2024. június 29., szombat

“SZABAD EMBER VAGYOK, TUDTAM, MIT VÁLLALOK MAGYAR PÉTERREL, DE NINCS MIT VESZTENEM.” | ROST ANDREA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2024.06.27.



Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Közéleti, politikai érdeklődését, szerepvállalását nyíltan vállalta és vállalja, azt vallja, a művészetnek mindenek felett kell állnia, nem jó, hogy Magyarország ennyire polarizált, a nemzetnek árkok helyett egységet kellene formálnia. Most azonban úgy döntött, visszatér eredeti foglalkozásához, szerelméhez, az operához, augusztusban indítja az Operaakadémiáját.

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: FESZÜLT A HELYZET ÉS EGYRE SZŰKEBB RÉS VÁLASZTJA EL OROSZORSZÁGOT A NATO-TÓL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.06.26.



A Reggeli Személy 2024. június 25-i adásában Szénási Sándor vendége Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár volt.

A KORMÁNY KIZSAROLTA: A MŰEGYETEM ELRÁNTOTTA A KORMÁNYT A MODELLVÁLTÁS FELÉ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.06.28.


Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez. Hogyan jutott el idáig a BME, mi az igazság a finanszírozását illetően, mely alapítványi egyetemek pályáznak a helyére, kik és milyen titkos küldetéssel vezették a modellváltás felé az intézményt és hogyan próbálták meg befolyásolni kormányzati körökből a rektorválasztást? Teljes háttér.


SOS – villogták az éjszakában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) E épületének ablakai májusban, jelezvén: az intézmény tavalyi, 19 milliárdos költségvetése idén már nem lesz elegendő a működésre. Vannak azonban, akik azt állítják, szó sincs süllyedő hajóról, az egyetem anyagi helyzete stabil. Nem ez az egyetlen ellentmondás a BME körül. Míg Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár (aki korábban maga is elismerte a felsőoktatási dolgozók béremelési igényének jogosságát) március 10-én arról beszélt a parlamentben, hogy az ELTE és a BME dolgozóinak bérszintje milyen elképesztően magas és „tényadatként” említette, hogy e két helyen a docensi bérszint nyolcszázezer forint, az egyetemi tanároké pedig 1,2 millió, az állami egyetemek oktatói két-háromszázezres kifizetésekről szóló bérpapírjaikat lobogtatva tüntettek a minisztérium előtt.

Ellentmondásos anyagi helyzet

Bár a BME valós anyagi helyzetére nincs rálátásunk, az, hogy a közelmúltban lezajlott rektorválasztás eredményeként

a Műegyetem történetében először nyíltan modellváltáspárti vezetőnek szavazott bizalmat a 28 tagból álló szenátus,

azt látszik igazolni, hogy az intézményben anyagi szempontból valóban tarthatatlanná válhatott a helyzet és az alapítványivá válástól a kezdetektől mereven elzárkózó egyetemen ez fordíthatta meg a közhangulatot. Ha egyáltalán megfordította. A szavazótestület döntése ugyanis nem feltétlenül tükrözi az egyetem polgárságának és munkatársainak álláspontját az ügyben.

Annyi biztos, hogy az idei tavasz hozta el azt a pillanatot, amikor egyértelművé vált: nincs tovább. A BME képtelen tovább szembeszegülni azzal a kormányzati akarattal, amely – paradox módon – saját, állami tulajdonából alapítványi fenntartásba kényszeríti az intézményt. A folyamat nem most kezdődött, a nyomás a modellváltási hullám kezdete óta érezhető volt. Amikor azonban az előző rektorválasztás alkalmával az egyetem döntéshozó grémiuma a politikailag nem elkötelezett, az alapítványiasítást ellenző Czigány Tibor mellett tette le a voksát, az egyértelmű állásfoglalás volt az autonómia megőrzése mellett. Az azóta eltelt három évben azonban olyannyira elfogyott a levegő a rektor körül, a szomszédos háború okozta gázáremelés és a letekert állami finanszírozás pedig annyira nehéz helyzetbe hozta az egyetemet, hogy Czigány Tibor a ciklus végére úgy érezte, hogy bár sikerült megőriznie az intézmény függetlenségét, „megértve mindent és nem elítélve senkit, csak a félreállás maradt” számára...

MAGYARÜLDÖZÉS | NOVÁK-BALOG ÜGY | HÜLYEGYEREK | ORBÁN KUPEC

L1
Szerző: L1
2024.06.29.



Futball EB: PortugálPÁRTIAK, geORGIA, az a BAAJ! 
Origo sport: ezért vagyunk mi a legjobbak, ezért tehet mindenki arról hogy nem jutottunk tovább! 
Egyébként tőlünk nyugatra mindenki hungarofób. Novák-Balog ügy. 
Pokorni bemutatja: Hegyvidéki önkormányzat, Géza bácsi szerint az új polgármester Kovács Gergely egy hülyegyerek. 
A magyar okos, takarékos. Orbán mégis inkább eladna Zelenszkijnek.

KINCSES GYULA: LEHET KÖZELÍTENI AZ ÁLLAMI- ÉS MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYET

KLIKK TV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.06.26.


Legalább 600 milliárd forintot költ a lakosság egészségügyre, de ebből csak 20 millió megy az állami egészségügybe, mert ott semmi mást nem lehet megvenni, mint az egyágyas szobát és a színes tv-t. Ez nem nagy dolog, de kérdés, miért hagyjuk, hogy a 600 milliárd elfolyjon – fogalmazott Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamra korábbi elnöke a KlikkTV Tíz című műsorában. Mint mondta, ez a politikának a gyávasága. „A 2010 utáni Orbán-rendszer politikai legitimációját szociális népszavazással szerezte, nincs vizitdíj, nincs napidíj, nincs tandíj. Azt ígérték, hogy a közoktatás és a közösségi egészségügy ingyenes, és most nem mernek megindulni ebben az ügyben. Pintér Sándor pedig egyfajta technológiát ismer - állomány van, utasítás van, „parancs-értettem” van -, mindenki tudja a dolgát és teszi.”

A köz- és a magán szétválasztása miatt egyre több orvos megy át a magánellátásba, ezért egyre nagyobbak az ellátási hiányok a közellátásban, és a beteg is kénytelen a magán felé elmozdulni – mondta a szakértő és hozzátette, ez társadalmi igazságtalanságot szül. Kincses Gyula szerint, ha nincs tisztességesen megfinanszírozott és tisztességes kapacitású közellátás, akkor nem lehet a két szférát közelíteni. Azt csak úgy lehet számszakilag és etikailag is korrektül megoldani, hogy engedünk plusz hozzájárulást – tette hozzá. „Ha azt mondanánk, hogy ez a műtét a NEAK-nak belekerül 800 ezer forintba, és azt mondjuk, hogy ennek a 80 százalékát viheted magaddal magánellátásba, 20 százalék pedig marad szolidaritásként a többieknek, abban a pillanatban már 700 ezerrel kevesebbe kerül a térdműtét, de lehet, hogy akár egymillióval, mert pörög az esetszám, kisebb a rárakódó költség, tehát tudja olcsóbban adni.”

LENDVAI ILDIKÓ: A BALOLDALI PÁRTOKRA EBBEN A FORMÁBAN NEM LESZ SZÜKSÉG

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.06.26.



Mi lesz a régi ellenzékkel? Marad-e Gyurcsány? Mi történik a Tiszánál? Vált-e stratégiát a Fidesz? A ma esti élő műsorunkban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. Vendégeink: Cseke Balázs, a Telex újságírója, Magyari Péter, a Válasz Online újságírója, Lendvai Ildikó korábbi MSZP-elnök, Barabás Richárd, a Párbeszéd társelnöke. 

AMERIKAI NÉPSZAVA: A GYURCSÁNY-BESZÉD AZ ELMÚLT 14 ÉV LEGJELENTŐSEBB ELLENZÉKI „VITAIRATA”

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.06.27.



Gyurcsány Ferenc jó ütemérzékkel, becsúszó szereléssel vetett véget a lemondására és a DK megszüntetésére irányuló találgatásoknak, még inkább javasolgatásoknak, mielőtt a Magyar Péterben bízóknak túlságosan megtetszik az egypárti ellenzék gondolata, amit épp egy ilyen emberre bíznának. Gyurcsány marad, és ezt egy videóban jelentette be, amely az elmúlt 14 év legjelentősebb ellenzéki „vitairata” lenne, ha megállapításaival foglalkoznának, ha a hisztérián és demagóg tizennégyévezésen kívül a helyzet megoldása bárkit érdekelne.

Az ellenzéki sajtó és a közélet silányságára jellemző, hogy ebből semmi mást nem értettek meg, mint azt, hogy a DK elnöke a választási vereség után sem távozik. Pedig a beszéd, a kor tömegkommunikációs műfajában, a közösségi médiára kihelyezett 43 perces videóban, a kiindulópontja lehetne az ellenzéki kudarcok vizsgálatának, a lehetséges sikeres stratégia kialakításának. Gyurcsány ugyanis nemcsak megválaszolt a „tizennégyévezők” vádjaira, de alapos elemzést adott a helyzetről és azokról a dilemmákról, amelyek között az ellenzék él.

A válaszra azonban már senki nem kíváncsi. Pedig lehetne vitázni azon, hogy mi a Magyar-jelenség, vajon igaza van-e Gyurcsánynak, amikor Bibó Istvánnak a politikai hisztériára is vonatkozó örökérvényű igazságaival magyarázza: amikor a közösség tagjai nem találják a krízis valós okát, hamis meoldásokkal pótolják azt. Gyurcsány pedig elemzésében eljut a helyes premisszákhoz, amelyekből azonban a konklúziókat nem vonja le. Pedig éppen ez a gondolatsor elvezethetne egy új ellenzéki stratégiához, a csapdából való kilábaláshoz.

A Gyurcsány-beszéd pontokba szedve számos fontos és hiteles megállapítást tesz, amelyek helyességének legfontosabb igazolása az a tény, hogy a Gyurcsány-ellenes politikai erők, az őket támogató értelmiségiek és a magát függetlennek tartó sajtó semmi olyat nem talált benne, amit kritizálhatott, elutasíthatott volna. Az már az ellenzéki érzelmű közélet morális és szellemi színvonalát mutatja, hogy a tartalmas beszéd egyetlen gondolatát sem értette meg, legalábbis nem tartotta érdemesnek átgondolásra. Mi egyet emelünk ki ezek közül.

Ez pedig annak elemzése, hogy az ellenzék pártjai autoriter rendszerben élnek, de tőlük a demokratikus rendszerben elérhető és elvárható teljesítményt várnak el. Bevezetésként az Orbán-rendszerről elmondja, hogy a rezsim egyoldalú hatalmi helyzetet épített ki (mi ezt közérthetőbben diktatúrának nevezzük), de mint Gyurcsány Ferenc mondja, „mindeközben a parlamentarizmus díszletei állnak. Van választás, van ellenzék, van valamekkora ellenzéki nyilvánosság, lehet interpellálni a kormányt, nincsenek nyílt politikai perek”.

A kiindulópont az a helyes megállapítás, hogy „a látszat és a valóság ordító ellentétben áll egymással”. Magyarul: a demokrácia látszat, a valóság a diktatórikus rendszer, az ellenzék pedig ebben a rendszerben működik, ám a vele szembeni elvárások olyanok, mintha ez egy demokrácia lenne. Gyurcsány elemzi, hogy „demokratikus körülmények között az ellenzéki pártoknak senkivel és semmivel össze nem vethető főszerepe van a kormány ellenőrzésében, adott esetben leváltásában. Mondom, demokratikus körülmények között”.

Itt eljutunk a lényeghez, amiért a „tizennégyévezés” és az „ellenzék leváltásának” igénye is megfogalmazódik, hogy demokratikus körülmények között az ellenzéknek lehetősége van a kormányt nemcsak ellenőrizni, hanem leváltani is. Hangsúlyozza, írjuk le még egyszer azt, hogy „demokratikus körülmények között”. Előtte már megtudtuk, hogy a demokrácia csak látszat, nincsenek demokratikus körülmények. Ebből következik, hogy az ellenzéknek nincs lehetősége a rendszeren belül sem ellenőrizni, sem leváltani a kormányt.

Ez a konklúzió egyenesen következik Gyurcsány logikai levezetéséből, azonban ez csupán implicit jelentése az elmondottaknak, de ezt a következtetést nyíltan nem mondja ki. Talán azért, mert ebből logikailag az a kérdés következik, hogy mit keres az ellenzék (az állami támogatáson kívül) olyan rendszerben, amelyben nem ellenőrizheti a kormányt, s miért indul el olyan parlamenti választáson, amelyen a feltételek hiánya miatt nem lehet leváltani a kormányt. Ez a választók és az ellenzéki pártok közötti félreértés és mellébeszélés oka.

Mi nem hisszük, hogy a választók ártatlanok lennének ebben a félreértésben, mert sokan tisztában vannak azzal, hogy ez egy önkényuralmi rendszer, amelyben nincsenek azonos és minimális feltételek sem az ellenzék győzelméhez. De úgy tesznek, mintha ezt nem tudnák, mert ellenkező esetben ez tőlük is másfajta magatartást, áldozatvállalást igényelne. Nem lenne elég négyévente elmenni szavazni, az előre tudható biztos vereséget bezsebelni, a vereség miatt gyurcsányozni, hazudni, és egyre ijesztőbb új messiásokat keresni.

A demokratikus ellenzéknek azonban ezt meg kellene mondania, nem csupán ilyen implicit formában, ami csupán arra való, hogy elhárítsa (egyébként jogosan) a választási vereség miatt a felelősséget (ne várjátok el diktatúrában, hogy győzzünk, mert az demokráciában lehetséges csupán). De akkor szembe kellene nézni a legfontosabb kérdéssel, hogy ebben az esetben mit keres az ellenzék a látszatdemokrácia parlamentjében, a jelenlétével miért legitimálja és nyújtja a demokrácia és a szabad parlamenti választások hamis látszatát.

A választók jogosan játsszák el, hogy ők elégedetlenek a választáson elért eredménnyel, ha az ellenzék is belemegy ebbe a színjátékba, és azt kommunikálja, hogy függetlenül attól, milyenek a feltételek, legyőzhető és legyőzik az Orbán-rendszert. Összekacsint az ellenzék és a szavazó, hogy egyiknek se kelljen a rendszerből való kivonulás nehéz és húsbavágó döntését meghozni, aztán a vereség után az ellenzéki szavazók úgy tesznek, mintha ez egy valódi választás lett volna, s az eleve előre elcsalt válaszás miatt az ellenzék felelne.

Az ellenzék pedig arculcapásként éli meg, hogy a közös hazugságból és a színjátékból a szavazók kilépnek, nem játsszák tovább a rendes szerepüket, és úgy tesznek, mintha itt bármi esély is lehetett volna a győzelemre. A biztos vereséget nem a valódi okoknak, hanem az ellenzéki pártoknak és az ő alkalmatlanságuknak tulajdonítja. A téboly odáig megy, hogy az Orbán-rendszerért nem Orbánt, hanem az ellenzéki pártokat, a bűnbak Gyurcsányt hibáztatja, eljátsszák, hogy csak alkalmas emberre van szükség.

Ez nyilvánvalóan hazugság. Azonban ez nem indok arra, hogy eltakarja a DK elkövetett hibáit, mint amilyen a szociális populista demagógia volt, amit többször szóvá tettünk, vagy az a megmagyarázhatatlan eljárás, hogy a képviselőik nem mentek be az Orbánról szóló EP vitára és nem szavaztak ellene. Az is érthetetlen, hogy az MSZP-vel képesek azonosulni, pedig az semmit nem változott, és a baloldallal szembeni 2010 előtti utálat ide vezethető vissza. Ezek azonban részletek a lényeget illetően, hogy Orbánt választáson legyőzni nem lehet, és a szavazók is hazudnak, amikor azt adják elő, mintha ez lehetséges lenne.

Amikor találnak maguknak olyan új hazudozót, akivel még nem buktak, s ugyanazt ígéri, amit az ellenzéki pártok, akkor úgy tesznek, mintha ez nem egy közös hazugság lenne, és az ellenzéki pártok megcsalt szeretőként jogosan érzik átverve magukat. De a kölcsönös átverés azzal kezdődik, hogy a pártok nem mondják meg világosan, amit Gyurcsány Ferenc most is körülírva beismert, hogy látszatdemokráciában nem ellenőrizhető és nem leváltható az autoriter hatalom, amely a feltételeket a mindenkori kétharmados győzelméhez igazítja.

Ezt erősíti, amit Gyurcsány Ferenc jogosan vet a független sajtó szemére, hogy ők is „úgy kérik számon az ellenzéket, mintha demokrácia lenne. Az ellenzéki politizálás gyengeségét az ellenzék alkalmatlanságának mutatják be, aminek súlyos következményei vannak. Mert az így létrejövő hamis ítélet és képzet rombolja az ellenzék önképét, önbecsülését, a küzdelemhez szükséges morált, másik oldalon pedig legitimálja az autoriter kormányt”.

Ez tökéletes diagnózis, és fontos dologra hívja fel a figyelmet: „A magát függetlennek tekintő a sajtó középre helyezkedik az önkény és a demokrácia között. Márpedig ez a demokratikus sajtó erkölcsi felelősségének elárulása. Állítólag Martin Luther King mondta: ’Egyetértek Dantéval abban, hogy a pokol legforróbb bugyrai azoknak van fenntartva, akik erkölcsi válság idején ragaszkodnak a semlegességükhöz.’” Ennek a sajtónak a felelőssége egyértelmű, mert diktatúrát csak ott lehet kiépíteni, ahol ilyen alkalmatlan a sajtó...

MINŐSÍTETT GAZEMBERSÉG, PRIMITÍV ÉS FRUSZTRÁLT MEGALOMÁNIA, GÁTLÁSTALAN GIGALENYÚLÁS ÉS ALULMÚLHATATLAN ÍZLÉSTELENSÉG

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.06.27.


A modern konzervatív gondolkodás egyik megteremtője, Edmund Burke esztétikai nézetei foglalatának, a „Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően” c. munkája egy helyén az alábbiakat írja: „A rossz ízlést az ítélőerő hibája okozza. Ez pedig adódhat az értelem természetes gyengeségéből…” (az értelem természetes gyengesége – kéretik ezt jól megjegyezni!)

Vagy ott van Roger Scruton konzervatív filozófus, esztéta, akinek ugyan van neve a hazai konzervatív körökben, de „neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé”. Ugyanis a hazai nemzeti-konzervatív-keresztény körök Scrutonról derekasan elneveztek egy belvárosi vendéglátóipari egységet, kaja, pia, mi szem-szájnak ingere, remek keresztény-konzervatív találkahely, ám Scrutont, a konzervatív gondolkodót egyikük sem olvassa: Scrutonról bizonyára azt hiszik, az valamilyen aprósütemény, mi más?

Miért is mondom mindezt?

A minap az Ajtósi Dürer sor felé vezetett végzetem, s szabályosan felöklelt, majd buldózerként maga alá temetett egy meghatározhatatlan förtelem, mégpedig a magyar konzervatív nemzeti keresztény kurzusnak az idiotizmusa, minősített gazembersége, alulmúlhatatlan ízléstelensége, kurzus-önképe, primitív és frusztrált megalomániája, gyomorforgatóan pocsék és velejéig hazug önreprezentációja, valamint messziről üvöltő valódi célja és rendeltetése: a konzervatív keresztény nemzeti kurzus címeres gazembereinek, név szerint a miniszterelnöki vőnek, a rinocéroszbőrbe bújt Orbán Ráhelné született Tiborcz Istvánnak, a régi motoros seftelő bajnoknak, Garancsi Istvánnak és egy bizonyos Balázs Attila nevű újundok félkarú rablónak talán leggátlástalanabb és legaljasabb Nagy Lenyúlása, az a bizonyos Dürer parki bunker együttese.

Sokan megírták már, hogy micsoda gigalenyúlásról van szó, hogy közpénzmilliárdokból (ugye tetszenek tudni, hogy a közpénz az alapvetően mindannyiunké, vagyis az Öné is, kedves Olvasó) miként „mentette meg” az állam ennek a három rendszertolvajnak a buliját, de én most nem erről kívánok szólni.

Hanem arról az objektumról, amit valaki megálmodott, valaki engedélyezett és valaki kivitelezett. Arról, hogy Budapest egyik legizgalmasabb területe nyugodtan tönkretehető, hiszen kizárólag az ő pénztárcájuk számít és a féktelenül összelopott szajré, semmi egyéb.
Már maga a gyalázat környezete mindent elárul: egyik oldalán a világ első közparkjainak egyike, a Városliget, a maga elképesztően izgalmas és összetett múltjával, természeti adottságával, különleges építészetével és kulturális jelenével, közvetlenül a másik oldalán pedig az Abonyi utca páratlan kertes villaépületei, így például a gótikus stílusú lovagvár (itt lakott – mások mellett – Lajta Béla, Bajor Gizi, Molnár Ferenc), aztán a Wellisch Andor tervezte késő-szecessziós villa, aztán az egyik legnagyobb zsinagóga tervezőnek, Baumhorn Lipótnak a késő-historicista villája, aztán a Bauer Emil és Guttmann Gyula tervezte art deco villa, aztán a Hajós Alfréd és Villányi János tervezte Magyarországi Református Egyház Zsinatának székháza, aztán a Moravetz-fivérek neobarokk villája. Ugyancsak közvetlenül a förtelem mellett áll a Szent István Gimnázium szecessziós épülete, s a förtelem részévé abúzált, félig megsemmisített, megcsúfított és tönkretett Sacré-Coeur-zárda néhai patinás épülete.

De térjünk vissza a jeles konzervatív gondolkodóhoz, Scrutonhoz, akinek a neve az eszem-iszom és az Orbán-rezsim mellett konzervatívat játszom kávéháznak még elmegy, de arra már nem kell, hogy ezek közül bárki is elolvassa a „The Aesthetics of Architecture” c. munkáját, amelyből megtudhatták volna, hogy épp ez a fajta modern építészet a modern város istentelenségét fejezi ki. Az ilyen épületekről írja Scruton, hogy „nincs arcuk”, vagy inkább „arctalanságot mutatnak”, meg azt, hogy annyira az emberek fölé tornyosulnak, hogy nem képesek egyenrangúak közösségét tükrözni. Valamint azt, hogy az üvegezett homlokzatok tükrözik egymás ürességét az árnyékukban elhaló utcákon. Egy ilyen város arctalansága egyfajta istentelenség is.

Scruton felhívta a figyelmet arra, hogy Mózes a Szinaj-hegyen a törvényekkel együtt a Templom tervezetét is átvette, vagyis az építés közügy, amely az isteni parancsolatokat is magában foglalja. „Az ember nem építhet otthont, és nem is érezheti otthon magát anélkül, hogy az Istent ne használná referenciapontként.” Scruton egyik következtetése: amikor a modern város az arctalanság ideiglenességét tartósan haszonelvű életmódként rögzíti, akkor valami borzasztóan elromlott.

Amúgy, ha ezek a hazai keresztény-konzervatív büfélátogatók értenék és ismernék a konzervatív hagyományt, tudnák, hogy – aligha véletlenül – talán a legmarkánsabban épp a konzervatív gondolkodók tették világossá. hogy napjaink építészetében – akár mondjuk a barokkban – mennyire jelen van a hatalmi reprezentáció. George Weigel konzervatív keresztény gondolkodó, II. János Pál biográfusa a Kocka és katedrális c. könyvében – természetesen vitatható módon, de mégiscsak a fenti reprezentációra koncentrálva – a Notre-Dame nagyszerű gótikus architektúráját, szent „egyformaságmentességét” veti össze a párizsi Défense negyed „La Grande Arche” szögletes, szabályos, „túlracionalizált”, geometrikus emberidegenségével, az emberről való gondolkodás két, gyökeresen ellentétes kulturális-civilizatorikus formáját találja meg az építészeti példájában. Ismétlem: Weigel állítása erősen vitatható, de konzervativizmusában abszolút következetes.

A komor, agresszív és beteges gigantomániát harsogó épület-harckocsik, vagy betondinoszauruszok sötét feketesége újra felidézi Burke megállapítását: „a pogány templomok majd mindegyike sötét volt.” És ami a rettentő méreteket illeti, íme újra Burke: „Az oly tervek és formák, amelyek csupán terjedelmüknél fogva hatalmasak, mindig köznapi és alacsony rendű képzelet jelei.”

Az Orbán-rezsim „kereszténységét” már volt alkalmunk megismerni, ám ha valaki a konzervativizmusuk után érdeklődne, Scrutont és a többieket ne a fejekben, az érvekben, az ízlésben, az értékítéletekben, avagy az olvasmányélményekben keresse náluk, hanem belvárosi vendéglátóipari egységekben.

És látva ezt a szörnyeteget, amint rátelepedik a körülötte lévő nagyszerű környezetre, ligetre, épületekre, a mellette és mögötte lévő kis utcákra, kertes villacsodákra, s hibrid szörnyeteggé változtat maga körül mindent, megemlíteném még Horatiust is, akit oly gyakran idéznek a konzervatív gondolkodók. Mintha csak erről a gigantikus lopásba csomagolt szörnyetegről írta volna az Ars poeticában: „Hogyha egy asszonyi főt lónyakra helyezne a piktor / és rikító színű tollakkal díszítené az / összedobált testrészeket, úgy, hogy a fönt takaros nő / halfarkat kapjon, csúfat, feketét, legalulra; / látva barátaim ezt, tudnátok-e nem kinevetni?”

(A mellékelt fotókon a még épülő, nagyobbodó szörnyeteg látható, valamint a mögötte lévő Abonyi utca néhány csodás villája.)

„ODA KELL FIGYELNIÜK, HOGY 3-5 PEDAGÓGUSNÁL TÖBB NE KERÜLJÖN BE A KIVÁLÓ KATEGÓRIÁBA, ÉS NE KELLJEN TÚL SOKAT FIZETNI”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.06.28.


A szakszervezet szerint korlátozhatják, kik kerülhetnek a kiemelkedően teljesítő pedagógusok csoportjába. A Klebelsberg Központ állítja, ők nem adtak ilyen utasítást, de egyébként sem illetékesek.

Elérhetővé vált az iskolákban és az óvodákban a szeptembertől induló pedagógus teljesítményértékelési rendszer online felülete, a pedagógusok pedig már el is kezdhetnek gondolkodni azon, milyen teljesítménycélokat szeretnének megvalósítani a következő tanévben – derült ki Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár igazgatóknak küldött leveléből, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) osztott meg.

Az államtitkár arra is felhívta az érintettek figyelmét, hogy a 3-3 „motiváló, személyre szabott éves teljesítménycélt” legkésőbb szeptember 30-éig kell rögzíteni a rendszerben.

Maruzsa Zoltán szerint a teljesítményértékelés „egy fejlesztő eszköz”, amely visszajelzést ad a munka színvonaláról, továbbá lehetőséget ad „a legkiválóbban anyagi többletelismerésére” is. A pedagógusokat az intézményvezetők értékelik több meghatározott szempont és a személyes célok megvalósulása alapján, az értékelés során összesen 100 pontot lehet szerezni. Ezt követően három csoportba sorolják majd a pedagógusokat:

- kiváló teljesítményt nyújtók (80 százalék vagy feletti eredmény),

- átlagos teljesítményűek (50 százalék vagy afeletti és 80 százalék alatti),

- valamint a „fejlesztendő” teljesítményűek (50 százalék alatti).

Utóbbiaknak az intézményvezetővel közösen kell majd meghatározniuk, mely területeken és hogyan fejlesszék magukat.

Anyagi elismerésre csak a kiváló teljesítményű pedagógusok számíthatnak, de a tankerületi iskolákban az igazgató erre csak javaslatot tehet, a döntést a tankerületi központ hozza meg (egyéb fenntartóknál az értékelő vezető dönthet az anyagiakról).

Az viszont továbbra sem derült ki, milyen mértékű pluszjuttatásra számíthatnak, akik a legjobban teljesítenek

– erről a PDSZ ügyvivője beszélt lapunknak. Nagy Erzsébet szerint a pedagógusoknak most úgy kell felkészülniük az értékelésre, úgy kell kitalálniuk a teljesítménycélokat, hogy azt sem tudják, milyen anyagi többletre számíthatnak.

– Igazgatóktól viszont már azt hallottam,

a tankerületi központokból szóban azt a tájékoztatást kapták, az értékelés során oda kell figyelniük, hogy 3-5 pedagógusnál több ne kerüljön be a kiváló kategóriába, hogy ne kelljen túl sokat fizetni.

Ez olyan, mint A tanú című filmben, amikor az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett – fogalmazott Nagy Erzsébet...

GYURCSÁNY FERENC ŐRJÖNG A SÜLLYEDŐ HAJÓN

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.06.28.



Gyurcsány Ferenc elmondta Rónai Egon műsorában, hogy ő mostantól bedurvul. Ő lejátssza. Mi az hogy, nagyon is! A DK meg él és virul, és egészséges!

HOGYAN ÉRTELMEZI A MAGYAR PÉTER-JELENSÉGET SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD JOGÁSZ, POLITOLÓGUS?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.06.26.



Para-Kovács Imre beszélgetőtársa Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, politológus, elemző volt.

DIREKT36 PODCAST - A MATOLCSY-KÖR INGATLANJAINAK ÉS AZ ELTŰNT HÉTMILLIÁRD ADÓFIZETŐI FORINT NYOMÁBAN

DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36 
2024.06.25.



A jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető kör Dubajban milliárdos tételért vett luxuslakásokat, többek között egy olyat is, amely a híres pálmafa alakú mesterséges sziget egyik felhőkarcolójáról biztosít kilátást a városra. Szőke Dániel és Pethő András írtak a fényűző ingatlanokról, amelyekről képeket is sikerült szerezni: a sztori hátteréről és a munka izgalmas részleteiről Szőke Dániellel beszélgettünk az adás első felében. 

Majd az adás második felében Gólya Ágnes és Pethő András érkezett a Tilos Rádió stúdiójába, akik arról beszéltek, hogyan futhat a Pénzügyminisztérium hétmilliárd forint után, amiért egy általa korábban felügyelt alapkezelő olyan NER- és Matolcsy György-közeli bankba fektetett, amely nem sokkal a befektetés után bedőlt. 


Szőke Dániel és Pethő András cikke a luxusingatlanokról: 

Gólya Ágnes és Pethő András cikke az eltűnt hétmilliárd forintról: 

SOMOGYI ANDRÁS: ORBÁN AZ EU LEPRÀSA, BULGÁRIA ELŐZÖTT, LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁG LETTÜNK

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.06.28.



Orbán az EU lepràsa, Bulgária előzött, legszegényebb ország lettünk...

BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR BÉREK EGYRE GYATRÁBBAK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.06.21.



A Reggeli személy 2024 június 20-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke volt.


OSZKÓ PÉTER: ORBÁNÉK EGY ARANYKOR KÖZEPETTE ÉRTEK EL EREDMÉNYEKET - ECONOMX EXCLUSIVE

ECONOMX EXCLUSIVE
Szerző: ECONOMX
2024.06.26.



Oszkó Péter: Orbánék egy aranykor közepette értek el eredményeket...


MAGYAR PARTY ARC | NEMZETI PRIDE | PLETYKÁS NŐ A KORMÁNYBAN

L1
Szerző:
2024.06.26.



Party, Pride, Pletyka. Magyar Péter IN DA Ötkert CLUB: party hard! Össze akarták pride-ozni. Varga Judit nem is gondolta komolyan. Győztünk! Az EB-n is!

MAGYAR PÉTER AZ ÉJSZAKÁBAN; ORBÁN ZUHAN, AZ ORSZÁG PUFFAN; FERI NEM HÁTRÁL

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.06.27.



Magyar Péter az éjszakában; Orbán zuhan, az ország puffan; Feri nem hátrál.