Szerző: LAUGHTER
2024.
CARTOONS ELECTION DEBATE KAMALA AUG 4 TRUMP
2024. augusztus 4., vasárnap
HETI EGYENLEG: MINDENRE VAN PÉNZ, CSAK AZ ÁLLAM MŰKÖDTETÉSÉRE NINCS
HETI EGYENLEGT / KLIKKTV
Szerző: KLIKK TV
2024.08.03.
Meg kellene nézni, hogy az eddigi kormányok mekkora költségvetéssel működtek az inflációt is beleértve és kiderülne, hogy az Orbán-kormánynál drágább még nem volt Magyarországon. Drámai a különbség. Annyi embert fizet a kormányzat, mint eddig még egy sem, miközben azzal kampányoltak, hogy olcsó államot hoznak létre. Egyebek között erről beszélt Tamás Ervin és Vicsek Ferenc újságíró a KlikkTV politikai elemző műsorában, a Heti Egyenlegben.
Náluk is kiverte ugyanis a biztosítékot, hogy Orbán Viktor ismét megemelte a miniszteri fizetéseket. Orbán Viktor lett így a legjobban kereső miniszterelnök az Európai Unióban, de a legkevesebbet kereső miniszter is 3,5 millió forintot kap havonta. Közben a kormányzat igyekszik elhallgatni, hogy mekkora anyagi bajban van az ország.
Szerző: KLIKK TV
2024.08.03.
Meg kellene nézni, hogy az eddigi kormányok mekkora költségvetéssel működtek az inflációt is beleértve és kiderülne, hogy az Orbán-kormánynál drágább még nem volt Magyarországon. Drámai a különbség. Annyi embert fizet a kormányzat, mint eddig még egy sem, miközben azzal kampányoltak, hogy olcsó államot hoznak létre. Egyebek között erről beszélt Tamás Ervin és Vicsek Ferenc újságíró a KlikkTV politikai elemző műsorában, a Heti Egyenlegben.
Náluk is kiverte ugyanis a biztosítékot, hogy Orbán Viktor ismét megemelte a miniszteri fizetéseket. Orbán Viktor lett így a legjobban kereső miniszterelnök az Európai Unióban, de a legkevesebbet kereső miniszter is 3,5 millió forintot kap havonta. Közben a kormányzat igyekszik elhallgatni, hogy mekkora anyagi bajban van az ország.
TÉNYLEG MINDENT MEGTEHETNEK?!🤬 EZEKET MŰVELI MOST ÉPP A FIDESZ! 🆘
MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.08.04.
Üzenet minden Honfitársunkhoz!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.08.04.
Üzenet minden Honfitársunkhoz!
A Fidesz egy sor intézkedést tett amik nem védelmi hozzájárulás, hanem megszorítások!
Nézd meg mit tettek most, valami egészen vérlázító!
HA ORBÁN KÉPES MEGAKASZTANI IVÁNYI EGYESÜLETÉT, ÚGY A MAGYAR NEMZET MORÁLISAN MEGBUKIK |HETES STÚDIÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.08.03.
A Hetes Stúdió 2024. augusztus 3-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Simkó Edit pedagógussal, civil aktivistával, valamint Horváth Zoltánnal, a HVG nyugalmazott munkatársával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.08.03.
A Hetes Stúdió 2024. augusztus 3-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Simkó Edit pedagógussal, civil aktivistával, valamint Horváth Zoltánnal, a HVG nyugalmazott munkatársával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
MERRE TART A GLOBÁLISAN ÉS TOTÁLISAN ÚJRASZERVEZŐDŐ EMBERISÉG? - NINCS ELŐRE KÖTELEZŐKÉNT KIJELÖLT KÖZÖSSÉGI MODELL, NINCSENEK MÓDOSÍTHATATLAN SZABÁLYOK
NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2024.08.04.
„A szocializmus képviseleti, demokratikus formája mellett érvel. Nem túlságosan terhelt kifejezés ez ahhoz, hogy vonzó legyen a tömegek számára?” – kérdezte a HVG riportere Thomas Pikettyt. A világhírű kutató válasza: „A szocializmus demokratikus, részvételi, ökológiai és multikulturális formájáról beszélünk. A kommunizmussal szemben ez a kifejezés megmenthető és használható”. Piketty úgy látja tehát, hogy a szocializmus követhető fejlődési irányt kínál az emberek számára, míg a kommunizmust nem tekinti a siker reményével kecsegtető társadalmi modellnek. Joseph Stiglitz, a világhírű Nobel-díjas közgazdász idén megjelent könyvében – The Road to Freedom: Economics and the Good Society – még elgondolkoztatóbb összefüggésbe helyezi a kapitalizmus/szocializmus/kommunizmus „vetélkedésének” perspektíváját: „A progresszív kapitalizmus magában foglalja a kollektív cselekvés minden formájának nagyobb szerepét, a magánszektor és a kollektív cselekvés között pedig jobb egyensúlyt alakít ki, a kormányzat minden szintjén. A kommunizmus túl messzire ment az egyik irányba, Reagan és Thatcher túl messzire ment a másik irányba, míg a Clinton, Blair és Schröder háromszög képviselte »harmadik út« elégtelen korrekció volt. A neoliberalizmust, a materializmust és a szabadpiacokat karolta fel, és nem fordított kellő figyelmet a társadalmi igazságossággal kapcsolatos aggályokra egy olyan világban, ahol a kommunizmus és a piacgazdaságok versengtek a szívekért és az elmékért.”
Szögezzük le: a XX. század cáfolhatatlan tapasztalata, hogy azok az országok, amelyek a kommunizmusnak nevezett társadalmi rendszert választották – pontosabban, ahol olyan vezetők és mozgalmaik jutottak hatalomra, akik a kommunizmust hirdették végső célként és erre hivatkozva törekedtek hatalmon maradni –, ráfizettek. A „létező szocializmusok” összeomlásának és a (neo)liberális kapitalizmus totális győzelmének tükrében elgondolkoztató, hogy Stiglitz a progresszív kapitalizmus jelszavát hirdeti, amely korlátozná a monopóliumok hatalmát, méltányos elosztásra törekedne, és támogatná az egyenlő esélyek érvényesülését a társadalomban. Végső értékelése: a „progresszív kapitalizmus, a szociáldemokrácia és a társadalmi igazságosság” perspektívát kínál az egész emberiség számára.
Ez a vélemény különösen annak fényében elgondolkoztató, hogy a szociáldemokrácia Európában – születésének és sikereinek térségében – teret veszített, bár ezt a képet a legutóbbi angliai és a francia választások árnyalják. Ami viszont tagadhatatlan: a politikai „tájkép” nehezen kiszámíthatóan átrendeződőben van. A kialakult struktúrákat alapjaikban megrendítő – „tektonikus” – változásokat két összekapcsolódó globális hatás váltotta ki. Egyrészt, a Föld minden „lakója” szoros és elszakíthatatlan kapcsolatba került egymással. Ezáltal – akár tudatában vagyunk ennek, akár nem – az emberiség olyan egységes társadalmi organizmussá vált, amelynek fejlődését mindenki befolyásolja, és amely mindenkire lebírhatatlan hatást gyakorol. Ez egyrészt elkerülhetetlenné teszi a globális rendszer központosított – a szuverén nemzetek hatalmát is felülíró – kormányzását, másrészt ellenállhatatlan hatást gyakorol a legkülönbözőbb „társulásokra” – nemzetekre, városokra, vállalatokra és helyi közösségekre –, működésük és struktúrájuk alapvető átszervezésére kényszerítve azokat.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor letagadhatatlan tény: a Földön ma élő 8 milliárd ember jelenlegi életmódja – beleütközve a bolygó határaiba – folytathatatlanná vált. Az elmúlt évszázad során a Nyugat által kikísérletezett gazdasági, politikai és társadalmi modell a növekedés gyorsulását idézte elő (A. Maddison: The World Economy – A Millennial Perspective, 2001). Aki, ezt az utat követte, az dinamikusan fejlődött, aki ezt elutasította, vagy csak késlekedett, az visszaszorult. A technológiai szintáttörések a termelésben, a logisztikában és a szolgáltatások területén ugrásszerű növekedést hoztak, egyben megalapozták a termékválaszték szélesedését, a fogyasztás bővülését és a várható élettartam emelkedését. A XX. század végére a világ arculata alapvetően megváltozott: az ember „belakta” az egész Földet. Ezt a helyzetet meghökkentően pontosan jellemezte Konrád György – még 1977-ban – A városalapító című könyvében: „Minden cselekvésünkkel beleütközünk bolygóléptékű környezetünk határaiba, egymástól nem határol el a természeti közvagyon, ha megmozdulunk nem a természettel, egymással kerülünk szembe, s ami korábban az önszabályozásé volt, a tervezés feladata lett."
Napjainkra mindez letagadhatatlan tény lett, azt azonban még nem ismertük fel, hogy ez az emberiséget alapvető történelmi válaszút elé állítja...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2024.08.04.
Szögezzük le: a XX. század cáfolhatatlan tapasztalata, hogy azok az országok, amelyek a kommunizmusnak nevezett társadalmi rendszert választották – pontosabban, ahol olyan vezetők és mozgalmaik jutottak hatalomra, akik a kommunizmust hirdették végső célként és erre hivatkozva törekedtek hatalmon maradni –, ráfizettek. A „létező szocializmusok” összeomlásának és a (neo)liberális kapitalizmus totális győzelmének tükrében elgondolkoztató, hogy Stiglitz a progresszív kapitalizmus jelszavát hirdeti, amely korlátozná a monopóliumok hatalmát, méltányos elosztásra törekedne, és támogatná az egyenlő esélyek érvényesülését a társadalomban. Végső értékelése: a „progresszív kapitalizmus, a szociáldemokrácia és a társadalmi igazságosság” perspektívát kínál az egész emberiség számára.
Ez a vélemény különösen annak fényében elgondolkoztató, hogy a szociáldemokrácia Európában – születésének és sikereinek térségében – teret veszített, bár ezt a képet a legutóbbi angliai és a francia választások árnyalják. Ami viszont tagadhatatlan: a politikai „tájkép” nehezen kiszámíthatóan átrendeződőben van. A kialakult struktúrákat alapjaikban megrendítő – „tektonikus” – változásokat két összekapcsolódó globális hatás váltotta ki. Egyrészt, a Föld minden „lakója” szoros és elszakíthatatlan kapcsolatba került egymással. Ezáltal – akár tudatában vagyunk ennek, akár nem – az emberiség olyan egységes társadalmi organizmussá vált, amelynek fejlődését mindenki befolyásolja, és amely mindenkire lebírhatatlan hatást gyakorol. Ez egyrészt elkerülhetetlenné teszi a globális rendszer központosított – a szuverén nemzetek hatalmát is felülíró – kormányzását, másrészt ellenállhatatlan hatást gyakorol a legkülönbözőbb „társulásokra” – nemzetekre, városokra, vállalatokra és helyi közösségekre –, működésük és struktúrájuk alapvető átszervezésére kényszerítve azokat.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor letagadhatatlan tény: a Földön ma élő 8 milliárd ember jelenlegi életmódja – beleütközve a bolygó határaiba – folytathatatlanná vált. Az elmúlt évszázad során a Nyugat által kikísérletezett gazdasági, politikai és társadalmi modell a növekedés gyorsulását idézte elő (A. Maddison: The World Economy – A Millennial Perspective, 2001). Aki, ezt az utat követte, az dinamikusan fejlődött, aki ezt elutasította, vagy csak késlekedett, az visszaszorult. A technológiai szintáttörések a termelésben, a logisztikában és a szolgáltatások területén ugrásszerű növekedést hoztak, egyben megalapozták a termékválaszték szélesedését, a fogyasztás bővülését és a várható élettartam emelkedését. A XX. század végére a világ arculata alapvetően megváltozott: az ember „belakta” az egész Földet. Ezt a helyzetet meghökkentően pontosan jellemezte Konrád György – még 1977-ban – A városalapító című könyvében: „Minden cselekvésünkkel beleütközünk bolygóléptékű környezetünk határaiba, egymástól nem határol el a természeti közvagyon, ha megmozdulunk nem a természettel, egymással kerülünk szembe, s ami korábban az önszabályozásé volt, a tervezés feladata lett."
Napjainkra mindez letagadhatatlan tény lett, azt azonban még nem ismertük fel, hogy ez az emberiséget alapvető történelmi válaszút elé állítja...
ITT OLVASHATÓ
A SECRET SERVICE MEGBÍZOTT IGAZGATÓJA ELISMERTE A TITKOSSZOLGÁLAT KUDARCÁT, ERŐSÍTIK DONALD TRUMP ÉS KAMALA HARRIS VÉDELMÉT IS - A JÖVŐBEN BIZTOSÍTJÁK SZÁMUKRA AZ ORVLÖVÉSZEK KISZŰRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TITKOSSZOLGÁLATI MESTERLÖVÉSZ-EGYSÉGET
NÉPSZAVA
Szerző: MTI-NÉPSZAVA
2024.08.03.
Teljes mértékű együttműködést ígért a Donald Trump elleni sikertelen merénylet nyomán indult vizsgálatokban a volt elnök biztonságáért felelős titkosszolgálat (Secret Service) megbízott igazgatója pénteken.
Ronald Rowe – aki az időközben lemondott igazgató helyére került megbízott vezetőként – sajtótájékoztatóján elismerte a szervezet teljes mértékű felelősségét a július 13-án történtekben. Mint mondta, a titkosszolgálat kudarcot vallott küldetésének teljesítésében, aminek lényege, hogy az általuk védelmezett személy nem kerülhet veszélybe. Hozzátette, a Kongresszus által kezdeményezett felülvizsgálatokat és a Joe Biden elnök által elrendelt vizsgálatot is segítik, valamint a szolgálat belső vizsgálatot is elindított...
Szerző: MTI-NÉPSZAVA
2024.08.03.
Ronald Rowe – aki az időközben lemondott igazgató helyére került megbízott vezetőként – sajtótájékoztatóján elismerte a szervezet teljes mértékű felelősségét a július 13-án történtekben. Mint mondta, a titkosszolgálat kudarcot vallott küldetésének teljesítésében, aminek lényege, hogy az általuk védelmezett személy nem kerülhet veszélybe. Hozzátette, a Kongresszus által kezdeményezett felülvizsgálatokat és a Joe Biden elnök által elrendelt vizsgálatot is segítik, valamint a szolgálat belső vizsgálatot is elindított...
SOK ÓRÁT MULASZT A DIÁKLÁNYOK EGY RÉSZE A MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG MIATT – SZELFI VÁRADI MARIANNAL
SZELFI / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.08.02.
Higiéniai termékek, váltásfehérnemű, szappan vagy az otthonon belüli folyóvíz – ezek a dolgok részben vagy teljesen hiányozhatnak az iskolába járó lányok hozzávetőleg 10 százalékánál, a Magyar Vöröskereszt korábbi felmérése szerint. A hiány különösen a havi menstruáció napjait nehezíti meg, sokszor olyannyira, hogy az érintett lányok iskolába sem tudnak menni ilyenkor. Ennek a problémának, a menstruációs szegénységnek a leküzdésére indította – brit mintára – az egyik speciális projektjét, a #lánybólnővé -t a Magyar Vöröskereszt. A Szelfi vendége ezúttal a szervezet szakmai vezetője, Váradi Mariann volt.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.08.02.
Higiéniai termékek, váltásfehérnemű, szappan vagy az otthonon belüli folyóvíz – ezek a dolgok részben vagy teljesen hiányozhatnak az iskolába járó lányok hozzávetőleg 10 százalékánál, a Magyar Vöröskereszt korábbi felmérése szerint. A hiány különösen a havi menstruáció napjait nehezíti meg, sokszor olyannyira, hogy az érintett lányok iskolába sem tudnak menni ilyenkor. Ennek a problémának, a menstruációs szegénységnek a leküzdésére indította – brit mintára – az egyik speciális projektjét, a #lánybólnővé -t a Magyar Vöröskereszt. A Szelfi vendége ezúttal a szervezet szakmai vezetője, Váradi Mariann volt.
STUMPF ANDRÁS: „TÖRZSI SZELLEM” FŰZI ÖSSZE MAGYAR PÉTER HÍVEIT
KLIKK TV
Szerző: KLIKK TV
2024.08.03.
Magyar Péter nagy politikai tehetséggel, nem egy tekintetben a Fidesztől átvett módszerekkel szervezi pártját. Erről beszélt Stumpf András, a Heti Válasz publicistája a KlikkTV Tíz című műsorában Bolgár Györgyneek. Hozzátette, ha nem követ el nagyobb hibát, a mintegy törzsi alapon szerveződő Tisza Párt tovább növelheti befolyását és – elvileg – 2026-ban megbuktathatja az Orbán- rendszert. A Fidesz azonban a ma érvényes szabályok, a választási törvény megváltoztatásával (amint azt legutóbb a fővárosi választásoknál tette) keresztül húzhatja ezeket a számításokat.
Stumpf, aki maga is készített már interjút az idén feltűnt politikussal, úgy látja, hogy Magyar kitűnő politikai pillanatot választott ki indulására, amikor a kegyelmi botrány a Fidesz szavazóit is megrendítette, hiszen pártjuk két, nagy gonddal felépített, népszerű női vezetője kényszerült távozásra.
Stumpf szerint egyfajta „törzsi szellem” fűzi össze Magyar híveit – ugyanúgy, mint Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc rajongóit. Magyar, aki a Fidesz 2002-es választási kudarca idején szocializálódott, jól megismerte a párt módszereit és hasznosítja azokat. Fontos, hogy követelései többnyire azonosak azokkal, amelyeket a többi ellenzéki párt már régen képvisel, de ott nem találtak visszhangra.
Szerző: KLIKK TV
2024.08.03.
Magyar Péter nagy politikai tehetséggel, nem egy tekintetben a Fidesztől átvett módszerekkel szervezi pártját. Erről beszélt Stumpf András, a Heti Válasz publicistája a KlikkTV Tíz című műsorában Bolgár Györgyneek. Hozzátette, ha nem követ el nagyobb hibát, a mintegy törzsi alapon szerveződő Tisza Párt tovább növelheti befolyását és – elvileg – 2026-ban megbuktathatja az Orbán- rendszert. A Fidesz azonban a ma érvényes szabályok, a választási törvény megváltoztatásával (amint azt legutóbb a fővárosi választásoknál tette) keresztül húzhatja ezeket a számításokat.
Stumpf, aki maga is készített már interjút az idén feltűnt politikussal, úgy látja, hogy Magyar kitűnő politikai pillanatot választott ki indulására, amikor a kegyelmi botrány a Fidesz szavazóit is megrendítette, hiszen pártjuk két, nagy gonddal felépített, népszerű női vezetője kényszerült távozásra.
Stumpf szerint egyfajta „törzsi szellem” fűzi össze Magyar híveit – ugyanúgy, mint Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc rajongóit. Magyar, aki a Fidesz 2002-es választási kudarca idején szocializálódott, jól megismerte a párt módszereit és hasznosítja azokat. Fontos, hogy követelései többnyire azonosak azokkal, amelyeket a többi ellenzéki párt már régen képvisel, de ott nem találtak visszhangra.
LENDVAI ILDIKÓ: MAGYAR PÉTER MEGOLVASZTOTTA A JEGET, A BALOLDALNAK EZ NEM SIKERÜLT – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.08.03.
Magyar Péter személyisége tőlem idegen, néhány gondolatától égnek áll a hajam, de megjelenését fontosnak és pozitívnak érzem, mert képes volt arra, ami a baloldalnak évek óta nem sikerült: megolvasztotta a jeget – mondta Kompország című műsorunkban Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője. Az egykori politikus abban látja a baloldal jövőjét, hogy létrejön egy új baloldali mozgalom, amelyben nem vállalnak szerepet a régi elit tagjai, így természetesen ő maga sem. • Mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc a rossz választási eredmény ellenére sem mond le a DK pártelnöki posztjáról?
Szerző: MAGYAR HANG
2024.08.03.
Magyar Péter személyisége tőlem idegen, néhány gondolatától égnek áll a hajam, de megjelenését fontosnak és pozitívnak érzem, mert képes volt arra, ami a baloldalnak évek óta nem sikerült: megolvasztotta a jeget – mondta Kompország című műsorunkban Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője. Az egykori politikus abban látja a baloldal jövőjét, hogy létrejön egy új baloldali mozgalom, amelyben nem vállalnak szerepet a régi elit tagjai, így természetesen ő maga sem. • Mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc a rossz választási eredmény ellenére sem mond le a DK pártelnöki posztjáról?
- Mit kellett volna felelnie Gyurcsány Ferencnek az őszödi beszéd után neki feltett kérdésére, vagyis arra, hogy „Kell még valamit mondanom, Ildikó”?
- Valóban le akarták-e cserélni Horn Gyula miniszterelnököt Kósáné Kovács Magdára?
- Érez-e felelősséget azért, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után nem mondatták le Gyurcsány Ferencet?
- Mit kellett volna másképp csinálni a Horn-, a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány kormányok idején?
- Valóban le akarták-e cserélni Horn Gyula miniszterelnököt Kósáné Kovács Magdára?
- Érez-e felelősséget azért, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után nem mondatták le Gyurcsány Ferencet?
- Mit kellett volna másképp csinálni a Horn-, a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány kormányok idején?
A műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.
A RUGALMAS NYUGDÍJKORHATÁRNÁL FONTOSABB AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT RADIKÁLIS JAVÍTÁSA
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.08.04.
Magyarországon a várható élettartam alakulása nem teszi indokolttá, hogy az következő években emeljék a nyugdíjkorhatárt, éppen ellenkezőleg. Ez ugyanis – összehasonlítva több európai országgal – a magasak közé tartozik – mondta a Hírklikknek Hegyesiné Orsós Éva. Az „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnökét, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagját arról kérdeztük, működhet-e nálunk a rugalmas nyugdíjkorhatár, illetve mit jelentene, ha hozzáigazítanák a várható élettartamhoz?
Az Európai Unió több tagállamban, így Magyarországon is elképzelhetőnek tartaná, hogy a várható élettartam alakulásától tegyék függővé a nyugdíjkorhatárt. Eszerint, ha a várható élettartam csökken, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene – számolt be róla a Pénzcentrum a Nyugdíjguru információira hivatkozva.
A hazai nyugdíjrendszerben a rugalmas nyugdíjkorhatár fogalma és intézménye nem új dolog. 2010 előtt volt korengedményes, korkedvezményes nyugellátás, és maga az a tény, hogy a nők 40 szolgálati évvel kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, mind ehhez tartozik. Viszont a férfiak ezt már nem kérhetik, miközben tudjuk, hogy Magyarországon a férfiak életesélyei rendkívül rosszak. Ezért a nyugdíjas szervezetek alapvetően támogatják, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen – mondta Hegyesiné Orsós Éva.
Ezt indokolná – fejtegette a szakember –, hogy az Európai Unióban a férfiak várható élettartama több, mint 17 évvel több, mint Magyarországon. Ha tehát valaki eléri a 65. életévét, akkor az unióban még van esélye átlagosan több, mint 17 évet élni. Itthon viszont átlagosan kicsivel több, mint 13 további év jut a férfiaknak. Ezzel szemben a nők hosszabb ideig élnek még, igaz, az unió többi tagállamában élő nyugdíjas társaikhoz képest viszont jóval kevesebbet. Vagyis Magyarországon a nőknek esélyük van, hogy átlagosan 4 évvel tovább éljenek, mint a férfiaknak. Az utóbbiak mégsem kapják meg azt a lehetőséget, hogy előbb menjenek nyugdíjba. „A rugalmas nyugdíjba menetel intézménye rendkívül fontos. Ez azt jelenti, hogyha valaki szeretné kérni az öregségi nyugdíjának a megállapítását, miközben nem érte el az előírt korhatárt, akkor a rugalmas rendszer lehetővé teszi, hogy ezt igénybe vegye. Ugyanakkor minden bizonnyal kisebb összegre számíthat, mintha megvárta volna az irányadó nyugdíjkorhatárt.”
Korábban sem lehetett ezt bármikor kérni. Meg van határozva a minimum korhatár. Ha ez és az irányadó öregségi korhatár között szeretne nyugdíjba vonulni valaki, akkor ezt a rugalmas rendszer lehetővé teszi, függetlenül attól, hogy az illető férfi vagy nő. Ez azért lenne nagyon jó, mert igen különböző az emberek élethelyzete. Ma nagyon sok nő, aki a 40 szolgálati évvel kéri a nyugellátásának megállapítását, tovább dolgozik. Köztük azok az 57-60 évesek, akik nyugdíjasként akár még 10 évet is tudnak dolgozni. Míg egy férfi, aki például beteg, vagy akár a beteg hozzátartozóját ápolja, nem kapja meg ugyanezt a lehetőséget. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen. Sőt, az elmúlt években a szakszervezetek is sokszor kezdeményezték, majd követelték, hogy a férfiakra is terjesszék ki ezt a rendszert, ezt a lehetőséget – magyarázta Hegyesiné Orsós Éva...
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.08.04.
Az Európai Unió több tagállamban, így Magyarországon is elképzelhetőnek tartaná, hogy a várható élettartam alakulásától tegyék függővé a nyugdíjkorhatárt. Eszerint, ha a várható élettartam csökken, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene – számolt be róla a Pénzcentrum a Nyugdíjguru információira hivatkozva.
A hazai nyugdíjrendszerben a rugalmas nyugdíjkorhatár fogalma és intézménye nem új dolog. 2010 előtt volt korengedményes, korkedvezményes nyugellátás, és maga az a tény, hogy a nők 40 szolgálati évvel kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, mind ehhez tartozik. Viszont a férfiak ezt már nem kérhetik, miközben tudjuk, hogy Magyarországon a férfiak életesélyei rendkívül rosszak. Ezért a nyugdíjas szervezetek alapvetően támogatják, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen – mondta Hegyesiné Orsós Éva.
Ezt indokolná – fejtegette a szakember –, hogy az Európai Unióban a férfiak várható élettartama több, mint 17 évvel több, mint Magyarországon. Ha tehát valaki eléri a 65. életévét, akkor az unióban még van esélye átlagosan több, mint 17 évet élni. Itthon viszont átlagosan kicsivel több, mint 13 további év jut a férfiaknak. Ezzel szemben a nők hosszabb ideig élnek még, igaz, az unió többi tagállamában élő nyugdíjas társaikhoz képest viszont jóval kevesebbet. Vagyis Magyarországon a nőknek esélyük van, hogy átlagosan 4 évvel tovább éljenek, mint a férfiaknak. Az utóbbiak mégsem kapják meg azt a lehetőséget, hogy előbb menjenek nyugdíjba. „A rugalmas nyugdíjba menetel intézménye rendkívül fontos. Ez azt jelenti, hogyha valaki szeretné kérni az öregségi nyugdíjának a megállapítását, miközben nem érte el az előírt korhatárt, akkor a rugalmas rendszer lehetővé teszi, hogy ezt igénybe vegye. Ugyanakkor minden bizonnyal kisebb összegre számíthat, mintha megvárta volna az irányadó nyugdíjkorhatárt.”
Korábban sem lehetett ezt bármikor kérni. Meg van határozva a minimum korhatár. Ha ez és az irányadó öregségi korhatár között szeretne nyugdíjba vonulni valaki, akkor ezt a rugalmas rendszer lehetővé teszi, függetlenül attól, hogy az illető férfi vagy nő. Ez azért lenne nagyon jó, mert igen különböző az emberek élethelyzete. Ma nagyon sok nő, aki a 40 szolgálati évvel kéri a nyugellátásának megállapítását, tovább dolgozik. Köztük azok az 57-60 évesek, akik nyugdíjasként akár még 10 évet is tudnak dolgozni. Míg egy férfi, aki például beteg, vagy akár a beteg hozzátartozóját ápolja, nem kapja meg ugyanezt a lehetőséget. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen. Sőt, az elmúlt években a szakszervezetek is sokszor kezdeményezték, majd követelték, hogy a férfiakra is terjesszék ki ezt a rendszert, ezt a lehetőséget – magyarázta Hegyesiné Orsós Éva...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)