számokkal támasztja alá, akkor jobban hihető lesz. Az az érdekes helyzet állott elő azonban, hogy számokat nem mondott, csak sejtette, hogy igaznak tűnjön a hamis, amikor azt jelentette ki, „statisztikailag igazolható, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan tíz egybefüggő éve az országnak, mint amilyen ez az évtized volt”.

Íme, hölgyeim és uraim, a statisztika, mint bűvszó, a hazugság takarása mint az arra való hivatkozás. Ugyanakkor ilyenkor nem árt pár adatot odabiggyeszteni, Kövér et. azonban ilyennel nem bíbelődik, és nem biztos, hogy azért, mert lusta, hanem, mert amikről beszél, az esetleg számokkal ki nem fejezhető. De nézzük egészében ezt az egészet: „Statisztikailag igazolható, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan tíz egybefüggő éve az országnak, mint amilyen ez az évtized volt, legyen ez gazdasági vagy életszínvonalbeli értelemben.” Delikát, de van folytatása is, meg kell ismerkedni vele a boldogsághoz.

Kövér szerint „a kiemelt időszak, amely alatt a Fidesz kormányzott, mindenféle területen, így a kulturális életben, a védelempolitikában és a nemzetpolitikában egyaránt olyan sikereket hozott, amelyekre vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon messze találhatók példák a magyar történelemben”. Mindehhez persze egy rohadt szám nincsen társítva, csak egy adatot tudunk meg, a magyarságnak ez a feledhetetlen életszakasza 2012 és 2022 közé tehető, ami korrelál a kedves vezető 2022-es kijelentésével, csak akkor még azt is hozzá tette (a választás előtt): „Magyarországnak továbbra is előre kell mennie, nem hátra!”...

SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.08.19.


Én most nem emlegetném fel azt a szubsztanciális alapelvet, amely már a középkori egyetemek meghatározó és megkerülhetetlen lényege volt, vagyis az autonómiát, amelyet az összes középkori egyetemet fenntartó egyházi rendek kivétel nélkül vallottak, minthogy pontosan tisztában voltak (igen, már a középkorban!) az egyetem intézményének értelmével, szerepével és jelentőségével. És amikor próbáltak ellene tenni, mert a hatalomnak mindig is voltak ilyen kísérletei, azaz valamilyen módon és formában korlátozni próbálták a tanszabadság és a tudományos szabadság elvét, vagy kísérletet tettek arra, hogy az egyetem vezetésének feje fölött maguk határozzák meg, kik oktathatnak az egyetemen, s kik a nemkívánatos oktatók, akkor kivétel nélkül mindig a fenntartó húzta a rövidebbet: ilyenkor kivonulással, leállással, más egyetemekre való elköltözéssel stb. büntetett az egyetem tudós testülete, az oktatók és a diákok közössége.

Mindezt csak azért mondom, mert – mint olvasom – a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara nem hosszabbította meg Thoma László református lelkésznek, az egyetem adjunktusának szerződését, mivel ő volt az, aki kritikai véleményt mert mondani Balog Zoltán minősíthetetlen cselekedetéről, s arról, hogy miután a botrányra fény derült, Balog továbbra is megtartotta püspöki címét, amivel egyértelműen kifejezésre juttatta, mit gondol saját egyházáról, s annak reputációjáról.

Az egyetemről tehát kirakták Thoma László adjunktust. Az egyetem vezetése ezzel világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, mit gondol az egyetemi autonómiáról, tudományos és oktatási szabadságról, mit gondol az egyetemeket egyetemekké tevő kritikus kérdések feltevésének szabad jogáról, mit gondol a disputáról, az igazság kereséséről, továbbá világossá tette, hogy a tudományra fittyet hányva szolgai módon miként rendeli alá önmagát a politikai hatalommal teljes szimbiózisban lévő egyházi előljáróságnak.

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara vezetésének, a csendben maradó oktatóknak és az ugyancsak néma hallgatóknak ajánlom Jacques Derrida L’Université sans condition (Galilée, Paris, 2001. 14.) c., a korszerű egyetemről szóló alapvetően fontos és folyamatosan hivatkozott írásának egy idevágó gondolatát: az egyetem „elvileg és kinyilvánított hivatásának megfelelően, nyilvánosan hirdetett lényegéből fakadóan a kritikai - és nem csak a kritikai - ellenállás végső helyének kell maradnia minden dogmatikus és igazságtalan kisajátító hatalommal szemben.”

Szegény, szegény magyar egyetemek, szegény, szegény magyar tudomány és magyar felsőoktatás, szegény, szegény magyarországi egyetemi hallgatók.

Szegény, szegény magyarországi jövőnk.