2024. augusztus 10., szombat

FORGÁCS JÓZSEF: ÜGYESEN KIHASZNÁLJA ORBÁN A MIGRÁCIÓ TÉMÁJÁT, PEDIG MAGYARORSZÁGNAK AHHOZ SEMMI KÖZE

KLIKKTV / TÍZ
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2024.08.10.


Ha ma az ember kimegy az utcára és beszélget, azt hallani, hogy szinte mindenki elégedetlen. A jelenlegi rendszer fenntartásának két támasza van, a Fidesz szavazók és azok, akik nem mennek el szavazni – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Forgács József, magyar származású ausztrál szociálpszichológus, a University of New South Wales tanára. „Magyarországon, ha a politika szóba kerül, nem a kormányról beszélnek, hanem az ellenzékről. 14 éve nincs hatalmon az ellenzék, nem az ő értékelésük dönt el egy választást, hanem a kormányé, de ebben is sikeres a propagandájuk.”

Szerinte Orbán Viktor kihasználja, hogy hasonló szólamokat hangoztat, mint a jobboldali vezetők Európában, de az ő szólamaiknak van demokratikus indítéka és támogatottsága. A magyar kormányfő viszont létrehozott egy olyan rendszert, amiben szinte teljhatalmat gyakorol, és ennek semmi köze a Nyugathoz, nagyon ügyesen kihasználja azokat a témákat, mint a migráció, amihez Magyarországnak semmi köze.

Forgács József a műsorban elemezte az Európai Unió - szerinte - megdöbbentő politikai rövidlátását a kérdésben, miközben ott van az ausztrál példa, amelynek mintájára lehetne a migrációt hatékonyan kezelni. Úgy vélte, minden országnak alapjoga, hogy meghatározza, ott ki telepedik le, és a letelepedést az előzetes szűrés után lehet megvalósítani. „Senkinek sem alapjoga kihasználni a menekültügyi konvenciót.”

Orbán Viktor számára a migráció csak egy politikai termék – fogalmazott a szakember, aki rámutatott, mivel kevesen akarnak ide jönni, itt ilyen probléma nincs, Orbán Viktor retorikája pedig egyszerűen propaganda, a nyugat-európai konzervatívoknak tálalva. „A magyar nyelv bezárja az embert egy kalitkába, azok hisznek neki, akik nem beszélnek nyelveket, nem olvasnak idegen sajtót, kialakítanak egy világnézetet, és erre lehet építeni. A mai Orbán-szólamok, a háború és béke 10 évvel ezelőtt nevetséges lett volna. Ki hiszi el, hogy az oroszok a barátaink?”

MAGYAR PÉTER: LEVELET ÍRTAM PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTERNEK A KÓRHÁZI KÁOSZ ÉS AZ ELMARADÓ MŰTÉTEK KAPCSÁN

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.08.10.


Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Az elmúlt hetekben, a hőhullám során sok beteg, egészségügyi dolgozó valamint a média is a kórházi klimatizáló berendezések olyan jelentős működési zavarairól számolt be, amely számos esetben műtétek és fontos kezelések elhalasztását, a betegek intézmények közötti áthelyezését igényelte. Tudomásunk szerint a betegek és az egészségügyi személyzet tapasztalatait a kormányzat ugyan nem cáfolta, de el sem ismerte a probléma jelentőségét, sőt a kormányzati kommunikáció azt jelentékteleníteni igyekezett.

A kórházi infrastruktúra általános rossz állapota, különös tekintettel az intézményekben többnyire hiányzó, vagy a régebben már felszerelt klimatizáló berendezések felújításának, cseréjének és rendszeres karbantartásának elmaradásai miatt a műtők és a kórtermek is elviselhetetlen hőmérsékletűre melegedtek, ezzel nem csupán lényegesen rontva a betegek komfortérzetét, rontva a gyógyulási esélyeiket, hanem veszélyeztetve ellátásuk biztonságát is. Még ha a műtéteket sikerült is intézményen belül, vagy akár más intézményben elvégezni, a betegek olyan túlmelegedett betegszobákban kénytelenek lábadozó idejüket tölteni, melyek komfortjának hiányosságai miatt (pl. hiányzó klímatizáció és/vagy árnyékolás) az intézményben tartózkodás sok beteg számára nem csupán nehezen elviselhető, hanem ez már a betegellátás minőségét és az ellátás biztonságát is rontja a más jellegű, nem csupán sebészeti osztályokon is. Tekintettel arra, hogy az évek óta folyamatosan romló egészségügyi ellátásnak ez egy újabb, már az alapfunkciót gátló fejleménye, a magyar emberek nevében tájékoztatást kérünk a helyzet súlyosságáról.

Mivel a helyzet pontos megítélése az egész magyar lakosság, különösképpen a betegek, a hozzátartozóik és az érintett egészségügyi dolgozók jogos igénye, a Tisztelet és Szabadság Párt nevében kérem szíves nyilvános válaszát az alábbi kérdésekre:

- Igaz-e, hogy volt olyan időszak, amikor a budapesti és Budapest környéki baleseti sürgősségi ellátó intézmények (4 db) közül kettő egyáltalán nem tudott fogadni beteget a klimatizálás elégtelensége miatt?

- Hány és milyen típusú műtét maradt el a klímaberendezések meghibásodása miatt?

-  Mely intézményekben történtek ezek az események?

-  A hőhullám során jelentkezett klímatizációs problémák óta mely intézményekben hány klímaberendezést javítottak meg, vagy cseréltek ki, és ez mennyibe került?

- A műtők hány százaléka rendelkezik ma Magyarországon az előírások szerinti speciális lamináris légáramlást, légcserét és túlnyomást biztosító klímaberendezéssel?

-  Az intenzív, illetve postoperatív szobák hány százalékában megoldott a hatékony klimatizálás?

- A műtött betegek lábadozását, rehabilitációját szolgáló szobák hány százaléka klimatizált?

- A sebészeti és a nem sebészeti jellegű kórházi osztályokon lévő kórtermek hány százaléka rendelkezik klimatizációval?

- A vizsgálók, nővér és orvosi szobák hány százalékában működik klíma berendezés?

- Milyen átmeneti, áthidaló intézkedéseket tett és tesz az egészségügyi kormányzat a klimatizálással összefüggő aktuális gyakorlati problémák megoldására?

- Milyen egészségügyi hatósági és munkavédelmi ellenőrzések történtek az elmúlt időszakban, ill. vannak folyamatban a műtők és kórtermek hőmérsékletének ellenőrzésére és folyamatos monitorozására, különösen a nyári időszakban?

- Ismerve a klimatizálás elégtelenségeit, hogyan készül a kormányzat az augusztus 9-ével várhatóan újra betörő kánikula során az egészségügyi intézményekben az ellátás minőségét és a betegbiztonságot garantáló működésre?

- Milyen védelmet, támogatást, segítséget kapnak az egészségügyi dolgozók, hogy a biztonságos és eredményes munkavégzést veszélyeztető munkakörülmények között is el tudják látni esküjükből következő feladataikat?

Végül kérem Miniszter Úr szíves részletes tájékoztatását arról, hogy hogyan teljesültek az alapvető jogok biztosának az AJB-4849/2021. számú ügyben (előzmény: AJB-488/2020., AJB-3155/2019.) “A munkavédelmi előírások betartása egészségügyi intézmény műtőhelyiségének hőmérsékletével összefüggésben” címmel kiadott jelentésében feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében javasolt intézkedések, különös tekintettel,

a) megfelelő klíma és légcserélő berendezés szerepeltetésére a műtőegység tárgyi feltételei között az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben.

b) az állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetek műtőegységeinek klíma és légcserélő berendezései megfelelőségének felmérését követően – a megfelelő fedezet rendelkezésre bocsátása mellett – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítására képes, a betegbiztonságot is szem előtt tartó berendezések beüzemelésére.

Egyben kérem szíves tájékoztatását arról is, hogy kormányzásuk 14 éve alatt az egészségügyi intézmények klimatizálásának területén milyen előrelépést tudnak felmutatni, illetve a következő két évben milyen arányú fejlesztéseket terveznek.

Tájékoztatom, hogy a jelen levélben megfogalmazott kérdések mellett, a TISZA Párt társadalmi kezdeményezést indít az adatok lakossági összegyűjtésére, majd publikálására.

Szíves válaszát várva,
Magyar Péter

A KORMÁNY AZT AKARJA, UTÁLJUK PÁRIZST

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.08.10.


Azt a magyar kormány, s ily módon az őt maximálisan kiszolgáló média már eleve eldöntötte, hogy a párizsi olimpia szörnyű lesz; a dekadens Nyugat látlelete, egy hanyatló társadalom kórképe. Eldöntötte akkor, amikor közeledett a játékok ideje, és felerősödött bennük az az érzés, hogy ez az olimpia Budapesten is lehetne. Sőt: igazában bennünket illetett volna meg a rendezés joga. (Más kérdés, hogy akkor se kaptuk volna meg, de ezt hagyjuk, mert lehetetlen bebizonyítani.)


Sértődött országként álltunk hozzá Párizshoz és ezt az érzést megpróbálta az egész jobboldal ráragasztani a magyar társadalomra.

Szóval a dolgok már jóval korábban elkezdődtek. A megalomániában szenvedő vezetés – értsd: Orbán Viktor – gigantikus olimpiát ábrándolt ide, miközben – meggyőződésem – a szíve mélyén mindig tudta és tudja ma is, olyan ábránd volt ez, amelybe belerokkant volna az ország. De most ez is mindegy: lényegében meghirdette, hogy utálni kell a francia fővárost; a verseny, pontosabban a rendezés rossz lesz, bűzlik majd a liberalizmustól, a francia politikától – mínusz Le Pen – és persze magától a Szajnától is… Ám erről később. A kiadott vezényszó csak erősebbé vált a megnyitó ünnepség után. Igaz: szokatlan volt, újszerű, és még azt is elfogadom, hogy megosztó. Egy történelmi pamflet volt, amely lehetőséget adott sokaknak, hogy félreértsék, félremagyarázzák, és erről az álláspontról akkor sem voltak hajlandók ellépni, amikor kiderült: saját műveletlenségük áldozataivá váltak. És alapvető ízlésbeli jeleneteket próbáltak átpolitizálni, kereszténység elleni támadásként értelmezni, és ezen a véleményen azóta sem voltak képesek változtatni.

Kimondom tehát: a párizsi olimpia a magyar politikai jobboldal áldozatává vált. Függetlenül a látottaktól, a tapasztaltaktól. Folyamatos összevetésbe került egy sosem volt budapesti rendezvénnyel. A Magyar Olimpia Bizottság elnöke például úgy fogalmazott: mi százszor jobb olimpiát rendeztünk volna. Bornírt butaság, de nem ő szállította a legvadabb állításokat. Aki olvasta a jobboldali sajtót, érzékelhette: a politikai elfogultság, a megfelelni vágyás, a vakság – és az a hit, hogy mások is vakok – naponta tetten érhető volt a jobbos nyilvánosságban. És – hogy ne lehessek azzal vádolva, hogy üres vádakat fogalmazok meg, bizonyítékok nélkül – álljon itt két illusztráció a Magyar Nemzetből. Két egymás követő nap két publicisztikából. „Fuldoklunk a woke-Szajnában”, áll a címben, alcímében pedig a következő: „Egy egész civilizáció, a Nyugat rothadásának képeit látjuk a párizsi olimpián”. Aztán a másik: „Genderpropaganda az olimpián” főcímmel, „A botrányos párizsi események is megmutatták: a valóság minket igazol” alcímmel jelent meg. A cikk maga aztán az új főellenség, Magyar Péter ellen fogalmazódik meg, fényes bizonyítékát adva annak, hogy minden mindennel és mindenkivel összefügg. Itt például úgy, hogy az írás szerint Magyar Péter hallgat, hallgat a megnyitó ünnepség botrányáról, valamint az algériai bokszoló ügyéről.

Nem mondom, hogy ne lehetne vitatkozni mindkettőről, ne lehetne azt állítani, hogy a megnyitó helyenként ízléstelen volt, szerintem nem volt az, de ez is csak egy vélemény, nem ítélet. És ne lehetne vitatkozni Helif nemi hovatartozásán, indulásának jogos, vagy jogtalan voltán. De ez a kérdés sem politikai szintre való, nem bizonyítja egy társadalom romlottságát, hanyatlását, még kevésbé egy nemzet alkalmatlanságát, pusztán azért, mert nem a szélsőjobb került hatalomra… A párizsi olimpia akkor is ilyen lett volna, ha a francia választások második fordulóját megnyeri Le Pen. Mert hát innen is fúj a szél, meg hát ugye onnan, hogy nekünk kellett volna rendezni…

LÉPÉSHÁTRÁNYBA KERÜLTÜNK, MIVEL A KORMÁNY TOVÁBBRA IS CSAK PAKSBAN GONDOLKODIK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2024.08.09.


Az üzemidő-hosszabbítási protokoll elindítását követően is talált módot az energetikai szaktárca arra, hogy a Paksi Atomerőműnek kedvező jogszabály-módosítási lehetőséget húzzon elő a cilinderéből. A rendelet lényegének drasztikus felülírása ugyan még nem történt meg, de a tervezet véleményezésére felkért szakmai civilek válaszai nem fogják megakadályozni, akkor sem, ha végül a Duna tönkretétele lehet a következménye.


Július 27-én kikerült egy rendelettervezet az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapjára. A 15/2001. (VI. 6.) KöM-rendelet (a továbbiakban: 15/2001.) módosításának szándékát a minisztérium négy kurta, letölthető pdf-fájlba csomagolva adta át társadalmi egyeztetésre. A négy dokumentum közül kettőbe (Tartalmi összefoglaló, Indoklás) betűre pontosan ugyanaz a négy sorból álló, egymondatos leíró szöveg került; a Hatásvizsgálat egy furcsán kitöltött adatlap, a Normaszöveg pedig – Lantos Csaba energiaügyi miniszter és az ellenjegyző Pintér Sándor belügyminiszter szignóhelyével együtt is – csupán bő féloldalas lett. Ahhoz képest, hogy a több mint két évtizede érvényben lévő rendelet bejelentett átalakítása jóvátehetetlen károk forrása lehet, mindez nem tekinthető soknak; mint kiderült, alaposnak sem.

A 15/2001. felülírása a nyáron melegedő Duna miatt korlátozás alá eső Paksi Atomerőmű helyzetét és működési paramétereit akarja javítani, de az éppen aktuális politikai érdeknek megfelelően.

A minisztériumi portálról letölthető dokumentumcsomagban a Hatásvizsgálat is tanulságos: a kitöltött adatlapból kiderül, hogy a rendeletmódosításhoz szükségesnek vélt munkát a Nukleáris és Energia Külkapcsolatok Főosztálya és a Jogi Főosztály egy munkanap alatt végezte el. A megoldás politikai (és nem szakmai) jellegét mutatja, hogy formailag az adatlapkitöltést Alföldi-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár jegyzi. Egy, a minisztériumi jogalkotási folyamatokban jártas forrás szerint ebben az ügyben sem Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, sem Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, sem pedig Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár vagy beosztottjaik nem exponálták magukat, mivel „ez egy atomos ügy”.

Így érthetőbb is, hogy a hatásvizsgálati adatlapon arra a kérdésre, hogy „Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai?”, miért nem a válasz. De az adatlapot kitöltők azt is megállapították, hogy „Az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak”, illetve arra is igennel válaszoltak, hogy „Megtörtént-e az intézkedés adminisztratív terhekre gyakorolt hatásainak vizsgálata?”. A leghosszabb szöveg az Intézkedés megnevezése rubrikába került, pedig ahelyett, hogy „A globális éghajlatváltozás okán szükségessé vált az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM-rendelet által meghatározott kiemelt létesítmény működésére vonatkozó vízhőmérsékleti korlátozással kapcsolatos szabályok kiegészítése ellátásbiztonsági szempontokkal” elég lett volna azt rögzíteni, hogy a jövőben a miniszter dönt majd arról, hogy Paksnál elég meleg-e a Duna...

LEZSÍROZOTT SZÉLERŐMŰ-FEJLESZTÉSEK: RIVÁLISOK VAGY ÖSSZEJÁTSZANAK A NYERTESEK?

HVG360
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2024.08.10.


Azon már meg sem lepődött senki, hogy Tiborcz István üzleti köre lett az egyik befutó a komoly perspektívát ígérő szélerőmű-fejlesztéshez kötődő tenderen. Ám az eddig ismeretlen, dadi illetőségű másik nyertes, Szűcs Ádám és családja sem áll távol az aktuális hatalomtól – derítette ki a HVG.


Június végén frissítette a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a csatlakozási engedéllyel rendelkező szélerőmű-fejlesztők listáját, s ebben már felbukkantak azok a vállalkozások, amelyek a tavaly év végén kiírt, januári leadási határidejű tenderen nyertek. A két befutó, amely 2030-ig Vadosfa közelében építhet összesen 695 megawatt kapacitású szélerőművet a közismerten Tiborcz Istvánhoz köthető Green Energy Investhor Zrt., amely 499 MW-os erőműre kapott csatlakozási engedélyt és a rejtélyes Euronergy Arrabona Kft., amelynek négy, egyenként 49 MW-os teljesítményű szélkerekeire bólintott rá a hivatal. Miután a kerekek között legalább 5-600 méteres távolságot kell tartani, az engedélyezett erőműparkban minimum száz, de inkább több oszlopot kell majd felhúzni.

A tenderen vesztes fejlesztők úgy tartják, a kormány menet közben, idén márciusban – a háborús veszélyhelyzet ürügyén – alakította át úgy a szabályokat, hogy csak a vélhetően előre helyzetbe hozott kedvencei nyerhessék el a csatlakozási jogot; az egyikük ezért azt fontolgatja, hogy az uniós hatóságoknál támadja meg a döntést. A feltételezésüket erősíti az a tény, hogy a két nyertes üzleti csoport már jóval az eredményhirdetés, illetve az adott fejlesztési terület kijelölése előtt elkezdte megdolgozni a térségbeli önkormányzatokat, hogy kikövezzék az utat a fejlesztéseik számára.

De ki is az az új szereplő, amely látszólag a Tiborczhoz kapcsolható nyertes konkurenciája, valójában azonban nagyon is a tűzhöz közelinek tűnik?

MEGFELEZŐDÖTT A KORMÁNYZATI OPTIMIZMUS, CSAK AZ ÖNFÉNYEZÉS TÖRETLEN

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.08.09.


Két százalék körüli GDP-növekedés várható
idén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Portfolión közölt írása szerint, ami egy újabb szám a 2024-es gazdasági teljesítményre vonatkozó kormányzati előrejelzések csökkenő sorozatában. Az NGM munkatársai a várható növekedést „egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek” értékelik.

Előzmények: eleinte még négy százalékos GDP-növekedést várt 2024-re a kormány, ám Nagy Márton gazdasági miniszter márciusban az exportpiacok átmeneti gyengeségére hivatkozva már csak 2-3 százalékos bővülést látott reálisnak. Az év elején a kormányon belül is lehettek véleménykülönbségek a gazdaság kilátásairól.

Ezt az NGM és Pénzügyminisztérium különböző előrejelzései sejtették, utóbbi ugyanis rendre pesszimistábbnak mutatkozott Nagy Márton minisztériumánál: eleinte 3-4 százalékos növekedést – a decemberi makrogazdasági előrejelzésben 3,6 százalék szerepelt –, majd márciusban már az Európai Bizottság 2,4 százalékos prognózisát említve.
2,5 százalékos növekedésről beszélt Nagy Márton is áprilisban, továbbra is az export gyengélkedésére, illetve a kedvezőtlen németországi gazdasági körülményekre panaszkodva. Ekkorra már a két minisztérium hasonlóan látta az idei és a jövő év várható gazdasági növekedését, 2025-re mindkét intézmény 4,1 százalékos előrejelzést adott.

Miért fontos ez?
Tavaly a magyar gazdaság teljesítménye összességében 0,7 százalékkal csökkent, aminek hatásai félő volt, hogy áthúzódnak erre az évre. Noha Orbán Viktor márciusban még a magyar gazdaság lendületvételéről beszélt, most már látszik, hogy a gyors felpattanás elmarad, amit gyenge ipari és fogyasztási adatok is mutatnak.

Alulnézet: az ipari termelés csökkenése az autópiac globális gyengélkedéséhez köthető jórészt, annak ugyanis már a jármű- és az akkumulátoripar révén is kitett a magyar gazdaság. A belső körülményekről azonban jobban árulkodik a feszes munkaerőpiac és a növekvő reálbérek ellenére visszafogott fogyasztás, a lakosság valószínűleg „nem mer” még komolyabban költeni.

Tágabb kontextus: az Európai Unió egészére nézve mindössze egy százalékos GDP-növekedést vár idén az Európai Bizottság, és bár a Magyarországra vonatkozó, 2,4 százalékos előrejelzése a hetedik legmagasabb érték a tagállamok között, a májusi számítások óta romlottak a kilátások...

GYARMATI ANDREA: MEGBÉNÍT AZ ESÉLYESSÉG TERHE? MARHASÁG!

24.HU
Szerző: GYARMATI ANDREA
2024.08.10.


Sokan kérdik nap mint nap: „Nézed?”

Naná, hogy nézem, amikor csak módom van rá, és hallgatom és olvasom és drukkolok nagyon.

Kérdik, mit gondolok a legfrissebb sikerekről és kudarcokról, „hiszen csináltad, szakember vagy”.

Csináltam valóban, de ettől még nem értek minden sportághoz, noha manapság annyi a tutit hangoztató szakember, csak kapkodom a fejem:

- mi a baj
- hogyan lett volna jó
- miért igen vagy épp miért nem úgy lett, ahogy valaki eltervezte
- nem edzett eleget
- túledzette magát
- kiöregedett
- már csak a pénzért csinálja
- hagyja már abba
- miért nem folytatja.

A sor a végtelenségig folytatható.

Ahány versenyző, ahány versenyszám, szinte mindről születik lesújtó és megfellebezhetetlen kritika.

Jó, ha színes a világ, fontos, hogy meghallgassunk másokat, segíthet a vélemény, legyen szó sportról vagy bármi másról. (Például az orvostudományról: fura összehasonlítás, de a Covid idején rengeteg csodálkoztam, mennyi virológus és immunológus és járványügyi szakember él hazánkban.)

Az önjelölt sportszakértők némelyike simán csak butaságokat hord össze, mások úgy osztják az észt, hogy hozzászólásaik köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, vagy legalábbis azzal, amit versenyzőként megtapasztaltam, átéltem.

Pedig a kevesebb fanyalgás, a kevesebb bántás és a több empátia szerethetőbbé tenné az egyes sportágakat és művelőiket, közössé az örömöt, ami egy-egy kiemelkedő versenyzőhöz köthető...

KÖTÖTTFOGÁS 307. – ORBÁN VIKTOR LEGNAGYOBB TÉVEDÉSE?

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.08.09.



No internet, állj sorba hajnaltól, ha ultrahangra mennél – egy fotó, ami bejárta a netet és rávilágít az egészségügy számos problémájára, így műsorunkban is beszéltünk róla. Ahogyan az Iványi Gábor ellen indított végtelen hadjáratról is. De az is felmerült, hogy vajon tapsol most a paksi fideszes? És ha már ipar, akkumulátorgyártás: Orbán Viktor benézte? Végül pedig, mi lesz, ha mégsem Trump nyer? Akik pedig a témákat átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Balogh Gábor, Csintalan Sándor, Nagy Attila Tibor és Reichert János.

HÉVÍZ-BALATON AIRPORT: JELENTŐS TÁMOGATÁS, CSALÁDI ÖSSZEFONÓDÁSOK, ALIG LÁTHATÓ EREDMÉNY

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.08.10.


Családi összefonódásokról és a jelentős támogatások ellenére alig látható eredményekről beszélt egy, a sármelléki repülőtéren hosszú éveken át dolgozó forrásunk. A repteret üzemeltető cég ügyvezetője és helyettese nem reagált megkeresésünkre.


- A jelenlegi cégvezetésnek nem érdeke, hogy nagyobb forgalmat bonyolítson le a Hévíz-Balaton Airport, nekik éppen a jelenlegi, langyos-semmilyen helyzet felel meg – mondta a sármelléki repülőtéren hosszú éveken keresztül dolgozó, így a légikikötő belső viszonyait jól ismerő forrásunk, aki a reptérről írt májusi cikkünk után jelentkezett lapunknál, hogy elmagyarázza, miért is csökken folyamatosan a gép- és utasforgalom a Balaton-régió számára fontos Sármelléken.

Ahogyan cikkünkben írtuk, a repteret üzemeltető cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. a hivatalos adatok szerint meglehetősen szerény adózott eredményt könyvelhetett el az elmúlt években: 2018-ban 1,75 millió, 2019-ben 541 ezer, 2020-ban 91 ezer, 2021-ben 2,67 millió, 2022-ben 17,2 millió, tavaly pedig 30,9 millió forintos tiszta haszonnal zárt. Ami elenyészően kevés ahhoz képest, hogy eddig mekkora összeget fektettek már a reptér működésébe.

A hévízi önkormányzat 2012-2020 között, vagyis a reptér állami kézben kerüléséig több, mint 576 milliót költött el üzemeltetésére és fenntartására, ami éves szinten átlagban mintegy 64 millió forint. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a 2020 őszi állami szerepvállalás igencsak jól jött a fürdővárosnak, hiszen nemcsak megszabadult egy állandó, meglehetős kiadástól, de 114 milliót kapott is a 90,3 százalékos tulajdonrészért. Az állam – melynek tulajdonosi jogait a Magyar Turizmus Zrt. gyakorolja – tavaly ősszel írt ki 2,2 milliárd forintos pályázatot infrastrukturális fejlesztésekre, melyet a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt.-t megelőzve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. nyert el...

TOMPOS MÁRTON: ENNYIT ARRÓL, HOGY MENNYIRE SOKAT TESZ A KORMÁNY AZ EMBERCSEMPÉSZET ELLEN

FACEBOOK
Szerző: TOMPOS MÁRTON
2024.08.10.


Tudtad? Az embercsempészek 90 százalékát már kiengedték!

A Büntetés-Végrehajtás kérdéseimre megírta, hogy Magyarországon összesen 2544 bűnözőt kaptak el embercsempészés miatt, de ebből mindössze 254 van jelenleg is börtönben… tehát a 90%-át – azaz 2290 bűnözőt – szabadon engedtek.

Zavartalanul tevékenykedő bűnözők Magyarországon és a kontinensen, az állampárt által degeszre tömött zsebek a maffiában. Hogyan? Hát úgy, hogy ezek a bűnözők ott folytatják, ahol abbahagyták, ezzel termelve a dellát a maffiának.

Ugyanis az Europol szerint a Törökország-Nyugat-Európa útvonalnak két ára van. 2-3.000 euró, ha nagyobb csoportban mennek (20-60 fő a hírek alapján), illetve akár 10.000 euró, ha kisebb, 5-6 fős csoportban.

Lássuk a konkrét számokat egy példán keresztül:

35 fő szeretne egyszerre menni, az 35 x 2.500€ = 87.500€ = 34.3 millió HUF
5 fő szeretne kisebb csoportban menni, az 5 x 10.000€ = 50.000€ = 19,6 millió HUF
Mivel egy-egy ilyen csoportot a hírek alapján 2 embercsempész visz, azt mondhatjuk, hogy 4 embercsempész a fenti (34,3 + 19,6) 53,9 millió forintot pumpálja bele az ezt működtető maffiába.

A fenti 2.281 fő esetében: 2290 / 4 = 572,5 út.
572,5 x 53,9 millió HUF = 30.857.750.000 HUF, azaz 30 milliárd 857 millió forint kerülhet egyetlen úttal a feketegazdaságba a kiengedett embercsempészek révén. Mindez a magyar kormány áldásos közreműködésével. És akkor ugye ez csak az egyszer elkapott és szabadon engedett bűnözőkre vonatkozik, ki tudja, igazából mennyien foglalkoznak embercsempészettel.

Ennyit arról, hogy mennyire sokat tesz a kormány az embercsempészet ellen.

Nem hagyjuk, hogy elsikkadjon az információ arról, hogy hogyan működik együtt a kormány a bűnözőkkel!

„EZEK MEGLEHETŐSEN OBSZCÉN KISKAPUK” – SZERZŐNKKEL A SCHADL- ÉS A SIMONKA-ÜGYRŐL

ELSŐ KÉZBŐL / 24.HU PODCAST
Szerző: PÁL ZSOMBOR, HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2024.08.08.


Hogyan kereshetett ilyen jól Schadl György a börtönben, és számít-e, kitől kért segítséget Simonka György, aki a vád szerint EU-s pénzek százmillióit csatornázta át? A két ügyet követő újságírónk, Horváth Csaba a podcastban.

OLIMPIAI BAJNOK BÖRTÖNBEN AVAGY KIS KORRUPCIÓBÓL LESZNEK A NAGY ÜGYEK

FÜHÜ
Szerző: KENDERESSY MILÁN
2024.08.08.


Az Európai Unió azért fagyasztotta be az eurómilliárdok kiutalását Magyarországnak, mert észrevette: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei gazdagodnak belőle nem pedig az ország népe.


A kritika kivédése érdekében a miniszterelnök engedélyezte néhány kisebb korrupciós ügy kivizsgálását: a vizes világbajnokság pénzügyi igazgatója emiatt tette át a székhelyét villámgyorsan Dubajba, Schadl György a végrehajtók főnöke előzetesbe került, lemondott az igazságügyi minisztérium államtitkára sőt később maga a miniszter is, és most itt van a vízilabda szövetség korrupciós ügye, melyet a DK képviselője, Vadai Ágnes tárt fel, és amelyet Polt Péter főügyész feljelentésként továbbított a rendőrségnek. Mi történt?

Orbán azért is támogatja a sportot, mert ott könnyebb lopni mint másutt


A sportban mindig is lazább volt az ellenőrzés mint másutt, sőt az ötvenes években, de még később is maga a belügy bíztatta a sztárokat a törvények megszegésére. Így bukott le Balczó András öttusa világbajnok csempészés miatt. Most a vízilabda szövetség ügyeit vizsgálják, és előfordulhat, hogy a korábbi elnök: Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok évekre börtönbe kerül korrupcióért. Vári Attila elnöksége idején – 2020-2022 – nemigen működött a belső ellenőrzés a vízilabda szövetségnél: számlák nélkül szórták a pénzt. A legkínosabb eset egy szerződés, melyet a vízilabda szövetség a Breitling Sport Kft-vel kötött: több mint 378 millió forintért vásároltak tőlük sportfelszereléseket, melyek valós ára 160-200 millió volt.

A VIZSGÁLAT SZERINT A TÚLÁRAZÁS 152% VOLT.

Így nem csoda, hogy Vári Attila utolsó elnöki évének a mérlege 487 millió forintos veszteséget mutatott.

Mi lenne, ha Mészáros Lőrinc vállalkozásait is így világítanák át?

Magyarország leggazdagabb embere, aki futball csapatot vásárolt Eszéken Horvátországban, egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra növelte a vagyonát. Ez 50%-os növekedés egy olyan évben amikor a magyar gazdaság visszaesett. A Transparency International az Európai Unió legkorruptabb országának nevezte Magyarországot. A hatalom válasza: a szuverenitás védelmi hivatal vizsgálatot indított, és az adóhivatal is tudakozódik a Transparency International támogatói után. Ez Orbán Viktor rendszerének teljes morális csődje. Hogy intézi a korrupciós ügyeket Andrej Babis, a cseh Ano mozgalom vezére, Orbán Viktor politikai szövetségese?

Magyarországon a korrupció munkaköri kötelesség, Csehországban bűncselekmény...

OLIMPIA

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.08.05.


Azt olvasom, hogy "bár kikapott a negyeddöntőben, a hazai szövetség bronzérmesként tekint Hámori Lucára". Tetszik érteni? A hazai szövetség nem tekinti győztesnek az algériai Iman Helifet, sőt, egyáltalán emberszámba sem veszi, mert a "hazai szövetség" nem tartja nőnek Iman Helifet. Gondolom, meg is fogják kapni a dicséretet a legmagasabb helyről, hiszen nem tettek egyebet, mint érvényt szereztek a legmagasabb hely bornírt, fasisztoid, mindenhonnan gyűlöletet fakasztó viszonyulásának a világ többi részéhez.

Aztán azt is olvastam, hogy az "apostoli szentszéket" elszomorították az olimpia megnyitójának egyes jelenetei. Tetszik tudni, mi az az "apostoli szentszék"? Az egyik elnevezése a sok közül a világ legtöbb kárt tett intézményének, ami kétezer éves fennállása alatt százmilliók erőszakos halálát okozta, mentális szorításával ma is milliárdnyi "hívőt" akadályoz az emberré válás kiteljesedésében - ez a pápaság fennkölt titulusa. Mely titulus természetesen nem törődik azzal, hogy a pápaság nem "apostoli", azaz nem Jézus küldötte, minthogy Jézus nem küldött soha senkit sehová, különösen egy olyan vallás tisztségviselőjének nem, amihez neki abszolút semmi köze nem volt, ő nem új vallást akart, csak a saját zsidóságát próbálta óvni a későbbi keresztény papokhoz hasonló sipisták aljasságaitól (aposztolosz ráadásul görög szó, amit egy arámi-héber nyelvű kultúra latinra fordított, majd olaszra aktualizált változatába gyömöszölnek bele, párosítva ezt a tódítást egy másik ócska hazugsággal, amennyiben "szentnek", azaz isteni tulajdonságú erkölcsi tisztaságúnak nyilvánítanak egy velejéig romlott, harácsoló, hatalmas világi vagyonra bazírozott "széket", a pápa "trónját"). Ez a szék most szomorú. Azaz véleményt nyilvánít valamiben, amiben az égvilágon semmi illetékessége nincs, miközben néma maradt például a zsidók kiirtásakor, mely ügyben számos érintettségre hivatkozhatott volna, ha Hitler netán kérdőre vonja az "apostoli szentszéket"...

L. RITÓK NÓRA: AZONOS MINTÁZATOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.08.09.


Az ember folyamatosan szerez tapasztalatokat, gondolkodik, keresi az általános és egyedi problémákat a társadalmi leszakadás bonyolult folyamatában.

Már sokszor megállapítottam azt is, hogy nincsenek olyan nemzetközi példák, melyeket mindenhol lehetne alkalmazni, ugyanis mindenhol más a probléma beágyazottsága. A beágyazottságot pedig mindig az adott ország történelmi-politikai folyamatai befolyásolják, és ennek az egyediségével mindig számolnunk kell.

Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek azonos mintázatok, főleg azokban az elemekben, ami az általános emberi viszonyulásokhoz köthetők, de a problémát minden ország magának csinálja meg, így mindenkinek magának kell megkeresnie a megoldásokat is.

Nem mindegy pl. hogy milyen mértékben képes egy-egy ország szembenézni a társadalmi leszakadás ügyével, milyen fókuszokat talál a megoldáskeresésben, képes-e kormányokon átívelő stratégiákat alkotni, és persze az is, hogy mennyire hatja át a korrupció a külföldi segélyszervezetek, vagy épp az Európai Unió által finanszírozott esélyteremtő programokat. Nem mindegy az sem, hogy a demokratikus értékek mentén keresik a megoldásokat, vagy a hibáztatás, kirekesztés erősítése történik a társadalomban, és a büntetések mentén kezeli az állam a problémákat. És leginkább nem mindegy, hogy valahol tényleges erőforrást látnak-e a szegényekben, vagy érdemtelen embereknek tekintik őket, akiket persze kihasználnak, amennyire lehet, a hatalom megtartására. Ennek nagyon sokféle variácója épült fel az országokban.

A legtöbb helyen a saját szegényeikkel sem tudnak lényeges változást elérni, és erre jönnek a globális problémák, a menekültek, a munkaerőpiac nemzetközi szintű átrendeződése, amit összehangolni a hazai folyamatokkal nagy kihívást jelent.

Két könyv tanuláságait próbálom most összevetni a saját tapaszatalatokkal. Igazából egyiknek sincs valamiféle tuti megoldási javaslata, talán nem is létezhet ilyen, de nagyon érdekes ezeken gondolkodni. Vannak számszerű adatok, melyek gyűjthetők, összevehethetők, de sokszor nem tükrözi a valós helyzetet. Mert azok az emberi tényezők, melyeket az érzelmek is befolyásolnak, meghatározók a problémákban. Ez pedig már egyéni szintre viszi le a sokféleséget, és a megoldások tipizálása is egyre bonyolultabb lesz.

Az egyik könyv, amit olvastam Abjihit V. Banerjee-Esther Duflo: A szegények gazdálkodása. 2011-es könyv, sok adattal, összehasonlítással a világ legszegényebb országaiból. A másik, amit még nem fejeztem be, Illyés Gyula: Lélek és kenyér című könyve, 1939-ből, amit egy kedves támogatónktól kaptam vagy két hete. Ezt még nem fejeztem be, de nagyon izgalmas párhuzamokat találtam ebben is.

Milyen párhuzamok vannak a nemzetközi példákban? Pl. az az általános kép, hogy bizonyos események anyagi erőforrásokhoz nem illeszkedő megünneplésére a legszegényebbek körében globálisan is mennyire jellemző. Ott van ez az indiai esküvőkben, nálunk ebben kevésbé, mert inkább az összeköltözések a jellemzők, de a temetésekben, vagy az iskolai ballagások megünneplésében mi is látjuk ezeket. Sok családot eladósít ez, és ennek az alapja egy hagyományozódó és érzelmi vonal.

Másik izgalmas terület volt a segélyek felhasználása. Több országban elemezték ezeket. Ha egy család pl. nem jutott elegendő mennyiségű élelemhez, és kapott valamilyen segélyt, akkor nem arra fordították, hogy olcsóbb alapanyagból annyi mennyiséget vásároljanak, hogy abból napokon át többet ehessenek, hanem valami drágább, finomabb, különlegesebb dolgot vettek, amire azonnal elment a segély összege. Ezek azok az emberi viszonyulások, amiről fentebb írtam, az érzelmek, a vágyak kielégítése, ami sokszor a logika ellenére működik. Vagyis, inkább úgy fogalmazok, hogy a többségi logika ellenére, azok logikája ellenére, akik jobb körülmények között élnek.

Mert kívülről nem ugyanazokat a viszonyulásokat látjuk. És ez az iszonyú nehéz ebben az egészben. Hogy hiába vagyunk empatikusak, hiába vagyunk elkötelezettek mellettük, segítő attitűddel, mégis, rettentő nehéz, mert akaratlanul is harcolunk velük, “felülről”. Hiába gyökerezik a mi felmenőink élete is a szegényebb társadalmi rétegben, mi átléptünk a középosztályba, és megélt tapasztalatokkal alátámasztva tudunk csak segíteni. Megmutatni azt az utat, ami mentén mi életstratégiát válthattunk. A tanulás, a munka jelentőségét…. de egy más korból. Azóta a fogyasztói világ sok mindent átrendezett. A sikeres életről már nem tudunk egyformán gondolkodni.

Generációs probléma lenne? Nem hiszem. Illyés Gyula szociológiai elemzéseiben felismerem a mi napi harcainkat is a motiváltáságért. A zsellérek abban a korban (1939!) a nyári időszakban napszámban dolgoztak. Sokat, keményen. De nem tudtak annyi terményhez, jövedelemhez jutni, hogy abból télen is megéljenek. Télen fáztak és éheztek. De sokszor nem éltek az alkalmi munka lehetőségeivel, amiért egy kis pénzt kaphattak volna, pl. hóeltakarításért, favágásért, istállótakarításért. Inkább maradtak otthon. A gazdák panaszai erről azonosak a mieinkkel.

Kereséljük az okokat… de nem találjuk. Persze, olvashatunk történelmi gyökerekről, a természet aktív idejében dolgozó, majd télen pihengető földművesekről, de én nem hiszem azt, hogy ezek a világ változásaival is ilyen erővel megmaradnak. Hiszen sok családban egy generáció alatt is olyan változások történnek, amivel elszakadnak a beidegződésektől.

Nagyon érdekes ez. Biztosan ki lehet mutatni az egyéni mintázatokból valami általánost. Ami talán hozzásegítene minket a megértéshez és a megoldáshoz is. De azt is tudom, hogy ezeket az egyéni mintázatokat kinyerni nem lehet egy sima adatfevétellel. Ehhez még a beszélgetős riportok sem elegek. Csak akkor kaphatunk hiteles képet, ha velük éljük a mindennapokat, és bizalmi légkörben megnyílnak nekünk. Ha megértik, hogy csak így tudunk segíteni.

De milyen nehéz ez a bizalom-kiépítés a mai világban! Milyen nehéz, mikor a túlélési stratégiák épültek arra, hogy a kívülről jövőnek olyan lépet mutassanak, amivel segítséghez, támogatáshoz jutnak. Ezek szerintem épp úgy meggyökeresedtek mára, mint a földművesek éves életritmusa. Ezeknek a térnyerését is érteni kell. Mert ezek is mintázatok.

A mintázatok mindig változnak, mert a világ is változik. És most úgy tűnik nekem, minél többet olvasok róla, hogy az egész viszonyulási rendszert nem tudjuk megfejteni. Az sem, aki benne élt, de már meghaladta, kilépett belőle, de azzal a tudással, amit közben megszerzett, nem tud “visszafele” értelmezni. Mert ő már nem oda tartozik. Már ő sem érti a családot, ahonnan származik.

Aki meg maradt benne, az nem látja. Ők csak élik. Megélik. És nem képesek változtatni a sorsukon.

Maradunk hát mi, akik vállaljuk, hogy megpróbáljuk megérteni és segíteni őket. Azzal a tudással, amivel a tudomány és ők vérteznek fel minket. Amiben nincs önös, hatalmi érdek. És amiben egyre inkább látom, hogy az érzelmekre, a viselkedésre, a viszonyulásokra kell többet építeni. Vagyis ebből építeni egy olyan rendszert, amiben az életstratégia váltáshoz motiváció épülhet.

BAUER TAMÁS: VILÁGRENDSZER-VÁLTÁS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BAUER TAMÁS
2024.08.09.


...Amióta Orbán 2010-ben másodszor is hatalomra került, kormányának intézkedései, a parlamenti többsége által elfogadott törvények folyamatosan kiváltják az európai uniós intézmények, továbbá az euroatlanti világot vezető, hasonló értékrendet követő amerikai kormány bírálatát. Magyarországon belül a 2010-es „fülkeforradalom”, melyet olykor Orbán maga is rendszerváltásként jellemzett, nyomban a hatalmi ágak közötti egyensúly felborítását, az alkotmánybíráskodás erős korlátozását, a korábbi közszolgálati média kormányszócsővé tételét és a független média visszaszorítását, a civil szféra vegzálását jelentette, szemben a korábbi „zavaros két évtizeddel”, mely formulával Orbán a magyar történelem leghosszabb demokratikus időszakát jellemezte. Az első ciklusban megvalósított közjogi átalakítást a továbbiakban a gazdasági viszonyok átalakítása, a nyugati típusú piacgazdaság klienskapitalizmussal való felváltása követte: államilag kiválasztott és közpénzből felhizlalt, Orbánt szolgáló nagyvállalkozói körrel és ugyanakkor törekvéseit szükség szerint megfinanszírozó bankhálózattal, erőteljes protekcionizmussal. Mind a közjogi, mind a gazdasági intézkedések ellentétesek voltak – és maradtak – a nyugati világ normáival, ami az Európai Unió testületeivel való folyamatos ütközésekhez vezetett. Orbán maga jellemezte szabadságharcként csatáit az uniós hatóságokkal és az amerikai kormánnyal, amivel fényesen igazolta Ungváry Rudolf ismert tételét arról, hogy a szélsőjobboldali („fasisztoid”) politikai irányzat nem más, mint lázadás a demokrácia ellen. Önkényuralmának lépésről lépésre történő felépítése nyilvánvalóan ellentétes volt a nyugati világ értékrendjével, amit ő kezdettől fogva világosan látott, és rendszeresen közli is velünk. Azt is érzékelte, hogy a kicsiny ország, melyben az „egyszer kell nyernünk, de nagyon” szándék 2010-es megvalósulásával sikerült teljhatalmat szereznie, továbbra is ezer szálon függ a nyugati világtól, a liberális demokráciák világától, s ha egymaga képvisel egy másfajta normarendszert, óhatatlanul bajba kerül. Ez volt a fő indítéka a „keleti nyitásnak”, vagyis annak a törekvésnek, hogy a nyugati világgal, kiváltképp az Európai Unióval szemben, amely a kapcsolatok fejlesztését a nyugati normarendszer elfogadásához és érvényesítéséhez köti (amire az ország tagsága fel is jogosítja), a gazdaságban és a politikában alternatívát teremtsen azokkal a viszonyokkal, amelyek Oroszországhoz, Azerbajdzsánhoz, Törökországhoz, Kínához, Iránhoz fűzik. Retorikájában mind hangosabbá vált a Nyugat hanyatlásának taglalása és a keleti önkényuralmak gazdasági erősödésébe vetett hit. Ezek az országok maguk sem demokráciák, és Magyarországtól sem kérnek számon semmi olyasmit, ami Orbánnak ellenére volna...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ISMERETSÉGEKRŐL, LOVAKRÓL ÉS BETÖRÉSEKRŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.08.10.



Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét nagyobb-érdekesebb cikkeit összefogva. Augusztus van, ismét kánikula, és hamarosan vége az olimpiának. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

NAGY BAJT ÉRZÉKEL A FIDESZ, EZÉRT IGYEKSZIK ELHITETNI NÉPPÁRTOS KAPCSOLATÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.08.10.


A Fidesz látja, hogy nagyon nagy a baj: az Európai Parlament legerősebb pártcsoportjának nemhogy már nem tagja, de még kapcsolata sincs vele, miközben egy másik magyar pártot, Magyar Péter Tisza pártját felvették tagjaik közé – ezért valahogyan sugallni akarják, hogy ők is játszanak. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint ennek fényében kell értelmezni és értékelni Frank Spenglernek, a CDU pártalapítvány korábbi budapesti vezetőjének a nyilatkozatát, miszerint a Fidesznek továbbra is van kapcsolata az Európai Néppárttal. Szent-Iványi szerint mindent elárul az, hogy Spengler jelenleg az MCC Magyar-Német Intézet tanácsadója, így félrevezető, amit mond.


„A Fidesznek megvolt az oka a távozásra (az Európai Néppártból – a szerk.), de jó demokrataként még így is fontos feladatunk, hogy fenntartsuk a párbeszédet a magyar párttal. Meggyőződésem, hogy folyik a dialógus. Mindkét pártban vannak, akik ma is beszélnek egymással, még akkor is, ha a képviselőink már nem ülnek egy frakcióban az Európai Parlamentben...Ha nem is formális, pártközi szinten, de informális csatornákon máig fennmaradt a kapcsolat, a kommunikáció a Fidesz és a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), valamint az Európai Néppárt között” – fejtegette a Szabad Európának adott interjújában Frank Spengler, aki nyolc évig vezette a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletét, s aki jelenleg az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért tanácsadója. Árulkodóak voltak a szavai, amikor arról beszélt, hogy a Fidesz kilépett az EPP-ből, mondván, „megvolt az oka a távozásra”.

Mit jelez – már ha igaz – az, amit a CDU-hoz közelálló, a Kereszténydemokrata Unió alapítványában negyven évig dolgozó Frank Spengler állít a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolattartásáról? Ugyanis Orbán vezényletével a belföldi propagandában az egyik fő mumusnak kiáltották ki az EPP-t és annak korábbi, majd jelenlegi vezetőjét (például az orbáni vádat, miszerint a „belzebubi szerepet játszó” Weber „régi ellensége, ellenfele, rosszakarója Magyarországnak”). Ehhez képest reális-e, hogy a színfalak mögött továbbra is fennmaradt a párbeszéd? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük...

SZAKÉRTŐ: MÉG FELLEBBEZNI SE LEHET A GYERMEKVÉDELMI DOLGOZÓK MAGÁNÉLETÉT FIRTATÓ VIZSGÁLAT ELLEN

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: RÓZYA PÉTER
2024.08.09.


A "kifogástalan életvitelről" szóló vizsgálat arra nem alkalmas, hogy kiszűrje a gyermekekkel szembeni abúzusokat, arra viszont igen, hogy sértse a nevelőszülők magánélethez fűződő jogát, emberi méltóságát, személyiségi jogait – mondta Katonáné Pehr Erika. A Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja hozzátette: a foglalkoztató akár évente újra kezdeményezheti a vizsgálatot, ami ellen nincs fellebbezési lehetőség.


A Honvédelmi Minisztérium szerint hamis a Népszava által közzétett hír, azt írták: nem vezényelnek katonákat gyermekvédelmi szakellátási intézményekbe. A gyermekvédelem területén dolgozókat viszont gyakorlatilag titkosszolgálati ellenőrzés alá vonják, a „kifogástalan életvitel”, mint feltétel vizsgálata során ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyben szó van a párkapcsolatukról és arról is, hogyan szórakoznak, valamint ellenőrzik a környezetüket, a hozzátartozóikat és a szomszédaikat is kérdezik...

Katonáné Pehr Erika,
a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, címzetes egyetemi docens az Esti gyorsban elmondta: már hónapok óta köztudott, hogy július 1-jével a törvények előírják a pszichológiai vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek és a szakmai körben foglalkoztatottaknak. A vizsgálatot az úgynevezett Nemzeti Védelmi Szolgálat végzi.

Számos civil szervezet, köztük ők is tiltakoztak ez ellen, elfogadhatatlannak nevezték. Úgy gondolják, hogy a szükségesség és arányosság mércéje szerint a vizsgálat aránytalan, és nem is képes a szakemberek, nevelőszülők etikai alkalmasságának megítélésre. Sőt, fűzte hozzá, ez a szankció idegen a gyermekvédelmi rendszertől, a vizsgálatot pedig arra sem tartják alkalmasnak, hogy a gyermekekkel szembeni abúzusokat kiszűrje, arra viszont alkalmas, hogy sértse a nevelőszülők magánélethez fűződő jogát, emberi méltóságát, személyiségi jogait. Nem ad biztonságot, hogy a foglalkoztató akár évente újra kezdeményezheti a vizsgálatot, ami ellen nincs fellebbezési lehetőség, önálló jogorvoslattal nem lehet élni. Mindenképpen lehetőséget kellene adni munkaügyi perben jogorvoslatra legalább azért, hogy ezt a határozatot felül lehessen vizsgálni. A jelenlegi helyzetet teljesen jogszerűtlennek tartja – szögezte le.

Hangsúlyozta: képzésre, továbbképzésre, megfelelő anyagi támogatásra lenne szükség, hiszen most is elégtelen a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók száma. 5900 nevelőszülő van, rengeteg a betöltetlen férőhely, hiányzik számos nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens. Ha pedig sokan mondanak fel, mert nem hajlandók alávetni magukat ennek a megalázó procedúrának, akkor egyre több gyerek maradhat ellátatlanul. „Nem újdonság, hogy több száz gyerek van bent a kórházban”, mert nem tudják őket elhelyezni nevelőszülőknél - mondta. Tehát mindenképpen szakemberekre, megfelelő körülményekre, megbecsülésre van szükség – összegezte.

A szakértő kitért arra is, hogy a 40 ezer milliárdos költségvetés mindössze 0,3 százalékát fordítja a kormány a gyermekvédelmi intézményekre, ami teljességgel elégtelen. Valóban növelték a nevelőszülői ellátmányt, de 2008 óta 70-80 százalék volt az infláció, amely tehát elvitte ezt a mintegy 45 százalékos emelést – mondta el Katonáné Pehr Erika.

RENDŐRMINISZTERI RECEPT ARRA, HOGYAN CSINÁLJUNK A PEDAGÓGUSBÓL CSENDŐRT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.10.


Valójában nehéz megérteni, mikor és miért kattant rá, a magyar oktatás legfőbb őre és irányítója, a Belügyminisztérium a pedagógusok mobiltelefon-használatára. Meglehet, ez a viszontválasz arra, hogy a tanárok nem fogadták kitörő lelkesedéssel azt a július 19-én megjelent rendelettervezetet, amely szerint szeptember elsejétől korlátozott tárgynak minősítené az okoseszközök, különösen a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A jogszabály érintené az általános iskolákat 1–8. évfolyamig, a gimnáziumokat 5–12. évfolyamig, a szakgimnáziumokat 9–13. évfolyamig. Volt olyan pedagógus, aki szerint a pedagógusból csendőrt csinál ez a rendelet.


Lehet, persze, hogy ez nem is áll olyan messze az igazságtól, végül is a Belügyminisztérium fura ura nem adhat mást, „csak mi lényege”, ahogy azt Madách Imre írta Az ember tragédiájában, természetesen Lucifer szájába adva ezeket a szavakat.

Egyébként a BM már 2023 decemberében foglalkozott a kérdéssel, a szülőknek kiküldött kérdőívében a mobilhasználat is szerepelt. Azt kérdezték tőlük, hogy iskolaidőben használják-e a tanárok magáncélra a telefonjukat. Annak ellenére amúgy, hogy ezt a kérdést minden intézmény a saját házirendjében szabályozta. Kár, hogy a már akkor is nagyon valós tanárhiánnyal viszont egy kérdés sem foglalkozott, de az egy másik írás témája lenne. A szülőknek szinte azonnal a szájába is adták a választ. A kérdések így hangoztak: „Esetenként a pedagógusok magáncélra használnak mobiltelefont a tanórán, illetve gyermekfelügyelet alkalmával. Mi erről a véleménye?
Nem értek vele egyet
Egyetértek vele”

Aztán egy ideig nem lehetett hallani erről a problémáról. Igaz, addig se sokat. Egészen mostanáig. Augusztus elején megjelent ugyanis egy miniszteri rendelettervezet, amely szerint a tanároknak tíz órás online képzésen kell részt venniük, és a nemzeti alaptantervből vizsgáztatnák őket, egyben szabályoznák a tanárok iskolai mobilhasználatát is. A miniszteri rendelet tervezete jelenleg ugyan társadalmi egyeztetés alatt áll, döntés nem született róla, de sikeresen megosztotta a közvéleményt.

Most hagyjuk, hogy mi értelme van annak, hogy a rendelet a jövőben minden pedagógus számára kötelezővé tenne egy 10 órás online előkészítőt, és a tananyagból vizsgázniuk is kellene – valószínűleg ez lenne a kormányhoz való hűségük záloga –, vizsgálódjunk csak a tanárok mobilhasználatáról az iskolában. Eszerint a pedagógusok tanórán, a tantermi oktatásban, de az iskolaudvaron is, illetve a tanulói felügyelet ellátásakor kizárólag a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatnák a mobiltelefonjaikat.

Az atv.hu fel is tette a kérdést Pintéréknek, mi végre is ez a szabályozás...

NEM ADJA KI A BELÜGY, MILYEN MÓDSZERTAN SZERINT VIZSGÁZTATJÁK A GYERMEKVÉDELMI DOLGOZÓKAT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2024.08.09.


Hiába kérték, nem adja ki a gyermekvédelmi dolgozóknál elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálat módszertani protokollját a Belügyminisztérium – írta csütörtökön az adatigénylést benyújtó Kanász-Nagy Máté szociálpolitikus, az LMP országgyűlési képviselője közösségi oldalán. A politikus pártja társelnökével, Ungár Péterrel közösen érdeklődött a pszichológiai ellenőrzés és az azzal együtt bevezetett kifogástalan életviteli vizsgálat részleteiről. A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy azért nem szeretnék nyilvánosságra hozni a pszichológiai alkalmassági vizsgálat szakmai protokollját, hogy „mindenki egyenlő feltételekkel vegyen részt az ellenőrzésen és valid módon legyenek képesek mérni”. Ugyanakkor annyi kiderült a megküldött adatokból, hogy

268 esetben folytattak le ellenőrzést és összesen 2 személyt minősítettek alkalmatlannak
...

MÉGIS MIT TUD A GYŐRI FERENC ATYA, AKIÉRT A HÍVEI MÉG TÜNTETNEK IS A SAJÁT PÜSPÖKÜKKEL SZEMBEN?

TELEX
Szerzők: LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES
2024.08.09.


Veres András győri megyéspüspök hét éve még áldást kért az általa most kényszernyugdíjazott Benkovich Ferenc plébánosra a Szentlélek-plébánia felszentelésének 30. évfordulójára kiadott könyv köszöntőjében. Ma már ilyesmit aligha írna Ferenc atyáról, akitől augusztus 1-jén vastapssal búcsúztak a hívek.

Most szombaton tüntetést tartanak a félreállítást méltatlannak érzők, miután az egyházmegye bekeményített és még a múlt csütörtöki búcsúmise napján bejelentette, hogy a nyugdíjazáson felül minden „szent cselekménytől” eltiltja az általa alapított intézményekben a 77 éves győri papot. A kényszernyugdíjazásról itt és itt írtunk, az egyházmegye a bejelentés után szűk egy hónappal, június 26-án tett először közzé közleményt az ügyről.

Kívülről nézve talán nem világos, vajon mit tud Benkovich Ferenc, amit más nem, miért ő lett eddig az egyetlen pap, akiért hívek ezrei helyezkedtek szembe az egyházmegye fejével. Látni kell, hogy személye a kezdetektől fogva volt hittanosok ezrei, hívek tízezrei és talán minden győri számára egyet jelent a Szentlélek-templommal, a Szent Anna Otthonnal, ahonnan most kitiltották. Megpróbáljuk érzékeltetni, milyen küzdelmek árán alakult ez így, a történetről korábban – egy akkor készült könyvben – a cikk szerzőivel is több kulisszatitkot osztott meg Ferenc atya. Előbb azonban nézzük a jelen helyzetet!

Egyre hangosabb csörte az alapítványok miatt

A szombatra tervezett tüntetéshez az utolsó lökést a kedden kiadott közlemény adhatta. Mert bár bizonyosan személyi ellentét is megbújik a helyzet mögött, a Benkovich-ügy középpontjába már hivatalosan is a két alapítvány került:

- a Szentlélek Templom- és Otthonfenntartó Alapítvány; és

- az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány.

Ezeket Benkovich Ferenc vezetésével hozta létre a Szentlélek Plébánia 34 és 29 éve. Az Apor-alapítvány az iskola támogatására (és nem fenntartására) született, a Szentlélek viszont a templom és az idősotthon építésére és fenntartására. A Győri Egyházmegye nyakatekert közleményében leginkább azt sérelmezi, hogy ezek működésére nem volt rálátása, hiába kért a püspök tájékoztatást többször is Benkovich Ferenctől...

TIZENKÉT TANÉV TELT EL MINDENNAPOS TESTNEVELÉSSEL, DE EGY FIKARCNYIT SEM LÁTSZIK A HATÁSA

444.HU
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2024.08.09.


- A 2012/13-as tanévtől vezették be, felmenő rendszerben, a mindennapos testnevelést.

- Az állam érdemben nem segítette, hogy a rendszer hatékony legyen: a tanórák száma csaknem kétszeresére nőtt, de a tornatermeké, tornaszobáké és testnevelést oktató pedagógusoké csak néhány százalékkal emelkedett.

- Az elmúlt tanévben végző 12. osztályosoknak általános és középiskolai tanulmányaik teljes ideje alatt már naponta volt tornaórája.

- A 18 évesek fizikai és egészségi állapota azonban nemhogy érdemben javult volna, a legtöbb mutatójuk rosszabb, mint a tizenkét évvel ezelőtti 18 éveseké volt.

- Nemcsak mi mondjuk azt, hogy sportnemzet helyett lustuló nemzet vagyunk, hanem – nemzetközi felmérések alapján – Révész Máriusz mozgásügyi államtitkár is többször elkeserítő képet festett a testmozgásról és a magyarok egészségéről.

A magyar sportolók szerda estig 530 érmet, ebből 186 aranyat nyertek nyári olimpiákon, ezzel a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát. Igazi sportnemzet vagyunk, dőlhetünk hátra elégedetten a tévéfotelben, sört ciccentve, néha bosszankodva, ha egyik vagy másik aranyesélyesünk most csak ezüstöt szerez, bronzot, netán azt sem.

Hogy igazi sportnemzet legyünk, azért a lassan másfél évtizede ereje teljében pompázó NER is mindent megtesz. A Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta több mint 4400 milliárd forintnyi közpénzt költöttek különböző csatornákon sportra. Vagyis költöttünk mi, adófizetők, fejenként mintegy 460 ezer forintot. Felfoghatatlan összeg ez a négyezer-négyszázmilliárd, sportoló legyen a talpán, aki el tudott ugrani egy-két köteg húszezres elől.

De ettől és az élsportolók sikerét meglovagoló politikusok szűnni nem akaró sportnemzetezésétől még egyáltalán nincs szó arról, hogy a magyarok, azaz a versenyszerűen nem sportoló több mint kilencmillió magyarországi magyar edzettségi állapota vagy akár csak egészségi mutatói is alátámasztanák azt, hogy mi olyan fene nagy sportnemzet vagyunk. Inkább csak sportfotelnemzet...

A MAGYAR TÁRSADALOM HANYATLÁSA: EGYRE KISEBB ÖNÁLLÓSÁG, EGYRE NAGYOBB FÜGGŐSÉG

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZERBHORVÁTH GYÖRGY
2024.08.09.


Valuch Tibor kilenc éve publikálta A jelenkori magyar társadalom története c. kötetét, ezt akkor „Lejtmenetben” címmel recenzáltuk. Az egyébként történész szerző most folytatta, kibővítette társadalomtörténeti munkáját, hasonló struktúrában, 9 tematikus fejezetben tekintve át az országban uralkodó állapotokat.


A témák: demográfia, térbeliség, kisebbségek és etnikumok határon innen s túl, társadalmi rétegződés és mobilitás, társadalmi rétegek (elit, közép és alsó), politika (választások, aktivitás), közgondolkodás és értékek, szociális viszonyok és deviancia. És az utolsó fejezetben közép-európai összehasonlításban – a szintén EU-tag Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával – elemzi a helyzetünket. Szpojlerveszély: amiben rosszabbnak lehet lenni, abban rosszabbak is vagyunk.


Az előző kötet is elmehetne tankönyvnek összefoglaló jellege és mély, de közérthető elemzése miatt – már ha mernék mindezt így okítani a tanárok a felmondás veszélye nélkül. És noha az előző kötet a második Orbán-kormány első ciklusának idején, azaz a 2010-es évek első felében íródott, a szerző már ott is elég kritikus volt.

Valuch Tibor: Honnan hova? –Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig – közép-kelet-európai összehasonlításban
Kronosz, 2024
411 oldal, 6500 Ft

Az új kötetben pedig nem is tehetett mást, mint hogy még inkább bírálóan szóljon ki a tudós köpönyege alól, így például világosan és sokoldalúan mutatva be azt is, hogy mit jelent az illiberalizmus, és mit is eredményezett ez a politikában, a gazdaságban, az oktatásban stb. Némi hiányérzetünk talán csak azért lehet, mert a mindennapi életről alig szól (bár más munkáiban igen), vagy a digitalizáció hatásáról, például hogy a hagyományos kulturális elitet leváltja(-e?) az új celeb-„kultúra” elitje (anyagilag különösen).

Mert tíz éve ők még kevésbé voltak ennyire érzékelhetők, a hatásuk meg egyre nagyobb, akár a politikában (ld. a kegyelmi botrány utáni Hősök-téri tüntetést, ami a könyv megjelenésekor a pártpolitikai színteret is seperc alatt átrendezte – bizonyítva, milyen nehéz mindig naprakész könyvet írni e témákban). De a Covid-19 járvány hatásáról sem esik túl sok szó a kötetben, pedig ezek a témák kétségkívül a politikán innen s túl is igen mélyen befolyásolták a társadalom állapotát. No persze, mindent nem lehet megírni. Egyébként is, szomorúságra így is van épp’ elég okunk.

Szóval, közvetlenül Orbán tusványosi, minden idők egyik legzagyvább politikai beszéde („programja”) után, kánikula, nyári szabadság ide vagy oda, üdítő volt olvasni egy összefüggő könyvet, társadalomtörténeti elemzést arról, mi is történt a magyar társadalommal a késő Kádár-kor áporodott időszakától kezdve a rendszerváltás néminemű reménykedése után az illiberális ámokfutásig, az ország egyik összeroppanásától az újabb hanyatlásig.

Legalábbis az én rövid, egymondatos értelmezésemben, hiszen Valuch Tibor jóval árnyaltabb képet fest az állapotokról. Hiszen az utóbbi kb. negyven év aligha írható le egyöntetű fejlődésként (mínusz „elmúltnyócév”) vagy épp zuhanásként, politikai ízléstől, opciótól függően...