2024. július 24., szerda

DELLA: 12 DÜHÖS EMBER: EGYRE ROSSZABB A HANGULAT A BÍRÓI KARBAN

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.07.24.



Sokan gondolkodnak azon, hogy elhagyják a magyar igazságszolgáltatást, akkora az elégedetlenség a körükben. Méltánytalannak érzik az anyagi elismertségüket, mások a szakmai akadályok miatt állnak fel. A Della vendége, Gerő Tamás ügyvéd, adójogi és sportjogi szakjogász úgy tudja, a Simonka-ügy korábbi bírája utóbbi okból inkább külföldön keresett boldogulást, míg mások azon keseregnek, hogy már egy bolti állás is versenyképesebb jövedelmet kínál, mint amit az igazságszolgáltatás csúcsa alatt, a bírák segítőiként meg lehet keresni. De a bírók, ügyészek sem elégedettek. Az ügyvéd szerint az igazságszolgáltatás színvonalát gyengíti, ha nem becsülik meg a bírákat, ezért egyetért azzal, hogy a szakma az Európai Bizottságon keresztül próbálja elérni a magyar kormánynál a fizetésük rendezését. Ami egy kötelezettségszegési eljárással fenyegeti a kormányt. 

Gerő Tamással arról is beszéltünk, hogy a polgári peres eljárásokban egyre nagyobb súlya van a családügyeknek, a válásoknak, az ügyek rendezését viszont nehezíti, hogy egyre több a vegyes házasság, amikor az egyik fél külföldi állampolgár. Ilyen esetekben, ha nincs egyezség és külföldi ingatlan is a per tárgya, a külföldi illetékességű bíróságot is be kell vonni a vagyonmegosztási vitába, ami tovább drágítja a perköltségeket. 

Amelyek elég magasak, nem függetlenül az évekkel ezelőtt a peres eljárásokban bekövetkezett változásoktól. Ez sokakat kiszorított a peres jogorvoslati eljárásokból, ahogy az ügyvéd fogalmazott adásunkban: " időnként konganak az ürességtől a bíróságok". Ráadásul a perköltségek tovább emelkedhetnek - derül ki adásunkból, ahol arról is szó esett, hogy a gazdasági ügyek jelentős részében fennáll az állam érintettsége (ami jelzi, mekkora lett mostanra az állam ráhatása a gazdasági folyamatokra), valamint arról, miért haltak el a kormányváltások alkalmával beígért elszámoltatási kísérletek, és hogy miért nincs félnivalója Magyar Péternek, aki - saját bevallása szerint - túlárazott szerződéseket írt alá a Diákhitel Központ élén.

JOGÁLLAMISÁGBÓL ELÉGTELENT ADOTT MAGYARORSZÁGNAK BRÜSSZEL, AZ ORBÁN-KORMÁNY SZINTE SEMMIT SEM TELJESÍTETT TAVALYI AJÁNLÁSAIBÓL - ISMÉT REKORDSZÁMÚ JAVASLATOT KAPOTT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGTÓL ÉVES JELENTÉSÉBEN.

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2024.07.24.


Magyarországnak egy sor intézkedést kell hoznia az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének megerősítése, a korrupció leküzdése, a média sokszínűségének biztosítása és a hatalmat ellenőrző intézmények és civil szervezetek akadálytalan működése érdekében, hogy megfeleljen a jogállamiság uniós normáinak. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság (EB) idei jogállamisági jelentésének Magyarországról szóló fejezete.

A brüsszeli testület ahogy korábban, egy ezúttal is négy területen vizsgálta a tagállamok teljesítményét és tavalyi javaslatai végrehajtását:

az igazságszolgáltatás működése, a korrupció elleni harc, a média sokszínűsége valamint a fékek és ellensúlyok rendszere terén.

Az idei értékelés szerint az Orbán-kormány a tavalyi beszámolóban lefektetett bizottsági ajánlások közül egyet sem hajtott végre maradéktalanul. Nem javította az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon; nem rendelkezett a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletének megteremtéséről; nem tett megfelelő erőfeszítéseket a magasszintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és jogerős ítéletek elősegítésére; nem tett lépéseket a közszolgálati média és a médiaszabályozó hatóság függetlenségének a megteremtésére; nem hárította el a civil szervezeteket érintő akadályokat.

Ezzel összefüggésben az EB idén is rekordszámú, nyolc ajánlást tesz a magyarországi hatóságoknak.

1. Javítsák az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon

2. Hozzanak intézkedéseket a bírák, ügyészek, az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében

3. Fogadjanak el reformokat a lobbizásról és a forgóajtókról (amikor magas beosztású alkalmazottak az állami és magánszektor között váltanak munkahelyet - a szerk.) és biztosítsa a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletét

4. Kövessék nyomon a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, büntetőeljárásokat és jogerős ítéleteket

5. Vezessenek be a médiaszabályozó hatóság függetlenségét erősítő mechanizmusokat

6. Fogadjanak el jogszabályt az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztásának biztosítása érdekében

7. Erősítsék meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítését célzó szabályokat és mechanizmusokat

8. Hárítsák el a civil szervezeteket érintő akadályokat és mozdítsák elő a civil szféra biztonságos tevékenységét, beleértve a munkaképességüket akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezését...

SZAKÉRTŐ: NEM A BALATON MAGAS HŐMÉRSÉKLETE JELENTI MOST A LEGNAGYOBB VESZÉLYT

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: HERCZEG ZSOLT
2024.07.23.


30 Celsius-fokos a Balaton vize. Ez most még még nem okoz gondot a tó élővilágának, de később baj lehet belőle – mondta az InfoRádióban Boros Gergely, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.


A Balaton egyes régiói között van némi eltérés, értelemszerűen a sekélyebb részek gyorsabban melegszenek és magasabbra szökik fel a vízhőmérséklet, míg a mélyebb területeken ez kevésbé érvényesül, de általánosan az mondható, hogy jelenleg a tó vize 28-30 Celsius-fok körüli, amit a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mérései is megerősítenek. Bár a korábbi évek hasonló időszakban volt már példa „igen magas” vízhőmérsékletekre, a mostani egyértelműen szokatlanul magasnak számít – mondta az InfoRádióban Boros Gergely.

Jó hír viszont, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy ennek következtében egyelőre semmilyen extrém körülmény nem alakult ki az élővilágra nézve, így például nem tapasztalni szokatlan algaburjánzást, sőt, olyan algaösszetétel sem alakult ki, amely aggodalomra adhatna okot. Ezen felül halpusztulásról vagy egyéb rendkívül eseményről sem érkezett jelentés a kutatóintézethez.

Mindazonáltal lehetnek problémák. Jelenleg még azon a határon belül vagyunk, amit a balatoni halállomány tolerálni képes, de a vízhőmérséklet emelkedésével az oxigén vízben való oldódásának a képessége csökken, ami az élőlények szervezetét megviseli, és egy bizonyos hőmérséklet fölött a táplálkozási hajlandóságuk is csökken.

A szakember elmondása szerint nem is annyira a vízhőmérséklet magas értékével van a gond, hanem a hosszú szélcsendes időszakokkal, mert a Balaton vízének az időszakos átkeveredése elengedhetetlen ahhoz, hogy az alsóbb vízrétegekbe – az üledék, hétköznapi nevén az iszap környékére – oxigénben gazdag víz jusson. Ennek a hiánya tápanyag-felszabadulást idézhet elő az üledékből, amitől be tud indulni az algák tömegburjánzása – magyarázta Boros Gergely.

A NŐK ELLENI ERŐSZAK AZ AUTOKRATIZÁLÓDÓ REZSIMEK ESZKÖZE ÉS EGYBEN KÖVETKEZMÉNYE IS

QUBIT
Szerzők: ANTONI RITA, SZABÓ JÚLIA LILIAN
2024.07.24.


Az autokrácia felé forduló államok a demokrácia látszatának fenntartása érdekében nem közvetlenül követik el a nemi alapú erőszakot, hanem megteremtik annak feltételeit, aztán elhárítják a felelősséget.

Ahogyan az elmúlt évek aggasztó világpolitikai eseményei is megmutatják, a demokrácia nem statikus, alakulása pedig nem lineáris: a demokratizálódás folyamata visszafelé is fordulhat, így a már megszerzett, akár eddig társadalmi konszenzust élvező szabadságjogokat is el lehet veszíteni. A demokratikus értékek közül napjainkban kiemelt veszélyben forog a nemek egyenlősége, azon belül a nők reprodukciós önrendelkezési joga, valamint a nők és LMBTQ emberek testi épséghez, biztonsághoz, nemi alapú erőszaktól mentes élethez való joga. Az autokratizálódó állam általában nem éri be azzal, hogy a bántalmazókat büntetlenül hagyja, hanem a nők és az LMBTQ emberek elleni erőszak felbujtójává vagy elkövetőjévé válik. A nők elleni erőszak így lesz az autokratizálódó rezsim eszköze, egyben – mivel az állami erőszak az egyéni agresszorok bátorításán keresztül a privátszférába is lecsorog – következménye is.

A CEU Demokrácia Intézete Krizsán Andrea és Conny Roggeband vezetésével 2024. június 3–4. között nemzetközi workshopot szervezett, ahol a résztvevő kutatók lengyel, spanyol, olasz, orosz, magyar és latin-amerikai példákon keresztül elemezték a nemi alapú erőszak és az autokratizálódás a szakirodalomban eddig kevéssé feltérképezett összefüggéseit.

A nemi alapú erőszak mint a hatalomgyakorlás és -fenntartás eszköze

Az előadások arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes elszakadni az erőszak leszűkített definíciójától, amely csak a fizikai erőszakra és csak annak közvetlen elkövetésére koncentrál. Az egyénileg elkövetett nemi alapú erőszak sem különálló jelenség, hanem a patriarchális rendszerbe ágyazódik, ugyanakkor az államnak mint elkövetőnek széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésére a felelősség elhárítására: bőven elég, ha csupán megteremti az erőszak elkövetéséhez ideális körülményeket. Olyan törvényeket hozhat, amelyek nők halálához vezetnek (pl. a lengyel abortusztörvény), kiszervezheti az erőszakot, illetve az arra való felbujtást (pl. a spanyol „férfijogi” influenszerek), vagy akár egy-egy haladónak tűnő intézkedéssel elterelheti a közfigyelmet (pl. a nőket autót vezetni engedő, de a vezetés jogáért küzdő aktivistákat bebörtönző Szaúd-Arábia). Az autokrata politikusok konkrét jogszabályok és rendeletek elfogadása nélkül, pusztán gesztusaikkal és beszédeikkel is hozzájárulhatnak egy olyan közhangulat kialakításához, amelyben a nők és LMBTQ emberek elleni erőszak sokkal elfogadottabbá, valószínűbbé és rendszeresebbé, sőt rendszerszintűvé válik...

HA CSAK EGY ROMA GYEREKNEK TUDOK SEGÍTENI A KITÖRÉSBEN, AZ MÉG EGY OLIMPIÁNÁL IS TÖBBET ÉR

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2024.07.24.


„Megragadt a memóriámban egy mondat, ami számomra a céltudatosság jelképe is egyben. A harcos tudja, hogy a nagy álmok sok kicsiből állnak, ugyanúgy, ahogy a nap fénye is milliónyi kis sugárból adódik össze. Paulo Coelho írta ezt, nyilván nem az ökölvívásra gondolt, de mély a mondanivalója. Egy átlagember is harcos, vannak céljai, egy élsportoló még inkább harcos. Az én álmom, az olimpiai részvétel, teljesült, de ha már ott vagyok, szeretnék sok időt kint tölteni, nem csak egy meccsre elutazni.

Szeretnék megmutatni egy olimpiai érmet a kisfiamnak, és a kezébe adni augusztusban”

– így kezdte a beszélgetésünket Kovács Richárd Eb-bronzérmes ökölvívó, aki a 63,5 kilósok közt versenyez Párizsban. Ha mázlija lesz, és a húsz kijutott versenyző közül bekerül a négy erőnyerő közé, akkor meccs nélkül érkezik a tizenhat közé, ahogy a nyolc kiemelt is. (A maradék négy helyért nyolcan bokszolnak.) Innen a képlet egyszerű: két győztes meccsel már érmet is nyerhet. Ha erőnyerő lesz, elmehet például a pénteki megnyitóra, ha nem, akkor már másnap, vagyis szombaton szólítják a ringbe.

A 26 éves Kovács Máriapócson született, és még óvodás volt, amikor hatévesen megismerkedett a boksszal. A testvérével és az unokabátyjával ment be a bokszterembe, ez a sport az apjától sem állt távol. Igazán nem is tudja, mi fogta meg, a kesztyű vagy a mozgás, de első látásra szerelembe esett, és ez kíséri mind a mai napig. Boldogan ment az edzésekre még úgy is, hogy a szabályoknak megfelelően 13 éves korában kezdhetett el csak igazán versenyezni. A diákolimpián, a serdülő bajnokságokon, mindenhol szorítóba lépett, 13 éves korától a korosztályos válogatottak tagja lett, értelemszerűen most a felnőtt válogatottban van a helye.

Kovács a 2023-as Európa Játékokon megszerzett bronzérmével jutott ki Párizsba, a szerb Sendriket egyhangú pontozással verte meg a nyolc között, hogy az álma, az olimpiai részvétel valóra váljon. A grúz Gurulitól kikapott az elődöntőben, őt most is megkaphatja ellenfélnek az olimpián, a sorsolást csütörtökön késő délután tartják. Azt, hogy a részvételnek mekkora értéke van ebben a súlycsoportban, hűen érzékelteti, hogy amerikai versenyző háromszor is nekifutott, de nem tudta biztosítani a helyét, elvérzett a selejtezőkön, pedig az ottaninál erősebb bokszkultúra kevés akad.

„A boksz a mai napig egy kitörési lehetőség, de engem a kezdeteknél még nem ez érdekelt, mert egyszerűen csak jól éreztem magam a teremben, a ringben, még ha kaptam is ütéseket. Jó nevelést, önuralmat, önfegyelmet, kitartást kaptam a boksztól, és hát a mai világban az sem hátrány, ha meg tudja védeni magát az ember.

A bokszban az a szép, hogy a szülőnek nem kell milliomosnak lennie, hogy elindítsa a gyerekét, mert ez a szegények sportja, de mindenki egyenlő a ringben. Abban az ötször ötméteres négyzetben mindenki egyenlő,

nem számít, ki honnan jön, nem számít, mennyire gazdag, vagy mennyit nélkülözött korábban. A ringben csak a teljesítmény, a tudás számít.”...


78 MILLIÁRD FORINTOS FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁST KAPOTT BRÜSSZELBŐL AZ ORBÁN-KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2024.07.24.


Magyarországnak végre kell hajtania az EU Bíróságának ítéletét, és 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot – írja az Orbán-kormánynak címzett friss levelében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság (EB) július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak – tájékoztatta a Népszavát Christian Wiegand szóvivő. Ebben a testület egyrészt tájékoztatást kér arról, hogyan kíván megfelelni az idén június 13-án, illetve 2020. december 17-ikén hozott európai bírósági ítéleteknek, másrészt 45 napos határidőt szab egy 200 millió eurós bírság kifizetésére. Az ország teljes jelenlegi tartozása több mint 240 millió euró, amely naponta 1 millióval emelkedik.

Mint beszámoltunk róla, az Európai Unió Bírósága (EUB) június 13-án pénzbírságot szabott ki Magyarországra, amiért nem teljesítette a bírói testület egyik korábbi ítéletét. A pénzbírság két részből áll: egyrészt az Orbán-kormánynak az ítélethozatalt követően 200 millió euró átalányösszeget kell fizetnie az EU kasszájába, ezen felül naponta 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot mindaddig, amíg migrációs és menekültügyi szabályait nem hozza összhangba az uniós elvárásokkal.

A múlt héten kelt bizottsági levél egyelőre csak az átalány befizetésére szólítja fel a magyarországi hatóságokat 45 napos határidővel. Ha ezt elmulasztják, akkor az Európai Bizottság újabb felszólítást küld, de már csak 15 napot adva a teljesítésre.

Amennyiben a pénz ezután sem érkezik meg Brüsszelbe, az uniós testület megkezdi a kamatokkal növelt összeg fokozatos behajtását a Magyarországnak járó közösségi támogatásokból.

Ami a napi egymillió eurós bírságot illeti, az EB levelében egyelőre arról érdeklődik, hogy Budapest miként kívánja a törvényeit összhangba hozni az EU menekültügyi és migrációs jogszabályaival, és a válasz függvényében dönt a további lépésekről. Az eljárás hasonló az átalányösszeg behajtásakor követett procedúrához, csak ebben az esetben az EB először tájékozódik, amit később fizetési felszólítás követ 45 napos határidővel, majd nem teljesítés esetén levonás. A különbség az, hogy a napi bírság összege mindaddig emelkedik, amíg a magyarok nem hozzák meg a szükséges törvényeket...

ÍZELÍTŐ AZ ÚJ KRESZ-BŐL: CSALÁDTAGOK ÉS SZIMULÁTOROK IS OKTATHATNÁK A VEZETÉST, SZIGORÍTANÁK A BEVONT JOGOSÍTVÁNY VISSZASZERZÉSÉT

24.HU

Szerző: VASKOR MÁTÉ
2024.07.24.


Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 2025 márciusáig kell letennie a kormány asztalára a KRESZ megújítására vonatkozó szakmai javaslatait. Egy keddi háttérbeszélgetésen konkrétumokat is közöltek a körvonalazódó változtatásokról.


Először közöltek konkrét KRESZ-módosítási javaslatokat az Építési és Közlekedési Minisztérium által megszervezett keddi háttérbeszélgetésen. Az eseményen a jogosítványszerzés, a gépjárművezető-képzés és -vizsgáztatás megújításának részleteit vázolták fel.

Dr. Kerékgyártó János, a tárca közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, megváltozott a társadalmi, mobilitási és technológiai környezet, és bár voltak az elmúlt években is szabálymódosítások a KRESZ-ben, szétesett a koherencia, így a szemléletváltás mellett a rendszer összehangolására is szükség van.

A közlekedési szabályrendszer megújítása során a KRESZ mellett négy további területen zajlik a munka. Sor kerül

- a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételének vizsgálatára;

- a közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálatára;

- a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások megújítására, ideértve az önvezetéssel kapcsolatos technológiák alkalmazási lehetőségeinek feltárását;

- valamint a humán tényező – így a képzési, oktatási háttér, és a közlekedési kultúra – fejlesztési lehetőségeinek feltárására.

A keddi eseményen ez utóbbiról számoltak be részletesen a munkacsoport tagjai. Elhangzott: bár Magyarországon javultak a baleseti statisztikák, továbbra is ragaszkodnak a zéró vízióhoz, ennek értelmében pedig egy elveszített emberélet is sok.

Ha így nézzük, nem állunk jól

– fogalmazott Kerékgyártó János. A helyettes államtitkár szerint a balesetek java emberi hibákra vezethető vissza, ezért is fontos a humán tényező fejlesztése.

Felhívta a figyelmet, hogy a munkacsoportoknak 2025 márciusáig kell letennie a kormány asztalára a végső javaslatcsomagot. A munkacsoportok által megfogalmazott észrevételek tehát nem tekinthető végső döntéseknek, de a döntési folyamat részei, ezekre támaszkodhatnak majd a jogalkotók az új KRESZ kialakításánál...

DIREKT36 PODCAST – MI VÁRHATÓ NOVEMBERIG A FEJE TETEJÉRE ÁLLT AMERIKAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN?

DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36 PODCAST
2024.07.23.



Az amerikai elnökválasztási küzdelem nem szokott unalmas lenni, de az idei kampány a legvadabb elképzeléseket is kezdi felülmúlni: a júniusi vitán katasztrofális teljesítményt nyújtó Joe Biden a Demokrata Párt nyomására végül visszalépett a jelöltségtől, és alelnökét, Kamala Harrist biztosította támogatásáról. Eközben Donald Trump túlélt egy merényletet, ami a republikánus hívek körében már-már isteni státusszal ruházza fel. 

Donald Trump ismételt megválasztására minden esély megvan a közvélemény-kutatások szerint, de milyen fordulatot hozhat Joe Biden visszalépése? Mennyivel jobb jelölt Harris Bidennél és milyen gyengeségeit fogják szétszedni a kampányban? Mit mond el Trumpról, hogy a bestsellert író, őt korábban mereven elutasító J.D. Vance-t választotta alelnökjelöltjének? Mennyire kell komolyan venni a Project 2025-ot, amely a demokraták szerint Trump veszélyes forgatókönyve, amellyel felforgatná Amerikát újbóli elnöksége első évében? És mit várhatunk Európában egyik vagy másik jelölt győzelme esetén? 

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Direkt36 műsorában Garamvölgyi Flóra külpolitikai újságíróval, a Szabad Európa és a The Guardian külsős munkatársával, illetve Kaló Máté külpolitikai elemzővel.

BOD PÉTER ÁKOS: „A NER-ES FIATALOK ORBÁNT NYUGDÍJBA KÜLDENÉK, MERT MÁR NINCS SZÜKSÉGÜK RÁ”

FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.07.23.



Gyenge lábakon áll a magyar gazdaság? 
A korrupció nemzeti ügy lett, az emberek egyre jobban felismerik? 
Nyugdíjba küldenék Orbánt a NER feltörekvő titánjai? 
A magyar középosztály miért nem tud európai színvonalon élni? 
Miért mennek neki egyre többen nyíltan a fideszes berkeken belül, az orbáni gazdaságpolitikának? 
Trump menti majd meg Orbánt? 
Az ukránok politikai okokból zárják el Magyarország felé a kőolajvezetéket? 

A kérdéseinkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszol.

EGY KARATEEDZŐ VÉLEMÉNYE AZ ESETRŐL...

MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: Mi ez az ország?
2024.07.21.



Mivel már több 7 éve karateedző vagyok, édesapám több mint 40 éve karateedző, és amúgy a Norbi is fekete öves, elég jó rálátásunk van erre az életre. 
Ennek fényében beszéljünk a történtekről....

VÁRATLAN FORDULAT MAGYAR PÉTER PÁRTJÁBAN - NAGY ATTILA TIBOR

ELEMZŐ / NAPHÍRE
Műsorvezető: GAVRA GÁBOR
2024.07.23.



Ezen a héten Joe Biden visszalépéséről, Magyar Péter pártépítéséről és a magyar közvélemény Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról beszélgetünk Nagy Attila Tiborral a Nap Híre Elemző című műsorában.

DÁVID FERENC: ORBÁNNAK A GDP A MÉRŐSZÁM, SOHA NEM A KERESETEK, A NYUGDÍJAK

HÍRKLIKK / KLIKKTV TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.07.23.


Az a költségvetés, amelyet kilencvenszer kell módosítani, megmutatja, mekkora nagy bajban van a gazdaság Magyarországon, a veszélyhelyzet fenntartása pedig arra jó, hogy a parlament kikerülésével 24 órán belül átírhassák a büdzsét – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Dávid Ferenc közgazdász, a DK országgyűlési képviselője. Hozzátette, eredetileg az idén bruttó 2,9 százalékra akarták levinni a hiánycélt, de már az első negyedévben 5 százalék feletti volt a hiány, és már májusban látszott, hogy mekkora túlköltések vannak. „Látjuk, hogy a 4,5 százalék is nagy veszélyben van, ezért egyrészt bevételi oldalról mintegy 400 milliárd forintos csomagot tettek le az asztalra, a kiadási oldalon pedig – sajnos – olyan közcélokat szolgáló beruházásokat radíroztak ki, amely mindannyiunknak fájni fog.”


A költségvetés összerogyott – fogalmazott a közgazdász, aki rámutatott arra is, hogy a kormánynak nem érdeke, hogy a költségvetés átlátható legyen. „Ez a zavarosban halászás: nem akarnak tiszta képet mutatni, a széles választói körnek nem akarják elmondani, milyen rossz helyzetben vagyunk, hogy milyen kilátástalan a magyar gazdaság helyzete, de néha csak kiderült az igazság.” Dávid Ferenc arra utalt, hogy az ipar húzóágazata, az építőipar stagnál, a lakossági fogyasztás nem olyan ívben emelkedik, mint amit vártak, nem tudja kinőni a magyar gazdaság az eladósodottsági hiányát, és olyan terheket vállaltak, mint a lakossági államkötvények hozamának kifizetése. „Volt olyan, amikor egy összegben ezer milliárd forintot kellett kitolni, és még nem tudjuk, milyen hiteleket vesznek fel. Az uniós támogatásokat és hiteleket az Orbán-kormány nem kapja meg, a kínaiak a magyar gazdaság finanszírozását pedig kisujjal megteszik, kérdés, mennyi a gazdasági és mennyi a politikai ára.”

A közgazdász rámutatott, lehúznak vasútfejlesztéseket, energiafejlesztéseket, közútfejlesztéseket, kivesznek a Budapest egészségügyi programból, pedig ezek mind közcélt szolgáltak volna. Dávid Ferenc szerint a bevételi oldalon elsősorban a pénzintézeteket akarják tovább kopasztani, de a bankok a rájuk rótt terheket biztosan tovább fogják tolni a fogyasztókra, csak nem a most megtiltott módon. „Ez a piac szabálya, de a bankok nem térdelhetnek le.”...

1500 MILLIÁRD MÁR A ZSEBBEN – KÁRPÁTI IVÁN JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI IVÁN
2024.07.23.


Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.

1500 milliárd forint. Több metróvonal ára, nagyjából ennyibe fájt nekünk Ferihegy is. Úgy három hónapig Magyarország összes nyugdíját is fizetni lehetne belőle. Mit mondjak még, talán így azért érzékelni lehet a nagyságrendet. Ja, körülbelül ennyi az államháztartás hiánya is.

Mindezt azért soroltam fel, mert a Válasz Online vette a fáradságot és kiszámolta a még nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján, hogy a NER zászlós urai, az uralkodó családja és a kisebb klánok mennyi vagyont kuporgattak össze úgynevezett magántőkealapokba. Ezekbe kívülről nem nagyon lehet belelátni, ráadásul teljesen törvényes konstrukciók, naná, ők hozták rá a törvényeket.

Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni...

ITT OLVASHATÓ

TIZENNÉGYMILLIÓ EURÓT SZAKÍTANAK MÉSZÁROS LŐRINC ALVÁLLALKOZÓI AZ ÚJ BELGRÁDI STADION FELÉPÍTÉSÉBŐL - AZ ORBÁN VIKTOR ÉS ALEKSANDAR VUČIĆ SZERB ELNÖK KÖZÖTTI SZOROS KAPCSOLAT GYÜMÖLCSÉT MOST AZ UTIBER ÉS VIKÖTI ARATHATJA LE

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2024.07.24.


Hétfőn elkezdődött a szerb nemzeti futballtadion építése a Belgrád közelében található Szurcsinban – írja a Nemzeti Sport egy szerbportál, az Ekapija beszámolója nyomán. Orbán Viktor kedvenc lapja némi túlzással, de büszkén jegyzi meg, hogy az új, 52 ezer fő befogadására alkalmas létesítmény 515 millió euróból, megközelítőleg 201 milliárd forintból épül a tervek szerint 2026-ra. Az építkezést két szerb mellett egy magyar vállalat irányítja és felügyeli. Mint kiderült, a megbízás, amely nem az építkezésre, hanem a megvalósítás egy részterületére szól, összesen 14 millió euró, azaz több mint 5,4 milliárd forint értékben.

„A szerbek új nemzeti stadionjának építésére Magyarországról a mélyépítésre és közlekedési infrastruktúrára specializálódott Utiber és a vízgazdálkodás mellett út- és autópálya, valamint vasútépítési tervezési és mérnök tanácsadói feladatokat ellátó Viköti kapott megbízást. A vállalatoknak a belgrádi nemzeti stadion megépüléséig kell segíteniük a projekt létrehozásában” – olvasható a Nemzeti Sportban. Az építőiparban ismerősen hangzó, a tervezési, mérnöki munkákat végző cégek hátteréről a 444 írt két évvel ezelőtt egy összeállítás részeként.

E szerint az Utiber és a Viköti is Mészáros Lőrinc cégeinek készséges alvállalkozója. „Az eredetileg 1971-ben alapított Közúti Beruházó Vállalat a rendszerváltozás után lett Utiber Kft., de a NER-ben bontakoztak ki igazán” – derült ki a lapból. Felidézték, hogy ők tervezhették meg 1,2 milliárd forintért a ferencvárosi sínek átpakolását, hogy elkerüljék a nem létező olimpiai falut. Az Utiber lett az egyik nyertese a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt, 30 milliárd 873 millió forintos út- és vasúttervezési megállapodásnak is 2021-ben. A cég legnagyobb tulajdonosa Almássy László, aki 2020-as 6,6 milliárd forintos forgalmat és 1,4 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak...

MÁRA BEÁLLT A "PARANCS-ÉRTETTEM" RENDSZER A KÖZEGÉSZSÉGÜGYBEN | DR. KINCSES GYULA | REGGELI SZEMÉLY

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.07.24.



A Reggeli Személy 2024. július 23-i adásában Dési János vendége Dr. Kincses Gyula, orvos, politikus, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnöke volt.

SÁNDOR FEGYIR: MEDDIG MENTEK VOLNA EL A MAGYAROK 1956-BAN? VALÓSZÍNŰLEG AZ UKRÁNOK IS HAJLANDÓK UGYANERRE

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2024.07.24.



Két év önkéntes szolgálat után szerelt le a 68. Kárpátaljai Sárkányok területvédelmi zászlóaljától. Már csak az ukrán diplomácián múlik, kinevezik-e Ukrajna magyarországi nagykövetévé. Sándor Fegyirt, a lövészárkok professzorát az Ung folyó partján kérdeztük. Interjú.

Mikor várható a nagyköveti kinevezésének ukrán jóváhagyása?


Ezzel kapcsolatban az ukrán külügyminisztériumhoz kell fordulni. Nekem első körben le kellett szerelnem a hadseregből. Csak ezután következhetett a nagyköveti tisztség betöltéséhez szükség ügymenet elindítása. Benyújtottam a kinevezésemhez szükséges dokumentumokat, adatokat kellett szolgáltatnom a jövedelmi és vagyoni helyzetemről. Ez a szokásos kiválasztási eljárás, amikor vezető állami tisztségbe kerül valaki.

Tanáremberként a tudásban és a humánumban hitt. Hogy élte meg a fronton az erőszak törvényeit?

Azon a napon, 2022. február 24-én három előadásom volt az egyetemen a Pszichológiai Kar hallgatóival.

Miután véget értek az óráim, felkerestem az ungvári toborzóirodát, és önkéntesként jelentkeztem katonai szolgálatra a hazám, a családom és Kárpátalja védelmére.

Egyetlen másodpercre sem bántam meg a döntésemet. Ma sem tennék másképp. Természetesen megváltoztatta az életemet a háború. Ez az időszak önfegyelemre tanított, jobban értékelem az élet minden apró örömét, azokat a pillanatokat, amelyek boldoggá tesznek. Ma is gyakran emlegetjük a bajtársakkal, hogy csakis egy felsőbb erőnek köszönhetjük, hogy túléltük a nehéz helyzeteket a harcmezőn. Ebben az is közrejátszott, hogy vállvetve kiálltunk egymásért.

Volt olyan pillanat, ami megszakított, megtört önben valamit?

Nagyon nehéz szituáció azokat a bajtársakat látni meghalni, akikkel nem sokkal korábban még együtt beszélgetettünk, együtt ettünk. Az ő halálukat végignézni szívszorító, nehéz pillanat volt...

EGYRE BONYOLULTABB A PONTSZÁMÍTÁS, MA ESTE KIDERÜL, KIT VETTEK FEL EGYETEMRE

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.07.24.


Szerdán este 8-kor hirdetik ki idén a felvételi ponthatárokat az egyetemek szeptemberben induló szakjaira. A jelentkezők ekkor tudhatják meg, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova.

A képlet egyszerű: a különböző egyetemi szakokon különböző ponthatárokat állapítanak meg, és akinek ezeknél magasabb lett a pontszáma, azt felveszik az általa választott képzésre. A ponthatárokat a Felvi.hu oldalán teszik közzé, de a felvételizőket sms-ben is értesítik az eredményükről. Mindenkit csak egy helyre vehetnek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

Ahogy minden évben, a Telexen idén is este 8 órakor közzétesszük néhány népszerű szak ponthatárát, így érdemes lesz nálunk követni a fejleményeket.

Több mint ötezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, mint tavaly

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamely magyar egyetem alap, osztatlan vagy mesterképzésére. Ez közel 5500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig több, mint 2022-ben és az azt megelőző években. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemekre, ezután kezdett csökkenni a felsőoktatás iránti érdeklődés. A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra és 2011 óta csak tavaly haladta meg először a 120 ezret.

Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években. A csökkenés oka a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, az egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása lehetett – erről beszélt korábban Polónyi István oktatáskutató a Népszavának.

A drasztikus visszaesés után a kormánynak lépnie kellett, ha növelni szerette volna a felsőoktatásba jelentkezők számát. Polónyi szerint a kabinet rájött, hogy az „elitszemléletű” felsőoktatási politika nem volt sikeres, ezért több ponton lazítottak a bekerülés feltételein. Ez látszott a meghozott intézkedésekből: például eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges kötelező emelt szintű érettségit, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgát. Idéntől pedig a központi többletpontok helyett az egyetemi hatáskörben adható plusz 100 pont is lehetőséget ad az intézményeknek a kedvezőbb mérlegelésre...

PUZSÉR HANGFELVÉTELE ÁBRAHÁM POFONJÁRÓL, MAJKA KIÁLLÁSA AZ ERŐSZAK MELLETT

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.07.24.



Puzsér hangfelvétele Ábrahám pofonjáról, Majka kiállása az erőszak mellett..
.

„HINNEM KELL BENNE, HOGY GYŐZÜNK!” – ÍGY VÉDI A PUSZTULÁSTÓL A KULTÚRÁT A HARKIVI MÚZEUM

VÁLASZ ONLINE / PORTÉ
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.07.24.


Ukrajna nem csak a frontvonalakon védekezik Oroszország ellen. A civil önkénteskedéstől az iskolákig, a belső menekültek gondozásától a felszabadított területeken végzett építőmunkáig tart az ív. Meg az irodalomig. 2022. február 24-e óta kevesen tettek érte többet, mint a Harkivi Irodalmi Múzeum és vezetője, Tetjana Pilipcsuk. Lapunk ellátogatott az intézménybe megérteni, miért fontos a kulturális örökség gondozása még egy ennyire brutális háború közepette is – egy üres múzeumban. Portré Harkivból, ráeszmélésekkel.


Nem sokkal azután, hogy 2022. március 24-én egy „Z” jellel mázolt kisbuszba tuszkolva elrabolták, Volodimir Vakulenko testébe kettőt eresztettek egy Makarovból. Az ünnepelt ukrán gyerekkönyvíró otthona, a Harkiv megyei Izjum melleti falucska, Kapitolivka akkoriban orosz megszállás alatt állt. Halálának részleteire a 2022. szeptemberi ukrán ellentámadás után derülhetett fény. Miután holtteste több mint egy hónapig hevert az utcán, a megszállók május 12-én arra utasították a helyieket, hogy temessék tömegsírba a többi meggyilkolt ukrán civil mellé. Fél évvel később exhumálták. Ő volt az izjumi Sekszpir utcai tömegsír 319-es halottja. Gyilkosai a „Luhanszki Népköztársaság” katonái voltak.

A megszállásról Vakulenko naplót vezetett. Elrablása előtt elásta a kertjében a cseresznyefa alá.

A füzetet Izjum felszabadulása után, szeptember 24-én egy író kolléga, Viktorija Amelina ásta elő. A szó szoros értelmében. Úgy döntött, a beszámolót könyvben is ki kell adni, de csak a szerkesztésig jutott. 2023. június 27-én az oroszok a Donyeck megyei Kramatorszkban két Iszkander rakétát vezettek a pizzériára, ahol ült. Sérüléseibe négy nappal később halt bele a dnyiprói Mecsnikov Kórházban. A naplót viszont kiadták, Ja peretvorjujusz (Átalakulok) címmel. Hamar elkapkodták, újra kellett nyomni. Többször viszont nem fogják. Ugyanott legalábbis. A könyvkiadó anyacége, a Faktor Druk harkivi nyomdáját 2024. május 23-án lőtték szét az oroszok egy Sz-300-as légvédelmi rakétával. Heten meghaltak. A részleteket mi is megírtuk, ott voltunk ugyanis. A tragikus láncolat lezárásaként Vakulenko naplójának eredetije ma a kijevi Holodomor Nemzeti Múzeumának Namir (Szándék) című kiállításán látható. A műtárgyiasult füzetet azonban a kijeviek csak kölcsönkapták. Harkivból.

Miután 2022 januárjában kinevezték, Tetjana Pilipcsuk csak azt akarta, amit minden múzeumigazgató: a rendelkezésre álló műtárgyakkal és a város kreatív embereinek bevonásával minél többeket meggyőzni arról, hogy amivel foglalkoznak, fontos. Az ukrán identitás része. Ez pedig az irodalom. A Bahalija (egykor: Frunze) a januárban Puskinról Hrihorij Szkovorodára átkeresztelt utca csendes leágazása Harkiv belvárosában. A 6-os szám alatti kétszintes épületben semmi feltűnő nincs. Építészetileg illeszkedik a szomszédaihoz. Aki rendszeresen jár erre, nem sok változást észlel a 2022. február 24-e előtti állapotokhoz képest. Az átalakulás bent látszik...

A MAGYAROK NÉZIK A LEGTÖBB PORNÓT SAJÁT SZEXUÁLIS ÖRÖMÜKRE EGY FRISS KUTATÁS SZERINT

QUBIT
Szerző: STEFI GRAFPH
2024.07.23.


A 42 ország lakosai körében végzett felmérés alapján mindenhol ez a leggyakoribb motiváció a pornóhasználatra, de a magyarok a legmotiváltabbak.


Júniusban jelent meg annak a kutatásnak az eredménye, amelyben Koós Mónika, a Duisburg-Esseni Egyetem igazságügyi pszichiátriai és szexuális kutatásokkal foglalkozó intézetének posztdoktori kutatója és egy nemzetközi kutatócsoport a pornóhasználat motivációit vizsgálta 42 országban. Ebből az derült ki, hogy az emberek leginkább saját szexuális örömszerzés céljából néznek pornót, tekintet nélkül nemre, országra vagy szexuális orientációra, míg a motivációs lista legalján a stressz vagy az unalom elűzése állt...

AZ EURÓPAIAK HAGYTÁK, HOGY ORBÁN AZT TEGYEN VELÜK, AMIT CSAK AKAR - A DEMOKRATIKUS EURÓPA TÚL SOKÁIG TÚL KEVESET INVESZTÁLT SAJÁT BIZTONSÁGÁBA ÉS VÉDELMÉBE – NEMZETKÖZI LAPSZEMLE.

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző:KÁRPÁTI JÁNOS
2024.07.24.


A svájci Neue Zürcher Zeitung kommentárban figyelmeztet
arra, hogy miközben Amerikában reális veszélynek számít Donald Trump második elnöksége, Európa riasztóan gyenge, és híján van az egységnek. Sokakat aggodalommal tölt el, mi lesz az óvilágból amerikai védőernyő nélkül.

A lap szerkesztője, Gordana Mijuk szerint jelenleg csak vágyálomnak minősíthető Ursula von der Leyennek a folyamatosságba vetett reménye, amit jól tükröz az a kijelentése, amivel saját ismételt megválasztását kommentálta az Európai Bizottság elnöki posztjára. Úgy fogalmazott, hogy „újabb öt év”. A zürichi kommentátor szerint az, ami várható, minden lesz, csak nem újabb ugyanolyan öt esztendő.

„Egy kis ízelítőt már kapott az EU, Orbán Viktornak köszönhetően. A magyar miniszterelnök, akinek az országa az év végéig az EU-Tanács elnökségét látja el, néhány nappal ezelőtt önmaga által békemissziónak nevezett körutat tett Kijevtől Moszkván és Pekingen át a floridai Mar-a-Lagóig, és annak során mintegy vak engedelmességgel játszotta el Donald Trump különmegbízottjának a szerepét” – olvasható a cikkben. Ezután a szerző kitér ara, hogy Orbán elhibázottnak minősítette az EU eddigi Ukrajna-politikáját, és hozzátette, hogy Trump, megválasztása után azonnal megoldaná az ukrajnai háborút. Brüsszel felháborodottan reagált Orbán provokációjára, de a miniszterekhez intézett felhíváson túl, hogy bojkottálják a magyar elnökséget, semmi nem történt. Így reagál egy erős, egységes Európa? – teszi fel a kérdést Gordana Mijuk.

Európa 2016-ban nem volt felkészülve Trump doktrínájára, miszerint „Amerika az első”, és nincs felkészülve ma sem, ami megbocsáthatatlan – írja a kommentátor, és hozzáteszi: Európa máig nem volt képes feladni azt a modellt, amely hosszú éveken át oly sikeresnek bizonyult, vagyis az olcsó orosz gáz, az olcsó kínai munkaerő és az olcsón élvezett amerikai védelem modelljét. Európa túl sokáig elutasította, hogy több legyen, mint békeprojekt, amely csak növekszik és növekszik, és terjeszti a prosperitást és jólétet. A hatalom kemény oldala, a katonák, a fegyverek és a muníció nem illett ebbe a koncepcióba. Azt hitték, a háborút már leküzdötték, vagy ha mégsem, akkor majd támaszkodni lehet az amerikaiakra. Csak Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja tudta egy kicsit felrázni az európaiakat, és arra indította Olaf Scholz német kancellárt, hogy nagy szavakat használjon – nagy tetteket azonban ő sem mutatott fel.

Az európaiak azt sem vették észre, hogy Putyin már jóval az Ukrajna elleni nagy háború előtt megindította a maga háborúját a Nyugat liberális demokráciái ellen. E demokráciák dekadenciája, a homoszexualitás, a kisebbségvédelem és a politikai korrektség – ma azt mondjuk, woke – ellen. Az európaiak hagyták, hogy Orbán, aki saját országában megcsonkította a demokráciát, azt tegyen velük, amit csak akar, és most egy erős putyinista frakció élére álljon az EU-ban – értelmezi a fejleményeket a Neue Zürcher Zeitung szerkesztője. A cikk vége azonban optimista kicsengésű: lehet ugyan, hogy Európa a jövőben nem lesz annyira a szívügye Amerikának, de gazdaságilag és katonailag fontos partnere marad, tekintettel arra is, hogy Amerika számára a nagy kihívást Kína jelenti. Ezt Európának ki kell használnia, de egyúttal komolyabban kell vennie az Unión belüli szakadások problémáját is – vélekedik Gordana Mijuk.

Hasonló aggodalmakat fogalmaz meg Lendvai Pál a bécsi Der Standardban: a demokratikus Európa túl sokáig túl keveset invesztált saját biztonságába és védelmébe. Kommentárjában Lendvai szintén utal az európai békeprojekt modelljére, amely a világszerte irigyelt jólét megteremtése révén sikertörténetté vált.

Bárhogyan is alakul az amerikai elnökválasztás, Európa megvédése nem lesz kiemelt célja a megosztott amerikai társadalomnak – hangsúlyozza Lendvai, aki szerint ezért a demokratikus Európa túlélése érdekében fontos lenne a katonai gyengeség leküzdése. Európának olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy saját fegyverszállításaival képessé tudja tenni Ukrajnát önmaga megvédésére Oroszországgal szemben – hangsúlyozza. A veterán elemző az európai biztonság és védelem szempontjából bátorító jelzésnek tartja, hogy Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke, António Costa kerül az Európai Tanács élére, míg Kaja Kallas lesz az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Felhívja a figyelmet arra, hogy von der Leyen erőteljesen hangsúlyozza az EU katonai hatalommá válásának a fontosságát, valamint egyértelműen elítélte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Vlagyimir Putyin rosszban sántikáló szócsövének a „megbékítési misszióját”, és hogy ez az Európai Parlament túlnyomó többségének a véleményét is tükrözi.

Végül megemlítem, hogy a Guardian terjedelmes interjút közölt a minap Tarr Béla filmrendezővel, akinek az alkotásaiból retrospektív bemutatósorozatot tartanak ezen a nyáron a BFI Southbank londoni moziban. A művész 2011-ben felhagyott a filmkészítéssel, és külföldön él. Fiatalokkal foglalkozik, de úgy fogalmaz, hogy nem oktatni akarja őket, hanem felszabadítani. Rávenni őket arra, hogy legyenek önmaguk, legyenek szabadok, "legyenek forradalmibbak, mint amilyen én voltam”.

A PÉNZ MÁR A MOLNÁL VAN, DE JOBB LESZ-E A MAGYAR HULLADÉKOS RENDSZER?

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.07.23.


Jelentős felháborodást váltott ki az ágazatban dolgozó vállalatok részéről a Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása, amely nem indult könnyen tavaly július 1-jén: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, a megfelelő engedélyt beszerezni. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.

Ezen a téren, ahogy korábban bemutattuk, Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezették be, ahol a koncessziós körben minden hulladék tulajdonjoga a MOHU-é, minden más vállalakozás csak az ő alvállalkozójaként tevékenykedhet az ágazatban. Ennek hatására nemhogy javult, inkább romlott a visszagyűjtés eredményessége az első időszakban: ahogy a Szabad Európa rávilágított, például negyedével kevesebb roncsautót adtak le. Emellett olyan alacsony színvonalú jelentést tett le a MOHU a szaktárcának, hogy azt nem is fogadták el.

Ehhez képest most kérdésünkre a MOHU pozitív fejleményekről számolt be. A tavalyi éves adatok ellenőrzése még folyamatban van, de az előzetes információ szerint a papírhulladékok elkülönített gyűjtése 22, a műanyagé 4 százalékkal nőtt. A fémek helyzete bonyolultabb, mert azt tavaly év végéig koncesszión kívül is le lehetett adni, de idén már növekedést látnak. Az üvegnél 50 százalék feletti növekedés várható, míg az elektromos és elektronikai hulladékoknál 16 százalék növekedést látnak – feltehetően a lakossági és vállalati adatok összesítésére utalnak, de nem tudni, hogy pontosan milyen időszakokra utalnak.

Ez azért is jó hír, mert tavaly az indulás utáni első néhány hónapban felére esett a visszagyűjtött hulladék aránya, miközben az egész éves teljesítményről még nem jelent meg statisztika. A MOHU szerint működésük első évében, vagyis 2024. július 1-jéig a korábbi hazai újrafeldolgozási arány csaknem 2 százalékponttal 34 százalékra, a kiemelt hulladékok (papír, műanyag, fém, üveg, szerves, textil, elektronikai, fa) elkülönített begyűjtési aránya pedig 8 százalékponttal nőtt.

Ennek megvan az ára: az éves szinten 88 milliárd forintos termékdíjat váltó, a MOHU-t illető EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj közel háromszorosára emelte a cégek költségeit, ami még az inflációra is érzékelhető hatással volt.

156 fővel vitték a profit harmadát

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. pénzügyi beszámolója szerint igen jól sikerült az első hat hónapos periódus: 188,5 milliárd forint árbevétel mellett 7 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelhetett el.

Ráadásul, ahogy arra a Szabad Európa felhívta a figyelmet, a felügyelő Energiaügyi Minisztérium szerint ugyanis a koncessziós eredményekből kihagytak 12,2 milliárd forint haszonanyag-értékesítési árbevétel...

„SZTRÁJKOLT? AZÉRT KÉRDEZEM, LÁZADÓ TÍPUS-E” – ÍGY FAGGATJÁK A TANÁROKAT AZ ÁLLAMI ÁLLÁSINTERJÚKON

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.07.24.


Diszkriminatív és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabállyal is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.


A tankerületi központok több ezer hirdetésben keresnek iskolai dolgozókat, javarészt pedagógusokat. Csakhogy állami iskolákban továbbra sem egyszerű állást találniuk azoknak a tanároknak, akik tavaly elutasították az új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – szerinti foglalkoztatást, emiatt megszűnt a jogviszonyuk, de később meggondolták magukat és mégis tankerületi fenntartású intézményben szeretnének dolgozni. A Népszava értesülései szerint az elmúlt hetekben is előfordult, hogy egy-egy álláskereső pedagógus azért nem kapott munkát állami iskolában, mert tavaly ősszel nemet mondott a közalkalmazotti státusz megszűnésével járó új szerződésére. De akadt olyan is, akit egy iskolai állásinterjún az igazgató arról faggatott, részt vett-e korábban munkabeszüntetésben.

„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – a tanár elmondása szerint, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) osztotta meg tapasztalatait, ezt a kérdést is nekiszegezték az interjún, amely végül sikertelenül végződött. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.

– Ez totálisan jogellenes, kifejezetten egy bosszúintézkedés,

amire már többször felhívtuk a döntéshozók figyelmét – fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve: az, hogy valakit azért nem alkalmaznak, mert már élt a sztrájkjoggal, mint alkotmányos alapjoggal, talán az előzőnél is súlyosabb jogsértés. Egy állásinterjún nem jelenthet hátrányt, ha valaki egyszer törvényes munkabeszüntetésben vett részt, az intézményvezetőnek pedig köze sincs ahhoz, hogy az álláshelyre jelentkező pedagógus sztrájkolt-e valaha....

LÓTUSZ A PÁLYÁN

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2024.07.24.


.
..Amerika a II.világháború óta rengeteget változott, a 18 éven aluli lakosság körében már nem a fehérek a domináns etnikai csoport, és ez a tendencia - úgy tünik - megállíthatatlan.
Ez pedig nem túl jó hír Trumpnak, hiszen a latinók, az indiai gyökerekkel rendelkezők, a szinesbőrűek szavazatait valószínűleg elviszi a jamaicai-indiai gyökerekkel rendelkező Kamala Harris, és ha megválasztják, akkor ugyan szinesbőrűként nem, de nőként első lesz az elnökök sorában.
És ha ehhez még bekalkuláljuk Michelle Obama belengetett indulási lehetőségét is, hát nem lennék szívesen Trump helyében.
Volt hajdan egy vicc, angolul jó...
: Az első amerikai űrhajóst faggatja az Elnök:
- Did you meet with the God??
- Yes Sir!
- And?
- The God is black!
- Black???
- Yes, she is...
Az Isten ekete.
És nő.
Szóval, ha nem is Istennel, de veszélyes kihívóval találkozik Trump, és bármekkora is az önbizalma, indulhat a majré, merthogy nem csak a szavazásra jogosultak létszáma számít, de a szavazási hajlandóság is.
Érheti meglepetés azokat, akik ma Trumpra fogadnak, és a világ is megváltozhat kissé, ha a volt alelnök megválasztása bekövetkezik.
Nagyon nem, mert maga az, hogy egy jamaicai-indiai házasság gyümölcse eljutott a fehér Amerikában idáig, komoly kompromisszumkészséget feltételez, de hát végül is a politika a kompromiszumok művészete.
Ahogy azt se kell komolyan venni, hogy Trump huszonnégy órán belül véget vet az ukrán konfliktusnak, azt is hiba lenne hinni, hogy Kamala Harris azonnal leállítja Ukrajna támogatását, lévén benne is megvan a ruszofóbia nyugaton kötelező minimuma, no meg az a küldetéstudat, ami Amerikát jellemzi.
Mindenesetre az egész helyzet jól illusztrálja, hogy a világ megváltozóban van, és talán előnyére.
Ma még lehetetlen megjövendölni, hogy mi lesz a vége ennek a folyamatnak, de az biztos, hogy a mai állapiotoknál akár jobbak is jöhetnek, még ha nem is rövid távon.
Mi meg - jobb híján - várunk és szemlélődünk, az ostobábbja meg ficereg, mintha tudna változtatni a dolgokon.
Trump jó a világnak?
Szerintem nem.
Kamala Harris jó lenne?
Nem lehet tudni, de Trumpnál jobb - talán.
Ha belekalkuláljuk viszont, hogy az utóbbi időknek Trump az egyetlen amerikai elnöke, aki senki ellen nem indított háborút, elbizonytalanodik az ember.
Kamala Harrist nem ismerjük, de ha eszünkbe jut Biden külpolitikája, kissé megtörik az optimizmusunk.
És akkor a többi politikusról még szósem esett.

Várunk.
Bolond ez a világ...

KAMALA HARRIS ÉS MÉSZÁROS LŐRINC CSODÁT TESZ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.07.24.


A költségvetési hiány túl nagy, az adósságunk nő, a megszorítások folytatódnak. Viszont kezdődik az olimpia! Napindító.

Jó reggelt! Ez itt egy hírlevél a tegnapi hírlevél óta történt dolgokról.


CSABA LÁSZLÓ: „MAGYARORSZÁGOT ELÉRTE A KÖZEPES JÖVEDELEM CSAPDÁJA”

444.HU
Szerző: WINDISCH JUDIT
2024.07.24.


- Noha a kormány egy több száz milliárdos megszorítást már bejelentett, Csaba László közgazdász szerint ezzel nincs vége az idei kiigazításoknak.

- A 2026-os osztogatásra készíthetik elő a terepet.

- Ezzel a gazdaságpolitikával felélik a jövőt.

- Az akkumulátorgyártással rossz lóra tett a kormány.

- Orbán az olcsó energiában hisz, és ez sok mindent megmagyaráz.

- Ahogy arra is van válasza, miért nem ugrik már el Tiborcz István az állami támogatások elől, és mi van a látványos üzleti sikereket elérő politikusfeleségek sztorija mögött.

- A Matolcsy–Nagy–Varga trió azért van csöndben, mert megérezték, hogy a támogatás csökken, így összezártak.

444: Mennyibe kerülhet Orbán Viktor „békemissziója”, kiszámolható a tiltakozások ára? Előfordulhat például, hogy emiatt nehezebben kapunk uniós pénzeket?

Csaba László: Előfordulhatna, de azért gondolom, hogy nem fog, mert a jogállamisághoz kötődő eljárások más pályán futnak, Orbán külpolitikai kalandozásával kapcsolatban pedig az uniós értékközösségről, a „klub” alapszabályairól van szó.

Számos esetben láttuk, hogy a jogállamisági eljáráshoz vezető viták nem érintették közvetlenül a pénzek kifizetését, és korrupciógyanús esetekben sem tartottak vissza pénzt. A Magyarországnak „járó” pénzek 70 százalékát megkaptuk, vagy ígéret van rá, hogy jönnek, így nem hiszem, hogy a mostani pénzügyi keretekben jelentős összeget tartanának vissza. Az erőviszonyok sem olyanok, hiszen a nagy uniós országokban gyengék a kormányok, és az Európai Bizottság is gyenge, Ursula von der Leyen személye miatt is, így nem tudnak kemény politikát folytatni.

A folyamatnak van tehetetlensége is, ami nem követi az Európai Parlamentben vagy a sajtóban kialakult hullámzást. Az EU egyébként nehezen is tudná képviselni, hogy azért nem jut hozzá egy gazda a megítélt terület alapú támogatáshoz, mert jogállamiságügyben vitájuk van a kormánnyal.

De még ha pénzügyi költsége nem is lesz Orbán akciójának, más hátrányokkal járhat, például az ország megítélésében. A reputációs és bizalmi tőkében abszolút lemaradásban vagyunk, és kérdés, ki gondolja azt, hogy még az értékközösség részei maradtunk.

Az Atlantic múlt heti cikkében pont Orbánnal példálózott a szerző, arról írva, hogy sokféle diktatúra van, de a leggonoszabb, legaljasabb Orbáné, mert úgy néz ki, mintha demokrácia lenne, de valójában diktatúra, és ez a példa Trump–Vance duó számára is.

Sokan nem látnak racionális magyarázatot a Putyinnal való szívélyes viszonyra. Ön gazdasági téren lát?

Két indokot látok. Egyrészt a miniszterelnök a világpolitika színterén egyfajta Bethlen Gábornak képzeli magát, aki kompországot elkormányozza a két part között. Ez az életfilozófiájának a része, számtalan idézettel alátámasztható...

GYŰLIK AZ ADOMÁNY IVÁNYIÉKNAK, DE MÉG CSAK AZ ÉLETMENTÉSHEZ ELÉG 20 MILLIÓ JÖTT ÖSSZE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.07.23.



Az utóbbi néhány napban mintegy 20 millió forintnyi adomány gyűlt össze civilektől Iványi Gáboréknak, ami életmentő, de miután csak néhány napnyi fennmaradáshoz elegendő, ezért arra kérik az embereket, hogy aki tud, továbbra is segítsen – mondta el a Hírklikknek Vajay Zsófia sajtószóvivő. Az első félévben összesen már egymilliárd forintot meghaladó összeget tartott vissza az állam az Iványi Gábor lelkészhez köthető vallási és karitatív tevékenységeket, továbbá az állam helyett különféle egészségügyi, illetve oktatási feladatok fenntartását végző intézményektől. A múlt héttől pedig inkasszálták, lenullázták és ezt fokozva, még adóssággal is megterhelték valamennyi intézményi számlájukat. Összesen fél napi működésre elegendő pénzük maradt, miközben az illetékesekhez intézett megkereséseikre még nem reagáltak.

Egyelőre, de csak átmenetileg megmenekültek a bezárástól a Magyar Evangéliumi Testvérközösséghez (MET), s az Oltalom Karitatív Egyesülethez (OKE) köthető – hajléktalan szálló és kórház, oktatási és szociális feladatokat ellátó – intézmények, köszönhetően azoknak a civileknek, akik a pár nappal ezelőtti felhívásra reagálva, már nem a szokásos bankszámlákra, hanem egy újonnan megadottra küldték el az adományaikat. Ezekből – tudtuk meg Vajay Zsófia sajtóstól – kedd reggelig 20 millió forint jelent meg a számlán, amiért nem győznek hálásak lenni az adakozóknak és a helyzetet világgá kürtölő civil szervezeteknek, a sajtó munkatársainak. „Ez ugyanis életmentő, de miután a napi alapfokú működésünkhöz kétmillió forint szükséges, minden további adományt is nagyon szépen köszönünk” – fogalmazott, megjegyezve: szükségük van a folyamatos adakozásra, mivel belátható időn belül nem várható megoldás az ügyükben. Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy ők ugyan mindent megpróbálnak, de eddig az illetékesek nem reagáltak a leveleikre, megkereséseikre.

„Az eddig meghirdetett támogatói számlaszámaink átmenetileg nem elérhetők. Kérjük, adományaikkal ideiglenesen támogassák a szociális munkát, a hátrányos helyzetűek oktatását segítő SZALMASZÁL a Hajléktalanokért Közhasznú alapítványt. A legkisebb adomány is óriási változást hozhat!” – tette közzé a MET július 19.-én, a honlapján, megadva az adományozáshoz szükséges információkat. A nyilatkozatban arról is adtak információt, hogyan tud segíteni az, aki készpénzben szeretne adakozni. 

Ide utaljanak, ha tudnak!

SZALMASZÁL a Hajléktalanokért Közhasznú alapítvány.

10400140-00033688-00000006 (K&H)

IBAN: HU52 1040 0140 0003 3688 0000 0006

SWIFT/BIC: OKHBHUHB

Emellett a MET pénztárában minden nap 9-16 óra között személyesen is leadhatják készpénzadományaikat a 1086 Budapest, Dankó u. 15. szám alatt.)

Tartós élelmiszeradományt folyamatosan és hálásan fogadunk a 1086 Budapest, Dankó u. 11. portáján.

A közleményben felvázolták azt is, miért van szükségük – nem először, és ismerve a körülményeket, vélhetően sajnos nem is utoljára – a civilek segítségére. A NAV ugyanis július 16-án – váratlanul – elkezdte inkasszálni az Iványi Gábor által fémjelzett MET, Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola valamennyi intézményi bankszámláját. Nemcsak lenullázta azok egyenlegét, hanem jelentős tartozást is terhelt rájuk.

A számlákról a működésre félretett összegeken túl, leemelték azokat a pályázati pénzeket is, amelyeket konkrét projektekre nyertek el, és szigorú elszámolási kötelezettségeket vállaltak az összeg elköltésével kapcsolatban. A szegedi iskolájuk tornatermének felújítására kapott mintegy 8 millió forintos pályázati támogatása is eltűnt a számláról, bár már el is kezdték a bontási munkálatokat. Az Erasmus és az amerikai NDI pályázatain nyert euró- és dollártámogatásokat is inkasszálták – írták...

ITT OLVASHATÓ