Visszalép az elnökjelöltségtől Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke. A politikus erről vasárnap maga tetet bejelentést, hozzáfűzve, országa és a Demokrata Párt érdekében döntött így, és alelnökét, Kamala Harrist támogatja a 2024. november 5-i amerikai elnökválasztáson.
A politikust a Demokrata Párt több tekintélyes alakja is visszalépésre szólította fel a szereplése után a republikánus elnökjelölt Donald Trumppal szemben az első elnökjelölti vitában. Most vasárnap valószínűleg a Delaware állambeli Rehobothban fekvő otthonában írta meg a visszalépésről szóló levelet, a többi között azt ígérve, hogy a jövő hét második felében televíziós beszédet tart és részletezi a döntése okait. Az amerikai elnök nemrég kapta el a Covid-19-fertőzést, enyhe tüneteket mutat.
Van, aki nem várna az elnökválasztás napjáig, a visszalépésről szóló bejelentés után legalábbis Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök azonnal elkezdte követelni, hogy Joe Biden mondjon is le. – Ha nem alkalmas arra, hogy újra elinduljon az elnökválasztáson, arra sem alkalmas, hogy elnök legyen – idézte az NBC News Mike Johnson érveit. A politikus szerint a visszalépéssel Joe Biden egyszerűen érvénytelenítette azoknak a demokrata szavazóknak a voksait, akik jóvoltából a Demokrata Párt újra őt jelölte az elnöki tisztségre...
„Orbánnak ez csak egy újabb kommunikációs szólama, ami nem más, mint szemfényvesztés” – sommázta Inotai András a kormányfő péntek reggeli rádiós „interjújában” elhangzott újabb gondolatmenetet, amelynek a lényege, hogy Magyarországon jelenleg háborús költségvetésre van szükség. Bezzeg, ha sikerül békét teremteni, akkor elő lehet majd venni a fiókból a már kész békeköltségvetést. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője szerint a miniszterelnök azért rángatta elő az állítólagos háborús költségvetést – a korábbi háborús infláció mintájára –, mert az elmúlt 14 év orbáni politikája nyomán összeomlott a magyar költségvetés, és ki kellett találni valamilyen hívószót, amivel hülyíthető a társadalom.
Ha béke van, akkor abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találja magát Magyarország, sokkal több lehetőséget tudnak kinyitni az emberek számára – így kezdte az állítólagos háborús költségvetéssel kapcsolatos specifikus mondandóját Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken elhangzott – interjúnak álcázott – kinyilatkoztatásában. Mint fejtegette: amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, „ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés”. Jelezte: a főbb pontjait illetően már „az asztalfiókban van a békeköltségvetés”, amelyet békeidőben terjesztene elő a kormány, és amely mintegy megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését.
Több kérdés is felmerül e gondolatsor kapcsán, eltekintve attól, hogy régen rossz, ha egy költségvetést – az előzmények, az aktuális folyamatok, számok és persze a hazai és nemzetközi környezet, meg kilátások ismerete nélkül – előre elkészítenek, majd akkor rángatják elő az asztalfiókból, amikor éppen azt gondolják, hogy most jött el az ideje. Mi az, hogy háborús költségvetés egy olyan országban, ahol – legjobb tudomásunk szerint – szerencsére nem dúl háború? Mi az, hogy békeköltségvetés? És egyáltalán, hogyan értelmezhető ez az egész? Úgy gondoltuk, a közgazdaságtan professzora meg tudja válaszolni a kérdéseinket, s ezekkel meg is kerestük Inotai Andrást...
Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók.
A kis tó és a fenyveserdő felől érkezünk a homokpusztába, süpped a kerék, ahogy a perzselő dűlőutakon karikázunk. A kopár parcellákon új településrész épül. Célpontunk az a ház, ahonnan a NAV egy 150 milliós, egyedi Ferrarit szállított el, csomagtartójában sparos szatyorba pakolt félmilliárd forinttal. A 444 akkor azt írta, a luxusautót egy pécsi garázsban találták, ez azonban információink szerint nem így van. Szadán vagyunk, a kertváros kertvárosában.
Kiérünk az egyetlen aszfaltos útra, a már régebben épült házak között láthatóan kedvelt az ún. mediterrán stílus. A keresett ingatlan előtt a NAV-videóról már ismert kerítés, térköves placc, a valószínűleg dísznek szánt sziklakövek, a szomszéd előtt pedig ott vannak a csavart formára nyírott bokrok. Az adóhatóság közleménye szerint a Ferrarit „egy bűnszervezet vezetőjének garázsában” találták, vagyis egy bűnszervezet vezetőjének ingatlanja előtt állunk...
„Elvégre édes leányom: új föld, új szerencse. Kimászunk a bajokból, egy csomó irigy embert nem is látok többé, talán az anyádnak is megjön az esze. S ha összefogunk, még egyszer fölemelkedhetünk. Csupa tisztességes emberek, jobbára szegény hivatalnokok, szinte egy krajcár nélkül, de összetartó lélekkel és egymást becsülő szívvel”
– foglalta össze Tolnai Lajos Új föld, új szerencse című könyvében a telepesek reményeit.
A telepesek a regényben Porvárra érkeztek, Magyarország egy földrajzilag meg nem határozott pontjára, de valójában lehetett tudni, hogy hova: Budapest 8. kerületének Tisztviselőtelepre. A városrész határait ma az Orczy út, a Vajda Péter utca, az Üllői út és a Nagyvárad tér egy-egy oldala jelöli.
A lakógyűlésen aztán kiderült, hogy az új lakók mi mindent akarnak: templomot, kaszinót, társaséletet és iskolát, nagyobb és szebb házat, parkot, árnyas fasorokat. Mindez meg is lett, méghozzá a valóságban. Tolnai regénye a józsefvárosi Tisztviselőtelepről szól, a szereplőket pedig valós személyekről mintázta, akik annyira megsértődtek rajta, hogy az eredetileg a Pesti Naplóban, 1888–1890-ben folytatásokban közölt mű önállóan csak 2018-ban jelenhetett meg.
A tisztviselők, akik a jelek szerint nem örültek a gúnyos ábrázolásnak, még küldöttséget is menesztettek a Pesti Napló szerkesztőségébe, hogy meggátolják a folytatásokat – őket Tolnai egy külön vezércikkben (Nem fog megjelenni!) csúfolta ki. Bár indulásakor a tisztviselőtelep terve igen ambiciózus volt, és tulajdonképpen sikeresnek is tekinthető (amiről Gaál Mózes, helyi lakos, az itteni Széchenyi István Gimnázium első igazgatója a telep első 25 évéről szóló könyvében is beszámolt), nemcsak Gaál, hanem Rezső téri (mára a teret átkeresztelték Szenes Iván, illetve Magyarok Nagyasszonya térre) lakosként Tolnai is jelen volt a kezdeteknél – ahol pedig az iskolaigazgató csupa sikert látott, ott az író a fiktív Porváron nepotizmust, uzsorázást, tolvajlást és hanyatló erkölcsöket festett le. Ami azt illeti, a kötet annyire kiverte a biztosítékot, hogy a tisztviselőtelepiek nemcsak 1892-ben, hanem a könyv 2018-as bemutatásakor is felháborodtak rajta...
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ Szerző: HEGEDŰS CLAUDIA 2024.07.19.
Kinek-kinek megvan az egyéni olvasata George Orwell immár hetvenöt éves klasszikusáról. Az 1984 kétségkívül minden idők egyik legtöbbet hivatkozott könyve, emiatt Sandra Newman nagy fába vágta a fejszéjét, amikor újragondolta Orwell totalitarizmus-vízióját. Az ötvennyolc éves amerikai író féltucatnyi negatív utópia megjelentetése után vállalkozott ugyanis arra, hogy – női aspektusból – újraírja az ikonikus művet. A Julia (fordította Lukács Laura, Helikon Kiadó, 2024) szerzőjével Orwell disztópikus világának skizofréniájáról, sorsszerű emberi viszonyokról, női bátorságpróbákról és – a 101-es szoba kapcsán – a legsötétebb félelmekről is beszélgettünk.
– Nyílt titok, hogy az Orwell-hagyatékot kezelő alapítvány felkérésére és támogatásával írta meg a regényt. Voltak versenyben más írók is? Amennyiben igen, mit gondol, miért Önre esett a választás? Feltételezem, hogy a korábbi munkái, mint például a 2022-es The Men című regénye, ami egy izgalmas gondolatkísérlet arról, hogy mi történne, ha minden Y-kromoszómás ember eltűnne a Földről, sokat nyomtak a latban.
– Az elmúlt években valóban jó néhány politikai-társadalmi disztópiát írtam, úgyhogy ismerősen mozogtam ezen a területen, és volt némi tapasztalatom abban is, hogyan szólaljak meg a sajátomtól eltérő hangon. Ha belegondol, minden történelmi fikció megkívánja a pastiche-írás képességét, mivel a szerzőnek egy számára ismeretlen nyelvet kell belaknia. Egyébként úgy tudom, rajtam kívül egyetlenegy írót kerestek meg. Sajnos a nevét nem árulták el, de azt igen, hogy visszautasította a felkérést, így én voltam a második választás. Ezek után nyújtottam be a könyv-vázlatomat, majd elkészítettem a regény első fejezetét, ami elnyerte az Orwell-örökösök tetszését. Miután bejelentették az együttműködést, abszolút szabad kezet kaptam. Mindenesetre az is sokat segített, hogy Bill Hamiltonnal, aki az Orwell-hagyaték kezelője, teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy milyen könyv szülessen...
Rossz korban élt. Rosszkor született 1955-ben – apja két börtönbüntetése között. Rosszkor nőtt fel – száműzetésben. Rosszkor volt fiatal, majd felnőtt férfi. És amikor a jónak látszó rendszerváltás szele felkapta, szinte azonnal földhöz is csapta.
Nehéz volt számára, mert szinte elérhetetlen magasságba helyezte a mércét, hogy apjának, Donáth Ferencnek, sok-sok kudarca és szenvedése mellett – három rendszer, a Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-rendszer börtönét járta meg – történelmi súlyú teljesítménye volt. Aligha jött volna létre nélküle a Márciusi Front, stratégiai jelentőségű volt részvétele Nagy Imre 56-os mozgalmában, és végül, soha nem születik meg az ellenzéki mozgalmak csúcstalálkozója 1985-ben, ha ő nincs. Rossz és rosszabb korokban tudott nemcsak ellenállni, hanem az ellenállás intézményeit építeni. Donáth Ferenc, ahogy a távol közeléből láttam, az 1980-as években képes volt meghallani a kor dialógusát, sőt, úgy hallani a kort, mint egy dialógust, amelyben nemcsak az egyes szólamokat, koreszméket és cselekvéseket lehet és kell észre venni, meghallani, hanem az egyes szólamok dialogikus kapcsolatát, kölcsönhatását és kölcsönviszonyát is. Fia egész életében apjának azzal a szellemével küszködött, amely teljesen különböző értékrendű, érdekű, érzelmű és értelmű emberek és csoportok összeültetésére, párbeszédre és együttműködésre késztetésére volt alkalmas: bár úgy tudnám összehozni az embereket, ahogy az apám – evangélikus lelkészként, értelmiségiként, baloldali politikusként. Donáthként – mert a „donáthságra” születik az ember. Meg volt áldva és verve a „donáthsággal”. Bármit tégy, félig már meg vagy csinálva. Akár akarod, akár nem, beleszülettél a „donáthsággal” a forradalomba, az Ady-elkiáltotta kurucságba, az embert próbáló embergyűjtésbe. Lázadásként vagy sem, a fiú külön magára vette az Ótestamentum Istenének, egy haragvó, próbára tevő, prófétálásra küldő Istennek is a terhét.
Az apa vegyítette magában a patrícius és a plebejus erkölcsi tekintélyt. A patrícius tekintély válsághelyzetekben erkölcsi tőkét gyűjt, erkölcsi szabályokat alkot, mond, rögzít – inkább értelmi, mint érzelmi, inkább jogszerű, mint szokás alapon –; nem úgy dönt, ahogy mi, nem osztja a közösség előítéleteit, hanem mer döntéseinkkel szembe menni, előítéleteinket lerombolni. Donáth Ferenc ismerte és magába építette a bibói magatartást. De öregkorára volt benne a plebejus erkölcsi tekintélyből is – a helyesnek és hitelesnek elfogadott magatartás és vélemény kimondása a mindennapi élet döntéseiben, a pater familias bölcsessége; akitől, ha személyes tanácsot kérnénk, megértene, és megfogadni érdemes tanácsot adna, s ha ítélkezni hívnánk, elfogadnánk az ítéletét. Donáth Ferencnek ezt a plebejus erkölcsi tekintélyét Göncz Árpád vitte tovább. Mindebben benne volt: a kossuthi ellenállás és a deáki kiegyezés erkölcsi univerzuma – mennyire hiányzik ez ma...
A fűnyírás olyan az önkormányzatok életében, mint a közétkeztetés, a parkolás, az őrzés-védelem, a takarítás. Jó nagy munkák, ahol csak pár cég működik a piacon, vagy inkább csak pár cég tud ilyen nagy volumenben is feladatokat vállalni. Közgazdasági terminológiával: oligopol a piac. Eközben sokszor nem átláthatók a vállalkozói láncolatok, a munkavállalók sokszor talán nem is tudják, hogy adott esetben melyik cég megbízásából vágják a füvet. Budapesten pedig a parkfenntartási és kertészeti munkákat már évtizedek óta egy olyan cégháló uralja, amelynek tagjai egymás ellen indulva, de a háttérben jelentős összefonódásokkal nyerik az erre kiírt önkormányzati közbeszerzéseket. A cégháló egyik fontos vezetőjét pedig nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.
A főváros az elmúlt időszakban végrehajtott letartóztatásoktól és a témában megjelent Szabad Európa-cikkektől egyáltalán nem függetlenül úgy döntött, hogy bár nem egyszerű a kooperáló külsős cégek ellen fellépni, de nekifut, és a feladat kiszervezése helyett inkább saját erőből, saját emberekkel oldja meg a jövőben a kaszálást, fűnyírást Budapesten.
A Főkert-igazgató eltávolítása
Június 28-án kirúgták Zakar Andrást, a Főkert főigazgatóját, a Telexnek nyilatkozó több forrás szerint ráadásul még meg sem indokolták mindezt a nagy szakmai elismerésnek örvendő Zakarnak.
A kirúgás hátteréről a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. sajtóosztálya és a Fővárosi Önkormányzat mélyen hallgatott, érdemben Zakar András sem nyilatkozott, de a személyi döntés több szempontból is rendkívüli és erős történetet sejtetett. Zakar András kertészmérnök négy és fél éve nyílt pályázati úton nyerte el a Főkert vezérigazgatói posztját, majd a Főkert BKM-be olvadásával lett a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója. A kirúgása körülményeiről először nem nyilatkozott, majd a napokban végül szóba állt a Blikk-kel, és azt mondta: a mai napig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért rúgták ki, telefonon sem ér el senkit.
De miért volt különleges az eltávolítása? Részben azért, mert a főigazgató szakmai munkájáról a háttérbeszélgetéseken valójában mindenki elismeréssel beszélt nekünk, részben pedig azért, mert az indokolás nélküli, igaz, nem rendkívüli kirúgás mindenképpen barátságtalan körülmények között zajlott: a közlés után Zakar András már nem is mehetett vissza az irodájába (hivatalosan ez azt jelenti, hogy a felmondási időre felmentették a munkavégzés alól), és közvetlen főnöke, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze sem tudott a készülő akcióról.
Egészen pontos magyarázatot nem kaptunk a főváros és a BKM személyi döntésére, mint hallottuk, vezető állású munkavállalónak lehet indokolás nélkül, rendes felmondással felmondani. Amennyire tudjuk, Zakarnak a végkielégítése és adott feltételek mellett valamilyen prémium jár. De azért is különleges a helyzet, mert éppen a döntés környékén kulminálódott a nyilvánosság előtt egy zavaros büntetőügy. A visszaélés gyanúja nem merült fel, de a városvezetés úgy döntött, hogy egy nagy és fontos átalakításnak mással kell nekifutnia...
„Sokkal inkább az élet igenléséről szól az onkológia, mint a veszteségről” – így fogalmaz az Érintettek Egyesület egyik segítője. A szervezet egy olyan segélyvonalat is működtet, amelyet daganatos gyermekek családjai számára hoztak létre. Arról beszélgettünk a vonal túloldalán ülő két szakemberrel, hogy mivel keresik a leggyakrabban őket, hogyan bírják el a feladattal járó terheket, illetve miért látni annyi mosolygó gyereket a gyermekonkológiai osztályok folyosóin.
Nagyon fontos mondatunk, szinte hitvallásunk, hogy »nem vagy egyedül«. Valahol ez a lényeg: elérhetőnek lenni azok számára, akik bekerülnek a gyermekonkológia zárt világába. Évente 250–300 új megbetegedést regisztrálnak az ország hét központjában. Ezek közül bárhová is kerül egy család, létezik egy telefonszám, amit felhívhatnak, hogy a kérdéseiket, a szorongásaikat, a félelmeiket megfogalmazhassák.
Az Érintettek Egyesületet olyan szülők hozták létre, akiknek a gyermekei daganatos betegséggel küzdenek, küzdöttek, vagy ennek következtében veszítették el őket. 2021-ben létrehoztak egy segítővonalat annak érdekében, hogy kísérni tudják az érintett családokat ezen a nehéz úton. A segélyvonalon két lelki segítő várja a hívásokat, velük beszélgettünk a budapesti Démétér Házban...
KOLOZSVÁRI SZALONNA Szerző: TAMÁS RÓBERT 2024.07.20.
...A miniszterek elnöke hülyeséget beszél, erre nyomban ugrik valamelyik minisztérium és megmagyarázza, hogy miért is következett be megint az a csoda, ami minden alkalommal be szokott következni. Jelesül, hogy Orbán Viktornak nem igaza volt, hanem igaza lesz. Azt én még véletlenül sem gondolom, hogy a borravaló adómentessé tétele csak úgy, spontán jutott eszébe a Orbánnak, ő ilyen luxust nem szokott megengedni magának. Azt szakemberek rakják össze, patikamérlegen kicentizve. Az nem meglepő, hogy az ötlet lopott, a lopás benne van a vérükben. Akinek nincs egyetlen önálló gondolata, nulla a kreativitása, az nem is nagyon tehet mást, mint ellopja mástól az ötleteket. Miután a kormány és a kormányfő közelébe csak ilyen emberek juthatnak, és maradhatnak, illetve maradnak meg, ezért semmi meglepő nincs a dologban. A minisztérium magyarázkodása minimum sántít, borravalót az emberek totálisan túlnyomó többsége a pincérnek ad készpénzben. Tehát eleve adómentes. Csak ugye jól hangzik, lehet vele kampányolni, túl nagy kockázata nincs a dolognak – mármint az államkassza nem sokat kockáztat egy eddig is lényegében adómentes bevétel adómentessé tételével -, de lehet úgy tenni, mintha nem megszorítások lennének, hanem bőség. Ha jól emlékszem, a szervízdíjat pont azért vezették be, hogy le tudja marni az állam a maga részét a vendéglátásból is. Az is adómentes lesz? Mert ha én elmegyek egy étterembe, és a borsos számlán túl még felszámolnak nekem 15 százalék szervízdíjat, akkor minimális a valószínűsége annak, hogy borravalót is fogok adni. Márpedig úgy tűnik, ez az elvárás. Fizesse ki a vendég a számlát, a szervízdíjat és adjon 12-15 százalék borravalót is, tehát fizessen közel 30 százalékkal többet az amúgy is indokolatlanul drága kajáért. Mindezt azért, hogy a kormánynak legyen mivel döngetni a mellét. Megint más f…ülével akarják verni a csalánt. Ügyes.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.07.19.
...A merénylet bénító hatásának vége. Trump nagy lehetőséget szalasztott el azzal, hogy nem tudta megjátszani a merénylet által megváltozott, megváltott embert, aki kicserélődött, aki egy hős és mártír, a nemzeti egység letéteményese. Trump kimutatta a foga fehérjét.
Összességében az egész konvenció inkább a demokratáknak kedvezett, mert napokon át a Szolgálólány meséje stílusú keresztényfasiszta állam képét, egy disztópia sötét körvonalait festették fel. Ha nyernek, Amerikát visszaviszik a középkorba...
1574-ben, 350 esztendővel ezelőtt jelent meg Étienne de La Boétie Discours de la servitude volontaire (Beszéd az önkéntes szolgaságról) című műve latin, majd 1576-ban francia nyelven. Írásunkban erre emlékezünk.
Vannak forró és messzelátó erkölcsi könyvek, amelyek utókorukban nyerik el jelentőségüket, talán azzal, hogy a hamar romlandó politikai gyakorlat pontosan azt a látványt ontja szemünk elé, amelyet e látnoki művek örök érvénnyel megjövendöltek és szabatosan jellemeztek. Olvasói megrendülésünk nem e művek részletes, cáfolhatatlan elméleti tételei miatt erősödik meg újra s újra, hanem a szerzők nem pártoskodó, nem megvesztegethető, a megfogalmazható méltányossághoz ragaszkodó, nyílt attitűdje miatt. Elég egy világos tétel, egy rendületlen belátás, néhány merész, de lehengerlő kijelentés és máris élesebben látjuk saját korunk tényeit, mint éppen e könyvek nélkül. Tianai Apollóniusz azt mondja: „Hazudni, ez a szolgák dolga; de a szabadoknak igazat kell mondaniuk”. Aki ezt mondja – vagy gondolkodását erre a belátásra alapozza –, az roppant rajongással veszi-veszi újra elő a korunkat lényege szerint ábrázoló és leleplező igaz könyveket. Ezek a művek nem szenvednek attól, hogy az időszerűség árnya vetülhet rájuk; semmi más nem érdekli őket, azaz: nem kevesebb fűti indulataikat, úgy rémlik, mint az emberiség sorsa, a mindannyiunkat megillető méltányosság, kissé régies modorban kifejezve: a földön elérhető mennyei boldogság.
E későn és örökké érvényesülő remekművek közé tartozik például Étienne de La Boétie kis könyve, égető röpirata: Az önkéntes szolgaságról. Mások utóbb ezt a címet adták neki: Contr’un (Az egyetlen ellen), s ezen az Egyen, semmi kétség, az egyeduralomra törő despotát értették. Mi azonban érthetjük rajta az akár többségi akarattal megválasztott, ám megválasztásának és hatalma működtetésének természetét tekintve ellenőrizhetetlen, az eredeti többségi szándékot korcs és torz önkénnyé hamisító, erőszakos és leválthatatlan, elviselhetetlen figurát...
„Tényleg minden diplomáciai megoldást kipróbáltunk, és azok soha nem működtek. Úgy tűnik tehát, hogy más megközelítéseket kell találnunk arra, hogyan beszéljünk velük.” – Ezt Inna Szovszun ukrán képviselő – aki az ottani parlament energiaügyi bizottságának tagja – mondta. A többes szám harmadik személyű utalás mi vagyunk. Illetve, mint sajnálatosan egybemosódik mindig is, a Fidesz és a bájos magyar kormány, az élén a békegalambbal, Orbán Viktorral.
A „más megközelítés” pedig az, hogy a megbőszült ukránok kiballagtak a Barátság Kőolajvezetékhez, és elzártak rajta egy csapot. Eddig is megtehették volna, de nem tették, türelmesen vártak, hogy – mint szintén kifejtették – „Több mint két éve várunk arra, hogy az EU, a G7-ek valódi szankciókat vezessenek be az orosz olajvezeték ellen”. Ezek amúgy életben vannak, csak kies hazánk kivételezést sírt ki magának, és meg is kapta.
Viszont az ukránokkal úgy viselkedik, ahogy. Vétózgat és keresztbe tesz, eddig azonban jámborak voltak, még azt is mondhatnánk, kegyesek, hogy Orbánnak ne kelljen megtennie azt, amit Európa többi országa megtesz. Azaz, dolgoznia azon, hogy leváljon az orosz energiacsöcsről, amit azonban a Putyinhoz fűződő kétes és visszataszító viszonya miatt nem is akar igazán, vagy valami ismeretlen okból nem lehet neki. Az ukránok most segítettek.
Több mint két év után elpattant egy húr. Hogy miért, az sem titok, s ez Orbán békemissziója, amiről Zelenszkij nyilatkozott eléggé lesújtóan. „Ha valaki Európából megpróbál a hátunk mögött, vagy akár mások kárára megoldani kérdéseket, ha valaki a háború fővárosába akar utazgatni tárgyalni, és esetleg ígérni is valamit, ami ellentétes a közös érdekeinkkel, vagy kárára van Ukrajnának és más országoknak, akkor azt a személyt miért kellene figyelembe vennünk?”
Látható, hogy míg Szovszun képviselő többes szám harmadikja kies hazánk, Zelenszkij szavaiban az ő maga Orbán, és így állunk most ott a szégyenpadon közösen. Ami viszont ennél is nagyobb baj – mert azt, hogy ég a pofánk, úgyszólván megszoktuk -, hogy rajtunk, Kovács Józsefeken csattan az ostor, ugyanis mint elemzésekből kiderül, ez a csapelzárás azzal járhat, hogy energiaár-robbanás és ellátási hiány jöhet Magyarországon.
Ez azért nem piskóta, és látszik, hogy Orbánnak talán sikerül gazdasági káoszba lökni az országot, de ez nem igazán érdekli. Amíg ezek zajlottak a színfalak mögött, óbégatta tovább a békét, és Horvátba’ nyaralgatott, mint olyan vezető, aki hazájának gondjaival kel és fekszik. Vagy nem is igazán...
