2024. július 4., csütörtök

MNB: A PEDAGÓGUSHIÁNY FENNTARTHATÓ MEGOLDÁSÁRÓL

MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Moderátor: PESCHINGER GYULA
2024.08.03.



A pedagógushiány hosszútávú, fenntartható megoldásáról készített tanulmányt, vitairatot Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója, korábbi nagykövet vezetésével egy MNB-s szakértői csapat - Asztalos Péter, Kiss Donát Márk, Marmoly Nándor és Szalai Ákos - a közelmúltban. Ennek az anyagnak a megvitatására szervez egy szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 2024. július 3-án, szerdán 14 órától a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budapesti, Krisztina körút 55. szám alatti Lámfalussy Konferenciatermében. A beszélgetést a terveink szerint élőben közvetítjük az MKT YouTube-csatornáján. 

A kerekasztal-beszélgetés meghívott résztvevői - Szapáry György mellett - Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Tanárképző Központjának igazgatója és Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke. A beszélgetést Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a Monetáris Tanács tagja moderálja.

EDDIG AZ ÁLLAM FINANSZÍROZTA MÉSZÁROSÉK SOK EZER MILLIÁRDOS ÜZLETÉT, DE ÍGÉRIK, HOGY EZ MEGFORDUL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.07.04.


Rengeteg kritika érte a magyar állam valaha volt legnagyobb értékű szerződését, az autópálya-hálózat nagy részének koncesszióba adását, ami opciókkal a pénzügyi modell szerint 13,7 ezer milliárd forint lett volna 35 év alatt. A Szabad Európa által kiperelt szerződéses adatok szerint ugyanakkor a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló magántőkelapok által létrehozott vállalatnak 15 ezer milliárd forint lehet az árbevétele, opciókkal ez 17,3 ezer milliárd forintra emelkedhet. Megkeresésünkre ezt a szerződés alanya, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azzal árnyalta, hogy ez a szám már a tervezett inflációt és árfolyamváltozásokat is tartalmazza, szerintük 7 ezer milliárd forint a jelenérték szerinti összeg.

Az indoklásul megadott, a magyar állam által készített pénzügyi modell alapján kalkulálva 2023-as áron akár kétezer milliárd forintos profitot is várhatnak a NER-üzletemberek a 35 éves időtartam során – mindez az infláció és más gazdasági hatások függvényében azonban nagyban változhat.

A koncessziós időszak 2022. szeptemberi indulása utáni első négy hónapban 6,5 milliárd forint adózott eredményt értek el az MKIF-cégek, ami az államtól kapott 43 milliárdos koncessziós díj 15 százaléka volt. Közel 3,3 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok. Tavaly is jelentős profit keletkezett: 2023-ban az állam 148,2 milliárd forintot utalt át az MKIF-nak a sztrádák üzemeltetésére és fejlesztésére, amiből 16,8 milliárdot fizetnek ki osztalékként Szíjj és Mészáros magántőkelapjainak. Ez a koncessziós díj 11 százaléka.

A konstrukció egészen pontosan úgy néz ki, hogy az államtól a koncessziós díjat az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kapja, amely az üzemeltetést és a fejlesztést más társaságoktól veszi igénybe. Előbbit alapvetően az MKIF Magyar Koncessziós Üzemeltető Zrt. végzi, de részt vesz ebben hat, a latin számokról elnevezett MKIF cég is, amelyek egyik fele Mészáros Lőrinc, a másik fele Szíjj László magántőkelapjaié. Ez a hat cég végzi majd – fejlesztési közreműködőként – a koncesszió keretében készülő új autópályák építtetését is...

EP-BALOLDAL: ORBÁN MINDENT EL FOG KÖVETNI, HOGY AZ ELNÖKSÉG IDEJÉN FELFORGASSA ÉS ZÜLLESSZE AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEKET

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.08.04.


A két kapura játszó Orbán elől elhallgatják az ukrán béketervet, viszont az oroszok állítólag már megküldték Washingtonnak a maguk békeajánlatát.


A magyar soros uniós elnökség önmagában az európai értékek megsértését jelenti, épp azokét, amelyeket képviselnie kellene, úgyis mint a szolidaritást, a emberiességet és a demokratikus értékrendet – véli Manon Aubry, A The Left, az EP Baloldal elnevezésű frakciójának társelnöke. Végig rajtuk tartjuk a szemünket, mert a szélsőjobb ellen harcolnunk kell. Merthogy az elmúlt évtizedben szégyenteljes bizonyítványt állított ki magáról a magyar kormány – nyilatkozta az EUReportnek, amit ingyen kapnak kézhez a brüsszeli parlamenti képviselők. Szintén a Baloldal képviselőjeként Martin Schirdewan ezt még kiegészítette azzal, hogy sajnálatos módon autokráciává züllesztette Orbán Viktor Magyarországot az elmúlt 14 évben. Mindent el fog követni, hogy az elnökség idején felforgassa és züllessze az uniós intézményeket. Jó lett volna, ha ezt előre tudatosítják magukban a tagországok és átadták volna a lengyeleknek most az elnökséget.

A NATO honlapján külön cikket szenteltek
Magyarország csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából. ebben az írásban például idézték Martonyi János külügyminisztert, aki tagságunk alkalmából Missouriban tartotta meg üdvözlő beszédét. Ebben elmondta: Végre hazataláltunk, visszataláltunk a családunkhoz. Ezzel megnyitottuk történelmünk új fejezetét. De idézi az írás Konrad Györgynek a páneurópai pikniken elmondott beszédét is, amikor 1989 szeptember 11-én megnyitotta határait Magyarország. Sőt Németh Miklós kormányfő szavait felidézték: „Egész nap az irodámban voltam és nagyon ideges. Szerencsére nem kopogtatott be ajtómon a szovjet nagykövet és Moszkvából sem kaptam telefont.”

Még a brüsszeli Politico is feldolgozta Orbánnak a TikTokon megjelent nagyon rövid videóját arról, hogy találkozott a magyar csapat egykori ukrán edzőjével, Szerhij Rebrovval. S megdicsérte az ukrán csapatot, hogy jól játszottak, viszont csalódottságának adott hangot a magyar csapat mostani EB teljesítménye kapcsán. Rebrov visszadicsérte a magyar csapatot, mire a magyar kormányfő jelezte, egyáltalán nem volt boldog. Ellenben szerinte az ukrán csapatban igazán jó játékosok vannak, amihez külön gratulált Orbán. Majd megkérdezte tőle, hogy éldegél, mi újság, mire Rebrov úgy felelt, Magyarország után – merthogy a Fradi edzője volt 2018 és 21 között- most nehéz a helyzet. Rebrov jelenleg az ukrán válogatottat vezeti. A beszélgetés idején, végig ott volt Zelenszkij elnök is, a tárgyalásuk után a folyosón ejtették meg ugyanis ezt a rövid párbeszédet.

A DW orosz nyelvű kiadásában olvashatunk egy igen alapos elemzést Orbán kijevi vizitjéről Иван Преображенский tollából, aki politológus, és a német lap kolumnistája is. Egyrészt ír arról, hogy Orbán két kapura játszik, s ezért neki olyannak tűnik, mintha kettős személyisége lenne. S arról is ír, hogy a Kreml nyilván árgus szemekkel figyelte Orbánt, mit mond és tesz Kijevben, ez a magyarázat annak, hogy Zelenszkij egyáltalán nem kezdte el taglalni és értelmezni az Orbán által felvetett tűzszüneti kezdeményezést, csak szűkszavúan lezárta a kérdést, hogy ebben nemegyszer már állástfoglalt, amihez azóta is tartja magát. Nem véletlenül beszlt telefonon épp ezen a napon Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A cikk sorra veszi, hogy Orbán az elmúlt időszakban háromszor járt (a mostanival együtt) Kijevben. Először -2015-ben - Pjotr Porosenkot, előtte, 2012-ben pedig Viktor Janukovicsot látogatta meg. Utóbbiról megjegyzi, neki nem sikerült megtenni azt, befutni azt a karriert, amit Orbánnak. Merthogy az orosz barát elnök régóta élvezi az oroszok luxus vendéglátását Rosztovban, ahol az orosz titkosszolgálat vigyáz rá.

Oroszország átadta az Egyesült Államoknak az Ukrajnára vonatkozó béketervét – erről írt a Unian ukrán portál. Jurij Kobzar újságíró úgy látja, hogy Putyin sokkal nagyobb engedményekre képes, mint ahogy azt a nyilvánosság előtt hangoztatja. A lap szerint a tervet a neves újságíró, Dmitrij Gordon ismertette, aki forrásait nem nevezte meg. E szerint Ukrajnának ki kell vonulnia Donyeck és Luhanszk megyéből. Az oroszok átadnák a zaporizzsjai atomerőművet, és 100 km-es körzetbe demilitarizált zónát hozna létre., a Dnyeppertől a Fekete-tengerig. Nem léphet be a NATO-ba és semmilyen más katonai szövetségbe sem, amit az alkotmányban rögzítenének is. Viszont az uniós tagsággal szemben nincs kifogásuk az oroszoknak. 350 ezres hadsereget tarthatna fenn, és 125 katonai repülőgépnél többet semmiképp sem. A Krím kettős fennhatóság alá kerülne és szintén demilitarizált zóna lenne. Az amerikaiak feloldanák az oroszellenes szankciókat. Amint megkezdenék a tárgyalásokat, tűzszünetet rendelnének el. A tárgyalófeleket is meghatározza a béketerv: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok, Kína és az EU. Állítólag Trumppal, mint szerintők esélyes elnökkel már megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy milyen területekre tart igényt Oroszország – erről már a Politico is írt. Az írás a végén rögzíti: Andrej Jermak, Putyin kabinetfőnöke közölte, hogy korábbi álláspontján nem változtatva és a tűzszünet ellenében sem - Ukrajna nem köt kompromisszumot és nem ad át területet Oroszországnak.

SEMMI SINCS EGÉSZEN ÚGY

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.07.04.


Édesek ezek a walesiek. Mintha valami kisdedóvó középső csoportjában játszódnának a tiszta ideával, miszerint a politikusoknak törvényben tiltanák meg a hazudozást. Azt kell tételeznünk, hogy a javaslat előterjesztői egyáltalán nem járatosak az emberi faj történelmében, vagy fogalmuk sincsen arról, mi az a politika, amely voltaképpen természeténél fogva mindig is a hazugságon alapul, mert, ha mindenki mindig kimondaná az igazságot, akkor nagy valószínűséggel összeomlana a civilizáció.


Úgy játszásiból azért bele lehet gondolni, mi történne, mi történhetne, ha egy ilyen törvény megszületne, aztán valami lobogó humanizmusból fakadóan általánossá válna a használata, és kies hazánkban is alkalmaznák. Illetve betartanák, mert tudjuk, hogy kormányzó pártunk a törvények közt úgy mazsolázik a számára kedvezőket kiválogatva, másokat a kukába hajítva, ahogyan Hamupipőke válogatja a lencsét a mesében. Tehát már az alapok sincsenek meg a társadalmi scifihez, álmodozni azonban mindig jó.

Gondoljunk bele, ha itt a hazugság kiiktatódna a mindennapokból. Orbán (és az összes haverja) meg sem szólalhatna, szükségtelenné válna Rogán minisztériuma, nem lenne mit mondania az összes újságjuknak, tévéjüknek és rádiójuknak, megszűnnének a sajtótájékoztatók, nem jönnének tőlük a degenerált e-mailek, egycsapásra ugyan üresebb és csendesebb, de jóval szebb is lenne a világ. Ám nagy valószínűséggel képtelen is volna működni. Sőt és mi több, társadalmunk jó része számára megszűnnének az értelmet adó jelzőkarók.

Gondoljunk bele, hogy Mária néni a sparheltnél nem tudná, kitől kell félni, ki menti meg őt, nem lenne miért krumplit kapnia, a Kossuth csak magyarnótát sugározna, az M1 vicceket mesélne, a megyei lapban tényleg nem maradna egyéb, mint a gyászhirdetés, esetleg a receptek, amiket viszont nem tudna megfőzni. De senki nem hazudná neki, azért, mert háborús infláció van, és a Gyurcsány elitta a pénzét. Olyan kietlen-üres lenne a világ, mint amilyen valójában, de senki nem állítaná róla, hogy ez a lehetők legjobbika.

S hogy mi lenne a templomokban és a papokkal, abba jobb bele sem gondolni. Meg a szent könyvekkel és iratokkal, amiből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy voltaképp a hazugságra épül itt minden. De és ugyanakkor fölmerül a mi az igazság és igaz, ezen a mezsgyén haladva pedig eljutunk a kanti magánvalóig, annak megismerhetetlenségéig, amiből aztán Schopenhauer tata előhozakodott azzal, hogy a világ az ő képzete. Így mindeközben el is feledjük Orbán ordas hazugságait, mert játszik velünk az a rohadt asszociáció.

Pedig Orbánból indultunk el, bármennyire is a walesi utópiáról kezdtünk mesélni, mosolyogva azon, milyen naivak is ezek a kelták, hogy hogyan is képzelik ezt. Ha jobban belegondolunk, olyan ez, mint a Nyomás utána! Bud Spencer filmjének gonosz K1-e, aki felfedezte, ha az emberiség tudatából kitörli a számokat, akkor minden megbénul, ezt akarta fegyverként használni, s úgy lenne ez is, hogy a hazugság megszűntével a feje tetejére állana minden, megbénulna, ugyanakkor pedig az igazság lenne káros. Tehát semmi nem jó nekünk.

Ebben az állapotban látjuk ma reggel, hogy kormányunk idén már tizenöt milliárdot szán az augusztus 20-i ünnepségekre, így és ezzel – guruló pléh Szent István – hazudja nekünk a nemzetet, mert meg akar kábítani, illetve mellékesen, hogy a Balásy nertárs ennyivel gazdagodjék, ami már a hazugsággal szemben – ami, mint láttuk, voltaképp nem törvényi, hanem filozófiai kategória – nagyon is materiális valami, mert zsömlére lehet cserélni ellenben azzal, amit Mária néni a Kossuthon hallgat. Nehéz dolgok ezek...

„NEM IGAZ, HOGY A TÖRTÉNELMET A GYŐZTESEK ÍRJÁK” – ROMSICS IGNÁC CIVILIZÁCIÓK BUKÁSÁRÓL ÉS A NEMZET LÉTEZÉSÉRŐL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.07.04.


Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Tényleg jobb lenne görgőkre állítani köztéri szobrainkat, hogy egy rendszerváltásnál csak elvontatni, s ne ledönteni kelljen őket? Ezekről is beszélget HetiVálasz podcastunkban az akadémikussal Ablonczy Bálint és Borbás Barna
.

Részletek a műsorból:

A magyar társadalomban elég sokan értenek egyet azzal, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Azaz a mi XX. századi vagy akár korábbi megtaposottságunkra, problémáinkra, elesettségünkre való reflektálás is külső tényezők nyomán alakult, és még annak sem vagyunk urai, hogyan beszélünk a múltunkról.

Ez egy jól hangzó megállapítás, amelyet én azonban nem tartok igaznak. Azt, hogy mi Mohácsról hogyan gondolkodunk, a törökök egyáltalán nem határozzák meg. Mi határozzuk meg, hogy Szapolyait árulónak tartjuk, vagy nem tartjuk árulónak, hogy elsietettnek tartjuk a vállalkozást. (…) Ez más koroknál is így van, Görgey, Széchenyi, Kossuth esetében nem a gonosz Habsburgok határozták meg, nem is a cári történetírás határozta meg, hanem a magyar történészek és a magyar közvélemény vitatkozott azon nagyon sokáig, hogy kinek volt igaza. El kellett telni egy évszázadnak, amíg belátta egy közösség azt, hogy Széchenyi és Kossuth nem egymást, sőt Görgeyt is beleteszem, nem egymás kizáró szereplői a magyar történelemnek. Mind a hárman, de Kossuth és Széchenyi különösképpen a polgári átalakulást is igenelte, más fokozatban, de igen, és a nemzeti függetlenséget is tulajdonképpen. Ha Széchenyi időnként kevésbé, azt azért, mert attól félt, hogy abból tragédia lesz. Nem azért, mert ő ne lett volna magyar. Görgey nem azért tette le a fegyvert, mert ő áruló volt, és Bécs kegydíjáért harcolt, hanem mert nem akarta föláldozni még néhány ezer vagy tízezer honvéd életét. A végeredmény további véráldozat után is vereség lett volna. (…) El kellett telnie száz évnek, és azt gondolom, hogy ez majd a 20. századi szereplőinkkel is így lesz, akik most még ördögként és angyalként jelennek meg a köztudatban, attól függően, hogy melyik politikai térfélen található az illető.

Létezik még egyáltalán nemzet abban az értelemben, hogy közöset gondolunk a múltról és van közös tervünk a jövőre?

Sokan gondolják azt, hogy nem. Ebben valószínűleg ódivatú konzervatív vagyok, de hát érthető a koromnál fogva is, mégis úgy vélem, hogy bizonyos mértékig létezik a nemzet. A kérdés mindig az, ki az a generáció, amely a sebeket kapta és adta. Én a Don-kanyart még a nagyapámtól tudtam. Szerintem a fiam erről semmit nem tud, tehát én nem adtam neki ezt nagyon tovább, vagy ha igen, akkor csak nagyon érintőlegesen. Az ő gyereke számára pedig ez már egyáltalán nem fog annyit jelenteni, de a döntő az, hogy a tankönyvekben mi jelenik meg, és hogy újraírjuk-e öt-tíz évente, vagy pedig tartósan ugyanazt mondjuk. Ha tartósan azt mondjuk a fiataloknak például az eredetünkről, amit a tudomány képvisel, és más időszakokról is, akkor ez rögzül. Természetes, hogyha jön egy ilyen kataklizma, egy ilyen nagy változás, mint ’89-ben volt, akkor az sok mindent fölboríthat, mert akkor megint újraírják a tankönyveket, visszaadják a kitüntetéseket és a jelvényeket. Van egy idősebb kollégám, Hajdu Tibor, aki egyszer azt mondta, éppen erre reflektálva, hogy a szobrok talpára görgőket kellene szerelni, és nem kell őket megsemmisíteni, csak elhúzni. Sokkal egyszerűbb, mint mindig újakat csinálni, meg beolvasztani.

Az ember kinyitja az internetet, a tévét, a rádiót és az az érzése, hogy a nyugati civilizáció, amelynek Magyarország is a része, a végét járja. Politikai instabilitásról, demográfiai problémákról, gazdasági stagnálásról szólnak a hírek. Ahogy korábban megvoltak, úgy ma is megvannak az adottságok, a lehetőségek a továbblépésre, vagy elértünk egy ciklus végére és Nyugatnak vége van, mint a botnak? Azok leszünk, amik mindig is voltunk, azaz egy pici félszigete a hatalmas eurázsiai kontinensnek?

Természetesen minden civilizáció, ha ezt a szót használjuk, minden birodalom vagy állami képződmény fölbomlik egyszer. Ez alól még Kína sem kivétel, mert Kína többször felbomlott, csak mindig újraalakult. De a Monarchia, a törökök, az orosz birodalom is fölbomlott, és lehet, hogy az Egyesült Államoknak is ez lesz egyszer a sorsa. Nyugat-Európa meg nem egy birodalom valójában, hanem még mindig inkább nemzeti államoknak az együttese. Olyanfajta külső nyomásnak van kitéve, amit sokan hasonlítanak a Római Birodalmat ért népvándorlási nyomáshoz. (…) Az Európai Unió, amely alatt ma tulajdonképpen Európát értjük, a 19. századi Európához képest így is egy lejtmenetet hajtott végre a 20. században, és az Egyesült Államok valójában már a századfordulón átvette tőle a vezető szerepet gazdasági és egyéb tekintetben. Ez nagyon sokféle mutató tanúsítja. Hogy mekkora a túlélési potenciál az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, ezt nem tudom megmondani. Abban többé-kevésbé biztos vagyok, hogy az Európai Unió annyira és úgy tudja biztosítani a gazdasági versenyben és a politikai versenyben szerepét, amilyen mértékben erősíteni tudja az államokat összekötő kötelékeket. Tehát nemcsak gazdasági, pénzügyi unió lesz, hanem külpolitikailag, katonailag is képes lesz olyan válaszokat adni különböző kihívásokra, amelyekre most nem képes. (…) Más alternatíva nincs. Még egy Németország is, amely a világkereskedelemnek egy jelentős részét adja, és a GDP-je is tekintélyes, önmagában egy kis hatalom és nem egy világhatalom már, mint ami valamikor volt a 19. században. Tehát csak akkor van jövője Európának, ez alatt értem Nyugat és Közép-Európát, hogyha az egységesülési folyamatot tovább tudja vinni...

A NER LÉNYEGE A LOJALITÁS ALAPÚ KAPCSOLATI HÁLÓ

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.08.03.


A miniszterelnöki és a miniszteri biztosok kiválasztásakor a politikai lojalitás az elsődleges szempont. Ráadásul a hatalom politikai kontrollt is tud gyakorolni felettük. Ezzel magyarázza Benedek István politológus, hogy újabb hét miniszteri biztost neveztek ki a napokban. Gulyás Gergelynek a Miniszterelnökséget vezető miniszternek három, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek kettő, Lázár János építési és közlekedési miniszternek, Rogán Antal propagandaminiszternek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is egy-egy ilyen új munkatársa lett.


Emlékszünk, 2010-ben, a „fülkeforradalmat” követően, összeült új kormány akkor frissen megválasztott miniszterelnöke, a kétharmados felhatalmazást kapott parlamenti ciklus első plenáris ülésén, kisebb, olcsóbb, hatékonyabb kormányzást ígért. Akkor nyolc minisztériummal indult neki a kormány, ami mára több mint tucatnyira nőtt. Azóta se szeri, se száma az állami vezetői rangban lévő államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, kormány- és miniszteri biztosoknak. Ez utóbbiak is az állami vezetőket megillető fizetéssel, juttatásokkal, saját kabinettel működnek.

„Hogy olcsóbbak nem lettek a Fidesz kormányok az egészen biztos, de működőképesebbek sem” – állapította meg Katona Tamás, aki korábban Medgyessy Péter miniszterelnöki kabinetjét vezette. Példaként említi a napokban bejelentett új kinevezetteket, közöttük azt az új miniszteri biztost, akinek egyetlen feladata lesz az új állampolgárok eskütételének bonyolítása. Egy másiknak a mohácsi csata 500. évfordulójának a megünneplését kell megszerveznie. Hozzáteszi: a fideszesek által pazarlónak tartott szocialista miniszterelnökök kevesebb mint tíz kormánybiztost, a szaktárcák sem sokkal több miniszteri biztost foglalkoztattak.

„A magyar politikai rendszer egészét tekintve, nem elhanyagolható szempont, hogy ezek az állami vezetés második-harmadik sorában szereplő politikusok tulajdonképpen közvetve vagy közvetlenül a miniszterelnökhöz vannak bekötve” – mondta Benedek István politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa és az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet adjunktusa. Szerinte a jelenlegi tágan vett kormányzati struktúrában a kormánybiztosok, illetve a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok a végrehajtás egy-egy kisebb-nagyobb szeletéért felelős politikai kinevezettek, kiválasztásukkor a politikai lojalitás az elsődleges szempont. A személyes kapcsolat jelentősége formális szinten is megjelenik, hiszen a hazai politikai intézményrendszer középpontjában lévő miniszterelnök közvetlenül, vagy az egyes minisztereken és a kormányzati struktúrát összehangoló Miniszterelnökségen keresztül gyakorolja a politikai kontrollt e szereplők felett is.

Aki figyeli az elmúlt évtizedek személyi mozgásait, pontosan láthatja, Orbán Viktor vezetési módszerének egyik titka, hogy gyakran olyan szereplőket tart maga körül, akiknek nincs erős politikai hátországuk, ezért a személyes hűség köti őket hozzá. Példaként az első Orbán-kormányból Chikán Attilát, a jelenlegiből pedig Nagy Mártont, és a közelmúltban lemondott Csák Jánost említi, hiszen nem a pártból jöttek, nem a politikusok klasszikus karrierjét építették. Az elemző nem állítja, hogy mindegyik kormánybiztos ilyen háttérrel segíti az orbáni kormányzást, de széles a skála, a mostani kinevezettek között is van országgyűlési képviselő...

MAGYAR PÉTER ERŐSZAKOSAN ÖLELGET AZ ORIGO SZERINT

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.07.03.



Magyar Péter az Origo szerint az Ötkert nevű szórakozóhelyen durván ölelgetett egy fiatal lányt, amiről videó is van. Kár, hogy a videóból nem ez derül ki.

MAGYAR PÉTER TANKÖNYVSZERŰEN ILLESZKEDIK A NEMZETKÖZI POPULISTA HULLÁMBA

24.HU
Szerző: SZALAI MÁTÉ
2024.07.03.


Miután megszavaztatta a követőivel, hogy beüljön-e az Európai Parlamentbe, és ezzel hagyja figyelmen kívül korábbi ígéretét, Magyar Péter a médiaelitnek üzent hadat a közösségi médiában. A közéletbe berobbanó politikusnak nem ezek az első populista lépései, sőt – Szalai Máté amellett érvel, hogy a Tisza Párt vezetőjének viselkedése beleillik a nemzetközi populista hullámba. Ráadásul kifejezetten sok párhuzam vonható közte és a kortárs populizmus meghatározó alakja, Donald Trump között.


Áprilisban részt vettem az egyik külpolitikával foglalkozó diákszervezet online szakmai beszélgetésén. A hallgatók előre elküldték a kérdéseket, amelyekről beszélgetni szeretnének. Az általában megszokott, karrierutakkal és a magyar külpolitikával foglalkozó témák mellett becsúszott egy meglepő kérdés is: mit gondolnak a magyar külpolitikai szakértők Magyar Péterről?

Természetesen kollégáim nevében sem akkor, sem most nem fogok beszélni. Egy dimenzió a Magyar Péter-jelenség kapcsán azonban újra és újra előkerül a nemzetközi politikával foglalkozó elemzőkkel folytatott beszélgetéseinkben: a feltörekvő politikus erősen hasonlít a más országokban megfigyelt populista szereplőkhöz. A Tisza Párt vezetője különösen emlékeztet Donald Trumpra.

De belpolitikai elemzők körében – így a 24.hu Háromharmad podcastjában és a Partizán műsoraiban is – előkerült a populista jelző Magyarral kapcsolatban. Ebben a cikkben ehhez a diskurzushoz hozzájárulva szeretném felhívni a figyelmet azokra a konkrét hasonlóságokra, amelyek Magyar és számos más populista politikus között felfedezhetők...