VILÁGHATALOM A KERESZT ÁRNYÉKÁBAN

NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.08.16.

Egy vagyonos keresztény radikálisokból álló mozgalom Donald Trump javára befolyásolná a novemberi elnökválasztást. Erről és ennek fenyegető következményeiről beszélt a Népszavának Andy Kroll oknyomozó újságíró.

Hogyan jellemezné az amerikai keresztény nacionalizmust?

A keresztény nacionalizmus olyan eszmék összessége, amelyek szerint az Egyesült Államok történeti identitása és a konzervatív keresztény identitás tulajdonképpen egybeesik. A keresztény nacionalisták szerint minden amerikai törvénynek keresztény eszméken és értékeken kellene alapulnia. A választott tisztségviselőknek egészen az elnökig bezárólag nyilvánosan ki kellene nyilvánítania, hogy Amerika egy keresztény nemzet. Számukra az egyház és az állam szétválasztása egy blaszfém gondolat, amelynek nem is szabadna léteznie.

De az amerikai alkotmányban is szerepel a szekularizáció fontossága.

Ha megnézi, hogy az alapító atyák miről írtak az alkotmány megszületésekor, egyértelműen fogalmaztak az állam és az egyház szétválasztásának szükségességéről. Érthető módon, hiszen a Brit Birodalom esetében egy egyházi monarchiától próbáltak elszakadni. Sokan éppen azért kerestek menedéket az országban, hogy üldöztetéstől megszabadulva szabadon gyakorolhassák hitüket, s ez nem korlátozódott kizárólag a kereszténységre. A keresztény nacionalisták szerint azonban a keresztény értékektől történő eltávolodás Amerika megszűnésével egyenlő.

Mi a Ziklag?

Ziklag egy bibliai város, ahol Dávid és hívei menedéket találtak Saul király haragja elől, aki hatalmát féltve el akarta pusztítani őket. A való világban a Ziklag egy jótékonysági alapítvány, amely Donald Trump 2016-os választási győzelme körül hoztak létre Szilícium-völgybeli befektetők ötlete nyomán. Bár korábban is voltak arra tervek, miként lehetne az evangéliumi keresztényeket nagyobb közéleti szerepvállalásra bírni, végül egy Ken Eldred nevű befektető állt elő az ötlettel, hogy a legvagyonosabb keresztény hívő családok egyesítsék erőiket, s egy harminc éves terv keretében változtassák meg az amerikai politikai, társadalmi és kulturális életet.

Ki az a Lance Wallnau?

Ő egy evangéliumi keresztény hitszónok az USA-ban, aki nagyon korán, még 2015-ben modern kori Kürosznak nevezte Donald Trumpot, a zsidókat a babiloni fogságból kiszabadító perzsa királyra utalva. Az elmélete szerint Trump bár nem hívő keresztény, mégis képes valami olyat nyújtani a keresztény Amerikának, amit a többi republikánus jelölt nem. Ekkor Trump még istentelennek tűnt az evangéliumi keresztények szemében, hiszen egy kétszeresen elvált, vélhetően házasságtörő New York-i ingatlancézárról beszélünk. Trump egy évre rá megnyerte a választást, ez pedig Vallnaut egyik napról a másikra a legbefolyásosabb figurák közé emelte a keresztény jobboldalon. A mai napig ő jelenti a hidat a keresztény nacionalizmus és Trump politikája között. Ennek megfelelően a Ziklag egyik meghatározó tanácsadója is, aki útmutatást ad arra nézve, hogyan érjék el idén Donald Trump újraválasztását...

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ PÉTER VOLT AZ ÉLHARCOSA A BMW-GYÁR ÉPÍTÉSÉNEK. RÉGI BARÁTJA CÉGÉNEK IS JUTOTT A MUNKÁKBÓL

TELEX / DIREKT36
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2024.08.15.

Szijjártó Péter külügyminiszter 2018 júliusában jelentette be, hogy a világ egyik legnagyobb autóipari vállalata, a BMW Debrecen mellett fogja felépíteni új gyárát. Idővel még egyértelműbbé vált, hogy a beruházás különösen fontos mind a miniszternek, mind pedig az Orbán-kormánynak.

A következő években a kormány jelentős vállalásokat tett annak érdekében, hogy a német cégóriásnak megérje Magyarországra jönni. Az autógyár építéséhez 12,3 milliárd forintot, a BMW-t kiszolgáló akkumulátorgyár építésére pedig további 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a magyar költségvetés. A direkt támogatáson túl a beruházás környékét érintő, elsősorban a BMW érdekeit szolgáló infrastrukturális fejlesztésekre pedig százmilliárdos nagyságrendben költ a kormány.

Ezekből a projektekből profitáltak a legismertebb kormányközeli üzletemberek – például Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Szijj László – cégei is.

Van egy kevésbé ismert, de Szijjártó Péterhez szorosan kötődő résztvevője is ezeknek a munkálatoknak. A BMW-gyár építésében és egy ahhoz kapcsolódó vasútfejlesztési projektben ugyanis részt vesz a Verbau Kft. nevű cég, amelynek tulajdonosa Benkő Szilárd, aki a külügyminiszter közeli ismerőse, korábbi kollégája és futsalos csapattársa.

Benkő 2015-ig Szijjártó Péter egyik legközelebbi munkatársa volt. Ekkor az államigazgatásból az üzleti életbe távozott, de ahogyan azt a Direkt36 több cikkben is feltárta, kapcsolata nem szakadt meg sem a miniszterrel, sem pedig a külüggyel.

Benkő a 2018-as választási kampány idején több, a külügyhöz köthető személlyel együtt egy plakátrongáló csapat tagjaként akciózva próbálta segíteni a Fidesz kampányát. Két évvel később, 2020-ban egyik cége közel 300 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményétől. 2020-ban készült az a fotó is, amelyen Benkő Szilárd a külügyminiszterrel együtt utazott a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén.

A Direkt36 tárta fel azt is, hogy a korábban hangszerkészítőként dolgozó Benkő Szilárd 2022-ben azután vásárolta meg a Verbau Kft.-t, hogy a cég elnyert egy milliárdos állami támogatással épülő, kecskeméti gyárépítési megbízást. Korábban megkérdeztük Benkőtől, hogy pontosan mennyiért vette meg a Verbaut, és hogy milyen forrásból finanszírozta a vásárlást, de nem kaptunk választ tőle...

ITT OLVASHATÓ

KERESZTÉNYDEMOKRATA SÁMÁNDOBOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.08.16.

Nyerskutyázás és faluszéli vidámpark, breaktánc és akkugyár, kőkereszt és oltárkő. Napindító.

Jó reggelt! Ez itt a napindító hírlevelünk, ezúttal az elmúlt két nap anyagaival.

4 cikk speciálba:

- „A világtörténelemben előre nincs már, csak hátrafelé”

- Politikailag is kényes lehet Putyinnak, hogy tizenéves orosz sorkatonák kerültek ukrán fogságba

- Az akkugyártás tündöklése és hanyatlása

- A Gellért-hegy egyszerre két elnyomó hatalomnak volt a városi díszlete, most rátesznek egy keresztet a szovjet emlékműre

ITT OLVASHATÓ

MI FONTOS

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.08.14.

Annyira büszke a Nemzeti Sport a magyar érmekre, hogy átrajzolta a Balkán térképét, és letörölt róla egy országot

Ezt a térképet az egyik tekintélyes hírportál közölte. A fölötte látható címmel együtt. Azon kívül, hogy "letöröltek egy országot", a portálnak nincs egyéb mondanivalója. Nekem van.

Ez a ronda firkálmány itt nemcsak azért undorító, mert folytatja a nagymagyar hőzöngést, hogy ugyanis mi mennyivel különbek vagyunk a minket körülvevőknél, hanem mert a sportújságírók általános szellemi színvonalánál is mélyebben tartózkodó újság azt képzeli, hogy a fenti adat jó nekünk, büszkék lehetünk rá, íme a világhírű magyar felsőbbrendűség legújabb manifesztuma. Holott ez sem igazol egyebet, mint a szánalmas valóságot: az effajta ábrák homályosítják el végképp az amúgy is szűk látóterű tekinteteket, amik különben már enélkül is képtelenek a lényeget látni. Ez a nép sosem volt képes arra, hogy körül nézzen a világban, hogy megkülönböztesse a fontos dolgokat a mellékesektől, a hasznosat a kártékonytól, de a csúti primitív harmincöt éve tartó domináns befolyása alatt a maradék tartását is elveszítette, az éppen csak el nem bődülő generális butaság a miniszterelnöki munkakört bitorló kertitörpe képességeihez idomult.

Ideírok adatokat. Svédország területe ötször nagyobb, mint Magyarországé, többen is lakják, az egy főre jutó GDP-je kevés híján a négyszerese a miénknek. Négy aranyérmük van, négy ezüstjük, három bronzuk, ez összesen nyolccal kevesebb érem, mint a magyaroké, ezzel a tizennegyedik Magyarország mögött a tizenhatodikak. Norvégia csak négyszer nagyobb ugyan, de a GDP adata hatszoros. Ők a tizennyolcadikak. Ausztria a harminchatodik, Svájc negyvenkettedik. Belgium (többen lakják, mint Magyarországot) a huszonötödik. Dánia huszonkilencedik.

Ugye nem kell mondanom, mi a különbség a jelzettek és Magyarország között amúgy általában. A sportot tekintve különösen az "állami támogatás" - ami mint tudjuk, a mi pénzünk, a csúti primitív azt költi - a fentieknél szinte kimutathatatlan, nálunk 2,5 százalék, a többszöröse az uniós átlag 0,7-jének.

Fent nevezett országokban nem azt tartják elsőrendű kérdésnek, hány érmet szereznek egy olimpián. Magyarországon ez mindig mindent elsöprő adat volt, a fasiszta Horthy-rendszerben éppúgy, mint a fasisztakommunizmus évtizedeiben. És most megint, a fasisztakommunizmus legrosszabb változatában.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG SPORTNAGYHATALOM - AKKOR ÉS MOST SZIJJÁRTÓVAL ÉS NAGY IMRÉVEL

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2024.08.16.

Magyarország SPORTNAGYHATALOM - akkor és most Szijjártóval és Nagy Imrével...

ITT HALLGATHATÓ MEG

„SUTTYOMBAN ÁLLÍTÓLAG MÁR BEADTÁK AZ OLIMPIAI PÁLYÁZATOT”

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2024.08.15.

Magyar Péter mondta ezt az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A Tisza párt elnökének két hónappal ezelőtti, emlékezetes kivonulással végződött „látogatásához” képest ezúttal több szerencséje volt. Igaz, ehhez az is kellett, hogy az őt kérdező Szöllősi Györgyi megértőbb beszélgetőpartner legyen, mint kollégája, a Magyart felbosszantó Rónai Egon. Magyar Péter ezúttal nem kívánt állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy jó ötletnek tartja-e az olimpia megrendezését, szerinte egy társadalmi vita után lehetne beszélni erről. Más kérdés, hogy a Tisza Párt elnöke néhány hónappal ezelőtt még mást gondolt egy Budapesten rendezendő olimpiáról. Akkor az ötkarikás játékok hazai megrendezését ellenző Momentumot bűnben fogant pártnak nevezte.

Nem Magyar az első – és feltehetőleg nem is az utolsó –, aki úgy értesült, hogy titokban tárgyalások folynak a 2036-os budapesti olimpiai jelentkezésről. Néhány hónappal ezelőtt a VSquare oknyomozó portál hírlevelében írt arról, hogy háttértárgyalások folynak a Fővárosi Önkormányzat és a kormány között. A kormány nem reagált az értesülésre, a főpolgármester köreiből viszont azt a választ kapták, hogy hivatalos kommunikáció még nincs a témában köztük, de „minden, ami egy olimpia megrendezésének előfeltétele, Budapest érdekében áll – infrastruktúra-fejlesztések, úgy mint utak, felüljárók, közösségi közlekedés stb.” Mindebből kiolvasható, hogy a fővárosi önkormányzat nem utasítja el élből az olimpia megrendezését.

Magyar Péter tehát most felkavarta az állóvizet azzal, hogy ismét bedobta az olimpia megrendezésnek lehetőségét. Azt ugyan nem árulta el, honnan származik az információ, de ez nem is jellemző a Tisza Párt elnökére, aki szeret azzal hivalkodni, hogy még mindig vannak fideszes kapcsolatai. A már említett VSquare oknyomozó portálnak nyilatkozó, kormányhoz közeli forrás szerint a főváros együttműködéséért cserébe a kormány infrastrukturális projektek támogatását ígérheti...

ITT OLVASHATÓ 

CSIPES TAMARA MELLETT AZ ŐT EDZŐ CSIPES FERENC KAPJA A LEGNAGYOBB JUTALMAT A PÁRIZSI OLIMPIA UTÁN

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2024.08.16.

- A legtöbbet kereső magyar olimpikonok toplistája után összesítettük, hogy összesen mennyi pénzt fizet a magyar állam az 1-8. helyezést elérő sportolóknak.

- 2,5 milliárdot számoltunk össze.

- De jár jutalom az edzőknek és a nevelőedzőknek is, ez további 1,2 milliárd lehet.

A korábbi olimpiához képest 10 százalékkal megemelte az olimpián az első nyolcban végzők jutalmát a magyar állam. Egy arany 55 milliót ér, egy 8. hely 3,08 milliót. nyolcadik helyezettekig jutalmazza az állam az olimpikonokat.

Nincs különbség egyéni, páros, négyes és csapat között, mindenki megkapja a helyezésért járó összeget, az egyéni sportoló és a női kézilabda-válogatott 17 fős keretének a tagjai is.

Kategóriánként így néz ki a jutalmazás összesítése. Ahol magasabbak a számok, azokat a csapatsportok indokolják. A magyar férfi vízilabda válogatott 4., a női 5., a női kézilabda-válogatott 6. lett. (A férfi kézisek nem jutottak a 4 közé)...

ITT OLVASHATÓ

FLASZTER 309. – KIAKADT MAGYAR PÉTER HŐMÉRŐJE, LEBILINCSELŐ VÁLASZ A KÓRHÁZTÓL

FLASZTER / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.08.15.

Tévéztünk, söröztünk, betegeskedtünk, sportoltunk és úsztunk a Balatonban a Flaszter augusztus 15-i adásában, meglehet, csak elméletben. De ez nem olyan, mint a fejben sakk, sokkal izgalmasabb! Akik az intellektuális fürdőzésben ma részt vesznek: Farkas Melinda, a Magyar Hang lapszerkesztője és Herskovits Eszter, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője. A házigazda-úszómester kivételesen György Zsombor. 

Témáink: 

• Megveszi nekem a Roszatom – Mi lesz az RTL-lel? 

• Mohu sapiens – Hulladékgyűjtés a NER sokadik évében 

• Forró kórházak – A kormány nem keresi lázasan a megoldást 

• Olimpia: A sport a mindenünk? 

• Ki mit tapasztal ezen a nyáron? Mennyire hullámzik a Balaton?

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁR ISKOLAIGAZGATÓKAT IS HELYETTESÍTENI KELL, MIUTÁN PINTÉR SÁNDOR TÁRCÁJA LEVÁLTOTTA ŐKET, PÓTLÁSUKRÓL VISZONT NEM GONDOSKODOTT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.08.16.

Tavasszal és ősszel lehet csak intézményvezetői pályázatot benyújtani, így a tanévkezdésre több iskola direktor nélkül marad – tudtuk meg.

Több iskolában is kinevezett intézményvezető nélkül indul a tanév szeptemberben. A Belügyminisztérium ugyanis a nyári szünet elején indoklás nélkül utasította vissza olyan igazgatóknak a pályázatát, akiket a tantestületek, a szülők és a diákok is támogattak.

Ez történt többek között a Budapest VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, a kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban, a rákospalotai Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban, a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, illetve a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumban is. Jellemzően olyan intézményekben, ahol az utóbbi években többször volt valamilyen tiltakozás, például sztrájk vagy polgári engedetlenségi akciók...

ITT OLVASHATÓ

PUZSÉRT KIRÚGTÁK? DEUTSCH AZ ARANYGÉPEN, SZIGETELŐK ORBÁNRÓL, ROSTÁS VENDETTÁJA, NERESEDŐ RTL

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.08.16.

Puzsér Róbert furcsa üzenetet kapott Németh Sándor médiabirodalmától. Lehet, hogy kirúgták? 

Deutsch Tamás az aranygépen utazott az olimpikonokkal. 

Hanyatló nyugati szigetelők Orbánoztak. 

Rostás és Pityinger bosszúra készülnek? 

Majka számára tökéletes hely a neresedő RTL

ITT NÉZHETŐ MEG.

KÖTÖTTFOGÁS 308. – TELEPÜLÉSEKET FOSZTOGAT A KORMÁNY

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.08.15.

Őrizetben a DK-s óbudai polgármester. Ukrajna betört Oroszországba. Kereszt a Szabadság-szobron. Elfogynak a háziorvosok. Elvonja a kormány a pénzt Pakstól. Ezek voltak az augusztus 16-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatták őket: Csintalan Sándor, Szerető Szabolcs és Reichert János, a műsorvezető ezúttal Pörzse Sándor volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉVI EGYMILLIÁRD FORINTNÁL IS TÖBBET KÖLTENEK IRODA- ÉS INGATLANBÉRLÉSRE A MAGYAR PARLAMENTI KÉPVISELŐK - KILENCVENNÉL IS TÖBB HONATYÁNAK FIZETJÜK A LAKHATÁSÁT.

NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.08.16.

Tavaly június végétől idén nyár közepéig összesen csaknem 526 millió forintért béreltek irodát országgyűlési képviselők. A lakástámogatásra ugyanebben az időszakban több mint 532 milliót fordítottak az államkasszából – derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk.

Összesen 63 képviselő élt az irodabérlés lehetőségével. A legnagyobb összeget

a Párbeszédből idén tavasszal kilépő Berki Sándor költötte, 2023-ban kicsit több, mint 11 milliót.

Őt követik a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai, Vadai Ágnes, Oláh Lajos, Gyurcsány Ferenc, és Sebián-Petrovszki László. egyaránt 10 millió feletti összeggel. A végösszeg egyébként nem feltétlenül egy iroda bérlésével jön ki, – derült ki a Parlament Üvegzsebében található szerződéslistából – Berki Sándor neve alatt például három iroda van, ebből a legnagyobb az első kerületi Batthyány utcában egy 126,5 négyzetméteres helyiség. Az épület egyébként a párt székhelye is egyben. A nógrádi politikusnak van Salgótarjánban és Balassagyarmaton is irodája.

A legdrágább bérleti díjakat a Demokratikus Koalíció fizeti, havonta 700-850 ezer forint közötti összegeket.

A fideszes képviselők egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel, a Blikk tavalyi cikkéből kiderült, 2022 legvégén a párt egyhangúan mondta le az összes irodabérlési szerződését. Egészen addig egyébként több helyiség állt a rendelkezésükre, mint a többi pártnak együttvéve. A lap megkérdezte ennek okát, a válasz szerint a képviselői irodákat a párt bérli. 

A háttérben állhat az a jogszabály is, miszerint

ha a képviselők lemondanak valamely juttatásról (vagy annak egy részéről), annak összege a frakcióhoz vándorolhat.

Ami a lakásbérléseket illeti, abból már minden frakció kiveszi a részét. 2023-ban összesen 93 képviselő élt a 199-ből ezzel a lehetőséggel, 2024. január és június vége között pedig 90. A lapunk által vizsgált ingatlanok mind Budapesten találhatóak. A legnagyobb értékben,

a KDNP-s Szászfalvi László bérel egy 85 négyzetméteres lakást, amelyért havi 511 ezer forintot fizet az államkassza.

Ez 2023-ban kicsivel több mint 6 millió forintot jelentett, a második helyen nyolcas holtverseny alakult ki, öt fideszes, egy jobbikos, egy DK-s és egy mi hazánkos képviselő is pontosan 5 528 880 forintért bérelt lakást 2023-ban.

Mindez havonta 460 740 forintos bérleti díjat jelent.

A fideszes Jakab István járt a legjobban, aki ezért az árért 169 négyzetméteres lakást kapott, míg a DK-s Sebián-Petrovszki Lászlónak 130, Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnökének 108 négyzetméteres ingatlan jutott. Tessely Zoltán, a bicskei székhelyű Fejér megye 3.választókerületének országgyűlési képviselője 92 négyzetmétert kapott a közel fél milliós havi bérleti díjért. A jobbikos Sas Zoltán viszont egy 58 négyzetméteres ingatlanért fizet ugyanennyit.

Ezek az összegek bőven meghaladják az átlagos lakásbérleti díjakat. Az Ingatlan.com adatai szerint a fővárosi kiadó lakások átlagára havonta 270 ezer forint körül alakul. A portál összegzése szerint ez kerületenként persze eltérhet, a legdrágább a Parlamentnek helyet adó V. kerület, ahol az átlag havi 380 ezer forint volt, míg a II. kerületben 373, az elsőben pedig 350 ezer forintot kértek egy hónapnyi lakhatásért.

ITT OLVASHATÓ

A KOMMENTÁR BALATONI SZOMSZÉDAINAK MÁR ELEGÜK VAN A ZAJOS BULIKBÓL, DE A SZERVEZET ÚJABB ÁLLAMI MILLIÁRDOKBÓL ÉPÍTKEZHET TOVÁBB

SZABAD EURÓPA
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2024.08.16.

Hajnalig tartó, őrjöngésig fajuló bulikra, a környéket túlterhelő építési munkálatokra panaszkodik a Kommentár balatonszepezdi képzési központjának több szomszédja. A kormányközeli ideológiai műhelyként ismert alapítvány adófizetői forintokból építkezik évek óta a tóparti pihenőövezetben. Az elmúlt öt évben összesen 28,4 milliárd forintos támogatást kapott a szervezet a balatonszepezdi ingatlankomplexumra, budapesti központjára és működésére.

A Szabad Európa balatonszepezdi forrásai szerint megkeseríti a környékbeliek életét a Kommentár Alapítvány falubeli ingatlankomplexumánál zajló folyamatos építkezés, valamint a központban zajló bulikkal, rendezvényekkel járó kellemetlenségek. A Fidesz-közeli szervezet az elmúlt öt évben összesen 28,4 milliárd forintos, közpénzből származó támogatást kapott a balatonszepezdi épületegyüttesre, budapesti központjára és működésére, ezen belül az idei évre 5,6 milliárdot.

Balatonszepezden körülbelül négyszázan laknak életvitelszerűen, folyamatosan, de becslések szerint több ezer fő lehet azoknak a száma, akik az év melegebb hónapjaiban élnek az ottani, saját vagy családi tulajdonban lévő üdülőkben és hétvégi házakban a településközponttól távolabb. A Kommentár képzési központja a település egyik ilyen, kertvárosias-nyaralós részén található...

ITT OLVASHATÓ

ITT A BIZONYÍTÉK: A KORMÁNY LEGALÁBB 40%-OS FELÁRRAL VESZI MEG A TIBORCZ-KÖR IRODATÖMBJEIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.08.16.

Nemrég „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijaként” értékeltük, hogy az állam 600 milliárd forintot fizet titokban Tiborcz Istvánnak és társainak – három irodakomplexumért. Mivel a mutyi pontos mértékét is meg akartuk határozni, szakértők segítségét kértük, és mostanra lett tiszta a kép. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állam 70 százalékkal fizette túl Tiborczékat – de a legjóindulatóbb becslések szerint is minimum 40 százalékos a felár (értsd: az adófizetők kára). Úgy, hogy egyébként semmilyen nyilvános számítás nem támasztja alá az új kormánynegyed-koncepció jogosságát, értelmét és gazdaságosságát.

Voltak már jobb napjai a nyilvánosságnak. Az augusztus 8-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy e cikk megjelenésének napjától minden építési ügy titkos idehaza. A Lázár János vezette szaktárca kezdeményezésére többé nem lehet szabadon böngészni az ÉTDR nevű hivatalos hatósági tájékoztatási oldalon, a kormányhivatalok nem teszik közzé építésügyi döntéseiket, az építtetők által feltöltött látványtervek, helyszínrajzok elérhetetlenek – természetesen visszamenőleg is. Ráadásul július 29-től 4800 forintot kell fizetni minden tulajdoni lap elektronikus lekéréséért a földhivatali portálon, miközben másfél éve még 1000, azóta 3000 forintért lehetett megtekinteni egy-egy ház, lakás vagy földdarab dokumentációját (benne az egykori és jelenlegi ingatlanbirtokosokkal, a felvett hitelekkel).

Nem állítjuk persze, hogy az ÉTDR-titkosítás és a tulajdonilap-drágítás célja kizárólag az újságírói munka akadályozása lenne – e lépésekkel a kormányzat a környezetükért tenni akaró civilek mozgásterét is szűkíti, a földhivatali sarcolás pedig mindenkit érint, aki épp ingatlanadásvételre „vetemedne”. Viszont az is tény, hogy a sajtó

nagyon sok fontos, kiemelt közügynek számító építkezésről az ÉTDR-adatok és a földhivatali papírok „összeolvasásával” tudott beszámolni.

Nemrég például a Válasz Online is így tárta fel, hogy az állam nem egy, hanem három fővárosi helyszínen vásárol irodatömböket a Tiborcz-körtől – összesen 600 milliárd forintért. A Bosnyák téri, 244 milliárd forintos beszerzésről először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közölt részinformációkat, majd az adásvételi előszerződést már bírósági úton „taposta ki” az államapparátusból. Miután pedig megírtuk, hogy a kormány a Kopaszi-gátnál, a BudaPart-fejlesztés területén ugyancsak vesz egy irodanegyedet potom 255 milliárdért, sőt az Ajtósi Dürer soron elkölt még 100 milliárdot új épületekre, a Transparency International Magyarország az ezekről szóló előszerződéseket is kiperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től – és lapunk rendelkezésére bocsátotta az eddig dugdosott dokumentációt.

Nem győzzük hangsúlyozni:

az új kormánynegyed-vásárlásokról titkos határozatokkal döntött a kabinet, nemzetbiztosági okokból eltekintettek mindenféle közbeszerzési, versenyeztetési kísérlettől,

és soha, semmilyen nyilvános számítással nem támasztották alá, hogy az államnak valóban szüksége van közel 355 ezer négyzetméternyi új irodatérre. Azt meg pláne nem bizonyították, hogy normális dolog pincétől a padlásig megvenni óriási ingatlantömböket, miközben akár bérelhetnék is ezeket – ahogy többnyire a racionálisan működő nagyvállalatok teszik. Egy szó mint száz, erős a gyanúnk, hogy itt nem az államérdek határozta meg a kormányzati vásárlásokat, inkább a Tiborcz-féle lobbikör pénzigénye.

Az efféle gyanút nyilván úgy lehet megalapozni, ha igazoljuk: a kabinet jócskán túlárazva jut hozzá az említett létesítményekhez. Ám mivel viszonylag ritkán fordul elő, hogy üzleti szereplők kormányzati negyednek alkalmas irodatelepeket adnak és vesznek, a reális piaci érték meghatározása majdnem lehetetlennek tűnik a Bosnyák–Ajtósi–Kopaszi-tranzakciósorozat esetében. Biztos tehát, hogy át kell lépnünk az ország határait; közép-európai szinten érdemes hasonló volumenű bizniszeket keresni.
A BudaPart-papírok egyértelműen megerősítik a nettó 255 milliárd forintos vételárat, sőt azt is, hogy az összeg szűk harmadát – foglaló és előleg címén – rögtön a tavalyi jelzálogszerződések, illetve az építési engedélyezés után megkapta a Tiborcz-hátterű fejlesztő. Az is kiderült, hogy az MNV nemcsak a Bosnyák téri irodaházak, hanem mindhárom helyszín esetében egy Pete Judit nevű ügyvéddel együttműködve intézte az „épületállamosítást” – ez pedig a belterjesség netovábbja. A jogász ugyanis nem más, mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter családi bizalmasa; ahogy a 24.hu észrevette, anno épp Pete vette át a tárcavezető testvérének ügyvédi irodáját és állami megbízásait. Ennél is pikánsabb azonban, hogy az eredeti Dürer Park-előszerződést az MNV nem adta ki a Transparency Internationalnek, mondván: azt nem a vagyonkezelő, hanem még a Külgazdasági és Külügyminisztérium írta alá az állam nevében a 2022-es választások előtt. Csakhogy a Szijjártó Péter-féle KKM nem ismerte el, hogy ebben az ügyben adatkezelő lenne, tehát – perek ide vagy oda – erről a szerződésről még mindig nem tudhatunk semmi pontosat...

ITT OLVASHATÓ

MI LETT SEMMELWEIS HAZÁJÁBÓ? - 2. RÉSZ: PÉTERFI SÁNDOR UTCAI KÓRHÁZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: Magyar Péter Hivatalos
2024.08.16.

Se fertőtlenítő, se szappan... Következő állomásként a Péterfi Sándor Utcai Kórházat látogattuk meg, hogy folytassuk a budapesti kórházak állapotának feltérképezését. A látogatás során megvizsgáltuk, hogyan érinti a kánikula az itt folyó betegellátást, és milyen intézkedések történtek a helyzet javítása érdekében. Csatlakozzatok hozzánk, és nézzétek meg, milyen körülmények fogadják a betegeket ebben az intézményben!

ITT NÉZHETŐ MEG

OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ: CÉLT ÉRHET A KURSZKI UKRÁN OFFENZÍVA? | TREND FM

TREND FM /  A NAP VENDÉGE
Műsorvezető: NAGY KÁROLY
2024.08.15.

A kurszki offenzívában már brit Challenger harckocsit is vesztettek az ukránok, és a következő napokban emelkedhetnek a veszteségeik, ahogy az oroszok próbálják megszilárdítani a frontot. Egyre több lehet az orosz légicsapás is. Közben a donbaszi orosz támadás nem lassul, és nem látszik, hogy onnan vonnának ki komoly erőket az orosz csapatok. Az ukrán elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak a The Independentnek adott interjújában a nemzetközi közvéleményt meglepve úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna legfontosabb nyugati szövetségesei, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is tisztában voltak azzal, hogy mire készülnek. Vagyis a nyugati nyilatkozatokkal szemben tudtak arról, hogy az ukránok megtámadják majd a kurszki régiót. Mindezidáig a nyugati vezető tagadták, hogy bármilyen információjuk is lett volna előzetesen az akcióról. Az ukránok szerint, ha engedélyeznék számukra a mélységi csapásokat Oroszország területén, az kulcs momentuma lenne a háború befejezésének. Erre viszont egyelőre egyik NATO szövetséges sem hajlandó. Rácz András Oroszország-szakértővel Nagy Károly beszélgetett a kurszki offenzíváról Nap Vendége műsorunkban.

ITT NÉZHETŐ, HALLGAT6HATÓ MEG

ÚJABB FEJEZET A HÁBORÚBAN: VÁLTOZHAT A NARRATÍVA? TÁLAS PÉTER, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / INFOSTART
Szerző: InfoRádió
2024.08.15.

Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.08.15-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER NEM TUD MIT KEZDENI A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEKKEL | POLÓNYI ISTVÁN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.08.15.

A Reggeli személy 2024 augusztus 15-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Polónyi István oktatáskutató volt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A BÉKEKÖLTSÉGVETÉS ARRA JÓ, HOGY ELFEDJE A HIÁNYOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.08.16.

Egy korábbi – interjúnak álcázott – pénteki rádiós szózatában Orbán Viktor új fogalmat teremtett: behozta a „békeköltségvetés” gondolatát, ami állításai szerint megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését. Mint mondta, a terv már bent van a fiókban, és majd, ha véget ér a háború, át lehet rá térni a jelenlegi, „háborús költségvetésről”. Csillag István közgazdász a legnagyobb problémát abban látja, hogy az elgondolásban sok a „ha”.

2025-ben Orbán megduplázná a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét, illetve kiterjesztené azt a határon túli gyerekekre is. Ezzel a kormány szeretné megállítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, valamint – a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül – támogatná a gazdasági növekedést. A kérdés csak az, hogy miből lesz erre pénze az államnak.

Csillag István szerint a békeköltségvetés annak az elfedésére szolgál, hogy nincs valóságos fedezet az ígéretekre. „Ezért ezt a költségvetést, aminek a keretében az elképzelés megvalósulhatna, „ha-ha” költségvetésnek nevezném”. Az egész arról szól ugyanis, hogy ha béke lesz, ha Trump győz, ha a gazdasági növekedés újra elindulhat, ha a költségvetésben többet lehet ilyen célokra szánni. „De hát ilyen „hahát” sokat láttunk és sok helyen, egy a közös bennük: semmi közük a békéhez”.

A békeköltségvetés felvillantása azért is meglepő, mert a miniszterelnök ugyanebben a nyilatkozatában fejtette ki, hogy se Moszkva, se Kijev nem akar békét, Washington is, Brüsszel is háborúpárti. Orbán szerint békepárti fordulat csak akkor következhet be, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba. A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a Kánaán. A volt miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarországnak egyébként jelenleg nincs értelmezhető, nyilvános költségvetése – se „béke”, se „háborús”. A hatályos büdzsét a kormány nem kívánja végrehajtani, a hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 4,5 százalékra emelte. A költségvetési törvényt azonban nem módosíttatta az Országgyűléssel, pedig ezt az egyik sarokszám változása miatt meg kellene tennie. Ez olvasható gazdasági portálok elemzéseiben is...

ITT OLVASHATÓ

LOPÁS, ÁTNEVELÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.16.

Emlékezhetünk, hogy Pakson alig is győzött az ellenzéki polgármester, máris jött a büntetés a kormánytól elsősorban neki, de voltaképp az ottani lakosoknak. Mivelhogy a Fidesz bármit megtehet, és nem is rest az aljamunkára, azonmód vettek el a várostól néhány milliárdot, a költségvetés közel negyven százalékát. Ilyen elvonás mindenhol a működést veszélyezteti, ez azonban a fideszfiúkat egyáltalán nem érdekli, a fő a „statuálás”, ahogyan Pelikán gátőr kislánya mondta az apukának arról, kivégzik-e vagy sem.

Egyébiránt, hogy mennyire nem érdekli ezeket se isten, se ember, azt a paksi bukott fideszes polgármester reakciója mutatja. Annyira penetránsan aljas, hogy megérdemli neve megörökítését, tehát úgy hívják a fidesztálibot, hogy Szabó Péter, aki a hétmilliárdos kasszacsapolást fennhangon üdvözölte, bizonyára abból a megfontolásból, hogy a paksiak, ha nem rá szavaztak, nem méltóak az életre, azaz, dögöljenek meg. Gondoljuk, innentől a jó paksiak nem is számítanak magyarnak, ahogyan sok milliónyian a NER-ben.

Amúgy ez a módi általános, amióta mindenféle vész-, és veszélyhelyzeti kormányzás van hosszú évek óta, erre mutogatva fosztogatja a Fidesz az önkormányzatokat, aztán a sajátjainak visszaad, a többi sorsát – vergődését – pedig már ismerjük, lásd Budapest. Fővárosunk az utóbbi években valami isteni csodának köszönhetően nem ment csődbe, de nem szabad elkiabálni a dolgokat, úgyis kitalálnak a fiúk valamit, hogy ez bekövetkezzék. De a legszebb az egészben az, hogy a kivéreztetett önkormányzatokra mutogatnak: nem tudnak gazdálkodni.

Amit eddig fölskicceltem, az közismert, mindenki tudja, csak a kizárólag propagandával élő gombák nem, így, ami ezután következik, az sem nekik szól, hanem a gondolkodni még képes egyedeknek, hátha fölhorgad bennük valami úgy, mint amikor Orbán meg akarta adóztatni az internetjüket. Példabeszédünkben ezért itt és most bekúszik Göd és az ő akkumulátorgyára, ennek a gyárnak az iparűzési adója és annak a sorsa. Mert Göd az elsők közt volt, akit, amit a fentebb jelzett módon megszívattak, és elszedték a pénzét, mint most Paksnak.

Tehát, ha Gödre tekintünk, akkor megtudjuk a paksiak pénzének jövőjét is, ami azonban egyáltalán nem megnyugtató, sőt, kinyílik tőle az ember zsebében a bicska. Aztán elmegy a bicskájával krumplit hámozni, vagy fogpiszkálót faragni a petrencerúdból, de nézzünk ki azért a keserűségünkből legalább egy csöpp világlátás erejéig. Azaz, a gödiek helyett, vagy az ő nevükben tesszük fel a manapság oly divatos kérdést, hol a pénz. Az a pénz, ami nekik járna, mert elszenvedik az akisgyárat, s annak minden örömeit.

Nos, kedveseim, mint tudjátok, szolidaritás hazugsággal fosztja ki a neki nem kedves településeket a Fidesz, azzal a fedősztorival, hogy – például Göd esetében – a neki járó pénzt a megyei önkormányzat kapja, aki, ami aztán továbbadja olyan településeknek, akik nem részesülnek egy aksigyár minden örömében, s emiatt szegények. Ideának sem annyira szép, hogy ne sántítson erősen, a gyakorlat azonban teljesen elvetemült, mert és ugyanis a gödi pénz sorsát vizsgálva kiderült, a megyei önkormányzat leginkább nem tud elszámolni a pénzzel.

A súlyos milliárdokkal, és amivel meg igen, abban egyáltalán nincsen köszönet. Itt kiderült ugyanis, hogy olyan „civil szervezetek” kaptak ez esetben félmilliárdnyi apanázst, akiknek a civil szervezeti tevékenysége abban merült ki, hogy kormánypárti kiadványokat állítanak elő, vagy olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek szereplői vagy fővédnökei nagyrészt helyi politikusok. Emellett még csak sima fideszista alapítványok gazdagodtak a gödiek vérén, hogy így mondjuk, és láss csodát, a kaszák a csűrben pihennek...

ITT OLVASHATÓ