EÖRSI MÁTYÁS: ORBÁN SZÁMÁRA A SZUVERENITÁS AZT JELENTI, HOGY Ő SZABADON LOPHAT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.29.

Orbán Viktor számára a szuverenitás akkor lett probléma, amikor az EU intézményei elkezdték kifogásolni, hogy lop – véli Eörsi Mátyás. A volt külügyi államtitkár, a DK jelenlegi külügyi szakértője szerint Orbán számára a szuverenitás azt jelenti, hogy szabadon lophat, azt csinálhat a magyar törvényekkel, ami neki jólesik. Amikor a szuverenitásról beszél, akkor csakis az ő személyes szuverenitását érti ezen a kifejezésen.

Orbán Viktor 2023 novemberében egy rendezvényen azt mondta, a múlt század a szuverenitás elvesztéséről, a századvég a szuverenitás visszaszerzéséről, a mostani időszak pedig a szuverenitás megtartásáról szól. Ezen a véleményén azóta se változtatott. Végül is, hogyan foglalhatnánk össze a miniszterelnök elképzelését a szuverenitásról?

Orbán Viktor számára a szuverenitás akkor lett probléma, amikor az Európai Unió intézményei elkezdték kifogásolni, hogy lop. Magyarán Orbán számára a szuverenitás azt jelenti, hogy ő szabadon lophat, azt csinálhat a magyar törvényekkel, ami neki jól esik, és amit a kétharmad számára lehetővé tesz. Számára ez a szuverenitás. Ha azonban a magyar lakosság szempontjából nézzük, mit hozott nekik az eme szuverenitáson alapuló kormányzás 14 éve, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi körülményeket. Az Európai Unió legrosszabb fizetéseit, legrosszabb nyugdíjait, a legrosszabb egészségügyet, a leghosszabb várólistákat, az oktatás szétverését. Ez lett ennek a szuverenitásnak az eredménye. Az lehet, hogy ez Orbánnak jó, de Magyarországnak rossz. Nincs a világon olyan kormány, amely Orbán Viktorra ráparancsolt, vagy megkérte volna, hogy legyenek Magyarországon minél hosszabbak a várólisták. Ha lenne a kormánynak egészségügyi minisztere, az egy kormányülésen valószínűleg fölvetette volna, hogy miniszterelnök úr, csökkenteni kellene ezt a hosszú várólistát. Ha lenne egy oktatási minisztere, az lehet, hogy mondta volna, a gyerekeink rossz körülmények között tanulnak, kéne ezen javítani, több pénz kéne az oktatásba. Nem véletlen, hogy nincs se egészségügyi, se oktatási miniszter. Orbán szuverenitása abban nyilvánul meg, hogy ő egyedül eldöntötte, jó lesz ez így a magyaroknak...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT VÉDTELEN MAGYARORSZÁG A KIBERHÁBORÚBAN?

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2024.05.29.

Frész Ferenc 2011 és 2015 között megszervezte és irányította a magyar kibervédelmet. Vezetésével Európa első kibervédelmi központja állt fel, 2011-ben csak az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban létezett ilyen szerv. A szakemberrel az orosz fenyegetésről és az utóbbi hetekben is nagy port kavaró orosz hekkertámadásról beszélgettünk.

00:42 Hogyan épített hekkerekből hadsereget Oroszország? 

01:43 Hogyan lehet hekkeléssel megfektetni egy egész országot? 

04:11 Orosz-ukrán háború a kibertérben 

07:07 A Kibervédelmi Központ megalakulása Magyarországon 

13:53 Amikor a magyarok visszatámadtak az orosz hekkerekre 

19:52 Hibába volt világszínvonalú a magyar kibervédelem, szétverték 

26:20 Mikor sikeres egy hekkertámadás? 

29:52 Milyen adatokat lophattak az oroszok? 

33:13 A kormány kommunikációja az orosz hekkertámadásról 

42:18 Egy kibertámadást nem lehet kivédeni, csak megelőzni

Az orosz hekktertámadás körüli botrány 2022-ben, a Direkt36 Telexen megjelenő cikkével robbant ki, ebből kiderült, hogy az orosz hekkerek lényegében évek óta ki-bejárnak a magyar külügy számítógépes rendszerein. Akkoriban ezt a Szijjártó vezette külügy és más fideszes politikusok egyszerűen „kampányhazugságnak” minősítették, a 444 azonban idén májusban egy belső levéllel igazolta, a támadás valóban megtörtént, a külügy rendszeri súlyosan kompromittálódtak. Azóta sokan próbáltak érdemi kérdéseket feltenni erről Szijjártónak, a Telex tudósítóit a Külügyminisztériumnál kordon, Kalocsán rendőri igazoltatás várta. Szijjártó végül kedden, Nagykőrösön kikérte magának, hogy hazudtak volna a támadásról.

Frész Ferenc legfontosabb kijelentéseit külön cikkben foglaltuk össze.

ITT NÉZHETŐ MEG 

POLITICAL CAPITAL: KIMUTATHATÓ A FIDESZES EP-KÉPVISELŐK OROSZ- ÉS KÍNA-BARÁTSÁGA

SZABAD EURÓPA
Riporter: BENYÓ RITA
2024.05.29.

A háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal – derül ki a Political Capital kutatásából.

Hogyan szavaznak az EP-képviselők a külügyi témájú szavazásokon? Látszik-e valamilyen tendencia az Oroszországgal, Kínával, illetve általában az autoriter rezsimekkel kapcsolatos határozathozatalokban? Változott-e a fideszes képviselők szavazása, amióta nem tagjai a néppártnak? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban Molnár Csaba kutatásvezetővel és Krekó Péter igazgatóval.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

TALPRA MAGYAROK PODCAST I VENDÉG: BOGDÁN CSABA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Beszélgetőtárs: ESPERES ÁKOS
2024.05.28.

Bogdán Csaba mechatronikai és orvostechnikai mérnök, emellett bölcsészvégzettséget is szerzett történelemből és klasszika filológiából. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a Pannon Egyetemen és a bécsújhelyi Fachhochschule Wiener Neustadt-on végezte. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytatja doktori kutatásait, amely az emberi gerinc vizsgálatára irányul. 2024 szeptemberétől pedig várhatóan energetikai mérnöki mesterképzést folytat a svéd Gävle-i Egyetemen. 

Korábbi munkaköreiben vezetői, irányítói vagy koncepciókidolgozó szerepeket vállalt. Az elmúlt években egyetemi prototípusgyártó üzemet igazgatott, részt vett egyedi szoftverfejlesztéseket irányító menedzserek, valamint multidiszciplináris, azaz több tudományágat lefedő kutatói csoportok vezetésében. 

Európai Parlamenti képviselőjelöltségével állampolgári politika művelésére vállalkozott, amelynek fontos eleme az állampolgárok bevonása a politikai döntéshozatalba, az átláthatóság és a társadalmi egyenlőség. 

Csaba hisz abban, hogy létezik összhang a „hatékony vezető” és a „jó elemző” karakterisztikájú emberek között, és célja, hogy a már létező, és ha lehetséges, a még fel nem merült problémák elemzése tényekre alapulva valósuljon meg. Ugyanakkor vezetőként legalább ilyen fontosnak tartja az elemzői attitűdöt időnként a háttérbe szorítani és aktív cselekvéssel megugrani a „lehetetlent”. 

Csaba hisz abban, hogy amilyen mértékben felfedezi az erkölcsöt az ember, úgy válik a saját szakterületén egyre szabadabbá és képzettebbé — de leginkább: emberré.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

POLYÁK GÁBOR: MAGYAR PÉTER SZERENCSÉJÉRE AZ EMBEREKNEK VONZÓ A TÉKOZLÓ FIÚ

KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.05.29.

A Fidesz jelenleg válságkampányt folytat, meg sem próbálnak kikacsintani a bizonytalanokra, csak arra figyelnek, hogy a saját táborukat egyben tartsák – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, az ELTE intézetigazgatója és a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. 

- Miért nem Magyar Péter fogja megmenteni az országot? 

- Milyen hatással van a fideszes szavazókra, hogy Orbán Viktor morálisan vállalhatatlan döntéseket hoz? 

- Miért hasznos a kormány számára a cinizmus? 

- Miért van nagy szükség az értelmes párbeszédre, és miért teljesen felesleges mégis a közmédia választási vitaestje?

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA...

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.29.

EGER

PÉTERVÁSÁRA

ITT NÉZHETŐ MEG

A VÁLTOZÁS KEZDETE? | BRUCK GÁBOR, KOVALCSIK TAMÁS

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.05.29.

A Másrészről 2024. május 23.-i adásában Rózsa Péter vendégei Bruck Gábor politikai elemző és Kovalcsik Tamás választási földrajz szakértő voltak.

ITT NÉZHETŐ MEG

TOVÁBBRA IS NÖVEKSZIK MAGYAR PÉTER VONZEREJE, DE AZ UTOLSÓ 3 HÉT DÖNTI EL A VÁLASZTÁST | KÉRI LÁSZLÓ

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.05.27.

A Reggeli Személy 2024. május 27-i adásában Szénási Sándor vendége Kéri László politológus, szociológus volt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

5 FÉLREVEZETŐ KAMPÁNYSZÖVEG AZ ORBÁN-BOHÁR INTERJÚBÓL

LAKMUSZ
Szerző: Dezső Annamari - Neuberger Eszter
2024.05.29.

Ismerős állításokra bukkantunk, amikor végighallgattuk a miniszterelnök és a megafonos influenszer beszélgetését a Patrióta Youtube-csatornán.

Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjút Bohár Dániel, a Megafon kormányközeli influenszerközpont egyik alapembere a Patrióta Youtube-csatornán. A május 26-án élőben közvetített (ezen a linken azóta is elérhető), valamivel több mint 40 perces interjúban kritikus kérdések híján Orbán akadály nélkül mondhatta el a Fidesz EP-választási kampányának már jól ismert üzeneteit háború- és békepártiságról, átalakuló világrendről és a Fidesz-kormány szabadságharcáról az Európai Bizottság jelenlegi - szerinte leváltandó - vezetésével szemben.

Közben azonban több olyan félrevezető állítást is tett a miniszterelnök, amelyek már korábban is elhangzottak a kampányban, és amelyekről a Lakmusz vagy más hazai tényellenőrzéssel is foglalkozó portálok megírták, hogy nem, vagy nem teljesen felelnek meg a valóságnak. A következőkben ezeket vesszük sorra, és az interjút készítő Bohár egyik állítását is ellenőrizzük...

ITT OLVASHATÓ

A TOLSZTOJ-HADMŰVELET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.05.28.

Hogy miről szól a választás június 9-én? Nem, nem szól háborúról és békéről, ahogy a megafonosok elzavarásáról sem. Arról szól ez a választás, hogy a „Tolsztoj-hadművelet” és ami mögötte van, jó taktika-e, vagy éppen végzetes, Orbán Viktor által eddig soha el nem követett hiba. Ha előbbi, úgy régi tételünk igazolódik megint. Ha azonban utóbbi, akkor a jövő tényleg elkezdődött. Vélemény.

„A jövő elkezdődött” – a 2002-es kampány fideszes szlogenje abból a fajtából való, amely mindig, minden körülmények között igaz. Azaz: nem sokat jelent. (Akkor például az elkezdődő jövő a Fidesz szándékaival ellentétesen gyorsan a szocialisták hatalomátvételét jelentette.) Most azonban, 22 évvel később a mondatnak mintha mégiscsak lenne értelme. Június 9-én kiderül ugyanis, hogy a 2010 óta folyamatos jelen folytatódik-e a belátható idők végezetéig, vagy az elmúlt hónapokban történt példátlan közéleti mozgás tényleg valami új kezdetét jelzi-e.

Ezért fontos tehát a másfél hét múlva esedékes voksolás. Bár az erdemény, bármi legyen is majd, az óriásplakátok harsány üzeneteivel ellentétben nem fog véget vetni a szomszédunkat dúló háborúnak, s a platóskocsiról elmondott beszédekkel ellentétben a kormányt és propagandistáit sem fogja hosszú szabadságra küldeni, mégis: sokkal fontosabb választás ez, mint az eddigi európai parlamenti választások voltak.

A Fidesz kampánystratégiáját azonban láthatólag egy szokásos, „unalmas” EP-választásra írták. Teljesen érthető módon egyébként. Mert mi is volt a helyzet fél évvel ezelőtt? Nos, a biztos pártválasztók között messze a legnagyobb volt, 43 százalékon állt a Fidesz, s ugyan akkor már hónapok óta nőtt a róla lemorzsolódók száma, az ellenzéki pártok ebből semmit sem tudtak profitálni: a választásra jogosultak harmada volt a bizonytalanok táborában a Republikon Intézet akkori kutatása szerint. Márpedig ha a választók egyharmadának nincs pártja, ők pedig valószínűleg otthon fognak maradni, az EP-választás a biztos szavazók mobilizálásán múlik majd – ez volt a logikus elemzői konszenzus akkortájt. Az EP-választásokon amúgy is jóval alacsonyabb a részvétel (2004 óta eddig 29 és 43 százalék között volt, míg az országgyűlési választásokon azóta is mindig 60 felett, inkább a 70-hez közel) a tétel tehát duplán is igaznak látszott: a Fidesznek elég megszólítania, feltüzelnie és felkeresnie saját elkötelezett szavazóit, s fényes győzelmet arat.

Amitől tehát a jelenlegi fideszes kampányüzenetek a valóságtól talán minden korábbinál elrugaszkodottabbnak hatnak, az nem azért van, mert a Karmelitában „elgurult a gyógyszer”, vagy mert Rogán Antal propagandaminiszter perverz kéjt élne át minden alkalommal, amikor hazudhat. A „Tolsztoj-hadművelet”, azaz a választást háború és béke kérdésére egyszerűsítő – azzá hazudó – stratégia sokkal inkább a kiinduló politikai helyzetre adott, jól átgondolt válasz. Annak felismeréséből következik, hogy mivel ezúttal a bizonytalanok nem számítanak, csak a saját tábort kell lázba hozni – rájuk kell ijeszteni, hogy elhiggyék, élet-halál kérdése ez az EP-választás. S minthogy az ő ingerküszöbük elég magasan van a korábbi kampányoknak „hála”, ezért a józan észnek most végképp nem kell lapot osztani.

Hogy valóban ezt látjuk, az ezúttal még véletlenül sem ködszurkálás: maga a miniszterelnök számolt be erről a stratégiáról. Mert olykor-olykor bizony megesik, hogy a „technokrata” Orbán Viktor elkottyintja „szakmája” fortélyait: ez történt abban a 17 évvel ezelőtti Echo TV-s szereplésében is, amelyet Magyar Péter mostani országjárása során rendre levetít hallgatóságának, s amelyen Orbán arról beszél, hogyan kell az ellenfelet úgy beállítani, mintha az a legalapvetőbb, fizikai biztonságot fenyegetné – s ha ez sikerül, akkor kormányzati teljesítmény híján is jön a politikai siker. Most éppen ezt a kísérletet látjuk: a kormánypárt nem is egyszerűen csak a háború és a béke közötti választásként igyekszik beállítani a voksolást, de propagandistái egyenesen atomháborúval riogatják népüket – a kormánylap Mandiner címlapján Nógrádi György aggódik emiatt, a megafonos Apáti Bence pedig videóban modellezi, hogyan pusztítaná el egy orosz atombomba Budapest egészét. Hogy ezt elkerüljük, arra persze egyetlen megoldás van: Orbán Viktor győzelme – hirdetik óriásplakáton és minden csatornán. Robert Ficót épp csak meglőtték, azt sem lehetett tudni, túléli-e, már azt harsogta a gépezet, hogy Európában a baloldal fényes nappal lövi le a békepárti politikusokat. A nyilvánvaló részlethazugságokon túl (a szlovák miniszterelnök merénylője cseppet sem baloldali) a keretezés egésze is hazug. Ahogy Csáky Pál elég pontosan megfogalmazta múlt heti podcastadásunkban: a magyar kormány „nem békepárti, hanem kapitulációpárti” – a világ- és atomháború valószínűségének tényszerű alapjáról és okairól pedig ajánljuk Gyarmati Istvánnal készült interjúnkat. Ha nem csupán az információs atombunkerben tartott híveknek beszélne most a Fidesz, ha nem csupán az azonosulás megerősítésére és a mobilizációra játszana, biztosan nem lenne elég ez a szint...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY SUTTYOMBAN MEGVESZI A DÜRER PARK IRODAHÁZAIT, ÉS MÁR KI IS FIZETETT 80 MILLIÁRDOT

24.HU
Szerzők: SPIRK JÓZSEF, VITÉZ F. IBOLYA
2024.05.29.

A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. 

Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből.

A befejezéséhez közeledik a Dürer Befektetési Kft. gigaprojektje Zuglóban. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap által jegyzett cég két hatalmas irodaházat építtetett az Ajtósi Dürer sor és az Abonyi utca által közrezárt 3,7 hektáros területre.

Az épületek mellől tavasszal bontották le az utolsó állványokat, az elmúlt hetekben pedig már az épületbelsők kialakításán dolgoztak az egyik minisztérium, illetve több állami szervezet előre leadott megrendeléseinek és igényeinek megfelelően.

A 24.hu információja szerint ugyanis az állam teljes egészében megvásárolja mindkét irodaházat...

ITT OLVASHATÓ 

MINDEN, AMIT TUDNI LEHET A KÍNÁVAL ALÁÍRT TIZENNYOLC MEGÁLLAPODÁSRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.05.29.

Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása alkalmával tizennyolc megállapodást írtak alá a két ország képviselői. Annak jártunk utána, pontosan miről szólnak ezek, és mi valósulhat meg belőlük. Kína fontos dolgokat építene Magyarországon, ehhez hitelt is adna, és hozná az otthon már bevált propagandáját is.

Magasabb szintre emelték a kínai–magyar kapcsolatokat május elején; tizennyolc megállapodást írtak alá a két kormány képviselői. Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását lezáró beszédében elmondta, hogy átfogó stratégiai partneri megállapodást kötött Magyarországgal (all-weather comprehensive strategic partnership). Eddig például Üzbegisztánnal, Pakisztánnal vagy Belarusszal írtak alá ilyet. A kínai elnök beszédében arra is utalt, hogy támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon a kínai–EU kapcsolatokban. Mindez azért fontos, mert az Európai Unióban egyre erősebb a Kína-ellenes hangulat, az unión belül Magyarország számít a leginkább Kína-barát tagállamnak.

Az aláírt tizennyolc megállapodás kevés konkrétumot tartalmaz, és Kína melletti politikai kiállást sem igazán – mondta a Szabad Európának Szunomár Ágnes Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. „Akármennyire kekeckedik Brüsszellel a magyar kormányzat, azért arra nyilván ügyelnek, hogy gazdasági, kulturális, egyéb kérdések megjelenhetnek, de politikai kiállásra – túl azon, hogy a nemzeteink mennyit tanulhatnak egymástól, és mennyire összepasszolnak – nem nagyon került sor. Az egy Kína elve mellett kiállt Magyarország, de ez mindenhol elhangzik, az egy Kína mellett kiáll az egész EU.”

Azt, hogy mi volt az a tizennyolc megállapodás, amit aláírtak a két ország képviselői, Tompos Márton, a Momentum képviselője találta meg egy kínai forrásban. A lista és a nyilvánosságra került információk alapján próbáltunk utánajárni, pontosan mit lehet tudni a megegyezésekről, és hogy mi valósulhat meg belőlük. (A teljes listát a megállapodások címeivel cikkünk végén olvashatják.)

A most aláírt beruházások a következő csoportokba oszthatók: infrastrukturális projektek és beruházásösztönzés; pénzügyi megállapodások (részben a beruházásokhoz kapcsolódóan); nukleáris együttműködés; cseresznye- és szarvasmarhaörökítőanyag-export; valamint propaganda. „Ezek keretmegállapodások, hangzatos, de kevés konkrétumot tartalmazó dokumentumok. Az egész mostani vizit nagyon ceremoniális volt, de a kínai delegációk külföldi látogatásai jellemzően mindig ilyenek – mondta Szunomár Ágnes. – A kétezres évek elején, amikor az első kínai–magyar vizitek történtek, szintén elhangzott rengeteg ígéret, amelyek nagy része nem valósult meg”– tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

SIMOR ANDRÁS: NAGYON JELENTŐS VÁLTOZÁST HOZHAT MAGYARORSZÁGON A JÖVŐ HETI VÁLASZTÁS

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.05.29.

A volt jegybankelnök szerint születhet olyan eredmény a júniusi választáson, ami megrendítheti a kormányt, a kérdés az, hogy az elégedetlenek találnak-e megfelelő alternatívát a pártok között. Simor András a Dellában kifejtette: most nem érez elég erőt arra a kabinetben, hogy ura legyen a helyzetnek.

Ugyanakkor számos szakértővel szemben nem számít arra, hogy a választás után megszorításokat jelent be a kormány, mivel szerinte Orbánék a költségvetést eddig sem a gazdaságirányítás eszközének tekintették, hanem politikai céllal használták. Kibeszéltük azt is, mi köze van a június közepén startoló labdarúgó Európa-bajnokságnak a 2025-ös büdzsé parlamenti benyújtásához, amit év végére halasztottak. Spoiler:

kormányzati infók szerint van összefüggés.

A volt jegybankelnök a témával kapcsolatban kijelentette, hogy ma Magyarországnak nincs reális, valós, teljesíthető költségvetése. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetésével egyetértően nincs jó véleménnyel a kormány legfrissebb versenyképességi stratégiájáról, abból szerinte nem derül ki, hogy a célokat milyen eszközökkel lehet elérni. Egy példán bemutatva: miközben a kis- és középvállalkozások mélyebb integrálása a cél a multik beszállítói közé, aközben olyan, Keletről érkező befektetéseket ösztönöz és támogat a kormány, amelyek pont nem ebbe az irányba mozdítják el a gazdaság szerkezetét.

Maradva a korábbi munkahelyénél, a jegybanknál, Simor András szerint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a kamatelőnyünk a világ nagy jegybankjai által kínált kamatokhoz képest nem szűkíthető tovább – csak a forint árfolyamának gyengülésével.

Ami a magyar fizetőeszköz elmúlt hetekben tapasztalt vágtáját illeti, azt a külső környezettel magyarázza. Ezekből kiindulva azt feltételezi, hogy a forint erősödése ki fog fulladni.

Vendégünk bepillantást nyújtott abba a titokzatos világba, ahol a befektetőket a nyilvánosság kizárásával tájékoztatja az MNB a pénzügyekről. Elmondta, mi a legnagyobb hiba, amit ilyenkor egy jegybankár el tud követni, és ki volt az a jegybankelnök, aki ezt el is követte.

Továbbá beszéltünk a globális politikát és gazdaságot leginkább befolyásoló – az uniós választáson is fontos kampánytémává vált – konfliktusról, az orosz–ukrán háborúról.

- Mi a legvalószínűbb kifutása?
- Van-e mindenki számára megnyugtató lezárása a krízisnek?
- Hol az igazság: Orbánnál vagy Brüsszelnél?

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

DOBREV KLÁRA: AMIT MAGYAR PÉTER KÉPVISEL, AZ ÚJRA DURVA FIDESZES GYŐZELEMHEZ FOG VEZETNI

TELEX / INTERJÚ
Riporter: FÁBIÁN TAMÁS
2024.05.29.

Sulyok-ügy, a DK viszonya Magyar Péterrel és az ellenzéki pártokkal, Európai Egyesült Államok, választási vita a köztévén – a Demokratikus Koalíció EP-listavezetőjét kérdezzük a Telex választási műsorában.

ITT NÉZHETŐ MEG

L. RITÓK NÓRA: A SIKEREK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS CSAPDÁJA

NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.05.24.

Tudom, a világ ma nem az önreflektív, hiteles kommunikációra épít, hanem a sikerekre, akkor is, ha nincsenek, hiszen lett egy tökélyre fejlesztett eszközünk ehhez, a kommunikációs platformok, amiben a hatás a legfontosabb, és a valóság háttérbe szorul.

Épp ma mondta nekem valaki, hogy átgondolandó küzdelem az ennek megváltoztatására irányuló munka, mert egyszerűen minden a sikerkommunikációra épül, áthatja és uralja az élet minden területét. Átgondolom én, újra és újra, de mindig oda lyukadok ki, hogy ha nem beszélünk csak a sikereinkről, akkor egyszerű kérdésnek tűnik a társadalmi leszakadás problémaköre is, miközben a sok sikeresre kommunikált program ellenére még mindig velünk van, sőt növekszik a szegénység. Még mindig nem találunk fogást azon, hogyan lehetne csökkenteni azt, és sikeresen támogatni olyan új életstratégiákat, amelyek mentén tömegesen sikerülne változást elérni.

És most teljesen mindegy, hogy állami, vagy civil programokról beszélek, a lényeg ugyanaz: mindenki sikereket mutat fel, és közben…..még mindig ugyanott tartunk.

Pár éve fogalmaztam meg az egyik tételmondatunkat, hogy az Igazgyöngyben nem egy gyerekkel akarunk százat lépni, hanem százzal egyet. Pont azért tettem ezt, hogy jelezzem: tömegekre vonatkoztatható megoldásokat szeretnénk. És ezért is, mert az egyéni sikerek kihangosítása az emberek nagy részéből azt váltja ki, hogy “na ugye, sikerül, ha valaki akarja”. Ebben pedig nem értelmezhető az az iszonyú problématérkép, ami egy-egy gyerek mögött van. Minden az egyéni akarat körébe sorolódik, és nem jeleníthető meg benne a rendszer felelőssége sem.

Mindezért óvakodom az egyéni sikerek bemutatásától, és többet beszélek azokról a problémákról, melyek bilincsként tartják szegénységben a benne élőket. Ám nem mindenki gondolkodik így. Sőt, a világ sem gondolkodik így. A probléma nem érdekli az embereket. A siker viszont igen. Főleg a gyors siker.

Tegnap posztoltam egy hírt, egy volt tanítványunkról, aki nagyon nehéz körülmények között élt, és onnan sikerült leérettségiznie. Este küldött nekem egy messenger-üzenetet arról, hogy sikeresen megszerezte az általános ápolói képesítést. A poszt nagy lájkszámot, sok kommentet és megosztást élt meg, sokkal többet, mint mikor az erőfeszítésekről és a kudarcokról beszélek. Ez elgondolkodtatott.

Mert én pontosan tudom, mekkora meló van ebben, hányszor éreztük, hogy elveszítettük, mennyi kudarc, és hány embernek a munkája, támogatása volt benne. Persze öröm, hogy végül sikerült. És nem tudom azt mondani, hogy megvan a megoldás, így kell, mert vele összejött, mert másokkal meg nem sikerült, ugyanennyi befektetéssel, figyelemmel sem. Engem meg mindig az izgat, ahol nem működik. Megfejteni a titkot, mi az, ami erőt adott neki, másnak meg ugyanez nem ad eleget.

És igen, öröm az, hogy egyre több gyereket tudunk támogatni és érettségihez, szakmához jutnak. De mi ez ahhoz képest, akiket nem sikerül? Talán válogatni kellene? Azokra fókuszálni, ahol esély van, motiváltság, szülői támogatást, stb…és a többivel nem törődni?

De akkor az hazugság lenne. Hazugság lenne azt állítani, hogy nálunk megvan a megoldás, mert csak egy pár gyereknél működött, és akkor nem állíthatjuk be úgy, hogy képes tömeges hatással bírni a generációs szegénységben élőkre.

Igen, a tömegesség. Nálam ez biztosan valami bekattanás, tudom. Ha mondjuk kapcsolatban vagyunk ezer gyerekekkel, és abból tíz sikeres érettségi vizsgát tesz, az eredmény? Persze, az. Hiszen nélkülünk lehet, nem lett volna tíz sem. De tuti recept-e ez a másik 990-re is? Persze ha azt hangosítom ki, hogy száz gyerekre fókuszálok, akiket úgy válogatok ki az ezerből, hogy már előre látom, velük könnyebben megy, kevesebb kockázatot hordoznak magukban, és ebből tíz leérettségizik, már mindjárt jobb az arány. Már rögtön úgy tűnhet, megvan a bölcsek köve.

De jó ez így? Hiszen minden gyermek egyedi, és a problémahalmaz, amiben felnő, az is az. Van pl. fiatal, akit abban kell folyamatosan erősítenünk, hogy kikerüljön az anyja befolyásolása alól. Mert minden képessége megvan ahhoz, hogy más életstratégiát építsen fel, mint amiben szocializálódott, de az anyja hatása túl erős, és hiába felnőtt, és vannak már gyerekei is, képtelen a szülői kontrolltól megszabadulni, még akkor is, ha pontosan tudja, nem jó az anyja által diktált út. Másnál pont az ellenkezőjével küzdünk. Minden felelősséget és terhet az anyjára tol, az egyre szaporodó gyerekeit is, és semmilyen erőfeszítést nem tesz az önálló élet megteremtésére, nem törődve azzal sem, hogy az anyja már nem bír eltartani ennyi éhes szájat.

És ugyanez van minden területen…. a körvonalazódó értékrend, a családi minták, a kötődési zavarok, minden egyedi, és mind kockázatok sorát hordozza a hatásaink leamortizálására.

Tehát ez megint egy olyan kihívás, amiben nehéz jól dönteni. Ha beállok a sorba, és folyamatosan kommunikálom a kiemelkedőket, az emberek azt gondolják, lám, ott a megoldás, milyen sikeres civil szervezet ez…és várhatom a támogatásokat is, hiszen támogatni azt érdemes, aki sikert sikerre halmoz. Ha nem ezt választom, hanem a problémáról beszélek, hamar megkaphatom a sikertelen próbálkozó címet, aki bizonyára nem ért semmihez, és akit nem érdemes támogatni, hiszen nem képes annyi eredményt felmutatni, mint a többiek, akik a sikerkommunikáció mentén köteleződtek el.

De nem tudok szabadulni attól, hogy a sikerkommunikáció egy rózsaszín lufi…amit fújnak, fújnak, ám egyszer kidurran, és akkor kiderül a valóság. Azt hiszem, ettől jobban félnék, mint attól, hogy nem tudom megértetni a probléma mélységeit. Mert akkor elveszíteném a hitelességem. Ám közben minden abba az irányba tol, hogy “ne a problémáról beszélj, abból már mindenkinek elege van….hanem a sikerekről”.

Szóval, nehéz ez is. Egyensúlyozok, próbálok hiteles maradni, megoldásokat keresni ott, ahol folyamatosan kudarcos a terep, és örülni annak, ha felbukkan egy-egy sikermorzsa. És nem bírom elengedni azt, hogy nem jó, ha a sikerkommunikáció elfedi a valódi problémát. Mert a sikerkommunikáció rólunk szól, hogy mi milyen ügyesek vagyunk, és nem az ügyről, amit képviselnünk kell. A problémafókuszú megközelítés a helyes. Vagyis, nem tudom, hogy az-e a helyes, inkább azt mondom, hogy ez az én értékrendem szerint való. Ha jól meg tudjuk értetni a problémát, és nem hájpoljuk túl a sikereket, nem kerülhetünk bajba, nem veszíthetjük el a hitelességünket, hosszú távon sem.

Na, itt egy újabb pont, ami szintén érdekes. Hogy kit érdekel ma, hogy mi történik hosszú távon? A “most” számít.

Csak az a baj, hogy a társadalmi folyamatok mindig hosszú távon fejtik ki a hatásukat.

ITT OLVASHATÓ

NEM GEERT WILDERS LESZ HOLLANDIA ÚJ MINISZTERELNÖKE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.05.29.

Ausztria esetleges hollandizálódásáról jelentetett meg cikket a bécsi Der Standardban Lendvai Pál. A Politico Bulgáriáról szóló cikke szerint a maffiaállam a tönk szélére juttatta a bolgár demokráciát. Nemzetközi lapszemle.

Ausztria esetleges hollandizálódásáról jelentetett meg cikket a bécsi Der Standardban Lendvai Pál. Ezzel a kifejezéssel arra utal, hogy Hollandiában a választások nyomán olyan négypárti, döntően jobboldali kormánykoalícióban egyeztek meg, amely magában foglalja a Geert Wilders vezette szélsőjobboldalt is. A Wilders-párt ugyan csak 37 mandátumhoz jutott a 150 tagú törvényhozásban, de a többi 113 képviselői helyen összesen 14 párt osztozik, vagyis a parlamenti pártstruktúra erősen széttöredezettnek mondható. A jó hír csak az, hogy maga Wilders nem lesz miniszterelnök, de a konstrukció így is elrettentő példaként szolgálhat az idén ősszel parlamenti választásokat tartó Ausztria számára, ahol a Szabadságpárt a közvélemény-kutatások szerint megszilárdította vezető pozícióját.

Lendvai utal arra, hogy Franz Fischler volt EU-biztos nemrég a Tiroler Tageszeitungban teflonpártnak nevezte az FPÖ-t, amelynek a vezetése bármit is tesz, 25-30 százalékos támogatottsággal mindig számolhat. Lendvai igazat ad a néppárti Fischlernek, miszerint a jobbközép számára véget értek azok az idők, amikor ide-oda lehetett lavírozni. A helyzet ugyanakkor annyiban hasonlít a hollandra, hogy Ausztriában az összes többi parlamenti párt ugyanúgy elutasítja Herbert Kickl FPÖ-vezető személyét, mint a szélmalmok hazájában Wilderst.

A Der Standard szerzője utal arra, hogy az osztrák szociáldemokraták és a zöldek soraiban belső viták dúlnak, ami szintén a Szabadságpárt kezére játszik. A liberálisok nem elég erősek, ugyanakkor Ausztriában is van nonszensz párt, csak ott azt sörpártnak nevezik. Mint Lendvai írja, a rokonszenves fiatal kabarészínész által alapított pártnak nincs programja, így biztos befutónak ígérkezik a parlamenti választáson. Emellett még a kommunisták is okozhatnak meglepetést – véli a kommentátor, és mindezek alapján Ausztria hollandizálódásának a veszélyére figyelmeztet.

Az újonnan alakult holland kormánykoalíció kedden bejelentette, hogy a hírszerzés korábbi vezetőjét, Dick Schoofot jelöli miniszterelnöknek. A 67 éves Schoof jelenleg az igazságügyi és biztonsági minisztérium főtitkára, korábban pedig a holland hírszerző szolgálatot, a terrorelhárító ügynökséget valamint a nemzeti bevándorlási hivatalt vezette.

Ha egy kicsivel – de tényleg nem sokkal – távolabbra tekintünk, akkor megakadhat a szemünk a Politico Bulgáriáról szóló cikkén, amely azt állítja, hogy a maffiaállam a tönk szélére juttatta a bolgár demokráciát. A balkáni EU-tagországban június 9-ikén az EU-választással együtt tartanak előrehozott országos parlamenti választást is. Három éven belül immár a hatodik alkalommal járulnak urnához a szavazók.

Az amerikai portál brüsszeli kiadásának szófiai helyzetképe szerint a kampányra két súlyos személyiség nyomja rá a bélyegét: Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök – még korábbi tűzoltó és kidobóember -, akinek a jobbközép pártja 27 százalékra számíthat, valamint Deljan Peevszki, a bulgáriai törökök vezető pártjának a főnöke, bár ő maga nem muszlim 15 százalékos szavazatarány-esélyekkel. Peevszki oligarchának számít, és a Magnyickij-törvény értelmében amerikai, valamint brit szankciók hatálya alatt áll korrupció, vesztegetés és sikkasztás miatt. A nagy kérdés, hogy ő és Boriszov képes lesz-e összeállni a választás után közös kormányzásra.

A júniusi európai parlamenti választások kétféle lehetséges kimenetelének várható következményeiről közöl elemzést az EurActiv című brüsszeli portálon Sir Michael Leigh, aki EU-bővítési ügyekben volt korábban magas rangú tisztségviselő, most pedig az amerikai Johns Hopkins egyetem bolognai campusán oktat. A cikk lényegében egyik, nemrégiben elhangzott egyetemi előadásának az írásba szerkesztett változata.

A szerző szerint Franciaországban és Olaszországban jelenleg az tapasztalható, hogy a jobboldali pártok igyekeznek mérsékelt arcot mutatni, és ezzel megnyugtatni a közvéleményt, míg Magyarországon és Szlovákiában nem mutatják a puhulás jeleit. Olaszország és Hollandia mellett a skandináv térségben is olyan konstelláció alakult ki, hogy a jobbközép már nem zárkózik el a szélsőjobboldali pártokkal való együttműködéstől. A választások kimenetele azonban rendre alátámasztja Marine Le Pen azon kijelentését, miszerint a szavazók inkább voksolnak a hiteles keményen jobbos pártokra, mint azok jobbközép imitációira.

Az EP-választás említett két lehetséges kimenetele a kemény jobboldal felemelkedése, illetve az unió magvát képező értékekhez való visszatérés. Az előbbi esetben Sir Michael Leigh szerint alighanem elakadna az EU további bővítésének a folyamata, amely egyébként annak alátámasztására lenne hivatott, hogy az Unió az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva képes úgymond geopolitikai módon cselekedni.

Ha azonban a másik forgatókönyv valósul meg, és az euroszkeptikus pártok képtelenek lesznek egyesíteni az erőiket, akkor ismét lendületet kaphatnak az uniós politikai programok, amelyek közvetlen prioritásaként az életszínvonal növelése, a foglalkoztatási helyzet javítása, a létfenntartási költségek korlátok közt tartása, a befektetés, a technológia és az export ösztönzése említhető, de az EU egyúttal kötelezettséget vállalna Ukrajna újjáépítésére is, a zöld és digitális infrastruktúra jegyében. Ez a kimenetel megerősítené Európa.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KOVÁCS ZOLTÁN: A FIDESZ LEKEZELI AZ ORSZÁGOT A HÁBORÚPÁRTI JELZŐVEL

KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.05.28.

Régen, amikor még szabad, nyitott társadalomban hitt Kövér László eszmetársaival, ők sem képzelték, hogy 9 és fél millió ember egyféleképpen gondolkodik, ma pedig bezárkózó öregemberek lettek – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője arról, hogy az Országgyűlés elnöke kijelentette, hogy aki magyar, az a Fideszre szavaz. Aki már abban a korban van, hogy rálát a világra, az ezt meghallja, és azt mondja, milyen hülyeség – tette hozzá. „A Fidesz hatalommegszerzési és megtartási technikája, hogy kijelentik, hogy kik ők, és akik nem ők, azok romlott, züllött, rossz jellemű emberek.”

Kovács Zoltán emlékeztetett, az is ilyen volt, amikor kitalálták, hogy ők polgárok, amikor rájöttek, hogy nincs liberális játékterük, mert azt az SZDSZ elfoglalta. „Akkor tettek egy fél fordulatot jobbra és kinevezték magukat polgároknak, aki pedig szimplán polgárnak gondolta magát, az rossz ember volt.”

Végtelenül leegyszerűsített kampánnyal sokszor nyertek már a történelemben, aztán láttuk is, hogy mi lett belőle – hívta fel a figyelmet. Ezt az egész „háborúpártiságot” kikérem magamnak – folytatta Kovács Zoltán azzal, hogy ha nem a Fideszre szavaz, akkor a háborúra szavaz. „Ez gyakorlatilag az ország egészének lekezelése, így politizálni Európa közepén, hogy kettészakítja az országot, mégiscsak túlzás.”

Az újságíró szerint semmit nem akar már a Fidesz, mint választást nyerni, mert itt már nincs értékalapú politizálás, közben pedig az ország csúszik lefelé, a legszegényebb térség legszegényebb országa lettünk. Kovács László a műsorban beszél még a magyar nemzeti vagyon birtoklásáról, az uniós választásról és az állami televízióban rendezendő vitáról is.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK LEGUTÓBBI ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.28.

GYÖNGYÖS

HATVAN

JÁSZBERÉNY

JÁSZAPÁTI

TÖRÖKSZENTMIKLÓS

HEVES

SALGÓTARJÁN

SZOLNOK

ITT NÉZHETŐ MEG

HÁBORÚS KALANDOK, AVAGY WASS ALBERT A MAGYAR MÜNCHHAUSEN

UNGVÁRY PODCAST
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.05.23.

Ez az adás Wass Albert II. világháborús tevékenységét mutatja be dokumentumok segítségével. Spoiler: abból, amit Wass magáról ezzel kapcsolatban terjesztett, semmi sem igaz.

ITT NÉZHETŐ MEG 

Lásd még:

UNGVÁRY KRISZTIÁN: WASS ALBERT ÉS ALTERNATÍVÁI

AZ UNGVÁRY PODCAST KORÁBBI ADÁSAI

EGY DOLOG A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS, DE A FIDESZ REJTETT EREJE MEGLEPETÉST OKOZHAT A VÁLASZTÁSON

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.05.29.

A június 9-i európai parlamenti választás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a kormányzó Fidesz milyen eredményt fog tudni elérni, tehát milyen társadalmi támogatottságot mutat majd fel kormányzati ciklusa felénél. A Fidesz működteti ma azt a hatalmi felépítményt, ami terepen, utcáról utcára messze a leghatékonyabb és leginnovatívabb módon képes a választók közvetlen elérésére és ezáltal kiugró választási eredmények folyamatos megszerzésére. A párt társadalmi és különösen intézményi beágyazottsága volt az a tényező, ami már a 2022-es kampányban is (egy nappal a háború kitörése előtt) annak az elemzésnek az elkészítésére sarkalt, amiben a Fidesz történelmi győzelme mellett érveltem. Idáig most nem merészkedem, azonban néhány olyan tényezőre szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyek fontosabbak lehetnek akár az ilyen-olyan közvélemény-kutatások számainál is.

Egy EP-választás mindig elsősorban mozgósítási verseny a pártok számára. 2014-ben alig több mint a választók negyede, 2019-ben kevesebb mint 44 százalékuk ment el szavazni. A Fidesz mindkét EP-választáson jelentősen jobb eredményt tudott elérni, mint a valamivel korábban aktuálisan megrendezett országgyűlési választásokon. 2014-ben úgy szerepeltek 8 százalékponttal jobban az EP-n országosan, hogy Budapesten „mindössze” 5 százalékot, az 5 ezer fő alatti településeken már közel 10 százalékot tudtak javítani a pár héttel korábbi parlamenti listás eredményeiken. 2019-ben jelentősen magasabb részvétel mellett, 4,5 százalékponttal léptek túl saját maguk 2018. áprilisi eredményén. Ekkor is Budapesten nőttek a legkevésbé, a kisebb településeken a leginkább.

Ebből a szempontból a Fidesz magszavazó rétege kicsit olyannak tűnik, mint az óceánok fenekén húzódó hatalmas hegységek. Ha magas a részvétel és a tenger vize jobban elborítja őket, kevésbé látszanak ki. 2024 júniusában azonban nemcsak EP- hanem önkormányzati választásokat is tartanak. Mivel utóbbin legnagyobb arányban a budapestiek mellett pont a legkisebb lélekszámú falvak lakói szeretnének nagy arányban részt venni, ez megdobhatja a Fidesz EP-listás eredményét. Ez legalábbis egyfajta általánossá vált kormánypárti elemzői várakozás, amellyel gyakran találkozom velük folytatott háttérbeszélgetések alkalmával, más kérdés, hogy mi pont a 2019-es eredmények alapján állítottuk ennek ellenkezőjét.

A választási részvétel idén minden kétséget kizárólag rekordmagas lesz, akármelyik műfajt (EP vagy önkormányzati) nézzük, azonban közel sem biztos, hogy ez automatikusan a kormánypárt vesztét hozhatja. Orbán Viktor május 16-án Kecskeméten úgy fogalmazott: „Ebben a kampányban nem az a feladatunk, mint egy parlamenti választásnál, hogy meggyőzzük azokat akik még bizonytalanok (...) nekünk egyetlen dolgunk van, ez pedig az, hogy a sajátjainkat vigyük el választani.”

A Fidesz számára tehát világos a feladat: ismerni kell a választóit, és személyesen fel kell őket keresni. Előbbi tudás a rendelkezésükre áll, utóbbit ezekben a napokban is végzik. Ugyanakkor a beszédből az is könnyen kiolvasható, hogy talán az ő méréseik szerint is Magyar Péter már a szavazómagjuk környékén harapdálhat, így meg kell védeni a tábor belsejét.

A Kubatov-lista fontossága

Arról, hogy a Fidesz már 2004 óta épít egy támogatói adatbázist, a 2009. májusi pécsi időközi választáson rögzített, nem nyilvános fideszes oktatófilm alapján van tudomásunk. Tehát a párt már ellenzékből megkezdte azt a munkát, melynek eredményeképpen név szerint ismeri az egyes állampolgárok pártkötődését és annak erősségét. Az adatok forrása már ekkor is részben korábbi telefonos vagy személyes megkeresések, a 2004-es és 2008-as népszavazások aláíróívei lehettek. A 2010-es kormányváltás után az adatbázis-építés lehetőségei kiszélesedtek, de ezzel párhuzamosan az informatikai eszköztár is bővült. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy 2009-től kezdett elterjedni hazánkban a Facebook.

A módszer egyszerűnek tűnik, de rendkívül munkaigényes. Meg kell keresni azokat, akik korábban részt vettek a párt által szervezett aláíró akciókban (például Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony!), újra támogatásukat kérni, megkérdezni őket a velük egy háztartásban élők párthovatartozásáról, és ezek alapján frissíteni az adatbázist. Arról nincs közvetlen bizonyítékunk, hogy a kormányzat által szervezett konzultációk adatait is felhasználják-e az adatbázisuk frissítésére (jogilag ugye ez több mint aggályos lenne), azonban a mostani kampány előtt is tartottak egy nemzeti konzultációt a „szuverenitásvédelemről”.

A választások napján tehát először azokat kell felkeresni, akik szorosabban kötődnek a párthoz.

Ugyanis a Fidesz nemcsak azt gyűjti és ezáltal azt tudja, hogy ki mennyire kormánypárti, hanem a kötődés mértékét is tárolja különböző pontértékekkel.

A használt ordinális skála a korábbi információk szerint 10 fokozatú volt, az utóbbi időszakban már egy ennél is több értékkel bíró sorrendről lehet hallani, amiben intervallumokat (sávokat) is meghatároztak. A legelkötelezettebb magszavazók 10-es vagy annál magasabb pontértékekkel rendelkeznek a fideszes világban csak „párttámogatási rendszer” vagy PTR néven ismert adatbázisban. A 10-es vagy annál magasabb értéket képviselő tartományban jellemzően nincs sok választó. Ez városonként eltér, de kb. az elérni kívánt választók 10-20 százaléka. Az adatgyűjtések korábban papíron, ma már tableten történnek. Ilyen adatgyűjtésekben nemcsak a párt aktivistái vesznek részt, hiszen akkor sok fehér folt maradna a térképen, hanem előszeretettel vonnak be papíron független polgármestereket is...

ITT OLVASHATÓ

PARTIZÁN: MÁRKI-ZAY PÉTER A PARTIZÁN VENDÉGE - 2024. MÁJUS 28.

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.05.28.

Ma este Gulyás Márton vendége voltam a Partizánban.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN AZT HISZI, MINDENT MEGTEHET, PEDIG NEM, MEGLESZ ENNEK A BÖJTJE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.05.29.

Egy miniszterelnök nem engedheti meg magának azt a fajta viselkedést, amelyet Hódmezővásárhelyen láttunk tőle, az más kérdés, hogy Orbán Viktor úgy gondolja, hogy igen. Erről beszélt a Hírklikknek Herényi Károly, volt MDF-es politikus a miniszterelnök legutóbbi „performansza” kapcsán. Emlékezetes, hogy a csongrádi városban látványosan elkerülte a polgármester, Márki-Zay Péter kézfogását, s nem vette át a vásárhelyi közgyűlés által elfogadott háborúellenes, békepárti határozatot. Herényi szerint azonban a társadalom normális része „megjutalmazza” majd ezt a viselkedést, június 9.-én tapasztalhatjuk ezt.

Aki látta, annak a retinájába égtek a képkockák, ahogy Hódmezővásárhely keresztény, jobboldali értékeket valló polgármestere elegánsan, udvariasan odalép Magyarország magát kereszténynek hirdető miniszterelnökéhez és úriemberhez méltó stílusban megpróbál átnyújtani neki az általa képviselt város közgyűlési határozatát. Amire a magát háborúellenesként és békepártiként reklámozó Orbán Viktor elképesztő bunkó módon odavet egy kvázi köszönést, majd a neki nyújtott kezet kikerülve ott hagyja Márki-Zay Pétert. Egyben elutasítva a vásárhelyiek által kinyilvánított háborúellenes, békepárti állásfoglalás átvételét. Ez önmagában is több mint igazolása annak, hogy Orbán háborúellenessége és békepártisága nem más, mint az emberek politikai indíttatású átverése. De nem csak ezzel van itt baj! Hanem a viselkedésével, azzal, hogy átnéz egy – nem is kis többséggel – megválasztott polgármesteren, ezzel üzenve a polgároknak: „így kell bánni azzal, aki nem hódol be, aki ellen mer szegülni, aki alacsonyabb „beosztásban” dolgozik nálunk”.

Megengedheti-e magának egy miniszterelnök, hogy semmibe vegyen egy városi közgyűlési határozatot, s vele egy város polgármesterét – ahogy azt Márki-Zay Péter Facebookra feltett posztjából láthatjuk? Hogy ilyen pökhendien bánjon akár csak egyetlen „mezei” állampolgárral is, hiszen az ő érdekükben kellene valójában tevékenykednie? Akiknek a szó szoros értelmében a szolgája...

ITT OLVASHATÓ

KÖRÖTTE CSEND: EGY TANÁRSZAKOS GYAKORNOK TÖBB PÉNZT VISZ HAZA, MINT AZ ŐT TANÍTÓ EGYETEMI ADJUNKTUS

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.02.14.

„A pedagógusok nagyon megérdemelték a fizetésemelést, mi vagyunk itt elnyomva” – mondta a Telexnek Homonnay Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának egyetemi tanára.

A közoktatásban dolgozó 140 ezer pedagógusnak februártól átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét. Bár a fizetésemeléssel nem volt mindenki elégedett, de az mindenképp javította a pedagógusok mostanáig siralmas anyagi helyzetét.

Hasonlóan siralmas azonban az egyetemi oktatók fizetése is, rájuk viszont nem vonatkozott a béremelés. Így az olló tovább nyílt a két csoport között, ami érdekes helyzetet eredményezett.

Egy egyetemről kikerült tanárszakos gyakornok most több pénzt visz haza, mint egy őt korábban tanító adjunktus.

Az egyetemi oktatók alapbérét évek óta nem emelték. A lapunknak nyilatkozó oktatók szerint nem azzal van a gond, hogy a pedagógusok fizetését megemelték, hanem azzal, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa őket...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ZÁRT KÖRŰ ÜNNEPSÉGEN AVATJÁK FEL A BALATONALIGAI KIKÖTŐT, MIKÖZBEN AZ ÉPÍTKEZÉS JELENLEGI IS PER ALATT

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.05.29.

Zárt körű ünnepségen avatja fel a balatonvilágosi önkormányzat és a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot Kft. a balatonaligai kikötőt pénteken délután, a rendezvényre csak a helybeliséget igazoló lakcímkártyával, illetve birtoklappal lehet bejutni, az esemény nem sajtónyilvános – derült ki Takács Károly polgármester Facebook-posztjából.

A bejegyzésből azonban kimaradt, hogy – a Club Aliga többi beruházásához hasonlóan – a nagy vihart kavart kikötőépítés jelenleg is per alatt áll:

a Pécsi Törvényszék éppenséggel jövő hétfőn dönt a használatbavételi engedély érvényességéről.

Ezt a grémium tavaly év végén egyszer már megsemmisítette, s új eljárásra kötelezte a fővárosi kormányhivatalt, ami persze, ahogyan minden eddigi alkalommal, ismételten megadta az engedélyt a Pro Motnak. Június 7-én, jövő pénteken pedig a vízjogi üzemeltetési engedélyről dönt a törvényszék, a pert az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság ellen indították – ahogyan a kormányhivatal ellen is – a balatonaligai tópartot féltő civilek, az Aligai Fürdőegyesület (AFE).

Lapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, hogy az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa, a Pro-Mot Kft., mely több Fidesz-közeli oligarcha kezén át került jelenlegi tulajdonosához, a NER új csillagának számító, a leginkább az új zuglói városközpont építésével a hírekbe került Balázs Attilához. Aki kihasználva, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a projektet,

mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól, a 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani, míg a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t felparcelláztatta és milliárdokért értékesítette...

ITT OLVASHATÓ

ITT AZ ELMÚLT 35 ÉV LEGNAGYOBB INGATLANMUTYIJA: A KORMÁNY 580 MILLIÁRDOT FIZET TITOKBAN TIBORCZÉKNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.05.29.

Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.

Okozott némi felzúdulást a nyilvánosságban, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nemrég félszáz A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszert és youtubert fogadott fel Budapest népszerűsítésére – ám az állami akció farvizén végül Orbán Ráhel–Tiborcz István-tulajdonú hotelek, klubok is előtérbe „tolódtak”.

Mindezt persze csak kis színesként hozzuk ide; tud a hatalom ennél markánsabb, akár 580 milliárd forintos segítséget is nyújtani neki kedves embereknek. Ha például akad egy irodaház- és lakótömbfejlesztésre szánt területünk, esetleg biztosít állami kölcsönt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíti a projektünket – azaz kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, szinte minden előírás alól felmentést ad, és rendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a mi igényeink szerint. És ha véletlenül még ez is kevés lenne a boldogságunkhoz, mert kiderül például, hogy az általunk felhúzott gigantikus irodaházakat nehéz piaci alapon megtölteni, akkor kormányunk újra segít. Felvásárolja az egész kócerájt – odaköltöztet központi hivatalokat, azoknál úgyis mindig sírnak, hogy jobb hely kéne –, és ezzel a minimum alá szorítja az üzleti kockázatunkat. Jó, jó, nem egyszerre és előre vásárolja fel: először előleget ad, aztán ahogy nyomjuk a projektet, úgy egyre többet és többet, majd a végszámlát a kulcsok átadásakor rendezi. Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink. Sőt, a kormány annak ellenére kitart mellettünk, hogy kvázi összeférhetetlenek vagyunk, politikai kockázatot jelentünk – mert például mi vagyunk miniszterelnök veje, vagy másképp állunk nagyon közel hozzá.

Az alábbiakban épp egy ilyen, felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozatot mutatunk be – amely összesen 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól...

ITT OLVASHATÓ