HÁROMHARMAD+ / ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A VITÁRÓL ÉS A TÜNTETÉSRŐL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.05.30.

Mit árult el a Fidesz kampányáról Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen? Miért ütközik ilyen nagy nehézségekbe Szijjártó Péter, amikor a külügy szervereinek oroszok általi feltörésével szembesítik? Hogyan használták a politikusok a hétvégi Azahriah-koncertet? A Háromharmad+-ban Nagy Gergely Miklós, Lakner Zoltán, Kerner Zsolt és Gulyás Márton válaszol ezekre a kérdésekre. 

A HáromHarmad+ után pedig élőben közvetítjük a köztévés EP vitát, ahol többek között összecsap Magyar Péter, Deutsch Tamás és Dobrev Klára is. A vita után elemzőinkkel kiértékeljük az elhangzottakat. Az adás alatt élőben kapcsoljuk a Várkert Bazárt is, ahol tudósítónkkal folyamatosan követjük az ott zajló tüntetések eseményeit.

ITT NÉZHETŐ

FLASZTER 296. – A FIDESZ MINDENKIT BESOROZTAT

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.05.30.

Egyre mélyebben a kampány. Leg-leg-leg Békemenet. Csípi a TEK a médiát. Polgármesterjelölt a gödörben. Kell BKK-rendészet? Ezek voltak a május 30-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Albert Enikővel (Magyar Hang) és Markotay Csabával (Népszava) beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

ISMÉT BLOKKOLTA A MAGYAR KORMÁNY UKRAJNA EU-CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSAINAK A MEGKEZDÉSÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.05.30.

A magyar kormány ismét az ukrán oktatási törvényt hozta fel indokként, amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot – írja az EUNews.

Az természetes, hogy az AP amerikai hírügynökség tudósít Szijjártó Péter büszke belorusz barangolásáról. De azért az sokat elárul a politikai viszonyokról, hogy Tallinból adta le tudósítását. Nem teszi be lábát az amerikai tudósító Minszkbe. A tudósítás az elején leszögezi: annak ellenére látványos akcióba kezdett Beloruszban a magyar külügyminiszter, hogy a 2020-as választási csalás, majd az oroszoknak felkínált katonai segítség miatt szankciókat vetett ki az EU a belorusz kormányra. Hisz 35 ezer embert tartóztattak le a választási csalás miatti tüntetéseken, s ezrekkel szemben alkalmaztak erőszakot a hatóságok. Szijjártó azt üzente a világnak, kevesebb szankció és szorosabb kapcsolat szükséges Belorusszal. S ezzel kapcsolatos véleményüket nem fogják titkolni – tette hozzá Szijjártó. Első helyen említik a radioaktív hulladékkezelésben való magyar-belorusz együttműködést. Lukasenka egykori elnökjelölti vetélytársa, Szvetlana Tyihonovszkaja, aki bebörtönzött férje helyére ugrott be jelöltként, azt üzente Szijjártónak az AP hírügynökségen keresztül, hogy elfogadhatatlan és immorális Szijjártó látogatása. A belorusz külügyminiszter helyett a Nobel béke-díjas Ales Bialiatskit kellett volna meglátogatnia.

Orbán hisz Meloni és Le Pen erejében

Ha a francia ellenzéki Marine Le Pen és az olasz Georgia Meloni kormányfő, a két szélsőjobbos politikus összefogna, akkor komoly-meghatározó politika erővé válhatnának Európában – nyilatkozta Orbán Viktor a francia Le Point magazinnak adott interjúban – számolt be ennek részleteiről a Reuters.

A lap azt írja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint rekordszámú szavazatra tesznek szert a júniusi uniós választásokon a szélsőjobb, nacionalista és euroszkeptikus pártok, mert az embereknek elegük van azokból a ’mainstream’ pártokból, amelyek nem tudták megfékezni az inflációt és a migrációs áradatot. Ugyanakkor elég nyilvánvaló, hogy olyan nagy nézetkülönbségek vannak köztük a legfőbb politikai kérdésekben – vegyük csak például az orosz-ukrán háború megítélését és Oroszországhoz való viszonyukat –, hogy szinte teljességgel kizárt a két politikus összefogása. Orbán arra a kérdésre, hogy még mindig úgy gondolja, hogy a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához csatlakozna-e a választások után, igennel válaszolt. S amikor a következő európai bizottsági elnök személyére kérdeztek rá Orbánnál, akkor úgy felelt, nagyon fontos, hogy megszabaduljanak a mostani elnöktől, Ursula von der Leyentől. Viszont túl korainak tartja bedobni most egy másik nevet. Viszont nem tagadta, hogy az egyik korábbi elnök, Mario Draghi mind a mai napig jó jelöltnek tűnik.

Ismét blokkolta a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését

Ismét blokkolta a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az uniós nagykövetek brüsszeli értekezletén – olvashatjuk az EUNews honlapon. Moldováét is, de azt nem csak a magyar nagykövet. A tárgyalások június végén kezdődnének az eredeti elképzelések szerint. Magyarország ismét az ukrán oktatási törvényt hozta fel indokként, amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot – véli a magyar kormány. Sőt megemlítette az ukrán korrupciót és agráripari termékek exportját illető magyar kifogásokat. A magyar kormány nem engedi át ingyen az ukrán gabonaexportot. Mint ismeretes, a Balkán-országaival – Albánival, Észak-Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával) már megkezdődtek a tárgyalások. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nagyon bízik abban, hogy június végéig, azaz a júliusi magyar soros elnökség megkezdése előtt még a belga vezetéssel sikerül tető alá hozni a megegyezést Ukrajna ügyében. Félő ugyanis, hogy a magyar kormány késleltetni fogja a rá eső fél év folyamán a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER: ÉN NEM SÉRTEGETEK SENKIT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.05.30.

A DK akadálya a kormányváltásnak – jelentette ki Magyar Péter, a Tisza Párt EP-listájának a vezetője, aki lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta nem a fideszes múltjából eredezteti identitását. Állítása szerint nincsenek sem politikai tanácsadói, sem hívei, azt pedig jelen pillanatban nem tartja reális kérdésnek, hogy miniszterelnök legyen. Interjú.

– Pár hónapja Varga Judit volt igazságügyi miniszter elvált férjeként szerepelt a nyilvánosságban, mára országosan ismert – és láthatóan népszerű – politikussá vált, akire hívei jövendőbeli miniszterelnökként tekintenek. Beérné kevesebbel?

– Szerintem nincsenek híveim. A Tisza Pártnak szimpatizánsai vannak, akik nagyon drukkolnak annak, hogy egy másfajta Magyarországon éljünk, nem egy olyan országban, amelyik – hiába jött 40 ezer milliárd forint uniós pénz – Orbán és Gyurcsány húsz éve után a második legszegényebb és a legkorruptabb állama az EU-nak. Én nem gondolkozom pozíciókban. Nem megyek ki európai parlamenti képviselőnek sem, még az se dőlt el, ha bekerülünk a fővárosi közgyűlésbe, frakcióvezető vagy képviselő leszek-e egyáltalán.

– Azt mondja, eszébe se jutott, hogy egyszer miniszterelnök lehet?

– Jelen pillanatban nem reális a kérdés. Egyelőre nem országgyűlési választás következik. A Tisza Párt nem olyan párt, mint a Fidesz. Nálunk demokrácia van és lesz. Több ezer tag fog belépni a június 9-ei EP- és önkormányzati választások után, amikor megnyitjuk a nyilvánosság előtt a pártot. Tudom, hogy ez szokatlan, de minden pozícióra több jelölt lesz. Elnökjelölt is több lesz. Meglátjuk, hogy a Tisza Párt tagjai kit fognak elnöknek választani. És amikor közeledik az országgyűlési választás, akkor a tagság – vagy a választmány, attól függően, hogyan rendelkezik a működési szabályzat – szavaz a miniszterelnök-jelöltről. Az se biztos, hogy ugyanaz lesz a miniszterelnök-jelölt, aki a pártelnök. A hídon akkor megyünk át, amikor odaértünk.

– Miközben járja az országot – most éppen Jászapátiban beszélgetünk –, tüntetést hirdetett a köztévés EP-listavezetői vita helyszínéhez, a Várkert Bazárhoz. Mit remél ettől a demonstrációtól?

– Először is várom oda Papp „hírhamisító” Dániel vezérigazgató urat, magyarázza el az embereknek, hogyan lehet az, hogy tizennégy éve nem volt valós vita a köztelevízióban listavezetők vagy pártelnökök között. Annak egyébként örülök, hogy pár nap alatt többet sikerült elérnem, mint az ellenzéknek tizennégy év során. Szeretném, ha eljönne több ezer ember, és kifejezné azt a vágyát, hogy valódi vita legyen. Mert ez nem lesz az, mindenki tudja. Próbálják megúszni, hogy Deutsch Tamást szembesíthessük azzal, mit teljesített eddig EP-képviselőként. Én, ugye, eredetileg nem is Deutsch Tamást, hanem Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet hívtam ki: bátran elszaladtak. Diktátum, amit a köztévé hírhamisító vezérigazgatója küldött nekünk. A magyar emberek ezzel nagyon nem értenek egyet. Felszólalok a tüntetésen, utána bemegyek a tévévitára. Remélem, hogy Papp „hírhamisító” Dániel és a propagandistái nem fognak kizárni, ha más témákról beszélek majd, mint amiket ők diktátumként megadtak. Én arról fogok beszélni, ami a magyar embereket érdekli, például oktatásról és egészségügyről...

ITT OLVASHATÓ

EZ MOST TÉNYLEG A FARKAS – ÍGY TETTE TÖNKRE AZ OKOSTELEFON EGY NEMZEDÉK GYEREKKORÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2024.05.30.

A 2010-es évek eleje óta romlik a fiatalok mentális egészsége a fejlett világban. A legnépszerűbb magyarázat, hogy az okostelefon és a közösségi média áll a jelenség mögött. Az idén számos országban tűzték napirendre az iskolai mobilhasználat tiltását vagy az életkor-ellenőrzés szigorítását, és Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus A szorongó nemzedék című bestsellere is felpörgette a témát. Vannak azonban tudósok, akik szerint mindez csak morális pánik, ahogy annak idején a képregényektől vagy a rockzenétől való félelem volt. Miközben mindkét fél kutatások tucatjait lobogtatja, lehet, hogy ennél a vitánál elég a józan észre és az anekdotikus bizonyítékokra hallgatni. Háttér...

ITT OLVASHATÓ

ÁRAD A TISZA. KIT SODOR EL A FŐVÁROSBAN?

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.05.27.

Kevesebb mint két hét van hátra a választásokig. A budapesti ellenzék nagyjából magabiztosan készül, de azért vannak kérdőjelek. Visszatérhet a Fidesz Ferencvárosban? Mi van a botrányos Bosnyák téri beruházással? És a nagy kérdés: mekkorát kavar Magyar Péter a Fővárosi Közgyűlés állóvizén?

0:00 - Visszaszámláló 

4:30 - Beköszönés 

6:54 - Baranyi Krisztina 

39:38 - Hadházy Ákos 

1:13:41 - Tüttő Kata és Barabás Richárd 

2:13:05 - Francia EP-választás 

2:30:52 - Európai jobboldal 

2:47:09 - Fővárosi egészségügy

ITT NÉZHETŐ MEG 

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - LENGYEL LÁSZLÓ

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2024.05.29.

Vendég: Lengyel László.

ITT NÉZHETŐ MEG

BEMUTATJUK, HOGYAN MŰKÖDIK A KUBATOV-LISTA

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.05.26.

Milyen technikákkal tudnak mozgósítani a pártok a választás napján? Mekkora erőfölényben van a Fidesz? Mennyit számít a buszoztatás és a vásárolt szavazatok? Mire mehet kiterjedt adatbázis nélkül a Tisza Párt? Miért lehet kulcsfontosságú, hogy a pártok delegáltjai hova ülnek a szavazókörökben? Közéleti műsorunk legújabb részében Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével beszélgettünk a pártok mozgósítási versenyéről.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉK MADÁR

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2024.05.30.

Tíz éve, 2014-ben a rezsicsökkentéssel nyertek, pedig nem is csökkentették a rezsit. 2018-ban a migráció megállításával, pedig nem is állították meg a migrációt. 2022-ben azzal, hogy nem engedik katonának vinni a fiainkat, pedig rajtuk kívül (lásd a csádi missziót) nem is akarta őket katonának vinni senki. Most pedig a békével kampányolnak, pedig az EU-ban nincs ma nagyobb akadálya a békének Orbán Viktornál.

Barokkos túlzásnak tűnik? Az viszont tény, hogy azok körében, akik nem Putyin zsebéből vagy valamelyik testnyílásából szakértik a harctéri eseményeket, teljes az egyetértés: Ukrajnában ma azért van háború, mert amikor az orosz elnök először kezdte fegyverrel kóstolgatni a szomszédait, a nyugati országok nem koppintottak az orrára. Nem sokkal korábban még Orbán is így gondolta. Ezek az ő szavai: „A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés (…) Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?”

Azt már tényleg csak a Fidesz-szimpatizáns olvasóink sokkolása végett tesszük hozzá, hogy miközben az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását követelte, egyúttal Grúzia és Ukrajna mielőbbi NATO-felvétele mellett érvelt. Mi változott azóta? Putyin biztosan nem. A NATO sem. Az európai biztonságot szavatoló szerződésrendszer sem. Kizárásos alapon nem változhatott más, csak a miniszterelnök: ha ő most ugyanazon konfliktus okát a vétlen felekben látja, akkor az ő iránytűjével kellett valaminek történnie...

ITT OLVASHATÓ

HARGITAI MIKLÓS TOVÁBBI ÍRÁSAI A NÉPSZAVÁBAN

KÖRÖSÉNYI ANDRÁS: ORBÁN VOLT PONT OLYAN, MINT MOST MAGYAR PÉTER

SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.05.30.

A politikatudós úgy látja: a közmédiás EP-lista-vezetői vita megrendezése komoly változást jelez; a kampányszakemberek azt gondolhatják: inkább vitatkoznak Magyar Péterrel, hátha meg lehet fogni. Orbán nem nyilvános eseményeken kampányol: lehet bármekkora rutinja, akármikor megdobhatják paradicsommal.

„Orbánon nem fog a golyó, leváltani csak csodával lehet” – nyilatkozta 2019 nyarán a HVG-ben.

Ez a felvetésem most is áll. Bár most megérkezett a csoda.

Mármint?

Magyar Péter. A berobbanása – mint aki nemcsak Orbán Viktor, de az ellenzék kihívója is – csodának tekinthető. A semmiből jött. A kormány és az ellenzék eddigi aszimmetrikus állapotából – miszerint Dávid és Góliátként áll szemben egymással egy monstre, domináns párt és egy kicsi, szétaprózódott ellenzék – ugyanis nem sok változás volt várható. Ezt a bemerevedett helyzetet mozdította ki ez a rendkívül váratlan momentum, azaz egy fekete hattyú felbukkanása.

A kegyelmi ügynél – majd ennek következtében a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter lemondásánál – váratlanabb esemény nem nagyon történhetett.

Ez valóban komoly válsághelyzetet teremtett, amiből viszont már több is volt, a Fidesznek pedig mindet sikerült megoldania. Orbán amúgy is szereti ezeket a kihívásokat, mert el tudja hárítani, közben kidomboríthatja vezetői erényeit, így ezeket eddig a politikai kommunikáció szintjén mindig a javára tudta fordítani. A háború is a kampány derekán tört ki, mégis választást nyert vele Orbán. Az újdonság most az, hogy a kegyelmi ügyből kinőtt egy ellenfél, egy igazi kihívó. Ez a csoda, nem a válsághelyzet.

Külföldön kormányok buktak bele kevésbé fajsúlyos ügyekbe.

Igen, de a már említett aszimmetrikus erőviszonyok miatt a Fidesz pártpolitikai célokra is tudja használni óriási államierőforrás-fölényét, így választáskor is próbálja bebiztosítani a hatalmát. A Fidesz-szavazók jelentős része identitásalapon voksol Orbánra, és nem azért, mert elégedett a politikájával vagy haszna lenne egy-egy döntéséből. Az a lényeg, hogy tagja a fideszes szurkolótábornak. Persze olyanok is vannak, akik pusztán érdekalapon vagy jobb híján támogatják Orbánt.

Magyar Péter május 4-én azt írta a Facebook-oldalán: „Tizennégy éve hallgatjuk, hogy Orbánékat nem lehet leváltani ilyen körülmények között, hogy vidékre nem érdemes menni, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, hogy a propaganda falát nem lehet átütni. És mi a valóság? Két hónapja napról napra többen vagyunk, minden vidéki településen tömegek támogatják a változást és a Tisza Pártot…”

Az ellenzék részéről ezekben a mondatokban korábban valóban sok önigazolás volt. De tegyük hozzá azt is: 2010 óta – főleg a kistelepüléseken – a kialakult függőségi rendszerek, befolyás és klientúra miatt tényleg szinte lehetetlen a kormány ellen politizálni. Ezt néhány kisebb epizódból lehet érezni: egyes előadóművészek bizonyos városokban nem tudnak fellépni, mert senki nem mer nekik kiadni egy termet vagy művelődési házat. Az emberek pedig az évek során passzívvá váltak, hisz azt látták, hogy soha semminek nincs semmilyen következménye...

ITT OLVASHATÓ

MÁRTON ANDRÁS: VIDNYÁNSZKY AZ ABSZOLÚT HÜBRISZ

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.05.29.

A művészet minél sokszínűbb, annál érdekesebb, annál több embert tud elcsábítani – mondta Márton András színművész a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Ha ezt leszűkítjük, és egy-egy vezető ember ízlésére bízzuk, akkor nemhogy lábon lőttük magunkat, hanem főbe - fogalmazott a kormány elkezdett kulturális törvényéről, amelynek szerintük egységesnek, átláthatónak és arányosnak kellene lennie, hatálybalépése után azonban központosítás veszi kezdetét a kultúra területén.

Márton András arról is beszélt, hogy egyfajta színházfoglalás történik napjainkban. Hozzátette, beleszületett abba a világba, amikor a színházak el voltak foglalva, egy hamis ideológia uralta, de mindannyian gondolkodhattak másként, mindenki tudta, hogy a sorok közötti üzenetekre kell figyelni. „Hallatlan izgalmas szubkultúra alakult ki. A politika tudta, valamiért mégis hagyták, de ma nincs szellemi játéktér.”

A színművész a műsorban beszélt Vidnyánszky Attila sértődöttségéről, arról, hogy a független színházakat pedig lesöprik a pályáról, de Udvaros Dorottya ügyét sem hagyta szó nélkül.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY OLYAN ORSZÁG, AMELYBEN A FIATALOK EGYETLEN AKTÍV, CSELEKVŐ SZÁNDÉKA AZ, HOGY VILLÁMGYORSAN EL AKARNAK HÚZNI ONNAN, HANYATLÁSRA VAN ÍTÉLVE

TELEX / VÉLEMÉNY
Szerző: BABARCZY ESZTER
2024.05.29.

Az elmúlt néhány évben, nagyjából azóta, hogy a Z nemzedéknek nevezett fiatalok megjelentek az egyetemen, rossz érzésem van. Egyre kevésbé érzem adekvátnak, hogy a fiatalok naiv lelkesedését szembesítsem a realitásokkal. Ennek fő oka az, hogy a fiatalokból teljes mértékben hiányzik a naiv lelkesedés.

Keserűek, gyanakvók és kiábrándultak.

Tanárként hosszú ideig azt éreztem a feladatomnak, hogy a tanítványaimat árnyalt gondolkodásra ösztönözzem. A tanítás kénytelen leegyszerűsíteni a világot, de ahhoz képest, milyen minimális gondolkodási készségekkel érkezik a legtöbb fiatal a középiskolából a művészeti egyetemre, ahol tanítok, még mindig árnyalt gondolkodásnak tűnik, ha egy kérdést pró és kontra megvizsgálunk. Nem komplex problémákról beszélünk, csak olyan egyszerű tényekről, hogy például az állam többnyire az adóinkból gazdálkodik, tehát ha valaki több szolgáltatást vár el az államtól, akkor készen kell hogy álljon arra, hogy több adót fizessen. Vagy hogy a valóságban a legtöbb gazdasági vagy kulturális folyamatnak nemcsak nyertesei vannak, hanem vesztesei is, többnyire nincs olyan megoldás, ami abszolúte mindenkinek jó, ezért mindig oda kell figyelni a vesztesekre, különben fellázadnak. Vagy hogy néha két rossz közül kell választanunk a kisebbik rosszat, például a képviseleti demokrácia sem tökéletes rendszer, de még mindig jobb, mint bármilyen alternatívája. Magyarán: bevilágítani a mindenoldali hazug politikai retorika szőnyege alá...

ITT OLVASHATÓ

ECONOMX EXCLUSIVE POGÁTSA ZOLTÁNNAL: ORBÁN BALÁZS: EZEKBŐL A MULTIKBÓL NEM KÉRÜNK

ECONOMX
Riporter: POGÁTSA ZOLTÁN
2024.05.29.

Szerinte a közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítással és külföldi tőke bevonásával lehet kitörni, hangsúlyozva a termelékenység növelésének fontosságát. A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx podcastjában elmondta: bár a magyar gazdaság jelentős növekedést ért el az elmúlt évtizedekben, további fejlődés és innováció szükséges ahhoz, hogy elkerülje a visszaesést és valóban gazdag, fejlett országgá váljon.

ITT NÉZHETŐ MEG

18 ÉVE NEM VOLT ÉRDEMI VÁLASZTÁSI VITA, MOST MÉGIS BELEMENT A KÖZMÉDIA ÉS A FIDESZ. MIÉRT?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.05.30.

2006. április 5-én, négy nappal a parlamenti választások előtt a köztelevízión vitázott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és legfontosabb kihívója, Orbán Viktor. Ha az elhangzottak igazságtartalmától eltekintünk, a majdnem másfél órás beszélgetésen egyértelműen Gyurcsány szerepelt jobban, aki végig kihívójához beszélt, a vita több pontján már-már megalázó módon döngölte földbe Orbánt. A Fidesz vezetője vele szemben bizonytalannak tűnt, sokszor nem is Gyurcsányhoz, hanem a kamerához beszélt, aminek általános ígéreteket pufogtatott.

Az eseményt Orbán kritikusai azóta úgy emlegetik, mint azt az alkalmat, amikor nagy nyilvánosság előtt derült ki, mire képes vitahelyzetben Orbán. A fideszes megközelítés szerint viszont Gyurcsány a vitán összevissza hazudozott, és egyszerűen azzal tűnt magabiztosnak, hogy mindenre rávágott egy magabiztos jó választ, akkor is, ha az nem volt igaz. Ez utóbbit erősíti, hogy a 2006-os választás megnyerése után a Gyurcsány-kormány azonnal megszorításokba kezdett, majd Gyurcsány be is vallotta, hogy a kampány alatt hazudtak reggel, éjjel meg este.

Bárhogy is volt, a 2006-os Orbán–Gyurcsány-vitánál valami eltört, és megszűnt Magyarországon az a hagyomány, hogy a választások előtt a nagyobb pártok miniszterelnök-jelöltjei leülnek egymással vitatkozni. Sőt, azóta nemcsak Orbán, de a Fidesz jelöltjei is kerülik a nyilvános vitákat. Hogy a 2006-os Gyurcsánytól idézzünk: félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől.

A köztévén azóta sem rendeztek választási vitát, a civil és ellenzéki kezdeményezéseket pedig a fideszes jelöltek vagy figyelmen kívül hagyják, vagy különböző indokokra hivatkozva utasítják vissza. Olyan alkalmak persze vannak, amikor egy-egy fideszes politikus leül ellenzékivel vitatkozni, de jellemzően nem a párt vezetője vagy legfontosabb jelöltje, és soha nem a választási kampányban. (Ilyen vitákra leggyakrabban a Fidesz-közeli Tranzit Fesztiválon kerül sor).

Ennek megfelelően se a 2009-es, se a 2014-es európai parlamenti választásokat nem előzte meg listavezetői vita, 2019-ben pedig az ellenzéki pártok listavezetői csak egymással vitatták meg az elképzeléseiket – fideszes résztvevő nélkül.

Most azonban valami megváltozott. Május elején a szokásos ellenzéki szereplők mellett Magyar Péter is elkezdte követelni a közmédiától, hogy tartsanak a választások előtt élő vitát. Magyar azzal fenyegetőzött, hogy ha nem szerveznek ilyet, tüntetni fognak a közmédia Kunigunda utcai székházánál, és addig nem mennek haza, amíg be nem olvassák a követeléseiket.

A közmédia először szokásához híven elutasította a kezdeményezést, és azt írták: nem engednek „fenyegetésnek, zsarolásnak, erőszakos cselekményeket előrevetítő magatartásnak”. Néhány nappal később aztán visszakoztak, és kiderült, hogy május 30-ára élőben közvetített listavezetői vitát szerveznek a Várkert Bazárba. Ez utóbbira a jelek szerint Deutsch Tamás, a Fidesz listavezetője is el fog menni.

De miért fontos egyáltalán, hogy legyen ilyen vita? Miért nem akart ilyet a Fidesz mostanáig, és miért mentek bele most hirtelen mégis?
...

ITT OLVASHATÓ

„A MAGYAR KORMÁNYBAN NINCS SENKI, AKI ÉRTENÉ” – OROSZ KIBERTÁMADÁS ALATT AZ ORSZÁG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.05.30.

Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban, melyet annak nyomán készítettünk, hogy egy kiszivárgott jelentés szerint orosz titkosszolgálatok széles körű támadást hajtottak végre a magyar külügy informatikai hálózata ellen 2021-ben. A HetiVálasz vendége Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő – 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője – és Rácz András Oroszország-szakértő. Műsorvezető: Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Miért kellett távoznia Frész Ferencnek 2015-ben a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől?

Frész Ferenc: A politikai hátterét nem szeretném kommentálni, a szakmai hátterét nagyjából meg tudom közelíteni. 2011-ben a kormány felkérésére vállaltam, hogy részt veszek az állami kibervédelem kialakításában, akkor elkezdtünk azzal foglalkozni, hogy feltárjuk azokat a gyenge pontokat, amik az állami rendszereket érintették. […] Elindult egy komoly munka az EU-ban, a NATO-ban; elég sok szakmai munkacsoportban képviseltük az országot. Kolléganőm vezette a NATO kiberképességek fejlesztésével foglalkozó munkacsoportját. […] Aztán a ’14-es választások nyomán átkerültünk az Igazságügyi Minisztériumtól a Belügyminisztérium felügyelete alá […] Azzal, hogy átkerült ez a tevékenység, a javadalmazásunk, a bérezésünk nagyon csúnyán csökkent volna. Így az állományból senki nem vállalta ezt. […] A keleti veszély tapintható volt. Hárítottunk el orosz hekkertevékenységet mi is sikerrel, akkor még nagyon komoly együttműködéssel. Oroszország felé van a legnagyobb kitettségünk.

Rácz András: Ennek az egész tevékenységnek Magyarország nem a célja, Magyarország csak egy eszköz. A cél az az EU és a NATO egésze. […] A konkrét incidensről, ami nyilvánosságra került: Szabó Hedvig altábornagy jelentésében konkrétan szerepel, hogy a scriptament- rendszer kompromittálódott. Na most ezen továbbítja a külügy, illetve a külképviselet a központ felé, meg a központ a külképviseletek felé, majdnem az összes információt. (Az orosz behatolásról szóló eredeti cikk a Direkt36-on, a kapcsolódó bizonyítékok a 444-en jelentek meg.)

Miért támadják az oroszok Magyarországot, ha közben láthatóan szívélyes a viszony?

Frész Ferenc: A magyar rendszerek azért érdekesek az oroszoknak, mert hogyha elfoglalnak számítógépeket mondjuk a magyar állami rendszerben, akkor onnan ők tovább tudnak támadni. Számtalan olyan információ volt és van is, hogy magyar IP-címekről, kormányzati IP-címekről, minisztériumi IP- címekről érzékelnek behatolási kísérleteket Magyarország szövetségesei.

Hogyan történik egy kibertámadás?

Frész Ferenc: Ne gondoljanak high-tech megoldásokra. Legyűjtik a miniszteri dolgozók e-mail címeit, a háttérintézmények dolgozóinak az e-mail címeit, hivatali címeit, és ezeket megbombázzák olyan levelekkel, amiknek vagy a mellékletében, vagy egyébként a benne lévő link egy olyan oldalra visz el, ahonnan a fertőzés szépen be tud mászni a rendszerbe. […] Általában emberi hibákat kiaknázó módszerekkel dolgoznak, vagy olyan sérülékenységekkel, amik napvilágot látnak, és azonnal kiaknázhatók, mert mondjuk nincs még rá gyártói javítás. Ezeken bemásznak, de nagyon csendben. Nem úgy kell elképzelni, hogy betörnek és „törnek-zúznak”, hanem nagyon csendben, nagyon fedve bejönnek a rendszerbe, és ott maradnak sokáig. Átlagosan 700 nap egy-egy ilyen betörés lappangási ideje.

A gyengeség jele, ahogy a kormányzat 2022-ben kezelte és most kezeli a helyzetet?

Rácz András: A gyengeség jele, de sokkal rosszabb formában. Szabó altábornagy jelentése 2021. szeptember 30-i. Magyarország három nappal korábban, szeptember 27-én hozza nyilvánosságra 2021-ben, hogy 15 éves gázszállítási szerződést kötött az oroszokkal. A jelentésen nyilván csak a dátum szeptember 30., a kormányzat már korábban tudta, hogy mennyire súlyos a baj. Ezzel együtt leszerződtünk az oroszokkal 15 év gázszállításra. Ugyanannak az évnek a decemberében Szijjártó Péter átveszi Szergej Lavrovtól a Barátsági Érdemrend kitüntetést. Annak az orosz államnak a külügyminiszterétől, amely orosz állam a magyar kormány számára tudott módon szanaszét hackelte a magyar külügy rendszerét. Ehhez képest külügyminiszterként ő átvett egy ilyen kitüntetést. Megmagyarázhatatlan. […] Folyamatos gyengeséget, kitettséget, nem tudom másképp mondani, kutyába lemenést látunk orosz irányban. A történtek dacára Szijjártó Péter átlagosan hathetente találkozik az orosz külügyminiszterrel. Rendszeresen vannak olyan kétoldalú megbeszéléseik, ahol tényleg csak ők ketten vannak, tehát még tolmács sincs, a személyvédelem sincs ott. […] Ez a botrány csak egy indikátora annak, hogy sokkal súlyosabb, stratégiai szintű sebezhetőség és kitettség van.

Frész Ferenc: Minden egyes kiberincidensnél az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit osztunk meg. A politikus mondhatja, hogy kérem szépen, történt egy ilyen beavatkozási kísérlet, megfogtuk, felszámoltuk, gyakorlatilag kijavítottuk, ha gyengék is voltunk, tanultunk belőle, és sokkal erősebben jövünk ki ebből a támadásból. Ezt lehetett volna pozitívan kommunikálni. Létrejöhetett volna egy operatív törzs arra, hogy ezt kezeljék, mint annak idején az Anonymus-fenyegetésnél létre is jött ilyen, és ott nagyon sokan dolgoztak. Sok szerv összedolgozott. Volt ilyen is.

Létezik a narratíva, mely szerint semmi különös nincs az orosz támadásban, minden oldalról vannak ilyenek, szinte naponta.

Frész Ferenc: Van ilyen, de a mérték más. Az orosz kitettség a legnagyobb. […] A szövetségesek között a motiváció más, a célhoz kötöttség más és a mérték is más. De ugyanúgy kell reagálni, ugyanúgy oda kell csapni a kézre, hogyha az nem mondjuk orosz, hanem szövetségi.

Kell, hogy legyen politikai következmény egy ilyen botrány után?

Rácz András: Kritikus a helyzet, mert néhány hét múlva Magyarország átveszi az Európai Unió soros elnökségét. Ilyen helyzetben az, hogy egy olyan miniszter áll a magyar külügyminisztériumban – és persze az EU-ügyek hivatalosan nem a külügyhöz tartoznak, de a külügyminiszterek tanácsában azért mégiscsak a külügyminiszter szokott ott ülni –, akiben kérdés, hogy a szövetségesek bármilyen mértékben megbíznak-e. […] Ha nekem kéne tanácsot adnom, akkor az a válasz, hogy minisztercsere azonnal. De ez nyilván nem fog megtörténni.

Férsz Ferenc: Szakmailag nagyon nehéz, mert a kormányban egy olyan kormánytag sincs szerintem, aki értené, hogy mi is történt. Nem értik azt, hogy technikailag, folyamatában, procedúrájában hogyan zajlik egy ilyen támadás. […] Ha nekem kellene tanácsot adni, akkor nagyon komolyan körbe kellene járni a Nemzetbiztonsági Munkacsoportban külön témaíven ezt a dolgot, és jól kitárgyalni. Én azért szívesen látnék egy Informatikai Minisztériumot Magyarországon.

ITT HALLGATHATÓ MEG

244 MILLIÁRDOT ADOTT AZ ÁLLAM EGY GÖDÖRÉRT ÚGY, HOGY NEM TUDTÁK, MI ÉPÜL RAJTA

ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.05.29.

Az Egyenes Beszéd vendége Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

ITT NÉZHETŐ M,EG 

Lásd még:

G7.HU: Világszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet vesz

MAGYAR PÉTER HÍVEI MEGTÁMADTÁK A TURUL KÁVÉZÓT, ORBÁN NEM FOGOTT KEZET MZP-VEL

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.05.29.

Magyar Péter hívei megtámadták a Turul kávézót. Orbán Viktor nem fogott kezet Márki-Zay Péterrel...

ITT NÉZHETŐ MEG

NAGY GERGELY MIKLÓS: VÉGIGBESZÉLI AZ ORSZÁGOT, DE AZ NEM DERÜL KI, HOGYAN BONTANÁ LE AZ ORBÁN-RENDSZERT – MAGYAR PÉTER POLITIKAI ARCÉLE

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.05.30.

...NER-cölöpök és szimbolikus ügyek: amikről eddig szinte nem beszélt Magyar

Azzal kezdünk, amiről nem vagy alig beszél Magyar Péter: a NER alapjairól, az Orbán-rendszer cölöpjeiről. Menjünk szép sorban!

- Az egyfordulós választási rendszert nem feltétlenül akarja megváltoztatni, mondta Magyar az egyik vidéki fórumán. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi politikai rendszer az egy nagy tömb dominanciáját szolgálja, Magyar viszont az első nyilatkozatai közt jelezte, hogy koalíciókényszert akar előállítani. Csakhogy az egyfordulós választási rendszer nem ebbe az irányba tereli az erőviszonyokat, éppen ellenkezőleg. Ehhez kapcsolódó téma a hazai kampányfinanszírozás évtizedes visszásságai – ezek reformjáról sem beszélt eddig, bár azt leszögezte, külföldről nem fogadna el támogatást.

- Az egykulcsos adórendszer akár maradhat, mondta Magyar, aki progresszív adórendszerről eddig egyáltalán nem beszélt. De az ágazati különadókról, a tao-támogatások reformjáról, esetleges eltörléséről sem. Azt viszont jelezte, hogy a katás adózást visszaállítaná.

- Az Alaptörvény egyes szakaszainak módosításáról ugyan tett említést, de arra nem utalt, hogy az egész alkotmánnyal úgy általában problémája lenne.

- Az eddigiekből úgy tűnik, nem nyúlna hozzá a közbeszerzésekből, illetve közpénzből felhizlalt NER-közeli cégekhez sem, nem indítana „felcsúti pert” – hogy a 2022-es ellenzéki kampány témáit idézzük –, de arról sem beszélt, hogy a NER-közelbe kiszervezett koncessziókat (autópálya, kaszinó) visszavetetné, módosítaná.

- A magánalapítványokba szervezett egyetemeket azonban visszahozná állami fenntartásba.

- A CEU-t ugyanakkor, amelyet az Orbán-kormány elüldözött Budapestről, nem hívná vissza.
Egyelőre nem tudni, Magyar Péter mit gondol a magyar gazdaság állapotáról, a magas hiányt, a tartósan magasnak ígérkező inflációt milyen gazdaságpolitikával törné le. Ahogy a nagyobb forrásátcsoportosításokat sem említette, azaz azt, hogy hol csökkentené a kiadásokat, hova tenne többet, honnan, kiktől szedne be több pénzt.

- Nem tudni, hogyan közelít a hajléktalanság kérdéséhez, a közmunkaprogramhoz, a szakszervezetekhez, a munkavállalói jogokhoz – az utóbbiakat bővítené-e vagy sem.

- Nem beszélt eddig érdemben a Paks2-ről, a Budapest–Belgrád vasúti beruházásról, a rezsicsökkentés módosításról, esetleges energiapolitikai irányváltásról. Az akkugyárak létesítéséhez – az ellenzék egy részével ellentétben – nem áll elutasítóan, de körültekintőbb lenne, mint a kormány, és nem adná ki az engedélyeket olyan könnyen.

- Nem beszélt eddig különösebben a klímapolitikáról sem.

- Nem tett említést eddig az egyházak, illetve az egyházi iskolák kivételezett helyzetéről.

- Nem beszélt a közpénzen szított kultúrharcról, illetve annak visszafogásáról sem.

- Ahogy nem beszélt eddig drogpolitikáról vagy éppen LMBTQ-ügyekről sem pró, sem kontra, annyit mondott ezt a témát érintve, hogy a Pride nem az ő világa...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER VS MEGAFON! BEBIZONYÍTJUK, HOGY MEGINT HAZUDTAK!

MI EZ AZ ORSZÁG? VIDEÓ PODCAST
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?
2024.05.23.

00:00 Kezdés 

02:07 Honnan van ennyi pénzük? 

08:15 Szankciós csomagok 

09:32 MZP Háborúba küldene minket 

13:09 Benzinár stop, rezsicsökkentés 

15:10 Elmaradt a szegénység 

16:20 Magyar Péter mögött a DATADAT áll 

17:55 Magyar Péter kampány csapata "külföldi" 

20:28 A JÓLVANEZÍGY nevet a háborún 

23:18 Indiai szemműtét 

25:30 Magyar Péter templomból kijövőkkel kiabált 

29:45 Varga Judit hangfelvétel 

32:25 Közélet Orbán előtt és Orbán után

ITT NÉZHETŐ MEG

TOTÁLIS VIKTATÚRA; KAMERA-GATE; MAGYAR PÉTER MEGROHAMOZTA A TURUL KÁVÉHÁZAT; MI, BÜSZKE MAGYAROK...

POTTYONDY VIDEÓ PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.05.28.

Totális Viktatúra; Kamera-gate; Magyar Péter megrohamozta a Turul kávéházat; Mi, büszke magyarok...

ITT NÉZHETŐ MEG

ÚJABB SZABÁLYMÓDOSÍTÁS VIHETI TÉVÚTRA A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK BESOROLÁSÁT - 254 EZER EMBERT ÉRINT A FELÜLVIZSGÁLATI RENDSZER

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.05.30.

– Újra módosult a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rehabilitációs minősítés szabályzata. Ez további bizonytalanságot és jogi kihívást jelenthet a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásból élő, körülbelül 254 ezer embernek – mondta lapunknak Bernáthné Székely Julianna rehabilitációs szakértő.

Szerinte az a baj, hogy míg korábban a jogszabályhoz kapcsolódó mellékletek részletesen tartalmazták azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján a hatóságok minősítették a betegeket, május 1-től ezt drasztikusan szűkítették, a három mellékletből egy maradt. Pedig ez alapján dől el, hogy egy megváltozott munkaképességű felnőttet

rehabilitálhatónak, azaz az egészségi és környezeti állapota alapján kisebb-nagyobb mértékben foglalkoztathatónak, esetleg rokkantnak, munkavégzésre alkalmatlannak minősít a szakértői bizottság.

A besorolás a havi juttatást is meghatározza – tette hozzá.

A besorolás egy bonyolult pontrendszer alapján történik, és a szakértő szerint 12 – többek között az érzelmi, családi és közösségi kapcsolatokat érintő – vizsgálatnál nem egyértelmű, hogyan kellene értékelni. Márpedig ezeken a vizsgálatokon annyi pontról döntenek, amennyi erősen befolyásolja a végeredményt, ami alapján például arról határoznak: elvehető, csökkenthető az illető a rokkantsági ellátása vagy továbbra is jogosult marad arra?

A Belügyminisztérium lapunk kérdésére állította:

csak racionalizáltak, „az összevont értékelési rendszer korábbi szempontjai nem, kizárólag az átfedések szűntek meg.”

Az eljárás során először az egészségi állapot százalékos mértékét állapítja meg egy orvosbizottság. A jogszabály a megmaradt, egyetlen mellékletében pontosan leírja, hogy például a pszichiátriai, mozgásszervi károsodást miként kell értékelni. Ez alapján rokkantsági ellátás jár annak, akinek az egészségkárosodása legalább 70 százalékos, egy ilyen beteget a D vagy E kategóriába sorolnak. Rendszeres felülvizsgálatra akár neki is mennie kell,

de amíg ebben a kategóriában marad, nem nézik a rehabilitálhatóságát, foglakoztathatóságát...

ITT OLVASHATÓ

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A SULYOK ÜGY VALÓJÁBAN SÚLYTALAN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.05.30.

A politikai éleslátás és a politikai érzék hiányáról árulkodik, hogy pillanatokkal az európai uniós és önkormányzati választások előtt Sulyok Tamás államfő megfosztási eljárása miatt akarnak összehívni egy rendkívüli parlamenti ülést. Így reagált Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus arra az ellenzéki kezdeményezésre, amely miatt Kövér László házelnök vélhetőleg péntek estére össze is hívta az Országgyűlést. Csakhogy a kormánypárti képviselők el sem fognak menni, mert csak akkor jelennek meg a Parlamentben, ha ez az érdekük. Emellett a választások hajrájában a Sulyok ügy senkit sem érdekel. Az orosz hekkertámadás már komoly botrány, de azzal meg akkor kellett volna foglalkozni, amikor még forró volt a téma – mondta az elemző.

A Hírklikk is beszámolt arról, hogy miután Dobrev Klára bejelentette, összegyűltek az aláírások, az ellenzéki képviselők rendkívüli parlamenti ülést kértek Kövér László házelnöktől, hogy megtárgyalják az orosz hackertámadást és az államfő elleni megfosztási eljárást. A kedd esti házbizottsági ülésen úgy döntöttek, hogy pénteken este 8 órától lesz erre lehetőség. Nemcsak a szokatlan esti időpont miatt lesz határozatképtelen a rendkívüli ülés, hanem azért is, mert a kormánypárti képviselők mindig bojkottálják az ilyen jellegű ellenzéki kezdeményezéseket, Vagyis a képviselők a napirendet sem tudják megszavazni, így érdemi tanácskozás nélkül mindenki hazamegy.

Választási kampány van, ilyenkor nem szokás ülésezni a Parlamentben. Ha valaki mégis összehívatja, akkor persze muszáj, de nem mindegy, hogy mekkora jelentőségű ügyről van szó – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard. „Jelenleg nyugodtan szidhatjuk Kövér Lászlót és a demokráciát, de a Sulyok ügy valójában súlytalan. Ha mindenáron az Országgyűlés elé akarjuk vinni, akkor azt nem a kampányidőszakban kellene” – vélte az alkotmányjogász, politológus...

ITT OLVASHATÓ

FREUD BÁCSI, SZEVASZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.05.30.

Nagyon úgy néz ki, hogy kilencedikéig még ez lesz. Hogy addig is kénytelen leszek háborúról írni fideszi olvasatban, mert az ember azt rögzíti az utókor számára, ami épp zajik, és minálunk momentán más nem nagyon történik. Csak az uszítás. Csak a téboly. Az agyhalál. Néha azonban lehullanak a díszletek, így előttünk áll a szándék és a végeredmény pőrén, megmutatva leglényegét, az aljasságot, valamint a butaság mélységes sötétjét.

Azt nem tudni, hogy a Fidesz névre hallgató csőcselék és csatolmányai, megafonok, origók, köztévék és a többi, illetve a kitartott uszítók civil szervezetnek vagy kutatóintézetnek álcázva, az elhülyített népek és a rettegő szolgák naponta hányszor ordítják a pofánkba a lecsupaszított propagandát, hogy elhajolni sem lehet előle. A baj viszont, hogy kevés a mondanivaló, limitált számú szavak hordozzák a félelemkeltést, és emiatt olykor elképesztő dolgok születnek.

Jönnek elő mintegy a szellemi műhelyből. Mint tegnap is a Párt Facebook-oldalán, ahol üzenetet próbáltak megfogalmazni az alavju népség számára, s odáig mentek vissza a tömörítésben, amiből első ránézésre látszott, hogy semmi nem igaz. De képzeljük hozzá az elhülyített mimagyart, és azt kell vélnünk, még az is lehet, hogy működik, viszont ebben az esetben az volna a kérdés, hogy élni így érdemes-e.

A Facebook üzenet érdemi részét egy felszólító mondat hordozza, miszerint: „Vessünk véget ennek az őrületnek!” A szerző (vagy szerzők) ezt ügyesen a szöveg végire rakták, föléje pedig applikálták a fölsorolást, hogy mi az az őrület, aminek véget kell vetni. Tőmondatokban, pontokkal elválasztva az egyes elemeket, mint amit ők megállítanak, következésképp már zajlanak, s csak akkor maradnak abba, ha az iksz a Viktorra kerül.

No most, látjuk ám nagy bötűkkel, hogy „katonák küldése” – „európai sorkatonaság” – „atomháború”. Tehát ezt az őrületet kell megállítani, mint ami van, pedig nincsen egyik sem. Mert például, ha atomháború volna, akkor a propagandista nem tudna hülyeségeket irkálni, fizikai okokból nem lenne módja rá, mert elpárolgott volna a becsapódáskor, és ugyanígy nincsen katonák küldése sem. Mert hová. A boltba tejért, vagy akciós farhátért, ugye.

Európai sorkatonaság sincsen, mint aminek véget kellene vetni, de ennek ellenére értjük a szerző aljas szándékát, ami az, hogy a mimagyarok farkukat behúzva és vinnyogva iramodjanak rájuk szavazni. Csak az a kérdés, minek, ha már Putyin papa a fejünkre dobott pár megatonnát, azaz, sehogyan sem áll össze a kép, de a szándék nem is ez. Hanem az apokalipszis fejekbe ültetése, és a rettegés hasznának besöprése. De nem is ez a lényeges igazán.

Mert ezt már megszoktuk sajnálatosan az eltelt végtelenül hosszú évek alatt. Ám van még egy különös elem, ami miatt Freud papa jut az eszünkbe, és valahol föntebb azt találtuk írni, hogy néha lehullanak-omlanak a díszletek. Itt is találunk egy beismerő vallomással felérő mondatot, hogy mit tart őrületnek a szerző, mint aminek véget kell vetni, s ami nem egyéb, mint: „orosz rakéták lelövése Ukrajna felett”. – Hogy mi van? Csodálkozunk el erősen.

Mert mint egy rossz irodalomórán, föltesszük a kérdést, hogy mit akar mondani a költő, s ha alaposabban belegondolunk, látjuk, hogy egészen elképesztő dolgokat. Őrület az – így a mondat értelmezése -, hogy orosz rakétákat lőnek le Ukrajna felett, aminek véget kell vetni, azaz, az orosz rakétáknak szabad becsapódást kell biztosítani az ukrán földbe és városokba. Ne lőjenek le több orosz rakétát az ukránok tehát – és ezt nem értelmezzük tovább.

Mert fölösleges. Kibújt a szög a zsákból? Elszólták magukat a fiúk? Hogy az orosz rakéták győzelméért teszik, amit látunk, s még ez is lehet. Ennyire azonban nem hülyék, ellenben meg annyira mégis, hogy azt sem tudják, miket írnak, s ezért arra hívnánk föl a figyelmet, hogy aki nem tud magyarusul, az ne is próbálkozzék vele, mert netán hülyeséget mond, és kiderül, hogy ő maga is mennyire sötét. Mint példánkból is kitetszik.

Nem azt mondták, mint ami sikerült, de kicsire nem adnak. Mégpedig azért, mert akiknek szánták, azok képtelenek fölfogni a szavak rég elveszett értelmét, mert egy dolog maradt. Az artikulálatlan ordítás, meg a félelem és a reszketés, de nem kierkegaardi értelemben, hanem agytörzsi szinten. Böfögés, hányás, ürülék. Fidesz. És a kép, hogy mennyire ocsmánnyá váltak a fiúk, ha nem voltak azok már fogantatásukban is.

ITT OLVASHATÓ

MEGSZOKNI A POSZTFASIZMUST - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.05.30.

Azi és aki mögötte van. Minóka a műtőben. Meloni és udvarlói. Már a kibervédelem sem a régi. Napindító hírlevél

Jó reggelt! Nyakunkon a kampányhajrá, egymást követik az olyan napok, amikor majd' kicsordul az újságból a sok tartalom. A szerda elvileg eseményektől mentes, sima hétköznap volt, mégis kénytelen leszek szinte csak a nagyobb cikkeinkre szorítkozni. De ennél nagyobb bajunk ne legyen!

ITT OLVASHATÓ