Szerző: MAGYAR BÁLINT
2024.05.26.
- A hiánygazdaság megszűnése a rendszerváltást követően (a keresleti korrupciót felváltotta a kínálati korrupció);
- A NAV-hoz bekötött online pénztárgépek kötelező bevezetése;
- A „street corruption” típusába tartozó cselekmények visszaszorulása (a közúti kamera rendszerek elterjedése; az online útdíjfizetési rendszer bevezetése, különösen a közúti áruszállítás esetében);
- A hitelezési csalás visszaszorítása;
- A földhivatali korrupció és a lakásmaffia visszaszorítása;
- Egyes lakossági szolgáltatások (pl. kéményseprési tanúsítványok) esetében a korrupció szankcionálása
- A hálapénz intézményének büntetőjogi szankcionálása, stb.
Mindeközben a korrupció magasabb szintű („top-down” típusú) formái – az EU-ban egyedülálló módon – koncentrált, felülről vezérelt formában épültek ki.
A magyar önkényuralmi rendszer – a 2010-es autokratikus áttörést követően – az állami erőszak legitim és illegitim eszközeivel gyűjt be jövedelmeket, kompetenciákat, tulajdonokat, és osztja újra azokat a saját patronális hálózatán belül a klienseinek. Ezen akciók során nem hagyományos korrupciós tranzakciókról van szó. Ezekben ugyanis:
- Nem viszonylag szűk közhatalmi kompetenciával rendelkező hivatalnok nyújtja a korrupciós szolgáltatást, hanem (szükség esetén) a közhatalmi intézmények széles skálája (parlament, kormány, ügyészség, adóhivatal stb.) együttműködő szereplőinek közös akciójáról van szó;
- Nem olyan korrupciós tranzakcióról van szó, melyben a közhatalmi és a gazdasági szereplők megmaradnak eredeti pozícióikban, hanem a két pozíció – a közhatalmi és a gazdasági –, ha de jure (formálisan) nem is, de facto (informálisan) összeolvad. Az elkülönült korrupt szereplők tranzakcióját felváltja a bűnöző állam (maffiaállam) bűnszervezeti akciója.
- Szemben a hagyományos korrupciós tranzakciókkal, ahol a tranzakciót megrendelő szereplőhöz teljes egészében átkerül a tranzakció nyújtotta szolgáltatás gyümölcse (jövedelem, tulajdon, jogosultság stb.) feletti de facto rendelkezési jog, addig a bűnöző állam akciójában az akciót lehetővé tevő szereplő (rendszerint a csúcspatrónus) marad a bűncselekmény eredménye feletti rendelkezés de facto alanya.
A fentiek alapján a magyarországi korrupció egyszerre járványszerű és rendszerszerű. A rendszerszerű korrupció tipikus megjelenési formája kimeríti a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény fogalmát. A magyar büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a „bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja (…) szándékos bűncselekmények elkövetése”. A törvény alkalmazásában az összehangoltság azt jelenti, hogy a bűnszervezet tagjai a „bűncselekményekkel kapcsolatos feladatokat megosztják”, ami „nyilvánvalóan előzetes tervezést, bizonyos fokú irányítást, szervezést feltételez”. A Kúria 2005-ben meghozott jogegységi határozata pedig az alábbiak szerint – különböző konkrét ügyek tárgyalását segítendő – részletezi is, hogy miként is értsük a bűnszervezet működését:
- A bűnszervezet minőségileg más, mint pusztán egyének együtt-cselekvése; magának a bűnszervezetnek kell hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan működőnek lennie;
- Az „összehangolt működés” a bűnszervezet fogalmi összetevője, amely tartalmát tekintve nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása; ugyanakkor az összehangoltság meglétének nem feltétele a bűnszervezetben cselekvők közvetlen kapcsolata, a más cselekvések, illetve a más cselekvők kilétének konkrét ismerete; a bűnszervezet tagjaként elkövetett magatartás azonban csak annak az elkövetőnek róható fel, aki a bűnszervezet feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségre épített módon kialakított szervezetében a szervezetet ismerve, annak tagjaival állandó kapcsolatban együttműködve fejtett ki tevékenységet;
- A Btk. hatályos rendelkezései nem tesznek különbséget a bűnszervezeten belüli cselekvés hierarchiája („posztjai”), aktivitása, intenzitása szempontjából, ezek a büntetéskiszabás körében értékelendő körülmények;
- A bűnszervezet által a szervezeten kívülálló személynek adott megbízással e megbízott nem vált a bűnszervezet tagjává, mivel ehhez a szervezetbe történő tényleges betagozódás a szervezet belső működésének ismerete és az abban való aktív részvétel szükséges; határozott különbséget kell tenni a bűnszervezet tagjaként, illetve a bűnszervezet (vagy annak bármely tagja) megbízásából elkövetett bűncselekmény anyagi jogi megítélése között;
- Amennyiben bizonyított, hogy a bűncselekményt egy tényleges bűnszervezet működéséhez kapcsolódva, illetve annak keretei között követték el, úgy a végrehajtás körülményeiből – különösen a konkrét magatartás mások megelőző vagy további láncolatos cselekményeit feltételező jellegéből, ezek szükségszerű és ezért előreláthatóan bekövetkező eseményeiből – lehet következtetést levonni arra, hogy az alkalomszerű tettes (részes) cselekménye megvalósításakor a bűnszervezetbeni elkövetést felismerte.
Bár a Kúria jogegységi határozata az embercsempészet, lányfuttatás, drogkereskedelem és az ezekhez hasonló jellegű, klasszikusan alvilági szervezeti bűnügyeket segít egységesen értelmezni, sem a Btk., sem a jogegységi határozat definíciói nem zárják ki az alkalmazás lehetőségét olyan esetekben sem, mikor a bűnszervezet tagjainak jelentős része a közhatalmi intézmények felső vezetői rétegéből kerül ki. Sőt azt sem, hogy az legyen a bűnszervezetet mozgató, meghatározó elem, azaz nem szervezett alvilág, hanem maga a szervezett felvilág.
A magyar bűnöző állam működése során alapvetően a következő büntetőjogi tényállásokat valósítja meg: zsarolás, hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés, hivatali vesztegetés (aktív és passzív). A maffiaállami működés felszámolását célzó programnak a bűnöző állam négy alapvető funkcióját kell célba vennie...
