Sorozatunk második részében a keretstratégiából kihúzott környezet- és természetvédelmi tételek közül szemezgetünk. Az eleve gyengécske szöveg a hatalmi cenzúra nyomán használhatatlanná vált. Azt is eltüntették a szövegből, hogy kormányzati kommunikációban és a közmédiában kapjon érdemi szerepet a fenntarthatósági értékek népszerűsítése.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFK) legfőbb célja – papíron – az ország fenntarthatósági teljesítményének javítása lenne. Ezen a téren már a dokumentum eredeti, húzások nélküli változata is elég tragikusan festett. Arra például egyáltalán nem reflektált, hogy a kormány éppen egy olyan iparághoz köti a magyar gazdaság jövőjét, amely a klímaválság közepette drasztikusan megnöveli a vízigényt és a – főként fosszilis forrásból, vagyis a klímaproblémát súlyosbítva kielégíthető – energiafelhasználást. Mint ahogy arra sem, hogy a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer az elmúlt 14 évben gyakorlatilag leépült, a független zöldhatóságok helyébe a kormányutasításokat követő kormányhivatalok léptek, amelyek sem az engedélyező, sem az ellenőrző szerepkörükben nem képesek a meglévő jogszabályok betartására kényszeríteni a hazánkba települő akkuipar újabb és újabb szereplőit. Ezekkel a válságjelekkel ugyanúgy nem foglalkozott a „fenntarthatósági” stratégia, mint a szélerőmű-tilalommal, a napelem-adóval, vagy azzal, hogy a kormány a növekvő energiafogyasztást új gázerőművek építésével próbálja kiszolgálni.
Nem került szóba, hogy a támogatási rendszer a környezeti problémák megoldása helyett azok bővített újratermelését szolgálja, hogy a hulladékhasznosításban jelentős a visszaesés a 2010-es szinthez képest, vagy hogy a kiemelt beruházási törvény gyakorlatilag a teljes környezet- és természetvédelmi szabályozást zárójelbe teszi. Talán a fentieknél is nagyobb hiányossága volt a szövegnek, hogy a legtöbb fenntarthatósági paraméter terén nem fogalmazott meg konkrét, számonkérhető célszámokat. Vagyis már a kiindulópont sem volt több egy jámbor óhajgyűjteményél.
De a húzásokkal ezt is sikerült teljesen kiherélni: ami maradt, az garantáltan nem alkalmas arra, hogy bármilyen gazdasági vagy társadalmi folyamatot fenntarthatóbb irányba fordítson. Az alábbiakban bemutatjuk, mi került ki a szövegből annak érdekében, hogy az Orbán-kormány továbbra is úgy tehessen, mintha a környezeti értékek kizárólag a ma élő generációk egyszeri felhasználásra szánt javai lennének...
Egyszemélyes stábként, közel három év alatt forgatta le filmjét a varázslatos szépségű Erdélyi-szigethegységről Szendőfi Balázs. A halkutató-természetfilmes messze többet akart, mint lélegzetelállító snittekkel elkápráztatni a nézőit. A Hegyizene rendhagyó szembesítés, amely egyszerre gyönyörködtet és késztet önvizsgálatra. Tömény társadalmi tudatformálás – a természet erejével.
Kijózanító. Szemléletformáló. Ütős. Ilyen és ehhez hasonló szavakkal jellemzik a nézők Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes a Pannon-síkság és az Erdélyi-medence közt felmagasodó vízválasztóról, az Erdélyi-szigethegységről készített rendhagyó filmjét, amely egyfajta kiáltvány. Mindannyiunkhoz szól és mindünket vádol. A Hegyizene fájdalmas üzenet, amelyben a 145 millió éves „hegy izen” arról, milyen fantasztikusan gazdag élővilággal, milyen jól felépített rendszerrel működött az eddig eltelt évmilliók alatt. Mostanáig. „Rá tudtam kapcsolódni egy olyan rendszerre, ami valószínűleg a mi életünkben létezik utoljára az emberiség történetében, és e történet vége után is még hosszú idő lesz, mire újra felépül” – mondja a Hegyizenéről Szendőfi Balázs, akitől megszokhattuk már, hogy a filmjeivel nem csak elringat: fel is ráz.
A természetfilmes-természetvédő, aki egyszemélyben írja, rendezi, forgatja, vágja és menedzseli az alkotásait, nemcsak anyagilag, de a szó kompromisszumot nem ismerő értelmében is független alkotó. Ma már nem is pályázik támogatásra filmjei elkészítéséhez, mert nem hajlandó a szponzorok elvárásainak megfelelően meghamisítani a valóságot és az érintetlen természet illúzióját kelteni ott, ahol az ember nagyon is nyomot hagyott. Filmjei finanszírozását inkább egy harmadmagával létrehozott alapítványon keresztül intézi. A Hegyizene mind közül a legszemélyesebb filmje, hiszen ennek a zenéjét is részben ő szerezte, sőt, ő is játssza...
Az ügyészi szervezetben szakmai és politikai változtatásra, szemléletváltásra lenne szükség – véli a korábbi fővárosi fellebbviteli főügyész. Ihász Sándor a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy önmagában a legfőbb ügyész személye, illetve annak változtatása fontos, de nem old meg mindent, mellette rendszerszintű, strukturális átalakítás kellene.
Ihász ott látja a problémát, hogy szerinte az ügyészség a mai helyzetben a politika szolgálóleányaként működik, nem csak a legfőbb ügyészen keresztül. Nem lehet felelősségre vonni egy ügyészt egy konkrét hibáért, vagy elszámoltatni a legfőbb ügyészt. Egy közpénzből működő szervezet, amely az állampolgárok jogait, személyi szabadságát hatósági szinten, szankciókkal korlátozza, szinte mindenható jogosítványai mellett ugyanakkor a másik oldalon nem transzparens.
Az ügyészség kötött szabályokkal működik, amibe nem lát bele senki, úgy játszik az adatokkal és eljárásokkal, ahogy akar. Ihász szerint a szervezet működése nem lehet objektív, pártatlan és jogállami, amikor adott ügyben saját magát vizsgálja és ellenőrzi...
Új frontot nyitott Oroszország az ukrajnai háborúban, de ez nem vezetett áttöréshez. Svájcban békekonferenciát tartottak, ami felemás eredményt hozott Ukrajna számára, hiszen a gyűlésen nem vett részt Kína. Az újrainduló amerikai fegyverszállítások látható eredményt hoznak Ukrajnában, az elmúlt hónapban feltűnően csökkent például az orosz légi- és rakétacsapások száma.
A hónap legfontosabb fejleménye: békekonferencia Svájcban
Közel 100 ország vett részt azon a békekonferencián, amely Ukrajna és az őt támogató országok béketervét hivatott erősíteni. A konferencia valójában nem hozta látható közelségbe a tűzszünetet vagy békekötést, hiszen a csúcson az agresszor fél, Oroszország részt sem vett. Jelentőségét inkább az adja, hogy rámutat a nemzetközi közösség hozzáállásához a háborúhoz...
Udvaros Dorottya 2024 márciusában tudta meg, hogy Vidnyánszky Attila nem hosszabbítja meg szerződését a Nemzeti Színházban, így 22 év után elhagyja az intézményt. Ebben az interjúban elmeséli a távozás körülményeit, bepillantást ad Vidnyánszky igazgatói és rendezői működésébe, és fontos háttérinformációval is szolgál a tavaly novemberi balesettel kapcsolatban, amelyben Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia súlyosan megsérültek. Ezen kívül beszél édesanyja, Dévay Camilla internálásáról, a magyar film rendszerváltáskor elszenvedett töréséről is, illetve hatalomról, az azzal való visszaélés formáiról és reménytelen küzdelmekről a magyar színházi szakmában.
0:00:00 - A színházi társulati ősélménye és édesanyja, Dévay Camilla története
0:24:05 - Nemzeti Színház: Jordán-, Alföldi- és Vidnyánszky-éra
A sátoraljaújhelyi Várhegyen 50 szobás, 4 csillagos szállodát épít a Rákóczi Szövetség, amely a Kárpát-medencei magyarok oktatását és kulturális életét segíti. Például azzal, hogy rendszeresen programokat és üdülési lehetőséget szervez a hazai és külhoni iskolásoknak a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban, amelyet 2019 óta üzemeltetnek. Azt már korábban felújították állami támogatásból, plusz építettek hozzá egy sportcsarnokot, nemrég elkészült egy „kultúrcsűr” is a helyszínen, most pedig letették a szintén közpénzből épülő új, 4 csillagos wellness szálloda alapkövét...
Tektonikus változást jelent az amerikai alkotmányos jogban a legfelsőbb bíróság 2024. július 1-i ítélete. Bár az alkotmányban szó sincs elnöki mentességről, ami a korabeli feljegyzések és a későbbi jogértelmezés szerint is tudatos döntés volt az alapító atyák részéről, a bíróság konzervatív többsége, köztük az a három bíró, akiket maga Donald Trump jelölt a testületbe, most mégis úgy döntött, hogy az elnöknek lényegében sosem kell felelnie bíróság előtt az elnökként hozott döntéseiért, megvalósított tetteiért. Rövid távon ez annyit jelent, hogy a választások előtt szinte biztosan nem indulhat újabb büntetőper Donald Trump ellen 2020-21-es alkotmányos puccskísérlete miatt. Hosszú távon pedig a felelősségre vonás szempontjából lényegében korlátlanná válhat az elnöki hatalom.
„Ha kollégáim a patkó ezen oldalán valóban úgy gondolják, hogy Trump elnök bűncselekményt követett el, akkor az elnöksége után tartóztassák le” – idézte fel Sonya Sotomayor, az amerikai legfelsőbb bíróság liberális szárnyához tartozó bírája különvéleményében (a teljes indoklást, az párhuzamos és különvéleményeket a bíróság oldalán olvashatják) a második alkotmányos vádeljárásában (impeachment) Donald Trump egyik védőjeként eljáró párttársának a szenátusban elhangzott szavait. Trump ellen az amerikai történelemben példa nélküli, második impeachmentet elnöksége utolsó napjaiban, a 2021. január 6-i, zendülésbe torkollt alkotmányos puccskísérlet vádjával kezdeményezték a demokraták és egy maréknyi republikánus képviselő. A republikánus többség aztán felmentette az elnököt.
Mint a fenti megszólalásból is kiolvasható, a védelem egyik érve az volt, hogy nincs szükség ennek során elítélni Donald Trumpot, hiszen azt majd az igazságszolgáltatás is megteheti elnöki mandátuma lejártával. Az amerikai igazságszolgáltatás csúcsszerve, a legfelsőbb bíróság 2024. július 1-én a testület ideológiai törésvonalai mentén, 6:3 arányban hozott ítéletével megsemmisítette ezt az érvet. A döntést Joe Biden elnök azonnal élesen bírálta.
A legfelsőbb bíróság, aminek három bíráját is Trump jelölte és a republikánus szenátusi többség választotta meg, úgy döntött, hogy az elnököt „vélelmezhető” (presumptive) mentesség illeti meg a hivatali idejében hozott hivatali döntéseinél. Ez ugyan látszólag kevesebb a teljes mentességnél, amire Trump vágyott, de a vélelmezhető kifejezést most nem csupán azért idézőjeleztük, mert az ítéletből idézzük, hanem mert a fogalom a kisebbségi véleményt jegyző liberális bírók szerint tartalmilag üres, és a bírósági gyakorlatban könnyen „teljes” (absolute) értelmet nyerhet majd.
Ez alapján ugyanis egy volt elnök ellen vádat emelő ügyészeknek tételesen kell majd bizonyítaniuk, hogy az elnök büntetőjogilag kifogásolható cselekményeit nem hivatalos minőségében követte el – a konkrét esetben azt, hogy például az igazságügyi minisztériumot „Donald Trump” vagy az „elnök” utasította-e arra, hogy adjanak ki olyan hamis nyilatkozatot, amely azt sugallná, hogy a 2020-as elnökválasztásokon az eredményt befolyásoló szabálytalanságok fordulhattak elő. Az igazságügyi minisztérium amúgy megtagadta az utasítás végrehajtását...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.08.03.
A New York Times értesülése szerint Joe Biden elnök azt mondta egy szövetségesének, hogy tisztában van azzal, hogy nem tudja megmenteni az elnökjelöltségét, ha a következő napokban nem tudja meggyőzni a közvéleményt, hogy mentálisan és fizikailag alkalmas, a múlt heti katasztrofális teljesítménye nem az egészségi állapotának a következménye.
Még nem dőlt el semmi, Biden továbbra is küzd az újraválasztásért, de tisztában van vele, hogy a következő néhány fellépése (beleértve a péntekre időzített interjúját, amit George Stephanopoulosz készít vele az ABC News-ban, s várhatóan vasárnap adnak le, továbbá a gyűléseit Pennsylvaniában és Wisconsinban), eldönti, képes-e megfordítani a hangulatot.
Ez a beszélgetés az első jele annak, hogy Biden komolyan fontolgatja, hogy felépülhet-e a csütörtöki atlantai vitán nyújtott kétségbeejtő fellépése után. Ezután erősödtek meg az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy életképes-e jelöltként, és hogy betöltheti-e még négy évig az elnöki posztot. Ez a kérdés határozza meg az újraválasztásának az esélyeit.
A New York Times ugyanakkor nem mérvadó és nem megbízható, mert exponálta magát azzal, hogy elsőként szólította fel Bident lemondásra, és szereptévesztésbe került azzal, hogy harcol a távozásáért. Demokráciában nem füstös szerkesztőségi szobákban döntik el, ki legyen a jelölt, az ő feladatuk az lenne, hogy kiderítsék Biden valódi állapotát.
Mindezt igazolja, hogy a Fehér Ház már cáfolta is az állítást. Ez azonban semmit nem mond arról, hogy mi a valóságos helyzet és mi fog történni.
Az első amerikai elnökválasztási vita óta valóságos dráma zajlik a Demokrata Pártban, amely könnyen Trump fölényes győzelméhez vezethet, ami tragédia lenne Amerika és a világ számára. Nem mutatkozik jó megoldás, mert Biden visszalépése sem oldana meg minden problémát, ugyanakkor nemcsak ő ragaszkodik a maradásához, hanem mások is.
A valódi kérdés az, amit Biden családjának (elsősorban a feleségének) és a közvetlen munkatársainak kell tudni, hogy valójában milyen állapotban van a hivatalban levő elnök. Az első vitán tragikusan szereplő Biden másnap tüzes kampánybeszédet tartott, amelyen teljesen jó állapotban volt. Mitől volt a vitán olyan, mintha nem lenne magánál?
Mert a vitán nem elsősorban azzal volt a baj, amit mondott, noha a tompasága miatt nem ütött le magas labdákat. Trump olyanokat hazudott, hogy egy dinamikus ellenfélnek le kellett volna mosni a pályáról. A rémisztő elsősorban az volt, hogy gyengének látszott, fakó hangon beszélt, néha bizonytalanság volt a szemében, mint aki nem tudja, hol van.
Ez ijesztette meg a párt vezetőit és szavazóit, de olyan mértékben, hogy egy felmérés szerint a demokrata szavazók 75 százaléka gondolja úgy, hogy nagyobb esélye lenne a pártnak megtartani a Fehér Házat, ha nem Biden lenne a jelölt. Ugyanakkor nem lehet Bident rávenni, hogy visszalépjen, és sokan kitartanak mellette, mint Obama és mások.
A pánikhelyzetet nem a gyenge szereplése okozza, mert Trumpnál egy alvó Biden is jobb, mint ahogy Barack Obama mondta, hogy vannak kevésbé jól sikerült viták. A pánikot az okozza jogosan, ha Biden a kora miatt, a fizikai és a mentális állapota miatt nem alkalmas elnöknek, s emiatt nem szavaznak rá. Trump egy elmebeteg, de fizikailag jobb állapotban van. A szavazást pedig nem ennek kellene eldönteni.
A vita már most rendkívül káros, mert megosztja a pártot és a szavazókat. Alapvetően azt kellene eldönteni vagy megtudni, hogy Biden valóban alkalmatlan-e jelöltnek és elnöknek vagy nem. Ehhez hihető és igaz magyarázatot kellett volna adni arra, hogy mi történt, ami megnyugtatja a szavazókat. Ilyen magyarázat nem született, ami ezt elérte volna.
Felmerült, hogy beteg volt, megfázott, gyógyszert szedett, elhangzott, hogy egész nap több kampánybeszédet tartott a vita napján, amit egy fiatal egészséges emberrel sem lehet megcsinálni. Egyes pletykák szerint Biden délelőtt 9 és délután 4 között teljesen aktív és akcióképes, mint bárki más, de nem lehet elnököt választani délelőtt 9 és 4 közötti időre.
A jetlag sem lehet elégséges magyarázat, mert azt két nap alatt ki lehet aludni. Most a kampánystáb arra törekszik, hogy Bident megmutassa jó állapotában. Nancy Pelosi azt javasolta, hogy Biden adjon minél több interjút, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy jó állapotban van. Mert a kérdés az: amit láttunk az rövidzárlat vagy állapot?
Ha ez utóbbi, akkor az kényszerhelyzet, akkor meg kell győzni Bident, azoknak is, akik még támogatják, hogy nagy tisztelet és elismerés mellett vissza kell lépnie. Amíg ez nem derül ki egyértelműen, addig nem sok esély van a visszaléptetésre, hiszen Biden az előválasztást megnyerte, ha még nem is hirdették ki hivatalosan, mint jelöltet.
A tragédia az, hogy nem kényszerhelyzet esetén csak egy belső puccsal távolítható el, de ez nagy ellentéteket és megosztást támasztana a Demokrata Pártban. Emellett a legfőbb baj az, hogy nincs igazán jó, katarzist és reményt kiváltó jelölt sem, akire Bident lehetne cserélni. Kamala Harris alelnök nem népszerű, vele is majdnem biztos a vereség.
Kamala Harris nemcsak azért veszélyes választás, mert fekete és nő, ilyen elnöke pedig még nem volt Amerikának, ahhoz olyan sztárnak kellene lennie, mint Michelle Obama, akinek a neve fel sem merül, mert nem akar elnök lenni. Hanem azért is, mert Kamala Harris nem moderált demokrata, mint Biden, ezért sok szavazat elveszne.
Nemcsak a demokraták egy részének szavazatai, de azoknak a republikánusoknak a szavazatai is, akik Bidenre szavaztak volna Trump és a veszély ellen, amit a demokráciára jelent, de Kamala Harrisre ez már nem igaz. Ha Bident fizikailag nem tartják alkalmasnak, akkor már őrá sem szavaznak, így sokan azzal szavaznak, hogy nem szavaznak.
Azok a nevek, amelyek a nyilvánosságban forognak Harris mellett, nem elég ismertek országosan. Több állam kormányzójának neve merült fel, de nincs egy átütő személyiség, akit ennyi idő alatt fel lehetne futtatni. Van egy mozgalom, amely Kamala Harrist nyomja most előre, jobb híján, de rá tényleg csak protestszavazatok érkeznének Trump miatt.
Személyes és országos dráma is zajlik egyszerre, nem látszik megnyugtató megoldás, ami azzal a veszéllyel jár, hogy Trump túlnyeri magát, amit ő azonnal teljes felhatalmazásnak tekintene az alkotmányosság lerombolására és a fasiszta diktatúra kiépítésére. Arról nem beszélve, hogy megnyerheti emiatt a Szenátust és a Képviselőházat is...
Az ügyészség a börtönbüntetés mellett 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta Schadl Györggyel szemben, aki ezt az összeget már csaknem meg is kereste a rács mögött az érdekeltségébe tartozó végrehajtói irodákkal.
Bár 2021 novemberétől két éven át, házi őrizetbe helyezéséig börtönben ült Schadl György, a végrehajtók korrupcióval vádolt korábbi elnöke, a letartóztatásának két éve alatt összesen 189 millió forintot keresett az érdekeltségébe tartozó, állami feladatot ellátó végrehajtói irodákkal – derült ki a társaságok friss pénzügyi beszámolóiból.
Mindez azért is érdekes, mert a Központi Nyomozó Főügyészség a vádemelésében egyebek mellett 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta a volt végrehajtói elnökkel szemben, tehát
Schadl a börtönben ülve csaknem megkereste a lehetséges büntetés összegét.
A volt végrehajtó elnök a saját irodáján kívül a szintén vádlott felesége végrehajtói irodájában is rendelkezik tulajdonrésszel, és noha meggyanúsításuk után mindkettőjüket felfüggesztették, az irodák azóta is termelik nekik a pénzt. Erre azért van lehetőség, mert a Schadl házaspár irodáit helyettesítéssel más végrehajtók vették át, a helyettesekkel pedig mindketten úgy állapodtak meg, hogy azok 10 százalékos tulajdonrészt kaptak a végrehajtói irodáikban. Ez azt jelenti, hogy
a két végrehajtói iroda nyereségének 90 százaléka továbbra is a Schadl házaspárt illeti meg;
az összeg az elmúlt két évben meghaladta a 425 millió forintot...
Nemrég megírtuk: az állam 600 milliárd forintot fizet „fű alatt” Tiborcz István körének három irodaház-együttesért. A kormány most újabb iparágban segíti ki a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealapos csapatot. Gigantikus naperőműveket vásárol fel tőlük – a vételár természetesen titkos, de a tranzakciósorozat végösszege akár 150–200 milliárd is lehet. Ennyire családbarát tehát még sosem volt ez az ország – a történelmi helyzethez pedig történelmi indítvány dukál. Nem azt kérjük az oligarcháktól, hogy ne lopjanak. Ez naivitás lenne. Javasoljuk viszont a hatalomnak: legyen önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben! Így az állampolgárok pontosan tudhatnák, mennyivel járulnak hozzá az Orbán-dinasztia jövőjéhez, nekik meg nem kellene annyit trükközni, bujkálni, ügyvédekre költeni. Tényleg mindenkinek egyszerűbb lenne az élete. Vélemény.
Ez az írás eredetileg ténycikk lett volna arról, hogy az elmúlt 35 év legnagyobb, a Kopaszi-gáttól Zuglóig érő ingatlanmutyija után a kormányzat újra kisegíti a többnyire magántőkealapok mögött rejtőzködő Tiborcz-kört. Most épp az MVM Zöld Generáció Zrt. kezdi felvásárolgatni a miniszterelnök vejéhez kötődő – korábban Adnan Polat török üzletember által „frontolt” – napelempark-hálózatot, amely nagyvárosnyi területek villamosenergia-ellátásáért felel. Itt is az a helyzet, hogy az állam olyan projekteket húz magához, amelyeket már a beruházási szakaszban is jócskán támogatott. Majd amikor az egyetlen kockázatosabb fázis, a tartós üzemeltetés következne, még ezt a terhet is leveszi a magánfejlesztő válláról, és sokévnyi remélt hasznot tesz az illető zsebébe egyetlen mozdulattal.
A Válasz Online már hetekkel ezelőtt hallotta, hogy
az MVM Zöld Generáció szép sorjában megveszi azokat a naperőműves vállalkozásokat, amelyekben résztulajdonos a Tiborcz Istvánhoz kapcsolható Central European Opportunity Magántőkealap.
Először a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki külterületén mintegy 80 hektárt használó, közel 12 milliárd forintos tárgyieszköz-állományú projektcéget, a Tatooine SolarPark Kft.-t, majd az ugyanebben a térségben Túrkevén, illetve a Vas megyei Sárfimizdó–Gersekaráton is aktív, az előbbinél legalább négyszer nagyobb értékű Innovolt Kft.-t. (Utóbbi nem közvetlenül, hanem a Jupiter Flex SolarPark, Jupiter Solution SolarPark és HSE Europa Solar kft.-ken keresztül birtokolja a napelemparkokat). Ezeket a felvásárlásokat már jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (itt és itt) – így vált nyilvánossá, hogy az állam ismét beavatkozott a Tiborcz-kör érdekében. Lapunk értesülése szerint az MVM-ben vizsgálják az ugyanezen klubhoz tartozó, viszont még óriásibb Neovolt Kft. megvételét is. Ez a cég a tulajdonosa annak a PolSolar Kft.-nek, amely – öt, szintén galaktikus vagy mitológiai nevű leányon keresztül (Alderaan SolarPark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft.) – az ország legnagyobb egybefüggő naperőművi rendszerét ellenőrzi. A borsodi Mezőcsát térségében lévő, tavaly átadott létesítmény 440 hektárján összesen 466 ezer napelemtáblát helyeztek el, és ezzel a park országos jelentőségre tett szert: itt termelik a hazai naperőművek által előállított villamos energia 8 százalékát – a tárgyi eszközök értéke pedig a PolSolar beszámolója szerint 84 milliárd forint.
Ezen tények ismeretében billentyűt ragadtunk tehát, és újság módjára megkérdeztük az MVM-csoporttól: milyen összegért vették meg a tiszapüspöki, túrkevei, illetve sárfimizdói és gersekaráti, összesen majd’ 200 MW kapacitású szolárparkokat? (Mi előzetesen – az eszközértékek fényében – 60-70 milliárd forintra tippeltünk vona.) Továbbá: valós-e az az információnk, hogy az állami vállalat számol a mezőcsáti, hatszáz focipálya nagyságú Neovolt–PolSolar-művek bekebelezésével is? (Itt 90-100 milliárdos árat is elképzelhetőnek tartanánk a látható cégadatok alapján.) Ezen kívül vásárol-e még olyan napos vállalatokat az MVM, amelyben tulajdonosi oldalon megjelenik a Tiborcz-közeli Central European Opportunity Magántőkealap (merthogy az említetteken túl is akadnak ilyen érdekeltségek az országban)?
Éltünk tehát a kérdezés jogával, noha a tapasztalataink lesújtóak. Egy bő hónapja például semmilyen választ nem kaptunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV), amikor az 580-600 milliárd forintos kormánynegyed-fejlesztés részleteiről érdeklődtünk – pedig, mint írtuk, egy egész metróvonal kijött volna a zuglói és újbudai irodaházi tömbök államosításának árából. Kérdéseink kifejezetten indokoltnak tűntek, hiszen a kormányzat beruházási stopot hirdetett, elvileg tehát szűk esztendőket kellene élnünk...
L1 Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi 2024.08.05.
A békegalamb leszállt.. vétel.. Mini bölcsőde helyett maxi ház. Új ellenség kell? Ne izgulj, megkapod! Itt van neked Weber. Független Index. Szerencsés zenészek. Az adódból vette Trombitás? Rossi marad, pont mint Feri.
Az EU hagyományos politikai főáramlatán belül az okozza a legnagyobb félelmet, hogy Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése egyértelmű győzelmet arat, és akkor Macron egy olyan kormányzattal lesz társbérletben, amely ellenséges az ő európai szuverenitáslátomásával szemben. Nemzetközi lapszemle.
Amikor Emmanuel Macron elnök a múlt hónapban azzal sokkolta Franciaországot, hogy előrehozott választást írt ki, nem csak saját hazája, hanem Európa jövőjével is hazardírozott – írja elemzésében a Reuters.
A hírügynökség szerint az már a vasárnapi második forduló előtt is világos, hogy jelentős mértékben beszűkül Macronnak az európai integráció előmozdítójaként betöltött szerepe. Az EU hagyományos politikai főáramlatán belül az okozza a legnagyobb félelmet, hogy Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése egyértelmű győzelmet arat, és akkor Macron egy olyan kormányzattal lesz társbérletben, amely ellenséges az ő európai szuverenitáslátomásával szemben. De ha nem alakul ki meggyőző többség a parlamentben, és nehezen működtethető koalíciós kormány alakul, vagy éppenséggel esetről esetre kell alkalmi együttműködést elérni, az is azt jelenti, hogy nem lesz Macron mögött az ő politikája iránt elkötelezett kormány. Így aztán erősen kérdéses, mi lesz az elnök kezdeményezéseiből, így abból, hogy az EU közösen vegyen fel hitelt a védelmi kiadások finanszírozására, hogy duplázzák meg az uniós költségvetést, illetve, hogy küldjenek francia katonákat Ukrajnába az ottani haderő kiképzése céljából. A Reuters emlékeztet arra, hogy Olaf Scholz német kancellár is súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az európai parlamenti választások nyomán, márpedig a 27 tagú EU motorjának eddig Franciaország és Németország számított, így a most előállt helyzet politikai bénultságot idézhet elő az Unióban.
Az európai szélsőjobboldali pártok messze vannak ugyan attól a céljuktól, hogy átvegyék az uralmat az EU-ban, és visszaadják a jogköröket a tagállamoknak, ám szelet fogott a vitorlájuk – olvasható az elemzésben. Elizabeth Kuiper, a European Policy Centre elnevezésű brüsszeli think tank társigazgatója a hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedik, hogy egy meggyengült Franciaország és Németország mellett a megerősödött Olaszország és Magyarország képes lehet az EU jövőjének alakítására. A Reuters meglátása szerint különösen az EU egyes keleti tagállamainak vezetői körében érezhető aggodalom, mert Macron eddig bátorította őket az Ukrajna melletti kiállásra, ennek azonban most vége.
Az EurActiv brüsszeli portál arról ír, hogy a NATO-ban is növekvőben van a félelem a franciaországi távlatok miatt: a szélsőjobb kormányra kerülése kockára teheti a nyugati katonai szövetség összetartását, és megkérdőjelezheti Párizs Ukrajna melletti elkötelezettségét. Franciaország – hangsúlyozzák az atlanti szövetség tisztségviselői – sokkal nagyobb befolyással bír a közös politikára, mint Magyarország, illetve Szlovákia, amelyek már eddig is ellenezték az Ukrajnát támogató stratégiát. Az EurActiv megjegyzi: a francia politikai berendezkedésben a katonai ügyek hagyományosan a köztársasági elnök illetékességébe tartoznak, de ez ellen kihívást intézhet egy olyan kormányzat, amelyben szerepet kap a Nemzeti Tömörülés. A portál olyan szakértői vélekedést idéz, amely szerint ebben az esetben Franciaország csökkentheti a NATO rendelkezésére bocsátott katonáinak a számát. Egy NATO-diplomata szerint az sem kizárt, hogy Párizs újra kilép a szövetség integrált katonai szervezetéből.
Miután vigyázó szemünket Párizsra vetettük, ideje önmagunkra is pillantanunk. Orbán olyan Uniót vezet, amelyet szívből gyűlöl – kommentálja ezzel a drámai hangütéssel Dessewffy Tibor a magyar rotációs EU-elnökség kezdetét a Handelsblatt német gazdasági napilapban. A szerző az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének a docense, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű elemző műhely irányító testületének a tagja.
Érvelése szerint az, hogy a magyar miniszterelnök Donald Trump ihlette jelmondattal indította a soros elnökséget – Tegyük újra naggyá Európát – világosan mutatja, Orbán lényegében az egyetlen olyan európai politikus, aki nyíltan támogatja Trumpot.
Dessewffy szerint a rotációs EU-elnökségnek az a dolga, hogy biztosítsa a fennakadásmentes működést, az ügyintézési folyamatosságot, most azonban a jelek azt mutatják, hogy a magyar elnökség nem erre készül. Erre utal egyebek közt, hogy Orbán, aki már régóta globális szereplőként pozícionálja magát, az EP-választások nyomán ismét hatalmi vákuumban találta magát, hiszen sem a Giorgia Meloni vezette konzervatív frakcióba, sem az úgynevezett Identitás csoportba nem tudott bekerülni, így abba vágott bele, hogy kevés képviselővel, osztrák, cseh és portugál szélsőségesekkel szervezzen saját csoportot.
A Handelsblatt vendégkommentátora úgy véli, hogy Orbán az EU-elnökséget saját sakkhúzásaként akarja kihasználni, az amerikai elnökválasztásra tekintve, amelytől Trump győzelmét és saját politikai befolyásának a növekedését reméli. Dessewffy szerint a magyar kormányfő egyúttal arra törekszik, hogy soros elnökként a kibővült játékterét Oroszország javára kamatoztassa, vétókkal, adminisztratív halogató taktikával akadályozza a Moszkva elleni intézkedéseket. Az EU-párti erőknek javítaniuk kell az együttműködésüket, hogy ellensúlyt képezzenek Orbán manővereivel szemben – hangsúlyozza a magyar elemző.
A pedagógus szakszervezetek felemelik szavukat a kompetenciamérési rendszer átalakítása miatt is. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Hírklikknek elmondta, amiatt tiltakoznak, hogy most már nem az intézmények, hanem a pedagógusok teljesítményét mérik. Ráadásul mindez kihat a pedagógusok bérére is, miután a teljesítményértékelési rendszerben 16 pontot ér a kompetenciaméréssel kapcsolatos eredmény.
Mi a probléma azzal, hogy a jelenlegi oktatásvezetés 2023-ra úgy alakította át a kompetenciamérési rendszert, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra, akik ráadásul már nem csak három, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak?
Az, hogy a tanítási folyamatban nem a pedagógusra bízzák, mikor hogyan adagolja a tananyagátadást, hanem arra kényszerítik, hogy azt figyelje, a kompetenciamérések szerint meddig kell eljutnia. Vagyis nem kimenetet mér, hanem magát a folyamatot, ez pedig nem a kompetencia, hanem a konkrét tárgyi tudás mérése. A másik probléma, hogy a mérésbe két olyan új tantárgy jött be – a vizuális kultúra és a történelem –, ahol még mintafeladatok sem voltak. Ha ezeket egybevetjük a régebbi kompetenciamérésekkel, a mostaniak mindenképp hátrányba kerültek. Miért fontos a kompetenciamérés eredménye?
Miután a teljesítményértékelési rendszerben az értékelési szempontokban 16 pontot ér a kompetenciaméréssel kapcsolatos eredmény, így az keményen belejátszik a béremelésbe. A teljesítményértékelési rendszerben 80-100 pont az, amire azt mondja ez a rendszer, hogy kiemelkedő teljesítmény. Ha ebből 16 pontot ér a kompetenciamérés eredménye, akkor az gyakorlatilag meghatározza már, hogy az illető be tud-e kerülni a kiemelkedő munkavégzés kategóriába. Ez pedig nagyon keményen beszámít a béremelésbe. Ugyan mondanak olyanokat – ez a szakszervezetekkel való egyeztetésen már előkerült –, hogy ezt lehet úgy is, ha gyengébb képességű gyerekeket tanít valaki, akkor azt másképp nézi az igazgató, meg mondják azt is, hogy az igazgatóra van bízva, hogyan értékeli ezt, ami csak ennek a rendszernek a szubjektív voltát mutatja. Ráadásul vannak olyan tárgyak, ahol nincs kompetenciamérés, de ez a 16 pont ott is van, ahol – ahogy írja az oktatásvezetés – más alapon kell ezt a 16 pontot kiosztani...
MESSZIRŐL JÖTT EMBER PODCAST Szerző: SZABAD EURÓPA 2024.08.04.
Ha túl nagyra nő, több támadást kaphat, de érdekérvényesítő ereje is nagyobb lehet – mondja brüsszeli tudósítónk a Patrióták Európáért pártszövetségről. A francia választások is befolyásolják a kezdeményezés jövőjét. Matek és Monopoly a mandátumokkal – ezzel telnek most az EP-frakciók napjai.
2014 novemberében írtam le először, hogy az Orbán-rendszer által kiírt választáson Orbán Viktort nem lehet legyőzni, mert olyan eszköz van a kezében, amivel el tudja bódítani a magyar választók egy jelentős részét és meg tudja bénítani azt, aki alternatívát kínál velük szemben – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Bauer Tamás közgazdász, egyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő. Hozzátette, lehet önkormányzatokat megnyerni, de a fő hatalmat, amíg ez az eszközrendszer nem kerül ki a kezéből, nem lehet. „Az ilyen típusú rendszereknek, mint Spanyolországban és Portugáliában is, 35-40 év a szavatosságuk, az a hiedelem, hogy a következő választáson valamilyen módon le lehet győzni, az tévedés.”
Bauer Tamás szerint mindazok, akik ezzel áltatják a választóikat, megágyaztak Magyar Péternek, megnyitották a kaput egy olyan kalandor előtt, aki ugyanúgy áltat, csak ő nem jobb, hanem rosszabb, mint Gyurcsány vagy a többiek, akik eddig az Orbán-rendszer ellenzékét alkották, de neki sincs esélye. „Az én prognózisom az, hogy ez a naív hiedelem 2026-os választások időpontjáig fog tartani és akkor szerte fog oszlani.” Hozzátette, arra is érdemes felfigyelni, hogy Magyar Pétert senki nem követte a Fideszből, amíg a rendszer szilárdan áll Orbán oldalán, addig ez a dolog stabil.
Bauer Tamás szerint az ellenzéknek nem szabad kivonulni a parlamentből, de koptatni kell a jelenlétet, nem szabad tisztséget elvállalni, mert ezt kollaborációnak lehet felfogni, és várni kell olyan helyzetre, amikor megnyílik olyan lehetőség arra, hogy kényszeríteni lehet őket. Magyar Péter a következő két évben azon kívül, hogy szervezi a pártot és keresi a jelölteket, érdemben nem tud csinálni semmit.
Orbán és Szijjártó a magyar külügy újabb fényes fejezeteként ma állítólag Moszkvába utazik. Feltételes módot azért kell használnunk, mert ugyan kiszivárgott a tervezett kirándulás, azt szinte tényként kezeli mindenki, de sem a külügy, sem a Karmelita nem válaszol az élénk érdeklődésre, hogy akkor ma irány a Kreml, avagy sem. Nem mindegy. Terelésként azt dobták be a köztudatba, hogy türközni megy a magyar nagyvezír, nem mintha ez sokkal jobb volna.
Nem csak azért, amit már évek óta nem ért senki, hogy mi a jó francot keresünk mi a türkök között, hanem, mert éppen akkor történik ez az út, amikor Orbánnak amúgy az EU soros elnökeként a biztosi testületet kellene fogadnia, ahogyan az normális országokban bevett. De nem fogadja őket, türközik, illetve ezek szerint sunnyogva moszkvázik, aminek az eredőjét, okát nagyon sokan próbálják megfejteni, a köznép szerint raporta hívták Kijev miatt.
Rosszindulatúak ezek a feltételezések, mégis van valóságalapjuk, amire Orbán politikája szolgáltat okot. Illetve, a legutóbbi látogatáskor is láttuk, a Kremlben egyáltalán nem egyenrangú partnerek ültek az asztalnál, miközben Orbán rángatózott. Láthatóan már akkor is nagyon rosszul érezte magát, éppen ezért jogosan merül fel, minek megy oda, ha erre senki nem kényszeríti, de, ha muszáj neki, akkor miért. Ez az, ami soha nem fog kiderülni.
Már a kijevi utat is nehezen értettük, illetve okát abban leltük meg, hogy Európa oroszellenes fasisztáinál szerezzen jó pontot a nyomorult frakciója miatt, ugyanakkor az ukránok reakciói a távozása után fényesen mutatják, milyen békeajánlattal ment. Olyan volt az, mintha Putyin mondta volna a saját szájával, és ez az, amit uniós tagként, most pedig mint uniós soros elnök meg nem tehet. Azaz, már az elnökség első napjain olyan, mint az elefánt a porcelánosban.
De inkább, mint valami szőrehullató rágcsáló. A moszkvai útban az a legszebb, hogy a magyar sajtónak, így értelemszerűen a magyar népnek is tagadják, ugyanakkor fél Európa már fölháborodott rajta, azaz, hiába hallgat a külügy, valami van vagy lesz, ez ma majd kiderül. Ugyanakkor ennek a fele sem tréfa, ugyanis Charles Michel, az ET elnöke keményen üzent ennek a mi egyetlenünknek, ha már személyesen nem tud vele beszélni.
Mert nincs időpont. De ugorgyunk, Michel elnök azt írta ki az X-re (lánykori nevén Twitter), hogy „Az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal”. Egyértelmű az intés, és azért születhetett, mert a címzett a jelek szerint nem értette meg a belga miniszterelnök soros elnöki átadáskor hozzá intézett szavait, nehogy azt higgye, hogy ebbéli minőségében ő lesz Európa ura.
No most, vagy mégis azt hiszi, vagy folytatja a kisded játékait bizonyos kényszerekkel terhesen, miszerint, ahogyan a pórnépek vélik, bármikor Moszkvába ránthatják egy kis eligazításra. Ezt egyébként az is bizonyítani látszik, hogy miközben Kijevben tárgyalt, Szijjártó azonmód hívta Lavrovot. Most pedig kettecskén utaznak is, hozzák-viszik az infókat igazolva azt, hogy semmit sem változtak, de miért is változtak volna. Aki romlott, az is marad...
A Konzervatív Párt összeomlása, Kubatov Gábor vallomása és Szoboszlai Dominik fizetése a 444 reggeli hírlevelében.
Kánikulai jó reggelt kívánok! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevele (és nem az egyetlen), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.
BELFÖLD
Ők segítettek a háttérből felépíteni Magyar Péter 30 százalékot hozó kampányát és országjárását: egyikük közgazdász amerikai MBA-diplomával, fiatal vállalkozókat segítő egyesületet visz, mentorestjein a Costesben évről évre ismert arcok tűnnek fel, a felesége és egy igazgatósági tagság révén kötődik Mesterházy Ernő köreihez, a másikuk Magyar asszisztense, a civil szférából érkezett, főleg Egyesült Európát szorgalmazó projektekben vett részt. (Magyar Péter aztán nagyot is kommentelt a cikkre.)
Kubatov Gábor szerint a politika nem mindig arról szól, hogy te nyerjél, hanem arról is, hogy olyan országban éljél, amiben jól érzik magukat sokan, és a Fidesz alelnöke és pártigazgatója, egyben az FTC elnöke azt mondta, ha feladnánk a migrációs küzdelmet, úgy nézne ki a fővárosunk, mint Bécs.
Orbán megy a Türk Államok Szervezete azerbajdzsáni csúcstalálkozójára, és úgy tűnik, két nappal a kijevi kirándulása után meglátogathatja Putyint, bár ezt Donald Tusk alig akarja elhinni.
Autótolvaj okozott három halálos áldozattal járó balesetet az Árpád hídon, az egyik áldozat a Völner–Schadl-ügy egyik tanúja volt, a baleset okozoját a rendőrség már a baleset reggelén előállította.
- Szijjártó az iráni külügyminiszternek is telefonált a soros elnökség átvételének alkalmából.
- A 24 szerint Orbán arra utasította minisztereit, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne kilépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
- Balog Zoltán azt mondta, Orbán nem tudott róla, hogy kegyelmet jár ki K. Endrének.
- Cseh Katalin arra kéri a megafonosokat, töröljék a videót, amiben bezoomolnak a lábai közé.
GAZDASÁG
Milliárdos profitot termel, mégis EU-s pénzből vesz elektromos autókat a Fidesz kedvenc őrző-védő cége: átlagosan idős autókat cseréltek elektromosakra, úgy vélik, a cég lépése példaértékű lesz.
Kellő elhivatottsággal rendelkezők előtt megnyitjuk a honvédség kapuit – válaszolta Vargha Tamás államtitkár arra a kérdésre, hogyan állhatnának büntetett előéletűek katonának. (Közben meg katonákat képeznek autós oktatóvá.)
- Az MNB kikutatta, hogy a pedagógushiányt béremeléssel és a terhek csökkentésével lehetne orvosolni.
Az Egyesült Királyságban az exit poll szerint történelmi vereséget szenvedtek a konzervatívok: 410 hely néz ki a Munkáspártnak, háromszor annyi, mint a hatalmasat bukó konzervatívoknak. A toryk 14 év után távoznak, Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Kier Starmernek hívják.
- Vlagyimir Putyin szerint nem lesz tűzszünet, amíg nem kezdődnek el a tárgyalások Ukrajnával.
Mr. Csodaleső Balfasz nem lett Bellingham rajongója, Mr. Tutizós szerint a bukik vakok, hogy olasz győzelemre számítottak.
Óriási összegeket keresnek a válogatott focistáink külföldön, Szoboszlai Dominik például heti 55,9 millió forintot. (Az NB I.-esek se keveset, de a hazai fizetéseknek a piachoz nincs sok közük.)
- Phil Foden szerint a játékosoknak is vállalniuk kell a felelősséget a szégyenteljes teljesítmény miatt.
