Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.06.07.
Hát én immár kit válasszak? - Ede Madame Uniós Pár(t)választója.
2024. június 7., péntek
HÁT ÉN IMMÁR KIT VÁLASSZAK? - EDE MADAME UNIÓS PÁR(T)VÁLASZTÓJA
POTTYONDY VIDEÓ
Hát én immár kit válasszak? - Ede Madame Uniós Pár(t)választója.
Hát én immár kit válasszak? - Ede Madame Uniós Pár(t)választója.
HEGYI SZABOLCS: NEM KELLENE A GYEREKEKET ESZKÖZKÉNT HASZNÁLNI A KAMPÁNYBAN
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.06.07.
A jelek szerint nem lesz következménye annak, hogy a kormánypártok gyerekekkel kampányolnak. Több választási bizottsági, bírósági döntés is megállapította, hogy a gyerekekkel kampányolás jogsértő, de azt tapasztaljuk, hogy ezeknek nincs visszatartó erejük – mondta Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Szerinte könnyen lehet, hogy ez a jelenség idővel visszaszorulna, ha lenne egy nagyon egyértelmű tilalom, hozzákapcsolva elrettentő bírságokat, amiket ki is szabnak a választási bizottságok. Az viszont biztos, hogy ez politikai kultúra kérdése is – tette hozzá.
Magyarországon lesz következménye annak, hogy a kormánypártok gyerekekkel kampányolnak?
Sajnos, nem úgy tűnik. Több választási bizottsági, bírósági döntés is megállapította, hogy jogsértő gyerekekkel kampányolni, de azt tapasztaljuk, hogy ezeknek nincs visszatartó erejük. Tegnap egy felhívás is megjelent, amit számos gyerekjogi, gyermekvédelmi civil szervezet fogalmazott meg, de már az előző választáson az ombudsman és a helyettesei is kiadtak egy állásfoglalást arról, hogy nem kellene a gyerekeket eszközként használni a kampányban. Mindezek ellenére megtörténik, látjuk naponta. Sajnos hiába vannak kedvező döntések, erről vonatkozó felhívások, ez nem tud gátat szabni ennek a rossz gyakorlatnak.
De van erre egyáltalán jogszabály?
Van, de nem a választási eljárási törvényben, hanem a köznevelési törvényben, amelyik azt mondja, hogy pártpolitikai tevékenységet nem lehet folytatni az iskolában, illetve iskolaidőben gyerekek részvételével. A jogsértést megállapító döntésekben a választási bizottságok elfogadják ezt a jogszabály-helyet, mint választásra és kampányra is irányadó jogszabályt, de vannak olyan döntések is, amikor nem.
Nem jogellenes például egy olyan, gyerekekkel tartott színházi előadásnak csúfolt nettó rémisztgetés, amilyet a Békemenet kapcsán a Margitszigeten láttunk?
Ebben az esetben könnyű azzal élni, hogy nem iskolában vagy iskolaidőben zajlott az esemény, és könnyen meg lehet felelni a további szabályoknak is. A gyerekek nevében a szülőnek, mint törvényes képviselőnek kell nyilatkozatot tennie arról, hogy hozzájárul a gyermeke szerepeltetéséhez, és biztos vagyok benne, hogy a Margitszigeten szerepeltetett gyerekek szüleitől kértek, és kaptak is erre engedélyt a szervezők. Ennyiben – nagyon formálisan nézve a dolgot – ez egy jogszerűnek tekinthető eset. Hozzá kell azonban tennem, hogy az előbb hivatkozott ombudsmani állásfoglalás kifejezetten kitér arra is, hogy már az is jogsértő lehet, ha az iskolában nyilatkozattételre hívják fel a szülőt azzal kapcsolatban, hogy a gyereke részt vehet-e pártpolitikai eseményen, mert már maga a nyilatkozattételi kényszer is jogsértő terhet ró a szülőre, illetve a nemleges nyilatkozat is olyan személyes adatokról informálja az iskolát, ami megengedhetetlen. Ezt alkalmazva a margitszigeti esetre, azt lehet mondani, hogy egy ilyen eseménnyel kapcsolatban már a hozzájárulás kérése is sérti a gyerekjogokat.
A sok-sok utcára, olykor iskola mellé kirakott háborús plakát, ami alkalmas a gyerekekben, vagy akár felnőttekben is a félelem keltésére, nem jogszabályellenes egy kampányban?
Nem jogellenes, nem vonatkozik plakátolási tilalom a közoktatási intézmények környékére, csak az iskola épületében tilos kampányolni. A törvény csak azt írja elő, hogy a választást követő 30 napon belül a közterületi kampányanyagokat el kell távolítani. Az más kérdés, hogy a plakát tartalma – „háború, háború, háború” – félelemkeltő-e, vagy sem, és eléri-e a jogsértés szintjét. Komoly bizonyítást igényelne egy perben annak kimondása, hogy egy kampányszlogen használata jogsértő módon félelemkeltő, vagy hogy effektív kárt okoz valakinek. Ráadásul nem lehet eltekinteni a szólásszabadság kérdésétől sem, mert annak határai a választási kampányban, ami dedikáltan a közügyekről szóló viták ideje, még szélesebbek. Az, hogy bizonyos plakátok nyugtalanítanak, felháborítanak egyeseket, önmagában nem ok arra, hogy jogi eszközökkel korlátozva legyen a szólásszabadság.
Sok civil szervezet kiadott nyilatkozatot arról, hogy ne használják fel a gyerekeket a kampányba, sőt, volt párt is, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelyik kijelentette, hogy nem kampányol gyerekekkel, de a többiek se nagyon teszik, kivéve a Fideszt és a KDNP-t. Tulajdonképpen mi az, ami ahhoz hiányzik, hogy a felnőttek végre tudomásul vegyék, a gyerek nem politikai biodíszlet?
Biztosan több minden hiányzik annál, minthogy ez így le legyen írva egy jogszabályba. Biztosan szükség lenne arra is, hogy egyértelműen megállapítható legyen a választási szervek számára, hogy ez egy jogsértő gyakorlat, és arra is, hogy a választási szervek határozottan lépjenek fel ellene, valamint elrettentő összegű bírságokat szabjanak ki. De mindez nem csak jogszabályok kérdése, mert egyrészt a papír mindent elbír, másrészt minden jogszabály annyit ér, amennyit alkalmaznak belőle. Könnyen lehet, hogyha lenne egy ilyen nagyon egyértelmű tilalom, hozzákapcsolva elrettentő bírságokat, amiket ki is szabnak a választási bizottságok, akkor ez a jelenség idővel visszaszorulna. De biztos, hogy ez politikai kultúra kérdése is.
Vagyis minden a választási bizottságokon múlik…
Nyilván sokat segítene egy határozott és következetes jogalkalmazói gyakorlat, mert – ahogy már mondtam –, elvileg nem lehetetlen, hogy a gyerekkel kampányolás miatt megállapítsák a jogsértést, és bírságot szabjanak ki. Csak ehhez nagyon egyértelmű kúriai, alkotmánybírósági döntések kellenének, olyanok, amilyenek nemigen adnak semmilyen mozgásteret a választási bizottságoknak.
Szerző: MILLEI ILONA
2024.06.07.
Magyarországon lesz következménye annak, hogy a kormánypártok gyerekekkel kampányolnak?
Sajnos, nem úgy tűnik. Több választási bizottsági, bírósági döntés is megállapította, hogy jogsértő gyerekekkel kampányolni, de azt tapasztaljuk, hogy ezeknek nincs visszatartó erejük. Tegnap egy felhívás is megjelent, amit számos gyerekjogi, gyermekvédelmi civil szervezet fogalmazott meg, de már az előző választáson az ombudsman és a helyettesei is kiadtak egy állásfoglalást arról, hogy nem kellene a gyerekeket eszközként használni a kampányban. Mindezek ellenére megtörténik, látjuk naponta. Sajnos hiába vannak kedvező döntések, erről vonatkozó felhívások, ez nem tud gátat szabni ennek a rossz gyakorlatnak.
De van erre egyáltalán jogszabály?
Van, de nem a választási eljárási törvényben, hanem a köznevelési törvényben, amelyik azt mondja, hogy pártpolitikai tevékenységet nem lehet folytatni az iskolában, illetve iskolaidőben gyerekek részvételével. A jogsértést megállapító döntésekben a választási bizottságok elfogadják ezt a jogszabály-helyet, mint választásra és kampányra is irányadó jogszabályt, de vannak olyan döntések is, amikor nem.
Nem jogellenes például egy olyan, gyerekekkel tartott színházi előadásnak csúfolt nettó rémisztgetés, amilyet a Békemenet kapcsán a Margitszigeten láttunk?
Ebben az esetben könnyű azzal élni, hogy nem iskolában vagy iskolaidőben zajlott az esemény, és könnyen meg lehet felelni a további szabályoknak is. A gyerekek nevében a szülőnek, mint törvényes képviselőnek kell nyilatkozatot tennie arról, hogy hozzájárul a gyermeke szerepeltetéséhez, és biztos vagyok benne, hogy a Margitszigeten szerepeltetett gyerekek szüleitől kértek, és kaptak is erre engedélyt a szervezők. Ennyiben – nagyon formálisan nézve a dolgot – ez egy jogszerűnek tekinthető eset. Hozzá kell azonban tennem, hogy az előbb hivatkozott ombudsmani állásfoglalás kifejezetten kitér arra is, hogy már az is jogsértő lehet, ha az iskolában nyilatkozattételre hívják fel a szülőt azzal kapcsolatban, hogy a gyereke részt vehet-e pártpolitikai eseményen, mert már maga a nyilatkozattételi kényszer is jogsértő terhet ró a szülőre, illetve a nemleges nyilatkozat is olyan személyes adatokról informálja az iskolát, ami megengedhetetlen. Ezt alkalmazva a margitszigeti esetre, azt lehet mondani, hogy egy ilyen eseménnyel kapcsolatban már a hozzájárulás kérése is sérti a gyerekjogokat.
A sok-sok utcára, olykor iskola mellé kirakott háborús plakát, ami alkalmas a gyerekekben, vagy akár felnőttekben is a félelem keltésére, nem jogszabályellenes egy kampányban?
Nem jogellenes, nem vonatkozik plakátolási tilalom a közoktatási intézmények környékére, csak az iskola épületében tilos kampányolni. A törvény csak azt írja elő, hogy a választást követő 30 napon belül a közterületi kampányanyagokat el kell távolítani. Az más kérdés, hogy a plakát tartalma – „háború, háború, háború” – félelemkeltő-e, vagy sem, és eléri-e a jogsértés szintjét. Komoly bizonyítást igényelne egy perben annak kimondása, hogy egy kampányszlogen használata jogsértő módon félelemkeltő, vagy hogy effektív kárt okoz valakinek. Ráadásul nem lehet eltekinteni a szólásszabadság kérdésétől sem, mert annak határai a választási kampányban, ami dedikáltan a közügyekről szóló viták ideje, még szélesebbek. Az, hogy bizonyos plakátok nyugtalanítanak, felháborítanak egyeseket, önmagában nem ok arra, hogy jogi eszközökkel korlátozva legyen a szólásszabadság.
Sok civil szervezet kiadott nyilatkozatot arról, hogy ne használják fel a gyerekeket a kampányba, sőt, volt párt is, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelyik kijelentette, hogy nem kampányol gyerekekkel, de a többiek se nagyon teszik, kivéve a Fideszt és a KDNP-t. Tulajdonképpen mi az, ami ahhoz hiányzik, hogy a felnőttek végre tudomásul vegyék, a gyerek nem politikai biodíszlet?
Biztosan több minden hiányzik annál, minthogy ez így le legyen írva egy jogszabályba. Biztosan szükség lenne arra is, hogy egyértelműen megállapítható legyen a választási szervek számára, hogy ez egy jogsértő gyakorlat, és arra is, hogy a választási szervek határozottan lépjenek fel ellene, valamint elrettentő összegű bírságokat szabjanak ki. De mindez nem csak jogszabályok kérdése, mert egyrészt a papír mindent elbír, másrészt minden jogszabály annyit ér, amennyit alkalmaznak belőle. Könnyen lehet, hogyha lenne egy ilyen nagyon egyértelmű tilalom, hozzákapcsolva elrettentő bírságokat, amiket ki is szabnak a választási bizottságok, akkor ez a jelenség idővel visszaszorulna. De biztos, hogy ez politikai kultúra kérdése is.
Vagyis minden a választási bizottságokon múlik…
Nyilván sokat segítene egy határozott és következetes jogalkalmazói gyakorlat, mert – ahogy már mondtam –, elvileg nem lehetetlen, hogy a gyerekkel kampányolás miatt megállapítsák a jogsértést, és bírságot szabjanak ki. Csak ehhez nagyon egyértelmű kúriai, alkotmánybírósági döntések kellenének, olyanok, amilyenek nemigen adnak semmilyen mozgásteret a választási bizottságoknak.
LAKNER ZOLTÁN: ÉLET VAGY HALÁL – VÉGSŐKIG EMELTE A FIDESZ A VÁLASZTÁS TÉTJÉT
SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ PODCAST
Szerző: BENYÓ RITA
2024.06.07.
Magyar Péter az elmúlt harminc év politikai elitjének leváltásáig, a Fidesz viszont élet vagy halál kérdéséig emelte a most vasárnapi választás tétjét – véli Lakner Zoltán politológus. Elemző podcastunkban összegeztük a kampány tanulságait, különlegességeit.
A beszélgetés főbb gondolatai:
Szerző: BENYÓ RITA
2024.06.07.
A beszélgetés főbb gondolatai:
- Nagyon hullámzó kampány volt, és sokkal izgalmasabb, mint amire akár januárban számítani lehetett.
- Az utolsó hetekben sikerült megerősíteni a kicsit megbillent, elbizonytalanodott, önbizalmát vesztett Fidesz-tábort.
- A köztévén rendezett vitát az MTVA nyerte, a partizános főpolgármester-jelöltit Vitézy Dávid.
- Szentkirályi Alexandra visszaléptetése itt lebegett az egész kampány felett, és az utolsó napokban is itt lebeg.
- Az EP- és az önkormányzati választás összevonása végső soron kedvezett az erőforrás-hiányos ellenzéknek.
KARÁCSONY GERGELY: AKINEK EDDIG NEM ESETT LE A TANTUSZ, MOST VILÁGOSAN LÁTHATJA, VITÉZY DÁVID A FIDESZ JELÖLTJE - LELEPLEZŐDÖTT A HATALMI TRÜKK
NÉPSZAVA
Szerző: M. A.
2024.06.07.
– Kezdhetném azzal, hogy „na ugye, én megmondtam”. Hiszen a választási kampány első percétől világos volt számomra, hogy Vitézy Dávid valójában a Fidesz felkérésére, a Fidesz gazdasági és hatalmi szándékainak megfelelően indul a választáson, és az is világos volt, hogy a Fidesz hivatalos jelöltje, Szentkirályi Alexandra nem fogja végigcsinálni a kampányt – mondta sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A főpolgármester hozzátette, az, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban visszalépteti a jelöltjét, világossá teszi, hogy nincs semmilyen üzenete a budapestiek számára.
Lelepleződött a hatalmi trükk – állapította meg. Szerinte két alternatíva közül választhat Budapest, vagy a hatalom embereit, vagy az emberek hatalmát. Karácsony Gergely közölte, nagyon sajnálja azokat a budapesti választókat, akiket az elmúlt hetekben elárultak, illetve a Fidesz szavazóit, akiket félrevezettek és manipuláltak az elmúlt időszakban.
A főpolgármester kiemelte, a nők a Fidesz számára a politikában egyszerű sakkbábuk, akiket le lehet venni a tábláról, legyen szó igazságügyminiszterről, főpolgármester-jelöltről vagy köztársasági elnökről. Karácsony közölte, Vitézy Dávid becsapta az embereket, akik így egy gonosz hatalmi játszma eszközeivé váltak. – Nincs két Fidesz, egy Fidesz van, ami különböző hangszereken játszik, és a célja, hogy megőrizze a hatalmát és a gazdasági érdekeit – szögezte le. Szerinte ehhez Vitézy jó választás, az elmúlt években ezt a rendszert szolgálta ki minden döntésével, és nem tagadta meg a múltját, nem zárta ki a Fidesszel való közös kormányzást, a személyes sértettségén kívül semmilyen kritikája nem volt a kormány működésével kapcsolatban.
– Akinek eddig nem esett le a tantusz, most világosan láthatja, Vitézy Dávid a Fidesz jelöltje – mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester közölte, senki nem akar Vitézyvel együttműködni azok közül, akikre mutogat. Sem az MKKP, sem a Momentum, sem Magyar Péter, aki az indulását „a Fidesz médiahekkjének” nevezte. – Egy szó mint száz, Vitézy Dávid oda navigálta magát, ahonnan érkezett, vissza a Fideszhez – jelentette ki...
Szerző: M. A.
2024.06.07.
Lelepleződött a hatalmi trükk – állapította meg. Szerinte két alternatíva közül választhat Budapest, vagy a hatalom embereit, vagy az emberek hatalmát. Karácsony Gergely közölte, nagyon sajnálja azokat a budapesti választókat, akiket az elmúlt hetekben elárultak, illetve a Fidesz szavazóit, akiket félrevezettek és manipuláltak az elmúlt időszakban.
A főpolgármester kiemelte, a nők a Fidesz számára a politikában egyszerű sakkbábuk, akiket le lehet venni a tábláról, legyen szó igazságügyminiszterről, főpolgármester-jelöltről vagy köztársasági elnökről. Karácsony közölte, Vitézy Dávid becsapta az embereket, akik így egy gonosz hatalmi játszma eszközeivé váltak. – Nincs két Fidesz, egy Fidesz van, ami különböző hangszereken játszik, és a célja, hogy megőrizze a hatalmát és a gazdasági érdekeit – szögezte le. Szerinte ehhez Vitézy jó választás, az elmúlt években ezt a rendszert szolgálta ki minden döntésével, és nem tagadta meg a múltját, nem zárta ki a Fidesszel való közös kormányzást, a személyes sértettségén kívül semmilyen kritikája nem volt a kormány működésével kapcsolatban.
– Akinek eddig nem esett le a tantusz, most világosan láthatja, Vitézy Dávid a Fidesz jelöltje – mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester közölte, senki nem akar Vitézyvel együttműködni azok közül, akikre mutogat. Sem az MKKP, sem a Momentum, sem Magyar Péter, aki az indulását „a Fidesz médiahekkjének” nevezte. – Egy szó mint száz, Vitézy Dávid oda navigálta magát, ahonnan érkezett, vissza a Fideszhez – jelentette ki...
MAGYAR PÉTER: MÁR TUDOM, HOGY NINCS ORBÁN NÉLKÜLI FIDESZ
24.HU
Szerzők: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
20224.06.07.
Csaknem két hónapon át járta az országot Magyar Péter, aki a turné 181. állomásán, Esztergomban adott – az EP-listavezetői beszélgetéseink sorát lezáró – interjút lapunknak. A Tisza Pártot irányító politikus azt mondta: már nem hisz az Orbán nélküli Fideszben, és abban, hogy az jobb lenne, mint a jelenlegi. Beszélt arról, hogy az elért eredménytől függ, beül-e a fővárosi közgyűlésbe, az Európai Néppárt pedig várja képviselőiket a brüsszeli frakciójába. Interjú a kiszakadt buborékról, arról, hogy mivel ért egyet ma is Orbán 2010-es évekbeli uniós politikájából, amit diplomataként maga is képviselt, a szektaszellemről, a rendszer mélységéről, arról, hogyan vezet az út a Mészáros-bank felügyelőbizottságából az Orbán-Mészáros-Tiborcz részvénytársaság lebontásáig, a háborúról és mindarról, ami egy egyórányi beszélgetésbe belefér.
Ha egy percben vagy három mondatban kell összefoglalnia: kicsoda Magyar Péter?
Háromgyerekes édesapa. A hazájára büszke, középkorú magyar állampolgár, aki imádja a Kárpát-medencét, imád utazni, élt külföldön, és ezért tudja, hogy mennyi szuper dolog van a hazájában, de azt is, hogy mennyivel élhetőbb lehetne – külföldi tapasztalatok, jó példák alapján –, és milyen sok ziccer maradt ki a rendszerváltás óta. És egy olyan csávó, aki valamiért belekerült ebbe a helyzetbe, maga sem tudja, hogy pontosan miért, és belátta, hogy ez egy egyirányú utca, ahonnan nem tud visszafordulni – de már nem is akar.
Bár bizonyára egy hosszabb folyamat volt, a csalódottsága az ország sorsát illetően mikor alakult ki?
Nincs bennem csalódottság, az az érzésem, hogy lehetne sokkal jobban csinálni. Eddig is tudtam, hogy nem minden fenékig tejfel, nem minden olyan szép, mint ahogy sokan állítják. Sok vidéki rokonom van, ezért sokat jártam vidéken, és tudtam, hogy vannak problémák. De most, hogy hat és fél hete tart az országjárás, és ez alatt Esztergom a 181. település, ahol megfordulok, rengeteg olyan gonddal találkozom, amiről eddig nem tudtam, vagy nem érzékeltem, hogy mennyire mély. Például, hogy hány kettéosztott család van, ahol a nagyszülők nem látják a külföldön élő unokákat, vagy, hogy a szép szavak ellenére a vidék haldoklik, és ürülnek ki a falvak.
Szerzők: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
20224.06.07.
Ha egy percben vagy három mondatban kell összefoglalnia: kicsoda Magyar Péter?
Háromgyerekes édesapa. A hazájára büszke, középkorú magyar állampolgár, aki imádja a Kárpát-medencét, imád utazni, élt külföldön, és ezért tudja, hogy mennyi szuper dolog van a hazájában, de azt is, hogy mennyivel élhetőbb lehetne – külföldi tapasztalatok, jó példák alapján –, és milyen sok ziccer maradt ki a rendszerváltás óta. És egy olyan csávó, aki valamiért belekerült ebbe a helyzetbe, maga sem tudja, hogy pontosan miért, és belátta, hogy ez egy egyirányú utca, ahonnan nem tud visszafordulni – de már nem is akar.
Bár bizonyára egy hosszabb folyamat volt, a csalódottsága az ország sorsát illetően mikor alakult ki?
Nincs bennem csalódottság, az az érzésem, hogy lehetne sokkal jobban csinálni. Eddig is tudtam, hogy nem minden fenékig tejfel, nem minden olyan szép, mint ahogy sokan állítják. Sok vidéki rokonom van, ezért sokat jártam vidéken, és tudtam, hogy vannak problémák. De most, hogy hat és fél hete tart az országjárás, és ez alatt Esztergom a 181. település, ahol megfordulok, rengeteg olyan gonddal találkozom, amiről eddig nem tudtam, vagy nem érzékeltem, hogy mennyire mély. Például, hogy hány kettéosztott család van, ahol a nagyszülők nem látják a külföldön élő unokákat, vagy, hogy a szép szavak ellenére a vidék haldoklik, és ürülnek ki a falvak.
"Sokáig azt hittem, hogy vannak hibák meg korrupt politikusok, de legalább a jó szándék megvan a kormányban. Ez a hit eltűnt"...
FELÉPÍTETTÉK AZ AKKUGYÁRAT 680 MILLIÁRDBÓL, AZTÁN MOST KIRÚGJÁK A MUNKÁSOKAT, MERT NEM FOGYNAK A VILLANYAUTÓK
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.06.07.
Május közepén két, látszólag jelentéktelen, de a magyar gazdaság közeljövője szempontjából elég fontos hír is megjelent a sajtóban. Az egyik arról szólt, hogy a tavaly novemberben megnyitott iváncsai akkumulátorgyárból elbocsátottak 600 dolgozót, szinte mindegyikük munkaerő-közvetítőktől bérelt vendégmunkás volt. Néhány nappal később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette: európai uniós szintű, elektromos meghajtású autók vásárlását ösztönző program bevezetését kezdeményezik.
A két hírnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, a valóságban azonban ugyanarról szólnak: rottyon van az akkumulátorgyártás, mert nem veszik az európaiak az elektromos autókat. Nagy Márton szavaival élve: „Azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul.”Ez a hupli azonban kicsit nagyobb, mint ahogy azt Nagy Márton szavaiból ki lehet olvasni. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány. A friss, áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutat havi és éves alapon is, a KSH külön kiemeli, hogy több feldolgozóipari ág jól teljesített, de a villamos berendezések gyártása csökkent.
A visszaesés léptéke azért is jelentős, mert tavaly ilyenkor még csak két nagy akkugyár működött az országban (a gödi Samsung és a komáromi SK), mostanra viszont az iváncsai SK megnyitásával háromra nőtt a számuk. Ez azt jelenti, hogy most három gyár termel 17 százalékkal kevesebbet, mint akkor kettő termelt, ami egy gyártósorra vagy munkásra vetítve még nagyobb csökkenést jelent.
De mi ment ennyire félre az akkugyártással? A magyarországi aksigyárakban elektromos autókba szükséges akkumulátorokat gyártanak. A megrendeléseik tehát attól függenek, hogy mennyi elektromos autót gyártanak. Sőt, még inkább attól, hogy jövőbeli eladások reményében mennyi gyártását tervezik a következő időszakban. Az autógyárak most pedig éppen visszavesznek az elektromos modellek gyártásából, mert egyszerűen nincs, aki megvenné őket. (Az akkumulátorgyártással párhuzamosan most épp a magyar autógyártás is válságban van, amiről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.)...
Szerző: WEILER VILMOS
2024.06.07.
A két hírnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, a valóságban azonban ugyanarról szólnak: rottyon van az akkumulátorgyártás, mert nem veszik az európaiak az elektromos autókat. Nagy Márton szavaival élve: „Azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul.”Ez a hupli azonban kicsit nagyobb, mint ahogy azt Nagy Márton szavaiból ki lehet olvasni. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány. A friss, áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutat havi és éves alapon is, a KSH külön kiemeli, hogy több feldolgozóipari ág jól teljesített, de a villamos berendezések gyártása csökkent.
A visszaesés léptéke azért is jelentős, mert tavaly ilyenkor még csak két nagy akkugyár működött az országban (a gödi Samsung és a komáromi SK), mostanra viszont az iváncsai SK megnyitásával háromra nőtt a számuk. Ez azt jelenti, hogy most három gyár termel 17 százalékkal kevesebbet, mint akkor kettő termelt, ami egy gyártósorra vagy munkásra vetítve még nagyobb csökkenést jelent.
De mi ment ennyire félre az akkugyártással? A magyarországi aksigyárakban elektromos autókba szükséges akkumulátorokat gyártanak. A megrendeléseik tehát attól függenek, hogy mennyi elektromos autót gyártanak. Sőt, még inkább attól, hogy jövőbeli eladások reményében mennyi gyártását tervezik a következő időszakban. Az autógyárak most pedig éppen visszavesznek az elektromos modellek gyártásából, mert egyszerűen nincs, aki megvenné őket. (Az akkumulátorgyártással párhuzamosan most épp a magyar autógyártás is válságban van, amiről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.)...
MAGAS ÁRAT FIZETETT AZ ÁLLAM A BUDAPEST AIRPORTÉRT, KÉRDÉS, HOGY BEJÖN-E AZ ÜZLET
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.06.07.
Miután a kormány hónapok óta rebesgette, hogy hamarosan tényleg megvásárolja a Budapest Airportot, június 6-án bejelentették, hogy lezárult az üzlet, hivatalosan is visszavásárolta az állam a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető társaságot. A bejelentés szerint a reptércégért a kormány 3,1 milliárd eurót, azaz nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett. Mindezt amúgy akkor, amikor Magyarország nehéz anyagi helyzetben van, már az év első három hónapja elúszott a tervezett hiány, a GDP 2 százaléka helyett már 4 százalékot kell az államadósság finanszírozására költeni, és vészesen vissza kell fogni a kormányzati beruházásokat és költéseket.
Ebben a helyzetben különösen érdekes a reptérvásárlás részletei mögé nézni. Olcsó volt vagy drága a reptér? Mi ért mondogatta a kormány, hogy a reptérvásárlás szuverenitási kérdés? Mire kell figyelni majd az üzemeltetésnél? Milyen a reptérüzlet manapság? Milyen egyéb üzletek párosulnak egy reptér megvásárlásához? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni ebben a cikkben...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.06.07.
Ebben a helyzetben különösen érdekes a reptérvásárlás részletei mögé nézni. Olcsó volt vagy drága a reptér? Mi ért mondogatta a kormány, hogy a reptérvásárlás szuverenitási kérdés? Mire kell figyelni majd az üzemeltetésnél? Milyen a reptérüzlet manapság? Milyen egyéb üzletek párosulnak egy reptér megvásárlásához? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni ebben a cikkben...
NOVÁK, VARGA, SZENTKIRÁLYI… ODADOBOTT NŐK AZ EDDIGI LEGABSZURDABB KAMPÁNYBAN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.06.07.
A legek, a sosem látottak, a hihetetlenek kampánya közelít a végéhez – elképesztő fordulatokkal még az utolsó pillanatokban is. Ma visszaléptették Szentkirályi Alexandrát, ahogy azt Karácsony Gergely régen megjósolta. Keretes szerkezet látszik kibontakozni tehát: ez a furcsa időszak ugye Novák Katalin és Varga Judit „odadobásával” vette kezdetét… Megmondjuk, most mi lett volna az igazi fordulat, a legméltóbb kampányzárás. Vélemény.
Erre minden közhely kevés. Az összes „sosem látott”, „eddig nem tapasztalt” sem elég ahhoz, hogy leírjuk a kampányt, amelyet lassan zárni kellene most már, de a jóistennek sem akar lezárulni. Még az utolsó héten is számítani lehetett nagy fordulatra – kedd óta legalábbis folyamatosan jöttek a jelzések arról, hogy a Fidesz vissza fogja léptetni főpolgármester-jelöltjét. Nemcsak hozzánk futottak be ilyen hírek: más sajtótermékekhez, több párthoz, elemzőhöz is – Török Gábor is pedzegette a lehetőséget szerda este. Aztán ma reggel Szentkirályi Alexandra el is állt a jelöltségtől.
Ehhez a kampányidőszakhoz leginkább ilyen zárás passzol. Olyasmi, amit eddig, az elmúlt 34 évben még soha nem láttunk – a Fidesz közvetlenül a választás előtt márpedig sosem vált meg jelöltjétől, még a most visszatérni készülő Borkai Zsolt is maradhatott, nyerhetett öt éve Győrben.
Szentkirályit pedig még csak le sem filmezték jachton ikerlányokkal, lukas zokniban, Fekete Pákóra. Sőt. Végigvitte, amivel megbízták. Igaz, ez annyi volt csupán, hogy ismételgetnie kellett: Gyurcsány, Karácsony, Gyurcsány, háborúpárti, háborúpárti, Karácsony, Gyurcsány… A feladatot minden bizonnyal egy mesterséges intelligencia nélküli robot is képes lett volna teljesíteni, nem úgy, mint az elmúlt évtizedek legerősebb politikai vitáján való helytállást – azon nem is vett részt a jelöltasszony. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid összecsapása ettől függetlenül is egy ilyen „soha” – legalábbis régen nem látott elem volt ebben a különleges, a kegyelmi üggyel váratlanul már februárban bedörrenő kampányban.
Magyar Péter feltűnése, pártátvétele és nagyobb hibák nélküli több hónapos politikai teljesítménye, országos tömegmozgató képessége szintén közhely már, akármi is lesz az eredmény vasárnap. Sok váratlan fejlemény köszönhető neki: eddig sosem látott, exfeleséget bevető kampányinterjú se lett volna nélküle, de a köztévés vita kikényszerítése is neki köszönhető, akárcsak az, hogy a Fidesznek módosítania kellett eredeti stratégiáján. A miniszterelnöknek kampánykörútra kellett indulnia, hosszú idő után hazai politikával kellett foglalkoznia, s kivételesen még a kampánytechnikájáról is beszélt – ami korábban sosem volt jellemző rá. Még a békemenet sem a megszokott helyszínen dübörgött. Alighanem ahhoz is van köze Magyarnak. Döntő szerepe van tehát abban, hogy
Jó az is, hogy idén legalább százezrek kaptak lehetőséget az orrbefogás nélküli szavazásra, a politikai mocsár bűze helyett olykor legfeljebb a bőség zavarával küzdve. Ilyen jó dolga például sosem volt annak a 12. kerületi budapestinek, aki legfeljebb unicummal öblögetve lenne hajlandó DK-jelöltre vagy DK-t akár nyomokban tartalmazó listára szavazni, s akkor is csupán azért, mert a Fideszből annyira elege van már. Most ehelyett esélyes jelöltekből, listákból választhat EP-től polgármesteren át helyi képviselőig – Fidesz- és DK-mentesen. Még főpolgármester-jelöltből is van választék, hiszen személyében Karácsony sem DK-s, s ha valaki rá húzza be az ikszet, attól még DK-val közös fővárosi listájára nem kell voksolnia.) Ennyire persze nem rózsás a helyzet városszerte és országosan, Szentkirályi péntek reggeli visszaléptetése pedig Budapesten is ront rajta az utolsó pillanatban...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.06.07.
Erre minden közhely kevés. Az összes „sosem látott”, „eddig nem tapasztalt” sem elég ahhoz, hogy leírjuk a kampányt, amelyet lassan zárni kellene most már, de a jóistennek sem akar lezárulni. Még az utolsó héten is számítani lehetett nagy fordulatra – kedd óta legalábbis folyamatosan jöttek a jelzések arról, hogy a Fidesz vissza fogja léptetni főpolgármester-jelöltjét. Nemcsak hozzánk futottak be ilyen hírek: más sajtótermékekhez, több párthoz, elemzőhöz is – Török Gábor is pedzegette a lehetőséget szerda este. Aztán ma reggel Szentkirályi Alexandra el is állt a jelöltségtől.
Ehhez a kampányidőszakhoz leginkább ilyen zárás passzol. Olyasmi, amit eddig, az elmúlt 34 évben még soha nem láttunk – a Fidesz közvetlenül a választás előtt márpedig sosem vált meg jelöltjétől, még a most visszatérni készülő Borkai Zsolt is maradhatott, nyerhetett öt éve Győrben.
Szentkirályit pedig még csak le sem filmezték jachton ikerlányokkal, lukas zokniban, Fekete Pákóra. Sőt. Végigvitte, amivel megbízták. Igaz, ez annyi volt csupán, hogy ismételgetnie kellett: Gyurcsány, Karácsony, Gyurcsány, háborúpárti, háborúpárti, Karácsony, Gyurcsány… A feladatot minden bizonnyal egy mesterséges intelligencia nélküli robot is képes lett volna teljesíteni, nem úgy, mint az elmúlt évtizedek legerősebb politikai vitáján való helytállást – azon nem is vett részt a jelöltasszony. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid összecsapása ettől függetlenül is egy ilyen „soha” – legalábbis régen nem látott elem volt ebben a különleges, a kegyelmi üggyel váratlanul már februárban bedörrenő kampányban.
Magyar Péter feltűnése, pártátvétele és nagyobb hibák nélküli több hónapos politikai teljesítménye, országos tömegmozgató képessége szintén közhely már, akármi is lesz az eredmény vasárnap. Sok váratlan fejlemény köszönhető neki: eddig sosem látott, exfeleséget bevető kampányinterjú se lett volna nélküle, de a köztévés vita kikényszerítése is neki köszönhető, akárcsak az, hogy a Fidesznek módosítania kellett eredeti stratégiáján. A miniszterelnöknek kampánykörútra kellett indulnia, hosszú idő után hazai politikával kellett foglalkoznia, s kivételesen még a kampánytechnikájáról is beszélt – ami korábban sosem volt jellemző rá. Még a békemenet sem a megszokott helyszínen dübörgött. Alighanem ahhoz is van köze Magyarnak. Döntő szerepe van tehát abban, hogy
lett megint magyar közélet, politika. Lett tét, lett verseny. Hogy lesz-e még jövő héten és azután is, az a vasárnapi eredménytől nagyban függ, de hogy most volt néhány hónapig – az mindenképpen jó.
Jó az is, hogy idén legalább százezrek kaptak lehetőséget az orrbefogás nélküli szavazásra, a politikai mocsár bűze helyett olykor legfeljebb a bőség zavarával küzdve. Ilyen jó dolga például sosem volt annak a 12. kerületi budapestinek, aki legfeljebb unicummal öblögetve lenne hajlandó DK-jelöltre vagy DK-t akár nyomokban tartalmazó listára szavazni, s akkor is csupán azért, mert a Fideszből annyira elege van már. Most ehelyett esélyes jelöltekből, listákból választhat EP-től polgármesteren át helyi képviselőig – Fidesz- és DK-mentesen. Még főpolgármester-jelöltből is van választék, hiszen személyében Karácsony sem DK-s, s ha valaki rá húzza be az ikszet, attól még DK-val közös fővárosi listájára nem kell voksolnia.) Ennyire persze nem rózsás a helyzet városszerte és országosan, Szentkirályi péntek reggeli visszaléptetése pedig Budapesten is ront rajta az utolsó pillanatban...
AZ AFD MOST SEHOVA NEM TARTOZIK, MIKÉNT ORBÁN VIKTOR FIDESZE SEM - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.06.07.
A londoni Guardian idézi Alberto Alemannót, az uniós jog elismert szaktekintélyét, aki szerint nem az az igazi kérdés, hogy folytatódik-e a keményen jobboldali pártok térnyerése, hanem az, hogy a jobbközép milyen mértékben képes normalizálni ezen pártok némelyikét.
A Politico című amerikai portál európai kiadása is ismerteti azt az exit poll mérést, amely a Hollandiában már tegnap megkezdődött európai parlamenti választásról készült, és amely szerint a szélsőjobboldali Geert Wilders pártja hét mandátumot szerezhet meg az országnak járó 31-ből, és ezzel szoros versenyben a második helyre szorul a nyolc képviselői helyre esélyes munkáspárti-zöld pártszövetség mögött. Ez egyfelől a szélsőjobb világos előretörését jelzi, hiszen a 2019-es EP-választáson a Wilders-párt még egyetlen mandátumot sem kapott, másfelől viszont azt is mutatja, hogy Wilders nem tudja letarolni a hazai politikai terepet. Az első jelzések tehát – miként azt a nemzetközi média most kibontakozó vezető témájáról, az EP-választásokról szóló beszámolók tükrözik, alátámasztani látszanak az előzetes többségi véleményt, miszerint várható jelentős jobbratolódás, de nem kiugró mértékben.
A londoni Guardian idézi Alberto Alemannót, az uniós jog elismert szaktekintélyét, aki szerint nem az az igazi kérdés, hogy folytatódik-e a keményen jobboldali pártok térnyerése, hanem az, hogy a jobbközép milyen mértékben képes normalizálni ezen pártok némelyikét. A cikk kiemeli, hogy uniós szinten a főáramlatnak tekintett jobbközép-balközép-liberális többség eddig nagyjában-egészében elzárkózott a szélsőjobbal való együttműködéstől. Ez utóbbi most sem számíthat talán az EP-mandátumok mintegy egyötödénél sokkal többre, de az elemzők egyetértenek abban, hogy a cordon sanitaire alaposan megkopott, és így a nemzeti konzervatív, illetve szélsőjobboldali pártok a korábbiakkal szemben valós befolyást lesznek képesek gyakorolni az EU politikájára, így a bevándorlásügyre, a klímavédelemre, az EU-bővítésre, az intézményi reformokra, a kulturális identitás kérdéseire, illetve esetleg a jogállamiság megítélésére is. A helyzet – teszi hozzá a Guardian – sokkal riasztóbb lenne, ha a szélsőjobb nem lenne megosztott. Most az egyes klánoknak néhány kérdésben közösek ugyan a nézeteik, de más ügyekben élesek köztük a különbségek. Az ilyen pártok némelyike egymással rivalizáló parlamenti csoportokba tömörül, mások „politikai hontalanok”. A brit lap értékelése szerint a keményen jobboldali pártok leginkább abban értenek egyet, hogy csökkenteni kellene az EU jogkörét, visszaszorítani a bevándorlást, illetve elhalasztani a klímaügyi megállapodásokat. Soraikban azonban vannak olyanok, amelyek EU-kritikusak ugyan, de többnyire építő szelleműek, míg mások alapvetően EU-ellenesek és erősen romboló a hatásuk. Az ukrajnai háború megítélésében a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette konzervatív-reformista csoport szilárdan Kijev-párti, a francia Marine Le Pen által fémjelzett identitáscsoport viszont Moszkva-barát. Az utóbbiból eltávolították a német Alternatíva pártot, az AfD-t, amely most sehova nem tartozik, miként Orbán Viktor Fidesze sem. A Guardian megítélése szerint elkerülhetetlennek látszik némi átcsoportosítás, esetleg úgy, hogy a Fidesz csatlakozik a konzervatív-reformistákhoz, az AfD pedig új csoportot szervez maga köré. Azt, hogy létrejöhet az összes vagy csaknem összes szélsőjobboldali pártot felölelő szuperszerveződés”, Alemanno professzor nem hiszi, mert egymással összeegyeztethetetlenek az álláspontok, és ezek a pártok túlságosan nacionalisták ahhoz, hogy határokon átnyúló együttműködést valósítsanak meg. A Guardian szintén ismerteti Nicolai von Ondarzának, az SWP német külpolitikai intézet kutatási igazgatójának a véleményét, miszerint az ilyen szupercsoportosulásban való részvétel csak rontaná Meloni hírnevét, és számára sokkal érdekesebb lehet a jobbközéppel való együttműködés.
A szélsőséges nacionalizmus és protekcionizmus globális előretörése miatti aggodalmának ad hangot – és ezért az EP-választáson való részvétel, az alapvető európai értékek melletti kiállás mellett agitál – a Handelsblatt című német gazdasági napilapban megjelent vendégkommentárjában szokatlan módon egy üzletember, Hubertus von Baumbach, a Boehringer Ingelheim gyógyszerkonszern elnök-vezérigazgatója. Azt hangsúlyozza, hogy a társadalmi összetartásnak és az EU gazdasági erejének az alapfeltétele a sokféleség és az integráció.
És végül, könnyű levezetésként. Mint azt a minap oknyomozó újságírók megállapították, Daniel Obajtek, az Orlen lengyel állami olajipari cég volt vezérigazgatója egy Andrássy úti luxuslakásban bujkál, miközben a férfi ellen több korrupciógyanús ügyben nyomoznak a hatóságok. A Fakt című lengyel portál erről szóló cikkében a magyar Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója úgy nyilatkozott: egyáltalán nem véletlen, hogy Obajtek egy Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető lakásban húzza meg magát. Az Orbán-rendszer – mondta – immunitást biztosít az ilyen embereknek. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Magyarországa egyfajta biztonságos menedékké vált korábbi autoriter vezetők számára, és megemlítette a Budapestre menekített Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnököt, valamint Jair Bolsonaro volt brazil államfőt, aki átmenetileg az ottani magyar nagykövetségen időzött. Zgut-Przybylska hangsúlyozta: még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Obajtekkel is ez a helyzet, de szerinte beleillik az összképbe az, hogy a volt Orlen-vezér az említett lakásban tartózkodik.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.06.07.
A Politico című amerikai portál európai kiadása is ismerteti azt az exit poll mérést, amely a Hollandiában már tegnap megkezdődött európai parlamenti választásról készült, és amely szerint a szélsőjobboldali Geert Wilders pártja hét mandátumot szerezhet meg az országnak járó 31-ből, és ezzel szoros versenyben a második helyre szorul a nyolc képviselői helyre esélyes munkáspárti-zöld pártszövetség mögött. Ez egyfelől a szélsőjobb világos előretörését jelzi, hiszen a 2019-es EP-választáson a Wilders-párt még egyetlen mandátumot sem kapott, másfelől viszont azt is mutatja, hogy Wilders nem tudja letarolni a hazai politikai terepet. Az első jelzések tehát – miként azt a nemzetközi média most kibontakozó vezető témájáról, az EP-választásokról szóló beszámolók tükrözik, alátámasztani látszanak az előzetes többségi véleményt, miszerint várható jelentős jobbratolódás, de nem kiugró mértékben.
A londoni Guardian idézi Alberto Alemannót, az uniós jog elismert szaktekintélyét, aki szerint nem az az igazi kérdés, hogy folytatódik-e a keményen jobboldali pártok térnyerése, hanem az, hogy a jobbközép milyen mértékben képes normalizálni ezen pártok némelyikét. A cikk kiemeli, hogy uniós szinten a főáramlatnak tekintett jobbközép-balközép-liberális többség eddig nagyjában-egészében elzárkózott a szélsőjobbal való együttműködéstől. Ez utóbbi most sem számíthat talán az EP-mandátumok mintegy egyötödénél sokkal többre, de az elemzők egyetértenek abban, hogy a cordon sanitaire alaposan megkopott, és így a nemzeti konzervatív, illetve szélsőjobboldali pártok a korábbiakkal szemben valós befolyást lesznek képesek gyakorolni az EU politikájára, így a bevándorlásügyre, a klímavédelemre, az EU-bővítésre, az intézményi reformokra, a kulturális identitás kérdéseire, illetve esetleg a jogállamiság megítélésére is. A helyzet – teszi hozzá a Guardian – sokkal riasztóbb lenne, ha a szélsőjobb nem lenne megosztott. Most az egyes klánoknak néhány kérdésben közösek ugyan a nézeteik, de más ügyekben élesek köztük a különbségek. Az ilyen pártok némelyike egymással rivalizáló parlamenti csoportokba tömörül, mások „politikai hontalanok”. A brit lap értékelése szerint a keményen jobboldali pártok leginkább abban értenek egyet, hogy csökkenteni kellene az EU jogkörét, visszaszorítani a bevándorlást, illetve elhalasztani a klímaügyi megállapodásokat. Soraikban azonban vannak olyanok, amelyek EU-kritikusak ugyan, de többnyire építő szelleműek, míg mások alapvetően EU-ellenesek és erősen romboló a hatásuk. Az ukrajnai háború megítélésében a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette konzervatív-reformista csoport szilárdan Kijev-párti, a francia Marine Le Pen által fémjelzett identitáscsoport viszont Moszkva-barát. Az utóbbiból eltávolították a német Alternatíva pártot, az AfD-t, amely most sehova nem tartozik, miként Orbán Viktor Fidesze sem. A Guardian megítélése szerint elkerülhetetlennek látszik némi átcsoportosítás, esetleg úgy, hogy a Fidesz csatlakozik a konzervatív-reformistákhoz, az AfD pedig új csoportot szervez maga köré. Azt, hogy létrejöhet az összes vagy csaknem összes szélsőjobboldali pártot felölelő szuperszerveződés”, Alemanno professzor nem hiszi, mert egymással összeegyeztethetetlenek az álláspontok, és ezek a pártok túlságosan nacionalisták ahhoz, hogy határokon átnyúló együttműködést valósítsanak meg. A Guardian szintén ismerteti Nicolai von Ondarzának, az SWP német külpolitikai intézet kutatási igazgatójának a véleményét, miszerint az ilyen szupercsoportosulásban való részvétel csak rontaná Meloni hírnevét, és számára sokkal érdekesebb lehet a jobbközéppel való együttműködés.
A szélsőséges nacionalizmus és protekcionizmus globális előretörése miatti aggodalmának ad hangot – és ezért az EP-választáson való részvétel, az alapvető európai értékek melletti kiállás mellett agitál – a Handelsblatt című német gazdasági napilapban megjelent vendégkommentárjában szokatlan módon egy üzletember, Hubertus von Baumbach, a Boehringer Ingelheim gyógyszerkonszern elnök-vezérigazgatója. Azt hangsúlyozza, hogy a társadalmi összetartásnak és az EU gazdasági erejének az alapfeltétele a sokféleség és az integráció.
És végül, könnyű levezetésként. Mint azt a minap oknyomozó újságírók megállapították, Daniel Obajtek, az Orlen lengyel állami olajipari cég volt vezérigazgatója egy Andrássy úti luxuslakásban bujkál, miközben a férfi ellen több korrupciógyanús ügyben nyomoznak a hatóságok. A Fakt című lengyel portál erről szóló cikkében a magyar Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója úgy nyilatkozott: egyáltalán nem véletlen, hogy Obajtek egy Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető lakásban húzza meg magát. Az Orbán-rendszer – mondta – immunitást biztosít az ilyen embereknek. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Magyarországa egyfajta biztonságos menedékké vált korábbi autoriter vezetők számára, és megemlítette a Budapestre menekített Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnököt, valamint Jair Bolsonaro volt brazil államfőt, aki átmenetileg az ottani magyar nagykövetségen időzött. Zgut-Przybylska hangsúlyozta: még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Obajtekkel is ez a helyzet, de szerinte beleillik az összképbe az, hogy a volt Orlen-vezér az említett lakásban tartózkodik.
VITÉZYNEK NEHÉZ LESZ KIMAGYARÁZNIA, HOGY SEMMI KÖZE A FIDESZHEZ
TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX.HU
2024.06.07.
Péntek reggel Szentkirályi Alexandra visszalépett Vitézy Dávid javára, így a főpolgármesteri verseny Vitézy és Karácsony Gergely között fog eldőlni. De Vitézy hány fideszes szavazatra számíthat? És mit lép erre Karácsony? Az eseményeket a Telex újságíróival, Cseke Balázzsal és Sarkadi Zsolttal elemezzük, és élőben közvetítjük Karácsony Gergely és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóját is.
Szerző: TELEX.HU
2024.06.07.
Péntek reggel Szentkirályi Alexandra visszalépett Vitézy Dávid javára, így a főpolgármesteri verseny Vitézy és Karácsony Gergely között fog eldőlni. De Vitézy hány fideszes szavazatra számíthat? És mit lép erre Karácsony? Az eseményeket a Telex újságíróival, Cseke Balázzsal és Sarkadi Zsolttal elemezzük, és élőben közvetítjük Karácsony Gergely és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóját is.
RENDKÍVÜLI HÍREK KÉT NAPPAL A VÁLASZTÁS ELŐTT
MÁRKI-ZAY PÉTER VIDEÓ
Szerző: Dr. MÁRKI-ZAY PÉTER
2024.06.07.
Rendkívüli hírek két nappal a választás előtt...
Szerző: Dr. MÁRKI-ZAY PÉTER
2024.06.07.
Rendkívüli hírek két nappal a választás előtt...
RÁCZ ANDRÁS: EZT JELENTENÉ ORBÁN UKRAJNAI “BÉKÉJE” MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA
FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.06.07.
Ukrajna területének jelenleg körülbelül 19%-a van megszállva. Kíváncsiságból megrajzoltam, mit jelentene Magyarország számára, ha az ország 19%-át szállná meg az ellenség. Adódik a kérdés, kedves olvasó: te mit tennél?
.
Nézegessétek kicsit a csatolt térképeket, és gondolkodjatok.
.
Ami a módszertant illeti, a tagolás vármegyei léptékű, tehát nem mentem le járási szintig. Mivel vármegye léptékű egységekből kell összerakni a szükséges terület-mennyiséget, ezért nyilván nem teljesen pontos egyik ábra sem, de a nagyságrend érzékeltetésére jó. Annak érdekében, hogy a legjobban hasonlítson a helyzet az ukrajnaira, a megszállt területek egybefüggőek és valamelyik külső határ mentén helyezkednek el.
.
Az ellenség (legyen mondjuk a pirézek) az ország közel egyötödét uralja. Te mit tennél?
.
Folytassuk tovább az analógia felépítését: a Magyar Honvédség erői, kiegészülve százezernyi önkéntessel, akik az ellenséges támadás első napjaiban fogtak fegyvert, mindenhol tartják a frontot. Két éve már, hogy elhárítottuk a Budapestet fenyegető veszélyt, kivertük az ellenséget a főváros közeléből. A tavalyi ellentámadásunk nem sikerült jól, de a frontokat továbbra is szilárdan tartjuk.
És mögöttünk áll, minket támogat az egész Nyugat, az Egyesült Államoktól Finnországig, Spanyolországtól Kanadáig. Még az aprócska Izland is segít, még Marokkó is küldött harckocsikat. Nem szenvedtünk tehát vereséget. Tartjuk magunkat az ellenséggel szemben, és bízhatunk benne, hogy bár a Nyugat lassan ébredt, de egyre több és komolyabb segítséget kapunk majd. Pénzt, fegyvert, lőszert, politikai támogatást.
.
De harcolni nekünk kell. Sokan meghaltak a legjobbjaink közül, és sokan fognak is még. Az ellenség erős és kitartó, nem lehet egykönnyen legyőzni – de nem is lehetetlen. Mi magunk is legyőztük két évvel ezelőtt: egészen Budapest külvárosaiig jutottak, mielőtt visszaszorítottuk őket.
De az ország egyötöde még a kezükön van. Az ellenség zászlója leng a szegedi dóm romjain, a megszállt területek felnőtt lakosságát szisztematikusan kínozzák és gyilkolják, és ezrével viszik el a magyar gyerekeket a megszállt területekről átnevelőtáborokba, amit üdültetésnek hazudnak.
.
Te mit tennél, kedves olvasó? Szerinted mi a helyes?
Azonnali fegyverszünetet kérnél, hogy véget érjen a pusztítás, vagy harcolnál a hazádért?
.
Persze, a kérdés egy része valójában hazugság. A pusztítás ugyanis nem érne véget a fegyverszünettel sem. Az ellenség éppúgy folytatná a megszállt területek dúlását és kifosztását, mint eddig. Ráadásul a fegyverszünet feltételéül azt szabja, hogy „ismerjük el a fennálló új területi realitásokat.” (Oroszország szó szerint így fogalmaz, ha az ukrajnai rendezés kerül szóba)
.
Te mit tennél?
Nyilván nem könnyű a válasz, és rengeteg kisebb-nagyobb tényező befolyásolja az egyéni válaszokat. Én nem is akarom megmondani, hogy ki mit tegyen.
.
De azt tudom, hogy én mit tennék. Harcolnék a hazámért. Nem azért, mert szeretnék harcolni (aki ezt egyszer átélte, nem vágyik rá újra), vagy mert háborúpárti lennék (ez is egy mennyire hazug szó…), hanem azért, mert ez a hazám. És ha az ellenség el akarja pusztítani, akkor én megvédem, amennyire az erőmtől telik. Nem vagyok sem túl fiatal, sem teljesen egészséges, messze van már az „A” kategória, aminek anno minősítettek. De mennék így is, és biztosan jutna nekem is feladat.
.
És igen, ugyanúgy harcolnék Kelet-Magyarországért, mint ahogyan a Kisalföldért is, vagy Zaláért is… mert mind a részem, mind a hazám része. A családom egyik ága győri, de él rokonom Berettyóújfaluban is. Egy Pest megyei kisvárosban voltam gyerek, az volt a szűkebb otthonom. A Pilisben kb. minden bokrot ismerek, de tíz évig jártunk minden nyáron a Felső-Tisza vidékére vízitúrázni, és nem vesznék el a Nógrádban sem. És számomra nagyon kedves emberek származnak Borsodból, Csongrád-Csanád vármegyéből és Baranyából is… és fel sem merül, hogy ne segítenék nekik megvédeni az ő otthonukat, ha kell. És nyilván ti is, kedves olvasók, az ország minden részéből származtok, mindenhol élnek rokonaitok, barátaitok.
.
És lehet, hogy túl optimista vagyok, de eléggé biztos vagyok benne, hogy a fent leírt végveszély esetén tényleg sok-sokezernyi magyar fogna fegyvert a hazáért.
És biztos vagyok abban is, hogy lehetne számítani a borsodi srácokra, hogy megvédjük Pécset, és hogy a zalai fiúk sem haboznának, ha Debrecent kellene felszabadítani… senki sem érezné azt, hogy „ez nem a mi háborúnk”, „bár nem győztek le minket, de inkább hagyjuk abba, vesszenek a zalai dombok vagy a Mecsek”, „ki akar meghalni Tokajért, úgyis sörös vagyok”, „kinek kell Sopron”, stb.
.
.
Viszont, ha mi megvédenénk a saját hazánkat, akkor miért várnánk az ukránoktól, hogy ne védjék meg a sajátjukat?
Illetve, miért hiszi el bárki is Orbán Viktornak, hogy normális volna azt várni az ukránoktól, hogy adják fel a hazájuk egy részét…? Fentebb leírtam: Ukrajna NEM szenvedett vereséget. Sőt, azzal már győzött, hogy az eredeti orosz célokat meg tudta hiúsítani. Tartják a frontokat és mögöttük áll az egész Nyugat. Persze, kemény harcok várnak még Ukrajnára, és jelenleg senki nincs, aki tudná, mikor és hogyan lesz vége… de az azonnali tűzszünet a megszállt területek végleges feladását jelentené.
.
Szóval te, kedves olvasó, feladnád Pécset? Vagy Szegedet, vagy Győrt, vagy Békéscsabát? És ha ehelyett inkább megvédenéd a hazádat, akkor vajon mit gondolnál arról, aki a harc abbahagyásáról és a hazád egyötödének feladásáról papol…?
Arról nem beszélve, hogy a tűzszünet időt adna az ellenségnek, hogy rendezze a sorait, erőt gyűjtsön, és néhány év múlva esetleg újra ránk támadjon.
.
Az Orbán által hangoztatott béke-narratíva katonai-politikai értelemben kizárólag az agresszor, Oroszország érdekeit szolgálja. Egy azonnali tűzszünet, ami „elismeri a fennálló új területi realitásokat”, lehetőséget adna Moszkvának, hogy stabilizálja az uralmát a megszállt területek felett és közben feltöltse az erősen megtépázott haderejét. Egy fegyverszünet radikálisan csökkentené a támogatást, amit Ukrajna a Nyugattól kap („hiszen fegyverszünet van, minek költsünk már rá”), ami lehetőséget adna Oroszországnak, hogy néhány év múlva újra megtámadhassa a kivérzett, legyengült, magára hagyott Ukrajnát.
.
Innentől pedig csak az a kérdés, hogy ha a magyar miniszterelnök (Oroszország érdekeit szolgálva) azt várja az ukránoktól, hogy bár nem szenvedtek vereséget, de mégis adják fel a hazájuk egyötödét, akkor ugyanez az Orbán vajon mennyire elkötelezett a saját hazája iránt.
Abban az egyben ugyanis igazat mond, hogy ez a történet messze nem csak Ukrajnáról, hanem Magyarországról is szól.
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.06.07.
.
Nézegessétek kicsit a csatolt térképeket, és gondolkodjatok.
.
Ami a módszertant illeti, a tagolás vármegyei léptékű, tehát nem mentem le járási szintig. Mivel vármegye léptékű egységekből kell összerakni a szükséges terület-mennyiséget, ezért nyilván nem teljesen pontos egyik ábra sem, de a nagyságrend érzékeltetésére jó. Annak érdekében, hogy a legjobban hasonlítson a helyzet az ukrajnaira, a megszállt területek egybefüggőek és valamelyik külső határ mentén helyezkednek el.
.
Az ellenség (legyen mondjuk a pirézek) az ország közel egyötödét uralja. Te mit tennél?
.
Folytassuk tovább az analógia felépítését: a Magyar Honvédség erői, kiegészülve százezernyi önkéntessel, akik az ellenséges támadás első napjaiban fogtak fegyvert, mindenhol tartják a frontot. Két éve már, hogy elhárítottuk a Budapestet fenyegető veszélyt, kivertük az ellenséget a főváros közeléből. A tavalyi ellentámadásunk nem sikerült jól, de a frontokat továbbra is szilárdan tartjuk.
És mögöttünk áll, minket támogat az egész Nyugat, az Egyesült Államoktól Finnországig, Spanyolországtól Kanadáig. Még az aprócska Izland is segít, még Marokkó is küldött harckocsikat. Nem szenvedtünk tehát vereséget. Tartjuk magunkat az ellenséggel szemben, és bízhatunk benne, hogy bár a Nyugat lassan ébredt, de egyre több és komolyabb segítséget kapunk majd. Pénzt, fegyvert, lőszert, politikai támogatást.
.
De harcolni nekünk kell. Sokan meghaltak a legjobbjaink közül, és sokan fognak is még. Az ellenség erős és kitartó, nem lehet egykönnyen legyőzni – de nem is lehetetlen. Mi magunk is legyőztük két évvel ezelőtt: egészen Budapest külvárosaiig jutottak, mielőtt visszaszorítottuk őket.
De az ország egyötöde még a kezükön van. Az ellenség zászlója leng a szegedi dóm romjain, a megszállt területek felnőtt lakosságát szisztematikusan kínozzák és gyilkolják, és ezrével viszik el a magyar gyerekeket a megszállt területekről átnevelőtáborokba, amit üdültetésnek hazudnak.
.
Te mit tennél, kedves olvasó? Szerinted mi a helyes?
Azonnali fegyverszünetet kérnél, hogy véget érjen a pusztítás, vagy harcolnál a hazádért?
.
Persze, a kérdés egy része valójában hazugság. A pusztítás ugyanis nem érne véget a fegyverszünettel sem. Az ellenség éppúgy folytatná a megszállt területek dúlását és kifosztását, mint eddig. Ráadásul a fegyverszünet feltételéül azt szabja, hogy „ismerjük el a fennálló új területi realitásokat.” (Oroszország szó szerint így fogalmaz, ha az ukrajnai rendezés kerül szóba)
.
Te mit tennél?
Nyilván nem könnyű a válasz, és rengeteg kisebb-nagyobb tényező befolyásolja az egyéni válaszokat. Én nem is akarom megmondani, hogy ki mit tegyen.
.
De azt tudom, hogy én mit tennék. Harcolnék a hazámért. Nem azért, mert szeretnék harcolni (aki ezt egyszer átélte, nem vágyik rá újra), vagy mert háborúpárti lennék (ez is egy mennyire hazug szó…), hanem azért, mert ez a hazám. És ha az ellenség el akarja pusztítani, akkor én megvédem, amennyire az erőmtől telik. Nem vagyok sem túl fiatal, sem teljesen egészséges, messze van már az „A” kategória, aminek anno minősítettek. De mennék így is, és biztosan jutna nekem is feladat.
.
És igen, ugyanúgy harcolnék Kelet-Magyarországért, mint ahogyan a Kisalföldért is, vagy Zaláért is… mert mind a részem, mind a hazám része. A családom egyik ága győri, de él rokonom Berettyóújfaluban is. Egy Pest megyei kisvárosban voltam gyerek, az volt a szűkebb otthonom. A Pilisben kb. minden bokrot ismerek, de tíz évig jártunk minden nyáron a Felső-Tisza vidékére vízitúrázni, és nem vesznék el a Nógrádban sem. És számomra nagyon kedves emberek származnak Borsodból, Csongrád-Csanád vármegyéből és Baranyából is… és fel sem merül, hogy ne segítenék nekik megvédeni az ő otthonukat, ha kell. És nyilván ti is, kedves olvasók, az ország minden részéből származtok, mindenhol élnek rokonaitok, barátaitok.
.
És lehet, hogy túl optimista vagyok, de eléggé biztos vagyok benne, hogy a fent leírt végveszély esetén tényleg sok-sokezernyi magyar fogna fegyvert a hazáért.
És biztos vagyok abban is, hogy lehetne számítani a borsodi srácokra, hogy megvédjük Pécset, és hogy a zalai fiúk sem haboznának, ha Debrecent kellene felszabadítani… senki sem érezné azt, hogy „ez nem a mi háborúnk”, „bár nem győztek le minket, de inkább hagyjuk abba, vesszenek a zalai dombok vagy a Mecsek”, „ki akar meghalni Tokajért, úgyis sörös vagyok”, „kinek kell Sopron”, stb.
.
.
Viszont, ha mi megvédenénk a saját hazánkat, akkor miért várnánk az ukránoktól, hogy ne védjék meg a sajátjukat?
Illetve, miért hiszi el bárki is Orbán Viktornak, hogy normális volna azt várni az ukránoktól, hogy adják fel a hazájuk egy részét…? Fentebb leírtam: Ukrajna NEM szenvedett vereséget. Sőt, azzal már győzött, hogy az eredeti orosz célokat meg tudta hiúsítani. Tartják a frontokat és mögöttük áll az egész Nyugat. Persze, kemény harcok várnak még Ukrajnára, és jelenleg senki nincs, aki tudná, mikor és hogyan lesz vége… de az azonnali tűzszünet a megszállt területek végleges feladását jelentené.
.
Szóval te, kedves olvasó, feladnád Pécset? Vagy Szegedet, vagy Győrt, vagy Békéscsabát? És ha ehelyett inkább megvédenéd a hazádat, akkor vajon mit gondolnál arról, aki a harc abbahagyásáról és a hazád egyötödének feladásáról papol…?
Arról nem beszélve, hogy a tűzszünet időt adna az ellenségnek, hogy rendezze a sorait, erőt gyűjtsön, és néhány év múlva esetleg újra ránk támadjon.
.
Az Orbán által hangoztatott béke-narratíva katonai-politikai értelemben kizárólag az agresszor, Oroszország érdekeit szolgálja. Egy azonnali tűzszünet, ami „elismeri a fennálló új területi realitásokat”, lehetőséget adna Moszkvának, hogy stabilizálja az uralmát a megszállt területek felett és közben feltöltse az erősen megtépázott haderejét. Egy fegyverszünet radikálisan csökkentené a támogatást, amit Ukrajna a Nyugattól kap („hiszen fegyverszünet van, minek költsünk már rá”), ami lehetőséget adna Oroszországnak, hogy néhány év múlva újra megtámadhassa a kivérzett, legyengült, magára hagyott Ukrajnát.
.
Innentől pedig csak az a kérdés, hogy ha a magyar miniszterelnök (Oroszország érdekeit szolgálva) azt várja az ukránoktól, hogy bár nem szenvedtek vereséget, de mégis adják fel a hazájuk egyötödét, akkor ugyanez az Orbán vajon mennyire elkötelezett a saját hazája iránt.
Abban az egyben ugyanis igazat mond, hogy ez a történet messze nem csak Ukrajnáról, hanem Magyarországról is szól.
A BÉKEMENET LEGJOBB ARCAI
MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?
2024.06.05.
Bemutatjuk a Békemenet legjobb arcait, és csekkoljuk le hogy, igazuk van-e? Vegyük górcső alá, ezt a kampányt...
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?
2024.06.05.
Bemutatjuk a Békemenet legjobb arcait, és csekkoljuk le hogy, igazuk van-e? Vegyük górcső alá, ezt a kampányt...
00:00 Kezdés
00:40 Egyedül folytatom?
01:40 Békemenet Infók
03:15 A Fidesz undorító kampánya...
06:00 Orbán valóban képes megállítani a háborút?
08:50 Békeharcosok hadosztály...
23:48 A GYEREKEK sem számítanak a kormánynak...
25:12 Orbán beszéde
28:15 Végszó
UNGVÁRY KRISZTIÁN: A SZERBIA ÁLTAL ELKÖVETETT SREBRENICAI NÉPIRTÁS - TÖRTÉNELMI TANULSÁGOKKAL
UNGVÁRY KRISZTIÁN
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.06.06.
Ez a videó a srebrenicai népirtásról, az ezzel kapcsolatos ENSZ határozatról és az ügy tágabb történelmi kontextusáról szól. Spoiler: azok akik tagadják, hogy itt népirtás történt, valójában azért teszik, mert a legszívesebben újra elkövetnék azt. Érthetetlen, hogy Magyarország kormánya miért gondolja úgy, hogy egy ilyen nézetrendszert kell támogatnia.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.06.06.
Ez a videó a srebrenicai népirtásról, az ezzel kapcsolatos ENSZ határozatról és az ügy tágabb történelmi kontextusáról szól. Spoiler: azok akik tagadják, hogy itt népirtás történt, valójában azért teszik, mert a legszívesebben újra elkövetnék azt. Érthetetlen, hogy Magyarország kormánya miért gondolja úgy, hogy egy ilyen nézetrendszert kell támogatnia.
HANGZAVAR
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.06.07.
Brüsszel bele fog remegni a békepárti győzelembe – osztotta meg velünk álmait Orbán Viktor Mohácson járván, az állítás igazságtartalmáról azonban nem igazán vagyunk meggyőződve. Nem úgy állnak a számok, hogy bármi remegés, megrendülés, Holdról látszás lenne ennek a vége, abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a Fidesz hétfő reggelre az eredménytől függetlenül hatalmas győzelmet arat. Mindegy mi lesz.
Szerző: Rezeda
2024.06.07.
Le fogják ordítani a fejünket. Az ember sokáig tűnődött, mivel lehetne jellemezni azt az eszement kampányt, ami lassan a hajunkat is lefújja a fejünkről, de erről is a kedves vezető adta a megfejtést, amikor bájos kis közösségét úgy jellemezte (szintén Mohácson): „…mi egyre hangosabbak leszünk”. És valóban, döbbennünk meg a találó megfogalmazáson, voltaképp más teljesítmény híján ez a Fidesz lényege. Az ordítás.
És most, hogy megfejtettük a világegyetem titkait, figyelmezzünk arra a részletre is, ami emellett busóföldön elhangzott, miszerint a kedves vezető arra is panaszkodott, Magyarországon be akarták tiltani az ő kampányát, hogy elhallgattassák. És hiába törjük a fejünket, nem tudjuk, mit akart mondani ezzel a költő. Ki fogta volna be az ő rángatózó száját, és hogyan a TEK gyűrűjében permanensen leledzve mindhalálig.
Hacsak nem az lehetett ez a betiltás, hogy a Facebook egy időre elérhetetlenné tette azt a videót, amelyen a békepárti Orbán Viktor háborút ordibál minduntalan, hogy már az algoritmus is megunta. Most gondoljunk bele, mi lehet akkor az emberekkel. Nem kis dilemma ez nekem, mennyien lehetnek az országban azon a minimális szinten, hogy belássák, minden, amit a képükbe tolnak, hazugság, hogy egyáltalán nem kell félni.
Mert semmi nem fog fájni. Már nem is tud, hiszen világunk teljesen átfordult szürreálisba. Hogy mikor történt meg a sajnálatos eset, pontosan meg nem mondható, de, hogy mára benne vagyunk, az bizonyos. Amikor a köztelevízió Hirosimáig megy atomtámadás túlélőket megszólaltatni párhuzamot mutatni a mai Brüsszellel, az az aljasságnak olyan foka, amire józan ésszel nincsen magyarázat. De nem is ez a baj igazán, hanem a védtelenség.
Nagy valószínűséggel a mocskosság leírhatatlan fokával, nagyon súlyos tíz – száz – milliárdokkal kitömött kampánnyal a Fidesz szerezez az EP-ben kilenc-tíz-tizenegy helyet. Az is teljesen bizonyos, ha nem mennek le totálisan kutyába, akkor is lenne nekik ennyi, eggyel több vagy kevesebb, de ez akkor sem oszt, sem szoroz, ugyanúgy senkik lesznek az ottani színtéren, mint ahogyan most is azok. Gyakorlati haszna tehát ennek a pokoljárásnak nincsen...
MAGYAR PÉTER AZ RTL-NEK: MINDEGYIK FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLT ALKALMATLAN
RTL
Szerző: TÁRKÁNYI ZSOLT
2024.06.06.
Egyik budapesti főpolgármester-jelöltet sem támogatja Magyar Péter, mert senkit sem tart alkalmas jelöltnek, erről beszélt az RTL-nek adott interjújában. A Tisza Párt alelnöke és EP-listavezetője azt reméli, hogy ezen a választáson ki fog derülni, hogy ők lehetnek majd a Fidesz egyedüli kihívói 2026-ban. „Bármit is mond a miniszterelnök úr nyilvánvalóan félnek ők a Tisza Párttól” – mondta. Azt is elárulta, beülnek a Néppártba az Európai Parlamentben. Azt is elárulta, beszélt a Néppárt elnökével, és jót nevettek „azokon a hazugságokon, amiket a Fidesz terjeszt”. A fővárost pedig „őszintén sajnálja”, hogy miért, kiderül a Magyar Péterrel készült interjúból, amit a fenti képre kattintva nézhetnek meg.
Szerző: TÁRKÁNYI ZSOLT
2024.06.06.
ÖTVENEZER FIDESZES AKTIVISTA ZAKATOL AZ EGYMILLIÓ HAZUGSÁG NAPJÁN
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2024.06.07.
Bár az összes közvélemény-kutatás szerint a Fidesz a vasárnapi választások esélyese, Orbán Viktor pártja semmit sem bíz a véletlenre. Nekik nem elég a győzelem, akkorát akarnak nyerni, hogy az még a Holdról is látsszon, de Brüsszelből biztosan. Ezért költött minden más európai pártnál többet hirdetésekre a Fidesz, de Orbánnak még ez sem elég: biztosra akar menni, ezért szerdán, Dabason, titkos kampánykörútjának egyik állomásán bejelentette, hogy szombaton ötvenezer fideszes aktivista keresi fel a választókat, szám szerint mintegy egymillió embert.
Orbán szerint ugyanis még egy utolsó, nagy erőfeszítésre van szükség a győzelemhez, ezért jön a valaha volt legnagyobb kampányhajrá, az Egymillió Találkozás Napja. A mozgósításban ő maga is részt vesz, „mert a tét hatalmas. Háború vagy béke”.
Orbán és a Fidesz tehát nem lankad, sőt, még rá is tesznek egy lapáttal. Mindenkit el akarnak vinni a szavazófülkékhez, de előtte még a szájukba rágják, hogy a Nyugat háborúra készül, az ellenzék háborúpárti, Soros migránsokat hozna Európába, mert azt akarja, hogy ne fehér keresztény emberek, hanem tőlünk idegen kultúrákból érkezők népesítsék be a földrészünket...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2024.06.07.
Orbán szerint ugyanis még egy utolsó, nagy erőfeszítésre van szükség a győzelemhez, ezért jön a valaha volt legnagyobb kampányhajrá, az Egymillió Találkozás Napja. A mozgósításban ő maga is részt vesz, „mert a tét hatalmas. Háború vagy béke”.
Orbán és a Fidesz tehát nem lankad, sőt, még rá is tesznek egy lapáttal. Mindenkit el akarnak vinni a szavazófülkékhez, de előtte még a szájukba rágják, hogy a Nyugat háborúra készül, az ellenzék háborúpárti, Soros migránsokat hozna Európába, mert azt akarja, hogy ne fehér keresztény emberek, hanem tőlünk idegen kultúrákból érkezők népesítsék be a földrészünket...
CSILLAGOK HULLNAK, SZÜLETNEK ÚJAK – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ
MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.06.07.
Tartalomjegyzék:
– Azt keresik a választók, aki leválthatja Orbánt – Rajnai Gergely elemző az ideológiák eltűnéséről, háborús kampányról, a Tisza „áradásáról”. Interjú
– Így küzdöttek Budapest lelkéért a kampányhajrában – Főpolgármester-jelölteket kérdeztünk, mi lenne irányításuk alatt a fővárossal. Választási riportsorozat, 12. rész
– Győzelem vagy halál – Végletekig leegyszerűsített a Fidesz üzenete
– Csikériától Magyaron át Sulyok Tamásig – Így kampányolt a DK. Dobrev Klára EP-listavezető is értékelte lapunknak a párt elmúlt hónapjait
– „Hiteles, mint a tékozló fiú története” – Véghajrában a Tisza Párt. Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain jártunk
– Félig sem vicc: „Kutyapárt menni Európa!”? – Hogy kampányolt a párt a hajrában?
– Nem készülnek katasztrófára – A bejutás határán billeg a Momentum
– Másfél milliárdból uszít a Fidesz és udvartartása – Több mint háromszor annyit fordított kampányára a kormánypárt, mint a teljes ellenzék
– Globalisták, Pfizer-vakcinák és az ellopott harmadik út – Bár a Mi Hazánk országos lefedettséggel bír, még őket is megtépázta Magyar Péter
– „Hiába dobáltam fel a témákat, nem volt, aki leüsse” – Újságírók voltak, de ma már politikusként is megmérettetik magukat: Gyárfás Zsuzsanna, Csikász Brigitta, Pintér Bence
– Azért ez a csiszolás, mert jön az Orbán – Alágyökereződés, utolsóság és „mindenkinek a bátyja”. Két választás a Viharsarok három kistelepülésén
– Tisztára mosva, kitalicskázva – avagy a nagy minisztériumi biznisz részletei – Több mint egy éve zajlik az agrártárca egykori helyettes államtitkárának a bírósági pere
– „Minden este kérem az Urat, hogy ne ébredjek fel többé” – Skripeg Béla a szabad, méltóságteljes távozásért küzd. Mert „élni lehet is, nem csak muszáj”
– Magyarok orosz rakéták alatt – Tompa Tibornál, a Kijevi Magyarok Közösségének elnökénél jártunk, akivel az itt maradt magyarok életéről beszélgettünk
– Fröccsenő vér, lehűtött kedélyek – A Fico elleni támadás korántsem vert akkora hullámokat, mint a 2018-ban történt Kuciak-gyilkosság, politikai következményei mégis lehetnek a merényletnek
– Erőre kapott az ukrán hadsereg – Moszkva tartogat még meglepetéseket?
– Szemetesből lakásba költöznek a fedél nélküli finnek – Miközben Európa-szerte nő az otthontalanok száma, van egy ország, amely nagyon közel áll ahhoz, hogy felszámolja a hajléktalanságot
– Merülés – Hullámvölgyben a gyártás: lehet, hogy az elektromos autó csak átmeneti megoldás?
– Akác és vaddohány – Itt mindenhol kertek és szőlő volt – mutat körbe a csongrádi Tisza-part szomszédságában fekvő földeken a kísérőm. Ma már szőlőt elvétve, ellenben rogyadozó épületeket, gondozatlan bozótot annál többet talál, aki erre téved. Hasonló látkép uralja a hajdani kerteket szerte az országban. De talán van még remény, hogy ismét művelésbe vegyük a földjeinket
– A divat demokratizálása – Kizöldülhet-e a világ környezeti terhelésében élen járó fast fashion ipar?
– Kilyuggatott ponyvák – Újra itt a nyár, tömegek indulnak pihenni, de vajon hogyan tehetjük fenntarthatóvá az utazásunkat?
– Tompos Kátya halálára
– Nyugdíjazott labormajmok – Vajon jogunk van-e a saját céljaink érdekében sokszor szenvedést okozó kísérleteknek alávetni a tőlünk genetikailag csupán néhány százalékban különböző lényeket?
– Csótány-showtime – A genetikai állományuk elemzésével visszafejtették a világszerte elterjedt csótányok leszármazási törzsfáját, és végre kiderült, hogy kinek köszönhetjük a svábbogarat
– Gátak közé szorítva – Számok nyelvén
– Beröffent – Démonizált fűtőelemek
– „Mint egy demonstráció” – Az Ünnepi Könyvhét előtt írókat, könyves szakembereket kérdeztünk arról, milyennek látják a magyar irodalom és a könyvkiadás helyzetét
– Nem tudtok fizetni? Akkor nyissatok zöldségesüzletet! – Hatvanéves a Szép versek antológia
– A sikerért mindent lehet? – Ismét zaklatási botrány hívta fel a figyelmet az élsportban megbúvó erőszakra: teljesítménykényszer, lelki egészség és a gyermekvédelem jelentősége
Szerző: MAGYAR HANG
2024.06.07.
– Azt keresik a választók, aki leválthatja Orbánt – Rajnai Gergely elemző az ideológiák eltűnéséről, háborús kampányról, a Tisza „áradásáról”. Interjú
– Így küzdöttek Budapest lelkéért a kampányhajrában – Főpolgármester-jelölteket kérdeztünk, mi lenne irányításuk alatt a fővárossal. Választási riportsorozat, 12. rész
– Győzelem vagy halál – Végletekig leegyszerűsített a Fidesz üzenete
– Csikériától Magyaron át Sulyok Tamásig – Így kampányolt a DK. Dobrev Klára EP-listavezető is értékelte lapunknak a párt elmúlt hónapjait
– „Hiteles, mint a tékozló fiú története” – Véghajrában a Tisza Párt. Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain jártunk
– Félig sem vicc: „Kutyapárt menni Európa!”? – Hogy kampányolt a párt a hajrában?
– Nem készülnek katasztrófára – A bejutás határán billeg a Momentum
– Másfél milliárdból uszít a Fidesz és udvartartása – Több mint háromszor annyit fordított kampányára a kormánypárt, mint a teljes ellenzék
– Globalisták, Pfizer-vakcinák és az ellopott harmadik út – Bár a Mi Hazánk országos lefedettséggel bír, még őket is megtépázta Magyar Péter
– „Hiába dobáltam fel a témákat, nem volt, aki leüsse” – Újságírók voltak, de ma már politikusként is megmérettetik magukat: Gyárfás Zsuzsanna, Csikász Brigitta, Pintér Bence
– Azért ez a csiszolás, mert jön az Orbán – Alágyökereződés, utolsóság és „mindenkinek a bátyja”. Két választás a Viharsarok három kistelepülésén
– Tisztára mosva, kitalicskázva – avagy a nagy minisztériumi biznisz részletei – Több mint egy éve zajlik az agrártárca egykori helyettes államtitkárának a bírósági pere
– „Minden este kérem az Urat, hogy ne ébredjek fel többé” – Skripeg Béla a szabad, méltóságteljes távozásért küzd. Mert „élni lehet is, nem csak muszáj”
– Magyarok orosz rakéták alatt – Tompa Tibornál, a Kijevi Magyarok Közösségének elnökénél jártunk, akivel az itt maradt magyarok életéről beszélgettünk
– Fröccsenő vér, lehűtött kedélyek – A Fico elleni támadás korántsem vert akkora hullámokat, mint a 2018-ban történt Kuciak-gyilkosság, politikai következményei mégis lehetnek a merényletnek
– Erőre kapott az ukrán hadsereg – Moszkva tartogat még meglepetéseket?
– Szemetesből lakásba költöznek a fedél nélküli finnek – Miközben Európa-szerte nő az otthontalanok száma, van egy ország, amely nagyon közel áll ahhoz, hogy felszámolja a hajléktalanságot
– Merülés – Hullámvölgyben a gyártás: lehet, hogy az elektromos autó csak átmeneti megoldás?
– Akác és vaddohány – Itt mindenhol kertek és szőlő volt – mutat körbe a csongrádi Tisza-part szomszédságában fekvő földeken a kísérőm. Ma már szőlőt elvétve, ellenben rogyadozó épületeket, gondozatlan bozótot annál többet talál, aki erre téved. Hasonló látkép uralja a hajdani kerteket szerte az országban. De talán van még remény, hogy ismét művelésbe vegyük a földjeinket
– A divat demokratizálása – Kizöldülhet-e a világ környezeti terhelésében élen járó fast fashion ipar?
– Kilyuggatott ponyvák – Újra itt a nyár, tömegek indulnak pihenni, de vajon hogyan tehetjük fenntarthatóvá az utazásunkat?
– Tompos Kátya halálára
– Nyugdíjazott labormajmok – Vajon jogunk van-e a saját céljaink érdekében sokszor szenvedést okozó kísérleteknek alávetni a tőlünk genetikailag csupán néhány százalékban különböző lényeket?
– Csótány-showtime – A genetikai állományuk elemzésével visszafejtették a világszerte elterjedt csótányok leszármazási törzsfáját, és végre kiderült, hogy kinek köszönhetjük a svábbogarat
– Gátak közé szorítva – Számok nyelvén
– Beröffent – Démonizált fűtőelemek
– „Mint egy demonstráció” – Az Ünnepi Könyvhét előtt írókat, könyves szakembereket kérdeztünk arról, milyennek látják a magyar irodalom és a könyvkiadás helyzetét
– Nem tudtok fizetni? Akkor nyissatok zöldségesüzletet! – Hatvanéves a Szép versek antológia
– A sikerért mindent lehet? – Ismét zaklatási botrány hívta fel a figyelmet az élsportban megbúvó erőszakra: teljesítménykényszer, lelki egészség és a gyermekvédelem jelentősége
Publicisztika:
– Dévényi István: Csak a finesz!
– Lakner Dávid: Hol vannak a magyarok?
– Pápay György: Egy, csak egy legény – Visszaszámlálás
– Szerető Szabolcs: Civilizációs választás – Álláspont
– Verebes István: Az együttműködésre elszánt állampolgár vallomása a tömegből
– Szabó Antal: Másnapi végítélet
– Nagy Attila Tibor: A Fidesz visszatérése – A NER uralma alatt
– Kalmár Benedek: Egy korszak vége felé
– Tompos Ádám: Aki megálmodta a holnapot – Ötvenéves lenne Bogdán László
– Pethő Tibor: Propagandisták a NER-múzeumban – Esszé
– Horváth László: A „jelenség” neve: lázadás
– Nagygéci Kovács József: Egyértelmű válaszok – A Ló kérdez
– Ficsor Benedek: Akkor már inkább az atombomba
– Körmendy Zsuzsanna: Ikonikus marhahús – Pár perc próza
– N. Fejérváry Gergő: Hárslevelű – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Puzsér Róbert: Orbán hiú ábrándja a vezetésével egyesülő európai szélsőjobbról
– Marabu: Ikszek
Időgép történelmi mellékletünk
– Kijárni, megbeszélni, kibulizni – Valuch Tibor az elmúlt ötven év hazai társadalomtörténetéről. Interjú
– Szignó – Talált tárgy
– A D-nap és a pokol kutyái – Nyolcvan évvel ezelőtt szálltak partra a nyugati szövetségesek Normandiában
– „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit” – Egy kép anatómiája
A MAGYAR NARANCS 2024/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS
2024.06.05.
A SZERK.
A SZERK.
Kell egy pont
Amikor azt javasoljuk olvasóinknak, hogy az önkormányzati választásokon az ellenzék jelöltjeit támogassák szavazataikkal, két dolgot érdemes tisztázni.
A SZERK.
Az EP-választás elé
Mire szavazunk június 9-én?
EGOTRIP
EGOTRIP
Szécsi Noémi: Nem és nem
Az áldozat előjoga
PUBLICISZTIKA
HEIL PÉTER
Változó idők
Az Európai Unió elmúlt öt éve, és ami utána következhet
Szerző: MAGYAR NARANCS
2024.06.05.
A SZERK.
Kell egy pont
Amikor azt javasoljuk olvasóinknak, hogy az önkormányzati választásokon az ellenzék jelöltjeit támogassák szavazataikkal, két dolgot érdemes tisztázni.
A SZERK.
Az EP-választás elé
Mire szavazunk június 9-én?
EGOTRIP
EGOTRIP
Szécsi Noémi: Nem és nem
Az áldozat előjoga
PUBLICISZTIKA
HEIL PÉTER
Változó idők
Az Európai Unió elmúlt öt éve, és ami utána következhet
Brüsszel öt éve… Emlékszünk még egyáltalán, mi is történt velünk ezalatt? Nos, 2018 végén, 2019 elején az EU egy hosszabb, hét-nyolc éves növekedési ciklus vége felé járt. Általános volt a várakozás, hogy a pénzbőség, az alacsony kamatok és a stabil növekedés korszakának hamarosan vége lehet.
BELPOL
INTERJÚ
„Kell egy pont”
Karácsony Gergely főpolgármester
Budapest magyarságáról, európaiságáról és az erkölcsromboló hatalommal szembeni ellenállásról beszélgettünk az újrázni készülő városvezetővel. Kérdéseinkben sorra vettük az elmúlt időszak legfontosabb fővárosi problémáit, de szóba kerültek a lehetséges választási eredmények, és az ezek nyomán felálló új képviselő-testület koalíciós lehetőségei is.
NAGY ESÉLYT KÉSZÜL ELBALTÁZNI A GYŐRI ELLENZÉK
Virtus
Mindkét ellenzéki polgármesterjelölt a másik visszalépésére vár Győrben. A fideszes Dézsi Csaba András polgármestert a volt városvezető Borkai Zsolt indulása hozta nehéz helyzetbe – utóbbi most látszólag feladta. A DK-s és a civil jelölt azonban, úgy tűnik, inkább végig kitart.
HÁROMFÉLE FIDESZ ÉS AZ EGYESÜLT ELLENZÉK BÉKÉSCSABÁN
Nézd csak, szivárvány!
Békéscsabán a tíz éve polgármester Szarvas Péter (Hajrá, Békéscsaba) a favorit június 9-én. A városban a narancsszínű Fidesz mellett létezik a lila és a fehér Fidesz is. Egyesek szerint az ellenzék az eddigi leggyengébb eredményét is alulmúlhatja, mások úgy vélik, nem vészes a helyzet.
HOGYAN HAT A HÁBORÚS KAMPÁNY A GYEREKEKRE?
Túl a vörös vonalon
Beterítik az országot a HÁBORÚ feliratú plakátok, a gyerekek sem bújhatnak el előlük. A kicsikben félelmet és szorongást kelthetnek, pedig nem ez az első propagandaszlogen, amelyet akár egy játszótéren is visszahallhatunk.
INTERJÚ
„A kormányváltást itthon kell megcsinálni”
Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, EP- és budapesti listavezetője
Az ellenzék legerősebb pártjának vezetői szerepére készülő Magyar Péterrel nem NER-es múltjáról beszélgettünk, inkább a politikai nézeteit igyekeztünk megismerni az uniós jogállamisági mechanizmustól kezdve egészen a Budapest Pride-ig.
KRITIKA
SZÍNHÁZ
Terhek alatt
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Nehéz Magyarországon független színházat csinálni, ez az előadás pedig kemény látlelete ennek az állapotnak.
KÖNYV
A felejtés hullámain
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia
Az irodalomtörténész, kritikus 2020 tavaszától 2023-íg írt blogot demens édesanyja otthoni gondozásáról, s esszészerű posztjait most egybeszerkesztette.
FILM
Megyünk a pokolba
Furiosa: Történet a Mad Maxből
A Mad Max-filmek azt mutatják be, hogy van élet a civilizáció összeomlása után is; nem túl szép, nem túl vonzó, nem is túl emberi, de van.
KONCERT
Teáskanna a teremben
Yuja Wang zongoraestje
Nem csak nálunk tartják nagyobb becsben a géniuszokat szolgáló sótlan előadóművészeket, akik szótlan engedelmességgel, önmaguk feladásával látnak neki az évszázados mesterműveknek, és nem csak nálunk gyanakodnak rögtön azokra, akikben felfedezhető az excentrizmus csírája.
FILM
INTERJÚ
„Ha lemaradok a címlapról”
Daniel Brühl színész
A Becoming Karl Lagerfeld című sorozatban a világhírű divattervező bőrébe bújik napjaink egyik legismertebb német színésze, Daniel Brühl. A Becstelen brigantyk, a Hajsza a győzelemért és több Marvel-produkció sztárját karrierjének meghatározó pillanatáról és arról is kérdeztük, milyen érzés volt a divatlegenda fényképezőgépe elé állnia.
RÉS A PRÉSEN
„Visszatért az élet”
Fujii Mami igazgató, Japán Alapítvány Budapesti Iroda
ZENE
BELPOL
INTERJÚ
„Kell egy pont”
Karácsony Gergely főpolgármester
Budapest magyarságáról, európaiságáról és az erkölcsromboló hatalommal szembeni ellenállásról beszélgettünk az újrázni készülő városvezetővel. Kérdéseinkben sorra vettük az elmúlt időszak legfontosabb fővárosi problémáit, de szóba kerültek a lehetséges választási eredmények, és az ezek nyomán felálló új képviselő-testület koalíciós lehetőségei is.
NAGY ESÉLYT KÉSZÜL ELBALTÁZNI A GYŐRI ELLENZÉK
Virtus
Mindkét ellenzéki polgármesterjelölt a másik visszalépésére vár Győrben. A fideszes Dézsi Csaba András polgármestert a volt városvezető Borkai Zsolt indulása hozta nehéz helyzetbe – utóbbi most látszólag feladta. A DK-s és a civil jelölt azonban, úgy tűnik, inkább végig kitart.
HÁROMFÉLE FIDESZ ÉS AZ EGYESÜLT ELLENZÉK BÉKÉSCSABÁN
Nézd csak, szivárvány!
Békéscsabán a tíz éve polgármester Szarvas Péter (Hajrá, Békéscsaba) a favorit június 9-én. A városban a narancsszínű Fidesz mellett létezik a lila és a fehér Fidesz is. Egyesek szerint az ellenzék az eddigi leggyengébb eredményét is alulmúlhatja, mások úgy vélik, nem vészes a helyzet.
HOGYAN HAT A HÁBORÚS KAMPÁNY A GYEREKEKRE?
Túl a vörös vonalon
Beterítik az országot a HÁBORÚ feliratú plakátok, a gyerekek sem bújhatnak el előlük. A kicsikben félelmet és szorongást kelthetnek, pedig nem ez az első propagandaszlogen, amelyet akár egy játszótéren is visszahallhatunk.
INTERJÚ
„A kormányváltást itthon kell megcsinálni”
Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, EP- és budapesti listavezetője
Az ellenzék legerősebb pártjának vezetői szerepére készülő Magyar Péterrel nem NER-es múltjáról beszélgettünk, inkább a politikai nézeteit igyekeztünk megismerni az uniós jogállamisági mechanizmustól kezdve egészen a Budapest Pride-ig.
KRITIKA
SZÍNHÁZ
Terhek alatt
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Nehéz Magyarországon független színházat csinálni, ez az előadás pedig kemény látlelete ennek az állapotnak.
KÖNYV
A felejtés hullámain
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia
Az irodalomtörténész, kritikus 2020 tavaszától 2023-íg írt blogot demens édesanyja otthoni gondozásáról, s esszészerű posztjait most egybeszerkesztette.
FILM
Megyünk a pokolba
Furiosa: Történet a Mad Maxből
A Mad Max-filmek azt mutatják be, hogy van élet a civilizáció összeomlása után is; nem túl szép, nem túl vonzó, nem is túl emberi, de van.
KONCERT
Teáskanna a teremben
Yuja Wang zongoraestje
Nem csak nálunk tartják nagyobb becsben a géniuszokat szolgáló sótlan előadóművészeket, akik szótlan engedelmességgel, önmaguk feladásával látnak neki az évszázados mesterműveknek, és nem csak nálunk gyanakodnak rögtön azokra, akikben felfedezhető az excentrizmus csírája.
FILM
INTERJÚ
„Ha lemaradok a címlapról”
Daniel Brühl színész
A Becoming Karl Lagerfeld című sorozatban a világhírű divattervező bőrébe bújik napjaink egyik legismertebb német színésze, Daniel Brühl. A Becstelen brigantyk, a Hajsza a győzelemért és több Marvel-produkció sztárját karrierjének meghatározó pillanatáról és arról is kérdeztük, milyen érzés volt a divatlegenda fényképezőgépe elé állnia.
RÉS A PRÉSEN
„Visszatért az élet”
Fujii Mami igazgató, Japán Alapítvány Budapesti Iroda
ZENE
INTERJÚ
„Írni tizenegy dalt a semmiről”
Szendrői Csaba és Tóth András – Elefánt
Egymást kioltó ellentétek, a megbocsátás és a köszönetnyilvánítás jelentősége, közélet, részecskefizika és dinoszauruszok. Az Elefánt énekesével és gitárosával a zenekar lemezbemutató koncertje előtt beszélgettünk a semmiről, és más hasonlóan fontos ügyekről.
MI A KOTTA?
Elnémult mesterek
Komolyzenei programajánló a 2024/23. hétre
VISSZHANG
„Írni tizenegy dalt a semmiről”
Szendrői Csaba és Tóth András – Elefánt
Egymást kioltó ellentétek, a megbocsátás és a köszönetnyilvánítás jelentősége, közélet, részecskefizika és dinoszauruszok. Az Elefánt énekesével és gitárosával a zenekar lemezbemutató koncertje előtt beszélgettünk a semmiről, és más hasonlóan fontos ügyekről.
MI A KOTTA?
Elnémult mesterek
Komolyzenei programajánló a 2024/23. hétre
VISSZHANG
VISSZHANG: FILM
Az arcuk mindig előttem lesz
A film egy tanfolyammal kezdődik, szemléltetéssel.
VISSZHANG: LEMEZ
Bertrand Chamayou: Cage2
Nem tudjuk, ki volt az első, aki beleszórta a szerszámosláda tartalmát a zongorába...
VISSZHANG: FILM
Seneca: A földrengések kialakulása
A német rendezők hollywoodi karrierjéről vaskos szakkönyvet lehetne írni, ahogy ezt angol nyelven többször meg is tették.
Az arcuk mindig előttem lesz
A film egy tanfolyammal kezdődik, szemléltetéssel.
VISSZHANG: LEMEZ
Bertrand Chamayou: Cage2
Nem tudjuk, ki volt az első, aki beleszórta a szerszámosláda tartalmát a zongorába...
VISSZHANG: FILM
Seneca: A földrengések kialakulása
A német rendezők hollywoodi karrierjéről vaskos szakkönyvet lehetne írni, ahogy ezt angol nyelven többször meg is tették.
VISSZHANG: LEMEZ
Amen Dunes: Death Jokes
Damon McMahon kora huszonévesként az Inouk nevű, rövid életű zenekarban kezdte a karrierjét.
VISSZHANG: KONCERT
Curses
Luca Venezia karizmatikus és izgalmas alakja egy olyan zenei irányzatnak, amelyet szinte a múltból teleportáltak.
VISSZHANG: FILM
Maxton Hall – A világ, ami elválaszt
Imádjuk gyűlölni a gazdagokat.
Amen Dunes: Death Jokes
Damon McMahon kora huszonévesként az Inouk nevű, rövid életű zenekarban kezdte a karrierjét.
VISSZHANG: KONCERT
Curses
Luca Venezia karizmatikus és izgalmas alakja egy olyan zenei irányzatnak, amelyet szinte a múltból teleportáltak.
VISSZHANG: FILM
Maxton Hall – A világ, ami elválaszt
Imádjuk gyűlölni a gazdagokat.
VISSZHANG: SZÍNHÁZ
Pénelopeia
A Maladype Színház előadásának alapját képező Margaret Atwood-regény Odüsszeusz történetét a felesége, Pénelopé szemszögéből meséli el.
VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
Várdai – non solo cello
Mikor kell portré-dokumentumfilmet csinálni egy művészről?
INTERAKTÍV
Egy hét kultúra 2024/23.
Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt
Egy hét tudomány 2024/23.
Rövid hírek: szélütés, varjú, promécium...
Snoblesse Oblige 2024/23.
Heti kulturális programajánló
Szüret 2024/23.
Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.
KÖNYV
Pénelopeia
A Maladype Színház előadásának alapját képező Margaret Atwood-regény Odüsszeusz történetét a felesége, Pénelopé szemszögéből meséli el.
VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
Várdai – non solo cello
Mikor kell portré-dokumentumfilmet csinálni egy művészről?
INTERAKTÍV
Egy hét kultúra 2024/23.
Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt
Egy hét tudomány 2024/23.
Rövid hírek: szélütés, varjú, promécium...
Snoblesse Oblige 2024/23.
Heti kulturális programajánló
Szüret 2024/23.
Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.
KÖNYV
OLVASÓPRÓBA
Életre, halálra
Az önéletrajzi színház korát éljük.
Életre, halálra
Az önéletrajzi színház korát éljük.
LOKÁL
BALATON-MELLÉKLET
Példaképem, a lángossütő
Ezért kétezer forint a sajtos-tejfölös a Balatonnál
BALATON-MELLÉKLET
Példaképem, a lángossütő
Ezért kétezer forint a sajtos-tejfölös a Balatonnál
A lángossütés nem aranybánya, akkor sem, ha sokalljuk az 1000–2000 forintot egy-egy darabért. De mi kerül ennyibe? Mert a liszt és az élesztő biztos nem.
BALATON-MELLÉKLET
Idegenek az éjszakában
Mit tesz a cifrarák, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár a magyar tengerrel?
A Balaton ökoszisztémájára az utóbbi évszázadban felelőtlen kormánydöntések éppúgy hatással voltak, mint az „ismeretlen akvarista”. A busa máig eleszi a planktont az őshonos halak elől, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár pedig köszöni szépen a szaporodó kikötőket, ahol otthonra lelt.
BALATON-MELLÉKLET
Néhány másodperc alatt
Hajókatasztrófa Balatonfüreden
A balatoni hajózás 20. századi történetének legsúlyosabb tragédiája hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án történt. A Balatonfüredről Tihanyba menetrend szerint közlekedő hajó több mint száznyolcvan utassal a fedélzetén indulás után néhány perccel az oldalára borult és elsüllyedt.
BALATON-MELLÉKLET / RÉS A PRÉSEN
„Igazi kultúrredukció, sűrű szósz”
Csikós Attila író, kulturális szervező
BALATON-MELLÉKLET
Snoblesse Oblige 2024 nyár
Kulturális programajánló
BALATON-MELLÉKLET
Idegenek az éjszakában
Mit tesz a cifrarák, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár a magyar tengerrel?
A Balaton ökoszisztémájára az utóbbi évszázadban felelőtlen kormánydöntések éppúgy hatással voltak, mint az „ismeretlen akvarista”. A busa máig eleszi a planktont az őshonos halak elől, a fekete törpeharcsa és a csavarhínár pedig köszöni szépen a szaporodó kikötőket, ahol otthonra lelt.
BALATON-MELLÉKLET
Néhány másodperc alatt
Hajókatasztrófa Balatonfüreden
A balatoni hajózás 20. századi történetének legsúlyosabb tragédiája hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án történt. A Balatonfüredről Tihanyba menetrend szerint közlekedő hajó több mint száznyolcvan utassal a fedélzetén indulás után néhány perccel az oldalára borult és elsüllyedt.
BALATON-MELLÉKLET / RÉS A PRÉSEN
„Igazi kultúrredukció, sűrű szósz”
Csikós Attila író, kulturális szervező
BALATON-MELLÉKLET
Snoblesse Oblige 2024 nyár
Kulturális programajánló
HELYRAJZI SZÁM
Váci út 71.
1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.
GASZTRO
CHILI&VANÍLIA
Variációk zöldbabfőzelékre
Zöldbabfőzelék krumplival, tárkonyolajjal
Váci út 71.
1979 őszén, amikor ünnepélyesen átadták a négyszintes, előadótermes luxuspártházat a Váci út 71. szám alatt, okkal érezhették, hogy érdemes volt várni.
GASZTRO
CHILI&VANÍLIA
Variációk zöldbabfőzelékre
Zöldbabfőzelék krumplival, tárkonyolajjal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)